Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-04 / 128. szám

| Kill, évfolyam : 128. szám 1957 június 4 kedd Ára 50 fillér Élnek és erősödnek A demagógia legádázabb ellen­^ felei a tények, amelyek ellene mondanak az ámító szándékának. Itt volt október előtt és alatt a re­vizionisták és az ellenforradalom koncentrált támadása a szocializmus falusi bástyái, a termelőszövetkeze­tek ellen. A termelőszövetkezetek­nek semmi közük a magyar való­sághoz, a szocializmus magyar útjá­hoz — hangoztatták lépten-nyomon. Aztán jött az ellenforradalom, meg­szűnt az érvek csatája — az ellenség és a hozzájuk csatlakozott megté­vesztettek több helyen szélsőséges brutalizmussal hozzákezdtek a terme­lőszövetkezetek felszámolásához. Sajnos, több helyen sikerrel járt a „nemzetvédő” munka, másutt félsi­kerrel, a legszilárdabb termelőszö­vetkezetek azonban harcbaszálltak az ámítókkal. Borsod megyében január 1-ig 263 tsz-ből 160 oszlott fel és kilépett a tagok 73.54 • százaléka. Igaz, voltak olyan tsz-ek, aihelyek életképtelenek voltak, de olyan szövetkezeteket is feloszlattak, sokszor a tagok akarata ellenére, vagy megkérdezésük nél­kül, melyek gazdaságosan dolgoztak. Az utóbbi állítást az a tény is bizo­nyítja, hogy a törvényes rend hely­reálltával mostanáig 60 tsz alakult újjá és 180 különféle társulást szer­veztek a gazdák. A népámítók másik ütőkártyája az volt, hogy a termelőszövetkezetekre ráfizet az ország, csak akkor tudnak fennmaradni, ha eltartja őket az ál­lam. Nem vitatjuk, hogy voltak rá­fizetéses szövetkezetek, de ez egy­részt nem mondható általánosnak, másrészt minden új áldozattal jár. A -forradalmi munkás-paraszt kor­mány első megnyilatkozásaiban le­szögezte, hogy továbbra is minden támogatást megad ä termelőszövet­kezeteknek. Tévedés ne essék, a tá­mogatás nem azonos az eltartással. Jóllehet ez a támogatás gazdasági nehézségeink miatt jóval kisebb a korábbinál, termelőszövetkezeteink mégis élnek, dolgoznak és erősödnek. Nem mondjuk, hogy a megye min­den termelőszövetkezetében virág­zó gazdálkodás folyik. Vannak erő­sebb szövetkezeteink és vannak gyengébbek. Hátunk mögött az ellenforrada­lommal, az új helyzet új problémá­kat vet felszínre. A tsz-ek nagyobb önállósága egy-két helyen botlado- zással járt. Elsősorban az alapsza­bálymódosításokra gondolunk. Csak helyeselhető, ha a munkaalapsza- bálytervezetet a helyi adottságok fi­gyelembevételével akarják módosí­tani. De mindenképpen fel kell lépni az olyan módosítások ellen, melyek kapitalista törekvéseket lep­leznek, mint például a háztáji gaz­daság aránytalan növelése. Ha már a közös munkánál tartunk, fezt is meg kell említeni, hogy ta­pasztalataink szerint néhol húzódoz­nak a szövetkezetek a kapás, a munkaigényes növények termeszté­sétől. Egyoldalúan gabonafélék ter­mesztésére akarnak berendezkedni, amit el is vet és le is arat a gépállo­más. Ugyanakkor a tsz-ek egészét nézve nem emelkedett a takarmány vetésterülete sem. Sok termelőszö­vetkezetünkben belterjes gazdálko­dáson csupán kertészetet, gyümölcs- termesztést értenek, ehhez számítva a melléküzemágakat (daráló, fűrész, stb.). Ezzel szemben megfeledkez­nek az állatállomány növeléséről. Megyénk számos termelőszövetkeze­tében egyáltalán nincs szarvasmarhá- állomany. Találkozunk olyan tsz- ekkel, ahol még az ellenforradalom után megmaradt szarvasmarhaállo­mányból is adtak el, miközben arról beszéltek, hogy ők minden lehető­séget kihasználva igyekeznek bel- íerjesebben gazdálkodni. (^sak egy-két problémáról szól­^ tunk. Nem érintettük a gépe­sítést, a néhol felbukkanó spekulá­ciót, mert ilyen jelenség is van. Ma a továbbhaladás, a további erősödés érdekében a termelőszövetkezeti mozgalom új problémáiról is napról­toani‘3 c7nlnunlf Ir /all Vitául proletárfai egyesüljetek^! siimmmm ■ ;á‘.Magyar szocialista munkáspárt megyei intézőbizottsága lapja A belgrádi szovjet—jugoszláv deklaráció aláírásának második évfordulója A Pravda június 2-iki „A szocializmus a barátság és a béke nevében“ című cikke Moszkva (TASZSZ) A Pravda cikke többek között a ■következőket írja: A Szovjetunió és Jugoszlávia népei ma méltatják a belgrádi deklaráció aláírásának második évfordulóját. A szovjet—jugoszláv deklaráció vé-r getvetett a Szovjetunió és a Jugo­szláv Népköztársaság közötti régi jó­viszony elmérgesedése korszakának. Nagy lehetőségeket tárt fék a két or­szág közötti jóviszony gyökeres meg­javítása és mindenirányú fejlesztése előtt. Egyben lehetővé tette a népi demokratikus országok és Jugoszlá­via közötti viszony normalizálódását és megjavulását is. A Szovjetunió és Jugoszlávia közötti viszony teljes normalizálódásának nagy jelentősége van a béke megszilárdulása, valamint a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is; Az élet igazolja a szovjet—jugoszláv deklarációban meghirdetett, elvek tartósságát és életerejét. Ezeknek az elveknek fokozatos valóraváltása feltétlenül kedvező mindkét ország számára. A Szovjetunió a belgrádi deklaráció, valamint a Moszkvában aláírt okmányok szellemében követ­kezetesen bővíti a politikai, gazdasá­gi, kulturális, tudományos, sport és egyéb kapcsolatait a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársasággal. A két ország közötti áruforgalom 1956-ban 1955-höz arányitva majd­nem négyszeresére emelkedett. De helytelen lenne elhallgatni a két ország kölcsönös viszonyában fennálló nehézségeket. Ezek a nehéz­ségek elsősorban ideológiai kérdé­sekre vonatkoztathatók. De ezek a lényeges ellentétek az SZKP és a JKSZ között számos ideológiai kér­dés szemléletében nem képezhetnek akadályt a két ország mindenirányú együttműködésének fejlődése előtt. A barátság erősítéséhez természe­tesen szükséges az is, hogy a jugo­szláv elvtársak is törekedjenek a kölcsönös viszony további javítására a Szovjetunióval és az összes szocia­lista országokkal. A cikk ezután idézi Tito elnök ezzel kapcsolatos nemrégi beszédét, majd így folytatja: Kölcsönös érdekeltség a barátság erősítésében és fejlesztésében, a vi­lágbéke fenntartásában és biztosítá­sában szilárd alapokul szolgál a szov­jet—jugoszláv együttműködéshez külT politikai téren is* A Szovjetunió és Jugoszlávia ba­rátsága a marxizmus-leninizmus nagy ügye iránti hűség alapján fej­lődhet és kell is, hogy fejlődjék. Ezt a barátságot a proletárinternaciona­lizmus szellemének kell áthatnia. A szovjet jugoszláv deklaráció alá­írásának évfordulóján a szovjet nép forró baráti üdvözletét küldi a test­véri jugoszláv népnek és szíve mé­lyéből sikereket kíván neki a szocia­lista társadalom építésében. A szov­jet emberek készek továbbra is erő­síteni a Szovjetunió és Jugoszlávia barátságát a két ország érdekeinek megfelelően a szocializmus és a béke diadalma nevében, (MTI) A belgrádi rádió megemlékezése a jugoszláv—szótjet deklaráció aláírásának második évfordulójáról Belgrád (MTI) A belgrádi rádió külpolitikai hír- magyarázója mondja: Két évvel ezelőtt írták alá Bel- grádban a jugoszláv—szovjet dekla­rációt. Jelentős dátum ez a Szovjet­unió és Jugoszlávia viszonyának tör­ténelmében. A deklaráció értelmében a Szovjetunió és Jugoszlávia kormá­nya megegyezett abban, hogy egy­más közötti viszonyát a belügyikbe való be nem avatkozás, a kölcsönös egyenjogú együttműködés és a vi­lágbéke megőrzésére való törekvés elveire helyezi. Meg kell említeni, hogy a nemzet­közi viszonyok fejlődésének termé­szete az események, krónikája, vala­mint « -két ország között, korábban bökövetfcezett nézeteltérések kikü­szöbölésére irányuló kölcsönös óhaj azt mutatja, hogy mindkét ország érdeke és egyben a világhelyzet ren­dezésének érdeke is megkívánja, hogy a két fél ama elvekhez tartsa magát, amelyeket az említett dekla ráció tartalmaz. Amidőn üdvözöljük a jugoszláv— szovjet viszonynak ezt a jelentős napját, egyszersmind meg kell álla pítanunk, hogy a belgrádi nyilatko­zat elvei az időik során olyan elvek­ké váltak, amelyek a szocialista or szágok és a komi- .unista pártok kap­csolatainak alapját jelentik. Ezért nagyjelentőségű ez az évforduló és ezért kell ezen a napon külön ki­emelni, elkerülhetetlenül szükséges hogy a belgrádi deklaráció elveit továbbra is megvalósítsák — fejezte be hírmagyarázatát a belgrádi rádió kommentátora. (MTI) m 11 ■ I I« WM HU HW M Megkezdődött *i az országgyűlés új ülésszaka i • j Vásári forgatag • : Kitüntetett pedagógusok = ünneplése \ • 5 ... és fújta a tollat a szét : IMII ...............I......IM..........M>l.*.nM..IIM< N agyjelentőségű újítás A Borsodi Szénbányászati Tröszt» nél a mélyművelési telepekről fel» színre kerülő szén vizes. A vizes szén télen összefagy, nyáron szinte sárszerű masszává ragad össze, ezért nem tudják megfelelően osztályozni; Ez szinte valamennyi borsodi bánya» üzemnél súlyos gondot okoz* A vizes szén osztályozhatóságának megoldására újítási brigád alakult a Borsodi Szénbányászati Trösztnél* Javaslatuk alapján egy hat méter hosszú hengert készítettek, melyben spirális forgódob viszi előre a néd* vés szenet. A hengerbe két oldalról 300 atmoszférás ventillátorral az időjárásnak megfelelően e# télen meleg, nyáron hideg — levegőt fú» vatnak a szénre. A húsdaráló-szerűen működő dobban a szén a ráfúvatott levegő hatására megszárad. Előnye az újításnak, hogy a szárítás szinte fii» lores beruházással oldható meg és anélkül, hogy a szénosztályozón, a szállításnál valami zavar is keletkez» nék.­Az újítást először a diósgyőri Anna-bányán kísérletezték ki, majd pedig most a haricai szénosztályozón építették be, s alkalmazzák üzemsze» rűen. A kísérletek eredménye alap-J ján a nedves szén mintegy 5—6 szá» zalékos vizet veszít. Ezzel nemcsak osztályozhatóvá válik, hanem fűtő» értéke is mintegy 200 kalóriával nö» vekszik; A kísérletek befejezése után a szükséges nagyságban valamennyi borsodi szénosztályozóra és a bérén» tei központi szénosztályozóra is be» szerelik a nagyjelentőségű újítást? Előzetes, számítások szeript..g. kalória növekedésével évente mintegy 3 mii* íió forint többletbevételt érnek elg Elkészült a Miskolci Nemzeti Színház forgószínpadának vasbetonalapja Ä Miskolci Nemzeti Színház száz- esztendős épülete az egyre növekvő feladatoknak már nem felelt meg. Korszerűtlen színpada, elavult zsi­nórpadlása és világítóberendezése sok esetben . megnehezítette a társu­lat művészi munkáját; Ezért elhatá­rozták, hogy a műemlékké nyilvání­tott színházat 13 millió forintos költ­séggel átépítik. A korszerűsítés során forgószínpadot, modern világítót és hideg-meleg vízzel ellátott fürdőszo­bás öltözőket létesítenek. A közönség kényelmét szolgálja majd a tágas do­hányzó, társalgó és az emeletenkint elhelyezett ruhatár; A színház átépítését januárban kezdték meg a Borsod megyei Építő­ipari Vállalat dolgozói és a terv sze­rint az év végéig csaknem három­millió forint értékű munkát végez­nek el. A színpad technikai berende­zését, a feljárók márványlépcsőit, va­lamint a padlóburkolatokat Budapes­ten és Debrecenben készítik. A százéves épület egyes részeinek bontása igen elővigyázatos és igényes munkát követel. Azonban a gondos építkezés mellett is előfordult, hogy a dolgozókat számos nemvárt »meg­lepetés« érte — ami lassította az épí­tés ütemét. A nézőtér feletti tetőszer- kezet például az évek során beázott, s ezáltal a tartógerendák elkorhad­tak. A biztonságos munka megkíván­ta azok megerősítését. Ugyanakkor a bontás alatti épület tűzfalai kihajol­tak és hogy az összedűléstől megóv­ják: gerendákkal támasztották meg. A nehézségek ellenére is ma már szép eredményekkel dicsekedhetnek az építők. A bontási munka nyolcvan százalékát elvégezték, befejezték a komplikált szellőzőcsatornák építését és szombat reggelre elkészül a forgó­színpad vasbetonalapja. A forgószín­pad alátámasztására 18 betonoszlopot építettek, amelyeket három beton­gyűrű köt össze. A dolgozók úgy ter­vezik: ha a további építéshez szük­séges hitelkeretet megkapják és megoldják a szabályozó transzformá­tor külföldi beszerzését — a színhá­zat a jövő év őszén átadják rendel­tetésének; A szikszói járás termelőszövetkezeteiben növekszik a szarvasmarhatenyésztés iránti érdeklődés A szikszói járás termelőszövetke­zeteire az elmúlt félév elején az volt a jellemző, hogy a közös állat- állomány fejlesztését, ezen belül a szarvasmarhatenyésztést lebecsül­ték. Napjainkban a szövetkezetek többségében mér kezdik felismerni a közös állattenyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésztés jelentő­ségét. Több termelőszövetkezetinél visszavásárolták azokat az állato­kat, amelyeket a szövetkezetből ki­lépett, vagy a szövetkezetben ma­radt tagok kivittek. A szikszói Béke Tsz tagsága, amely elsőnek ismerte fel az állattenyésztés jövedelmező­ségének lehetőségeit, visszakapta az ongai állami gazdaságnak át­adott szarvasmarha és juh-állomá- nyát, ezenkívül saját erőből eddig 7 db tehenet is vásárolt, darabon­ként 6 ezer forintért. Most újból 12 db tehenet vásárolnak. A szö­vetkezet a közös állat tenyésztés jö­vedelmezőségéből 10 forintos mun­kaegység-előleget oszt. A tehenen­ként! tejtermelést rövid idő alatl 3.2 literrel (6 literről 9 2 literre) növelték. Reális számítások alapján, a tejtermelés növelésével a saját erőiből vásárolt tehenek utáni tej­termeléssel december 1-ig a bevétel eléri a 60 ezer forintot; A juhte­nyésztésnél gyapjú, juihgomolya ér­tékesítéséből pedig ezévben több mint 40 ezer forintot kaptak? A termelőszövetkezetben a szántóte­rület közel 20 százalékánál vetettek kukoricát, most a növényápolási munkák folyamatos végzésével pár­huzamosan nagy gondot fordítanak a takarmány betakarításra. A szikszói járás termelőszövet­kezeteinél rövid idő alatt kézzelfog­ható bizonyítékai vannak a közös állattenyésztés jövedelmezőségének* Ez meggyőző a többi termelőszövet­kezetek előtt is. De lehetne az eredményeket nem véka alatt rejt­ve, jobban megismertetni azokkal, a szövetkezetekkel, ahol még nem látják a közös állattenyésztés jöve­delmezőségének jelentőségeit. A „MOCSOLYÁS” VÖLGY BEJÁRATÁNÁL öreg kút áll. Hideg, jóízű vizét mélyen tartja a gyomrá­ban, de meleg szeretettel kínálja az arravetődőnek. ----------------­--------- > ... = A z elmúlt hetekben helyetfog­lalt az öreg kút mellett egy lakókocsi, egy nádmatracokból épített raktár» ház, s az eddig alig érintett kanyargós völgyben mélyen befeküdt egy dömperek által épített salak-út. Elindultunk a salakúton. A nap bőkezűen szórta sugarait, a határtjáró enyhe szél lágyan simogatta a búzatáblák zöld tengerét, s a hegyek mögött tenyérnyi, sötét felhők gyülekeztek. Jobbra, a domb lankás oldalán, hosszú sorban emelkednek az új bányászlakások téglafalai. Megkértem M. Kiss Sándor mérnököt, hogy tájékoztasson a Zakó- telep építéséről. — Ebben a völgyben — kezdte M. Kiss Sándor mérnök -— pár év elmúltával egy új, modern kis község épül. Igaz, most még csak az ele-* jén vagyunk a munkának, de a Borsodmegyei Mélyépítő Vállalat döm* perei, a szükséget megoldó lakókocsi, az ideszállított sok-sok anyag, a vállalat dolgozói már is életet vittek a völgy évezredes csendjébe. Az első ütemben ötven bányászlakás épül. Egy-egy házban két lakás. Ezek azok! — mutat az emelkedő falakra. — Az itt épülő lakások mögött lesz- nek a magántulajdon-házak. Aki megszereti ezt a helyet, aki itt akar le­telepedni, az vásárol egy házhelyet és megkezdi az építkezést. Kívánni se lehet egészségesebb és szebb helyet. » A tonáhhi tettnek? » kérdeztem. M. Kiss Sártdat attólinöktőL &Lel költözött a oölíjíjlie A fiatal mérnök megtörölte homlokát, majd előre mwtatott jobb kezével: —....■ ........— • — Ott, ahol az ipari vizet szál­l ító csővezeték megtörik, három két­emeletes ház épül. Azok is lakóházak, csak több család részére. A jobbra kanyarodó kis völgy túlsó oldalán újabb bányászlakások épülnek. A kör- forgalmat biztosító salakút csak alapja egy betonúinak. Ahol azt a nagy ívet alkotja, mindenütt házak lesznek. Az út által bezárt területen belül épül az iskola, a napköziotthon, a posta és a népbolt. A bezárt terület többi része fásítva, parkírozva lesz. Egy pillanatra megálltam. Néztem a salakot, téglát, építési anyagot szállító dömpereket, a falatrakó, dolgos munkáskezek gyorsaságát, a domboldalon fekvő, ipari vizet szállító csővezetéket, az emelkedő téglaJ falakat, — s a lakókocsi oldalára erősített hangszóróból kiáradó dallamok szárnyán előrerepülve már láttam az új falu új emberének boldog életét, az iskolaudvaron zajongó gyerekhadat, az utca forgalmát, egy új kisváros születését ... — Évente == hallottam újra M. Kiss Sándor mérnök hangját aä száz lakás építését tervezi a minisztérium. Elhallgatott. Belenézett a völgy összeszűkülő végébe. Mi vdlamenyj nyien követtük tekintetét, majd Szomolya Pál igazgató törte ketté a csendet: — EZEK SZERINT HÁROM-NÉGY ÉV ELMÚLTÁVAL a „Mocso4 lyás” völgyben egy boldog életet élő kisváros lesz, amely hirdeti az eved* menyeiben oüzdaa, nagyüzem élet-boldog jövendőjét« I" 11 ,-»■ f>TT^'»■Vn-rn-r-,-.>,r V Péczeli Enérd / . > . i / 1 v \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom