Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-25 / 146. szám

Kedd, 1957. .jfinius 2^. ÉSZAKMAGYARORSfcAO 3 Mezőkeresztesi tapasztalatok O kos, nagyfán okos, megfontolt politikai |intézkedés volt ezer- kilencszázötvenben, a tanács­rendszer kiépítése hazánkban. Vég­leg felszámolni a letűnt úri világ közigazgatási rendszerét, rálépni egy olyan államhatalmi, közigazgatási rendszer kiépítésének az útjára, ame­lyet a proletariátus osztályharcai so­rán olyannyira keresett, s amelyet az orosz proletariátus 40 évvel ezelőtt állami szervezetté emelt, helyes, szükséges. forradalmi intézkedés volt. A tanácsrendszer hét éves ered­ményekben gazdag múltja, hibái el­lenére is azt bizonyítja, hogy a leg­jobb politikai forma a proletariátus államhatalmának gyakorlásához. * A „dicső“ helyi 99forradalom“ E zért nem lehet véletlennek tekinteni, hogy októberben az ellenforradalom likvidálni akarta tanácsrendszerünket. A Nagy Imre-kormány egyik hírhedt ellen­forradalmi miniszteréről elnevezett terv, az úgynevezett Bibó-terv, amely a kapitalizmus restaurálásá­nak volt a terve, többele között célul tűzte ki a tanácsrendszer meg­semmisítését és a régi úri világ pol­gármesteri, szolgabírói apparátusá­nak intézményes visszaállítását. Ezért nem lehet véletlennek tekin­teni a mezőkeresztesi tanács ellen indított támadást sem, amelyet októ­berben vitéz Gomba Kálmán 120 hol­das kulák, Ábrányi László, Árvái Pál és Bérecz Gyula vezettek. A keresz­tes-lovagok, a »glorius revolutionis- ták« a budapesti események hallatán, és a »Szabad Európa« rádió útmuta­tásain felbuzdulva »munkához« lát­tak. Október 26-án basaparasztokból, huligánokból, lumpenekből össze­verbuváltak egy csoportot (amelyhez sajnos, elég jelentős számú meg­tévesztett, kíváncsiskodó felnőtt és gyermek is csatlakozott, vegyült) a tanácsháza elé vonultak. Berecz Gyula, aki 2 nap múlva a munkás-; tanács elnökhelyettese lett, az épület erkélyéről diadalittas program-beszé­det mondott: dicsőítette a »szCTit for­radalmat« »szabadságharcot« az ifjú­ságot és nagy nemzeti felbuzdulásá­ban új földrendezést követelt, mi sze­rint: 120 holdig vissza kell adni a földeket régi gazdájuknak. Sajnos, a megtévesztett tömeg a megkövezés helyett megéljenezte a buzsoá-restau­rátor szónokot. A tárgyilagos keresz­tesi dolgozó parasztok, itt elvesztet­ték józanságukat, de a »forradalmá­rok« következő lépése kudarcot val­lott. Hiába zengte Ábrányi László a nemzeti zsolozsmát, hiába követelte, hogy Prágai Istvánt, a vb. titkárát dobják le az erkélyről, nem sikerült. A gyilkos merénylet a tömeg józan­ságán megbukott. Ellenben azt sikerült elérniük, hogy a vörös csillagtól, a vörös zász­lótól és a munkáshataírnat, a szocia­lizmust jelképező egyéb dekorációk­tól megfosztották a tanács épületét és eltávolították a tanács vezetőit. Több pontból álló nacionalista pro­gramot olvastak fel. Elkészítették a ki végzendők listáját, és ha közbe nem jön november 4, több, a népi demokráciához, a szocializmushoz hű harcost kivégeztek volna. Október 28-án megalakították a munkástanácsot, amelyből egy-két nap múlva kiszorultak a becsületes, emberek. Maradt egy, egyivású em­berekből álló munkástanács, élén vitéz Gomba Kálmánnal és két he­lyettesével, Árvái Pál és Berecz Gyulával. Helyet foglalt még egy sor kulálk és két fehérpartizán is, akik októberben szabadultak ki a börtön­ből. Vajon a község négy papja, akik. szintén tagjai voltak a munkás- tanácsnak, miféle érdekeket képvi­seltek? Na, de hagyjuk ... száz szó­nak is egy a vége. a keresztesi mun­kástanács terroruralmának véglege­sen csak december 19-én vetettek véget derék karhatalmistjáink, akik Miskolcról mentek ki rendet terem­teni. Kissé furcsa eset R endet is teremtettek, de a köz­ség dolgozói egyet nem érte­nek: hogyan lehetséges az, hogy Árvái Pál, akinek munkás­tanácsbeli tevékenysége közismert a községben, ez év februárja óta a mezőkövesdi jórás húselosztó veze­tője lett. Ez tényleg érthetetlen. Kissé furcsa, hiszen máshol leváltják az ilyen embereket, őt meg felfelé »buktatták!« Vajon ki a védőszentje*’ így vált szállóigévé Mezőkeresztesen, hogy jó lett volna októberben ellen- forradalmárnak lenni, akkor ma biz­tos jó állásom lenne. Karakas Zsó­fiát, a Csepeli Vas- és Fémművekből eltávolították, mert októberben és novemberben hozón gött, szidta a rendszert, a kormányt, a kommunis­tákat. Azóta kijózanodott, rádöbbent az igazságra. Mégis felmondtak neki,- elbocsátották az üzemből. Nem volt helyes, hogy munkakönyvét kezébe adták — éz túlzás volt. De vajon mennyire lehet igazságosnak, helyes­nek mondani azt, hogy Árvái Pál, akinek október,—novemberi tevé­kenysége Keresztesen közismert,- ;.: nem azt követelik, hogy küldjék el őt a húsiparból, de azt igenis joggal követelhetik . a mezőkeresztesiek, hogy ne tegyék meg vezetőnek, s ha már megtették, változtassanak rajta. Tisztelt Miskolci Húsipari Köz­pont ! Talán mégis' illene kissé jobban megnézni, kit tesznek vezető helyre. Hiszen október arra figyelmeztet, hogy legyünk éberebbek. Van elég becsületes, okos. politikailag és szak­mailag egyaránt megfelelő, a népi demokráciához hű dolgozó, akik nem csókolództak az ellenforradalommal, sőt az ellenforradalom távolította el őket munkahelyeikről és még ma sincs mind munkába állítva. Ügy tu­dom Mezőkövesden is van ilyen em­ber. Elvtársak! Kommunisták! Ne csu­pán fecsegjünk az osztályharcról, ha­nem a magunk területén vívjuk is. Legyünk éberek, mert az ellenforra­dalmi láz lecsillapítása után ahogyan haladunk előre, úgy igyekeznek az elleníorradalmárok visszavedleni bé­lvés. dolgozó emberekké, parasztokká, munkásokká, mint amilyennek októ­ber előtt feltüntették magukat. De lelkűk mélyén továbbra is megma­radnak népi demokráciánk esküdt ellenségének. Mélyebb elemzés, bő­vebb. konkrét ada.tism.eret kellene ahhoz, hogy a cikk keretében egy­értelműen kijelentsük, Árvái Pál ellenség. Ilyen adatok nem állnak rendelkezésemre. De azt elmondták a keresztesiek, hogy októberben, no­vemberben a munkástanács elnök- helyettese volt, szidta a rendszert, a kormányt, résztvett a tanács vezetői­nek elüldözésében, stb. Mindez elég ahhoz, hogy ne legyen a járási hús­elosztó vezetője, sőt mi többes Ez osztályharc kérdése is. Néhány gondolat a tanács munkájáról D icsérni való Lőwi Béla tanács­elnöknek és a község kom­munistáinak harcossága, kö­vetkezetessége. Nem bagatellizálják el az ellenforradalom helyi esemé­nyeit, de nem vezeti őket bosszú sem. Levonták a megfelelő tanulsá­gokat, igyekeznek még jobban dol­gozni mint azelőtt. A gondban őszülő 46 éves tanácselnök fiatalos lendület­tel végzi munkáját. Ahogy mondani szokták, tapasztalt öreg róka, hiszen a politikával már ifjú korában meg­ismerkedett, szíve az emberiség sza­badság eszméjének gondolatáért do­bogott mindig. 1945 óta a Vörös Had­seregtől kapott szabadság megvédé­séért küzdött, harcolt, eszméit októ­berben sem tagadta meg, ma is hű harcosa a szocializmusnak. Négy évvel ezelőtt került a keresz­tesi tanács élére. Azóta javult a ta­nács munkája, megszűntek a túlkapá­sok, a falu szövetkezeti élete szépen fejlődött. Noha az ellenforradalom kissé megtépázta a Közös-gazdálko­dás elért eredményeit, ma már újból lábraálltak a csoportok. Több mint negyven családdal újból működik a csaknem középparasztokból álló »Aranykalász«, nap-nap után erősö­dik a volt »Vörös Csillag«, jelenleg »Kossuth« Tsz. Ügy hírlik a tsz tag­sága újból a »Vörös Csillag« nevet akarja felvenni, amit csak helyeselni lehet. Ezzel is kifejezésre juttatják, hogy a szövetkezet régi nevét csak a? ellenforradalom vette el tőlük. Újjáalakultak az I.-es típusú tsz-ek is, sőt az utóbbi időkben dohányter­melő és szőlészeti szakcsoportok is alakultak. A falu dolgozó parasztjai szorgal­masan munkálkodnak, bő termést ígér a lágy szellőtől ringó, szőke, keresztesi határ. Amondó ember az elnök, hogy minél gazdagabb termést tudnak learatni a szövetkeze lek és az egyéniek, annál kevesebb gondja lesz a tanácsnak, annál gazdagabb lesz a kiiencezres lélekszá: ú nagy­község. az egykori járási székhely, M ezőkeresztes. Nyugodt, biztonságos, gazdasági le­hetőséget terem.mártunk ' kor­mányunk a dolgozó parasztság szá­mára. Erősebb is ma a munkás-pa­raszt szövetség mint okióber előtt volt. »Mi is gyakrabban keressük fel a dolgozó parasztokat, műnk. közben a határban.« — mondta a tanácselnök beszélgetésünk közben — »és ők is szívesebben be-benéznek a tanács- házára, mint régebben«. A tanács tekintélye nagyot nőtt a falu szemében, mert visszaszerezte az ezerkilencszázötvenegyben jogta­lanul betagosított. 160 holdas legelőt, örül is neki a falu. Hiszen a kihaj­tott jószág bőséges harapnivalót talál a nagy legelőn. És még valamit: feb­ruár óta a Csincse-tanyán minden szerdán közigazgatási napot tarta­nak. Sok kilómét.” gyaloglástól men­tik meg a mezei munkában elfáradt Csinose-tanyaiaikat, ennek az ésszerű javaslatnak a megvalósításával. Mik a tanács legközelebbi tervei ? V ajon mivel akarnak a tanács vezetői a közeljövőben ki­rukkolni, vajon mivel akar­nak kedveskedni a falu lakóinak? A beszélgetés során megtudjuk, hogy sok szép mindennel. Noha a munkás­tanács a »pünkösdi királysága« ide­jén eladta a már meglévő 160 q ce­mentet, a tanács vezetői mégsem mondtak le a strandfürdő megépíté­séről. A nehezen beszerezhető ce­mentet már kijárták és nemsokára a 25-ször tíz méteres medencében vígan lubickolhatnak majd a stran­dolni vágyók, a víz kedvelői. Néhány nap és hozzákezdenek a 3. számú or­szágú ttól a község végéig, a mű út megépítéséhez. Harcolnak azért, hogy a malom, a mozi és a pékség a tanács kezelésébe menjen át. így gyorsabban ki lehetne javítani e vállalatok mun­kájában fellelhető fogyatékosságo­kat, orvosolni lehetne a falu ilyen irányú panaszait. * Gondolatok, tervek, valóság! — egymást váltják a keresztesi taná­cson. Szép, nagyon szép hivatás a falu szebb, boldogabb életéért küz­deni. A népet szolgálni hűségesen, szerényen mindennél drágább és má- gasztosiabb hivatás. Szolgálják a ke­resztesi tanácsvezetők még odaadób- ban a falu népét, mint eddig. * A házakat már alig-alig látni, az eget kémlelem. Sötét fel­hők gyülekeznek Mezőke­resztes felett, de ezek a felhők nem pusztulást, rombolást jelentenek a falunak mint az októberi, hanem újabb áldást, a jövóévi bő terméshez. Hirdesd az életet, a békét, te ringó, aranysárga szép keresztesi határ. A keresztesi tanács pedig hirdesse: nincs jobb politikai forma a prole­tárhatalom gyakorlásához, mint a történelem nagy viharait szilárdan kiálló szovjet — a tanács. MAJOROS BALÁZS Nyolcvan millió forintot fordít beruházásra ezévben az Úzdkörnyéki Szénbányászati Tröszt Az Ózdkörnyéki Szénbányászati Tröszt ezévben 80 millió forintot for­dít beruházásra. Ebből legelsősorban az egyes bányaüzemek korszerűsíté­sét végzik el. így többek között négy bányaüzemben az eddigi főszállító- vágati végtelenköteles csilleszállí­tást — kicserélik villamosmozdony szállításra. Ezzel a farkaslyuki és az egercsehi bányaüzemben, ahol külö­nösen hosszú a szállítópálya, az év végére tonnánkint mintegy 2.3—2.5 forinttal csökkentik a szén termelési költségét. Más bányáknál, így töb­bek között Somsályon és Putnokon a bányászok ellátására szolgáló szo­ciális intézményeket-bővítik új fürdő, valamint új bányász-öltöző és fedett autóbuszváróhely építésével. Nincs kanna — nincs tej! A Borsodi Hőerőmű kazánkőmű­ves csoportja már január óta kéri a vállalat vezetőit. hogy a munka törvénykor' értelmében gondos­kodjanak a kazán mellett dolgozó munkások védőételéről. A tiszti­orvos megállapította, hogy válóban jár a védőétel az itt dolgozó kőmű­veseknek. Hosszas vita, tárgyalás, értekez­let és fellebbezés után végre meg-­szavazták a védőételt. De. még most sem kapják meg a dolgozók, mert nincs egy hatliteres ,<anna, amelyben a tejet tárolni lehetne. Ügy gondoljuk, egy kicsit fu,rcsa ez az eset. Javasoljuk, indítsanak gyűjtést, de mielőbb szerezzék meg a kannát, mert vm/ebár az erőműnél is a legfőbb érték az em­ber. Vagy csak szavakban? meg szomorú! Az USA politikájának kétszínűsége « Cok emberben felvetődik ma a kérdés: az ENSZ leszerelési al- ^ bizottságának tárgyalásai vajon beváltják-e a hozzáfűzött re­ményeket? Van alapja a bizakodásnak, mert az új szovjet javasla­tokról hiég a nyugatiak is elismerően beszélnek. A már több mint egy hónapja' nagy hangon beharangozott új amerikai leszerelési tervek előterjesztésének huza-vonája azonban egy. kicsit szárnyátszegi a kezáeti reményeknek. Eisenhower egyes nyilat­kozataiból arra lehetett következtetni, hogy az USA politikájában bizo-í nyos változás történt, amit csak üdvözölni lehetne. A Fehéz Ház azon-* ban gyorsan kiigazította azt. Közölte, hogy Eisenhower nyilatkozatai nem azt jelenti, hogy lényeges változás lesz az USA eddigi politid kájában. A Stassen által beterjesztett első részlete az amerikai leszerelési javaslatoknak, sajnos nem jelent semmi újat, csupán a fegyveres erők* létszámával foglalkozik és elhallgatta a nukleáris kísérletek beszüntet tésére tett szovjet javaslatokat. A tömegnyomás erősödésé következtéd ben azonban aligha tudnak kitérni e javaslatok elől. Az elmúlt héteni még Kisi japán miniszterelnöknek is kénytelenek voltak ígéretet tenni az amerikaiak a nukleáris kísérletek beszüntetése területén. \ Az aggodalom azonban egyre indokoltabbá válik a leszerblés kid látásait illetően, az utóbbi időben tett amerikai lépések miatt, amed lyekkel ismét a nemzetközi légkör elmérgesítését szolgálják. Ilyen pél­dául az a törekvés is, hogy az úgynevezett magyar ügyet.újból a nem­zetközi élet középpontjába, erőszakolják. Pedig egyre inkább világossá válik a világ közvéleménye előtt, hogy a magyar nép a szocializmus építése mellett van. Bizonyítékul szolgálnak erre az ellenforradalom óta elért eredmények. Egy ilyen nyilvánvalóan lezárt dolognak az elő- ráncigálásával el akarják vonni a figyelmet a valóban fontos nemzetközi kérdésekről. Az Eisenhower-doktrinával ők rombolják a nemzetek közötti jó viszonyt a Közel- és Középkelet országaiban. Az amerikai vezetők két­színű játékát mutatja az a törekvés is, hogy most megegyeztek a japán kormánnyal a tömegek nyomására, hogy lényegesen csökkentik a Ja­pánban tartózkodó amerikai csapatok létszámát. Ugyanakkor arról kad punk hírt hogy Dél-Koreában növelni akarják fegyveres erőiket. Ezekd bői kitűnik, hogy bizonyos területeken az amerikai vezetők kény teled nek visszavonulni, ugyanakkor alkalmasabb területet keresnek a nemd zetközi légkör mérgezéséhez. C mesterkedésük azt az érzést kelti a jószándékú emberekben# *- hogy az amerikaiak leszerelési javaslatai csak a részükről megd nyilvánuló háborús készülődésük álcázására szolgál. Kérdéses azonban# hogy vajon meddig tudják ezeket a mesterkedéseket folytatni, hogy ki ne derüljön mindenki előtt nép- és békeellenes politikájuk lényege. (klet Köszöntjük a százéves sárospataki tanítóképzőt Ezekben a napokban sorozatos ünnepségek zajlanak le a fennállá­sának 100. évfordulóját ünneplő sárospataki állami Comenius A. J. tanítóképző, felsőmagyarországi rn- neszánsz stílusban épült gyönyörű épületében, amely hazánk egyik legszebb, legkorszerűbben berende­zett és a nevelőképzésben példa­mutató intézete. ^1857 november 16- án — a miskolci Nemzeti Színház megnyitásának évében — nyílt meg ez a magyar nevelőképzésben min­dig élen járó, haladó nemzeti ha­gyományainkat híven ápoló, az egész országnak sok híres tanító- mestert adó tanítóképző. A nevelőtestület most kiadott Emlékkönyve igen tanulságos ösz- szefoglalója a Sárospatakon, a tu­dományok ez ősi fellegvárában folyó sok évszázados oktató-nevelő munkának. Egy kizárólagos nevelő­képzés gondolata már 1843-ban fel­vetődött JPatakon és 1847.-ben már komolyabb lépések történtek ez- irányban, de a szabadságharc és annak leveretése megakadályozta a terv végrehajtását. A végül is 1857-ben megvalósult tervvel Patak 12 évvel megelőzte az államot. 1866-ban már 100 tanulója volt. A pataki tanítóképezdévél szem­ben kezdettől fogva magas igénye­ket támasztottak. Első igazgatója, Árva.y József ezt így fogalmazta meg: »Inkább semmi, mint olyant nevelő intézet, melyben a rossz még csírájában el nem fojtatottj melynek növendékei alapos kép* zettség helyett felületességet, erény helyett negédes könnyelműséget hogy ne mondjam, aljasságot visz* nek ki magokkal s terjesztenek magok körül az iskolában, az éleid ben.« Az iskola széliemében mindig (ft kor leghaladóbb eszméinek isme-* rete és ápolása irányította a nevelő* képzést. »Ma is követelményünk —4 írja Zilahi Ferenc igazgató az Em* lékkönyv bevezetőjében —, hogy a népünk haladásáért folyó harc isd kólái ideológiai támaszpontja le* gyen a tanító személye, és arra való alkalmasságával már felvéted lénél tegyen tanúbizonyságot.« Borsod-Abauj-Zemplén megyd valamennyi dolgozója, az egykori és mostani tanítványok — névéig* jelöltek és gyakorlóiskolások —4 szülei, az Északmagyarország óivá* sói és mai harcaink vezetője, a párt nevében szeretettel köszöntjük azí első centenáriumát ünneplő inté* zet ritka ünnepi alkalomra ös-szed gyűlt mintegy 600 volt tanítványát tanárát, akik joggal lehetnek büsz* kék arra, hogy a magyar művelő4 dés e kiváló intézetében tanulhat* ták, taníthattak, tanulhatnak é$ taníthatnak ma is. A miskolci Vöröskereszt négy hónap alatt 10000 élelmiszercsomagot osztott szét A miskolci Vöröskereszt március elején kezdte meg a külföldi szere- tetcsomagok szétosztását. A városi szervezet társadalmi aktívái azóta 35 tonna ruhaneműt, sokezer pár ci­pőt és csaknem 20.000 élelmiszercso­magot raktároztak el. Többezer csa­ládról készítettek környezettanul­mányt, hogy a szeretetcsomagokat valóban azok kapják ~ akik rászod rultak. A fáradságos munka eredd ménye: 4 hónap alatt szombat regge­- ^ 10.000 külföldi élekniszercsomad got osztottak szét és 6000 rászorult részesült ruhasegélyben. A megajánd dékozottak közül számosán levélben köszönték meg a Vöröskereszt ajánd dekát; Bélyegkiállítás Sátoraljaújhelyen Mindössze két kis termet kapott a sátoraljaújhelyi bélyeggyűjtők köre a városi kultúrotthonban, de ez elég volt arra, hogy magába fogadja az öt világrész minden szépségét, értékét, mindazt, amit csak alkotni tud az ember nemes törekvéseivel, békés, építő munká­jával. Az egyik teremben az erő, a fér­fiasság tárlói sorakoznak a repülő és az olimpiai bélyegsorozatokkal. Szovjet, angol, amerikai, kínai, magyar, ausztráliai pilóták, ma­gasugrók, levegőben úszó gátfutók, olimpikonok izmosán, ruganyosán. Amodább a magyar, holland, kínai, török, svájci, finn, német gyereke­ket látjuk, amint ránk csodálkoz­nak az üveg alól tiszta, csillogó sze­mükkel, aranyos mosolyukkal, gü­gyögésre álló pici szájukkal. Mel­lettük oorrmás virágok díszlenek, hogy szinte érzi az ember friss, üde illatukat. Talán a legszebbék a jellegzetes magyar virágok: a> mélyillatú bazsarózsa, tűzpiros muskátli, égszínkék harangvirág# fürtös gyöngyvirág. Egy másik helyen és köröskörül a falakon itt van Madagaszkár} egy félelmetes bölény, Chile: ha­talmas tengeri rák, India: elefánt* Ausztrália: egy kengurú emblémá­jával, míg a magyar tájat egy ra- gyogószőrű, pompás telivér paripa és egy anyakoca képviseli, amint tíz kis malac éppen mohón réggé-* lizik. Emberek, virágok, állatok, he­gyek. erdők, vizek zúgása, gyárak égbefúródó kéményei, gyermekek mosolya, fehér és színesbőrű fel­nőttek alkotó ereje: az egész világ beleköltözött egy kis időre a sátord aliaújhelyi bélyegkiállítás két ter­mébe. Érdemes volt eljönni és ai, bélyeggyűjtőknek finom ízléssel ké­szített munkájában elgyönyörköd­ni. C&.-Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom