Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-09 / 82. szám

ÉS%AKMAG¥AR0&&ZA€> Kedd. 1951 április! 9. Ae MSZMP . A Központi Bizottság február 2S^i határozata kimondja: ..A tömegszef- vezetekben tevékenykedő kommun is­ták munkájának szervezettebbé te­vése, 'megfelelő fejlesztése és irányí­tása érdekében az illetékes pár! ve­zetőségek irányításával hozzák létre ■ az MSZMP pártcsoportjait.” Miért van erre szükség? Azért, mert a párt taglétszáma a munkásosztály tömegeihez viszonyít­va alacsony. Ilyen viszonyok között a tömé gszerve zé t ekben végzendő munka nagyjelentőségű. így a tö- megfiZervezetek'ben végzett munka visszanyerte azt a nagy fontosságát,- melyet Lenin tulajdonított neki. De szükség van erre azért is, mert a párt szakít a régi, rossz adminisztra­tív és bürokratikus vezetési mód* szerekkel. Helytelen volt-a múltban • az a kóros vezetési gyakorlat, amely ' kötelező határozatokat hozott a tö- ■ , mégszervezetekre, utasítgatott, pa­rancsolgatott a tömegszervezetek­ben' dolgozóknak-, vezetőknek. E» a jövőben nem lesz, a párt vezetősze­repéhek mégis érvényesülnie kall, ' mégpedig elsősorban az MSZMP ' ‘csoportokon keresztül. Az MSZMP csoportok létrehozása nem utolsósorban azért is fontos, ■mert az elmúlt időkben nagyon dí­vott egyes tömegszervezeteknéi az a vélemény, hogy „függetlenek Va- . gyünk a párttól”. Több helyen a ; pártitól való teljes elszakadást köve­telték. Az élet számtalanszor bebizonyí- y tóttá, - ahol nincsenek kommunisták, « ahol nem él a párt, ott eiőbb-utóbb ’■ túlságosan megnő az ellenség szarva. A tömegszervezetek önállóságát tisz­teletben tartjuk, sőt erre éberen kell őrködni minden pártszervezetnek és a tömegszervezetekben dolgozó kom­munistáknak. At MSZMP csoportok irányításáról és feladatairól A tömegszervezetek helyes párt- irányítása elsősorban a tömegszerve- -zetekben működő MSZMP csoportok és pártszervezetek útján valósul még. A pártbizottságok, pártszerve­zetek törekedjenek a jó kapcsolat megteremtésére. Ezt kialakíthatják, ha rendszeresem tájékoztatják őket ' a párt fontos határozatairól, intézke- , désetről, hogy a dolgozók a párt po- -'litikáját, határozatait ismerve, ön- állóan állást foglaljanak. A pártbizottságok, pártszervezetek havonta egyszer, szükség esetén ' többször is tárgyalják meg az MSZMP csoport vezetőivel tapaszta­lataikat, problémáikat és fontos fel­adatok végrehajtásában egyöntetűen foglaljanak állást. Célszerű, ha egy- egy ülésre meghívják a tömegszer- vezeték és az MSZMP csoport veze­tőit. Az MSZMP csoportvezetőket időnként számoltassák be a tömeg- Bzervezelekbem végzett munkájukról, Határozatot semmiesetre sem a . tö­megszervezetre, hanem a tömegszer- * vezetheti dolgozó kommunistákra. MSZMP csoportokra hozzanak. Az MSZMP csoportok az illetékes me­gyei, járási, városi bizottságokhoz, üzemi, községi pártszervezetekhez tartoznak és nem a tömegszéfveze- tekben működő pártszervezethez. Az . MSZMP csoportok határozatot nem hozhatnak, javaslatot azonban min­A« MSZMP csoportok szükségességéről és feladatairól denkor tehetnek a törnegszervezetök­ben végzett munka megjavítására. Ki legyen az MSZMP csoport bizalmija? Az MSZMP csoportok jó munká­jához sokoldalúan képzett, gazdag élettapasztalattal rendelkező vezető szükséges. Ezért a tömegSzerVezetek- ben dolgozó kommunisták a legrá­termettebb elvtársat Válasszák meg az MSZMP csoport vezetőjének. A pártbizottságok, pártszervezeték nyújtsanak ebben messzemenő segít­séget. Szükséges, hogy a tömegszer­vezetekben dolgozó kommunisták aktívan, fáradságot nem ismerve dolgozzanak, segítsék az MSZMP csoport vezetőjét. Knéiküi a segítség nélkül az MSZMP csoportok ismét beleesnek abba a hibába, amit az MDP csoportok elkövettek. Tudott dolog, hogy sok kommunis­ta ma is húzódik a tömegszervezet- ben Végzett, munkától. Azt mondják! „Minek menjek oda, úgysem lehet ott semmi konkrét eredményt, felmu­tatni”. Ezeknek az elv társaknak ja­vasoljuk! szívleljék meg a Központi Bizottság február 2S-i határozatának idevonatkozó pontját: „A különböző tÖrnegszervezetek hívatottak a dolgozók és az egész lakosság sokoldalú igényeinek kielé­gítésére, s így társadalmi funkciójuk a népi demokrácia rendszerében igen jelentős, A kommunisták társadalmi tevékenységének fontos része a kü­lönböző törnegszervezetekben vég­zendő munka. A Központi Bizottság félhívja a párt tagjait, hogy a tö­megek bizalmából vállaljanak mun­kát és funkciót e szervezetekben.” Az MSZMP csoport 3—4 nappal, mielőtt a vezetőség beszámol a vá­lasztott testület előtt, foglaljon ál­lást a beszámolót és egyéb problé­mákat illetően. Az MSZMP csoport tegyen személyi javaslatot a válasz­tott testületben dolgozókra, vezetők­re. Tegyen javaslatot azok előlépte­tésére, dicséretére, kitüntetésére, vagy visszahívására az illetékes szervek felé. A választott testületben dolgozókat politikailag, eszmeileg növelje, személyes problémáikat in­tézze. Az ilyen irányú tevékenységét hangolja össze a tömegszervezetben működő pártalapszervézettel. Az MSZMP csoportok üljenek ösz- sze és vitassanak meg fontos párt- határozatokat és ebből fakadóan dolgozzák ki saját területük konkrét tennivalóit. így fognak helyesen, Ön­állóan, de mégis kezdeményezően és aktívan dolgozni. A párt ezzel is bi­zalmat ad a tömegszervezetekben dolgozóknak. Cserébe azt várja, hogy minden felsőbb rendelkezés nélkül, önállóan, kezdeményezően és fárad­ságot nem ismerve dolgozzanak a kö­zös cél érdekében, a szennaiizmuá építéséért. Tóth József Munkás- és falugyűlések BorKod-Abauj-Zeinftlén megye területén április első felében a következő helyeken tartunk munkáé- és falugyűléseket} Ormosbánya április délután 6 órakor: Husonyica József. Kurltyáii, bányaüzem április 10, dél­után 6 órakor] lliner Gusztáv. 'íiszapalkonyai Vegyiművek április 10, délután 4 órakor: Kilián Béla. PtttnoK, malom április 10, délután 2 óra­kor: Szabó János. Farkaslyuk, bányaüzem április U, dél­után fél 3 órakor: Grósz Károly. MSZMP Megyei intézőbizottság ágit. prop, osztály. Debrecenbe kéne menni... A tisztelt űr még a télen végigjárta a felvidéki falvakat, előnyös szerződéseket kötvén a dolgozó parasztokkal facsemete szállítására — utánvéttel. Általában ez a rendje a csemete beszerzésének. A dolgozó parasztok évek óta így biztosítják gyümölcsfa szükségleteiket. Igaz, ez zsákbamacska is egy kicsit, mert csak kifizetés után látják meg, hogy mit vettek. Ők azonban jóhiszemüek, becsületesek és másokról is felté­telezik ugyanezt, többnyire helyesen — de akadnak sajnos kivételek is. Bzaikai János úr, akinek Debrecenben faiskolája és rózsakertésze- te van, e kevesekhez tartozik. ígért (illetve szerződésben kötelezte ma­gát, hogy szállít) hároméves csemetét —• küldött kétéveset, ha kétéveset merészelt ígérni —■ szállított egyéves husángot. Mikor megérkeztek az állomásra a várvavárt csemeték, az egyik falu szekeret küldött, a sze­kér fölöslegesnek bizonyult — egy ember a hóna alatt vitte haza a „sze- kérrevaló” csemetéket. A fácskák számszerű mennyiségén is csorba esett. Berzékre pél­dául hat darabbal érkezett kevesebb a leszerződöttnél. Nem baj, vigasztalódtak'a csalódott gyümölcsfatermelők, ha már vékonyak és aprók is a fák — fontos, hogy élnek. És kiderült, hogy nem is élnek. Illetve —* az elültetett csemeték húsz százaléka fogant meg. Szegény fák nem tehetnek arról, hogy silányak és szárazak — gazdájukra vessenek, amiért telhetetlen és eladta őket egy évvel előbb, mint ahogyan illett volna. Végeredmény ben a gazdák bárhogy babusgatták a koravén cse­metéket, azok elszáradtak, Szálkái úr pedig megmaradt a károsultak sze­mében ~~ szélhámosnak. Megbukott Szálkái úr jónevelésből is, mert nem válaszol a reklamáló levelekre. Elvárnák a dolgozó parasztok Szálkái úrtól, hogy adjon nekik anyagi és erkölcsi elégtételt is, mert ezek mellőzése akaratlanul is egy kedves dal megváltoztatott sorait juttatja eszükbe: Debrecenbe kéne menni, jól el kéne fenekelni. Alexa Ferenc Kendet teremtünk ! VÁLLALATUNK . dolgozói az el­múlt években komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy minél több cementet, meszel és követ ad­janak az országban folyó nagyszabá­sú építkezéseknek. Ennek bizonyíté­ka, hogy 1952-től, az üzem beindítá­sától 1056. október 23-ig 794 200 ton­na cementet és 165 800 tonna meszel termeltünk. Sok nehézséget kellett leküzde- nünk, sok szenvedésen kellett dol­gozóinknak átmenni ahhoz, hogy megvalósítsuk kitűzött tervünket Szomorú tény, hogy ezeket a nehéz­ségeket nagyrészt a vállalat egyes műszaki beosztású vezetői állították dolgozóink elé. Ezek a műszaki ve­zetők Polgár László főmérnök. Va­dász Mihály üzemvezető, Fényes Sándor és még többen, a dolgozók helyes javaslatait, kezdeményezéseit semmibevették. Ezáltal nekik sike­rült olyan állapotot teremteni a ce­mentgyárban és a kőbányán is, bogy égy új — az ország legmoder­nebb — cementipari üzemében a dol­gozók nehéz körülmények között dolgoztak. Céljuk az volt, hogy ellen­szenvet keltsenek a dolgozók töme­geiben a szocializmus építése iránt. Tényekkel lehet ezt bizonyítani. Az üzemekben megtalálható sorozatos visszásságok, melyek ez egyes ter­melő és kiszolgáló gépegységek be­építésénél tapasztalhatók, hátráltat­ják a termelést, megnehezítik a munkát, egészség telén munkakörül­ményeket teremtenek. Így a dolgo­zók fá&ulitakká váltak. Akik szóvá merték tenni a hibákat, azokról ha­marosan gondoskodtak, hogy másik üzemben, alacsonyabb beosztásban elmélkedjenek, hogy a „ne szólj szám, nem fáj fejem” közmondás érvényes-e a szocialista rendszerben. 19S0. Október 23-án ezek az emberek azt gondolták, hogy hosszú, „fárad­ságos” munkájuk eredménye befeje­zést nyert és rátehetik a koronát. Meg is kísérelték ezt tenni. Október 24-én leállították az üzemet. Szovjet- és kommunlstaellenes jelszavakat gyártottak, Fényes Sándor felvonu­lásit szervezett, Vadász Mihály sür­gősen kivagdalta a zászlókból a köz- társasági címert, Uj barátok is ke­rültek, Volt csendőrök, volt ispán és malomtulajdonos urak. Leverték a vörös csillagot, elégették a vörös zászlókat, kitiltották az üzemből a kommunistákat: Helmeczi, Mészáros, ■Szála és más elviámat. HÍZOTT SERTÉST, burgonyát szállítottak Budapestre. Szabó Zol­tán főkönyvelő. Szalai Ferenc Alexái Mihály munkástanácstagok kísérték a szállítmányt és elosztottak csak úgy maguk között 204 kilogramm sertéshúst és 500 kilogramm bur go* nyát, amelynek árával, 5730 forinttal nem tudtak elszámolni. Ki tudja, miket csináltak volna még, ha no­vember 4-én hős szovjet baráté ink nem jönnek segítségünkre! De nehogy azt higy'jük, hogy ekv kor megszűnt a közben jól megsza­porodott ellenforradalmi csoport mű­ködése. Uj jelszavakat hoztak ki, még januárban is azt hangoztatták: nem dolgozunk, ki kell irtani a kom­munistákat, még a csecsszoppsokat is. Ezt nyíltan Jámbor Imre hirdet­te, akit még januárban előléptettek és fizetését 1200 forintról 1900 fo­rintra emelték. Úgy látszik, ez a hangnem tetszett az akkori vállalat- vezetőségnek. Ugyanakkor a kom­munista művezetőket: Nagy Balázst, Jófalvi Józsefet, Molnár Árpádot le­váltották, fizikai állományba helyez­ték, vagy elbocsátották. Az MSZMP szervezését csak illegá­lisan lehetett elkezdeni, mert a mun­kástanács volt tagjai: M agy ári Fe­renc, Szalai Ferenc, Bodnár József, Alexái Mihály és Kovács Imre meg­fenyegettek a kommunistákat, hogy rájuk gyújtják a házat. Jellemző, hogy januárban a klikk hálójába ke­rült igazgató kijelentette: itt pádig párt nem lesz! Az MSZMP szervezése ennek el­lenére is tovább folyt és ma már büszkén mondhatjuk, hogy erős, harcképes pártszervezet van vállala­tunknál, amely szervezet képes arra, hogy megtisztítsa az üzemeket az el len forradalmároktól, megteremtse a rendet, a fegyelmet. A becsületes dolgozók követelésére el t ávolítottak üzemünkből a dolgozó nép ellensé- geit. A munkástanáccsal, szakszerve­zettel, a vállalat új vezetőivel szo­ros elvtársi együttműködésben meg­kezdtük tz évek óta elkövetett hibák felszámolását. Március havi tervünket túlteljesítettük és terven felül annyi cementet gyártottunk, amely elég 60 új családi ház felépítéséhez. Egye­dül a munkafegyelemben van még súlyos elmaradottságunk, amelyben kérjük a vállalat minden dolgozóját, hogy segítsen nekünk helyreállítá­séban. SEGÍTSENEK helyreállítani a fe­gyelmet, hogy új szellemben, szaba­don, minden hibát bátran feltárva, a múlt év harmadik negyedévében elért termelést a következő negyed­évben jóval túlszárnyaljuk. Tamást Lajos Míkó Balázs MSZMP titkár . igazgató Hclmeczt Lajos szakoz, biz. ein. Üveges József munkástanács elnök Uj bolt nyílik városunkban Április hó 26-án nyitja meg a Miskolci Zöldség Gyümölcsórtéke* sítő Vállalat Széchenyi utca 74. sz­ál at. t új minőségi boltját, A bolt építését a legnehezebb időkben kezdték, meg és az építők dicséreté­re legyen mondva, egyetlen pilla­natra »etn álltaik meg a munkával. Vámos Mihály kőműves és Gallós Béla asztalos munkatársaikkal hő­siesen állták a sarat. Egyetlen pil­lanatra sem tették le a szerszámot s ennek köszönhető, hogy néhány nap múlva új létesít menny el gaz­dagodik városunk. Az új bolt teljesen újszerű és kü­lönleges lesz. A csupa csempe helyl­»égben a kifogástalan szokványos zöldség, gyümölcsféieségek mellett hűsítőitalok, főtt kukorica, jégbe- hűtött dinnye és természetesen csak a szezonban must is vásárol­ható. A jobb áruellátás érdekéiben és azért, hogy az itt vásárolt áru min­den alkalommal friss legyen, a Nagy miskolci Állami Gazdaság repülőtéri üzemegysége vállalta a bolt patronál árót. Nap mint nap több alkalommal ellátja majd ezt a nagy forgalmúnak és igen nagy 1ó- togalottrógúnak ígérkező boltot friss primőr és szezonális áruval. 24 CIJFÄA I^T M YOMORÚSÁG ............ ........• 'V *• • • • * • *';■**•• • v* *•■••• • * * »•• ••••••••••••••••••••••••••• <Ö>W<0> ID>. «•••um* iMIHtlMUHlT.................................................................................................................................. TfűV hetet töltött el Man* cika Budapesten, s mé- gis mily végtelennek tűnt ez az idő. Hetek voltak az egyes napok, s hónapnak tűnt a hét. Hiábavaló volt a rokonlányók .minden kezdeményezése: hiá­ba vitték a ligetbe, járkáltak naphosszat a szigeten; hiába­valók voltak Elza gyermekes, maiv csinyjei és Zsigmond is kitalálhatott ezerféle programot, mi máskor érdekes volt, — rajongtak érte —* most mindez mm kötötte le Mancika figyelmét. Gondolatai otthon jár­tak, s két nap sem tett el, úgy érezte magát, mint kalitkába zárt madár. Hazavágyott. Visszakívánkozott oda, ahonnan — feledni menekült. De Pesten nem tudott feledni. Az emlékek még jobban megrohanták, mint odahaza. Bárhol, bármerre járt, unta magát, semmi nem kötötte te figyelmét. Unalmas lett szá­mára a főváros, ahol diákévei alatt annyi kedves emléket szerzett. Péterházára Vágyott vissza, az egyszerű, csendes, hegyközi faluba. Nem a sogédjegyzö miatt. Vele nem törő­dött már. Eszébe jutott ugyan, de úgy gondolt arra az es­tére, mint egy bolondos áprilisi tréfára és elmosolyodott, ha rágondolt, mennyire meg tudták öt tréfálni. Pillanatig sem vette komolyan, s bár megpróbálta, nem tudta magát abba a helyzetbe képzelni, hogy akár gondolatban is a se- gédjegyzö feleségének tudja magát, Szinte nevetnie kellelt, amikor erre gondolt. S ahogy teltek a napok, magános perceiben ha sokat gondolt rá, kicsit sajnálta is ezt a férfit, aki két év óta min­dent elkövetett, hogy vidámabbá tegye számára a Páter- házán eltöltött napokat, s 6 elmenekült onnan, cserben­hagyta, szégyenbe hozta. Méltatlanul fizetett vissza neki, s elpirult a saját tapasztalatlanságán. Amikor azonban erre ’gondolt, felrémlett benne a másik gondolat is, hogy: hátha piá^h Őszinte volt a segédjegyzö szándéka! Ilyenkor össze­borzongott, félni kezdett s megintcsak kiállhalallannak tar­totta ezt a férfit. S mégis visszavágyótl... em tudott szabadulni az emlékektől, amelyek a mér­nökkel kötik össze. Ahogy a napok teltek: egyik a másik után, annál jobban ostromolták ezek az emlékek és minél jobban távolodott az idő, annál inkább fájtak. Akkor rohanja meg az embert ilyen érzés, amikor meg­pillant valakit: egy arcot, amit sosem látott, de mégis régóta keresi. Egy pillanat csupán: az arc felvillan, aztán eltűnik gyorsan, csak egy mosoly maradt meg belőle; mondanánk valamit, a mondat a nyelvünkön van már, de az arc eltűnt, s hiába keressük, nem találjuk. S minél tovább keressük, annál jobban érezzük, hogy remeg a bensőnk, s fojtogat a mondat, Ha azt valakinek ki nem mondjuk, amíg attól meg nem szabadulunk. Csodálatos érzés ez. Hatalmasokat tört meg és gyengéket képes a magasba emelni. Erős emberek vesztik el egyensúlyukat, s válnak tudatlanná, gyermekesen naivvá, olykor szinte ostobává; gyenge emberek képesek ön­feláldozó hőstetteket végbevinni miatta, s találnak ki ezer fortélyt, melyre azelőtt sohasem vállalkoztak. S hiába menekülnél, hiába futnál előle, mindenütt utói­ét: hevesen ver tőle a szíved, agyadba iramodik a véred, s keresed, kutatod lázasan azt az arcot, azt a tekintetet, amit megpillantottál. Hiába az élet minden más szépsége és öröme, a te számodra mégis az a legszebb — és az is ma­rad örökre m az a pillanat, amelyben azt az arcot megpil­lantottad, amelyben két tekin* tét összeálltán és amelyben ez az érzés hatalmába kerített. Talán ez a szerelem? Mancikát, ahogy a kicsi bakterháztól hazafelé sietett, mind jobban sürgette az a tU tokzatos érzés, s amint a domb­hátra felért, s innen széttekin­tett az alant elterülő tájon, Zágont kereste. De a mérnököt, s a mellőle elmaradhatatlan Marcit seholsem látta. Itt megpihent egy kicsit. Túlnan a domb másik oldalán nem messze van már a falu. Emiit em-t berek munkálkodtak a földeken: úgy tűntek innen a ma* gasból, mintha hangyák szorgoskodnának odalent. Miért kereste annyira a mérnököt. S miért éppen Zágon járt eszében? Maga sem tudja. Pedig miatta jött háza. ügy érezte, közelében kell lennie, meg kell szabadulnia attól az érzéstől, mely távollétében napokon keresztül szorongatta. gyönyörű délután volt. A fák sárguló lombjain átszűrő* * dőlt az őszi verőfény: festő sem tudna szebbet al-* kötni: a hegyoldal cserjéin, s magas bükkfáin színes tarka, színben tündököli a bámuló, sárguló lombkorona, Fent a magasban fehér mészkősziklák villantak elő, távolabb rozs-» dabarna színben játszott a hegyoldal, emitt tűzpirosra érett a cserje és a fákra futó vadszeder levele. Úgy tűnt innen a dombhátról, mintha lángokban állna a vidék, ahogyan a nap szivárványsugarai a fenyves közt áttörve megvilá^ gította. De Ujhely felől felhők tornyosultak az égre, szeltö-* fuvallatra néha megrendült a falevél, hanyatló,ni kezdett a nap is, s alábbhagyott e csodálatos színű szívárványragyo■* gás, elkomorodott a táj, s tíkkadt, fülledt lati a levegő, mtnU ha csak jelezné, hogy hatalmas vihar van készülőben, (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom