Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-30 / 75. szám
2 £&£A£MAG¥AROHS&áG Szombat, 1937. március 90. A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának közös nyilatkozata r (Folyfraiaíi az 1. «I ti álról.) hogy belépjenek, az új onnan alakított eímgráns szervezetekbe és harcolj á- tnalk a magyarországi népi demoíkra- íiikiis rendszer ellen. A két kormány a leghatározottabban. elítéli és úgy értékeli ezeket a cselekményeket, mint az imperialista államoik, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek kísérleteit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélye mögé bújva beavatkozzanak más államok belügyeibe. Az Amerikai Egyesült Államok és néhány más állam vezető körei ihnmódon durván megsértik az ENSZ alapokmányának a más államok belügyeibe való be nem avatkozásról szóló, általuk is ünnepélyesen. elfogadott alapeivét Ezekre a kísérletekre éppúgy kudarc vár, mint ahogy kudarcba íulladt az ellenforradalmi félik elés Magyarországon. A két kormány megelégedéssel állapítja meg, hogy a különböző országok értelmiségének azok a képviselői, aldk annakidején nem tudták helyesen értékelni a Magyarországon végbement eseményeiket, ma már mind világosabban megértik, hogy milyen nagy veszélybe sodorta volna a béke ügyét az, ha Magyarország területén, Európa központjában újjászületett volna egy fasiszta állam. A felek kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a magyarországi eseményeik tárgyilagos értékelése idővel felnyitja majd az értelmiség azon képviselőinek szemét is, akik még a hazug burzsoá propaganda hatása alatt állnak. E propaganda tudatosan, elferdíti ezeknek az eseményeiknek tartalmát és lényegét. //. A tárgyalásokon minden oldalról megvizsgálták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság .kapcsolatainak kérdéseit. A felek megállapították, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcsolatainak mély gyökerei vannak. Az elnyomott magyar népnek is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatta meg a szocializmushoz vezető utat. A magyar nép büszJke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalornban a magyar nép legjobb fiai is resztvettek, mintegy 70—80.000 magyar hadifogoly harcolt a szocialista forradalom győzelméért; A szovjet nép hű szövetségest talált az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság munkás- és paraszthatalmában. Magyarországon a Horthy-rend- szer céltudatos szovjetellenes fasiszta propagandája sem tudta elfojtani a magyar dolgozók legjobbjainak szolidaritását a világ első munkás- és par ászt állama iránt. Amikor a szovjet hadsereg felszabadította a magyar népet a fasizmus igája alól, ez az érzés a két nép közötti igaz barátsággá fejlődött. A magyar munkái: és paraszt tudja, hogy csak a szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeiképpen vehette birtokába a gyárat és a földet és szabadulhatott meg a tőkés és földesúri kizsákmányolástól. A két fél egybehangzóan, megállapítja, hogy a Magyar Népiköztársaság és a Szovjetunió viszonya a teljes egyéni egúságon és az önzetlen, testvéri barátságon alapszik. Ez az egyenjogúság gyökeresen különbözik attól az úgynevezett »egyenjogúságtól-«, ami az imperialista államok között áll fenn, és ami valójában a kis országok népeinek az imperialista mononolisták által történő kizsákmányolását, országuk kirablását jelenti. Az efajta - ur zsoá-nacionalista »»egyenjogúsággal-« szemben az egyenjogú magyal'—szovjet kapcsolatok. **- nyege az ezen országok dólgozóiinák jólétéről történő, a proletárinternacionalizmus szellemétől állhatott sokoldalú gondoskodás. Ezért a magyar dolgozók, és köver‘* zésképpen az egész szocialista tábor érdekében is a Szovjetunió széleskörű »a^dasági és egyéb segítséget nvújt Magyar- országnak, abból, a célból, hogy a magyar nép a lehető leggyorsabban. legyőzhesse az ellenforradalom következményeit és tovább haladjon az anyagi, és kulturális fellendülés, a szocializmus sikeres építésének útján. Ezt a segítséget nem valamely áru- felesleg elhelyezése céljából nyújtják, ahogy ez a kapitalista világban szokásos, amikor »segélyt-« adnak. A szovjet nép segítséget nyújt a baráti országoknak a szocializmust építő valamennyi nép közös érdekében, a kommunizmus nagy ügyéért. A Szovjetunió a proletáriinteraae ionali zmus nemes elvei alapján építette és építi ki kapcsolatait a szocialista tábor országaival, köztük a testvéri Magyar Népköztársasággal. A tárgyalásokon sokoldalúan megvizsgálták és meg vitatták a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatokat. Megállapították, hogy v " ország gazdasági együttműködése a fentiek szerint értelmezett egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítés elvei alánján fejlődik. Ez az együttműködés nagyjelentőségű volt Magyaré szag népgazdaságának fejlődése szempontjából és megteremtette annak lehetőségét, hogy Magyarország függetlenné váljék az imperialista államoktól. A km'mánylkiüldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kereskedelmi 'kapcsolatok eredményesen fejlődtek a kölcsönös áruszállításokról szóló éves és hosszúlejáratú egyezmények alapjain. Az áruforgalom a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közölt az utolsó nyolc év alatt több mint három és félszeresére növekedett. A Magyar Népköztársaság minthogy nem rendelkezik elegendő hazai nyersanyagforrással nyersanyagszükségletének jelentékeny részét a Szó netunióból lármázó behoznál útján fedezi. így többek között a vasércből, műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagokból, épületfáiból, és egyéb faanyagokból. 1956-ban a Szovjetunióból származó magyar behozatal mintegy 85 százaléka volt a nyersanyag, segédanyag és félkész- gyártmány. Magyarország a Szovjetuniótól számos, népgazdasága számára fontos epvéb árut kap, ideértve az ország számára szükséges ipari berendezésifk^t A Szovjetunió a magyar ipar exporttermékeinek nagy és állandó piaca. 1956-ban. a Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 72 százaléka volt ipari készáru, Lúl- nyomórészhen gépipari termék. A magyar népgazdaság további fejlődésének ez fontos tényezője. A kormányküldöttségek megállapították, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti kereskedelem jelenleg — mint korábban is — világpiaci árakon bonyolódik le. A Szovjetunió kormánya, hogy megkönnyítse a Magyar Népköztársaság gazdasági nehézségednek leküzdését, teljesíti a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak azt a kérését, hogy 1957-ben jelentő-: sen növeli a nyersanyagok, félgyártmányok, berendezések és egyéb a Magyar Népköztársaság népgazdasága számára, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítésére szükséges áruk szállítását. A folyó évben a Szovjetunió összesen 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyar- országnak, többek között 450.000 tonna búzáit,* 200.000 tonna takarmánygabonát, több mint 1.2 millió tonna vasércet:, 150.000 tonna heinge- reltárut, 110.000 tonna nyersvasat, 500.000 tonna kokszolt, 1.2 millió tonna szenet, 900.000 tonna kőolajat, 400 ezer köbméter fűrészeltárut, 8000 tonna rezet, 8000 tonna alumíniumot rudákiban, ezenkívül ónt, ólmot, nikkelt és közfogyasztási cikkeket. 250 ezer tonna búza, 150.000 tonna takarmánygabona és egyéb áruik jelentős részének szállítása 1957. első felében megtörténik. Mivel a hosszúlejáratú egyezmények mindkét ország gazdaságának tervszerű fejlődésére kedvező Íratással vannak, a felék megállapodtak abban, lrogy megbízzák az illetékes szerveket, dolgozzanak ki megfelelő javaislatctkiat és folytassanak az 1957. év folyamán tárgyalásokat az 1958— 60-as éveikre szóló kölcsönös áruozü- lítási egyezmény létesítése céljából. A szovjet kormány, hogy segítséget nyújtson a Magyar Népköztársaság kormányának a magyar népgazdaság me ^szilárdításához és továbbfejlesztéséhez, hogy lehetővé tegye az ország növekvő belső szükségletének kielégítésén túlmenően külkereskedelmi forgalmából eredő fizetések egyensúlyának biztosítását és a lakosság életszínvonala emelését is, ez évben felhasználható 750 millió rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nvújt Magyarországnak. A hitelből 200 millió rubel szabac deviza. A Szovjetunió a hitelt kedvezményes teltételeikkel, évi 2 százalékos kamat mellet* nyújtja. A hitel törlesztése az 1961. évben kezdődő tíz év alatt a Magyarország által általában exnoa> iáit áruk szállítása útján történik. A Szovjetunió a már ke.— ^an nyújtott hitelek alapján ez évben további 75 mL tó rubel értékű árut szállít és 40 millió rubel összegű szabad-devizát ad át Magyarországnak. Ezek szerint Magyarország 1957- ben összesen 875 millió rubel értékű árut és szabad-devizát kap hitelbe a Szovjetuniótól. A fentemlített hitel által nem fedezett szovjet szállítások ellenértékét a Magyar Népköztársaság 1957-ben a Szovjetuniónak a magyar export szokásos árucikkeiből a többi között a következő árukat szállítja: hajókat, úszó- és kikötődarukat, vasúti személykocsikat, forgácsoló szerszámgépeket, ellenőrző mérőműszereket, hű tőberendezéseket, varrógépeket, bútorokat és más iparcikkeket, valamint bizonyos mezőgazdasági termékeket. A Szovjetunió kormánya hosszabb haladékot adott a Magyarországnak korábban nyújtott hitelekből fennálló több mint 150 millió rubel tartozás törlesztésére is és elengedte a magyar kormánynak korábban Magyarország számára adott volt német tulajdonért és a volt szovjet—magyar vegyestársasá gok szovjet érdekeltségéért járó több mint egymilliárd forint összegben fennálló tartozását. A fentemlített célokból kiindulva a Szovjetunió kormánya a Magyar Népköztársaság kormánya kívánságának megfelelően kész arra, hogy jóindulatúan megvizsgálja egyes magyar ipari vállalatok építéséhez és rekonstrukciójához, valamint a közlekedés fejlesztéséhez szükséges gazdasági esi műszaki segítség nyújtás-ínak kérdéseit. A felék megbízták az illetékes szerveket, hogy 1957. évben folytassanak e tárgyban tárgyalásokat és készítsenek megfelelő javaslatokat. A kormányküldöttségeik megvizsgálták és mindkét fél számára előnyösen megoldották a két ország közötti pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos minden kérdést. A felek a többi között megállapították, hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolási rendje mindkét ország számára kölcsönös előnyt biztosít. A feleik megállapították, hogy a szocialista államok együttműködésének egyik legfontosabb formája a t ud omány os-m űszaikii és termelési tapasztalatok kölcsönös és térítésmentes kicserélése, ami mindkét ország népgazdasága számára rendkívül jelentős. A felek szükségesnek tartják, hogy mindéin módon elősegítsék a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együttműködés további fejlesztését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az atomenergia békés célokra való felhasználásának, véleménycserét folytatott az e téren történő további fokozott együttműködésről. A Magyar Népköztársaság A tárgyalásokon megvitatták a két félnek a varsói szerződésben való részvételére vonatkozó kérdéseket. A két ország véleménye szerint mindaddig, amíg a nyugati hatalmak fegyverkezési hajszát folytatnak, makacsul elutasítják a leszerelésre, valamint a katonai tömbök megszüntetésére és az európai kollektív biztonsági rendszer kialakítására vonatkozó javaslatokat., a szocialista tábor országai kötelesek minden intézkedést megtenni, hogy megőrizzék országaik dolgozóinak összes vívmányait, Európa és a világ békéjét és biztonságát. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezi azt a készségét, hogy a leghatározottabban támogatja és erősíti a varsói szerződést, amely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyújtson az imperialista államok agresszív köreinek minden mesterkedésével szemben. Az ellenforradalmi propaganda most azzal kísérletezik, hogy a szovjet csapatok Magyarország területén való tartózkodásának tényét nacionalista hangulat keltésére használja ki, hogy a kispolgári elemeket és a magyar dolgozók legelmaradottabb rétegeit a Szovjetunió ellen uszítsa. A magyar kormány kijelenti, hogv mindazok, akik szívükön viselik a proletariátus és a népi Magyarország üpvét, világosan látják, hogy o jelenlegi nemzetközi helyzetben a szocialista országok dolgozói számára a legfontosabb kérdés szocialista vívmányaik megvédésének biztosítása. A szovjet hadsereg egységeinek jelenléte Magyarország területén döntő tényező az imperialisták minden agresszív kísérletének megfékezésére —- amint ez a múlt év október-—novemberi napokban bebizonyosodott. A két kormány kijelenti, hogy a varsói szerződésben résztvevő országok fegyveres erői elhelyezésének kérdése nem úgy oldódik meg. ahogy az imperialisták és a zsoldjukban álló nacionalista elemek szeretnék, hanem a dolgozó magyar nép és a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország népeinek érdekében, a közöttük érvényben lévő megállapodások alapján, úgy, ahogy azt biztonságuk és népeik békés építő munkájához szükséges feltételek megteremtése megköveteli. a továbbiakban is résztvesz az Egyesített Alomkutató Intézet munkájában. A Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak az urán-előfordulások geológiai feltárásában, speciális berendezések, készülékek, valamint műszereik szállítása útján. A tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió továbbra is nyújt ilyen segítséget. A Szovjetunió ezenkívül segíti a Magyar Népköztársaságot atomerőművek építésében és biztosítja ezeknek hasadó anyagokkal való ellátását. A feleik megegyeztek abban, hogy Magyarország uránérctermelésének megszervezése után az érc azon részét, amely népgazdasága számára nem szükséges, igazságos, kölcsönösen előnyös áron a Szovjetuniónak adja el. A két kormány megállapítva, hogy a szocialista országok közötti együttműködés és a kölcsönös segítség ki- szélesítése és megszilárdítása elősegíti az országok gazdasági fejlődését és népeik életszínvonalának növelését, egyetértőn elhatározta, hogy minden erővel fejleszti a szoros gazdasági együttműködést mind a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, mind a többi szocialista országokkal. A két kormány nagy jelentőséget tulajdonit a kulturális együttműködésnek, mert ennek fontos szerepe van a magyar-szovjet barátság további megszilárdításában és hozzájárul a két ország népei kultúrájának kölcsönös gazdagításához. A magyarországi ellenforradalom éppen ezért nagy lépéseket tett, hogy népszerűtlenné legye a magyar nép előtt a szovjet kultúrát. A tárgyaló felek a népek közötti baráti kapcsolatok további erősítése végett arra az egyöntetű vélemény re jutottak, hogy tovább fejlesztik tudományos és kulturális együttműködésüket az 1956 június 28-án Moszkvában a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége között megkötött tudományos és kulturális együttműködési egyezmény alapján. A két küldöttség, miután megvitatta a két ország kapcsolatait, megegyezett abban, hogy egyezményeket köt egyes állampolgársági kérdések rendezéséről, kölcsönös polgári és bűnügyi jogsegély nyújtásáról, vagyoni, nyugdíj és örökösödési ügyek rendezéséről, valamint a felek megegyezése alapján más kérdésekről? A két kormány abból indult ki. hogy a kialakult nemzetközi helyzetben, amikor fennáll az agresszív Északatlanti Tömb (NATO), amikor újból f elf egy vérzik Nyugat-Német- országot és ott aktivizálják a re- vansra vágyó erőket, amikor az Amerikai Egyesült Államok és az Északatlanti Tömb más országai nagylétszámú hadsereget és sok támaszpontot tartanak fenn a szocialista országok határainak közelében. valamint aknamunkát fejtenek ki ezen országok ellen, s nem hajlandók elindulni a leszerelés, az atomfegyver betiltása útján, feltétlenül szükséges, hogy a varsói szerződés alapján ideiglenesen szovjet csapatok tartózkodjanak Magyarországon. A varsói szerződés szervezete teljes egészében védelmi jellegű, azt az Északaüanti Tömb tevékenységének fokozódása, valamint az e tömbben résztvevő államok vészes fegyverkezési. hajszája és más katonai intézkedései miatt kellett megalakítani. A két fél megegyezett, hogy a közeljövőben tanácskozásokat folytat a szovjet csapatok magyar- országi tartózkodásának, létszáma és állománya meghatározásának, valamint elhelyezésének kérdéséről és e, célból egyezményt köt, amely szabályozza a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet; csapatok jogi helyzetét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, miután megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit, egyöntetűen megállapítják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet paran- csolóan szükségessé teszi a szocialista tábor még szilárdabb összefogását. Az e tábor országaiban élő dolgozók vívmányait a nyugati imperialista körök állandóan támadják és agresszív terveket készítenek hogy a kapitalizmust visszaállítsák mindazokban az országokban, ahol a proletariátus kezébe vette a hatalmat. Az imperialisták arra törekszenek, hogy egyes országokat kiszakítsanak a szocialista táborból, megbontsák és gyengítsék a szocialista tábort, s ezzel az egész világon csapást mérjenek a kapitalista kizsákmányolás alól való felszabadulásért küzdő proletariátus érdekeire. Az imperialista államok reakciós körei nem titkolják, hogy új háborút készítenek elő a szabad népek, elsősorban a szocialista államok népei ellen. Éppen ezért agresszív katonai tömböket kovácsolnak, katonai és légitámaszpontok rendszerével kerítik be a szocialista tábor országait. Megalakították az egységes katonai parancsnokságot Európában a (NATO) és Délkelet-Ázsiában (SEA- TO). Most azon kísérleteznek, hogy egységes parancsnokságot létesítsenek a Közel- és Közép-Keleten is, hogy e térség országait bevonják az imperialista hatalmak agresszív terveibe, politikai és gazdasági rabságba döntsék őket. A népi demokratikus rendszer fegyveres megdöntését célzó kísérlet Magyarországon; Anglia, Franciaország és Izrael agressziója Egyiptom ellen; a közéi- és középkeleti népek felszabadító mozgalmának elnyomására, az arab népek gyarmati leigázására és az amerikai monopolisták uralmának megteremtésére szolgáló hírhedt „Eisen- hower-doktrina” meghirdetése ismét arról tanúskodik, hogy a népeknek szívós és mindennapi harcot kell vívniok a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. A Szovjetunió kormánya megérti és osztja a magyar fél aggodalmát Nyugat-Ncmetország újrafelfegyver- zése miatt. A két kormány elitéli Nyugat-Németország felfegyverzését, a militarista szellem újjáélesztését* mert ez súlyosan veszélyezteti az európai békét. A két kormány megállapítja, hogy Nyugat-Németországmak a támadó jellegű Atlanti Tömbbe való bevonása és atomfegyverekkel való ellátása súlyos akadályokat gördít Németország jelenlegi kettészakítottságának megszüntetése, a német egység helyreállítása elé. Egyben elismeré- süket fejezik ki azokért az erőfeszítésekért. amelyeket a Német Demo-* kratikus Köztársaság kormánya a két német állam közeledése végett kifejt, mert enélkül Németország egyesítése elképzelhetetlen. Franciaország, Belgium, Hollandia és a NATO-hoz tartozó más ország gok népeinek felháborodása, vala- mint Lengyelország, Csehszlovákia és a fasiszta megszállás összes szörnyűségeit elszenvedett más európai államok népeinek jogos méltatlankor dása ellenére ma a NATO európai parancsnokságába ugyanazokat a hitlerista tábornokokat nevezik kn akik nemrég véres gaztetteket követ-* tek el Európa országaiban. A törté-* nelem tanulságai ugylátszik nem so* kát használtak az imperialista álla-* mok vezető köreinek. A Magyar Népköztársaság kormán nya teljesen egyetért a Szovjetunió kormányának a leszerelés ügyében 1956 november 17-én tett nyilatkozat tával. Az ebben foglalt javaslatok megvalósítását alkalmasnak tartja a nemzetközi feszültség enyhítésére, a fegyverkezési hajsza megállítására éa a közvetlen háborús veszély elhárw lására. A két kormányküldöttség köt zös megállapítása szerint az atom- és hidrogénfegyverek betiltása, az or-* szágok és elsősorban a nagyhatalmak fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentése, a külföldi államok tét rületén lévő katonai támaszpontok felszámolása, valamint az európai kollektív biztonság rendszerének lét-* rehozása a béke megőrzésének és a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai megjavításának leghatásosabb eszközei, A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kife-* jezi szilárd meggyőződéséi, hogy a tárgyalások során történt sokoldalú véleménycsere hozzájárul a Magyap Népköztársaság és a Szovjetunió közötti igaz barátság és együttműködés további megszilárdításához és fejlődéséhez a két ország népeinek érdekében, elősegíti a szocialista országok egységének megerősítését, a világ békéjének és biztonságának megszilárdítását, Moszkva. 1957. március 28. KÁDÁR JÁNOS a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. N. A. BULGANYIN a Szovjet Szocialista Köztársaságod Szövetsége MinisztertanácsáBaS cLoöke-
