Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

5 ÉSZAKMAGYARORSZAG Állattenyésztésünk időszerű problémái Dr. Schandl József Kossuth-díjas akadémikus, az Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatójának előadási Szombat, 1957. jtJnlns A MISKOLCI HELYKÖZI TÁVBESZÉLŐ KÖZPONTBAN JVf it jelent a szai*vasmarhate­nyésztés az egész mezőgazda­ság szempontjából? Nekem volt Magyaróváron egy tanárom, aki gyakran emlegette, hogy virágzó szarvasmarhatenyésztés mellett nincs rossz termés, nincs kiesés, nincs mezőgazdasági válság. Miért? Azért, mert virágzó szarvasmarha- tenyésztés esetén elegendő mennyi­ségű trágya áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a föld termőerejét fenntarthassuk. Velem együtt so­kaknak az a véleményük, hogy év- ről-évre csökken földjeink termő­ereje. Miért van ez? Azért, mert évről-évre csökken a trágyázás. Mondhatná valaki, hogy nem gyár­tanak elég műtrágyát. Kreibig írja egyik könyvében, hogy a talajba trágyát, növényi anyagot kell vin­ni, hogy alapanyagot szolgáltasson a növénynek. Ezt Amerikában is későn vették észre. Hiába fokozták a műtrágyamennyiséget, egy-két év után csökkent a föld termőereje. Elmentek a szűzföldekre és ott kezdtek gazdálkodni. Kérdem én, hol vannak Magyarországon szűz­földek? Az istállótrágyát nem nélkülöz­hetjük. A másik baj az, hogy föld­jeinken mindig csak búzát és bú­zát, gabonát és gabonát termel­tünk, amely igen hátrányosan ha­tott, majd aztán áttértünk a vetés­forgó alkalmazására, amely javí­totta a talajt. A kapásnövények mellett ott vannak a szálas takar­mányok, amelyek zölden, vagy szé­na, illetve siló formájában kerül­nek az állatok elé. Ezek a szálas­takarmányok egyrészt irtják a gyo­mot. A gyomirtóképesség azért van, mert hirtelen felszökik, beárnyé­kolja a talajt és ha ki is nő a gyom­mag, nem tud elhatalmasodni. Ezeknek a gyökérzete szerves anya­gokat visz a talajba, tehát trágyáz­zák a talajt. Minden földműves ember tudja, hogy aratás után a rozs lekaszálása után göröngyös a talaj, de a szálastakarmány leka­szálása után egyenletes, lágy ma­rad. Azzal zárom le a vetésforgót, hogy szarvasmarha nélkül nem le­het rendszeres vetésforgót csinálni. Ennyit a szarvasmarhatenyésztés jelentőségéről. És most nézzünk körql, hogy állunk a szarvasmarha termelőképességével ebben az or­szágban. Sokat vitatkozhatnánk arról, hogy milyen rekord eredmé­nyeket ér tűnik el. Kétségtelen van­nak eredmények', mert vannak tíz­ezerliteres teheneink is, de ezekből a vezető tenyészetekből 10 mi1 hó ember nem él meg. Ezzel szem de n vannak állami gazdaságok, tsz-ek, ahol 1.5—-3 liter az istállóátlag. Mi lesz ezekkel a tsz-efckel? Nem vi­tás, hogy ezek a tsz-ek ráfizetnek a szarvasmarhatenyésztésre. Van­nak olyan tsz-ek, ahol az állatok elől eladják a szalmát. Ezeknek a tsz-eknek nem jut eszükbe, hogy nemcsak egv gazdasági évben van zárszámadás. Egyes gazdaságok az istállótrágyát is eladják, holott sa­ját gazdaságukban is szükség van rá. agy gondot kell fordítani a borjú olcsóbb neveléséi-e is. Az olcsóbb nevelésnek az az első feltétele, hogy ne szoptassuk a bor­jút. Miért? Van olyan tehén, ame­lyik naponta csak 5—6 liter tejet ad. Ilyen tehéntől keveset szopik a oorjú. Legtöbb tehén borjadzás után 15—16—20, sőt még több liter tejet is ad. Ezelőtt 9 esztendővel még azt mondtuk, hogy egy borjú­nak elég 10 liter tej. Az első hetea- ber 8 liter teljesen elegendő. Egye­sek azt tartjálí, hogy annál jobb a borjú, hitnél többet szopik az első időben. En nem azt mondom, hogy hanyagolják el a borjú ápolását az első időben, de amikor a borjú zöl­det, szénát eszik, van idő bepótolni azt a lemaradást, amit esetleg a tel­jes-tej megvonásával okoztunk. Vannak akik azt tartják, hogy a szopás több »tejtermelésre ingerli a tehenet. A szopás nem valami kí­méletesen szokott történni, különö­sen a borjaknál. A tapasztalatok szerint a szoptatás rontja a szarvas- marha tej elését. Miért heun próbálják meg az ita­tást? — kérdeztem sokaktól. Azt válaszolták, hogy a borjak hasme­nést kapnak és elpusztulnak. Csak akkor kapnak hasmenést, ha hideg és piszkos a tej, ha rendszertelenül itatják. A borjú, — ha ki van éhez­ve — nagyokat nyel s emiatt zava­rok állnak elő a gyomrában. Előre kell bocsátanom, hogy arra senki sem gondol, hogy tőgymeleg le­gyen a tej. Ha a tej 30 fokon fe­lül, de negyvenen alul van, nincs semmi baj. ti1 ontos, hogy a szopós borjú el­választás után kapjon zöídta- karmányt, télen pedig silót. Én úgy vélem, hogy búzára, kukoricára is nagy szükség van, de meg kell ta­lálni a megoldást a takarmányter­melés növelésére is. Fontos, hogy necsak csalamádéra és lucernára építsük fel szarvaömarhatakarmá- nyozásunkat. Nagyon kevés gazdaság az, ame­lyik takarmányozási célra repcét, bükkönyt termel. Az édes szudáni cirokfű egy olyan takarmány, ame­lyik sarjával együtt rengeteg ta­karmányt ad, még hozzá kitűnő ke­ményítő takarmányt. Nagyon rit­kán találkozunk napraforgóval, cu­korborsó takarmánnyal, csillagfürt­tel. Zöldtrágyát még Szabolcsban vetnek, de máshol nem. Ott van a takarmánytök, kevés munkát igé­nyel, és nem igaz, hogy a téj zsír­tartalmát csökkenti, de igaz, hogy a tehén igen szereti. Ezekből válo­gassuk ki a takarmányt. A másik fontos tényező az, hogy trágyázott talajba vessük a takarmányt. Egyik kollegám azt mondta, hogy akkor mi marad a cukorrépának? Azt mondtam neki, hogyha nincs takar­mány, nincs telién, nincs trágya, Ha trágyát adunk takarmány alá, több lesz a takarmány, a tehén, a trágya. Sokat tanulhatnánk mi a bulgárkertészektöl. Ha tudják, hogy néhány nap múlva kiszednek vala­mit, 3—4 nappal előtte palántát dugnak közibük. Ezt úgy gondo­lom, hogy a takarmány termelésre szánt területen feltétlenül kezdjünk őszi takarmányokkal, ezek után jö­hetnek a silókukorica, szójabab, szudánifü, s ebben az esetben tény­leg kétszer fogunk aratni. A takarmányozással kapcsolatban másik fontos dolog az, hogy kellő, időben kaszáljunk. Ha május köze­pén kaszálunk, kprpaértéket Ka­punk, ha június elején, szénát, ha" június végén, akkor szalmaértékei. Ne szénát, hanem silót készítsünk. A lucerna, lóhere, baltacím levele lepereg, mire jászolba kerül, már csak a szár marad. Én azt mon­dom, hogy minden rétiszenát leg­jobb silózni. Kísérleteink bebizo­nyították, hogy szénára nincs szük­sége a jószágnak. Mit ér az a kei kilogramm széna, amikor már az állat megevett 30 kilogramm silót? A fejők megfigyelték, hogy azok a tehenek, amelyek silót kaptak, ki­vétel nélkül jól fogtak borjút. Még csak annyit, hogy egy kilogram­mot adhatnak nekik, de emellett silót is adjanak bőven. Beszéljünk a legelőkről. ^Szeret­nék jót mo;xlani róluk, de nehéz lesz. Legelőink el vannak gyomo- sodva. Különösen Balaton és Kecs­kemét környéke. Legtöbb legelőnél rablógazdálkodás folyik. Nem ke­zelik, nem ápolják. Ha valaki nem hiszi, menjenek Kisvárdára. Ne úgy gondolkodjunk, hogy ha egy­szer kicsaptuk a legelőre az állatot, akkor annak elvetet ük a takarmá­nyozási gondját. Az országban leg- iobb legelő Tolnában van, a leg­rosszabb Kisújszálláson. A mi lege­lőink nem olyan talajon T’annak, hogy az megfelelő tápanyagot tud­na biztosítani. JT n XIV. Lajos, a francia Nap- király szavaival zárom gon­dolataimat, aki fényes udvartartása mellett úgy látszik a néore is gon­dolt, amikor azt mondta, hogy: »minden parasztnak, minden va­sárnap tyúk tojjon a fazekában.« Azt szeretném, a Magyar Népköz- társaságban mindennap minden embernek lenne az asztalán tejter­mék. Meg vagyok győződve arról, hogyha ezt akarjuk, akkor el is'ér­jük. A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA: 18 órakor: Uj hónap küszöbén. 18.10: A technika világából. 18.14: Hírek megyénkből. 18.20: Szív küldi szívnek szívesen. 18.35: Hétvégi jegyzetek. 18.39: Látogatás a mezőkövesdi Zsőri- fürdőn. 18.44: Vidám hétvége. Zenés összeállítás. — Micsoda bosszúság! — dühöngsz, zúgolódsz (de sohasem szitkozódó!.), minden hiába, semmi sem segít. Helyi beszélgetésedet egy budapesti hívás elbontotta. Hiába, így van ez. De hogyan? Ezt kérdezik sokan és ezért látogattunk el mi is a posta helyközi távbeszélő központjába. Már itt is vagyunk! Isten úgyse’, rettenetesen bonyolult. Legelőször is a kezelőterembe mentünk el. Első, — amit ösztönösen megállapít az ember, hogy ez a helyiség lényegesen barát­ságosabb, derűsebb, mint az, amit a Hallócitt Gabriella című filmben lát­hattunk. Az itt szolgálatot teljesítők­nek nincs szemében az a különös, szorongó félelem és megáll:uvó alá­zatosság, mint ami az ottani kezelők­nél annyira meglepett bennünket. Vidáman csillogó, magabiztos (és kí­váncsi) tekintetek követik lépteinket, ahogy a szép függönyökkel hangula- tosított és modernül felszerelt szobán végig megyünk. A hosszú helyiség közepén van elhelyezve egymással szemben a kapc&oióasztalok soka­sága, melyek között ‘üvegválaszfalak vannak. Ezeknél ülnek a szolgálatos dolgozók. Az első asztalok az úgy­nevezett bejelentő munkahelyek, amit egyszerűen csal-: Gl-nek isme­rünk. Itt veszik fel a beszélgetési igényeket, egy hivatalos kis űrlapra felírják, majd egy motor által hajtőit sokvájatos futószalagra helyezik, amely' a cédulát éppen arra a mun­kahelyre juttatja, amely jogosult és műszakilag hivatott arra, hogy az összeköttetésit megteremtse. így pél­dául a Debrecen felé menő kapcsolá­sokat egész más munkahelyen bonyo­lítják le, mint például az Özd felé menőt. A szolgálat bizony nehéz. Éjjel­nappal, szakadatlanul sürög itt a munka, de látogatásunk óráiban ép­pen csúcsforgalom volt, mikor má­sodpercnyi megállás is elképzelhetet­len. így aztán Útikalauzunk kivételé­vel senkivel sem tudtunk még csak néhány szót sem váltani. A kezelői asztalokon csak úgy púposodik a ren­geteg beszélgetési űrlap, amit mind­mind le kell néhány óra alatt köz­vetíteni: Amott egy kis lámpa különös mó­don lobogva fénylik. Érdeklődésünk­be megtudjuk, ezzel a villogó fény­jellel figyelmezteti a berendezés a kezelőt, hogy az a szám, amit hív, most éppen mással beszél, tehát fog­lalt. De a helyközi hívásnak elsőbb­ségi joga van, ezért a kezelő »rácsen­get« és közli a féllel, hogy honnan hívják. Ugyanakkor egyben figyel­mezteti is, hogy helyi beszélgetését fejezze be. A másodszori rácsenge- tésnél automatikusan elbontja a helyi beszélgetéseket. A következő pilla­natban a kapcsolóasztalon egy hatal­mas fémkarral felszerelt óik alá he­lyezik azt a bizonyos futószalagon ideérkezett cédulát, a kart meghúz­zák, s a cédulára — mint a gyári blokkórák tárcsáira — automatiku­san ráütödik a beszélgetés kezdeté­nek órája és perce. Eszmecseréd be­fejeztével hasonlóképpen ráütik a végzés óráját és percét. Viliódznak a lámpák, kattognak a kapcsolókulcsok, hallóznak a kezelők és a falra felszerelt hatalmas villany­óra mutatói is fürgén kúsznak egyre tovább. Lejárt az időnk, tovább kell mennünk, pedig még szívesen ma­radtunk volna. Átkísérnek a gépterembe bennün­ket. Belépésünk pillanatában zúgás, csattogás üti meg fülünket. Barát­ságos kék köpönyeges műszerészei: — többnyire fiatalok — fogadnak bennünket. Feltett kérdéseink nyo­mán megértjük, ami az előbb még olyan furcsa volt nekünk. Már a ke- Ztlőteremben, ahol az imént jártunk, valami szokatlant tapasztaltunk. Ám nem tudtuk, hogy mit. Csak itt tuda­tosodott bennünk. A jólisimart zsinó­rok dugdosását nem láttuk a kapcso­lásoknál. Persze! Csupán néhány kis emeltyűt, úgynevezett kulcsokat csúsztattak hol előre, hol hátra. Ezziel irányítják a hatalmas gépeket és gépcsoportokat, melyek a hívandó előfizető vonalát megkeresik és meg­vizsgálják hogy szabad, vagy foglalt? Ezt azután visszajelzők a kezelőnek, azután elvégzik a szükséges kapcso­lásokat: vagyis felcsengetik a sza­mot, áramot adnak neki, stto. Szép, szemetgyönyörködtető ezüstös dobo­zok sokasága van itt felszerelve, bemre apró, mozgó kis alkatrészek, nagyobbacska körbe-körbe forgó furcsaalakú kefék zakatolnak, zöld, piros, fehér kis lámpácskák kigyul­ladnak, elalszanak, egy másik gépen egy jelzőhang búg, a falakon hatal­mas komplikált rajzok függnek. És az egészben szinte eltörpül az a kis valaki, aki megtervezte, felépítette és irányítja az egészet, hogy tudásá­val a közt szolgálja: az ember.' Száguld a villanyáraim a messze- messze sürgönypóznákon és a föld­alatti kábeleken, hogy elvigye és el­hozza az emberi gondolatot, hogy még jobb, még tökéletesebb legyen holnapra életünk. RÉTHLY GYULA ÉRTESÍTÉS A 36. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti a t. utazóközönséget, hogy 1957. június 2-án, a nyári időszámítás életbeléptetésével egyidejűleg, a nyári autóbuszmenetrend is életbelép. A nyári menetrendre vonat­kozó felvilágosítást a 36. sz. AI£ÖV Besenyei utca 3. sz. alatt — tel.: 15-826 és a városi irodája, Szeles utca 5. sz. alatt, tel.: 35-746 — ad. Érvényes hivatalos autóbusz- és MÁV ihenetrend a Szeles utcai for­galmi irodában kapható. 36. sz. AKÖV IGAZGATÓSAGA. AizaUmagijaro ^HETI RÁDIÓMŰSORA Kossntli És Petőn rádió Június 3-tól június 9-ig HÉTFŐ, JÜNIUS 3. Kossuthrrádió: 8.10: Reggeli hangver­seny. ■— 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 9.20: Filmzene. — 9.40:' Üzenetközvetítés ft Budapesti Ipari Vásárról. 10.10: Óvodá­sok műsora. 10.30: Szívesen hallgattuk.... 12.10: Népdalok csárdások. 13.00: Lányok, asszonyok.... 13.10: Üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vásárról. 13.40: Heti --ze­nés .kalendárium. 14.20: Hétfőtől-hétfőig Mit hallunk az Ifjúsági Rádióban? 14.30: Iskolások mikrofonja. 14.50: Kis zenetör­ténet iskolásoknak. Mit értünk „klasszi­kus” zenén? 15.30: Válaszolunk hallga­tóiaknak. 15.40: Johann Strauss-keringők. 16.10: France Clidat zongorázik. 16.40: Andrej és András. Elb. 16.50: A Budapesti Madrigálkóms énekel. 17.15: Ifjúsági őr­járat. 17.30: Vadas Zsuzsa és Kazal László énekel. 18.10: A Gyermekrádió műsora. — 18.20: Szórakoztató muzsika híres művé­szek előadásában. 18.45: Idejében szólunk.. Riportmüsor. 19.00: Operetthangverseny. 30.20: A Rádiószínház bemutatója. Vizi- Tpalom. 21.36: David Ojsztrah hangverse­nyé. Közbep: Néhány perc külpolitika. — 23.43: Ejt zepe. 24.00: Híres prímások mu­zsikálnak. petőfi-rádió: 14.20: Rádiókórusok énekel­nek. 14.40: Szimfonikus hangverseny. 15.40: Emlékezések és tanulmányok. 16.00: Fúvós­hangverseny. 16.30: Külpolitikai kalauz. 16.40: Tánczene. 17.30: Déri Pál énekel. — 17.50: A buzgó zarándok. Jean Moreas ver­set. 18.00: Boszorkányok. Ráez György zenei-irodalmi összeállítása. 19.05: Az If­júsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: La­katos Vince és zenekara látszik. 19.45: Magyar népi játékok. 20.00: Könnyű zene. 21.05: Tánczene. 21.40: Láttuk, hallottuk, olvastuk ... 22.00: Népdalok, csárdások. 22.30: Operarészletek. KEDD, JUNIUS 4. Kossuth-?ádió: 8.10: Magyar népdalok. 8.40: Indulók és dalok. 9.00: Iskolások mik­rofonja. 9.20: Kis muzsikusoknak. 9.44: A Gyermekrádió műsora. Í0.Í0: Lányok, asz- szonyok. . . 10.20: Ajándékműsor ktsz-ek- nek- 11.00: Harpiatos Rózsa. Móricz Zslg- griond regénye folytatásokban. 11.20: Űze­ti etközvetités a Budapesti Ipari Vásárról. f2.10: Operarészletek. 13.00: A szökevény. Lermontov Költeménye. 13.10: Vidám nie- tódiákj 14.10: Kamarazene, 14,40: Átkelés a Panamacsatornán. Részlet Kiss József utinaplójából. 15.00: Sakk-matt. Fiatalok sakkiskolája. 15.10: Színes népi “muzsika. 16.10: A legendás Lukács tábornok. Ifjú­sági műsor. 16.50: Üzenetközvetítés a Bu­dapesti Ipari Vásárról. 17.15: Csigaház. Riport a „sértődött” pártfunkcionáriusok­ról. 17.30: Szív küldi szívnek szívesen. 18.10: Véleményt kérünk . . . 18.30: Bing Crosby énekel. 18.45: Tárnák a föld felett. Riportmüsor. 19.00: Népi együttesek mű­sorából. 19.20: író és mű. Riport Darvas Józseffel. 20.27: Shorty Rogers zenekara játszik. 20.40: Gyermeknevelés. Előadás.— 20.55: Puccini: A köpeny. Opera egy fel­vonásban. 22.15: Szórakoztató zenekari hangverseny. 22.40: Operett-est. 23.40: Ze­nekari hangverseny. Petőfi-rádió: 14.20: Vidám délutáni ope- rettmuzsika. 15.00: Filipenko: II. vonósné­gyes. 15.35: Emlékezés Korvin Sándorra. 15.50: Nemzetközi kérdések. 16.00: Részle­tek Leoncavallo Bajazzók és Mascagni Parasztbecsület c. operájából. 16.40: A villanykörte. Urbán Ernő elbeszélése. — 17.00: Könnyű zene Bukarestből. 17.30: Rádióegyetem. 18.00: Dalok és hangszer­szólók. 18.30: Fúvószenekaraink műsoi’á- ból. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfo­lyama. 19.15: Keringők. 19.45: Műszaki kró­nika. 20.00: Nyilvános kamarahangverseny. 20.40: Versek. 21.20: Operettegyvelegek ze­nekarra. 21.40: Részletek Kádár Kata c. operából. 22.15: A kommünár pipája. El­beszélés. 22.45: Népek dalai. SZERDA, JUNIUS 5: Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű operarész­letek. 9.00: Rádióegyetem. 9.30: Üzenetköz­vetítés a Budapesti Ipari Vásárról. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 10.30: Bécsi Fil­harmonikusok fúvósegyüttese. 10.43: Egy nap az üdülőben. Bohózat. 12.10: Tánc­zene. 13.00: Lányok, asszonyok... 13.10: Üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vá­sárról. 13.40: Gulyás Pál verseskötetét is­merteti Kiss Tamás. 14.00: Medgyesi Nán­dor és zenekara játszik. 14.45: Orosz nyelv­lecke az általános iskolásoknak. 15.05: If­júsági műsor. 15.30: Válaszolunk hallga­tóinknak. 15.45: Szendrei Karper László gitározik. 16.10: Szív küldi szívnek szíve­sen. 17.00: Mégis különös emberek. Előr adás. 17.15: Mesék a bécsi erdőből. 18.10: A Gyermekrádiő műsora. 18,20: Könnyű zene. 18.45: Kevesebb vas, több gond Di­ósgyőrben. 19.00: Könnyű zene Brüsszel­ből. 20.30: Magyar nóták. 20.45: Munkás- hétköznapok. 21.45: A Solymosi —Beamter kettős játszik. 22.20: Közvetítés a Smeta- na-teremből. 23.40: Könnyű melódiák. Petőfi-rádió: 14.20: Egy fillér. Elbeszé­lés. 14.40: Zenekari hangverseny. 15.45: Vidéki stúdiónk jelentkezik. 16.00: Szóra­koztató zene. 16.20: Rigó Magda és Lo- sonczy György énekel. 16.50: Goethe és Heine verseiből. 17.02: Ajándékműsor vi­déki ipari üzemek részére. 18.20: Histó­ria egy házasságról. Elbeszélés. 18.50: Gyermekkórusok énekelnek. 19.05: Az If­júsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Fú­vószene. 20.00: Kamarazene. 21.05: Tánc- zene. 21.45: Az orvostudomány eredrpé- nyeiből. A cukorbetegek kezelésének új lehetőségei. 21.55: Színes népi muzsika. CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 6. Kossuth-rádió: 8.10: Csikós-, juhász- és katonadalok. 8.40: Kórusok. 9.00: Édes anyanyelvűnk. 9.05: A Gyermekrádió mű­sora. 9.25: Hangverseny gyermekeknek. 10.10: Én és a színház] 10.40: Bodonyi Anikó zongorázik. 11.00: Harmatos Rózsa. Móricz Zsígmond regénye folytatásokban. : 11.20: Üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vásárról. 12.10: Operarészletek. 13.00: Jo­hann Krepp kapitány. Novella. 13.15: Két rlngők. 14.10: A világirodalom humora. Novella. 14.40: Kórusok. 15.20: Ifjúsági műsor. 16.10: Régi magyar muzsikft. 16.35: Üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vá­sárról. 17.00: A gyár képviselője . . . Ri­port. 18.10: Zenés szórakozás az üdülők­nek. 18.45: Tudományos híradó. 19.00: Közvetítés a Magyar Néphadsereg Színhá­zából: Földindulás. Dráma. 22.15: Könnyű zene. 22.35: Emberek között. Boldizsár Iván tollrajzai. 22.45: Kamarazene. 23.40: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.20: Fúvósindulók. 14.40: Operarészletek. 15.10: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.20: Tánczene. 15.50: Kóru­sok. 16.20: A Gyermekrádió műsora. 17.10: Ahogy ők képzelték . . . Fülöp Gábor írá­sa. 17.25: Operettrészletek. 18.20: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 18.30: Schumann: d-moll hegedűverseny. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Nótecsokor. 20.00: Könnyű zene szimfonikus zenekar­ra. 20.40: A Bourbonok után Orleánsok, Előadás. 21.05: Tánczene. 21.50: Mi így látjuk. Színházi esték. 22.00: Operarészle­tek. 22.45: Pálóczi Horváth Ádám: ötöd- félszáz énekek c. gyűjteményéből. PÉNTEK, JUNIUS 7. Kossuth-rádió: 8.10: Részletek Oscar Strauss operettjeiből. 8.50: Népek dalai. 9.10: Zenekari hangverseny. 10.10: Mese- délelőtt az óvodában. 10.30: Üzenetközve­títés a Budapesti Ipari Vásárról. 11.00: Férges gyümölcs. Túli József elbeszélése. 11.30: Dőry Zoltán hegedül. 12.10: Tánc­zene. 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. 13.15: Népi zene. 14.00: Iskolások mikro­fonja. 14.20: Részletek SmetanáAz eladott menyasszony c. operájából. 14.50: Az ősi Schola főmagisterének. 15.30: üzenetköz­vetítés a Budapesti Ipari Vásárról. 16.10: Szív küldi szívnek szívesen. 16.50: Beszél­getés a műemlékek védelméről. 17.00: Zenerajongók. Válaszolunk hallgatóink kérdéseire. 18.10: A Gyermekrádió műso­ra. 18.20: Párizs és sztárjai. 18.40: Az if­júság fóruma. 19.00: A Magyar Rádió énekkara énekel. 20.30: Tánczene. 21.16: A Magyar Rádió szimfónikus zenekara ját­szik. 23.03: Hawai dalok és táncok. 23.30: Részletek Wagner Az Istenek alkonya c. zenedrámájából. Petőfi-rádió: 14.20: Könnyű zene. 15.00: Zenekari hangverseny. 15.40: A falusi ta­nító. 16.00: Olasz fúvószene. 16.15: Kóru­sok. 16.40: A szökevény. Elbeszélés, 17.00: Operettkettősök. 17.30: A magyar irodalom története. 18.00: Tánezene. 19.05: Magyar nóták. 20.00: Az opera mindenkié. 21.05: Népszerű operett- és filmzene est. 21.30: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 22.15: Történetek Schubert életéből. 22.30: Albán, olasz és szlovák népdalok. SZOMBAT, JUNIUS 8. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangver­seny. 9.00: Iskolások mikrofonja. 9.20: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Dal a dalról. Kondor Lipót dalai. 10.10: Operettrészle­tek. 10.40: Üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vásárról. 11.00: Harmatos rózsa. Móricz Zsigmond regénye folytatásokban. 11.20: Hangszerszólók. 12.10: Népi zene. 13.96: Mí yisn s könyvesboltokban? íelis: Műv^szlemezek. 14.20: A Gyérmelcrádió műsora. 14.40: Üzenetközvetítés a Buda­pesti Ipari yásárról. 15.00: Népdalcsokor. 1 15.25: Kórusaink életéből. 15.45: A nemzet­közi munkásmozgalom időszerű kérdései« 16.15: Beethoven-zongoraszonáták. Í6l45: Zenés hétvége. 17.00: Halifax. Gádor Béla írása. 18.10: Szív küldi szívnek szívesem 18.45: Riportműsor. 19.00: Világhírű olasz művészek operahangversenye. 20.27: Tar­ka-barka. Közvetítés a rádió VI-os stúdió­jából. 22.15: Táncoljunk. Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje. 14.40: A szökevény. Elbeszélés. 15.00: Bélyeg- gyűjtők ötperce. 15.05: Kamarazene. 15.30: Komáromi farsang. Daljáték. 17.40: Az ős­ember nyomában. Beszélgetés. 18.00: To­ronyzene. 18.20: Lányok, asszonyok . . . 18.40: Palló Imre Kossuth-díjas kiváló mű­vész énekel. 19.05: Majakovszkij versei­ből. 19.50: Válaszolunk haliga tói rútnak. VASÁRNAP, JUNIUS 9. Kossuth-rádió: 8.10: MüteremlátogatáSi 8.15: Magyar népdalok. 8.55: Édes anya­nyelvűnk. 9.00: Uj Zenei Újság. 10.00: Va­sárnapi versek. 10.10: Könnyű zene. 10.30: Üzenetközvetítés a Budapesti Ipftri Vá­sárról. ll.Ofl: Ifjúsági világhíradó. 11.30: Honthy Hanna és Feleky Kamill műsorá­ból. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Szív küldi szívnek szívesen. — 13.30: Hangos naptár. 14.00: A Magyar Rádió szimfónikus zene­karának hangversenye. 15.25: Hét nap a külpolitikában. 15.40: A műsort összeállí­totta: Heltay Jenő. 16.40: tizen etközvetités a Budapesti Ipari Vásárról. 18.00: A Ma­gyar Rádió tánczen ekarának nyilvános hangversenye. 19.00: II. félidő! Közvetítés bajnoki labdarúgómérk öltésekről. 21.50: Hangszerszólók. 22.10: A vasárnap sport­ja. Totó. 22.30: A fővárosi népizeneiíar játszik. 23.00: Könnyű zene. Petőfi-rádió: 8.00: Pécsi Sebestyén ol go­nál. 9.00: Könnyű dalok. 9.30: Ajánló­műsor a gyermekek kívánságára. lO.dt Szív küldi szívnek szívesen. 10.48: Szim­fonikus hangverseny. 12.20: A fáraó. 13.20- Művészlemezek. 14.15: Az igazmondó ju­hász. Muharai Elemér mesejátéka. 14.55: Népszerű operahangverseny. 16.00: Régi filmek albuma. 16.45: Tánczene. 17.3 ís Szimfónikus hangverseny. 18.30: BartőM Béla a tengeren túL 19.30: Mozart jsa-ma* I ramüvek. 20.20: Könnyű sen*- íí-40: Tánc» Verses, zenés összeállítás. 22.00: Népdalod csárdások. 22,30: Barber: Hegedű versengi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom