Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-09 / 158. szám
4 CSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1957. Jűíiu* R TERRA 1/57-2 A NEMZETKÖZI GEOFIZIKAI tV fl Dell SARKVIDÉKEN 1957. július 1-én kezdődött a III. Nemzetközi Geofizikai Év, az emberiség tudományos együttműködésének egyik legnagyszerűbb példája. A geofizikai év feladatai között igen jelentős szerepet játszik a jég- bontottá Déli Sarkvidék, az Antarktisz tanulmányozása. A hatodik földrész tüzetes feltárására tíz nemzet fogott össze. A geofizikai év kezdetén a Déli Sarkvidéken nyolc ország 20, az utóbbi hónapokban felállított tudományos megfigyelő állomása működik, mégpedig: három szovjet állomás (Mirnyíj főbázis, Oázis és Pionyer- szkája); két francia: a Geológiátokon Dumont d’Urville francia felfedezőről, a Mágneses Déli Sarkon pedig Charcot híres francia sarki kutatóról elnevezett állomások; hét állomást az Amerikai Egyesült Államok az idén tavasz- szal meghalt Byrd tengernagy vezetése alatt szervezett meg. Ezek: a már ötödször a Ross jégfalnál megépült Little America főbázis, továbbá a Wilkesről elnevezett állomás a Vincennes öbölnél, az Mc. Murdo öbölnél szervezett segédbázis, a Hallett-foknál Új Zélanddal együtt létesített megfigyelő hely; a Déli Sarkot elsőnek átrepülő EUs- worthról és Byrdről van elnevezve két további amerikai bázis és végül magán a Déli Sarkon végzik tudományos munkájukat a Déli Sark két első felfedezőjéről. Amundsenről és Scottról elnevezett állomás tagjai. Az újzélandi- ak Scottról elnevezett támaszpontja a Ross szigeten Edmund Hillary, a Mount Everest meghódítójának vezetése alatt áll. A brit sarkkutatók főbázisa Shackletonról, a neves angol sarkkutatóról elnevezett állomás a Valiséi öbölben, ennek mellékállomása a jégtakarón az úgynevezett „Déli-jég” megfigyelőhely; a Királyi Földrajzi Társaság állomása a Halley öbölnél ütötte fel sátrait. Az ausztráliaiak főbázisa neves sarkkutatójukról, Mawsonról van elnevezve, mellékállomásuk a Vestfold-domboknál van. A többi ország közül eddig csak Japán állított fel állomást Shiowa néven az Ongeul szigetnél, és Argentina a „Belgrano” bázist. Nem említjük itt fel a számos brit, chilei és argentínai állomást a Gra- ham-földön. és környékén, amelyeknek inkább hadászati, mint tudományos jelentőségük van. (Terra) A Hazafias Népfront felhívása megyénk dolgozó parasztságához NÉHÁNY ÉV UTÁN, több tekintet ben kedvező körülmények között ismét megkezdjük a nyári mező- gazdasági munkál. Nem szorítanak a különböző határidők és nem nyom a beszolgáltatás nyomasztó gondja sem. Egy körülmény azonban nehezíti munkánkat. Az utóbbi hetek időjárása miatt sokhelyütt megdőlt a gabona. Ez főképpen ott okoz gondot, ahol géppel akarlak aratni. A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő mezőgazdasági bizottság felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy munkájukat a kormány 1957 június 23-i határozatának szellemében végezzék, amely a nyári mezőgazdasági munkák elvégzéséről szól. Ezúton hívjuk fel a Hazafias Népfront aktíváit, hogy beszélgetések során ismertessék a kormánynak a nyári munkákról és a mezőgazdasági termények felvásárlási árairól szóló határozatát. Különösen fontosnak tartjuk annak szem előtt tartását, hogy minden szem gabonára szükség van. A lehető legkisebb szemveszteséggel való aratás, hordás, cséplés nagyon fontos. Azt javasoljuk a termelő- szövetkezeteknek, egyéni gazdák-- nak, hogy ahol lehet géppel aratni, ott vegyék igénybe a gépállomások gépeit. Az aratás, hordás, cséplés munkáinál elevenítsék fel a korábbi összefogást, egymás kölcsönös megsegítését. Az aprómagvak idejében való elcséplése nemcsak a következő évek bővebb takarmány- termelése szempontjából, hanem exportszempontból is fontos. A tarlóhántás, zöldtrágyázás, a nyári istállótrágyázás a jövőévi bővebb termés alapja. Nem csak a kormánynak, de minden mezőgazdasági dolgozónak is érdeke, hogy az aratást, cséplést minél előbb befejezzük. Mindnyájan ismerjük azt a közmondást, hogy: »Az ördög nem alszik«. A múlt ősszel sikerült elűzni a nem alvó ördögöket — amikor sztrájkra uszítottak falun is. Vigyázó szemeinket az élet betakarítása idején ismét ezekre az ördögökre kell vetni. Éberen kell őrködni, hogy egész évi munkánk eredményét ne tehessék a tűz martalékává népünk ellenségei. A Hazafias Népfront mezőgazda- sági bizottsága meleg baráti szávai fordul megyénk mezőgazdasági dolgozóihoz, a mezőgazdasági termények felvásárlása ügyében. Bizottságunk tagjai megállapították, hogy a mezőgazdasági termények felvásárlási árai és az állatárak kielégi- tőek, A kormány az árak megállapításánál egyrészt figyelembevette a világpiaci árakat, másrészt a termelési költségeket. Megnyugtató, hogy a főcikkek új árszintje átlagosan 37 százalékkal nagyobb, mint 1956-ban a begyűjtési és szerződéses átlagár volt. Például a búzánál a. kötelező beadás és egyéb fel- vásárlási árak átlaga 141 forint volt. AHOGY AZ ELLENFORRADALOM IDEJÉN is a jövő életre gondoltunk, úgy most is az életre kell gondolnunk. Ez pedig azt kéri tőlünk, hogy értékesíthető kenyér- gabonánkat most adjuk el az állami vagy szövetkezeti felvásárló szerveknek. Ezt kérjük meleg, baráti szóval minden igaz magyar hazafitól, a munkás-paraszt szövetség minden hívétől, dolgozó paraszt testvéreinktől. A Hazafias Népfront Mezőgazdasági Bizottsága 'dömuhLfLCu^tl delelő'W'f'"H’JÍ<1 'JVí'''V’>r‘; 'nrn\ /•v//1 v/■/1 > >■■#,, i >■'<>,,\»/*,, Amott a kanyarban, úgy tűnik, izzadnak a torony-magas nyárfák. Alattuk az alvadt hűvösben mint hatalmas verejtékcseppek a szétszórtan heverő tehenek. A csordás hűvöst lop a füvekből — has- rnánt alszik. Tarkóján a szalmakalap mint fehér kör az ejtőernyősnél, jel a madaraknak — ide ... célozzatok. Hasa bőrére felmásolták képmásukat a füvek. Dereka útvesztőin hangya indult el költögetni a hortyogó csordást. Keserves kín- küszködések között — túljutott gyomra istentelen mély ráncain — megrettent a szíve táján. Szélütötte izgalmában a pórusok krátereibe kapaszkodott hatfelé remegő szurtos lábaival: észbontó surrogás- durrogással zakatolt a csordás — föld mélyének szörnye — szíve, Agyzúgató sistergéssel áradt dohogva fortyogott a kamrák, zsilipek csatornák rendszerében a vér, Fölötte íngadozott, mozgott eresztékeiben a föld kérge — bordái. Pöfékeltek a pórus kráterek. Kitörni mesterkedő tűzhányót sejtett ösztöne láthatatlan csápjaival az oktalanul pusztulásra ítélt hangyapolgár. Megadta magát a sorsának — várta, mikor nyílik meg alatta a test-föld. Orvul, hátulról nyomott belőle semmit egy talán véletlenül mozduló ujj-szÖrny. Kimúlt élete hajnalán, amint éppen elindult az ismeretlen mindenséget fürkésző úttalanságban. Elrejtett savváladéka halála után mint titkos üzenet elterjedt a szűk világban. Társai ezrével indultak keresésére nyomdokain . i Aludtak a tehenek és a csordás a hangya halálán. Ezt a pillanatot használta ki a borjú; Csecskereső. Így nevezték egymás között a bögreszemű tehenek. Most, hogy elnyomta Őket az álom, Csecskereső előbújt a bodzabokor szoknyája alól és négy lépkedő lábán odasettenkedett egy tarka, vedértőgyű tehénhez. Pofácskáján bocsánatkérően lapultak a szőrszálak, /ól jön az ilyen ártatlan kifejezés a nagy rettenetben, ha idő előtt felébredne a tarka Még egy lépés, szeme előtt a tarka bendője unszolására hintáznak a négyfelé duzzadó csecsek. Rózsaszínű imbolygásuk elvakítja CseQskereső bánatszemeit. Kíváncsi tejgyöngy buggyan elő a legbujább csecsből és csillog-villog kacéran, míg bírja az izzó bánatszemek sugarát. Aztán leröppen a tátogó füvek közé. Csecskereső már nem lát, nem hall. Csak a tejszagot érzi. Pofács- kája szélén egymást kergetik a nyálpatakok. Elfeledkezik magáról. A következő pillanatban már szájában feszül a csecs ... ömlik, csorog torkára az élet- szagú tej.n ALEXA FERENC A hároméves terv néhány kérdéséről H ároméves terv” — e mondatnak jó akusztikája van hazánkban. Az első hároméves terv nyomán kibontakozó jólét, eleven életritmus felejthetetlenül éi emlékezetünkben. Az emberek közvetlenül érezték sorsuk javulását, látták és hitték a népünk előtt álló távlatokat. A túlméretezett első ötéves terv — a vitathatatlan torzítások ellenére is — gazdag volt sikerekben. Ezeket azonban a tömegek nem érzékelhették eléggé közvetlenül. A 75 új üzem termelése és a sok más létesítmény természetesen csak később éreztetheti hatását. Ezt a fázis-eltolódást súlyosbította a néhány, nagy anyagi és erkölcsi energiát felemésztő létesítmény félbemaradása is. A tervek iránt csökkent a bizalom, az érdeklődés. A rosszindulat, az ellenséges hírverés ádáz propagandája eltúlozta a hibákat és igyekezett elhomályosítani az eredményeket, Uj tervek készítésének küszöbén állunk. Sok kis látószögből alakult ki az ország életét átfogó horizont, így érthető az a nagy érdeklődés, a műszakiak, közgazdászok és egyszerű emberek részéről, a hároméves jteiv iránt. Különösen Borsod megyében van nagy jelentősége a hároméves tervnek, hiszen ipari és mezőgazdasági szempontból egyaránt komoly szerepet játszik az ország gazdasági életében. Ezért helyes, ha különösen ma. napjainkban a hároméves tervről egyre többet beszélünk a munkások között. A hároméves terv első problémájaként jellegét kell tekinteni. Az ellenforradalom Magyarországon felfelé ívelő ipari fejlődést és — ha igen lassú ütemben is — de fejlődő és szocialista irányban tendáló mezőgazdasági fejlődést szakított félbe. Nincs értelme a gazdaságpolitikai hibák takargatásának, amelyek az említett fejlődést fékezték és ellentétes erőkként érvényesültek az utolsó négy esztendőben, de az elmúlt évek gazdasági eredményeinek tagadása, az általános gazdaságpolitikai tendenciáknak a munkásosztály szempontjából való elítélése — enyhén szólva — nem vall tárgyilagos szemléletre. Mi is jellemezte a gazdasági fejlődést? 1955-ben az ipar termelése 3.7 szerese, a mezőgazdaságé mintegy 4—5 százalékkal volt magasabb az 1938-as évinél. Az ország külkereskedelme deficites gazdálkodása kezdett rendbejönni. Az ellenforradalom évekkel visz- szavetette a népgazdaságot. Az országot 20—22 milliárd forintnyi — közel két év beruházási összegének megfelelő közvetlen veszteség érte egy-két hónap alatt. A termelés, illetve termelékenység még most is, félévvel az ellenforradalmi események után, a szénbányászatban az 1949. év alatt, a gépiparban az 1955. évi, a kohászatban az 1951—52. évi, a textiliparban az 1951. évi színvonalon van. A számok tehát arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a hároméves terv nem egyszerű folytatása 1956 szeptemberének, mégpedig két okból: először mivel a nemzeti jövedelem normális arányai ebben az évben nem állnak még helyre, a külkereskedelmi mérleg egyelőre csak nagy hitelekkel hozható egyensúlyba, másodszor mivel mindent el kell követnünk a következő években a múlt gazdaságpolitikai hibáinak kijavítására. A most következő hároméves tervünk az elmondottak miatt bizonyos értelemben átmeneti helyreállító jellegű kell hogy legyen. Ilyen értelemben hasonlít az első hároméves tervre, amely szintén előkészítő átmenet volt az iparosítás széles fronton való kibontakoztatása előtt. Hasonlít olyan vonatkozásban is az elsőhöz, hogy főként a gépiparban, de más bedolgozó iparágakban is bizonyos, nem elhanyagolható nagyságrendű, szabad termelőkapacitásokkal indul. Parasztpolitikánkban a lenini elvek következetes érvényesítése, a termelési biztonság megteremtése, a begyűjtés eltörlése, a mezőgazdaság területén is nagyarányú fellendülésnek, megszilárdulásnak és helyes irányú szerkezeti változásnak teremtheti meg az alapjait, a következő három évben. A hároméves terv által elérendő célkitűzéseket az elmondottak szerint így lehetne összefoglalni: 1. A szocialista iparosítás folytatásával, a mezőgazdasági termelés fokozásával, a nemzeti jövedelem növelése útján a fogyasztás és felhalmozás normális arányainak helyre- állítása. 2. Az 1957-es évben megvalósult életszínvonal megtartása, esetleg növelése. 3. Olyan külkereskedelmi mérleg elérése, amely 1960-ban egyensúlyba került és 1961-ben már lehetővé teszi a felvett hosszúlejáratú hitelek törlesztését. M indezt a népgazdaság szocialista pozícióinak erősítése, a mezőgazdaság szocialista szektorának fokozatos,, következtés növelése révén és segítségével tudjuk elérni. Ebből következik, hogy rendkívül gondosan mérlegelni kell a következő évek beruházási lehetőségeit a megvalósítás és a megtérülés gyorsasága, valamint a nemzetközi fizetési mérlegre való hatása szempontjából. Gyorsan megvalósuló, gyorsan megtérülő; gazdaságos beruházások révén kevesebb eszközzel nagyobb eredményt is érhetünk el mint a múltban, amikor például az első ötéves terv idején épült üzemeinknek nagy hányada nem fejeződött be a technikai, vagy a pénzügyi lehetőségek hiánya miatt. (Kazincbarcika, Tiszapalko- nya, Rudabánya.) A hároméves terv helyreállítási jellege és az a körülmény, hogy a hároméves terv végén várható csak az iparosítás nagyobb ütemben való továbbvitele, szükségessé teszi, hogy a népgazdaságnak 1960-ig történő fejlődését ne elszigetelten vizsgáljuk, hanem egy távolabbi, nagyobb perspektiváju, gazdaságfejlesztési kooperációba ágyazzuk bele. Borsod megyében erre különösen nagy szükség van, hiszen olyan hatalmas üzemeink vannak, mint például Ózd, Diósgyőr, Borsodnádasd, DIMÁVAG Gépgyár, amelyeknek előállított terméke az ország iparának fejlődésére kihatással van. Éppen ezért a hároméves terv elképzelésein túlmenően is és a hároméves terv elkészítésével egyidőben helyes a nehézipar és a gépipar fejlődését öt, esetleg 10 éves tervben is meghatározni és messzemenően figyelembe kell venni, már elkövetkező évek programjának összeállításánál is. Csak ilyen módszerrel lehet helyesen és jól felkészülni olyan feladatokra, mint amilyen az ipari termelés szerkezetének a világ technikai haladása irányában és hazánk gazdasági lehetőségeibe legjobban beilleszkedő megváltoztatására. Helyes, ha a borsodi ipar vezetői tervezésük során például figyelembe veszik a gyártmányok fejlesztési irányát. Ezért alaposabban tanulmányozniuk kell az értékesítési lehetőségeket, s a következtetéseket a kereskedelemmel együtt alakítsák ki. Korszerűsítés, vagy új gyártmány tervezése előtt határozzák meg a gép gyártási irányát, hogy a konstrukció. már ehhez igazodva készüljön. A sorozatgyártást csak akkor engedélyezzék, ha megbízható előkalkuláció bizonyítja, hogy a várható önköltség megfelel az értékesítési elgondolásnak. A távlati tervezés fontos része az export gazdaságosságára vonatkozó számítások. Az ózdi és diósgyőri üzemek örömmel üdvözölték azt a számítási rendszert, amelyet a Kohó- és Gépipari Minisztérium erre a célra kidolgozott, s lelkiismeretességgel végezték el a legfontosabb gyártmányokra vonatkozó számításokat. A devizahozam, a súly és az önköltség adataiból képezett néhány fajlagos mutató segítségével viszonylag jól meg lehet ítélni, hogy egy-egy termék exportja mit jelent az országos gazdálkodás szempontjából s az illető gyártási ág menynyire közelíti meg a nemzetközi színvonalat, illetve marad el attól. Ezek a mutatók természetesen nem jelentenek olyan csodarendszert, hogy a számok alapján automatikusan el lehessen dönteni, melyik termék exportját érdemes fejleszteni s melyiket kell abbahagyni. Ilyen döntés meghozatalához a számítások mellett még sok más gazdálkodási tényezőt is mérlegelni kell. De a KGM által kialakított mutatórendszer .feltétlenül haladást jelent az exportgazdaságosság objektív méréséhez s alkalmas arra, hogy gondolatokat ébresszen s direktívát adjon az exportáló vállalatok fejlesztési irányának helyes megállapításához. A z ország megszilárduló politikai helyzete jelentős erőket állít a gazdasági építés szolgálatába. Ezek az erők: a munkásosztály öntudatos és célratörő munkája, értelmiségünk fokozódó alkotó kedve, mely szinte a nap minden órájában megnyilvánul. Mindezek a tényezők biztosítékai annak, hogy a hároméves terv a gazdasági megszilárdulás, további nagy perspektívák előkészítésének és megalapozásának terve lesz,
