Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-20 / 168. szám

XIII. évfolyam 168. szám 1957 július 20, szombat a horgonyt, s a komp a szekereket és az utasokat átszállítja a másik part­A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PARTBIZOTTSÄGA LAPJA A tiszakeszi révnél már fel is szedték Pártahtívaülést tartott as MSZMP Borsodmegyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt borsodmegyei bizottsága 1957 jú­lius 19-én a SZOT székhazában párt aktíva ülést tartott. A pártaktíva ülésen Prieszol Józ séf elvtárs, a pártbizottság első titkára ismertette az MSZMP borsodmegyei végrehajtőbizottságának beszámoló­ját. A beszámoló az országos pártértekezlet anyagának alapján megyénk politikai és gazdasági helyzetével, az ezzel kapcsolatos feladatokkal fog­lalkozott. Prieszol József elvtárs értékes beszámolóját vita követte. (Az aktíva ismertetésére visszatérünk.) Az egész országban ismerik a bod- rogkeresztúri építőkövet. A Borsod megyei község határában lévő 12 bányából Szegedre, Debrecenbe, csak úgy, mint Dunántúlra nap mint nap szállítanak követ. A fehér-sár­gás színű bodrogkeresztúri építőkő jól faragható, fagyálló — az építke­zők szívesen használják. Majdnem olyan a híre, mint a tokaji bornak. Ott is bányásszák, a tokajhegyaljai hegyekből, ahol a terület szőlőter­mesztésre alkalmatlan. A kőbányákból havonta mintegy 20.000 tonna követ raknak vasúti ko­csikba. Ebből a mennyiségből na­ponta mintegy 20 családi házat le­het felépíteni. A bodrogkeresztúri építőkő iránti kereslet kielégítésére a Borsod megyei tanács most több, eddig használaton kívüli kőbánya újbóli üzembehelyezését tervezi. Fejtőpajssos kísérletek Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt farkaslyuki bányaüzemében már ta­valy is kezdeti sikereket értek el a pajzsos frontfejtéssel. Előnye, hogy az eddig használt faácsolatokat acél­lemezekből készült hajlított pajzs he­lyettesíti. Ennek védelme alatt vég­zik a széntelep lefejtését. A tavalyi sikerrel biztató kísérletek eredményét felhasználva, a farkas- P lyuki bányaüzem gépműhelyében és az Ózdi Kohászati Üzemekben új fej­tőpajzsot készítettek. Ezt a farkas­lyuki bányaüzem »Kossuth«-táró j án építették be. A 33 méteres kísérleti frontfejtésen elhelyezett pajzsot 6, egyenkint 350 atmoszféra nyomással működő dugattyú húzza előre. A pajzs védelme alatt elvégzik a bányá­szok a front lefejtését, s a szenet a pajzsban elhelyezett kaparón szállít­ják ki. Ekkor a sűrített levegővel működő hidraulikus hengerek segít­ségével a pajzsot előre vontatják. A pajzs mögötti rész pedig önmagától leszakad. Az így keletkező nyomást is felhasználják a pajzs előrevontatá- sánál. A pajzzsal a fejtési és vontatási próbákat most kezdték meg. Jelenleg dőlésmenti fronthomlokon kísérletez­nek. A mintegy 43 méter mélységű szénmező lefejtése után csapásmenti széntelepben is kipróbálják. A kísér­letek után kerül sor az üzemszerű működtetésre^ Bebrits Lm|o§ rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság új stockholmi követe, átadta megbí­zólevelét a svéd régensnek, Bertil hercegnek, aki a távollévő svéd ki­rályt helyettesíti. (MTI) A Borsodmegyei Nőtanács felhívása a kíiÜdHSre távozott kiskorú gyermekek szüleihez A munkás-paraszt forradalmi kor­mány óriási erőfeszítéseket tesz, hogy a hazug propagandával elszédített, külföldre csalt kiskorú magyar gyer­mekek hazatérését lehetővé tegye. Az országos nőtanács a napokban édes­anyákból álló delegációt küld kül­földre, hogy meggyorsítsa a gyerme­kek hazatérését. A megyei nőtanács ezért felhívja azokat a szülőket, akiknek gyermeke nyugatra távozott és szeretnék, ha hazatérne, hogy sürgősen keressék fel a nőtanács irodáját (Miskolc, Tanács- ház-tér 7. sz.) Lehetőleg vigyék ma­gukkal a gyermektől kapott legutolsó levelet, vagy pedig közelebbi címét. Vándormozit létesítettek Borsod megyében az idén is sokszáz lakás és több új üzem épül; Az új létesítmények építőinek nagyobb ré­sze távoli vidékeken lakik és máso­dik otthonának a legény szállót tekin­ti. Ezeknek a dolgozóknak régi kéré­se, hogy a munkahelyen rendezzenek nekik hetenkénti filmvetítéseket; Az építők — fa- és építőanyagipari dolgozók szakszervezetének megyei bizottsága, a munkások kívánságának eleget téve, elhatározta, hogy vándor­mozit küld a városoktól és járási székhelyektől távolabb eső munkahe­lyekre. A terv szerint két keskeny- vetítőgéppel elsősorban a nagyobb építkezéseket — így például a tisza- palkonyai újvárost, a rudabányai érc­dúsítót, az Edelényben épülő bányász lakótelepet keresik fel1; A vándor­mozik premierfilmeket is vetítenek. Egy vetítőgép már meg is kezdte munkáját; TISZTASÁGI MOZGALOM A DIMÁVAG Gépgyár nőbizottsá­ga és a Vöröskereszt üzemi szerveze­tének aktívái július 11-én közös érte­kezletet tartottak, melyen dr. Ador­ján Imre főorvos ismertette a para- lízis járvány okait. Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy a nő­bizottság és a Vöröskereszt aktívái közös erővel küzdeni fognak a jár­vány leküzdéséért. Munkatervet dol­goztak ki, főbb pontjai a következők: 1. A Vöröskereszt tisztaságfelelősei és a nőbizottság tagjai felosztották maguk között a gyár területét, üze- menkint két-két aktíva fogja ellen­őrizni hetenként a fürdők, WC-k, öl­tözők tisztaságát. 2. Az előadódó problémákat ott he­lyi viszonylatban az egységvezetők, művezetők bevonásával megoldják, nagyobb hiányosságokat, melyeket megoldani saját erejükből nem tud­nak, a főorvosnak jelentenek; 3. Az elvégzett munkáról kétheten- kint beszámolnak az üzemi főorvos­nak; 4. A WC-k ablakaira szúnyoghálót biztosítanak és megkövetelik, hogy kéthetenkint rendszeresen fertőtlenít­senek; Helyes a Vöröskereszt aktíváinak ez a kezdeményezése, s reméljük, hogy a többi üzemek is követik a DIMÁVAG-ban megindult tisztasági mozgalmat; AZ ÓZDI VÁROSI nő* tanácsnak egyetlen helyisé­ge van a kaszinó épületé­ben. Néhány íróasztal, szék, kis dohányzóasztalka fote­lokkal, egy vitrin sok-sok aprósággal, amelyet emlékbe kaptak: ez minden bútor­zata. A szoba nem nagy és mégis ebbe a Jpicsi szobába belefér egész ózd és ha kell, akár az egész nagyvilág. Ide hozzák piciny részecskéire bontva: az asszonyszí­vek. Ahol gond, vagy baj van, ahol elhalt az ajkakról a nevetés, vagy gondfelleg ütött tanyát a család egén — onnan minden út ide vezet. Ide, ebbe a kis szobába, Guttyán Mihálynéhoz, az ózdi nőtanács elnökéhez.- Ehhez a kedves ózdi asszonykához, aki olyan vígaszta- lóan, olyan bátorítóan tud nézni. Ide kopogtatott be Molnár bácsi a finomhengerdei kikészítőből, hogy nyu­gatra távozott lányát visszakapja. Egy másik öreg néni nyugdíj ügyben jött. 500 fo­rint nagyon kevés kettőjüknek, talán segíthetne a nő­tanács ... Nyiriné is gondokkal jött. Az ura még 1952-ben sikkasztott, aztán a büntetés elől külföldre szökött. Két gyerekkel maradt itt. Most takarítónő, 670 forintot ke­res ... csak tengődnek belőle. Máshová nem veszik fel a férje bűne miatt... Vargáné sem mehetett máshová. A kohászatban a generátorüzemben dolgozott. A munkástanácsnak nem tetszett a képe, leszámolták. Férje beteg és a gye­reke is, de ezt nem vették figyelembe... Két hónapig volt munkanélkül, míg az üzemi nőtanács kiharcolta, ■ hogy visszavegyék. Száz meg száz gondot osztanak meg egymással az asszonyok, a nőtanács aktívái. Elindulnak, kilincselnek, itt kopogtatnak, ott kopogtatnak, itt kiküldik őket, ott bemennek, s ha hosszas utánajárással elintéznek va­lamit, nagyon boldogok. RENDSZERINT nem várják meg, hogy aki bajban van, eljöjjön, hanem elmennek hozzá. Az ellenforrado- lom után Ózdon az asszonyok gondja megszaporodott, hiszen több mint 400 asz- szonyt „raciztak” a kohá­szatból. A nőtanács kézi­munka, szabó-varró, kosár­fonó tanfolyamokat szerve­zett, ahol az asszonyok szak­mát tanultak, mégpedig olyan asszonyoknak való szak­mát, amelyet a háztartás, gyermeknevelés mellett is nyugodtan folytathatnak. Ha csak a család részére szük­séges ruhákat varr ja meg, már az is nagy segítség. A tan­folyamokon résztvevő asszonyok gyönyörű kézimunká­kat készítettek a VIT-re. Néhány nagyon kedves fényképet is őriznek a nő­tanácson. Ezek a fényképek nemrégen készültek a me- gyaszói gyermekotthonban. Piros nyakkendős kispajtá­sok virággal köszöntik az ózdi édesanyákat, akik gyak­ran látogatják az otthont s ajándékokkal, cukorral ked­veskednek a szülő nélkül növekedő apróságoknak. Az anyai szív melegét próbálják pótolni valamennyinél. Az asszonyok gyönyörű terveket szőttek. Kisma­máknak ankétokat terveznek, ahol a gyermeknevelésről beszélgetnek. Augusztus 20-án akarják megrendezni a járás munkás-paraszt asszonyainak találkozóját, mely­re csehszlovák asszonyokat is meghívnak. Augusztus végén a matyóföld fővárosába, Mezőkövesdre tervez­nek kirándulást, amely egyben tapasztalatcsere is az asszonyoknak. Guttyánné közel lakik ugyan a nőtanács család­jához, mégis félóra, sokszor háromnegyedóra is bele­telik míg odaér. Útközben sokan megállítják. ;■ Sárilca, mit intézett az ügyemben... ? >— Sárika, mikor mehet a fiam dolgozni ... ? ÉS SÁRIKA — mert így ismerik és emlegetik vá­rosszerte — mindenkinek türelmesen válaszol. Fel­jegyzés nélkül tudja mindenkinek az ügyét, neveket, számokat, dátumokat, családi bonyodalmak halmazát tartja számon, s ha kérdezik, rögtön felel. Ezért nincs is abban semmi csodálatos, hogy Ózdon a nőtanács megtalálta az asszonyok szívéhez vezető utat. (—sa) Indulásra vár a hajó a tokaji „kikötőbenHamarosan kővel meg* rakott uszályt vontat majd maga után. A tokaji új halászcsárda (ónodvári felvétel*) ra. Most a nagy dologidőben szinte pillanatra sem áll meg a tiszakeszi komp. Nem baj, majd pihen télen, ha befagy a Tisza. A Tisza és a Bodrog ölelkezésénél épüH fel Tokaj új halászcsárdája. F aluszéli ház Világ proletárjai egyesüljetek! T1SZAPART1 KE PÉK----------------------------------o---------------------------------­I NDUL A KOMP — INDUL A HAJÓ /Qsszontj szívek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom