Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-02 / 152. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r mmmmmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA 1957 július 2, kedd A Miskolci Ünnepi Hetek első napja BŰZ AVI RÁG Zalkodi jegyzetek Bemutatkozott az „új“ DVTK V.. J J. )» társadalmi életének kommunista irá-« nyitását, a proletárdiktatúra erejét; A párt újjászervezése során a párttagság számát és összetételét tekintve, általában egészségesen fejlődött; A párttagság létszáma jelenleg 345.733 (ez a volt MDP-tagság 40,2 százalékát teszi ki). A párttagság társadalmi összetétele a [következőképpen alakul: a párttagság 57,9 százaléka műnk is, 16,7 czázaléka paraszt, 6,9 százaléka értelmiségi, 10,4 százaléka eredetileg alkalmazott és 8,1 százaléka egvéb kategóriákból tevődik össze. A párttagok 85,2 százaléka tagja volt az MDP-nek. A párttagság 32,1 százalékát olyan elv társak teszik kiy akik 1945 előtt, illetve 1945 óta párttagok voltak. A pártalapszervezetek száma 12.985. A párt további erősítése érdekében mindenekelőtt a párttagok marx istaleninista nevelésére és a pártmunkába való bevonására kell törekedni. A párttagság sorait elsősorban a termelésben közvei íül résztvevő munkások, dolgozó parasztok és az értelmiség legjobbiaival, új tagok és tagjelöltek felvételével kell erősíteni. 2. A pártszervezetek előtt álló alapvet'" Madat a párt ideológiai és szervezeti egységének megszilárdítása. A párt csak a marxista-leninista elmélet segítségével tudja helyesen meghatározni és megoldani azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építése során előtte állanak. Ez elengedhetetlenül ►. •.ükségessé teszi, hogy őrizzük a marxista-leninista elmélet tisztaságát, s erősítsük a párt elméleti alapjait. A párt elméleti és politikai tevékenységében ma az egyik alapvető feladat az elmúlt esztendőkben oda szélesen benyomult revizionista nézetek és az ezek nyomán lábnakapott megalkuvás és osztályárulás maradványainak megsemmisítése. A revizionista nézetek burzsoá és kispolgári nézetek, amelyek a munkás- osztály eszmei és politikai lefegyverzését és a burzsoázia előtti behódo- lást eredményezik. A revizionista nézetek képviselőinek útja a marxista-leninista elméletet meghamisító ideológiai fellépéstől a frakcióharcon, keresztül törvényszerűen az osztályáruláshoz, a burzsoázia táborába való átálláshoz vezet. Ezt az utat járta meg milliók szeme előtt Nagy Imre és csoportja. A revizionizmus, az úgynevezett nemzeti kommunista nézetek az osztályellenséggel való megbékélés nézetei, éppen ezért az ellenforradalom erőivel szembeni harc első feltételeként eszmeileg is, politikailag is meg kell semmisíteni e nézeteket, s képviselőiket pedig ki kell űzni a pártból, eszmei harcot kell folytatni a revizionizmussal szembeni békülékenység megnyilvánulásaival; Következetes harcot kell vívnia a pártnak a marxizmus-leninizmus dogmatikus kezelése és az annak következményeképpen jelentkező szektás politika újjáéledése ellem Ez az elméleti és politikai torzulás a személyi kultusz éveiben nálunk nagy méretet öltött és súlyos károkat okozott a párt elméleti és politikai munkájában. Lazította a párt és a tömegek kapcsolatát, aláásta a proletárdiktatúra erejét. Az ilyen jellegű hibák kiújulásának veszélye két okból is fennáll. Először azért, mert a dogmatizmus és a szektás szemlélet bizonyos mértékig megmaradt sokak gondolkodásmódjában. Másodszor azért, mert a párt újjászervezésének sikerei, a párt jelenleg egészségesen fejlődő tömegkapcsolatai egyeseket máris elbizakodottá tesznek és a tömegek körében végzendő politikai munka lebecsülésére csábítanak* Márpedig szektás pozíciókból sem a! tömegekért, sem a revizionizmus ellen nem lehet sikerrel harcolni. A volt Rákosi—Gerő-féle vezetés dogmatikus és szektás hibái fontos! tanulságok a párt számára. Ez a ve-* ' zetés a korábbi években helyesen, á marxista-leninista elmélet alapján! dolgozott a tömegek között és a tö- ; megékért: E vezetés akkor nagy ; eredményeket ért el a párt és a nép ’ javára. Az eredményes munka téri (Folytatás a 2. oldalon*:) A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének katározata vezetésében a munkásosztály forradalmi elmélete és politikája attól az időtől kezdve érvényesült, amikor november 2-án a párt egészséges elemei új ideiglenes központot szerveztek, kirekesztve abból az osztályáruló Nagy Imre—Losonczy-csoport tagjait. Az országos pártértekezlet helyesli a Központi Bizottság döntéseit, amelyeket a munkásosztály forradalmi pártjának újjászervezéséről, vezető szerepének érvényesítéséről és a párttal szemben álló antimarxista nézetek és politikai támadások visszaveréséről hozott. Helyes volt szembeszállni azokkal az ellenforradalmi nézetekkel és törekvésekkel, amelyekkel a párt üzemi szervezésének feladását akarták elérni. Helyes volt szembeszállni a párt vezető szerepéi tagadó azon nézetekkel is, amelyek a szakszervezeteket függetleníteni akarták a munkásosztály forradalmi pártjától. Ugyancsak helyes volt. hogy visszautasították a jugoszláv vezető elvtársak által felvetett ama antilen inista nézeteket, amelyek a. apján javasolták a magyar kommunistáknak, hogy a párt újjászervezése helyett a munkástanácsokai tegyék meg a politikai vezetés szerveivé. Az országos pártértekezlel megállapítja, hogy a párt újjászervezése az ellenforradalmi erők ellen: szívós harcban sikerrel befejeződött Az újjászervezett párt eszmei és politikai vezetése biztosítja ma isme a Magyar Népköztársaság állami és í. A Magyar Szocialista Munkáspárt bár tevékenységét néhány lényeges új vonás jellemzi — nem új párt, hanem a munkásosztály újjászervezett marxista—leninista pártja, élcsapata, mely az MDP volt tagságának legszilárdabb, legáldozatkészebb részét egyesíti. Az az elvileg és politikailag helytelen és káros határozat, mely kimondta a párt feloszlatását és az MSZMP-nek megalakítását, mint teljesen új, a Magyar Dolgozók Pártjától független pártnak létrehozását, a párt erőinek a legkritikusabb időpontban való teljes megbénítását eredményezte. Ez a határozat a legsúlyosabb időben dezorganizálta a forradalom erőit. Nagy Imre és csoportja revizionista pártot akart létrehozni, amely a »nemzeti kommunizmus« hamis jelszavával a burzsoá nacionalizmus alapjára helyezkedett volna. Nagy Imréókkel szorosan együttműködve a magyar munkás- osztály egységét próbálták megbontani a jobboldali szociáldemokraták a külön szociáldemokrata párt megalakításának kezdeményezésével. A munkásosztály pártja és egysége ellen intézett támadás a munkás- hatalom elleni támadás szerves része volt; Az MSZMP első intéző bizottságának november 4-e előtt hozott határozatait, mint a marxizmus—leniniz- mussal ellentétben álló határozatokat, az országos pártértekezlet elveti. A Magyar Szocialista Munkáspárt gyarországi harcát mély együttérzéssel. kísérte és támogatta az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom. A magyarországi események mesz- szemenő tanulságok levonására késztették az egész nemzetközi komrnu- nistaV mozgalmat. E tanulságok közül egyik legfontosabb: meg kell szilárdítani a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és meg kell védeni mindenféle támadás és aknamunka ellen. E tanulság eredményeként lényegesen fejlődött a kommunista erők nemzetközi egysége. Az ellenforradalom el akarta szakítani Magyarországot a szocialista tábortól és vissza akarta rántani az imperializmus táborába. A forradalom erői a szocialista tábor és mindenekelőtt a Szovjetunió támogatásával győztek. A szocialista népekkel való szilárd, testvéri összefogás szabadságunk és fejlődésünk döntő feltétele volt és marad. A magyar kommunisták feladatai az előállt helyzetben saját népükkel, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal és az egész nemzetközi békemözgálommal szemben: egyaránt megnövekedtek. Az elmúlt tizenkét év nagy vívmányaira támaszkodva és ezeket az eredményeket minden becsmérlő támadással szemben megvédve kell kijavítani a régi vezetés által elkövetett súlyos hibákat, így kell leküzdeni és megsemmisíteni az ellenforradalom még meglevő erőit, eloszlatni az ellenforradalmi támadás, s különösen a revizionista fertőzés által keletkezett eszmei zavar még meglevő jelentős maradványait, így kell biztosítani az ország adottságainak megfelelő és a szocialista országok együttműködésének óriási lehetőségeit hasznosító szocialista Magyarország felvirágzását. 2. A magyarországi ellenforradalom fő támogatói és irányítói a nyugati imperialista körök voltak. Ezek évek óta nyílt uszítást folytatnak a szocialista országok ellen és a magyar ellenforradalom segítségével akartak Közép-Európában új háborús tűzfészket teremteni. A hazai ellen- forradalmi erők vezetői, a fegyveres felkelés közvetlen szervezői és irányítói a megdöntött tőkés-földbirtokos osztály képviselői és kiszolgálói voltak. Jelentős szerepet játszottak a népi demokrácia elleni felkelésben a régi horthysta vezetőkörök képviselői, herceg Esztenházy, gróf Takács Tolvay stb., a klerikális reakció, élén Mindszentyvel, a népi demokrácia szerveibe álnok módon befurakodott horthysták, Király Béla és társai, a jobboldali szociáldemokraták és más volt koalíciós pártok jobboldali vezetőkörei. Az ellenforradalmi blokk létrejöttében és befolyásának kiszélesedésében, az ellenforradalmi támadás előkészítésében, kifejlesztésében és végrehajtásában, s mindenekelőtt a párt erőinek megbénításában, különösen nagy szerepe volt a Nagy Imre—Losonczy féle áruló revizionista frakciónak. Az ellenforradalmi erők azért támadtak a munkásosztály forradalmi pártjára, hogy megfosszák a munkásságot vezető erejétől, s ezáltal képtelenné tegyék hatalmának megvédésére. A. nacionalista-revizionista demagógia. a párt erőinek bénultsága idején behatolhatott a munkásság egyes elmaradottabb rétegeibe, főleg ott, ahol egykori tőkés elemek, fasiszták, volt csendőrök stb. is tömörültek. A párt sorainak dezorganizá- l?csa következtében a munkásság politikai vezetés nélkül maradt. Az előállt helyzetben szervezett fasiszta csoportok, kispolgári anarchista és jobboldali szociáldemokrata elemekkel közös blokkot alkotva és fegyveres terrorista bandákra támaszkodva számos helyein átmenetileg hangadókká is váltak, befurakodtak az üzemek vezetésébe, a munkás* 1; A nemzetközi imperialista erők, élükön az amerikai imperialistákkal, fokozzák a nemzetközi feszültséget, fegyveres összeütközéseket provokálnak. A szocialista tábor és az egész béketábor ellen irányuló háborús terveik érdekében az ENSZ-ben továbbra is igyekeznek napirenden tartani és felhasználni az úgynevezett I »magyar kérdést«, hogy támogassák S az ellenforradalmi erőket hazánkban és beavatkozzanak a Magyar Népköz- társaság belső ügyeibe. A múlt év októberében a magyar munkás-paraszt hatalom megdöntésére az imperialisták által támogatott tőkés-földes- í úri fegyveres ellenforradalmi felke- | lés tört ki hazánkban. E felkelés le- I verése a fasiszta-klerikális ellenforradalom uralmától mentette meg a magyar népet, biztosította a dolgozó nép hatalmát, és elhárította egy új háború közvetlen veszélyét. ) Az ellenforradalom leverésére a múlt év november elején megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. Az országos pártértekezlet megállapítja: a munkás-paraszt kor- ffngnv megalakulása a forradalom védelmére történelmileg szükségszerű volt. A kormány óriási érdeme, hogy megszervezte és győzelemre vezette a munkásosztályt, a forradalmi erők ellentámadását, megvédte a népi államhatalmat, helyreállította a közbiztonságot és az ország gazdasági életét. A forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozása a magyar kommunisták hazafias tette volt. E tett helyességét a történelem gyorsan igazolta. A munkás-paraszt kormány létrehozásával egyidőben alakult meg a párt újjászervezésének irányítására az új ideiglenes központi bizottság, amely körül a kommunisták, a munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjai tömörültek. A párt újjászervezése az ellenforradalom leverésének döntő jelentőségű tényezője volt. Az országos pártértekezlet megállapítja azt is, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a magyar nép legszentebb ügyének: szabadságának védelmében, valamint a szocializmus és a ’:éke általános érdekében járt el, amikor a varsói szerződés alapján fegyveres segítséget kért a Szovjetunió kormányától, hogy mielőbb leverje az ellenforradalom katonai erőit, megmentse a népe* egy hosszabb polgárháború be- | következésétől és elhárítsa az ország kettészakításával is fenyegető háborús veszélyt. A Szovjetunió a magyar ! nép igazi barátjaként cselekedett és a proletár internacionalizmus elvei- [ bői fakadó kötelességét teljesítette, ! amikor megadta a kért támogatást. Ezzel nem csupán a belső ellenforradalmi erők leverését segítette elő, | hanem biztosította az ország nyugati határait a fegyveres beszivárgással és a katonai betörés veszélyével 1 szemben. A Szovjetunió, Kína és a szocialista tábor töbki országa nagyértékű i politikai és morális segítséget és \ messzemenő anyagi támc tatást is ] nyújtottak Magyarország forradalmi | erőinek, a magyar népnek. E segít- ség egyik elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a forradalmi erők — melyeknek sorait az ellenforradalmi támadás a régi vezetés súlyos hibáinak kihasználásával, különösen pedig a szocializmus ügyét hitványul hátbatámadó Nagy Imre—Losonczy- frakció segítsd "ével, egyidőre demoralizálta és dezorganizálta — gyorsan megszerveződjenek, ellentámadásuk kibontakozzék és győzelmet arassanak a politikai harcban is. A szocialista tábor Jószágaitól kapott mesz- szemenő anyagi támogatás egyben azt is lehetővé tette, hogy elkerüljük a fenyegető inflációt és biztosítsuk j az ország'gazdasági életének helyreállítását és fejlődését. A munkásha- -/-■ talmat megvédő forradalmi erők ma? í. A népi demokratikus rend további erősítése és a* ellenforradalom erői elieni következetes harc tanácsokba, dezorgani zálták a termelést és sok zavart meg kárt okoztak. A munkásosztály alapvető tömegeinek magatartását azonban az határozta meg, hogy a párt harcba hívta-e és harcba tudta-e vezetni a munkáshatalom megmentéséért. Az ellenforradalmi erők taktikájához tartozott az is, hogy felbomlassza a munkásosztály és a többi dolgozó osztályok szövetségét, szembefordítsa a proletárhatalommal a kispolgári osztályokat és azokat a tőkés-földbirtokos restauráció számára használja fel. A nacionalista-revizionista támadás és a régi vezetés hibái következtében a városi kispolgárság nagy része és az értelmiség jelentős rétege elszakadt a munkásosztálytól, részben visszahúzódott, részben a polgári restauráció, az ellenforradalom erői mellé állt és annak tömegbázisát alkotta. A proletárdiktatúra elleni lázadásban résztvevő kispolgári tömegek képviselője, szószólója és nyílt politikai vezetője a magyar írók és újságírók bizonyos csoportja volt. Az ellenforradalmi támadás kiterjedt a falura is, mozgósította a ku- lákságot és egyéb falusi reakciós elemeket, akik az ellenforradalom idején gyorsan szerveződtek. Az ellen- forradalom a parasztok alapvető tömegeit azonban nem tudta maga mellé állítani; a földesúri-kulák reakció gyors jelentkezése a parasztok körében piély aggodalmat és sok helyen aktív ellenállást váltott ki, különösen* a tsz-paraszfók és' a volt agrárproletár-kisparasztok körében. A pártértekezlet megállapítja, hogy az ellenforradalom elleni harcban — bár döntő sikereket értünk el —de a harc még távolról sem ért véget. Az imperialisták mostani vereségük után nem mondtak le sem hódító háborús terveikről, sem a népi demokratikus országok, közöttük a Magyar Népköztársaság törvényes rendje elleni aknamunkáról. A hazai ellenforradalmi erők még nem semmisültek meg teljesen; támogatást kapnak a nyugati imperialistáktól, a nyugati rádiók támogatásával és nyugati irányítással folytatják az ideológiai és politikai zavarkeltést, igyekeznek beépülni a pártba, az államapparátusba, a gazdasági és a kulturális szervekbe, a tömegszervezetekbe. Rágalmaznak, intrikálnák, hogy zavarják és lassítsák további fejlődésünket. Nagy szükség van tehát az egész párt, az egész munkás- osztály, a néphatalom minden igaz hívének éberségére, kérlelhetetlenjégére és aktív fellépésére az ellen- >éges elemekkel szemben. A párt nem engedheti meg, hogy eret kapjon az éberséget elaltató íangulat, olyasféle illúzió, mintha lem nyolc hónappal, hanem nyolc ívvel ezelőtt lett volna ellenforra- lalmi felkelés hazánkban. Nem lehet slfelejteni az ellenforradalom ok-tó- >er-novemberi gaztetteit, amelyeket íész ismét, még nagyobb mértékben í lkövetni. A munkáshatalom további erősi- ;ése megköveteli, hogy kíméletlenül negbüntessük azokat, akik bűncse- ekményeket követtek el és akik ma s aktívan harcolnak a népi hatalom illem Más elbírálásban kell azonban ■észesíteni azokat, akik cselekmé- lyeik népellenes voltát felismerve és negbánva, készek és képesek segíteni az imperialisták és a hazai ellen- [orradalmárok népellenes törekvései illeni harcban. A pártértekezlet elítéli azt a helyenként tapasztalható káros gyakorlatot, hogy a kisebb hibát elkövető dolgozókkal szemben is úgy lépnek fel, mint a tudatos ellenforradalmár- ral szemben. A jószándékú, de megtévesztett dolgozókkal szemben nem a. megtorlás, hanem a megnyerés módszerét kell alkalmazni;- A párt szilárd elvi politikáján nyugvó türelmes felvilágosító munkával el kell érni, hogy a munkás- nsztállyal való szövetségtől eltávolodott kispolgári és értelmiségi rétegeket újra megnyerjük e szövetség és így a szocialista építés számára. A pártnak ma nagy tekintélye van, amit az ellenforradalom elleni sikeres küzdelmével és a régi vezetés hibáinak kiküszöbölésével vívott ki a tömegek előtt. De önmagunkat csapnánk be és ártana az ügynek, ha azzal áltatnánk magunkat, hogy az ellenforradalom már egyáltalán nem tud becsületes embereket befolyásolni és most már minden jószándékú ember követi a pártot; A párt és a munkás-paraszt állam erős, szabad az út a szocialista társadalom továbbépítése számára. -Viszont ahhoz, hogy ezen az úton gyorsabban haladjunk előre és hogy az ellenség kevésbé tudja fejlődésünket zavarni és fékezni, szükség van a párt tömeg- kapcsolatának állandó szélesítésére és szilárdítására. Az ellenséggel szembeni kérlelhetetlenség és a megtévesztett, jószándékú emberek felvilágosítása a néphatalom további erősödésének egymással szorosan összefüggő alapvető fontosságú felad'’ II. A párt fejlődése és a további feladatok Az MSZMP országos értekezlete a Központi Bizottság beszámolója fe-1 etti vita után. a kővetkező hataroza- ot hozta:
