Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-07 / 55. szám

Csütörtök, 1957. március T Megmutatták igazi arcukat... HOSSZAS TÖPRENGÉS késztetett arra, hogy az 1957. február 20-i ese­ményekhez, mint egyetemi hallgató hozzászóljak. Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy az ellenforradalmi erők az ok­tóberi események idején, első lépés­ként a munkásosztály nemzetközi zászlaját és a proletárhatalom jelvé­nyét, a vörös csillagot sárbatiporták. A zászló és a csillag eltávolítása, va­lamint az »elvtárs« szó meggyalázá- sa jeladás volt a munkásosztály ha­talma, a proletárdiktatúra megdönté­sére. A »Szabad Európa« hangja szórta az átkokat a népi demokráciák ellen és éltette a kapitalizmust. Őszintén megmondva, nem kis eredménnyel. E szörnyű napok egyetemünket sem kerülték el. Itt is letépték a munká­sok szent zászlaját, leverték a vörös csillagot. Az ellenforradalom leveré­se után országszerte megindult a normális élet. Újra kitűzték a vörös Zászlókat üzemeinken. Február 20-án a dolgozók egyete­münkön is kitűzték a vörös zászlót. Erre ellenforradalmi elemek és köve­tőik provokációval válaszoltak, ösz- szetépett vörös zászlókat, piros ga­tyákat, egyszóval mindent, ami pi­ros volt, az ablakba tűztek. A zászló meggyalázói saját »hős« cselekede­tüktől fellelkesülve, ismét úgy érez­ték, hogy rajtuk a világ szeme. Fel­merül a kérdés, hogyan volt lehetsé­ges, hogy egyetemünkön a proletár­hatalom jelképe ellen egyesek ilyen brutálisan léptek fel? Erre választ csak úgy lehet adni, ha visszamenőleg írok egyes hallga­tóink tevékenységéről az ellenforra­dalom alatt és után. Ezt figyelembe véve, világossá válik, hogy igenis vannak egyetemünkön ellenforradal­márok, vannak megtévesztett és be­csületes, osztályhű munkás-paraszt hallgatók, akik nem feledik, hogy mit adott nekik a szocialista haza. 1956. OKTOBER 22-ÉN DÉLUTÁN gyűlt össze az egyetemi ifjúság ta­nácskozni, vitatkozni. A kezdetben lelkes, szocialista szellemű gyűlést megpecsételték azok a hallgatók, akik csak takaró-szónak használták a szocializmust. Ezek a hallgatók, mondhatom, hogy ellenforradalmi elemek, a te­rem sarkában összpontosultak és igyekeztek a gyűlés menetét a részük­re »helyes« irányba fordítani. A parlament egyhangúan válasz­tott elnökét a terem sarkában össz­pontosuló elemek távozásra kénysze­rítették. Ez volt az ellen forradalmá­rok és befolyásuk alá került köny- nyelmű hallgatók első »győzelme«. Ezután ők lettek a gyűlés teljha­talmú urai. Mindennek úgy kellett történnie, ahogy ők akarták. A gyű­lésre jellemző volt a »Kilátó« szer­kesztőjének felszólalása, melyben ■többek között olyan nacionalista jel­szót vetett fel, amely a szélső jobb­oldali elemeknek további biztatásra szolgált. Ez a biztatás lelkesítőleg hatott az »ellenzékre«, mert ezután csak azoknak adtak szót, akit ők megszavaztak. Szót kaphattak olyan személyek, akik nacionalista, sovi­niszta, revizionista követeléseket hangoztattak. Viszont nem juthatott szóhoz az, aki mindezekkel nem ér­tett egyet. Ezt igazolja a »Mi Egye­temünkében megjelent »Szót kérek« c. cikk. Egyik hallgatónő a követke­zőket írja: »... én is szerettem volna hozzászólni, nekem is volt vélemé­nyem, de láttam, hogy tőlem jóval erősebb hangú embereket leültetett a tömegzsivaly, az ordítás.« Ezen telihatalmú urak közül került ki az akkori »Diákparlamenti« vezetőség nagyrésze. Néhányan már a gyűlé­sen, néhányan pedig a gyűlés után neveztették ki magukat diákparla­menternek. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖ­ZÖTT jutott hatalomra, a jórészt el­lenforradalmi elemekből Összetevő­dött vezetőség. Ezek egyrésze az ellenforradalom leverése után to­vábbra is együttmaradt és mint MEFESZ-vezetők, tovább működtek. Sajnos, ezt a vezetőséget ellenfor­radalmi elemeken kívül sok megté­vesztett hallgató is támogatta. Náluk a szocializmus hirdetése csak papí­ron volt meg. Ha Ők valóban a szo­cializmus hívei, nem történik meg. hogy november 4-e után kormány- ellenes, szocialistaellenes versek je­lenjenek meg a hirdetőtáblákon. Nem uszítottak volna az MSZMP helyi szervezete ellen, nem vetették volnp meg azokat a hallgatókat, akik az MSZMP-be beléptek. Ezek a tevékenységek azt bizonyít­ják, hogy itt nemcsak megtévesztett emberek vannak. Ezekután nem volt véletlen, hogy 1957. február 20-án a vörös zászlót meggyalázták és a tet­tesek között MEFESZ-vezetők is akadtak. A MEFESZ-vezetők nagy­része nem azon fáradozott, hogy be­szedessék a hallgatókkal a piros hol­mikat, hanem inkább felvonultak a diákszállókhoz, és tetszésüket nyil­vánították a provokátorok iránt, akik kirakták a rongyokat. Ezek az ellenforradalmi elemek az­zal védekeztek, hogy a vörös zászló a Szovjetunió ielkéoe, és annak nincs helye magvar földön. Ügy gondolom, nekik is illik tudni, hogy a vörös zászló nemcsak a Szovjetunió jelké­pe, hanem a nemzetközi proletariá­tusé is. A nemzetközi proletariátus zászlajának meggvalázói végre le­rántották magukról a lepelt, ők el­árulták, hogy nem akarnak szocializ­must, megmutatták igazi arcukat. — Már pedig a szocializmus ellenségei­nek nem nagy jövőt jósol a munkás­hatalom. EGYETEMÜNK BECSÜLETES, munkás-paraszt fiataljai elítélik eze­ket a hallgatókat, de elítélik azokat is, akik hagyták magukat a tudatos ellenségtől megtéveszteni. SEBÖK MIHÁLY, egyetemi hallgató. Kefauver szenátor beszéde az Egyesült Államok szenátusában E i sen b ower-e 1 vr o 1 az Newyocrk (MTI) A TASZSZ jelenti: Kefauver, Tennessee állam deimo- kratapárti szenátora az Egyesült Ál­lamok szenátusában március 4-én élesen bírálta az úgynevezett Eisen- hower-elvet. Kimutatta, hogy ezt az elvet az amerikai kőolajmonopóliu- mok önző érdekei írták parancsolóan elő és hogy komoly háborús veszélyt kelt a Közel- és Közép-Keleten, Kefauvemek az Eisenhower-elv el­leni beszédét más szenátorok is tá­mogatták. Közöttük Morse szenátor (Oregon állam) és Carroll szenátor (Colorado állam). Mindketten kijelentették, hogy az amerikai kőolajmonopóliumok nagy befolyást gyakorolnak az Egyesült Államok középkeleti politikájára. Burns tábornok: küszöbön áll az EHSZ-csapatok bevonu'ása Gazába A kínai lapok közlih a% MSZMP Központi Bizottságának határozatát A legnagyobb kínai lapok kivétel nélkül -közlik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legújabb határozatát: a Z nminzrai- paó, a Kínai Kommunista Párt köz­ponti lapja teljes terjedelemben, a többi kínai lapok pedig kivonatosan. A kínai lapok nem fűznek kommen­tárt a magyar párthatározathoz. Kairó (MTI) A Reuter jelenti: Burns tábornok az ENSZ rendfenntartó csapatainak parancsnoka kedden este kijelentet­te, küszöbön áll a rendfenntartó csa­patok bevonulása a gazai övezetbe, majd hozzáfűzte: „a hét végé­re be lehet fejezni az izraeli csapa­tok kivonulását.” Az ENSZ főparancsnokságához kö­zelálló körökben kijelentették, arra számítanak, hogy hamarosan „lénye­ges” méretű izraeli csapatkivonulá­sok történnek. Munkás- és falugyűlések Borsod-Abauj-Zemplén megye területén március hónapban a következő helyeken tartunk munkás- és falugyűléseket. Sárospatakon 7-én este 6 órakor Tóth Gyula. Tolcsván 7-én este 6 órakor Nylczki György. Sátán 7-én este 6 órakor Kovács Kál­mán. Pálházán 7-én este 6 órakor Kilián Béla. Hernódnémetiben 7-én este 6 órakor Szebeni Győző. Vizsolyban 8-án este 6 órakor Kukues- ka Jánps. Vilmányban 8-án este 6 órakor Kiss Albert. Abauj szántón 8-án este 6 órakor Iván István. Tarcalon 8-án este 6 órakor Kovács Sándor. Mezőkeresztesen 8-án este 6 órakor Busznyák András. Szentistvánban 9-én este 6 órakor Ba­lázs Zoltán. Göncön 10-én délután 3 órakor Ko.váot Sándor. Felsőnyárádon 12-én este 6 órakor Gye* pár János. Sajókazán 12-én este 6 órakor Török Alfréd. Szomolyán 12-én este 6 órakor Bátor Sándor. Mezőkövesden 12-én délután 5 órakor Rónai Sándor. Szerencsen 13-án este 0 órakor Kerekes József. MSZMP megyei bizottságának agit.-prop. osztálya. Méhésze^, f mez-elnökök figyelem! Az Országos Méhészeti Szövetke­zeti Központ és az Állami Biztosító Vállalat főigazgatósága ez évben elő­ször keret biztosítást köt a méhész- családok költés-rothadás kárainak megtérítésére. A keretszerződésit az Országos Mé­hészeti Szövetkezeti Központ minden méhész szövetkezetnek megküldte Azok a méhészek, akik méhész csa­ládjaikat költés-rothadás ellen bizto­sítani kívánják, forduljanak a helyi föld mű vessző vetkezet igazgatóságá­hoz. Szakcsoport alakult Kistoka/ban Kistokaj községben 15 dolgozó pa­raszt 50 kataszteri hold területen aprömagtermelő szakcsoportot alakí­tott. A tagság a szántást, vetést, va­lamint a trágyázást, a növények megmunkálását közösen végzi, A szakcsoport vezetősége azzal a kérés­sel fordul a megyei tanácshoz, hogy földterületüket még egészítsék ki 20, vagy 30 kataszteri holddal. A szakcsoport az alakuló ülésen el­nöknek Szőke Józsefnél, imtézőbizott- sági tagoknak Bajó Istvánt és Korodi Jánost választotta. Rablásért háromévi börtön Haszara Mihály büntetett előéletű 21 éves váci lakos másfélévi bün­tetés után a muHévben szabadult a börtönből. Kiszabadulása után az alberttelepi bányaüzemben jelentke­zett munkára, ahol fel is vették. Munkahelyét azonban nem foglalta el, hanem a legén yszállöban Gönczi András bányász értékes szőrmebélé­ses télikabátját akarta elemelni. A kabátot magára is vette s arra eső­kabátját öltötte, hogy a lopást lep­lezze. Gönczi András Haszarán ész­revette kabátját s annak visszaadá­sára szólította fel. Haszara előbb kéz­zel, majd késsel támadt legényszál­lóbeli társára és az annak segítsé­gére sietőkre, úgyhogy csak hosszabb ideig tartó üldözés után tudták el­fogni. Az edelényi járásbíróság Haszara Mihályt rablás bűntettében mondot* ta ki bűnösnek és ezért háromévi börtönbüntetésre ítélte. Tanácstagi fogadóórák az I. kerületben: Hancsarik Magdolna 7-én, csütörtökön délután 4—5-ig Malinovszkij u. 10. Sz. Elek Antal 7-én, csütörtökön délután 5—7-ig Vörösmarty u. 51. sz. Strlcz JánQjiné 8-án, pénteken délután 5—7-ig Kommön u. 2. sz­íván Miklós 9-én, szombaton délután 5—6-ig Laborfalvy R. u. 9. sz. Kopácsi Kálmán 10-én, vasárnap dél­előtt 0-— ii.-ig Tömösi ti. 15. sz. Mráz Ferenc 11-én, hétfőn délután 5-tŐi Rákóczi u. 5. sz. Keszler Sándor 12-én, kedden délután 5—7-ig Eötvös u. 6. sz. Dr. Veress Zoltánná 13-án, szerdán dél­után 5—7-ig Ady E. u. 16. sz. Jecs Jánosné 15-én. pénteken délután 4-től Tinódy u. 1. sz. Kötni Józsefné március 15-én. pénteken délután 4-től Bessenyei u. 16. sz. jJ^lőre ülnek a CIBMA főhelyre. Közel az oltárhoz. Csak odasúgják az első pád­ból az istennek a bűnt és már el is van intézve. Mehetnek --------—--------------­h aza, nyugodtan, megkönnyeb- 2* bűit, tiszta lelkiismerettel. A ......................................... szegény ember nem teheti ............................... m eg. Kopott ruhában nem ül* ...........••*•*••*••••••••••• h ét oda a fényes helyre. Meg­szólnák érte. Hátraszorul a szenteltvíztartohoz. Ott bújnak össze, mint a birkák. Hangosan imádkozni se mernek, ne­hogy zavarják a padban ülőket. Csak sóhajtoznak, fohász­kodnak és elhallgatnak hirtelen, amikor a pap felemeli a karját: „Krédó inum Deum...” Előttük üres a templom közepe, jól kivehetők a tarka márványkockákon az urak lábnyomai. A gótikus ablakon besüt a napfény, ragyognak a gyertyatartók, csillog a lo­bogó rúdján a kereszt és millió színben Játszik a nőm vá­lásiján az aranyhimzés. Csodálatos ékesség! Szinte elbűvöli, elkábítja az embereket. Mozdulni sem tudnak : nem éreznek, nem hallanak, csak az istent látják. Az úristent látják gló- rió.hn.n, az ovoualok, karában megjelenni, amint kitárt ka­rokkal, csodálatos fényességben ott lebeg az oltár felett, karjait áldólaa tartja előre és jóságos arca mosolyod, mo­solyon le az első vadra — az urakra. A szegények nem veszik rossznéven tőle. ök messze vannak házzá, lenhatul az ajtónál, az osziovok közt. az árnyékban. Szinte nem is látszanak p.aywástől, men az nnzlonnktnl 'kívánhatják a* 1iri*to*,+r>1 aki eny Itilirtó*" p/nil* kriyHi k ti? ő keresésükkel tölt** el az időt. Elég nekik, ha ők meg­láthatják lelki szemeikkel. Előbbre léphetnének néhány Tévést, közelebb mehetnének az oltárhoz, de ki mer abba a fényes ragyogásba, azokra a ragyogó márványkockákra, a temvlom közevére kovott ruhába, vörös csizmában lévni? Talán el is csúsznának rajta. Mezítláb más volna a helyzet. Dehó.t mezítláb csak nem jönnek templomba? Pedig Krisztus urunk is mezítláb járt, meg saruban. Dehát az régen volt, csak a biblia írja. meg a szentképeken festik így. Akinek nincs ünneplő civője, az nemigen megy el a temvlomba. Otthon mondja el az imádságot. Talán jobb is így, legalább nem botránkoztatia meg senki. Mert a templomban — akárhogy is magába száll az ember, mindig akad. aki meg­botránkoztatja. Irigykednek azon, akinek új ruhája van és — jaj — máris bűnhődnek. A tem.plow.ban is bűnt követnek el. a tízparancsolat ellen vétenek. Főbenjáró bűn. Halálos lehet, ha nem gyónják meg. Aztán meg, a férfinévség csak észreveszi az asszonyokat is. Hát hogyne venné észre, mi­kor ott állnak mellettük, oda ékelődnek, oda préselődnek közéjük, ahogy az ajtón befurakodtak. Szinte érzik forró testüket, összeér a karjuk, a válluk, szinte összeizzadnak: futkos rajtuk a hideg, meg a forróság: még a miatyánkot is elfelejtik, csak az asszonyt érzik meg a vérüket, ahogy bizsereg, lüktet, kalapál és kergeti vadul gondola farkat. Idegen asszony áll mellettük, a más asszonya — megint sgy bűn. Jaj, hogy nem szakad rájuk a nagyharang... 1 YOMORÚSÁG S’SSS'v'S.S.j: mÍScjlÖSI üerjroiBÄi-ans .......................... £ )ehát a szegény is csak ember! Meg az úr is ember. Mert az urak is észreveszik a más asszonyát. Azok sem imádkoznak mindig. Csak ülnek maga­san, mintha karót nyeltek volna, meg sandítanak oldalt az asszonyokra, — egymás asszonyára. A segédjegyző már egy félórája úgy bámulja, úgy falja éhes szemeivel Somogyi Mancikát, hogy szinte belégörbül a nyaka. Jártatja rajta a tekintetét, vizsgálja tetőtől-talpig, aztán álmodozva, ábrán­dozva megállapodik egy-egy ponton. Hunyorít, nyel na­gyokat. Mancika szép lány, az irigye se mondhatná, hogy csú­nya. Talán annyi kifogásolni való van rajta, hogy egy ki­csit, egy icipicit selypít. De ezt alig lehet észrevenni. Ami­kor azt mondja, hogy: kacsa, akkor az s betűnek elharapja a felét, mintha az alsó szára a torkán akadna és lenyelné hirtelen. Különben ez olyan hiba, amit ellensúlyoz a 60 hold föld, ami telekkönyvileg máris a nevére van írva. Azért küldték intézetbe, hogy ott talán segítenek rajta: korrigál­ják ezt a hibát, ha sokat foglalkoznak vele. De a négyéves munka eddia nem sok eredményt hozott. Bár a magas tan­díjon felül Mancika nem eav hízójába került Somogyi Fe­rencnek. melyet az igazgató úrnak küldött nevenavjára. mivel Mancika tökéletes szévsépe ellenére, matematikából és történelemből az évvégi vizsnákon általában bukásra ál­lott. Minderről azonban nem sokat tud, a senédienvző. vagy ha tudna is. nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget, mivel öt kizárólag a testi báiok érdeklik. Ezeket nedín hiánytalanul mentaláUa imádottiában. Mancika a vad szé­lén ül a térdenlő kislányok mögött, az első sorban. Áramúó szőke hnia a vállára omlik kezét összekulcsolja, s kényel­mesen hátradől a vad támiáiáho? A sen&'Hermző tekintet# • lehámozza róla a viránosmintás fehér ruhát, s miközben a van az áldást adja. ő tobzódik n kévzelt gyönyörűségben Neki lehet. Az Urnák mindent lehet. Mert a. segédienyző úr itt is úr. meg otthon is úr. Hétköznap is úr. men vn várnán isr úr. Akkor is úr. ha vétkezik. Mert a temnlomból ven­dégségbe megy Somogyi. Ferencékhez• ötféle fontat, esznek majd szét repednek, utána bort isznak, sört isznak, azt, esz­nek és azt, isznak, ami jól esik és senkise kéri az árát. Ebéd után vedin egyedül marad Mancikával: kettesben mennek le cseresznvézni a kertbe. Széveket tesz, bókokat mond udvarol Mancikának és szinte elevenen a mennyországba száll a boldogságtól. A szegény embert nem hívják vendégségbe. Az se szí­nesen hív senkit. Jobban szeret egyedül lenni a maga csa­ládjával, a maga nyomorúsá­gában. A szegény ember nem eszik ötfogásos ebédet: el sem bírná a gyomra, galamblevest eszik. Az könnyű étel, nem ke- "“'■"■’j rül sokba. Utána meg mákos­........ ... .... ... ..j tészta, vagy lekváros palacsin­. IÍmmÍmmIÜÍmÍIÍI"!!!!! ta. Bs ebéd után hiába hívja ......................................az asszonyt cseresznyézni a kertbe (ha van cseresznyefája), nem megy el vele, mert halálosan fáradt és hiába nézi az üres asztalt, ha leszedik a maradék ételt — nem tesz oda bort senki. Hát mit. csináljon szegény? Elindul Dobozi uram korcsmájába egy pohár csigert inni. Egy pohár bor 20 fillérbe kerül, a sör csak 75-be. Érdemesebb sört inni: jobban el lehet mellette beszélgetni, nem száll az ember fejébe. T\obozi Mihály szeretne már túladni a boron és leta- gadja a sört. Papírt, tintaceruzát vesz elő a pult alól, megnyálazza a mutatóujját, átnedvesíti véle a papírt és nyomtatott betűkkel ráírja: „SÖR NINCS, SZÓDAVÍZ NINCSr S kiakasztja a pult oldalára. Az emberek savanyú arcot vágnak, mintha máris « szájukban éreznék a lőre ízét. Ácsorognak a pult előtt: áll* dogálnak, nézgelődnek; mennének is, maradnának is, in-* nának is meg nem is. De hátha van még valami ott a ki§ tonnában? Egy kisidö múlva újra megkérdezik: — Sör van? Dobozi a pult alatt kotorász (most tűnteti cl a kishor* dót), feltekint és a cédulára mutat. — Nincs kérem. Ki van írva. Ha volna, akkor nem tv* nám ki, hogy nincs. Bor van. Igyanak bort, jó borom van. Homoki bor. könnyű bor. — Nanyfröccsöt kérek — könyököl a nullra egy ing­ujjra vetkőzött, leeiény. aki. a kuoli mellől ugrott be. — Nincs fröccs se. Kifogyott a szódavíz (n vult alatt még van vagy 15 üveggel), csak borom van. Tisztán. — Akkor adjon bort, Dobozi uram ... S undorodva isszák a lőrét. A korcsma udvarán kunlipálva van: kilenc bábura iát* szavak, három dobással. Egy parti két fillér. Hatan ját­szanak. összesen 12 fillér, amiből lejön minden martinál két fillér pinkapénz, a pályahasználatért. Dobozi Mihály (mint általában minden korcsma,ros) kiváló érzékkel ren­delkezik. A kártyát is ő adja bérbe, ezért öt fillér pinka­pénzt szed egy délutánra, azon felül, amit. még külön el­nyer a var ászt októl. Mert a kártvannrtiha. ő is hpszokott szállni, olyankor a felesége méri az italt. Nem szórakozás- bál csinálja, hanem üzleti érdekből: neki a kártyázás nem iainn* le ozást, hanem munkát és teljes szellemi meg­erőltetést, hogy úgy tudjon csalni, amit. nem vesznek észre. Mert ha egyszer rajtakapják, senki nem ül le huszonegyeznt. Ez pedig legalább egy pengő haszonveszteséget jelentene vasárnaponként. (Folytatjuk./

Next

/
Oldalképek
Tartalom