Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-25 / 146. szám

Kedd, 1957. június 25.

MAO CE-TUJS G:

„A népen belüli ellentmondások helyes megoldásáról44

Peking, június 20. (MTI) A következőkben közöljük annak a, beszédnek a szövegét, amelyet Mao Ce-tung elnök, a kínai államtanács 11. (bővített) ülésszakán, 1957. február 27-én

mqndott „A népen belüli ellentmondások helyes megoldásáról” címmel. (A szerző átnézte a szószerinti feljegyzés alapján készített szöveget és bizonyos kiegészítéseket fűzött hozzá.) A beszéd így hangzik:

Mondanivalónk fő tárgya a népén I véért tizenkét pontra osztva tárgyaltelüli ellentmondások helyes meg- I juk a kérdést. Bár utalni fogunk a oldása. A jobb áttekinthetőség ked-1 köztünk és ellenségeink között levő

ellentmondásokra is, mégis elsősorban a népen belüli ellentmondásokról lesz szó.

Végétért

az Olasz Kommunista lijusági Szövetség kongresszusa

Bonn (TASZSZ) Bolognában befejezte munkáját az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség XV. kongresszusa. A záróüléseken a kongresszus küldöttei jóváhagyták a szövetség új szervezeti szabályzatát. Határozatot hoztak Trivelli főtitkár beszámolója alapján „Az ifjúság egysége a demokratikus és szocialista Olaszországért folytatott harcban” címmel.

A záróülésen felszólaló Pescatori, a trieszti Kommunista Ifjúsági Szövetség közptonti bizottságának titkára, közölte, hogy szervezete egyesül az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetséggel. Ezután a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség és a szovjet Komszomol egy-egy képviselője /nondott üdvözlő beszédet, majd megválasztották a szövetség 86 tagú új központi bizottságát. (MTI)

A népképviseleti választás eredményei a Német Demokratikus Köztársaságban

I« Az ellentmondások két különböző típusa

Országunk sohasem volt olyan egységes, mint ma. A polgári demokratikus forradalom és a szocialista forradalom győzelmei, valamint a szocialista építésben elért eredményeink gyors ütemben megváltoztatták a régi Kína arculatát. Most jnég derűsebb színben látjuk mar gunk előtt a jövőt. A népünk által gyűlölt nemzeti széthúzás -és zűrzavar napjai örökre letűntek. Hatszázmilliós népünk — a munkásosztály és a kommunista párt vezetésével, s egypmberként — a szocializmus épí- - Résének nagy ügyén munkálkodik. Az állam egysége, a nép egysége és az egység különböző nemzetiségeink között —- ezek az alapvető zálogai ügyünk biztos diadalának. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy társa-* dalmünkban már nincsenek ellentmondások. Naív dolog lenne ezt képzelni, az objektív realitás arculcsa- pása lenne ez. A társadalmi ellent- } mondások két típusával állunk

* szemben: ellentmondások köztünk és az ellenség között, és ellentmondások a népen bélül. Az ellentmondásoknak e két típusa jellegét tekintse teljesen különbözik egymástól.

Ha helyesen akarjuk felfogni az Ellentmondásoknak e két különböző típusát* mindenekelőtt azt kell mea^ világítani, mit értünk a „nép” és mit értünk az „ellenség” alatt. A „nép” szónak különböző értelme van a különböző államokban, és minden egyes államban is a különböző történelmi időszákokban. Nézzük például a mi országunkat. A japán hódítók ellen Vívott háború alatt mindazok az osztályok, rétegek és társadalmi csoportok, amelyek szembeszálltak a japán agresszióval, a nép kategóriájába tartoztak; viszont a japán imperialisták, a kínai árulók és a ja- pánbarát elemek a nép ellenségei Voltak.

A felszabadító háború alatt az amerikai imperialisták és csatlósaik a bürokrata burzsoázia, a földesúri osztály, valamint a Kuomintang- reakciósok,. akik ezt a két osztályt képviselték — a nép ellenségei voltak; az összes többi osztály, réteg és társadalmi csoport pédig, amely . Bzembeszállt ezekkel az ellenségekkel, a nép kategóriájába tartozott. IJelenleg.

a szocializmus építésének időszakában valamennyi osztály, réteg és társadalmi csoport, amely helyesli, támogatja és munkájával . segíti a szocialista építés ügyét, a nép kategóriájába tartozik, míg azok a társadalmi erők és csoportok, amelyek ellenállást tanúsítanak a szocialista forradalommal szemben, ellenségesek a szocialista építéssel szemben és igyekszenek tönkretenni a szocialista építést, a nép ellenségei. *

A köztünk és ellenségeink között levő ellentmondások kibékíthe-, tetlenek. A nép soraiban megnyilvánuló, a dolgozó népen belüli ellentmondások nem kibékít- hetetlenek.

A kizsákmányoló és a kizsákmányolt osztályok közti ellentmondások azonban, kibékíthetetlen jellegük mellett, nem aiitagonisztikus vonásokkal is bírnak. A népen belül nem pont most jelentkeztek ellentmondások. Tartalmuk azonban különböző a forradalom és a szocializmus .építésének minden egyes szakaszában. A Kínában ma fennálló viszonyok között a következők tartoznak a népen belüli ellentmondások közé: Ellentmondások a munkásosztályon belül, ellentmondások a parasztságon belül, ellentmondások az értelmiségen belül, ellentmondásbk a munkásosztály és a parasztság köpött, ellentmondások egyrészt ^ a munkásosztály és parasztság, másrészt az értelmiség között, ellentmondások egyrészt a munkásosztály és a dolgozók más rétegei, másrészt a nemzeti burzsoázia között; ellent- . mondások a nemzeti burzsoázián belül és így tovább.

Népi kormányunk olyan kormány, amely valóban képviseli a nép érdekeit, és szolgálja a népet, mégis vannak bizonyos ellentmondások a kormány és a néptömegek között. így vannak ellentmondások egyfelől az

• -éljam érdekei, a kollektív érdekek,

másfelől az egyéni érdekek között, a demokrácia és a centralizmus között; a vezető pozíciókat betöltők és a vezetettek között; és vannak ellentmondások bizonyos állami funkcionáriusok bürokratikus stílusa és a tömegek között. Mindezek a népen belüli ellentmondások kategóriájába tartoznak. Általánosságban szólva,

a népen belüli ellentmondások

mögött a nép érdekeinek alapvető azonossága rejlik.

Államunkban a munkásosztály és a nemzeti burzsoázia közötti ellentmondás a népen belüli ellentmondásokhoz tartozik. A kettő között folyó osztályharc, nagyjából a népen belül folyó osztályharc, mert a nemzeti burzsoáziának országunkban kettős jellege van. A polgári demokratikus forradalom éveiben a nemzeti burzsoázia jellegének volt egy forradalmi oldala, de ugyanakkor volt egy megalkuvó, egyezkedő oldala is. A szocialista forradalom időszakában a nemzeti burzsoázia egyrészt kizsákmányolja a munkásosztályt és profitra tesz szert, másrészt támogatja az alkotmányt és hajlandó elfogadni a szocialista átalakulást. A nemzeti burzsoázia' különbözik az imperialistáktól, a földesuraktól és a bürokrata burzsoáziától. A kizsákmányolók és a kizsákmányoltak közötti ellentmondás, amely a nemzeti burzsoázia és a munkásosztály között fennáll, antagonisztikus ellentmondás. De a Kínában levő konkrét viszonyok közepette ezt az antagonisztikus ellentmondást, ha helyesen kezelik, nem antagonisztikussá lehet átváltoztatni, és békés módon lehet megoldani. Ha azonban nem helyesen kezeljük, ha mondjuk nem követjük azt a politikát, amely a nemzeti burzsoázia egybefogására, bírálására és nevelésére irányul, vagy ha a nemzeti burzsoázia nem fogadja el ezt a politikát, akkor a munkásosztály és a nemzeti burzsoázia közötti ellentmondás a köztünk és ellenségeink között fennálló ellentmondássá válhat.

Minthogy a köztünk és ellenségeink között levő ellentmondások más természetűek, mint a iiépen belüli ellentmondások, megoldásuk módja is más. Röviden szólva: az előbbi esetben köztünk és ellenségeink között kell válaszvonalat húzni, míg az utóbbi esetben az igaz és a népi igaz között. Természetesen, amikor válaszvonalat húzunk köztünk és ellenségeink között, szintén különbséget kell tenni igaz és nem igaz között. Például, ami azt a kérdést illeti, hogy kinek, van igazai ne- künk-e vagy pedig olyan belföldi és külföldi reakciós erőknek, mint az imperializmus, a feudalizmus és a bürokrata tőke — ez szintén az igaz ás nem igaz közötti különbségtétel kérdése, de természetében különbözik a népen belüli igaz és nem igaz kérdéseitől.

Államunk a népi demokratikus diktatúra állama, amelyet a munkásosztály vezet, s amely a munkásparaszt szövetségen alapszik. Melyek e diktatúra funkciói? Első funkciója az, hogy elnyomja az országban a reakciós osztályokat és elemekei, s azokat a ' kizsákmányolókat, akik szembefordulnak a szocialista forradalommal, elnyomja mindazokat, akik ‘megkísérlik .szocialista’ építőmunkánk aláaknázását; vagyis megoldja az ellentmondásokat köztünk

' ■ Hazánkban egyes emberek örvendeztek, amikor a magyarországi események bekövetkeztek. Remélték, hogy valami hasonló fog történni Kínában, hogy emberek ezrei és ezrei fognak tüntetni az‘utcákon a népi kormány ellen. Ezek a remények ellentétben állottak a tömegek érdekeivel és ezért a tötnegek nem támogathatták. Magyarországon a tömegek egy része, bel- és külföldi ellenforradalmároktól félrevezetve, elkövette azt a hibát, hogy erőszakos cselekedetekre ragadtatta magát a népi kormánnyal szemben, aminek következményeként mind az állam, mind pedig a nép szenvedett. Hoáz- szú időbe fog telni, amíg helyrehozzák azokat a károkat, amelyeket az ország a néhány heti zendülés alatt

és az ellenség között az országon belül. így például bizonyos ellenforradalmárok letartóztatása, bíróság elé állítása és elítélése, a földesuraknak és a bürokrata burzsoázia képviselőinek szavazati|joguktól és szó- iásszabadsáéuktól meghatározott időre való megfosztása — mindez diktatúránk keretei közé tartozik. A törvény és a rend fenntartása céljából s a nép érdekeinek védelmében diktatúrát kell gyakorolnunk a rablók, a csalók, g. gyilkosok, a gyújtogatok, a rendzavarok és más ártalmas elemek ellen,' akik súlyosan zavarják a társadalmi rendet.

A diktatúra második funkciója országunk megvédése a felforgató tevékenységtől és a külső ellenség esetleges agressziójától. Ha ilyen helyzet áll elő, a diktatúra feladata az, hogy megoldja az ellentmondásokat közöttünk és a külső ellenség között. A diktatúra célja egész népünk megvédése, hogy békében dolgozhasson és Kínát korszerű iparral, mezőgazdasággal, tudománnyal és kultúrával rendelkező szocialista országgá építse.

Ki gyakorolja ezt a diktatúrát? Természetesen a munkásosztálynak és a munkásosztály vezette népnek kell gyakorolnia.

A diktatúra azonban nem a néppel szemben érvényesül. A nép nem is gyakorolhat diktatúrát önmaga fölött; s a nép egyik rétegének sem szabad elnyomnia másik rétegét.

A nép soraiból származó törvény- sértő elemekkel a törvénynek megfelelően kell elbánni, ez azonban elvileg különbözik attól, amikor a diktatúrát a nép ellenségeinek elnyomására használják.

A népre a demokratikus centralizmus érvényes.

Alkotmányunk leszögezi, hogy a Kínai Népköztársaság polgárai szólásszabadságot, sajtószabadságot, gyülekezési és társulási szabadságot., felvonulási . szabadságot, tüntetési szabadságot, vallásszabadságot stb. élveznek. Alkotmányunk előírja azt is, hogy az állami szerveknek demokratikus centralizmust kell gya- korolniok, és a tömegekre kell támaszkodtok; hogy az állami szervekben dolgozóknak a népet kell szolgálniok.

A mi szocialista demokráciánk demokrácia a legszélesebb értelemben,

olyan demokrácia, amilyen nem lehet egyetlen kapitalista országban sem. Diktatúránk a nép demokratikus diktatúrája*, amelyet a munkásosztály vezpt, s amely a munkásparaszt szövetségen alapszik.

Vagyis a nép soraiban a demokrácia érvényesül, míg a munkásosztály, egységben mindazokkal, akik polgári jogokat élveznek, elsősorban a parasztsággal, diktatúrát gyakorol a reakciós osztályok és elemek fölött, mindazok fölött, akik szembehelyezkednek a szocialista átalakítással és ellenzik a szocializmus építését. Polgárjogokon mi politikai tekintetben a szabadsághoz és a demokráciához való logot értjük.

Ez a szabadság azonban olvan szabadság, amelybe beleértődik a vezetés, a demokrácia pedig olyan demokrácia, amely centralizált irányítás alatt áll és nem anarchia.

Az anarchia nem felel meg a nép érdekeinek, illetve kívánságainak.

gazdaságilag elszenvedett. Voltak mások hazánkban, akik ingadozó magatartást tanúsítottak a magyar- országi eseményekkel kapcsolatban, mert nem ismerték a tényleges nemzetközi helyzetet. Úgy érezték, hogy. a mi népi demokráciánkban túlságosan kevés a szabadság, és hogy több szabadság van a nyugati parlamenti demokráciákban. Ezek az emberek a nyugati mintájú kétpárt- rendszer bevezetését kérik, amikor is az egvik párt uralmon van, a másik pedig ellenzék. Ez az úgynevezett kétpárt-rendszer azonban nem egyéb, mint eszköz g burzsoázia diktatúrájának fenntartására: semmi- íven körülmények között sem biztosíthatja a dolgozó nép szabadságát és jogait. (Folytatjuk.)

A magyarországi események kínai visszhangjáról

Berlin (MTI)

A Német Demokratikus Köztársaságban és Berlin demokratikus övezetében vasárnap tartották a körzeti, városi,, községi, nagyobb városokban a kerületi helyi népképviseleti képviselők választását. A választáson a demokratikus Németország Nemzeti Frontjának 220.000 jelöltje és 70.000 pótképviselő jelöltje indult. A jelölteket többszázezer területi, üzemi és lakógyűlésen előzőleg bemutatták a választóknak és a lakosság széles tömegei e gyűléseken véleményt nyilvánítottak, vajon hajlandók-e megválasztani a jelölteket képviselőjüknek vagy sem. Igen sok esetben a iakosság bírálatai következtében új jelölteket állítottak. A választást megelőzően a vállalatoknál és az üzemekben széleskörű felajánlási mozgalom indult »Jó tettel a jó ügyért-« jelszóval.

Június 23-án a Néihet Demokratikus Köztársaság dolgozó népe, kereken 12 millió választópolgár, világos választ adott a zavaró kísérletekre:

a választási részvétel a köztársaság legtöbb részében már a délelőtti órákban elérte a 60—70 százalékot, délután 6 órakor pedig a 95—97 százalékot. Este 7 óráig 1075 községből jelentették, hogy a választási részvétel 100 százalékos volt. A választó- polgárok nagyrésze nyíltan adta le szavazatát a demokratikus Németország Nemzeti Frontjának jelöltjeire

A késő esti órákban Peplinski államtitkár, az országos választási bizottság helyettes elnöke, a sajtó tudósítóinak adott nyilatkozatában bejelentette, hogy a vasárnap estig befutott jelentések alapján máris eleget tettek hazafias kötelességüknek, a választás napját a béke és a demokratikus köztársaság megszilárdítása melletti hatalmas erejű tüntetéssé változtatták.

Az államtitkár egyébként bejelentette. hogy az előzetes országos ered- mér:-ek nyilvánosságra hozatalára a hétfő délutáni órákban lehet számítani. '

Rcpülőgépszerencsétlenség Kanadában

Vancouver (AFP) Vasárnap Vancouver közelében röviddel felállása után kigyulladt és lezuhant a „Pacific Western Airlines”

egyik repülőgépe. A gép 18 utasa közül csak négy utas és a stewardesse — maradt életben. (MTI)

Rétek és legelők víztelenítésére, belrízlemető művek korszerűsítésére használják fel az orszaivíílesen megszavazott 22 millió forintot

Az országgyűlésen a költségvetés tárgyalása során több képviselő foglalkozott vízügyi problémákkal, így Z. Nagy Ferenc rámutatott, hogy a belvíz csatornahálózatunk rendkívül elhanyagolt. Emiatt évről-évre a belvizek jelentős károkat okoznak. A terv- és költségvetési bizottság a felszólalások nyomán javasolta, hogy emeljék fel a költségvetési előirányzatot 22 millió forinttal, s ebből oldják meg. legalábbis részben a legsürgősebb vízügyi problémákat.

A Földművelésügyi Minisztérium, a vízügyi szervek és a tanácsok megtárgyalták a kérdést, s úgy határoztak, hogy a 22 millió forintból 12

milliót a rétek és a legelők víztelenítésére fordítanak. Ebből az összegből mintegy 20.000—24.000 hold réten és legelőn lehet. s?ív.oárkokat.,,létesíteni, átereszeket építeni. A munkálatokat a vízügyi szervek irányítják, s az érdekelt falvak parasztsága társadalmi munkával segíti a rétek és legelők javítását.

öt millió forintot adnak a délpesti ipari vízmű, építésének meggyorsítására.

További öt millió forintot az állami belvízlevezető művek korszerűsítésére, illetve fejlesztésére juttatnak. (MTI)

TAPASZTALATCSERE

Június 21-én határszemlére és tapasztalatcserére gyűltek össze a borsod- és hevesmegyei gazdaságok vezetői és főagronórrtusai a takta- harkányi feliami gazdaságban.

A tapasztalatcserét Diószeghy Elemér az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főagronómusa nyitotta meg. Referátumában ele- mezte a gazdaságok eredményeit, hibáit és a soronkövetkező feladatokat. Bírálta az állami gazdaságok vezetőit, mert általános tapasztalat- szerint- nem akarnak előrelátni, legtöbbjük figyelmét leköti a napi feladatok megoldása.

Majd így folytatta:

— Az aratási munkákra való felkészülés mellett közvetlen feladat a munkaintenzív növények ápolásának befejezése. Ez alatt a sor- közok tisztántartását, s az állandó, folyamatos gépi kapálást kell érteni, továbbá a cukorrépa, kukorica és a többi kapáskultúrák második, kézi sorkapálásának befejezését. Tekintettel arra, hogy több gazdaságban — legalábbis részben megkésett a cukorrépa egyeselése, s az első kézikapálás, valamint a kukorica első kapálása — a növényzet visszamaradt. Ezért szükséges a gyengén fejlett kultúrák fej trágyázása.

A komibájnolás komplex munkájából az aratás, cséplés, termény- elszállítás, kezelés és tisztítás a legtöbb gazdaságban megoldottnak mondható, azonban a szalma lehúzása és a tarlóhántás annál kevésbé. Érthetetlen, hogy több évi gyakorlat ellenére agronómusaink képtelenek kombájnolást a maga egész komplexitásában megoldani. Rendkívül fontos a kombájnszalma aratással egyidőben történő betakarítása is. mert egyébként nem áll módunkban az azonnali tarlóhántást elvégezni.

Foglalkozott az előadó a nyári talaiműveléssel is. Hangsúlyozta, r nogy az egész gazdálkodásra a ieg- 1 fontosabb tényező a helyes agrotechnika, ezen belül a nyári talajművelés. A következő év önköltség- csökkentését már a nyáron kell elkezdeni. Vitathatatlan az a tény, hogy a növényápolást, az okszerű nyári talaj műveléssel kell kezdeni; Az idei tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy azokban a gazdaságokban halad nehezen a növény- ápolás, ahol a múlt nyáron hiányos volt a talajművelés.

Befejezésül Diószeghy elvtárs a tarlóhántást követő közbeeső talajmunkákról, majd az őszi mélyszántásról beszélt. Elemezte a vetési idő hatását a holdanként! termésátlagra. Hét igazgatóság területén végzett kutatások eredménye azt bizonyítja, hogy őszi búzából szeptember 11-től" 30-ig végzett vetés hozza a legjobb eredményt (12.60 mázsa/kh.). Ezzel szemben a decemberben vetett búza 8.97 mázsa/ kh. terméseredményt hoz. Az elő- vetemények hatását kutatva kitűnt, hogy az évi pillangósok és az évelő pillangósok után a legjobb a terméshozam. Katasztrális holdankint 12.68. illetve 11.71 mázsa, míg őszi kalászosok után csak 9.39 mázsa.

Az előadást vita követte, majd a jelenlevők határszemlére indultak;

Puskás és társai pert indítanak a FIFA ellen

Bécs (Reuter)

Österreicher Emil, a Bp. Honvéd egyik volt vezetője vasárnap Bécsben kijelentette, hogy az emigrációban élő magyar labdarugók — élükön Puskás Ferenccel — elhatározták, hogy pert indítanak a FIFA ellen, mert az „korlátozta személyes szabadságukat«.

Österreicher közölte továbbá: a szóbanforgó játékosok felhívást intéznek a világ legjobb labdarugóihoz, s közbenjárásukat kérik a FIFA-»", annak érdekében, nogy az módosítl« elmarasztaló döntését. (MTI)