Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-26 / 71. szám
r Kedd, 1937. március íszakmagyarorszAg 5 Hétköznapi' gondoláid j ßgy f tavaszi gondjai Az ózdi járási tanácson felkerestük Szendrei István elvtársat, a mezőgazdasági osztály föagronómu- sát, & megkértük, nyilatkozzon lapunknak a járás időszerű mezőgazdasági problémáiról. — Az elmúlt évekhez viszonyítva, jelenleg szokatlanul nagy kedvvel láttak a tavaszi munkákhoz az ózdi járás falvaiban. A .kalászosokat már körülbelül 80 százalékban elvetették, a fejtrágyázást befejezték. s hozzákezdtek a talaj előkészítéséhez a tavaszi ültetések alá. Több faluban voltam az elmúlt napokban. Mindenütt örömmel tapasztaltam, hogy például tavaszi kalászosokból, többet vetnek, mint az elmúlt években. Ezt mutatja az a tény is, hogy ami vetőmagot kaptunk. az mind elfogyott. Még most is állandóan unszolnak bennünket, vetőmagot kérnek. A földtulajdon problémák megoldásához benyomásaim szerint minden községben sikerrel kezdtek hozzá. Csak néhány helyen van káosz az állami tartalékföldekkel kapcsolatban; Sok gyári munkás, bányász csak haszonbérletre ajánlotta fel földjét az államnak, s vannak, akik végleg lemondtak róla. Ez most sok faluban összekeveredett, ami abból adódik, hogy kevés földnyilvántartó van a járásban. A parasztság az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal jobban igényli a gépi munkát és sokkal több mű-' trágyát vásárol. Sajnos, a gépállomás nem tud minden igényt kielégíteni. S ugyanígy vagyunk a műtrágyával is. Nem ártana, ha gyorsabban megkapnánk azt az 5—6 vagon pétisót. amit várunk, mert nagy szükség van rá. Van falu. ahová szinte már Testeitek kimenni, mert a parasztok követelik a műtrágyát. A sok tapasztalat mellett azonban szomorúan kellett tapasztalnom, hogy hiába teremtődött sokkal kedvezőbb lehetőség a gazdálkodáshoz, sok dolgozó paraszt — köztük 10—15 holdasok is — nem tértek vissza a földhöz, hanem a gyárba járnak. Az ózdi járás elsősorban ipari jellegű. A járás lakosságának 70—'80 százaléka munkás, vagy bányász. S ezek között sok a kétlaki. Az. utóbbi években csak az öregek tartottak ki a föld mellett. Nem hiszem, hogy össze tudnánk számolni hirtelenjében 60 olyan gazdálkodót, aki még alul van az ötven éven — fejezte be nyilatkozatát Szendrei István fő- agronómus. r 'A KORATAVASZl veröfényes nap széles csóvában ontotta áldott melegét a város szűk. utcáira és széles tereire... Az emberek sűrű rajokban lepték el qz utak melegedő aszfaltját, a fákon lármás madarak csiviteltek... Szolgálalteljesílés közben, vállamon a fegyverrel sodródtam én is a Sütkérező áradatban, figyelve a rend és nyugalom erőtől duzzadó hömpölygését. Az arcokon a derű és a gond mind megannyi furcsa vonásai alatt egy-egy ember vívódása és felszabadult öröme ragadta meg figyelmemet a tarka-barka forgatagban. A villamos- és autóbuszmegállók környékén hemzsegett a nép. Ha néha-néha nagyritkán begördült egy kivénhedt villamos, megindult az áradat a zsúfolt peronok felé, mint valami feltar tolhatatlan lavina. Elnéztem e nálunk megszokott tülekedést és akarva, nem akarva arra gondoltam: mennyivel más lenne, ha ez a sok-sok jelvényes ember végre már az egymás iránti megbecsülés, udvariasság és figyelmesség hétköznapi gyakorlásával is hitet tenne magyarsága. mellett, miként ez más népeknél természetes és megszokott hétköznapi tett. Vagy elég-e csupán külsőségekben magyarnak lenni, anélkül, hogy ne látnánk meg másokban önmagunkat, szemelőtt tartva a jogok és igények egyenjogúságának írott, vagy Íratlan törvényeit? Kevesebb „hivalkodó” magyarkodás, jóval több egymás iránti megbecsülés és szeretet, a hétköznapok és ünnepek rohanó áradatában: ez lenne ma egyik legfőbb kritériuma annak, hogy ismét fenségesen hangozzék c szó: EMBER, ebben a sokat próbált országban. S ELNEZTEM tovatűnt ifjúságom emlékeit, felidézve a rohanó, — csevegő boldog fiatalokat, mint hömpölyögtek az iskolák felé és összehasonlítottam az én időm fiataljainak viselkedését a mai fiatalokéval. A kép eléggé sivár és elszomorító. Nyelvük, viselkedésük, modoruk _ riasztó és nyegle (tisztelet a kivételnek). Úgy éreztem, ezek a fiatalok 1 nem tudják beleélni magukat abba, hogy az ifjú évek gyors röptével, | észrevétlenül jutnak el ok is a kései öregkor határáig, ahol a legkeve- 1 sebb megbecsülés, a legapróbb figyelmesség és szeretet is igen sokat 1 jelent másoktól... Oh, ha egyszer megértené már ez az ifjúság, hogy I a műveltség és intelligencia legbiztosabb fokmérője csak a példás vi- i selkedésben, az idősebbek iránt tanúsított önzetlen tiszteletben és meg- = becsülésben juthat kifejezésre, — akkor talán elmondhatnánk azt is | egyszer, hogy ez az ifjúság valóban a párt aranytartaléka!... | Aztán továbbsodródva figyeltem a csillagoktól, vörös szalagoktól 1 megfosztott gomblyukakat és az járt az eszemben: hová lettek ezek, | a magyarság szimbóluma mellett megszokott és kedves jelvények. § miért nem viselik ezeket is az emberek, a dolgozók? A belső reakció g sötét erői tépték le, vagy rejttették el az üldözöttekkel, akik azt sze- | retnék, ha a Nap is nem keleten kelne, ha a fényes csillagok elhal- I vó,nyulnának az égen mindörökre, akik szeretnék, ha újra meg lehetne | lincselni azokat, akik mellükre merik tűzni a nemzetközi proletariátus | vérvörös csillagát. De miért e gúzsbakötött merevség magyar elvtár- | saim? Nekünk mindenki hitét tisztelni kell, de a miénket lopva, titkon § kell kifejezésre juttatni, mint számüzötteknek? Munkások, dolgozók, ne 1 feledjétek: magyarnak, igaz hazafinak lenni dicsőség, de magyar kom- | munistának lenni — különösen ma — mindennél nagyobb kitüntetést | jelent magyarságunk mellett, azzal eggyéforrvq! | ES A HÖMPÖLYGŐ, lármás forgatagban egyszercsak „különös” § dolgok láttán melegség öntötte el szívemet: megláttam egy maroknyi | uttgrönyakkendőt viselő gyereket, akik fittyethányva az árgus szemek | tekintetének, vidáman és boldogan sodródtak felém a szűk útcák kocka- | kövén. Mint vérvörös pipacsok a ringó búzatáblák között, virított a | kedves csokor az emberek §iető, sétáló áradatában... Fiatal kispaj- | fások, drága csöpp magyarok, ti vagytok az élet fiai, a jövő legbizto- | sabb reménysége és tiszta ígérete! Minden elismerés és dicsőség azok- | nak, akik benneteket az öntudatnak erre az igen magas fokára emel- | tek egy nemzeti tragédia után. Büszke rátok mindaz, kinek szívében ott = ég a hűség és ragaszkodás lángja a proletármilliók szent ügye iránt! | így telt el egy napom a sok közül, amely másoknak ünnep, nekem | hétköznap volt... Apró epizódok mozaikjait rendezgetve önmagámban, § én is hazafelé indultam elvtársaimmal.., Igen, hazafelé, ahol egyse- § günk eggyé forrt, nagy családja várt bennünket haza... Z Az ég alját lángvörösre festette a lebukó nap aranykorongja, s va- | lahol a város peremén már terítette leplét az alkony sötétje... Az em- I berek szaporázták lépteiket, hajtotta őket szívük melege, az OTTHON | felé... Távolról az öreg Avas felől hódító virágok terhes illatát sodorta j felém a virgonc tavaszi szellő... j AMERRE mentünk, mindenütt csend és nyugalom hullt a tájra, | átölelve a várost, mint anya fáradt gyermekét. _ _ | elején elhelyezett pedagógus helyetteséről nem gondoskodott. (Hetényi György.) * Postaigazgatóság, Miskolc. Dolinái Erzsébet sátoraljaújhelyi lakos panaszát kivizsgáltuk. 100 forintot a miskolci 1. számú postahivatal utalványon Olajos Pál miskolci lakos részére kifizettük. (Szabó Elemér ig.-h.) * Északmagyarországi Á ramszolgá 1 - tató Vállalat, Miskolc. A nyékiád- házi Árpád- és Ónodi-utcák villamosítása ügyében a községi tanács forduljon a megyei tanácshoz, s ha a megye jóváhagyja, vállalatunk a munkálatokat elvégzi. * Sátoraljaújhelyi járási tanács. Turcsányi Ferenc. üzérkomlósi lakos részére a munkanélküli segélyt folyósítani fogj ük. A megyei tanács engedélyezte a hitelkeretet. (Vakles György vb. elnök.) | Az Ésaaíkmagyarország egyik cikke | foglal kozott Hernádkak község adó- | fizetési tervével. Állítólag a cikk | megállapítása szerint nagyon le voi- I tunk maradva. Az igaz, később in- = dúlt meg az adófizetés, de nemcsak | a község vezetőjének hibájából. | A mi községünk eddig is élenjárt, | a jövőbeni még inkább, és azt hiszem | most sem vagyunk elmaradva, mert | a negyedévi adóbevételi tervünket | eddig 92 százalékra teljesítettük. Ez- | ért nem is kell szégyenkeznünk. | (Zsoldos István vb. elnök.) | | A Borsodimegyei Vas- és Műszaki i Nagykereskedelmi Vállalat megvizs- ! gálta az izzólámpák helyzetét. »-Nem | tudjulk, hogy a nevezett bőit az izzó- ü lámpákkal mit csinált. Novembertől | a mai napig 9250 izzólámpát vett át, | ebből 4150 110-es és 5100 220 voltos. H Az igazság az, hogy Miskolc város az | elmúlt év hat hónapja alatt 500.000 I forint értékű izzót vett át és az utóbbi | 5 hónapban 4 millió 500.000 forint | értékű égőt kaptak a miskolci üzle- | tek. Említette a cikk, hogy Nyiregy- ! házán többezer izzó van. Solczi, a I nagykereskedelmi vállalat áruosztály | vezetője szerint viszont nincs. Rerg- | mann-cső és huzaláru valóban keve- ! sebb érkezett, de nem szabad figyel- z. men .kívül hagyni, hogy az elleni or- ! radalmi idők alatt éppen ezekből az | anyagokból pusztult el a legtöbb. | (Borsodmegyei Vas- és Műszaki s Nagykereskedelmi Vállalat.) I * § Miskolci Víz- és Csatornamű Vál- i Lalat: Moldovan Mihály panaszát ki- 1 vizsgáltuk. Mint az iszap előmelegi- '* tesnél az iszapoló helyiség fűtéséről is gondoskodás történiílc, hogy reggel 7 órakor a fürdőit igénybe lehessen venni. A kiadott utasítást ellenőrizni fogjuk. (A levélíró kérése nem az volt, hogy 7 órakor, hanem hogy 6 ■ órakor nyissanak és így kérjük az intézkedést.) * > Megyei tanács oktatási osztálya. Hornját község vb. titkára panaszát j megvizsgáltuk, a bírálat jogos," március 15-vel második tanerőt is bizto- 1 ártottunk. A hibát a járási oktatási osztály követte el, mert a tanév A Tisza áradása — bár nem fenyegeti közvetlenül nagy veszéllyel Tis -.tarján községet, a községi tanács és - dolgozó parasztok minden eshetőségre számúvá alaposan felkészültek az árvízvédelemre. A tanács tizes csoportokból álló brigádok. szervezel t, akiket szükség esetén, azono 1 mozgósítani lehet. Beosztották a fogatokat is. Ezenkívül tervszerűen kidolgozták, hogy esetleges vesshiy esetén melyik útvonalon hová meneküljenek és hová hajtsák a jószágokat. Reméljük, meggondolja magát a Tisza és a brigád »bevetésére^ nem kerül sor. Másod’k negyedévi tervén dolgozik a Kavicstermelű Vállalat nyékládházi üzeme A téli gépjavítási és vágány felújítási munkák időbeni elvégzésével a Havi este nme lő Vállalat nyékládházi üzeme március elsejével a kavicstermelést megkezdte. A kedvező időjárás miatt a munkák jó ütemben folynak, s így már március 20-án teljesíthették I. negyedévi tervüket. Jelentésük sze-, rint a mai napig 13 ezer köbméterrel több kavicsot termeltek ki, mint 1956 hasonló időszakában. Az üzemükben lévő VM, 1. (István) kotrógép — az ország egyik legnagyobb kotrógépén —, a felújítási munkálatok befejezéshez közelednek, s így március 25-e] a termelő munkát megkezdheti. Mun- kábaállítása méginkább fokozza majd a kavics kitermelését. Elért eredményeiket nemcsak a lelkes munka eredményezte, ha népi elsősorban az üzemvezetés, a pártszervezet, a szakszervezet és a munkástanács közös tevékenysége is. Elhatározták, hogy a második negyedévben tovább növelik termelési eredményeiket. Űj szakcsoportok Tiszadorogmán Tiszadorogmán a községi tanács befejezte az állami tartalékföldek kis- haszonbérletbe való szélmérését. Az igénylők között 381 hold tartalék- földet mértek szét. A tortalék földek egyrészén, 71 holdon három szakcsoport alakult cukorrépa, kender és vöröshere termesztésére. A községi tanácshoz eddig 160 kártalanítási kérelmet adtak be, de ezek többsége jogtalan, olyanok is visszakérik a földet, akik korábban lemondtak róla. A kártalanítást kérő gazdák között azonban vannak olyanok is, akiknek jogos a kérelmük. A tanács végrehajtóbizotl- ságánaik 25 holdon aluli állami tartalék táblából van lehetősége arra, hogy mintegy 35—40 gazdát, akiket valóban sérelem ért, kártalanítson. TANÁCSADÁS A legelőgazdálkodás időszerű leiadatairól Közeledik a kihajlás ideje. Hogy dús, jó legelőink legyenek, azokat gondozni kell. Köves hegyi és községekhez közel- csö legelőkön első feladat a kövek, cserepek, idegen anyagok eltávolítása. Ezek akadályozzák a fü fejlődését és megsérthetik az állatok lábát, bekerülnek a gyomorba ys elhullást okoznak. SZŰCS MlKLÓSNfi- VAL és hét gyermekével januárban ismerkedtem meg. Egy kis levélke hozott benniln- ........... »i — k ét össze, amelyet a hét kis gyermek a rádióhoz írt. Kérték a rádiós néniket és bácsikat, hogy küldjenek szüleik házassági évfordulójára egy dalt. A szükséges 35 forintot összespórolták zsebpénzükből. De mire a hét kis szív küldte dal megérkezett, már nem tudta megvigasztalni az édesanyát. Szücsné mindössze 30 esztendős, A DIMÁVAG Gépgyárban dolgozik és 50 százalékos fizetéssel szabadságra küldték. Az üzemben úgy gondolkodtak, hogy a, férje, keres és a szabadságolást nem érzi. meg annyira, mint az, aki egyedül keres a családban. Ez elméletben helyes, a gyakorlatban azonban nem. Mert Szűcs Miklós nem nagyon vette vállára a hétgyermekes apák felelősségét. Az utóbbi időben nem adott a kosztra egy fillért seni. Az asszony 700 forintos fizetéséből éltek. A családi pótlékból sem láttak semmit, pedig az elég jelentős összeg. Hová költötte cl a pénzt? Italra és nőre. Mert ez a kettő fontosabb volt számára a családjánál. Az a szomorú, hogy a csábító nem más, mint Szücsné tulajdon sógornője. S mégha csak a pénzt vonta volna meg családjától. Az asszonyt és a gyermekeket is állandóan ütötte-verte. Tél közepén hét gyerekkel, tüzelő és pénz nélkül, tele adóssággal, mihez kezdhet egy asz- szony? Azt ajánlották neki, hozzon bort Gyöngyösről, ott olcsón megkapja, itt meg jópénzért eladja. Az asszony elindult és sikerült is. Igaz, fárasztó, kimerítő volt, de mégis keresett valamit. EZELŐTT pár héttel is elindult Gyöngyösre. Mire hazaért, az állomáson érte a hír, hogy férje, megszökött a sógornőjével» **ucsnó, akit már az életnek. C7^SSZONYSORSOKRÓL Míg fiatal volt, csak a fizetési napoktól félt, a férje akkor tökrészegen ordítozta végig a hazavezető utat. — Aztán a. fizetési napok mellett kimerített a hónapok óta tartó veszekedés, marakodás, elhagyta utolsó ereje és összeesett. — Hazamegyek, megölöm a hét gyereket és magamat is! — zokogta magánkívül. A mentők az idegosztályra vitték, s amikor megnyugodott, hazaengedték. Szücsnének ekkorra már elapadtak könnyei. Mit sirasson? Szerencsétlen élete ettől meg nem fordul jobbra. A sok adósság sem lesz kifizetve, a gyerekeknek sem lesz nagyobb darab kenyerük. Megfogta a 9 esztendős Miklós kezét s elindult vele a férje után. Sejtette, merre ment. Maradék pénzén vasútjegyet váltott, Budapestre utazott. A rokonokhoz ment, akik értetlenül csóválgatták fejüket, de segíteni nem tudtak, mert Szűcs Miklós aznap reggel visz- szautazott Miskolcra, hogy munkahelyén leszámoljon, a lakáskijelentést elintézze és berendezkedjen az új életre. Az asszony a következő vonattal hazajött és itthon találta a férjét. OrifU-e a találkozásnak, vagy sem, azt nem tudnám megmondani. De hogy a gyerekek nem örültek apjuk visszatérésének, az bizonyos. Mikor belépett az ajtón, egyik sem köszönt neki. Már a legkisebbik gyerek is tudja, hogy apját egy nő várja Pesten, már lakást is szerzett... * A MÁSIK asszony, akire most gondolok, Húr> ják Béláné. Tengernyi szenvedéséről a szomszédok sokat tudnának beszélni, meg a kék foltok is a. karján élénken tanúskodnak. Valaha barna haja már egészen megszürkült, pedig mindössze 38 esztendős. De 18 esztendős házassága alatt többet szenvedett és sirt, mint más 60 év alatt. Három szép gyermeke van, mégsem tud örülni rendszeressé vált a kocsmázás, a 700—800 forintos előlegekből a család semmit sem látott. A gyerekek nőttek, az asszony kétségbeesve gondolt a jövőre. Tűrte a sok verést, rúgást, amely a gyerekeknek is kijutott. Éjszakáról-éjszakára sikoltozva menekültek a szomszédba, mert a részegen őrjöngő Húr ják az asszonyt fojtogatta, s ha a szomszédok közbe nem lépnek, talán már rég meg is fojtja. A múltkor a villanvrezsót felrúgta a rajta melegedő étellel együtt. Összetörte, föld- hözvagdalta a tányérukat. Amikor részeg, tör. zúz, tönkretesz mindent, ami a kezeügyébe akad. Es pénzt nem igen látnak tőle. De ha ennivalót nem kap, akkor kész a„cirkusz'’. AZ ASSZONY öt éve dolgozik, ő tartja el a gyerekeket. Az embert kétszer intette el szeszelvonókúrára. de hiába. Jobban iszik, mint valaha. A szerencsétlen csalód, hiába fordul a hatóságokhoz, nem avatkoznak bele, mert családi ügy. De családi ügy-e az, hogy egy felelőtlen lump ember otthagy hét gyerekkel egy asszonyt, kitéve a legnagyobb nélkülözésnek? Van családvédelem, védjék meg a mi törvényeink ezeket a szerencsétlen asszonyokat és gyerekeket! Ezek a családi ügyek nem is any- nyira családi ügyek. Nézzük meg, hová jutottak azok a gyerekek, akik ilyen családi légkörben nőttek fel? Nem Szücsnéről és nemcsak ITurják- néról van itt szó. Sokezer asszony él szerte az országban, részeges férje és mostoha sorsa ellen tehetetlenül lázadozva, mert hiába megy akárhová, röviden elintézik azzal: nem szólhatunk bele, családi ügy. Én azt mondom: szóljunk bele! A törvény erejével és szigorával. Kecskés Rózsa A vízmosásos legelőkön telepítsünk akácfákat. Előtte építsünk vizfogógátakal, melyek megakadályozzák a talaj kimosást, s felfogják a lemosódó talaj részekéi t A gátakat levert karók közé épített vessző fonással készítjük, egymástól 3—10 méter távolságban. A nappali és éjszakai Hőmérséklet ingadozás következtében felfagyhat a föld. rgy felláskásudhat a talajfelszín, s a gyep gyökérzetét eltépi. Ezért szükséges a gyep azonnali hengerezése, mert az így visszanyomott fűfélék szaresomói gyökeret vernek és megkötnek. Irtsuk ki az elszaporodott bokrokat, melyek gátolják a fü fejlődését és akadályozzák a legeltetést. Töltsük fel és szórjuk be fűmaggal. A nagyszámban előforduló vakondtúrásokat hátára fordított nehézboronával hú- zassuk szét. Még a szórványosán előforduló vakondtúrásokat és hangyabolyokat kézigereblyével egyengessük el. A legelők tavaszi boronálása helytelenül nagyon elterjedt A gyep tavasszal korán hajt és a fiatal hajtások az előző évi anyatöveken fejlőcinek. A tavaszi boronálás ezeket » fiatal hajtásokat tördeli le, meg- szaggatja a gyepszőnyeget, a tépések helyén gyomok telepednek meg. Téves az a felfogás, hogy a fogas a legelő mo- hásodását megszünteti. Ellenkezőleg, elviszi a mohát olyan helyre is, ^hol éddjg nem fordult elő. A legelő mohásodását a talaj soványsága, elsavanyodása idézi elő. A mohás legelőt ősszel szórjuk meg érett istállótrágyával. Elmohásodott, savanyú talajon az istállótrágyázást meszeléssel is lel kell egészíteni. Mészkőporból 20—-30 mázsát, cukorgyár! mésziszap- böl 2-3 vagont szórjunk Ívj kqtasztráljé holdankint. Mélyfekvésű legelőink tavasszal gyakran elvizesednek, ilyen helyeken elpusztulnak az értékes füvek és helyettük savanyú füvek nőnek. A vizenyős# vizes legelőket árkolással víztelenítjük. A tavaszi kihajtáis előtt az itatókuta- kat szereljük fel és szükség esetén tisztítsuk ki. CS. L. FIGYELEM! ? A legbiztosabb hatású ..Ultra- ián” egér és pat kány ír lőszer minden szak üzletbe*» újra kapható. A tiszalarjániak (elkészüllek az árvízvédelemre ís&akmagfyacacs'záfy megírta, illetékes szerv válaszol
