Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-06 / 54. szám

Szerda, 1037. már cd u* fi ÄSZAKMAQTAÄORSZAG 3 VITA A GAZDASÁGOSSÁGRÓL Milyen módszerekkel lehet az önköltséget csökkenteni ? » . :.A munka termelékeny­sége ez, végeredményben a leg- ■ fontosabb, a legfőbb az új tár­sadalmi rend győzelme szem­pontjából. A kapitalizmus a munka olyan termelékenysé­gét hozta létre, aminőt a hű­bériség sem ismert. A kapita­lizmust azzal lehet véglegesen legyőzni és azzal fogjuk vég­legesen legyőzni, hogy a szo­cializmus a munkának új, sok­kal magasabbfokú termelé­kenységét hozza létre.« (V. I. Lenin) Talán soha még annyira, mint éppen napjainkban a legdöntőbb problémák egyikévé vált az ön­költségcsökkentés A kormány 1957. február 10—i nagyjelentőségű határozata gondosan, részle.tékre- •menően megvilágította e kérdés politikai jelentőségét népi álla­munkban. Maga a probléma há­rom szakaszból tevődik össze, me­lyek külön-'kíilön is szempontok lehetnek, de eredményesség tekin­tetében szerves egj’ségben tárgyal­hatok csak. . 1. A munka termelékenységének *• fokozása; * 2. A legszigorúbb takarékosság elvének érvényes ítése; • * 3. A rejtett tartalékok feltárása és hasznosítása. Nagyipari tényezők figyelembe­vétele mellett; az első pontban fog­laltakra az egyedi, sorozat- és tö- >• meggy árt ás célszerű megválasztá­sa, valamint az univerzális és cél- automaták helyes felhasználása módot nyújt a termelvény legal- .kaknasabb megmunkálása és fel­dolgozása kiválasztására. Ennek elmulasztása, helytelen technológia beállítása esetén olyan kellemetlen helyzettel kerülhetünk szembe, mint: 1. az amortizációs leírás elhúzó­dása ; 2. az esetleges indokolatlan gép- ,r park átrendezésének költségei; 3. a műszer és készülékezés ma­gas költségéi. Éppen ezért fontos, hogy a gyár­tástechnológia jól átgondolt, min­denre aprólékos részletességgel ki­terjedő figyelemmel, de ugyan­akkor tervezési nagyvonalúsággal legyen kidolgozva. A gépkapacitás és munkahelycsoportok tökéletes egybevetésével összeállított terhe­lési; — ütközési és anyagszállítási diagrammok pontos betartása nem­csak a tömeg, de még egyszerű, világos és fennakadásnélküli mű­szalui ügyrend megalapozása mel­lett a kis sorozatgyártásban is cél­ravezető. (Példát szolgáltatott rá az elmúlt esztendők során a Vasgyár és a BVK.) A .fejlettebb gyártástechnológiai rendszerek és azoknak ’ szél vezeti felépítése parancsolólag megköve­teli, hegy a termelési tervektől az anyagbeszerzésen át a munkada­rab átvételéig úgy kell a progra­mozást és a tervezést összehangol­ni, hegy még a lehetőségét is ki- reke&szük a fennakadásnak. Csak ezeknek a szempontoknak áll-andó szem előtt tartásával biz­tosíthatjuk az anyagmozgatás leg­rövidebb útjának betartását, a he­lyesbített művelettervek végrehaj­tását, a forgácsolás, szerelés, átvé­tel és szállítás csatlakozási pont­jainak a legmegfelelőbb megjelö­lését és mindezeken kérésziül az átfutási idő minimumra csökken­tését. A termelés fokozásánál két út járható. Vagy a géppark számsze­rű állapotát emeljük, vagy a ka­pacitást fokozzuk. Hogy nagyobb vagy kisebb beruházás, illetve fel­újítás a célravezetőbb, ezt minden­esetre a gazdaságossági számítások vizsgálatával kell eldöntenünk. Célszerű ilyen számításoknál dia­grammot .készítenünk, hol a dia­gramm vízszintes tengelyére a le­gyártandó darabszámút, vagy vár­ható üzemeltetési időt, míg a füg­gőleges tengelyére a felmerülő be- ■ ■■IMII i szerzési, felújítási vagy üzemelte­tési. költségeket, yksziik fel forint­ban. Ez már a takarékosság kér­désével függ szorosan össze. Ezért is említettük már, hegy külön -csak-csäk« taglalni e probléma­komplexumot nem célszerű és nem is lehet! Természetesen sok függ az üze­mekben elfekvő rejtett tartalékok­tól is, mely nemcsak konkrét anyag, de megfoghatatlan és mégis számottevő — realizálható — idő­érték is lehet! Ilyen például a ka­pacitás. Az állóalapok maximális kihasználása nemcsak a meglevő berendezések korszerűségétől, ha­nem a haladó technológia elsajá­tításától és a géppark kihasználási fokától is függ,'. Szükséges ezért mindenkor kiindulási alapnak' te­kinteni a legkedvezőbb feltétele­ket. Példának említem meg a szer­számgépek egyedi meghajtó vil­lanymotorjainak csillag-delta kap­csolású automata átváltős indító­ját. Még ma is — energíahiányok mellett — sokhelyütt nem alkal­mazzák, holott majdnem minden műszaki ember előtt ismeretes en­nek energiát megtakarító rendsze­re. Rejtett tartalék, mely felhasz­nálás esetén már takarékosság, s mint ilyen, a csökkentett energia­felhasználás mellett olcsóbbá teszi az egyedi 'termeivényt, amit úgy tekinthetünk, mint relatív termelé- kenység-fokozó faktort. Fentiekben nem lehetett célunk mindenre kiterjedően részletes elemzést nyújtani, csupán néhány szempontot emeltünk ki. melyekre üzemeinknek sajátos helyi körül­ményei, vagy kialakították, vagy ki fogják alakítani tipizálásuknak megfelelően azt az utat, melyet járva a jelenlegi önköltségeket — külföldi példák alapján is — lé­nyegesen csökkenteni tudják, s ez­zel iparunk stabilitását és nemzeti jövedelmünket fokozhatják. RÉTIILY GYULA mérnök. Miről tárgyalt a megyei tanács végrehaftóbixottsága • A megyei tanács végrehajtebizott- sága megtárgyalta a megye termelő- szövetkezeteinek helyzetét. Megálla­pította, hogy a megyében ellenforra­dalmi elemek kényszer eszközökkel számos termelőszövetkezetet felosz­lattak. A szövetkezetek tagjait meg­félemlítették. Megállapította a végre­hajtóbizottság, hogy a termelőszövet­kezetek irányításában és szervezé­süknél hibás módszerek voltak, azon­ban ezek nem voltak olyan okok. amelyek a termelőszövetkeze t dön­tő többségének felosz'ását előidéz­ték volna. Az a helyzet, hogy az el­lenforradalmi elemek éppen ezeket a hiányosságokat lovagolták meg és használták fel a. termelőszövetkeze­tek szétverésére. A megyében szinte minden termelőszövetkezet feloszla­tásánál külső ellenforradalmi erők tevékenysége játszott közre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 1.957. január óta, amikor a népi d-.- rnokratikus rend kezdett megszilár­dulni, a megyéiben teljesen önkénte­sén, a dolgozó parasztok kérésére, mintegy 50—60 termelőszövetkezet alakult már újjá és ma is folyik a termelőszövetkezetek újjáalakulása. Sőt! olyan helyen is alakult szövet­kezet, ahol azelőtt nem volt. Telje­sen megszűnt a tsz-ekből a kilépés, ezzel szemben nap-min t nap új belé­pők jelentkeznek felvételre a meglé­vő tsz-ekbe. A végrehajtóbizottság termelőszö­vetkezeti vonalon a következő fel­adatokat határozza meg: 1. A megyei tanács» vb megállapí­totta, hogy járási é.s községi taná­csaink s azok vb-i, valamint gépállo­másaink a kritikus időkben nem nyújtottak megfelelő szervezeti és politikai segítséget a meglévő tsz-ek­nek, magukra hagyták őket. ami könnyítette az ellenforradalmi és rosszindulatú elemek garázdálkodá­sát. A legtöbb járásban és község­ben még most sem nyújtanak meg­felelő segítséget a meglévő termelő- szövetkezeteknek és kevéssé támo­gatják a visszaalakulni kívánó tsz-e- ]>et, vagy belépni kívánó dolgozó pa­rasztokat. Ez az állapot nem tartha­tó. Tanácsaink kötelessége minden lehető módon szervezeti, politikai, gazdasági és erkölcsi támogatást nyújtani a tsz-eknek. 2. A gépállomásoknak meg kell változtatniuk azt a módszert, ahogy eddig a termelőszövetkezetekkel fog­lalkoztak. Le kell szögezni, hogy a gépállomások nem egyszerűen ter­melő szervek, hanem termelő és po­litikai központok, a mezőgazdaság szocialista átszervezését e'ő segítő szervek falun. Az a feladatuk, hogy a termelőszövetkezeteket fejlesszék és igyekezzenek azokbsn jövedelme­ző nagyüzemi gazdálkodást kialakí­tani. A legrövidebb időn belül kössék meg a gépállomások a termelőskövet­kezetekkel a talajmunkára vonatko­zó szerződést, vagy ha ennek aka­dálya van, legalább megállapodást kössenek az egyes munkákra vonat­kozóan. Adjanak egyre több politi­kai, gazdasági és szervezeti segítsé­get a tsz-eknek. 3. A járási és községi tanácsok,; valamint a gépállomások, nyújtanak; segítséget a termelőszövetkeze ek újjáalakulásához és biztosítsák, hegy a dolgozó parasztok önkéntes elhatá­rozás útján minél szélesebb körbm szervezhessenek nagyüzemi társas gazdálkodást. Ezen túl segítsék elő az alacsonyabb típusú tszcs és tár­sulások megalakulását. Biztosítják továbbá a tanácsok szervei, hegy a meglévő tsz-einkben helyre álljon a teljes nyugalom, a norm ál?s élet, teljes erővel megkezdődjön és m 2g- felelően haladjon előre a normális gazdasági — szervezeti — és p;lit:- kai élet. A szakemberek bevonásával biztosítsák, hogy éljenek a munkás- paraszt kormány által biztosított po­litikai és gazdasági lehetőségekkel, jól használják fel a helyi adottságo­kat. Mindenek előtt elő kell segíteni szövetkezetekben, hogy minél előtt elkészüljenek a termelési és pénz­ügyi tervek. Ezt a munkát a szövet­kezeti demokrácia legteljesebb be­tartása és a lehetővé vált szabadabb gazdálkodás és a helyi adottságok figyelembevétele mellett kell végez­ni. Terv nélkül — legyen az kisebb, vagy nagyobb gazdaság — helj’esen gazdálkodni nem tud. anélkül nincs gazdaságos termelés, meid nincs e’ő- reiátás, tehát nein lehet helyesen felhasználni a munkaerőt, nem tud­ja kihasználni a termelési eszközö­ket. a technikát. 4. Gépállomásaink és a tanácsok szervei vizsgálják felül a termelőszö­vetkezetek felkészülését a tavaszi mezőgazdasági munkára, és szükség- szerűit nyújtsanak segítséget talaj­előkészítés, műtrágya, vetőmagbiz­tosítás, szerszámok kijavítása stb. zavartalan elvégzéséhez, biztosításá­hoz. 5. megyei tanács vb elhatározta és biztosítani fogja, hegy az eddiginél sokkal több segítséget nyújt. Erre kötelezi a járási és községi tanács k vb vezetőit és apparátusát, hegy a meglévő, megalakuló, vagy mégisla- k u? andó termelőszövetkezeteknek tszcs-knek, társulásoknak segítséget nyújtson, védje meg mindenféle kül­ső ellenforradalmi és rosszindulatú elemek támadásától és intrikájától. Biztosítja az illetékesekkel együtt, hogy minden tsz-lag büszkén vallhas­sa magát a fejlődés zász'óvívőjének. A még egyénileg gazdálkodók ha er­ről meggyőződtek, szabadon vál'.'stt- hássák, a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodást. Tavaszi gondok, feladatok \ mezőgazdasági termelésben a bő, jóminoségü termés titka az idejében végzett, szakszerű mun­ka. Ez a megállapítás különösen vo­natkozik a tavaszi munkákra, amely alapja egész évi munkáiknak. Jó gazda gondosságával nézzük meg, milyen munkákat is kell elvé­gezni, mikor és hogyan? Ha még eddig nem végeztük volna el a belvizek levezetését, azt tegyük meg. Ha az őszi szántás kellően meg­pirult, s omlóssá vált, sürgősen vé­gezzük el a simítózást, hogy minél több csapadékot tároljunk a talaj­ban. A helyesen és idejében végzett simítózással csökkentjük a felületi párolgást, annyi vizet takaríthatunk meg holdanként, ami 2-—2,5 mázsa kukorica szemtermés képződéséhez elegendő. A szántást és trágyázást is mi- ^ előbb végezzük el, még a ku­korica alá is. Trágyázásra lehetőleg jól érett, és ne szalmás trágyát hasz­náljunk. A szétszórt trágyára szántás előtt szórjunk ki pétisót, vagy szu­perfoszfátot is. A szétszórt trágyát még aznap szántsuk alá, fogasoíjuk el, majd, ha a szántás teteje meg­pirul, megszikkad, hengereljük le. A henger után járassunk seprűboronát. A műtrágya elősegíti a trágya gyor­sabb elbomlását. A vetésig azután a szántást szükség szerint fogasoíjuk meg, párolgáscsökkentés és gyom­irtás céljából. A forradalmi munkás-paraszt kennány helyes intézkedése nyo­mán megyénk háromszor annyi, nit­rogén műtrágyát kapott, mint az el­múlt év azonos időszakában. így na­gyobb lehetőség nyílik elsősorban őszi kenyérgabonáink fej trág vázasá­ra. Az első fejtráavázást már most el lehet végezni akkor, amikor a har­mat tettesen felszállt. A oéti, vagy linzi sóból első fettrágvázás alkal­mával szükség szerint 40—60 kg-ot szórjunk szét egyenletesen. Ha a ké­sői fagvok megszűnnek, azonnal hen- gerezzük meg őszi vetéseinket, de a heréket, lucernákat, sőt a legelőt is. Hengerelés után 15—20 napra, ami­kor a vetés megerősödött, végezzük el a második fej trágyázást is. A fejtrágyáz^sréi többévi körle­tek azt .mutatják, hogyha ősszel hol- dankint 120—150 kg. szuperfoszfátol a vetés alá adttmk, akkor a 100—200 kg-os holdanként! pétisó-adag ad a legnagyobb eredményt termésben, def pénzben is. Ez a kifizető. iy/J inden őszi szántásba kerülő ve- tés előtt kűltivátorozzunk, tárcsázzunk, vagy ekekapázzunk, dé legalább nehézfogassal 2—3 ízben fo- gasoljunk. A vetések után használ­junk hengert és a henger után járas­sunk tövis-boronát. így a kelés gyor­sabb és egyenletesebb lesz. Nagy gondot kell fordítanunk a vetés mélységére és a vetőmag meny- nyiségóre is. A borsót, kalászosokat, napraforgót 4—5 cm. mélyre, az aprómagvakat (répa, lucerna, here stb.) 1—2 cm. mélvre vessük. Az aprómagvak veté­sénél előtte és utána is hengerezzünk és a vetés utáni hengert kövesse a tövis-borona, amely megfelelő Dor- rcteggel védi a talajt a kiszáradástól. A kötelező kenyérgabona-vetést kormányzatunk, nagyon helyesen, megszüntette. Szabaddá tette ezzel a tsz. és egyén >ek gazdálkodását. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogv most mai- több takarmányt termeljünk, s ezen­túl jövedelmező állattenyésztést folv- tathassunk. Több takarmány, több és jobb é*1 r>itartást tesz lehetővé, a több állat több trágvát, a több trágya több termést, biztosít. A lehetőségekhez képest ves­/* síink minél több takarmánv- bórsót. vagy szegletesledneket. Mind­kettő igen dús. fehérjetartalmú, kivá­ló t'dhozamfokozó abrak (vethetjük árpával kévéidén is. G0 kg. áron, 50 kg. bo-só, íev könnyen aratható). A szántóföldi takarmánytermelé­sen kívül fordítsunk gondot a rétek­re és legelőkre is. Erősen elgazoso­dott legelőinken helyes lenne elvé­gezni a hormonos gyomirtást, ami­hez a növé'"”''éiő állomások nagy segítséget nyúlhatnak. A szántóföldi munkák mellett ne feledkezzünk meg a-7 üze­mi és házi gyümölcsösök időszerű ápolásáról se. ami eddig ie?n elha­nyagolt volt megyénkben. Igen he­lyes lenne, ha minden községben h.ryöértő orr^erékbő1 brigádot alakí­tanának. akik minden kertben és gvümölcsösben megfelelő térítés elle­nében elvégeznék a szükséges mun­kákat. A röviden felvetett tennivalókon túl, a helyi viszonvokra legjobban, alkalmas, bevált módszereket alkal­mazzuk. mi a több, jobb, olcsóbb ter­melést biztosítja. F. Gy. A múzeum előtt helvezik el Herman Ottó szobrát Miskolc hazafias, áldozatkész dol­gozóinak megbízásából Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászmű­vész elkészítette Herman Ottó. a nagy tudós, természetbúvár mis­kolci szobrát. A szobor, amely Her­man Ottót 2 méter 20 centiméter magas alakban örökíti meg. már teljesen készen áll a művész mű­termében. A pcsztamenssel egvütt. amelyet Pintér Béla tervezett, az egész szobor 4 méter 16 centimé­ter magas lesz. A szoborbizottság elhelyező albizottsága hétfőn érte­kezleten lárgyalta meg. hová he­lyezzék el az emlékművet. Abban állapodtak meg, hegy a Herman Ottó Múzeum előtt háromszögűé':!, megfelelően kiképzett háttérrel, kerítéssel körülvett részen állítják fel az emlékművet. Legyünk szerényebbek! Néhányszor már szó esett arról, hogy a MÁV Igazgatóság a Szeme- re utca felét elfoglalta. Ez igen helytelen dolog és közismert Mis­kolc város súlyos lakásproblémája, melyet — legyünk őszinték — be­látható időn, belül orvosolni nem tudunk. De ha figyelembe vesszük az októberi események utáni intéz­kedéseket, azt tapasztalhatjuk, hogy úgy a minisztériumok, mint a párt ügjTvitel egyszerűsítéssel igen komoly mértékben járult hozzá a lakásínség enyhítéséhez. Például; Miskolcon a városi és kerületi párt- szervezetek épületeinek lakás cél­ra való átadásával. Nem ismeretesek ilven intézkedé­sek a MÁV igazgatóság részéről. Szeretnénk, ha a MÁV igazgatóság sürgősen mérlegelné a lehetőségeket és a fenti példák nyomán hozzájá­rulna a tanácsokra nehezedő lakás­ínség enyhítéséhez. Tóth ÍmszIó Borsodvidéki Gépgyár // HÁTÁN EGY SZŰK VISKÓIBAN­DE A 7-lK ÉS 8-IK LRKEZÉSÉT IS VARIAK NEHÉZ dolog lakáshoz jutni. Rengeteg épült a fel- szabadulás óta, de így is kevés. Sok ember kapott ba­rátságos otthont, sokan még rossz körülmények között élnek. Vannak, akik egyenesen nyomorúságos körül - mények közölt. Az ilyeneké legyen az elsőség — ezért vetjük papírra Szabó Béla bányamunkás kérelmét. Diósgyőrben, az Ákos utca 3. számú ház udvarának liátulsó részében van egy viskó, régen istálló volt. Tér­fogata mindössze háromszor három méter, falói diVe- deznek s annyira átütötte a viz, hogy a matrac meg­rohadt az ágyban. Fanerendás mennyezetét egy köze­pes nagyságú ember is cl ét*'éti. al'lnká* szál**''"'Évá­val be lehetne tömni, szimpla ajtaján keresztül-kasul fuj a szél.; Más megoldás hiányában egyetlen ember elélde- gélhetne benne —1 de csak' néhány hónanig. Aztán ó is ráunna. Hál még egy család, amely négy éve seny- ved már itt! Szabó Béla feleségével, két gyermekével, anyósával és terhes sónamAiéne1 négy éve 7*tölteten meghúzódni ebben a viskóban, sőt, nagy ijedelmükre a jövő hónapban a sógor is megérkezik Komlóról. Mi lesz akkor1 A T/A K.ÁSNAK i--nevezet* "i**,i7lóbe'n 7*ét «c*» •>’/**». egy tűzhely, egy asztal, érv szekrény — s ami hely ma­rod mén, off csak egy ember tud. mozogni. A többi ad­dig vagy '-kimegy,- vagy f elhúzódik az ágyra a gyere­kek mellé. A két gyerek egyébként az agyon nőtt fei, a kislánynak ettől meg is görbült a lába, s hogy m kelljen egész életében magan viselnie a nyomorúságos lakás ektelen bélyegét — a jövő hónapban eltörik a. lábát, mind a kettőt. Ne is tovább, elég ebből ennyi is! Ami ezután kö­vetkezik még, az egyenesen a diósgyőri tanácshoz és Martabánya igazgatóságához szól. Ha nehéz is. vagy ha lehetetlennek tűnik is, keressenek módot rá. hogy em­berségesebb életkörülmények közé jusson a Szabó csa­tád. Ne ítélkezzenek látatlanból, men jenek. el. rang küldjék el megbízottakat Szabóékhoz, s saját sze­mükkel győződjenek meg róla., hogy ha valaki rászo­rult a segítségükre, akkor a Szabó család és elsősor­ban a gyerekek rászorultak! Nein élet az. ahogy ölt élnek. Tudjuk, mások is igényelnek lakást, de azt is tudjuk, hoay ilyen mostoha körülmények között kevés igénylő él. mint Szabnék. Eddig bírták türelemmel, de most a szerkesztőségen keresztül azért 7ein.ltfák a bmhajutr'+f',k S. O. „S. jel-* zését, mert tovább nem bírják... Nincs otthonukban sem öröm, sein■ bgráf'ág. csak az örökös betegség és civáknd.ás n vnofnor és türelmetlenség miatt. SEGÍTSÜNK rajtuk gyorsan, meri nagyon, de na-> gyón rászorulnak! —a—ó—4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom