Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-09 / 82. szám
I V >-W\ ^ -• $' mm tm t 4p tm % mmm AZ ESZAKMAGYARORSZAG VÁLASZA: IRÓELLENESEK-E A MISKOLCI ÚJSÁGÍRÓK Az Élet es irodalom legutóbbi számálban Kulcsár István és Fülöp János tollából »író és költőkereső- bén Miskolcon« címmel cikk jelent meg. A szerzők több helves észrevételt tettek szóvá, mint például, hogy növeljük az igényességet az irodalmi anyagoknál. Emellett azonban súlyosan megvádolják lapunkat azzal, hogy a lap és munkatársai íróellenesek. Erre a vádira a szerkesztőbizottság elküldte válaszát az Élet és Irodalom szerkesztőségének, amit alább mi is közzé-, teszünk. Tisztelt Szerkesztőbizottság! M ély megdöbbenéssel és nem kis felháborodással olvastuk két munkatársuknak, Fülöp Já- 37.csn.ak és Kulcsár Istvánnak »író és köítőikeresőbein Miskolcon-« című cikkét, melyben az MSZMP borsod- rnegyai lapját íróellene&séggel vádolják. A lapot támogató egyik írói kört, a szocializmus konszolidálásáért 'becsületesen harcoló íróikat pedig ddlettantizmussal bélyegeik meg. A cikk hangja és érvei rendkívül sértelek — becsületünket sértelek — bizonyítási módja pedig minősíthetetlen és megengedhetetlen. Tisztelt Szerkesztőbizottság! Engedjék meg nekünk, hogy az említett cikknek megfelelő terjedelemben válaszcúhas&unk, és az Élet és Irodalom olvasói megismerhessék az igazságot. Az MSZMP megyei intézőbizottságának tudomásával már a múlt év novemberében több kísérletet tettünk arra, hogy a miskolci írócsoport tagjait megnyerjük a szocializmus konszolidálásáért folyó harcnak. Ebbéli törekvésünket megkönnyítették az írókkal szoros kapcsolatot tartó egyéb érteimiségiek, köztük ismert Jrépzőroűvészemk, Feledy Gyula és Veti József, akik velünk együtt fáradoztak azon, hogy az írókat meg tudjuk szólaltatni. November második felében a mi kérésünkre az író- szövetség miskolci csoportja november 14-én közgyűlést tartott, áhol igen nehéz harcot vívtunk. Többen azt. hangsúlyozták,, hogy amíg az oroszok Magyarországon vannak, addig az. írók nem szólalhatnak meg. Voltak mások — köztük Bihari Sándor —akik a megszólalást a budapesti írók véleményétől tették függővé. Mindezek ellenére az íróesoport kommunista magjával együtt elértük, hogy a közgyűlés a miskolci írók megszólalása mellett döntött. Az írók november végén írásműveikkel elkészültek. Sajnos az írások zöme uszító, jobboldali volt. Nem akadt; senki, aki ezekért az írásokért felelősséget mert volna vállalni. A párt megyei intéző- bizottsága az írások megjelenését, a leghatározottabban ellenezte. Szék rényesd Lajos, az írószövetség miskolci csoportjának titkára maga kijelentette: ő már előre tudta, hogy ilyen jellegű írásművek számára Magyarországon többé nem adnak nyilvánosságot. ......... A z írók műveinek elvi megvitatását a december elején kirobbant fegyveres és véres miskolci események lehetetlenné tették. Az eUenforradalmárok megrongálták a nyomdát és a megyei lap megjelenését is csak a csehszlovák elvtársiak segítségével tudtuk biztosí- tani. December végén a megyei párt- bizottság épületében az írószövetség tagjai és a lap több munkatársa részvételével baráti találkozót tartottak, __ melyről a megyei lapban 1956 decem- * bér 30-én számoltunk be. Megállapodtunk abban, hogy az Északmagyar ország minden héten a vasárnapi számában irodalmi melléklétet nyit a miskolci írók szerkesztésében. Ilyen módon a miskolci írók közlési lehetőséget kapnak és az Ész-akmagyarország színvonala pedig értékes melléklettel bővül. Közöltük, hogy újévi lapszámunkban már két teljes oldalt biztosítunk az írók számára, s ezzel meg is kezdtük a vasárnaponkint megjelenő irodalmi melléklet megjelentetését. Megállapodásunk anyagi oldala az volt, hogy az Északimagyarország szerkesztőbizottsága az írőszövét- ség vezetőségének a heti irodalmi oldalakért 1400, azaz havi 5600 forintot fizet. A miskolci írók a megállapodásnak megfelelően újévkor új színnel, az írók fórumával gazdagították a megyei lapot. Az „írók fórumának-« megjelenése erkölcsi és politikai' sikert jelentett. Február 12-én .lápunk vezércikkében rámutattunk, hogy a jobboldalt kínosan érintette fce írószövetség miskolci csoportjának országosan egyedülálló újévi nyilatkozata. »Meggyőződésünk és kedvünk szerinti dolog — írták az írók —, hogy műveinkkel segítsük a kívánatos kibontakozást.« Szerepüket abban látták, hogy a »szocializmus magvait« hioítegessók a borsodi földbe. 1957 január 4-én a képzőművészekkel tartott baráti találkozónkon, elvtársiasan megbeszéltük a képzőművészet és a borsodi képzőművészek. helyzetét, s miután arra a közös álláspontra jutottunk, hogy az alkotó képzőművészet, szabadságát csorbító múltbeli hibák ellen harcolunk, egyetértettünk a népi demokrácia alapvető kérdéseiben. Megállapodtunk abban, hogy az Északmagyar- ország a helyi képzőművészeik művészi rajzainak rendszeres megjelenési lehetőséget biztosít. Ezzel is emelik a lap színvonalát. A képzőművészek rajzait a lap január 20-i számától kezdve rendszeresen megjelentettük. K épzőművészeink az elvi megállapodásokat mind a mai napig a legbecsületesebben megtartották. A miskolci írók a képzőművészek »megszólalását« mint az íróknak is nyújtott segítséget értékelték. Az íróesoport több tagja kijelentette, hogy a képzőművészek fellépése után könnyebb lett a miskolci írók helyzete. A párt lapjában az írók most már a velünk egyetértő képzőművészekkel együtt könnyebben kivédhették a jobboldali nyomást. A miskolci írók, képzőművészek megszólalása, majd Szirtes Ádám határozott nyilatkozata felbőszítette az ellenioamadalmőrokat és jobboldali híveiket. Fokozták a nyomást az ^ószövetségi tagokra. Február második felében sorozatosan olyan írásművek közlését akarták kierőszakolni, amelyek alapjában sértették az írószövetség miskolci csoportjával történt elvi megállapodást. Ismételten kértük, hogy az elvi megállapodásokat tartsák be, mert csakis ez akadályozhatja meg egységfrontunk belső felrobbantását. Az írószövetség vezetősége ezt többször megígérte, de teljesíteni nem tudták. Ilyen körülmények között az a fonák helyzet alakult ki, hogy a mi kezünket megkötötte a megállapodás, az írószövetség vezetői nem tudták biztosítani a megállapodás elvi feltételeinek érvényesülését. Választanunk kellett, vagy megszakítjuk a velük kötött megállapodást, ami akkor komoly erkölcsi és politikai visz- szahatást kelthetett volna, vagy beavatkozunk és minden, a népi demo- loráciát, vagy annak vezetőit kikezdő csipkelődő írásművet elvi megindokolással elutasítunk. Kérésünkre az írószövetség két képviselőt küldött a felmerült vitás kérdések megvizsgálására. Hegyi Imre megyei képviselőt és Kovács Lajos mérnököt. Mindketten írók. Mindketten párton- kívüliek, tagjai, az írószövetségnek. Egyöntetűen megállapították — később az írószövetség többi más tagja is —, hogy különösen az utóbbi időben olyan jobboldali tendenciájú írásművet akart több író a párt lapjában és annak pénzéin, megjelentetni, melyeket minden józan ember a sajtó útján elkövetett bűntettnek nyilvánított volna. Közben közeledett március 15. Egyre fogytak az írócso- port tagjainak írásai. De sok derék és kezdő író, aki látta a mi szívós küzdelmünket azért, hogy a pártot ne engedjük elszigetelni, segítségünkre sietett. Munkájukért hála és elismerés illeti őket. Fellépésük szerepet játszott abban, hogy az írószövetség miskolci csoportjával március 29-én újra megállapodtunk abban, hogy a szocialista demokrácia megszilárdulását elősegítő írásokkal támogatnak. Megállapodtunk többek között abban is. hogy karácsonyra kiadjuk a megyei írók antológiáját, képzőművészeti rajzokkal gazdagítva. Tisztelt Szerkesztőbizottság! M ost térjünk rá Fülöp János és Kulcsár István cikkének lényegére. A cikk fővádja az Északmagyaror&zág »írceUenessége« valamint az, hogy bizonyítékok nélkül vádaskodik az írókkal szemben és hogy az Északmagyaronszág munkatársainak íróellenessége miatt hallgatnak a miskolci írók.' Ha a cikkíróknak igazuk volna abban, hogy az É&zakmagyarország munkatársai »íróellenesek«, hogyan, egyeztették ezt össze az olyan tény előkel, hogy éppen ez a lap küzdött hónapokig az írók megnyeréséért. Szívósan harcoltunk már 1956 novemberében (l), majd decemberében és az év márciusaiban ismételten ama kértük a még hallgató írókat, hogy szólaljanak meg. Ha az Északmagyarország munkatársai valóban ellenségei lennének az íróknak, hogyan történt mégis az, hogy egy kisterjedelmű vidéki pártlapban minden vasárnap két oldalt a lap szerkesztőbizottságától független írószövetség szerkesztett és tördelt. Hogyan történt, hogy a miskolci íróesoport a mi javaslatunkra hozta meg február 24-i határozatát, amely szerint világosan elhatárolták magukat az ellenforradalomtól és a szocializmus mellett tettek hitet. Végül: a cikk szerzői ama állításának, hogy mi érvek, bizonyítékok nélkül vádolunk és ezért hallgatnak egyes miskolci írók, — ellentmondanak a tények. Mindenekelőtt emlékeztetünk arra, hogy még a polgári perrendtartás., iis ...azt tanítja.:, »köztudomásúnak ismert tényeket bizonyítani nem szükséges«. A miskolci írók ügye elsősorban megyei ügy. Az írók haladó, vagy reakciós megnyilvánulásai egy vidéki városban nem kis gyorsasággal terjedő liír szárnyán repülnek és eljutnak a megye minden szegletébe. Készséggel elismerjük, hogy ami Borsodban közismert, az bizonyításra szorulhat egy országos lapban. Az említett cikk írói reánk kényszerítik, hogy érveket és bizonyítékokat soroljunk fel. T ehát beszéljenek a tények: Nem közölhettük le például Sándor László »Rettenet« című szovjetellenes förmedvémyét, mert a Szovjetuniót hernyótalpas szörnyetegnek ábrázolta, amely hazánkat sírbadönti. Nem közölhettük le Holdi János elbeszélését, melybén egy nemlétező diósgyőri kohászt idéz és azt a követelést adja szájába, hogy likvidálják az államosítást, a bénházakat adják vissza tőkés gazdáiknak, hogy adjunk létjogosultságot hazánkban a középtőkés, kapitalista vállalkozásoknak. Az írószövetség tagjainak jelenlétében, a velünk tartott közös értekezleten Holdi János kijelentette, hogyha ez az írása ■ nem jelenik fheg/ akkor Magyar- országon nincs sajtószabadság, nincs szabad véleménynyilvánítás. Nem adhattunk helyet olyan mesefordításoknak, amelyeknek mondanivalója az adott, politikai helyzetben félreérthető lett volna. Hudy Ferencnek egy tucat versét jelentettük meg, de legalább két tucatot azért. kellett elutasítani. mert. a. negatívumok hang- súlyozásában addig ment el. hogy a magyar nép soaisát a föld »sorsához« hasonlította; melyet szerinte mindig csak taposnak. Nem engedtük megjelenni Berkes Péter versét, noha Június 29-én avatják Herman Ottó szobrát. A szobrot Miskolcon a múzeum előtti téren állítják fel. A népikerti szabadtért színpadot közel 60 ezer forintos költséggel átépítik. A színpad megnyitása május közepére várható; # Miskolc városi tanácsa a borsodi rádió „Szív küldi” és zeneműsorá- nak megjavítása érdekében a volt miskolci hangoshiradó lemeztárát, mintegy 1500 hanglemezt a rádió rendelkezésére bocsátja, * A megyei tanács művelődési osztálya népizenész továbbképző tanfolyamokat indít. A megyében három ilyen taníolvamot vettek tervbe, az első Sárospatakon indul még e hó folyamán. A megyei tanács végrehajtóbizottsága jóváhagyta a művelődési osztály 'irodalompályázati tervezetét. A pályázati felhívás a közeli napokban lát napvilágot. A megyei képzőművészek alkotó kedvének felébresztése érdekében a megyei tanács végrehajtóbizottsága megrendelte Dózsa, Táncsics portréját és egy a szocialista mezőgazdaság témaköréből választott képet. Az említett képek megfestésére megbízást kaptak: Lukovszki László. Csa- bay Kálmán és Tóth Imre festőművészek. A megyei tanács művelődési osztálya e hó 13-án a múlt évben néprajzi tanfolyamot végzettek részére találkozót rendez Sárospatakon; 14-én, vasárnap a sárospataki tanítóképző népművelési szakköre Mikó- házára gyakorlati gyüjtőútra indul, — szakemberek vezetésével. A gyűjtést a mikóházi együttes gyakorlati bemutatója és a gyűjtés értékelése fejezi be. * Megalakult Miskolc művészeti tanácsa. Az országos jelentőségű kezdeményezésnek komoly jelentősége van városunk kulturális életében. A bizottság megyénk kulturális, művészeti és politikai életének kiválóságait foglalja magába. A művészeti tanács megtartotta első üléseit: napirenden szerepel városunk kulturális helyzetének felmérése, s az előttünk álló feladatok megvitatása. A bizottság kéri a város lakosságát, hogy a kulturális'élettel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat a városi tanács művelődésügyi osztályához továbbítsák. A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL 180 személyes szovjet lökhajtásos repülőgép 900 kilométer sebességgel halad a 2 emeletes, 4 lökhajtásos motorral hajtott új szovjet személyszállító repülőgép. A felső emeleten 15 kétszemélyes hálókabin és 150 ülőhely van. Az alsó emeleten társalgó, ruhatár és cscmagraktár található. összesen 180 személyt szállít. Az új repülőgép útjának megszakítása nélkül érheti el a világ bármelyik fővárosát. (Erfindungen und- Forschungswesen.) Vakoló automata Az Oigyesszai épí tőgy árban olyan új vakoló-gépegy séget gyártanak, amely az egész folyamatot — a vakolóihabarcs elkészítésétől és szállításától a falakra való tapasztálig — elvégzi. A gépegység valamennyi szerkezeti részegységét — a dobbal ellátott h abarcsfceveréfc* m szűrös habarcstartáiyokat, a ha- barcsr-szivattyút és a viH'amymotort — mind egy közös keretre szerelték fel. A gépegység teljesítő képessége 1 köbméter habarcs óránként. A gép a habarcsot vízszintes irányban. 4Ö m-es, függőlegesein 20 m-es távolságra továbbítja. (Technika modogyozsi). Uj geológiai kutató műszer A föld mélyét feltáró geológusok és geofizikusok új eszközt kaptak.-a hasznos ásványok felkutatására: a szeintillációts (felvillanásos.) sugár- zásmérőt. A műszer a bányáik kőzeteinek radioaktivitását méri oly módon, hogy a kőzetek által kisugárzott gammarészecsikék behatolnak a műszer fémhengerébe, kölcsönhatásba lépnek a benne elhelyezett szeintillációs kristállyal, s fényféLvillanást váltanak ki. A hengerben foto-sokszorozó is van, ez a Één3*dMa©á6 energiáját mS&snoB energiává alakítja át. Miután minden kőzet a reá jellemző mértékben, radioaktív, e műszerrel nem csupán az úgynevezett radioaktív ásványok jelenléte. állapítható meg, hanem mindenféle érc és egyéb ásvány felkutatására is alkalmas. (Technika mologyozsi) Kétszintes híd Kínában A kínai első ötéves tervnek egyik kiváló műszaki alkotása a Jang-ce folyót átszelő kétszintes, 1670 méter hosszú híd. Az alsó pályán kétvágányú vasútvonal, a felső pályán gépkocsiút vezet. A nagy hídszerkezet úgynevezett készen nélküli alapozással készül. Fölépítéséhez a Szovjetunió és a népi demokráciák szakemberei számottevő segítséget adnak.- (Transzportnoj e SzfcroiSándoar László ezt külön kérte,' mert ilyen mondatok voltak benne: »Hiába ezer érved! Ha az az úr, aki téved.« Ha ezt a felsorolást tovább folytatnánk, nem használnánk a helyi ügy-* nek, csak ártanánk. Az elkövetett hibák ismételt felvetése nem pedagógia. Megyénkben ezek a tények ismertek. Az említett cikk szerzőinek pedig mindezeket elmondottuk, sajnos hasztalan. Engedjék meg nekünk azt a jogot, hogy mindebből levonhassuk azt a következtetést, most mái- egy országos lapban is, hogy a miskolci íróesoport sok tagja sajnálatosan ingatag elvi alapon áll Tehát ha a Kulcsár István és Fülöp Jáhös effokébén’ "'felvéteflf gnréÉét^és bizonyítékokat a tényekkel egybevetjük. akkor kiderül, hogy hamis képet vetítettek az Élet és Irodalom olvasói elé. Az említett cikk szerzőinek »érveiből« nem derül ki, hogy az Északmagyarország munkatársát köztük felelős, vezetője. íróeilenesiéky Vajon miféle kapcsolat van á.cjklí szerzőinek érve'‘és -következtetése között, amikor a' többi, .között' azzal érvel, hogy SzekréiTyesi Lajos, riaz írószöVetség - miskolci csopprtj^ata titkára már januárban munkához látott. »De azóta Szekrényes! nevét ismét (!) hiába keressük az Észak» magyarországban.« Az érv azért .'komikus, mert Szekrényesi október óta egészen április 5-ig egyetlen írási! sem adott az Északmagyaronszáénafe annak ellenére, hogy őt ismételni megkértük, írjon lapunkba. A z »íróellenességet« bizonyítani azzal képtelenség, hogy az Északmagyarórszág elvi liberalizmussal vádolja az írócsoporfcbta Neancsak mi, de az íróesoport több tagja, köztük Juhász József, az író- szövetség vezetőségének tagja, pár- tonkívüli író, megyénk egyik igen tehetséges költője maga is elmoni- dottaróhpfgy az.. ú-ószövetrég-: éíVi?'eai’- gedményt tett a jobboldalnak. Helyeselte, hogy mi, a lap muhkatárí&aí viszont nem engedtünk a jobbodban nyomásnak, felléptünk az elVi Bbe- raiizmus és nem az íróik ellen. Mi teliát nem íróellenesek, hahóm elvi hberalizmus-ellenesék vagyunk. Az említett cikk ’írói pedig igen helytelenül tették, amikor ezt a meglévő liberalizmust, amelyet mi bebizonyítottunk, s 'amely megyénkben'; köz* ismert, ők mégis védelmükbe vészije A cikk szerzőinek bizonyítékai ttiém elégségesek annak a súlyos és becsületünket durván sértő . ítéletnek\ a kimondására, hogy a párt megyei bizottságának lapja »íróellenes« Arról a jóslatukról, hogy az Ésgafk- magyarország kulturális rovata zsákutcába kerül, csak annyi: a itt! gondunk, hogy ez ne következzék he.; Á becsületes írók — és Miskolcon bőven van ilyen — támogatják a párt megyei lapját. Afelől is nyugodtak lehetnek, hogy az Észalunagyarorszás nem fogja a dilettantizmust diadalra juttatni. Tisztelt Szerkesztőbizottság! Fülöp János és Kulcsár István cikkükben. hivatkoztak Prieszol elvtáns- ra és a többi pártmunkásra, bizonyítva ezzel azt az állításukat, hogy az Északmagyar ország íróellenéfe. Prieszol elvtárs és a mcgyebizofctság több munkatársának véleménye viszont az, hogy ez a vád teljesen alaptalan. A megyei intézőbizottság a lap kulturális rovatának munkáját: vább kívánja javítani, — ennek;:érdekében majd megfelelő intézkéŰé- seket tesz. ' • B efejezésül legyen szabad megkérdeznünk, ki bízta ' meg Kulcsár Istvánt és Fülöp Já* nos írókat azzal, hogy nekünk szóbeli szemrehányást tegyenek azért, mert nem akarjuk visszafogadni és nem akarunk együtt dolgozni Sándor Lászlóval, aki Borsod megyéiben tevékenyen segítette az ellenforradalmat és akit a rendőrség köröz. Legyen szabad megkérdeznünk, milyen véleményük lehet a miskolci írók egy részének, akik előtt március 18-án Kulcsár István helyeselte a lapunk kulturális rovatát támogató József Attila kör megalakítását és arra kérte őket, hogy írásműveikkel az Élet és Irodalmat is támogassák, ugyanakkor március 29-én durván és mélyen meg? . iett^k^.őket?, .Vajon az ilyen írók illetékesek- e a part megyei lapját íróellenességgel vádolni? Illetékesek-e és eléggé elfogulatlanok-e az ilyen írók? Mert szertár- tűn*. nem! Északmagyarország zottsága nevében: KOVÁCS 8ÄND0B Áz MSZMP megyei ágit, prop; vezefcőw KULTURÁLIS HÍREK
