Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-05 / 103. szám
I fta*A*MA<SYARO*S2ÁG Tasántap, 1957 májas S EGY KOMMUNISTA FORRADALMÁR V EMLÉKÉRE ^ A Köztársaság téren ellenforradalmi banditák gyilkolták meg egyszerű, szerény barátunkat, kiváló parancsnokunkat. Szabó Lajos alezredest. Nekünk a Lajos bácsi — .mi csak így neveztük — által vezetett partizán csoport tagjainak fájdalmas volt tudomásul venni, hogy azt az embert, azt a kommunistát vesztettük d, aki bennünket, ifjúmunkásokat a fasizmus elleni gyűlöletre, a népi demokrácia és a hadsereg iránti szerétéire és párthűségre nevelt. Nem nehéz felsorakoztatni szavakat. meghatározásokat, ismérveket, mert ilyen bőven van mindnyájunk emlékezetében, akik vele dolgoztunk, parancsnokunk, barátunk, elv társunk volt. Nem nehéz szavakat keresni, ha róla, az igazságos parancsnokról, a kommunista vezetőről, a szerető családapáról, a kérlelhetetlen kommunista forradalmárról akarunk megemlékezni. A legfőbb jellemzője — írják volt munkatársai — a puritán egyszerűség, a csodálatos ember- ismeret volt. amely elsősorban a be- osztottairól való gondoskodásban és nem utolsósorban a szelíd tekintetű, forrószív ű kommunista parancsnok sziklaszilárd elvhűségében nyilvánult meg. Küzdelmes, nehéz életet élt. Már elmúlt 12 éves — írja életrajzában — amikor Prága egyik belvárosában mint pékinas először aludt ágyban. Addig csak istálló, csűr, padlás, vagy kemence padkája volt a hálóhelye. 16 éves korában tagja lett a Csehszlovák Kommunista Párt Ifjúsági Szövetségének és résztvett az ottani munkásság nagy harcaiban. 1956 tavaszán írt s most megjelenő visz- t&zaemlek ezésében így beszél erről: »Az 1930-as évek elején egy monumentális ünnep megmozduláson sokezer más prágai munkással együtt én is megesküdtem arra, hogy% a Tnarxizmus—leninizmus szellemében, ha kell életem feláldozásával is harcolni fogok az el'"'omott népek teljes felszabadításáért, éljek bárhol is. 1937-ben Magyarországra kerültem, szülővárosomba, Miskolcra, A Hor- bhy-fasiszta rendszer szörnyűségei még inkább emlékezetembe vésték esküvel vállalt kötelességemet. Ennek az eskünek szellemében akartam és igyekeztem cselekedni.« S zabó Lajos alezredes becsülettel teljesítette esküjét, s egész életében a marxizmus- iemnizmus szellemében él\ dolgozott és cselekedett. Szabó elvtársat a katonai becsület, a pártért való aggódás, a kommunista felelősség vitte a pártósba. Szabó Lajos alezredes elvtárs. mint néphadseregünk tisztje, különböze beosztásokban dolgozott, s mindig magasabb törzsben. Az első perctől kezdve az volt a vágya, hogy csapathoz, az élethez az emberekhez kerüljön. Életrajzában ezt írja: . úgy érzem, hugy mint önálló munkakörű párán*.-nők, sokkal eredményesebben tudnék dolgozni...« Elöljáró parancsnokai teljesítették kérését: ezredparancsnoki beosztást kapott Mezőtúron. Nagyon boldog volt és nekünk gyakran elmondotta, mennyivel más a csapatnál d.lgozni, emberek között élni. mint egy íróasztal mellett hónapokat eltölteni. Beosztottai így emlékeznek meg munkájáról: »... egyéves munkássá után ezredünk figyelemreméltó eredményt ért el. Mint parancsnokra jellemző volt, hogy sohasem kiabált, nem csinált jeleneteket, mégis magatartása. mondanivalója olyan szug- geszlív hatású volt, hogy egyszerűen nem lehetett akarata ellen véteni. Mielőtt egyes fontosabb ügyekben határozott, előbb kikérte közvetlen munkatársai véleményét, de még akkor som közölte azonnal döntését. Fenyítéssé' ritkán élt, inkább a meg- gjmző szó embere volt.- Tisztjeit kitartó tűr elemi 1 nevelte kommunista elvhűségre, pártszerűségre.« M i, partizáncsoportjának volt tagjai, neveltjei, kommunista kötelességünknek teszünk eleget, amikor tollat fogunk, hogy leírjuk hősi halála történetét. Szabó Lajos alezredes elvtárs 1956 október 23-án esie érkezett Budapestre. hogy résztvegyen egy parancsnoki értekezleten. Budapesten akkor ■'ár folyt az ellenforradalmi tüntetés. Szabó elvtárs azonnal felismerte a veszélvt és telefonon rögtön érintkezésbe lépett, volt partizán- csoportja tagjaival. Mint később megtudtuk, hason 1' tervei voltak, mint 1944-ben. de ezt nem valósíthatta meg. mert csak kevés elvtárssal sikerült kapcsolatot teremtenie. A'í. ellenforr a. •. .om kitörése miatt október 24-től október 28-ig a Honvédelmi Minisztériumban tartózkő- dott. Hol itt, hol ott igyekezett segíteni. de konkrét i ■'ftást. senkitől sem kapott. Az egyik irodában ökölbeszorított kezek’* 1. tétlenül ült és várta a »parancsot«, amely sajnos nem érkezeti meg. Október 28-án Lajos ezredes elviére parancsot M lyal és karabéllyal megkezdték a teljes támadást, s közben gyújtólövedéket és benzinespalackot is használtak. Körülbelül 12 órakor löveg- gel kezdték lőni a pártszékházat. Később páncélosok érkeztek, eredetileg segítségképpen, de ezek harckocsiágyúval szintén tüzet nyitottak a pártszékhá á, amelynek védői kénytelenek voltak elhagyni az épületnek a Köztársaság térre néző részét és a folyosóra húzódtak. Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy a pártszékház védői már nem tarthatták fel a fegyveresek' beözönlését, akik a páncélosok védelme alatt bejuthattak az épületbe. A^ »segítség« így válságosra fordította a helyzetet és a Honvédelmi Minisztérium, majd a Szamuelly-laktanya által ígért »felmentő« csapat nem érkezett meg. A pártszékház kevés létszámú, gyengén felfegyverzett védői — figyelem- bevéve a védtelen nőket, sebesülteket — belátták, hogy felesleges a további vérontás,* ezért úgy határozlak. hogy leteszik a fegyvert. Mező Imre, a pártbizottság titkára. Asztalos János ezredes és Szabó Lajos alezredes önként jelentkeztek arra, hogy mint parlamenterek, fehér zászlóval a kezükben elhagyják az épületet és tárgyalnak a támadókkal. Q yorsan peregtek az események. Sortűz dördült és a pártszékházból kilépő három kommunista, golyóktól találva összeesett. Ezzel az ellenforradalom elkövette ugyanazt a becstelen cselekedetei, amelyet 1945-ben már feljegyzett a törté:. ’ ma szovjet parlamenterek meggyilkolásakor! A fasizmus módszere volt ez! Szabó Lajos alezredest hiába várta vissza a sz.rető f'4al feleség. Vadas Blanka, volt elárusító lány, a gyermekei. a debreceni Vegyiipari Technikumban tanuló 16 éves Eszter és a 9 éves Jutka. Nem térhetett vissza otthonába, ahol annyira szerették. Neon térhetett vissza ezredéhez, ahol katonái becsülték és várták ... Itt hagyott bennünket is, volt partizánjait. Azokat i ifjúmunkásokat, akiket rohamra vezetett a fasizmus ellen, akikből embert, kommunista embert nevelt. Itt hagyta barátait, ismerőseit és szülővárosát, Miskolcot is. amelyre nem hozott szégyent, sem a fasizmus, sem az ellenforradalom időszakában. IV A eghatódva hajtjuk meg gondolatban a tiszteiét és szeretet zászlaját. a lángoló lelkű kommunista, az igaz hazafi, a kam- nai becsület jelképe, parancsnokunk, barátunk és elvtársunk, Szabó Lajos alezredes emléke előtt. A MISKOLCI MÓKÁN KOMITÉ Szabó-csoportja Tájmúzeumot Hejőkeresztúrnak! MUHI. Régrhúlt századok emléke kisérti a jelent. Vert sereg a Sajó partján: magyarok. IV. Béla menekül, a tatárhordák ölik a magyart. Pusztul az élet, a szellem. Akik megmaradnak, a mocsárba menekülnek. Győzött a széthúzás és a horda-had. Muhi — Felsö- Magyarország akkor legnépesebb települése — rommá lesz. A romokat azóta is ott takarja a föld. A XIII. századbeli romok fölött a XX. századnak terem új élet. ÓNOD. Rákóczi Ferenc büszke tekintete villan elő. Itt tartotta meg a fejedelem az 1703-iki országgyűlést. Pro patrie et libertate, — indul harcba a XVIII. század élő magyarsága. Esze Tamás jobbágyai kezében lobog a, zászló, a fejedelem ajándéka. Egy nagy harci tábor az egész ország. Élni akar, szabadságot akar a magyarság. Lőporfüst szennyezi be a zászlót, árulás a hazát és az önkény eltiporja a szabadságot: a kuruc sir- halmok fölött együtt ülnek halotti tort a magyar urak és a Habsburg tábornokok. Régi századok megannyi emlékétől terhes ez a föld. Itt. ezen a környéken. Hejöke- resztúron él egy lángoló hazasze- retetű pedagógus, aki érti és érzi ezeknek az emlékeknek az értékét. Neve: Papp Arzén. 24 éve került ide, Keresztárra. 24 éve tanítja betűvetésre a gyerekeket. Odaadó munkája elismeréseként 1952-ben megkapta az ..Oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést. Izig-vérig tanító ember Pang Arzén. Ügy vigyázza a tanítványait, mint a kertész félti a melegágyban növekvő palántáit. A tanítás, a nevelés mellett eg* rétim szenvedélye régi emlékek gyűjtögetése. A környéken úgy tartják számon: a muzeológus igazgató. Ha szántás közben az eke egy régi rozsdás kardot dob ki a főidből; a parasztok felveszik. — Nocsak-, valami régiség... elviszem a muzeológus igazgatónak. Papp Arzén szívesen ' fogadja bármilyen régiséget visznek hozzá, bár utóbb sokról kiderült, hogy nem is annyira régi az a régiség. Ezt azonban már a világért sem mondaná meg önkéntes munkatársainak, hisz akitor elriasztaná őket, és az igazi régiségeket sem hoználc hozzá. Az általános iskolában — ahol. igazgató — egy sajátos kis múzeumot rendezett be. Másutt, igaz, szertárnak nevezik ezt, de a keresztúriak jogosan emlegetik múzeumként. Több szidta korabeli lelettel, a tatárdulásra emlékeztető régiségekkel és a közelebbi múlt emlékeivel büszkélkedhetnek. És méginkább büszkélkednének, ha megfelelő helyiség lenne a leletek számára. Egyszóval a hejöke- resztúriak tájmúzeumot szeretnének létesíteni a falujukban. A FALUNAK nincs kultúr háza. A fiatalság a korcsmán kívül nem tudja hol tölteni az idejét vasárnap esténként. Nincs igazi otthona. Viszont az iskbla mellett áll egy régi zsúpfedeles, rozoga ház, — a falu szégyene. — amit szeretnének elbontani a he joker esztúriak. és helyébe új kultűrházat építeni, ahol aztán otthonra, találna az ifjúság* is. a tájmúzeum is és majd később, talán pár év múlva, ha villany lesz á faluban, a mozi is. így tervezi ezt a helyi tanács. A terv tehát már megvan, csak a. pénz hiányzik hozzá. A hejőkeresztúriak bíznak. PAPP ARZÉN ifjú tanítványaival, az iskola muzeológus szakkörével együtt addig is gyűjti a leendő tájmúzeum anyagát. NAGY ZOLTÁN Nincs ötös találat a lottón: 50.465 forintot tizeinek a négyes, 3I2 loriniot a hármas és I3 forintot a kettes lotíótaiálaira A lottó 9. játékhetére 2,515.339szelvény érkezett az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatóságnak. így nyerö- osztályonkint 944.377 Ft-ot osztanak ki a szerencsés lottózók között. Ezen a héten több mint 76 ezer a1 nyerőszelvény. ötös találatot ezúttal nem értek el a fogadók. Ezért, a négyes osztályban 1,088.254 forint jutott. Négyes találatot 36 szelvényen értek el. ezekre egyenkint 52.465 forint a nyeremény. A háromtalálatos szelvények száma 3015. A nyeremény egyenkint 312.50 forint. Két találatot 73.003 szelvényen értek el, erre egyenkint 13 forintot fizetnek. A négytalálaíos szelvények számai a következők: 85.3U8. 161 868. 182.826. 214.700. 264.395. 268.338. 305.981, 401.900. 483.277, 702.637, 888.592, 964.647, 1,085 969 1.137.411, 1,165.814, 1.180.361. 1.199.994. 1,326.366.1,475.018, 1,524.480. 1.599.342, 1.763.947,1,927.870, 2,047.016. 2.123.920. 2.145.566, 2,133.87;j’ 2,256.336. 2.295.000, 2.411.676. 2.555.480, 2.701.659, 2.779.432. 2,774.559. L A/3 rovatos: 381.823, 389.697. A két- és háromtalálatos szelvények kifizetését május 8-án kezdjük meg. a négytalálaíos szelvények nyereményeit pedig május 13-tól vehetik fel. (MTI) DANYI GYULA UJJA A BÁNYÁTÓL A TOLL MŰVÉSZETÉIG Haja öszbevegyül. Talán mar több közte a fehér szál, mint a barna. Pedig csak 31 éves. Nem valami rémület őszíteite meg ily korán, családi vonás ez a korai őszülés. Nem is olyan fajta, aki hajlamos az ijedségre. Hiszen bányász volt az apja, s ő is a bányában kezdte életpályáját. Erről beszél »Gondolkodva« című verse is, amelynek kezdő szaka: „Bányába délután járok, és így délelőtt, ebédig a mezőben elkószálok, s ballom, hogy a búza ériik.” Arról beszél ez a vers, hogy a fiatal Danyi Gyula nem egy bányász volt a sok-sokezer közül, hanem az a fajta öntudatos munkás, aki átérzi osztályának roppant felelősséggel terhelt történelmi hivatását. Egy kis pólyásgyerek sírására felsetétlik előtte az egykori béresek, szegényparasztok keserves múltja, sok kis cseléd könnye, sok »cifrázott« hiú átok, amit a földesúrra szórtak. Ami mind-mind öl, a munkást, a bányászt szólítja harcba a népért. Hiszen ő, a munkásosztály öntudattal áldott fia, minden igaz forradalom elhivatott hőse. Nézem öszb ecsavarodott haját, de mégis lelketükre, a szeme érdekel jobban. miközben arról beszélgetünk, hogyan nőtt. azzá, ami: költővé. Szeme kutatva mélyed az én szemembe: vajon érdemes, vajon megértem őt?... Aztán beszél. Halk bizalom csendül szavaiból. Nógrád megye. Lenti község, Ilona bánya, ahol 1940-től 1950-ig dolgozott. Szakérettségi. Egerben, majd komoly tanulmányok a debreceni egyetem bölcsészeti karán. Februárban került Miskolcra, ami.- km már erdamas költői tikerek álltak mögötte. Verseit közölte a debreceni írók folyóirata, napilapok, a Csillag, az Új Hang, s egy kötete is jelent meg. Száraz életrajzi adatok ezek, még semmit sem magyaráznak meg a költővé levés titokzatos útjáról. Arról, ahogyan a bánya mélyébe sodort kivételes tehetségből kirobban hivatottságának lökőereje. Lassan erre is fény derül. Ifjúkorában baleset éri, kórházba kerül. Nem mozoghat, ágyhoz van láncolva. De hitvány állapotát bearanyozza a Könyv. Olvas, — ez az egyetlen szórakozása. Olvas versköteteket. Babits antológiáját, filozófiai műveket. Magába szippantja Petőfi, Ady, József Attila. Juhász Gyula, Radnóti Miklós gondolatait, izzó verssorait. »József Attila verskötete imakönyvemmé lett« — így szól Danyi Gyula, akii a nagyok írásai ráébresztettek, hogy ő maga is a gondolkodók, a költők rokonán Ho&g ezekután tovalottság érzete már mind feljebb sodorta az emberiség nagy gondolkodóinak megismerésében, ez már törvényszerű fejlődése a tehetségnek, a világosság felé törésének. Fgy-egy nagy gondolkodó, író, költő mondatai ma is feledhetetlenül élnek, mint indítékok Danyi Gyula lelkében. Sohasem, felejti például Voltaire e mondatát: »A Föld csak akkor kar+a meg jussát, ha az egeket lerombolják.« Minden gondolkodó ember tapasztalatból tudja, milyen életre- szóló útravalót adnak az igazán nagyok a szellemi erők kibontakozásához egy-egy ilyen cáfolhatatlan gondolattal, amely átviláglik századokon. A percipiáló, a visszhangzó képesség dönti el, hogy a nagyok gondolatai kiben milyen termőtalajra találnak. Danyi Gyulában hálás talajra találtak. Megvallom őszintén, nem szívesen határoztam el magam verseinek tanulmányozására, mert nagyhírű mai költőink egyrészének tucat árui szinte fárasztottak, amikor az átlagon felüli értéket kerestem bennük. Ahogy azonban Danyi Gyula verseit böngésztem, megérintett a gyöngék fölé hajló szeretet, az optimista életszemlélet virágos mezejének üde illata. Akár egy mai jelenségről, akár munkásélete valamely megkapó mozzanatáról, akár a természetnek az emberi érzéseket örömre, valóságtudatra ébresztő erejéről szól. »Kultúrház épül« — ez a címe annak a versének, amelyben lelke dalol az örömtől, hogy erőre kaphat a kis faluban is a betüfakasztotta világosság es ebben neki is része lehet: . . Hogy clbámulo)» #■/. időt: bent a barátom meg várhat: . tele kapom hát ügyesen, s viszem malteros rocskámat,«, Bent, Pista az álláson ül, egyik lábát lelógatja. Könyökét térdére tette, s öklén nyomódik el area. líámmosolyog és homlokán feszülnek a malter-pettyek — lenyúl: felveszi a vödröt, majd vakol és énekelget.. Micsoda lobogó övöm hangolja halk ujjongássá az egész verset! Ugyanilyen ujjongó érzések csendülnek fel »Bővül a falum«, »A rakodón«, »Raktárban« című költeményeiben. Az egyetemes emberi gondolatok és a mi robogva haladó világunk részjelenségeinek egybe- fonódásából ötvözött költői megnyilatkozások. »Újra otthon« — ez a három- szakaszos vers. vagy »Szeretlek szép táj« című verse meggyőző, le-, bilincselő megnyilatkozása a szülőföldhöz. a bölcsőhöz való megiiigal- hatatlan gyermeki hűségnek. A gyöngék, a védtelenek fölé hajló szeretetét sok verse közt »Vihar előtt« című költeménye fejezi ki megkapóan, amikor a veszélybe került méhecske sorsáért aggódikt „Szárnyatörve dermedve áll, s nedvesedik kártyás része, és a virág mellette már egy felborult, törött csésze.” Szerelmi lírája, filozofikus mély* ségekbe szántó vérsei (»Ne csókolj«i »Nem lehet senkié«), eleven szó-* képei, zengzetes formaművészete, — mind nagy ígéretként csillogtatják meg Danyi Gyula elhivatottságát arra. hogy maradandó nevet érdemeljen ki a magyar poéták sorában. Költészetének szellemi vágánya biztosíték arra. hogy Danyi Gyula nem tér le arról a. felfelé ívelő útról. amelyre az emberiség haladó szellemeinek érintési, terelték. HAJDÚ BÉLA kapott, hog'- menjen az MDP nagybudapesti székházába munkásőrség szervezése vége.l. A kijelölt törzsbe a legkiválóbb '* kerültek, köztük Asztalos János és Papp József ezredesek, Szabó Laios alezredes. Surá- nyi Jenő alezredes, Orbán és Vágó őrnagy .' társak és még többen. A munkásőrség szervezését egy 3 tagú bizottság, Mező Imre, Földes László és Tóth Lajos elvtársak irányították. A »szabadságharcnak« és a »tiszta for rad a lomnak« titulált ellenforradalom rohamcsapatai október 29-én este r ^támadták az MDP VII. és VIII. kerületi székhazát, majd megszállták a pártszékház környékét is. A beérkezett hírek alapján Asztalos János és Szabó Lajos elvtársak 29-én este feladatot kaptak: derítsék tél a VII. kerületi pártház környékét s útközben látogassák meg a családjukat (utoljára találkoztak velük). Felderítésük alapján várható volt a Köztársaság téren lévő nagybudapesti pártszékház megtámadása, de a kevés fegyver’ és lőszer miatt csak »szegény« védelemre rendezkedhettek be. Mindenkinek megvolt a feladata, mert kevés volt az erő. Szabó elvtársinak, mint felderítenek kellett megállapítani az ellenséges tűzfészkek helyét. A pártszékház elleni támadás előkészületeit bizonyította az is. hogy október 30-án reggel kb. 8 órakor egy fiatal mérnök személyesen jelentette a pártházban lévőknek, hogy az Erkel színház háta mögé gépkocsikon fegyveresek érkeztek és ott gyülekeznek. A többszáz főből álló ellenforradalmi banditák nemcsak géppisztollyal. pisztollyal és karabéllyal és ezekhez szükséges megfelelő tölténynyel, hanem később löveggel és harckocsival is rendelkeztek. Az ellenforradalmárok nem törődve a tűzszünettel. 30-án délelőtt előbb csellel — igazoltatás ürügye alat1- — törtek be. majd géppisztoly-