Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-04 / 128. szám

2 US ZA KM AGY A RORSZÄG Kedd, 1957. június 4. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa új ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozásait. Tíz óra után néhány perccel a képviselők tapsa közben lépett az ülésterembe Dobi István, a Népköztársaság Elnöki . Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Antos István; Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Marosán György, dn Miinnich Ferenc, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyetfoglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az egyik földszinti páholyban ott voltak a Francia Kommunista Párt küldöttségének tagjai, élükön Raymond Guyot-tal, a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottságának tagjával. A Francia Kommunista Párt küldöttségét az ülés megkezdése előtt a páholyban felkereste és üdvözölte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Marosán György, az MSZMP intézőbizottságának tagja, államminiszter. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen, majd közölte, hogy a legutóbbi ülésszakra bejelentett le­mondás folytán megüresedett képviselői helyre a budapesti v<ílasztó- kerületbol Horváth Richúrd pótképviselőt hívta be. # Az ügyrend 23. paragrafusa (2) bekezdésének megfelelően a pénz­ügyminiszter az 1957. évi állami költségvetést és költségvetési tör­vényjavaslatot; az igazságügyminiszter az államigazgatási eljárás általá-- nos szabályairól, az állampolgárságról, továbbá a magyar állampolgár­nak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatokat nyújtotta be az országgyűlés elnökének. Az országgyűlés a bejelentéseket tudomásul vette, majd az elnök feljelentette, hogy öt képviselő hat interpellációt jegyzett be. Ezután az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el a mostani -ülésszakra. 1. Az 1957. évi népgazdasági terv ismertetése és megvitatása. 2. Az 1957. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavas­lat tárgyalása. 3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény- javaslat tárgyalása. • 4. Az állampolgárságról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 5. A magyar állampolgároknak külföldi állampolgárokkal való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról 'ázóló törvényjavaslat tárgyalása. 6. Az ügyrend 15. paragrafusa kiegészítésének tárgyalása, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata alapján. 7. Az interpellációk előterjesztése. Ezután az országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy a költség- vetés általános és részletes vitáját együttesen folytassa le és vele együtt tárgyalja a költségvetési törvényjavaslatot, valamint az 1957. évi nép- gazdasági tervet. Kiss Árpád elvtárs előadói beszéde nya. A nehézipar aránya az 1956- Ezután a napirend szerint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal el­nöke ismertette az. 1957. évi népgaz­dasági tervet. Bevezetőben ismertette azokat a ■tényezőket, amelyek a terv kidol­gozását erősen nehezítették. Az élőadó rámutatott arra, hogy a firialakültr-helyzet- -és —erőforrásaink Vnéi'legelése alapján a kormány a tervezés számára a következő feladatokat tűzte kr: 1957-ben biztosítani kell az ellen- forradalom által szétzilált gazdaság (rend behozását; — a rendelkezésre álló energia-és nyersanyagbázis alapján olyan ter­melési és elosztási arányokat kell ki­alakítani, amelyek egyrészt lehetővé (teszik a munkaerőfoglalkoztatás leg­nagyobb mértékét, másrészt biztosít­ják a kormány intézkedései alapján megemelt életszínvonal megszilárdí­tásához szükséges árualapokat. Olyan külkereskedelmi tervet kell (kidolgozni, amely a baráti hitelek (felhasználásával a fizetési mérlegben egyensúlyt hoz létre. E feladatok megoldása az 1957. ele­jén kialakult körülmények folytán «lég a baráti országok hiteleinek fel használásával is igen nehéz felada­tot jelent és olyan arányok kialakí­tását követeli meg, amelyek a nép­gazdaság további fejlődése szem­pontjából nem teljesen kielégítők, de amelyeket 1'957-ben nem lehet elke rülni. Továbbiakban ismertette a nép­gazdaság 1957. évi tervét. A terv elő­irányzata szerint a nemzeti jövede­lem. mintegy kilenc százalékkal, ki­lenc milliárd forinttal lesz kisebb, mint amennyit az 1956. évi terv irányzott elő és csak mintegy kettő ■«nilliárd forinttal lesz több, mint ’amennyit 1956-ban ténylegesen elér­tünk. Az a célkitűzés, hogy 1957-ben biztosítsuk a kormány intézkedései alapján jelentősen megemelt élet' színvonal anyagi megalapozását, lé­nyegében meghatározta a nemzeti jövedelem felosztásának arányait Amíg a nemzeti jövedelem 1956-hoz képest csupán kettő százalékkal na­gyobb, a lakosság fogyasztása több mint hat százalékkal emelkedik. Ezt az ellentmondást áthidalni, lakosság fogyasztási alapiának ter­vezett színvonalát fenntartani a ba­ráti hitelek igénybevétele mellett is csak a felhalmozás, különösen pedig a beruházások erőteljes csökkenté­sével lehetséges, A nemzeti jövedelem létrehozásé ban nagy szerepet játszó ipari ter­melés mintegy 68.7 milliárd forint' ban irányozható elő, ami 2.4 száza lékkai magasabb ugyan, mint ami 1956-ban megvalósulj de közel hét ' százalékkal alacsonyabb, mint amennyi az 1955. évi volt. Az átlagot meghaladó mértékben kilenc százalékkal magasabban irá myoztuk elő a könnyű- és élelmiszer­ipar termelését, énnek megfelelően megváltozott a nehézipari és a köny jjyű- és élelmiszeripari termelés ará ja meg az 1956. évi szintet a szén, a villamosenergia, a hengerelt acél- termelés előirányzata sem, a kőolaj, cement, timföld és aluminiumter^ melés előirányzata pedig ennél is alacsonyabb. Ezután az előadó részletezte az ipari termelés várható alakulását. A termelékenységről szólva, bejelen­tette: — azt irányoztuk elő, hogy az iparban már a harmadik negyed­évben elérjük az 1956. október előtti szint 92.2 százalékát, a negyedik ne­gyedévben pedig a 99.1 százalékát. termelékenység tervezett színvo­nalának biztosítása annál inkább szükséges, mert a ' kormány jelentős mértékben felemelte a munkabére­ket és csupán ebben az évben 5.1 milliárd forintot fordít bérpolitikái intézkedések végrehajtására. A2 év utolsó negyedére — a ter­melékenység tervezett emelkedésé­nek biztosítását feltételezve — a száz forint termelésre eső munkabér még mindig 22.3 forint lesz, az önköltség pedig az ipar egészében 7.9 százalék­kal magasabb,-»mint az elmúlt év harmadik negyedében. Ez a néhány adat önmagában is gazolhatja, hogy a reálbérek jelen­legi színvonalát csak a termelékeny­ség emelésével lehet biztosítani. Ezért minden erővel el kell érni, hogy az ipar teljesítse a termelé­kenységi tervet. Kiss Árpád 8 továbbiakban hang­súlyozta, hogy az ellenforradalmi események nagy mértékben hátrál­tatták a mezőgazdaság idei termelé­sének előkészítését is. A termelőszö­vetkezetekben különösen súlyos ká­rokat okoztak ’ az ellenforradalmi erők. Ezek a károk nem csupán a szövetkezeti gazdálkodást, hanem az egész mezőgazdaságot érintik. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány nagyjelentőségű intézkedései kedvezően befolyásolták idei mező- gazdasági termelésünk kilátásait. Ezek az intézkedések általában el­tüntették azokat az akadályokat, amelyek az anyagi érdekeltség érvé­nyesítésének útjában állottak és megadták a lehetőségét a kívánatos termelés szerkezeti változásoknak és a mezőgazdasági termelés fokozatos növelésének. A terv szerint 1957-ben — az 1956. évihez képest — több'mint- hái'om százalékkal emelkedik a mezőgazda-’ ság termelése. Ezen belül a növény-» termelés mintegy hét százalékkal nö­vekszik, az állattenyésztés viszont a tavalyi szint alatt marad. A növény- termelésen belül alapvető változást jelent a kenyérgabona vetés területér nek csökkenése mintegy 480 ezer holddal, ugyanakkora takarmányfé­leség termelésének előrelátható nagy­arányú fejlődése. Ez a szerkezeti változás kétségtelenül egészséges a mezőgazdasági termelés, de az egész népgazdaság szempontjából is, bár az 1957—58-as gazdasági évre jelen­tős problémát okoz, mert — ha csak egészen kiváló terméseredmények nem lesznek — jelentős kenyérgabo­na importra lesz szükség. Rámuta­tott az előadó, a kialakult vetésszer­kezet negatív vonásaira: — A tipikusan intenzív gazdálko­dást jelentő cukorrépa termesztésünk 1957-ben jelentősen, mintegy ötven­ezer holddal csökkent a tavalyihoz képest. Ezen változtatni kell, lami eszközökből a terv szerint 21.100 lakást kell 1957-ben átadni, többet, mint 1953-ban és 1954-ben együttvéve. Ezenkívül mintegy húsz­ezer lakás felépítéséhez az állam hosszúlejáratú kölcsönt és építő­anyagellátást biztosít. A lakásépítések magas előirányza­ta sokat vesz el az amúgy is alacsony beruházási összegből. így mindössze 4B80 millió forint jut az ipar. a me­zőgazdaság, a közlekedés és a keres­kedelem fejlesztésére. Ebből 3200 millió forintot az ipar és mintegy 1700 millió forintot a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem szá­mára mányoztunk elő. Minthogy beruházási lehetősége­ink igen korlátozottak és mivel álló­eszközeink eléggé leromlottak, a fel­újítások, a meglévő állóeszközök pótlása, a korszerűsítés fokoz«tt biz­tosítása érdekében az 1957. évi terv a 8.2 milliárd forint összegű beruhá­zásokon felül 4.6 milliárd forintot szán felújításokra. A fogyasztási alap magas aránya miatt csak lényegesen alacsonyabb­ra irányozhattuk elő a könnyűipari és a mezőgazdasági exportot, mint az elmúlt években. Ugyanakkor az ipar működtetéséhez szükséges anyagimport színvonalát fenn kellett tartani, sőt jelentősen emelni kellett. Emelni kellett a mezőgazdasági és fogyasztási cikkek behozatalát is. Az 1957. évi külkereskedelmi tervről szólva, meg kell még mondani, hogy az előző évekhez képest bizonyos po­zitív vonást is tartalmaz. A csökken­tett kiviteli előirányzatoknál már ar­ra is törekedhetünk, hogy a nép­gazdaság számára előnyösebb áru- szerkezetet alakítsunk ki, a forga­lomból kizái'juk a kevéssé gazdasá­gos cikkeket, ezáltal kevesebb anya­gi ráfordítsál valósítsuk meg fela­datainkat. Az ezévi terv reális, megalapozott A külkereskedelmi áruforgalom eddigi tényszámai azt mutatják, hogy a kiviteli előirányzatokat túl lehet teljesíteni. Ezek az 1957. évi terv előirányza­tai és problémái. Az 1957. évi terv csak reálisan megvalósítható célo­kat tűz ki, számol a népgazdaság valóságos lehetőségeivel és kedvező körülmények között lehetővé teszi a túlteljesítést is. Az ipari termelés előirányzatának alapja a feltétlenül biztosítható ener­gia- és nyersanyagforrás. Minden okunk megvan annak fel- tételezésére, hogy a mezőgazdaság a tervet túlteljesíti. Az* 1957-ben kialakult életszínvo­nal stabilizálása nehéz feladatok elé állít bonnünkel a következő évek­ben. Mindenekelőtt számolni kell azzal, hogy nem rendezkedhetünk be tartósan a baráti országok anyagi támogatására, hanem mindent el kell követnünk, hogy mielőbb saját lá­bunkra álljunk és ne kényszerüljünk további áruhitelek felvételére. Ez azt jelenti, hogy a következő években növekvő termelésünknek *az ideinél nagyobb részét kell exportálni. Há­roméves tervünk főfeladata előrelát­hatóan az lesz, hogy a lehető leg­gyorsabb mértékben csökkentse a fi­zetési mérleg hiányait és növelje a népgazdaság • további fejlődését, va lamiint a lakosság szociális és kultu­rális színvonalának emelését szol­gáló beruházásokat. Minden ténykedésünknek arra kell irányulni, hogy az 1957. évi terv tel jesítésével, az erőforrások ésszerűbb felhasználásával tartalékokat gyűjt aünfk a következő’ és a későbbi évek gazdasági egyensúlyának megterem tésélhez. Éppen ezért igein fontos feladat szigorúan takarékoskodni a nyers anyagokkal és biztosítani, hogy < rendelkezésre álló nyersanyagokból vállalataink csak a tényleges szűk ségletre termeljenek. Az ipar egyes ágaiban a felesle­gessé vált munkaerőt át- kell csopor tosítani részint a mezőgazdaságba, részint a helyiiparba. Fontos feladat a szűkre korlátozott beruházási ke­retek helyes felhasználásának meg­szervezése. Az egyensúly megteremtésében döntő jelentősége van a külkereske­delemnek. Ezért már 1957-ben is arra kell törekednünk, hogy a kivi­tel és behozatal közötti egészségte­len arányt megjavítsuk és hogy ezt főként a kiviteli terv túlteljesítésé­vel érjük el. A gazdaságpolitika korábbi hibái­ból létrejött nehézségek és az ellen­forradalom által okozott rendkívül súlyos károk ellenére — a Szovjet­unió és a többi baráti állam segítsé­gével —r lehetővé vált olyan terv ki­alakítása, amely ebben az évben biztosítja népgazdaságunk egyensú­lyát. Az 1957. évi terv reális, megalapo­zott, éppen ezért módot ad a kitű- zöttnél jobb eredmények elérésére. Ezt a lehetőséget a jövő érdekében úgy keli kihasználnunk, hogy a terv megvalósítása közben feltáruló tartalékokkal az idén létrejött egyen­súlyt fenntartsuk és megszilárdítsuk 1958-ban és az azt követő években is. Ilyen módon keli biztosítani, hogy az 1957. évi terv sikeres végrehajtá­sával szilárd alapot teremtsünk ké­szülő hároméves tervünk, jövő fej­lődésünk számára (tapsi — fejezte be Kiss Árpád előterjesztését. Ezután Antos István pénzügymi­niszter tartotta meg expozéját. Ismertette azokat a tényezőket, melyeket figyelembe kellett venni az 1957. évi állami költségvetés ösz- szeállításánál. Ezután ebédszünet következett. Szünet után napirend szeriint kö­vetkezett az 1957. évi állami költ­ségvetés, a költségvetési törvényja­vaslat és az 1957. évi népgazdasági terv együttes tárgyalása. A költsége vetés előadója Olt Károly képviselő, a terv és a költségvetési bizottság elnöke volt. A vita során többen felszólaltak, majd az országgyűlés mai ülése be­fejeződött. (MTI) 14 százalékkal nő a lakosság vásárlóereje za a kereskedelmi készletek feltolté- sét is. Az életszínvonal előirányzott emelkedése következtében az ipar­cikk-kereslet nagyobb mértékben nő, mint az élelmiszereké. A kiske­reskedelmi élelmiszerforgalom kis­mérvű növekedése mellett is bizto­sított a lakosság jó élelmiszerellá­tása. A tervek szerint javulás várható a lakosság gyarmatáruellátásában is. Az iparcikk-csoporton belül a ru­házati kiskereskedelmi áruforgalom 1955. évhez képest a tervek szerint 23.5 százalékkal, a múlt évi szokat­lanul magas forgalomhoz viszonyít­va körülbelül, két százalékkal emel­kedik. A vas- és műszaki cikkekből a belkereskedelem beszerzése a terv szerint a múlt évhez képest mintegy 38 százalékkal, 1955-höz képest pe­dig 57 százalékkal emelkedik, rész ben a baráti államokból való bého zatal segítségével. A terv szerint a kereskedelem 35 százalékkal több építőanyagot hoz forgalomba, mint 1956-ban A megnövekedett életszínvonal anyagi megalapozása — azzal a kö­vetelménnyel jár, hogy a lakosság fogyasztási alapja 1957-ben a nem zeti jövedelem szokatlanul nagy há­nyadát veszi igénybe, ezért felhal mozásra csak igen kis összegek jut­nak. Az elmúlt évek átlagánál mint­egy 30 százalékkal alacsonyabb fel­halmozási alapból beruházási célok­ra a terv kereken 8.2 milliárd forin­tot irányoz elő. Ebből az összegből mintegy 3300 millió forintot, 40 szá zalékot tesz ki a lakás, kommunális szociális és kulturális beruházás. ÁL Termeljünk minél löki) lucerna és vörösLere magot Bizonyára minden gazda jól ismeri a lucerna, vöröshere, pillangós ta­karmány termesztési és takarmányo­zási előnyeit. Legtöbb gazda tudja már, hogy a lucernától, vörösborétól jól fejlődnek a növendékmarhák, de a sertések is. Az is igaz, hogy 1 kg lucernától, vagy herétől 2 liter tejet képes a tehén termelni. Előnyös ezeknek a takarmányok­nak a termelése a talajszerkezet ja­vítása és tápanyag utánpótlása szem­pontjából is. 1 kih here, vagy lucerna annyi nitrogént hagy vissza a gyö­kér maradványaiban, amennyi nit­rogén van 2 q pétisóban. — Ezen előnyök ellenére is úgy a tsz-ek. mint az egyéni gazdák nem termelik kellő mértékben. Helyes lenne és a jó gazdának el is kell érni, amltN a belter jes mezőgazdaság Ms megköve­tel, hogy a szántóterület 17—18 szá­zalékán lucernát, vörösborét termel­jen. Hogy ezt elérjük, több magot is termelni. A magtermelésnek az egyéni érdé ken túl fontos népgazdasági jelentő­ségé is van. Ugyanis igen értékes ki­viteli cikk, valuta a világhírű magyar lucerna- és vörösheremag. Jelenleg a népgazdaságnak igen nagy szüksége van az aranyat érő lucerna-, vörös- heremagra, mert igen sok külföldi, nálunk még nem gyártott cikkre van szükségünk, amit elsősorban vető­magért kapunk. A kormányzat a magtermelést szerződéses aiapon is igyekszik fO' kozni oly módon, hogy a tavaszi sza badpiaci árnál magasabb árat fizet mázsánk int, valamint a leszerződött terület minden kih-jára a rovar kár­tevők leküzdésére — ami a bő mag­fogás egyik alapja — 25 kg ingyenes rovarirtószert ad, melyből s kg-ot holdaflkint a fogasolt lucerna és vö­rösiheretarlóra kell kiszórni, 17 kg/ kh pedig zöldbimbós állapotban szó­randó ki a magkártevőik ellen. A po­rozás helyes, idejétoen való elvégzé­se döntő fontosságú mind a takar­mánytermesztés, mind a magfogás szempontjából. Fordítsunk nagy gon­dot az aranka irtásra is. A vöröshere 4gy mázsájáért 2000 forintot, lucerna egy mázsájáért 3500 forintot fizetnek, ha a mag 88 százalékos tisztaságú. Ha ennél tisz­tább, minden 1 százalék után 2 szá­zalék felárat fizetnek. Minden szer­ződésesen termelt mag mázsája után a termelő visszakap beadási áron 20 kg ólomzárolt, aramikamentos vető­magot, ha igényli, továbbá kaphat még mázsánként vissza 30 kg úgy­szintén ólomzárolt magot fogyasztói áron. A termelési szerződés köthető a Magtermeltető \^£llalat termelési fe­lelőseivel és a községi gazdasági fel­ügyelőknél, akiktől megfelelő szak­tanácsot is kapnak a gazdák. _ (forgács) — Június 6-án, csütörtökön este fél 6 és 8 órakor közkívánatra megis­métlik Kálmán: Cirkuszhercegnő cí-1 mű operettjét. Az előadás helye: diósgyőrvasgyári Művelődés Háza, Jegyek válthatók a színház pénztá­ránál. Ny 11 ttér* Különváltan élő feleségemért, Kőrédy Gyuláné (Kozma Borbála), kinek tartóz­kodási helyét nem ismerem, sem anyagi, sem erkölcsi felelősséget nem vállalok. KÓRODY GYULA * E rovatban közöltekért sem a szer­kesztőség, seni a kiadóhivatal nem vgnai; felelőssége* nya. A nehézipar aranya az 1956. évi 56 százalékról 53 százalékra csök­ken, a könnyű- és élelmiszeripar ré­szesedése pedig 44 százalékról 47 százalékra emelkedik. A nehézipar termelésének belső ará­nyait is meg kellett változtatni, am abban jut kifejezésre, hogy az átla­gosnál jobban csökken a' nagyér energiaigényes és a beruházási ja­vákat gyártó iparágak termelése. Ezek a tendenciák még világosab ban láthatók a legfontosabb termé­kek előirányzatai alapján. Az 1957 évi terv a pamutszövettermelést l millió négyzetméterrel, a gyapjuszö vet termelést közel 4 millió négyzet méterre], a kötöttárutermelést 117 tonnával, a cipő term elést 3 millL párral, a szappantermelést 5600 ton nával, a sörtermelést százezer hek toliterrel magasabban irányozza ele mint ami 1956-ban megvalósult, i gépiparban termelt fontosabb fo gyasztási cikkek közül zománcedény bői tíz százalékkal, aluminium edényből 43 százalékkal, csőbútorbc 24 százalékkal, rádióból 20 százalék kai, mosógépből közel háromszo lesz nagyobb a termelés, mint 1953 ban volt. Ezzel szemben a beruházá si javak termelése lényegesen a 195Ó. évi alatt marad. De aiem halad A szőlő- és a gyümölcstermesztés- i ben joggal várhatunk kedvező ered- £ ményékét. Fejlődés tapasztalható a ( gyümölcs- és szőlőtelepítésnél is. Nö- < vénytermesztési terveink megváló- i sulását segíti a mezőgazdaság ja- i vuló műtrágyaellátása. i Az állatállomány összetétele és : nagysága 1957-ben előreláthatóan 1 nem változik lényegesen. Kisebb fej­lődéssel számolhatunk a szarvasmar- i ha, ezen belül a tehén- és a juhállo- i mánynál. Az idei sertés vágóállat­termelés viszont elég jelentősen, mintegy 14 százalékkal csökken. A mezőgazdaság ezévi feladatát ismertetve, beszélt az előadó terme­lőszövetkezeteink ■ gazdasági megerő­sítésének fontosságáról és a beruhá­zások kérdéséről. A beruházási és költségvetési keretele elosztásánál a szűk lehetőségek ellenére jelentős összeget, mintegy 260 millió forintot fordítunk vízügyi beruházásokra. Ezekből a beruházásokból mintegy 206 milliót az árvíz-, illetve a belvíz- veszély elhárítására és vízrendezés­re fordítunk, ami nagyrészben ugyancsak mezőgazdasági célokat szolgál. Ezután Kiss Árpád arról beszélt, hogy a kormány által elhatározott bérügyi intézkedések, amelyeknek összege meghaladja az ötmilliárd fo­rintot, valamint a kötelező beadás rendszerének megszüntetése igen je­lentős — közel 14 százalékkal — emeli a lakosság vásárlóerejét. A terv biztosítja a megnövekedett vá­sárlóerő lekötéséhez szükséges áru­■ alapokat, s ezen kívül mintegy négy ■ milliárd forint összegben előirányoz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom