Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-05 / 103. szám

I fta*A*MA<SYARO*S2ÁG Tasántap, 1957 májas S EGY KOMMUNISTA FORRADALMÁR V EMLÉKÉRE ^ A Köztársaság téren ellenfor­radalmi banditák gyilkolták meg egyszerű, szerény bará­tunkat, kiváló parancsnokunkat. Szabó Lajos alezredest. Nekünk a Lajos bácsi — .mi csak így neveztük — által vezetett parti­zán csoport tagjainak fájdalmas volt tudomásul venni, hogy azt az em­bert, azt a kommunistát vesztettük d, aki bennünket, ifjúmunkásokat a fasizmus elleni gyűlöletre, a népi demokrácia és a hadsereg iránti sze­rétéire és párthűségre nevelt. Nem nehéz felsorakoztatni szava­kat. meghatározásokat, ismérveket, mert ilyen bőven van mindnyájunk emlékezetében, akik vele dolgoztunk, parancsnokunk, barátunk, elv társunk volt. Nem nehéz szavakat keresni, ha róla, az igazságos parancsnokról, a kommunista vezetőről, a szerető családapáról, a kérlelhetetlen kom­munista forradalmárról akarunk megemlékezni. A legfőbb jellemzője — írják volt munkatársai — a puri­tán egyszerűség, a csodálatos ember- ismeret volt. amely elsősorban a be- osztottairól való gondoskodásban és nem utolsósorban a szelíd tekintetű, forrószív ű kommunista parancsnok sziklaszilárd elvhűségében nyilvá­nult meg. Küzdelmes, nehéz életet élt. Már elmúlt 12 éves — írja életrajzában — amikor Prága egyik belvárosában mint pékinas először aludt ágyban. Addig csak istálló, csűr, padlás, vagy kemence padkája volt a hálóhelye. 16 éves korában tagja lett a Cseh­szlovák Kommunista Párt Ifjúsági Szövetségének és résztvett az ottani munkásság nagy harcaiban. 1956 tavaszán írt s most megjelenő visz- t&zaemlek ezésében így beszél erről: »Az 1930-as évek elején egy monu­mentális ünnep megmozduláson sok­ezer más prágai munkással együtt én is megesküdtem arra, hogy% a Tnarxizmus—leninizmus szellemében, ha kell életem feláldozásával is har­colni fogok az el'"'omott népek tel­jes felszabadításáért, éljek bárhol is. 1937-ben Magyarországra kerültem, szülővárosomba, Miskolcra, A Hor- bhy-fasiszta rendszer szörnyűségei még inkább emlékezetembe vésték esküvel vállalt kötelességemet. En­nek az eskünek szellemében akar­tam és igyekeztem cselekedni.« S zabó Lajos alezredes becsület­tel teljesítette esküjét, s egész életében a marxizmus- iemnizmus szellemében él\ dolgo­zott és cselekedett. Szabó elvtársat a katonai becsület, a pártért való aggódás, a kommunista felelősség vitte a pártósba. Szabó Lajos alezredes elvtárs. mint néphadseregünk tisztje, külön­böze beosztásokban dolgozott, s min­dig magasabb törzsben. Az első perc­től kezdve az volt a vágya, hogy csapathoz, az élethez az emberekhez kerüljön. Életrajzában ezt írja: . úgy érzem, hugy mint önálló munkakörű párán*.-nők, sokkal ered­ményesebben tudnék dolgozni...« Elöljáró parancsnokai teljesítették kérését: ezredparancsnoki beosztást kapott Mezőtúron. Nagyon boldog volt és nekünk gyakran elmondotta, mennyivel más a csapatnál d.lgozni, emberek között élni. mint egy író­asztal mellett hónapokat eltölteni. Beosztottai így emlékeznek meg munkájáról: »... egyéves munkás­sá után ezredünk figyelemreméltó eredményt ért el. Mint parancsnokra jellemző volt, hogy sohasem kiabált, nem csinált jeleneteket, mégis maga­tartása. mondanivalója olyan szug- geszlív hatású volt, hogy egyszerűen nem lehetett akarata ellen véteni. Mielőtt egyes fontosabb ügyekben határozott, előbb kikérte közvetlen munkatársai véleményét, de még akkor som közölte azonnal döntését. Fenyítéssé' ritkán élt, inkább a meg- gjmző szó embere volt.- Tisztjeit ki­tartó tűr elemi 1 nevelte kommu­nista elvhűségre, pártszerűségre.« M i, partizáncsoportjának volt tagjai, neveltjei, kommunista kötelességünknek teszünk eleget, amikor tollat fogunk, hogy leírjuk hősi halála történetét. Szabó Lajos alezredes elvtárs 1956 október 23-án esie érkezett Buda­pestre. hogy résztvegyen egy pa­rancsnoki értekezleten. Budapesten akkor ■'ár folyt az ellenforradalmi tüntetés. Szabó elvtárs azonnal fel­ismerte a veszélvt és telefonon rög­tön érintkezésbe lépett, volt partizán- csoportja tagjaival. Mint később megtudtuk, hason 1' tervei voltak, mint 1944-ben. de ezt nem valósít­hatta meg. mert csak kevés elvtárs­sal sikerült kapcsolatot teremtenie. A'í. ellenforr a. •. .om kitörése miatt október 24-től október 28-ig a Hon­védelmi Minisztériumban tartózkő- dott. Hol itt, hol ott igyekezett segí­teni. de konkrét i ■'ftást. senkitől sem kapott. Az egyik irodában ököl­beszorított kezek’* 1. tétlenül ült és várta a »parancsot«, amely sajnos nem érkezeti meg. Október 28-án Lajos ezredes elviére parancsot M lyal és karabéllyal megkezdték a teljes támadást, s közben gyújtólöve­déket és benzinespalackot is hasz­náltak. Körülbelül 12 órakor löveg- gel kezdték lőni a pártszékházat. Később páncélosok érkeztek, eredeti­leg segítségképpen, de ezek harc­kocsiágyúval szintén tüzet nyitottak a pártszékhá á, amelynek védői kénytelenek voltak elhagyni az épü­letnek a Köztársaság térre néző ré­szét és a folyosóra húzódtak. Ez gya­korlatban azt jelentette, hogy a párt­székház védői már nem tarthatták fel a fegyveresek' beözönlését, akik a páncélosok védelme alatt bejut­hattak az épületbe. A^ »segítség« így válságosra fordította a helyzetet és a Honvédelmi Minisztérium, majd a Szamuelly-laktanya által ígért »fel­mentő« csapat nem érkezett meg. A pártszékház kevés létszámú, gyen­gén felfegyverzett védői — figyelem- bevéve a védtelen nőket, sebesülte­ket — belátták, hogy felesleges a további vérontás,* ezért úgy határoz­lak. hogy leteszik a fegyvert. Mező Imre, a pártbizottság titkára. Asztalos János ezredes és Szabó La­jos alezredes önként jelentkeztek arra, hogy mint parlamenterek, fe­hér zászlóval a kezükben elhagyják az épületet és tárgyalnak a támadók­kal. Q yorsan peregtek az esemé­nyek. Sortűz dördült és a pártszékházból kilépő három kommunista, golyóktól találva össze­esett. Ezzel az ellenforradalom el­követte ugyanazt a becstelen csele­kedetei, amelyet 1945-ben már fel­jegyzett a törté:. ’ ma szovjet par­lamenterek meggyilkolásakor! A fa­sizmus módszere volt ez! Szabó Lajos alezredest hiába várta vissza a sz.rető f'4al feleség. Vadas Blanka, volt elárusító lány, a gyer­mekei. a debreceni Vegyiipari Tech­nikumban tanuló 16 éves Eszter és a 9 éves Jutka. Nem térhetett vissza otthonába, ahol annyira szerették. Neon térhetett vissza ezredéhez, ahol katonái becsülték és várták ... Itt hagyott bennünket is, volt par­tizánjait. Azokat i ifjúmunkásokat, akiket rohamra vezetett a fasizmus ellen, akikből embert, kommunista embert nevelt. Itt hagyta barátait, ismerőseit és szülővárosát, Miskolcot is. amelyre nem hozott szégyent, sem a fasizmus, sem az ellenforradalom időszaká­ban. IV A eghatódva hajtjuk meg gon­dolatban a tiszteiét és szere­tet zászlaját. a lángoló lelkű kommunista, az igaz hazafi, a kam- nai becsület jelképe, parancsnokunk, barátunk és elvtársunk, Szabó Lajos alezredes emléke előtt. A MISKOLCI MÓKÁN KOMITÉ Szabó-csoportja Tájmúzeumot Hejőkeresztúrnak! MUHI. Régrhúlt századok em­léke kisérti a jelent. Vert sereg a Sajó partján: magyarok. IV. Béla menekül, a tatárhordák ölik a ma­gyart. Pusztul az élet, a szellem. Akik megmaradnak, a mocsárba menekülnek. Győzött a széthúzás és a horda-had. Muhi — Felsö- Magyarország akkor legnépesebb települése — rommá lesz. A romo­kat azóta is ott takarja a föld. A XIII. századbeli romok fölött a XX. századnak terem új élet. ÓNOD. Rákóczi Ferenc büszke tekintete villan elő. Itt tartotta meg a fejedelem az 1703-iki or­szággyűlést. Pro patrie et libertate, — indul harcba a XVIII. század élő magyarsága. Esze Tamás jobbá­gyai kezében lobog a, zászló, a fe­jedelem ajándéka. Egy nagy harci tábor az egész ország. Élni akar, szabadságot akar a magyarság. Lőporfüst szennyezi be a zászlót, árulás a hazát és az önkény elti­porja a szabadságot: a kuruc sir- halmok fölött együtt ülnek halotti tort a magyar urak és a Habsburg tábornokok. Régi századok megannyi emlé­kétől terhes ez a föld. Itt. ezen a környéken. Hejöke- resztúron él egy lángoló hazasze- retetű pedagógus, aki érti és érzi ezeknek az emlékeknek az értékét. Neve: Papp Arzén. 24 éve került ide, Keresztárra. 24 éve tanítja be­tűvetésre a gyerekeket. Odaadó munkája elismeréseként 1952-ben megkapta az ..Oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést. Izig-vérig tanító ember Pang Arzén. Ügy vi­gyázza a tanítványait, mint a ker­tész félti a melegágyban növekvő palántáit. A tanítás, a nevelés mellett eg* rétim szenvedélye régi emlékek gyűjtögetése. A környéken úgy tartják számon: a muzeológus igazgató. Ha szántás közben az eke egy régi rozsdás kardot dob ki a főidből; a parasztok felveszik. — Nocsak-, valami régiség... el­viszem a muzeológus igazgatónak. Papp Arzén szívesen ' fogadja bármilyen régiséget visznek hoz­zá, bár utóbb sokról kiderült, hogy nem is annyira régi az a régiség. Ezt azonban már a világért sem mondaná meg önkéntes munkatár­sainak, hisz akitor elriasztaná őket, és az igazi régiségeket sem hoználc hozzá. Az általános iskolában — ahol. igazgató — egy sajátos kis múzeu­mot rendezett be. Másutt, igaz, szertárnak nevezik ezt, de a ke­resztúriak jogosan emlegetik mú­zeumként. Több szidta korabeli le­lettel, a tatárdulásra emlékeztető régiségekkel és a közelebbi múlt emlékeivel büszkélkedhetnek. És méginkább büszkélkednének, ha megfelelő helyiség lenne a leletek számára. Egyszóval a hejöke- resztúriak tájmúzeumot szeretné­nek létesíteni a falujukban. A FALUNAK nincs kultúr háza. A fiatalság a korcsmán kívül nem tudja hol tölteni az idejét vasár­nap esténként. Nincs igazi otthona. Viszont az iskbla mellett áll egy régi zsúpfedeles, rozoga ház, — a falu szégyene. — amit szeretnének elbontani a he joker esztúriak. és he­lyébe új kultűrházat építeni, ahol aztán otthonra, találna az ifjúság* is. a tájmúzeum is és majd később, talán pár év múlva, ha villany lesz á faluban, a mozi is. így tervezi ezt a helyi tanács. A terv tehát már megvan, csak a. pénz hiányzik hozzá. A hejőkeresztúriak bíznak. PAPP ARZÉN ifjú tanítványai­val, az iskola muzeológus szakkö­rével együtt addig is gyűjti a le­endő tájmúzeum anyagát. NAGY ZOLTÁN Nincs ötös találat a lottón: 50.465 forintot tizeinek a négyes, 3I2 loriniot a hármas és I3 forintot a kettes lotíótaiálaira A lottó 9. játékhetére 2,515.339szel­vény érkezett az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatóságnak. így nyerö- osztályonkint 944.377 Ft-ot osztanak ki a szerencsés lottózók között. Ezen a héten több mint 76 ezer a1 nyerő­szelvény. ötös találatot ezúttal nem értek el a fogadók. Ezért, a négyes osztályban 1,088.254 forint jutott. Négyes találatot 36 szelvényen értek el. ezekre egyenkint 52.465 forint a nyeremény. A háromtalálatos szel­vények száma 3015. A nyeremény egyenkint 312.50 forint. Két találatot 73.003 szelvényen értek el, erre egyenkint 13 forintot fizetnek. A négytalálaíos szelvények számai a következők: 85.3U8. 161 868. 182.826. 214.700. 264.395. 268.338. 305.981, 401.900. 483.277, 702.637, 888.592, 964.647, 1,085 969 1.137.411, 1,165.814, 1.180.361. 1.199.994. 1,326.366.1,475.018, 1,524.480. 1.599.342, 1.763.947,1,927.870, 2,047.016. 2.123.920. 2.145.566, 2,133.87;j’ 2,256.336. 2.295.000, 2.411.676. 2.555.480, 2.701.659, 2.779.432. 2,774.559. L A/3 rovatos: 381.823, 389.697. A két- és háromtalálatos szelvé­nyek kifizetését május 8-án kezdjük meg. a négytalálaíos szelvények nye­reményeit pedig május 13-tól vehetik fel. (MTI) DANYI GYULA UJJA A BÁNYÁTÓL A TOLL MŰVÉSZETÉIG Haja öszbevegyül. Talán mar több közte a fehér szál, mint a barna. Pedig csak 31 éves. Nem valami rémület őszíteite meg ily korán, családi vonás ez a korai őszülés. Nem is olyan fajta, aki hajlamos az ijedségre. Hiszen bá­nyász volt az apja, s ő is a bányá­ban kezdte életpályáját. Erről be­szél »Gondolkodva« című verse is, amelynek kezdő szaka: „Bányába délután járok, és így délelőtt, ebédig a mezőben elkószálok, s ballom, hogy a búza ériik.” Arról beszél ez a vers, hogy a fiatal Danyi Gyula nem egy bá­nyász volt a sok-sokezer közül, ha­nem az a fajta öntudatos munkás, aki átérzi osztályának roppant fele­lősséggel terhelt történelmi hivatá­sát. Egy kis pólyásgyerek sírására felsetétlik előtte az egykori bére­sek, szegényparasztok keserves múltja, sok kis cseléd könnye, sok »cifrázott« hiú átok, amit a földes­úrra szórtak. Ami mind-mind öl, a munkást, a bányászt szólítja harcba a népért. Hiszen ő, a mun­kásosztály öntudattal áldott fia, minden igaz forradalom elhivatott hőse. Nézem öszb ecsavarodott haját, de mégis lelketükre, a szeme érde­kel jobban. miközben arról beszél­getünk, hogyan nőtt. azzá, ami: köl­tővé. Szeme kutatva mélyed az én szemembe: vajon érdemes, vajon megértem őt?... Aztán beszél. Halk bizalom csendül szavaiból. Nógrád megye. Lenti község, Ilona bánya, ahol 1940-től 1950-ig dolgozott. Szakérettségi. Egerben, majd komoly tanulmányok a deb­receni egyetem bölcsészeti karán. Februárban került Miskolcra, ami.- km már erdamas költői tikerek álltak mögötte. Verseit közölte a debreceni írók folyóirata, napi­lapok, a Csillag, az Új Hang, s egy kötete is jelent meg. Száraz életrajzi adatok ezek, még semmit sem magyaráznak meg a költővé levés titokzatos útjáról. Arról, ahogyan a bánya mélyébe sodort kivételes tehetségből kirob­ban hivatottságának lökőereje. Lassan erre is fény derül. Ifjú­korában baleset éri, kórházba ke­rül. Nem mozoghat, ágyhoz van láncolva. De hitvány állapotát be­aranyozza a Könyv. Olvas, — ez az egyetlen szórakozása. Olvas versköteteket. Babits antológiáját, filozófiai műveket. Magába szip­pantja Petőfi, Ady, József Attila. Juhász Gyula, Radnóti Miklós gon­dolatait, izzó verssorait. »József Attila verskötete imakönyvemmé lett« — így szól Danyi Gyula, akii a nagyok írásai ráébresztettek, hogy ő maga is a gondolkodók, a költők rokonán Ho&g ezekután to­valottság érzete már mind feljebb sodorta az emberiség nagy gondol­kodóinak megismerésében, ez már törvényszerű fejlődése a tehetség­nek, a világosság felé törésének. Fgy-egy nagy gondolkodó, író, köl­tő mondatai ma is feledhetetlenül élnek, mint indítékok Danyi Gyula lelkében. Sohasem, felejti például Voltaire e mondatát: »A Föld csak akkor kar+a meg jussát, ha az ege­ket lerombolják.« Minden gondolkodó ember ta­pasztalatból tudja, milyen életre- szóló útravalót adnak az igazán nagyok a szellemi erők kibontako­zásához egy-egy ilyen cáfolhatatlan gondolattal, amely átviláglik száza­dokon. A percipiáló, a visszhangzó képesség dönti el, hogy a nagyok gondolatai kiben milyen termő­talajra találnak. Danyi Gyulában hálás talajra találtak. Megvallom őszintén, nem szíve­sen határoztam el magam versei­nek tanulmányozására, mert nagy­hírű mai költőink egyrészének tu­cat árui szinte fárasztottak, amikor az átlagon felüli értéket kerestem bennük. Ahogy azonban Danyi Gyula verseit böngésztem, meg­érintett a gyöngék fölé hajló szere­tet, az optimista életszemlélet virá­gos mezejének üde illata. Akár egy mai jelenségről, akár munkásélete valamely megkapó mozzanatáról, akár a természetnek az emberi érzéseket örömre, valóságtudatra ébresztő erejéről szól. »Kultúrház épül« — ez a címe annak a versé­nek, amelyben lelke dalol az öröm­től, hogy erőre kaphat a kis falu­ban is a betüfakasztotta világosság es ebben neki is része lehet: . . Hogy clbámulo)» #■/. időt: bent a barátom meg várhat: . tele kapom hát ügyesen, s viszem malteros rocskámat,«, Bent, Pista az álláson ül, egyik lábát lelógatja. Könyökét térdére tette, s öklén nyomódik el area. líámmosolyog és homlokán feszülnek a malter-pettyek — lenyúl: felveszi a vödröt, majd vakol és énekelget.. Micsoda lobogó övöm hangolja halk ujjongássá az egész verset! Ugyanilyen ujjongó érzések csen­dülnek fel »Bővül a falum«, »A rakodón«, »Raktárban« című költe­ményeiben. Az egyetemes emberi gondolatok és a mi robogva haladó világunk részjelenségeinek egybe- fonódásából ötvözött költői meg­nyilatkozások. »Újra otthon« — ez a három- szakaszos vers. vagy »Szeretlek szép táj« című verse meggyőző, le-, bilincselő megnyilatkozása a szülő­földhöz. a bölcsőhöz való megiiigal- hatatlan gyermeki hűségnek. A gyöngék, a védtelenek fölé hajló szeretetét sok verse közt »Vihar előtt« című költeménye fejezi ki megkapóan, amikor a veszélybe került méhecske sorsáért aggódikt „Szárnyatörve dermedve áll, s nedvesedik kártyás része, és a virág mellette már egy felborult, törött csésze.” Szerelmi lírája, filozofikus mély* ségekbe szántó vérsei (»Ne csókolj«i »Nem lehet senkié«), eleven szó-* képei, zengzetes formaművészete, — mind nagy ígéretként csillogtat­ják meg Danyi Gyula elhivatottsá­gát arra. hogy maradandó nevet érdemeljen ki a magyar poéták sorában. Költészetének szellemi vágánya biztosíték arra. hogy Danyi Gyula nem tér le arról a. fel­felé ívelő útról. amelyre az embe­riség haladó szellemeinek érintési, terelték. HAJDÚ BÉLA kapott, hog'- menjen az MDP nagy­budapesti székházába munkásőrség szervezése vége.l. A kijelölt törzsbe a legkiválóbb '* kerültek, köztük Asztalos János és Papp József ezre­desek, Szabó Laios alezredes. Surá- nyi Jenő alezredes, Orbán és Vágó őrnagy .' társak és még többen. A munkásőrség szervezését egy 3 tagú bizottság, Mező Imre, Földes László és Tóth Lajos elvtársak irá­nyították. A »szabadságharcnak« és a »tiszta for rad a lomnak« titulált ellenforradalom rohamcsapatai októ­ber 29-én este r ^támadták az MDP VII. és VIII. kerületi székhazát, majd megszállták a pártszékház kör­nyékét is. A beérkezett hírek alap­ján Asztalos János és Szabó Lajos elvtársak 29-én este feladatot kap­tak: derítsék tél a VII. kerületi párt­ház környékét s útközben látogassák meg a családjukat (utoljára találkoz­tak velük). Felderítésük alapján vár­ható volt a Köztársaság téren lévő nagybudapesti pártszékház megtá­madása, de a kevés fegyver’ és lőszer miatt csak »szegény« védelemre ren­dezkedhettek be. Mindenkinek meg­volt a feladata, mert kevés volt az erő. Szabó elvtársinak, mint felderí­tenek kellett megállapítani az ellen­séges tűzfészkek helyét. A pártszékház elleni támadás előkészületeit bizonyította az is. hogy október 30-án reggel kb. 8 órakor egy fiatal mérnök sze­mélyesen jelentette a pártházban lé­vőknek, hogy az Erkel színház háta mögé gépkocsikon fegyveresek ér­keztek és ott gyülekeznek. A többszáz főből álló ellenforra­dalmi banditák nemcsak géppisztol­lyal. pisztollyal és karabéllyal és ezekhez szükséges megfelelő töltény­nyel, hanem később löveggel és harc­kocsival is rendelkeztek. Az ellenforradalmárok nem törőd­ve a tűzszünettel. 30-án délelőtt előbb csellel — igazoltatás ürügye alat1- — törtek be. majd géppisztoly-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom