Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-30 / 151. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 151. szám Ara 50 fillér 7 ^’WíS'b/ 1957 június 30, vasárnap Az MSZMP országos értekezletének péntek délutáni ülése ! í Az MSZMP országos értekezletének péntek délutáni ülésén az elnöklő Rónai Sándor elsőnek Révész Géza honvédelmi miniszternek, a Közpon­ti Bizottság tagjának adta meg a szót. Révész Géza felszólalásában ele­mezte azokat az okokat, amelyek következtében a hadsereg nem tudta leverni az ellenforradalmat. A had­sereg képes lett volna szilárdan helytállni. Bizonyíték erre, hogy a hadsereg több egysége derekasan harcolt az ellenforradalmárok ellen. A hadsereg szétesésének alapvető oka nem a hadseregen belül, hanem a kormány- és a pártvezetés bizony­talanságában, majd Nagy Imréék árulásában keresendő. Jellemző azonban a hadsereg ál­lásfoglalására, hogy Nagy Imréék- nek mindennek ellenére sem sike­rült a hadsereget az ellenforradalom oldalára vonni és a szovjet csapatok ellen felhasználni. S amint megala­kult a munkás-paraszt forradalmi kormány, a hadsereg túlnyomó része azonnal csatasorba állt, az alkotmá­nyos rend, a proletárhatalom hely­reállítására és megszilárdítására. Az újjászervezett hadsereg tiszti­karának gerincét éppen azok képe­zik, akik ezekből a nehéz karhatal­mi feladatokból becsülettel kivették részüket. A következő felszólaló Jakab Sán­dor, a Nógrád megyei intézőbizott­ság elnöke, a politikai tömegmunka fontosságáról beszélt. A meggyőzés és az elvi harc nemcsak a szorosan értelmezett meggyőző munkánál szükséges. Helytelen lenne, ha pél­dául az intrika ellen megeíégednénk adminisztratív rendszabályokkal és nem harcolnánk ellene eszmei síkon. Félő, hogy ha az intrika ellen csak adminisztratív eszközökkel küzdünk, ezt egyesek a jogos kritika elfojtá­sára is felhasználják. A következő felszólaló Major Ta­más, a Központi Bizottság tagja, a Nemzeti Színház igazgatója arról beszélt, hogy egyes pártgyüléseken a pártszerű bíráló szó nyomán való­sággal átforrósodik a terem. Nem is szabad elvonni senkitől sem a bírá­lat jogát. A rágalom jogát azonban nem ismerhetjük el. Pedig mostaná­ban olyan gyakori jelenség, hogy olyan elvtársak, akik alkalmatlanok valamely tisztség betöltésére, oppor­tunistának rágalmazzák azokat, akik nem hajlandók őket kinevezni. Az értelmiség egy része — folytat­ta Major Tamás — önteltségében át akarta venni a munkásosztály és a párt vezető szerepét. Az események azt igazolták, hogy aki haladó értel­miséginek tartja magát, az nem ha­ladhat máshová, mint a munkásosz­tály felé és a munkásosztály vezető ereie, a párt felé. Nem engedhetjük, hogy letagadják nagv kultúrális eredményeinket, de ha a jövőben valóban jó kultúrpolitikát akarunk csinálni, akkor feltétlenül elemeznünk kell azokat a hibákat, amelyeket valóban elkövettünk és amely hibák nélkül nem alakult volna ki ilyen jobboldali egységfront íróink nagy többségénél. Szükséges ez azért, » mert ezeket a hibákat többé nem akarjuk megismételni. Ha fenntart­juk az őszinteségi igényt másokkal és elsősorban sajátmagunkkal szemben, akkor a mi kultúránk jövőjét szép­nek és ígéretesnek látom — fejezte be felszólalását Major Tamás elv­társ. Rappai Gyula elvtárs, a Tolna me­gyei intézőbizottság elnöke arról be­szélt, hogy a politikai felvilágosító munka Nemcsak általában, de külö­nösen a munkásosztály körében rend­kívül fontos. Szükségesnek tartja a parasztság körében a szocialista gaz­dálkodás előnyeinek helyes és rend­szeres propagálását is. Természetesen nem »általános« dicsérő jelzőkre van szükség, hanem olyan számokra, té­nyekre és érvekre, melyeknek igaz­ságát a gyakorlat is bizonyította. Ezután Nyers Rezső beterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelenté­sét. | A pártértekezleten 348 küldött és 214 meghívott vesz részt. Foglalkozá­suk szerint a küldöttek csaknem há­romnegyed része eredetileg munkás. 31,5 százaléka már 1945 előtt, további 31 százaléka pedig 1945 óta tagja a pártnak. Még kifejezőbb a munkás- mozgalomban való részvétel szerinti megoszlás. A küldöttek 6,3 százaléka már 1919 előtt, 28 százaléka 1940 előtt, 55 százaléka pedig már 1944 előtt bekapcsolódott a munkásmozga­lomba. A mandátumvizsgálő bizottság je­lentését a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta. j Az ózdi nagyolvasztómű Ill-as számú kohójánál dolgozó N. Garda József öntőcsarnoki KISZ-brigádja a moszkvai VIT tiszteletére május 18-án versenyre hívta ki az ország összes kohászfiatalját. Június 20-ig ez a brigád már 6373 tonna kokszot takarított meg, 186.729 forint értékben. Nyersvastermelési előirányzatukat 27 tonnával túlteljesítették. A képen a fiatal brigádtagokat láthatjuk. Miskolciak, de egész Észak-Ma­gyarországinak jelentős kulturális eseménye a szombaton kezdődött Miskolci Ünnepi Hetek. Ennek so­rán hangversenyek, képzőművészeti kiállítások, országos dalosünnep, Borsod megye és a Bükk legszebb természeti szépségeinek megtekin­tésére szervezett kirándulások, is­meretterjesztő előadások, nagysza­bású sportesemények szórakoztat­ják Borsodból, de a szomszédos megyékből is Miskolcra érkezőket. A július végéig tartó nagyszabású megmozdulásokra mintegy ötven­ezer vendéget várnak az ország minden részéből. A Miskolci Ünnepi Heteket szom­baton este a népkerti szabadtéri színpadon nyitották meg ünnepé­lyes keretek között. A szabadtéri színpad többezer ember befogadá­sára alkalmas nézőterét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. Az ünnepi megnyitón megjelen­tek a megyei és városi MSZMP intézőbizottságának képviselői, a megyei és városi tanács vezetői, a más megyékből érkezett vendégek és Miskolc város közönsége; Az ünnepi hetek jelentőségét Fa-« zekaa László, a városi tanács vb* elnöke méltatta ünnepi beszédében,! hangsúlyozva, hogy ez az első olyan kulturális megmozdulás Miskolcon, melynek során a város valamennyi kultúréntékét az egésiz ország elé tárja; Az ünnepi megnyitó után a mis­kolci Állami Nemzeti Színház mű* vészei parádés szereposztásban muí tatiták be a szabadtéri színpadom Petőfi örökbecsű művéből írt dal« játékot: a János vitézt^ Az ünnepség-sorozat ma délelőtt! 10 órakor a múzeum előtt felállított! Herman Ottó-szobor leleplezésével! folytatódik; Utána országos grafit kai kiállítás nyílik a Déryné ka-« maraszínházban. Este a szabadtéri! színpadon a miskolci Nemzeti Szín* ház Szofoklés: Antigoné című tra* gédiáját mutatja be, Kohut Magdái a budapesti Nemzeti Színház tag* jának felléptével, Aratnak a kombájnok Nagyfokú éberségre van ssükség Biszku Béla elvtárs felszólalása a pártértekezleten Aczél György elvtárs felszólalása Áczél György művelődésügyi mi­Az országos pártértekezlet szombaton folytatta tanácskozásait A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének szombat délelőtti ülésén folytatták a Központi Bizottság beszámolója és a szerve­zeti szabályzat tervezete feletti vitát. Az első felszólaló Horváth András, a Pest megyei intézőbizottság elnöke volt. Utána Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, majd Putnoki László, a Heves megyei intézőbizottság elnöke szólalt fel. Az országos pártértekezleten szombat délután felszólalt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Intézőbizottság elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Központi Intézőbizott­ság tagja. Az országos pártértekezlet egyhangú helyesléssel fogadta el az eléje terjesztett »Határozatot«; Szombaton került sor a párt vezetőszerveinek megerősítésére és kiegészítésére; Az MSZMP országos értekezletének határozatát, valamint a párt ve­zetőszerveinek névsorát az elhangzott zárszóval együtt keddi számunkban közöljük; | KIí$2r propagandisták fi érveimébe osztály elárulásához vezetett. Ä párt. miután felismerte mindkét elhajlás természetét, jelentőségét, káros vol­tát, következményeit — képes leküz­deni azokat, képes megerősíteni so­rait, a párt egységét, ennek alapján tovább fog erősödni a munkásosz­tály hatalma — fejezte be felszólalá­sát Biszku Béla. a legutóbbi idők fogyatékossága, — átgondolt, következetes kultúrpoliti­kánk jó (néhány eszitendeje nincsen. Segíteni akarunk sokéves kultúr­politikai mulasztásainkon, kidolgoz­zuk a párt kultúrpolitikai irányvona­lát; Az ideológiában nincs békés együttélés. Az értelmiség iránt tü­relmes magatartásra van szükség, érezze, hogy a párt és a kormány el­ismeri munkáját. Ehhez a vezetés részéről is több gesztusra van szük­ség. Ugyanakkor azonban kímélet­len harcot kell folytatni a revízio- nizmus, a nacionalizmus és az értel­miségben mélyen gyökeret vert más téves nézetek eilen. (MTI) I négy tényezőnek volt szerepe, s ez a négy tényező egységet képez, egy­mástól elválaszthatatlan. A magyar munkásmozgalom saját tapasztalatai alapján tanulta meg, hogy le kell küzdenie a párt sorai­ban mindkét fajta elhajlást, a bal­oldali szektás vonalat éppúgy, mint a revizionizmust, amely a munkás­niszterhelyettes, a Központi Bizott­ság tagja néhány kérdésben vitába szállt Révai Józseffel; Beszélt ezután kultúrpolitikánk egyes kérdéseiről. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon óriási kultúr- forradalom zajlott le, amelynek ered­ményeként kulturális vonatkozásiban magunk mögött hagytunk egy sor nyugati országot.- Magasszínvonalú kultúrát adtunk a népnek, nem pe­dig a kultúrsznoboknak. Elismerte, hogy kultúrpolitikánk részleteiben nincs kidolgozva. Emlé­keztetett azonban arra, hogy ez nem Értesítjük a KISZ propagandistáit, a megye előadóit, hogy hétfőn dél­után 3 órakor Miskolcon, a Kossuth- utca 11. sz. alatt előadói értekezletet tartunk, ahol a KISZ-szervezetek előtt álló időszerű feladatokat beszél­jük meg. A tárgy fontosságára való tekintettel kérjük a következő élv- társak megjelenését: Szikom László, Garamszegi Nándor, Bonta Lajos, Csata László, Szilmiczki György, Ko­máromi Lajos, Gácsi Ferenc, Magyar Sándor, Fodor László, Nagy Lajos, Nagy István, Tóth Péter, Székely Sándor, ifj. Benyák Béla, Józsa László, Liszék Zoltán, Sipos László, Mihalik István, Bárczi Béla, Betlei Livia és Lerch Tibor; MEGYEI KISZ-BIZOTTSÁG ágit. prop. osztály,* A meleg idő a mezőcsáti járás te­rületén is be érlelte az őszi árpát. A járás több községében már arat­nak. A kombájnok is munkához kezdtek. A mezőcsáti és a hejőpapi liszaszederkény aratási versenyfelhívása A mezőcsáti járásban Tiszasze- derkény község versenyre hívta a járás többi 22 községét az aratás és cséplés időben és szemveszteség nélkül való elvégzésére. A járási tanács végrehajtóbizottsága a ver­senyt támogatva jutalmat tűzött ki a verseny első három helyezettjét nek. Eszerint a győztes község 5000^ a második helyezett 3000, a harma* dik helyezett pedig 2000 forint jutáit mat kap a községfejlesztési alapraj Uj szén mezők feltárásával növelik a teljesítményt Edelényben A Borsodi Szénbányászati Tröszt edelényi bányaüzeme új szénmezők feltárásával a tröszt egyik legna­gyobb bányájává fejlődik. Különösen nagy feltárásokat végeznek a IV-es aknán, ahol már a negyedik ne­gyedévben a termelést is megkez­dik. A szükséges létszám biztosítá­sára az épülő 400 bányászlakás mel­lett több épületet legényszállóvá alakítanak át; így a termeléshez szükséges csaknem 300 dolgozó ré­szére megfelelő elhelyezést tudnak biztosítani: Az üzem másik bányájában, a III-as aknán, a fejteljesítmény eme* lésével növelik a munkahely terme* lését. Ennek érdekében már a má­sodik rázócsúzdát építik be a bá* nyabeli szállítás meggyorsítására: A megtett intézkedések eredmé­nyeként az edelényi bányaüzem már elérte a tavaly szeptemberi fejtelje­sítményeket. Az év végére pedig a napi termelést csaknem 100 ton­nával fokozzák. A NAGY FELADAT Sárgul a határ a putnoki járásban is. Itt— ott már vágják az őszi árpát. Arra sürgeti ez a dolgozó parasztokat, hogy felkészüljenek a nagy csatára, az ara­tásra ; Az aratásra való fel­készülést az MSZMP járási intézőbizottsága és a járási tanács is most a legfontosabb feladatnak tartja. Eb­ből a célból a napok­ban összehívták a ta­nácselnököket, a tsz- elnököket és az állami gazdaságok vezetőit, ahol megbeszélték a legfontosabb teendőket; — A cél az — hang­súlyozta a beszámoló —, hogy időben, szem­veszteség nélkül aras­suk le a termést; Az aratás idejére a földművesszövetkeze­tek már biztosították a dolgozó parasztok áru­ellátását. Ezzel kapcso­latban csupán egy hiba van: nem tudnak elő­teremteni elegendő hű­sítő italt. Hetek óta nem lehet kapni a já­rás területén sem sört, sem szikvizet. A tanácskozáson sok fogyatékosságra mutat­tak rá a résztvevők; A zádorfalvi tanácselnök például elmondotta, hogy a gépállomás okuljon az elkövetett hibákból, mert az el­múlt évben is a ha­nyag munka következ­tében volt olyan nagy a szemveszteség; —- Nem csoda —* mon­dotta a tanácselnök —, hogy a termelőszövet­kezetek és a dolgozó parasztok vonakodnak a gépállomással történő ELŐTT szerződésikötéstől. Ä já­rásban egyetlenegy egyénileg dolgozó pa­raszt nem kérte a gép­állomás segítségét. A lekötött szerződés a gépállomás kapacitá­sának csupán 50 száza­lékát veszi igénybe — állapították meg.­A gépállomásnak ah­hoz, hogy sikeresem időben le legyen arat­va, feltétlenül javíta­nia kell a munkáján. Az elveszett bizalmat csak kiváló minőségű munkával tudja majd visszanyerni. Erre adva van a lehetőség, hiszen a gépek jól, készenlét­ben állnak, s ha a gép­állomás valóban jól dolgozik, akkor egé­szen biztos, hogy az aratás folyamán sokan fogják majd kérni a támogatását; = t »r- =» ÜNNEPÉLYESEN MEGNYITOTTAK A MISKOLCI ÜNNEPI HETET gépállomások kombájnjai Tiszataré ján, Tiszakeszi, Igrici, Hejőpapi éS Nemesbikk községek határában meg- kezdték az őszi árpa aratását. 'Biszku Béla az ellenforradalmi szervezkedés felszámolásáról tájé­koztatta a pártértekezletet. Elmon­dotta, 'hogy a Belügyminisztérium szervei egyrészt az ellenforradalom bűnöseinek felkutatásán, másrészt az új ellenforradalmi szervezkedések leleplezésén munkálkodnak. Mindkét feladat megoldása kiélezett osztály- harc közepette folyik, hiszen az el­lenség menteni próbálja embereit. Mindenekelőtt az ellenforradalmi szervezkedés vezérkarát és törzska- L-át semmisítjük meg és tesszük ár­talmatlanná, hogy az ellenforrada­lom »közkatonái« is lemondjanak terveikről, s feladják a proletárhata­lom elleni harcukat. Biszku Béla ezután az ellenség megváltozott taktikájáról szólott. Az ellenség mély illegalitásba vonult és mnun támad a munkásosztály ha­laiméra. Amerikai útmutatás szerint állandó nyugtalanságban igyekszik tartani a dolgozókat, erre minden eszközt felhasznál. Az imperialisták céljaikra összeszedtek mindenféle söpredéket és újabb provokációkra készítik fel őket. Létrehoztak például egy »Magyar Szabadságharcos Szö­vetséget«, azon is dolgoznak, hogy valamiféle »parlamentet« létesítse­nek, amelyben együtt van Király Béla, Kéthly Anna, Eckhardt Tibor, tehát a magyar munkásosztály, a magyar nép minden rendű-rangú el­lensége. Az ellenforradalmi szervezkedés erői a »klasszikus« horthysta kate­góriákból, a disszidensékből, a kis­polgári, a nacionalista, a pártellenes erőkből rekrutálődnak, Nagy hiba, ha eltúlozzuk az ellen­ség erejét, de nem kisebb az sem, ha lebecsüljük. A dolgozó nép legmaga­sabb fokú éberségére van szükség, mert a Belügyminisztérium szervei is csak úgy tudnak sikeresen har­colni az ellenséges elemekkel szem­ben. Felszólalása befejező részében Biszku Béla hangsúlyozta, hogy az ellenséges aknamunka leküzdéséért folytatott harc szempontjából is óriási jelentőségű a pártegység. Ele­mezte, hogy az elmúlt esztendőkben milyen tényezők bomlasztották a párt egységét. Nagy szerepe volt eb­ben az 1953 után bekövetkezett hu­zavonának és a káderpolitikában el­követett súlyos hibáknak. Az ellen- forradalom kirobbanásában, mint ahogy a Központi Bizottság 1956 de­cemberi határozata megállapította,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom