Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-30 / 75. szám

femafeat» 1951. már etas 99­Eszakmagyarorszäg s NYILATKOZAT a S*o\jehinió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között folytatott tárgyalásokról Moszkva (MTI) 1957 március 27—28-án tárgyalá­sok folytak a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között. A tárgyalásokon résztvettek a Szovjet­unió Kommunista Pártja részéről: N. Sz. Hruscsov elvtárs. a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, továbbá N. A. Bulganvin, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan: M. A. Szuszlov. a Szovjetunió Kommunista Pártja el­nökségének tagjai és D. T. Sepilov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja elnökségének póttagja. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Kádár János elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának el­nöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula és Kiss Károly elvtársak, az MSZMP intézőbizottságának tagjai. Az SZKP és az MSZMP képvise­lői megtárgyalták a nemzetközi hely­zetet és a nemzetközi munkásmoz­galom kérdéseit, tájékoztatták egy­mást az SZKP és az MSZMP belső életéről, megegyeztek a két párt kö­zötti viszony és együttműködés ki­szélesítésének intézkedéseit illetően és véleménycserét folytattak a két pártot érdeklő más kérdésekben. A tárgyalások meleg baráti légkörben a teljes kölcsönös megértés és mind­két küldöttség nézetének azonossá­ga szellemében folytak le az összes meghatározott kérdésekre vonatko­zóan Magyarországon ellenforradalom volt A tárgyalások résztvevői hangsú­lyozták: az imperialista körök az utóbbi időben fokozták kísérleteiket a nemzetközi légkör megmételyezé- sére, hogy meghiúsítsák a különbö­ző politikai rendszerű államok egy­más közötti viszonyában megmutat­kozó javulást és aláássák a szocia­lista országok együttműködését. A legkomolyabb provokációk egyi­ke az imperialisták által Magyaror­szágon szervezett ellenforradalmi támadás volt. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja és a Magyar Szocialista Munkás­párt képviselői teljesen egyetértet­tek a Magyarországon 1956 október- novemberében végbement események jellegét illetően és azt úgy értékel­ték, mint ellenforradalmi lázadást, amely a népi demokratikus rendszer megdöntésére irányult Magyarorszá­gon és arra, hogy az országban visszaállítsa a tőkések és földesurak hatalmát és aláássa a szocialista tá­bor egységét, Magyarországot pedig' Európában háborús tűzfészekké, az imperialista hatalmak agresszív kö­reinek eszközévé változtassa. A második világháború folyamán a szovjet hadsereg a hitleri hadak szétzúzásával felszabadította Ma­gyarországot az idegen elnyomás alól. Magyarország' a német Habs­burg-monarchia négy évszázados el­nyomása és a fasiszta Horthy-rend- szer 25 éves uralma után, amely az ország gazdasági és politikai életét a külföldi imperialista erők érdekei­nek rendelte alá. elsőízben kapott nemzeti függetlenséget. A felszaba­dult magyar nép lerázta a népelle­nes fasiszta rendszert, megsemmisí­tette a tőkések és a földesurak ha­talmát, népi demokratikus rend­szert létesített és a szocialista épí­tés útjára lépve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével, az élet min­den területén nagy sikereket ért el. A népi demokratikus hatalom át­adta a földet a dolgozó parasztság­nak, a gyárakat és az üzemeket az egész nép tulajdonává tette, ezzel megszabadította a dolgozókat a ka­pitalista kizsákmányolás szörnyűsé­geitől és széleskörű demokratikus jogokat biztosított a dolgozó népnek.. A népi hatalom évei alatt a magyar ipar termelése több mint háromszo­rosára növekedett. Komoly lépések történtek a mezőgazdaság szocialista átalakulásának útján. Növekedett a lakosság életszínvonala. Jelentősen felvirágzott a formájában nemzeti, tartalmában szocialista magyar kul­túra. Ugyanakkor a szocialista építés gyakorlatában a párt régi vezetősé­ge komoly hibákat követett el. ami elégedetlenséget váltott ki a párton belül és a pártom kívül a dolgozók körében. A magyar ellenforradalom nópellenes restauráció céljából fel­használta ezt. az elégedetlenséget. Igyekezett minden módon azt a népi demokratikus rendszer ellen irányí­tani, a .rendszer vezető erejét, a mun­kásosztály pártját .aláásni. A külföldi imperialista erők által uszított ellen- forradalmi összeesküvők dühödt pro­pagandát indítottak és megkísérelték, hogy befeketítsék a népi demokrati­kus rendszert, gyalázzák Magyaror­szágon .a szocialista építés eredmé­nyeit és azt az elvitathatatlan tényt, hogy éppen a népi demokratikus rendszer évei alatt ért ei a történe­lem során eddig nemi tapasztalt vi­rágzást Magyarország népgazdasága és kultúrája, jelentősen javult a ma­gyar dolgozók, élete. A Nagy —Losonc^y-csoport az elleoforradaloi szövetségese volt A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége hangsúlyozta, hogy az összeesküvőknek mindenekelőtt azért sikerült ellenforradalmi lázadást ki- provokálniok, mert a Nagy—Losom- czy árulócsoport személyében szö­vetségeseik voltak az MDP köreiben, amely csoport már jóvá] az októberi események előtt együttműködött az ellenforradalmárokkal és emellett .magát a szocializmus iránti hűség- nyilatkozatokkal palástol ta. Ez a csoport huzamos ideje belül­ről bomlasztotta a Magyar Dolgozók Pártját, aláásta sorainak egységét, revizionista nézeteket terjesztett és nacionalista hangulatot szított: A Nagy—Losonczy-csoport pártellenes céljaira felhasználta azt. hogy a múltban elkövetett hibák következ­tében a Magyar Dolgozók Pártja so­raiba nagy számban íu rakodtak be megalkuvó karrieristák, sőt a szocia­lizmussal szemben ellenséges ele­mek: ez a csoport felhasználta to­vábbá a párttagok eszmei és szerve­zeti- összetartásának és párt-fegyel­mének a meggyengülését'.­A párt-munka gyakorlatában -nem fordítottak kellő figyelmet a sovi­niszta és nacionalista irányzatok el­leni harcra, nem számoltak kellő mértékben azzal, hogy a reakciós Horthy-rendszer 25 év folyamán fa­siszta ideológiát terjesztett és a re- vansizmus eszméit véste be a néptö­megek tudatéba. Nagy Imre és cin­kosai a revizionisták szokásos útját tették meg. Eltérve a marxizmus* leniaiizmus elveitől,'hamarosan az el­lenforradalmi erők nyílt támogatá­sának útjára süllyedtek és a reak­ció akaratának végrehajtóivá váltak. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége rámutatott továbbá: frakciók létezése a munkásosztály hatalmon lévő marxista-leninista pártjában, mint ezt a. magyar tapasz­talat is bizonyítja, oda vezet, hogy a párt ellen harcoló opportunista frak­ciók, amelyek antimarxista, antileni- nista nézeteket vallanak, egybeforr­nak az ellenforradalommal és annak eszközévé válnak. Az SZKP küldöttsége teljes egyet­értését fejezte ki az MSZMP küldött­ségének álláspontjával. Á magyar kormányt 1956 október- Ro vemberében vezető Nagy Imre forradalmi vívmányai. Magyarorszá­gon pedig véres fasiszta rendszer jön létre és az ország játékszerré válik az imperialista reakció kezében. Az országban kialakult nehéz vi­szonyok között a magyar nép egész­séges erői konszolidálódtak, megala­kították a forradalmi munkás-pa­raszt kormányt és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével határo­zott harcot, folytattak az ellenforra­dalom ellen. A szovjet hadsereg, amely a ma­gyar kormány felszólítására lépett fel, segítette a magyar népet az el­lenforradalmi erők szétzúzásában és a törvényes rend helyreállításában. A nemzetközi kötelességét teljesítő szovjet hadsereg testvéri segítségé­vel a magyar nép megvédte országa nemzeti függetlenségét és a népi de­mokratikus rendszer vívmányait. Ilyen módon útját állták annak a veszélynek, hogy Magyarország Eu­rópa kellős közepén egy agresszió tűzfészkévé és az imperialisták kato­nai támaszpontjává változzék. Fel­számolták azt a reális veszélyt, amely a szocialista országok népei­nek életbevágó érdekeit és a világ békéjét fenyegette. A Magyarorszá­gon tartózkodó szovjet csapatok a jelen viszonyok között a magyar nép szabadságát és függetlenségét védel­mező feladatokat látnak el a nem­zetközi reakció agresszív terveivel szemben. A Szovjetuniónak a magyar nép megsegítésére irányuló intézkedései egyöntetű támogatásra találtak a Kí­nai Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt. a Román Kom­munista Párt, a Csehszlovák Kom­munista Párt és más 'kommunista és munkáspártok részéről, mint olyan intézkedések, amelyek megfelelnek a proletárnemzetköziség érdekeinek, a szocializmus, a népek békéje és biz­tonsága ügyének. Valamennyi or­szágban a békéért és a demokráciáért küzdő körök egyre nagyobb és na­gyobb .részei helyeslik ezeket az in­tézkedéseket . A .«izoeialiüla országokon belül a burzsoázia megdöntése után sem szűnik meg az osztályba?** A magyarországi események meg­mutatták: az imperialista erők nem hagynak fel kísérleteikkel, hogy bármilyen eszközzel megbontsák a szocialista tábor egységét, és ezzel megpróbálják egyenként szétzúzni a szocialista országokat, aláásni a szo­cialista világrendszert.'Ezek az ese­mények újra megerősítették, hogy a szocialista országokon belül a bur­zsoázia megdöntése után sem szű­nik meg az osztályharc, hogy a ha­talomból eltávolított kizsákmányoló osztályok és lakájaik, szövetségben a külföldi imperialistákkal, felhasz­nálva a proletárdiktatúra és a párt­vezetés bármilyen meggyengülését, tevékenyen harcolnak a népi demo­kratikus rendszer ellen, saját népük ellen, a kapitalisták esra földesurak hatalmának visszaállításáért. Minden egyes szocialista ország és az egész szocialista tábor dolgozói­nak érdeke a béke biztosításának, a népek biztonságának, a szocializ­mus győzelmének érdeke határo­zottan megköveteli a népi demokra­tikus rendszer állhatatos továbbszi- lárdításáí. Ennek a rendszernek eré­lyes védelmezését az imperialisták és a belső ellenforradalmi erők min­den mesterkedésével szemben: meg­követeli a forradalmi éberség állandó fokozását. Az ellenforradalom szétzúzása Ma­gyarországon megsemmisítő csapást mért a szocializmus országaiban lé­tező szocialista-ellenes erőkre és kül­földi imperialista pártfogóikra: mind­azokra. akik a népi demokratikus rendszer aláásá&ára és megsemmisí­tésére törekedtek. A szocialista or­szágok nagy baráti közössége kézzel­foghatóan megmutatta, hogy határo­zottan és keményen vissza tudja ver­ni mindazokat a kísérleteket, ame­lyek ez országok dolgozóinak életbe­vágó érdekeire törnek, megmutatta, hogy nem hagyja bántaná e baráti közösség egyetlen résztvevőjét sem. A7. SZKP és az MSZMP küldöttei nagy megelégedéssel állapították meg: hogy a magyar nép a Szovjet­unió és más szocialista országok ba­ráti segítségére támaszkodva komoly sikereket ért el az ellenforradalmi lázadás következményeinek felszá­molásában és az ország életének megszilárdításában. A magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével megvédte a szocialista vívmányokat, helyreállította és ál­landóan szilárdítja a dolgozó pa­rasztsággal szövetségben lévő mun­kásosztály hatalmát. Az országban helyreállt a rend. a nyugalom és a forradalmi törvényesség. A magyar dolgozók túlnyomó többsége helyesen értékeli az október-novemberi eseményeket Jelentős sikereket értek el az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésében és a lakosságnak a szüksé­ges árukkal való ellátásában. Sike­resen normalizálódik az ország egész gazdasági élete, amelyet az ellenfor­radalmi összeesküvők megzavarták. A Magyar Szocialista Munkáspárt a dolgozóikat a termelékenység to­vábbi emelésére, az ország termelő­erőinek további kibontakozására mozgósítja. Az MSZMP fLgyelembe- véve a mezőgazdaság fejlesztésének fontos jelentőségét a magyar nép életszínvonalának emelése érdeké­ben, a dolgozó parasztság erőfeszíté­seit. a mezőgazdasági, termelés sok­oldalú és; gyors fellendítésére irá­nyítja. Az MSZM P küldöttsége hang­súlyozza, hogy a gazdasági élet nor­malizálódásában a magyar dolgozók saját erőfeszítésén kívül nagy szere­pet játszott a testvéri szocialista országok segítsége. Az MSZMP és az SZKP küldött­ségei • megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar dolgozók túl­nyomó többsége helyesen értékeli az október-—novemberi eseményeket, az országban kialakult helyzetet és erő­feszítéseit arra irányítja, hogy műi­den módon szilárdítsa a népi dem kratikus államot, mielőbb helyre­állítsa és tovább fejlessze az ország népgazdaságát, megerősítse testvéri szövetségét a '.szocialista tábor orszá­gaival. Hangsúlyozták, hogy az ellenforra­dalom sikeres leverésében, továbbá az ország társadalmi és gazdasági életének helyreállításában nagy ér­deme van' a Magyar Szocialista Mim- káspáirtnak. Kudarcot vallottaik az ellenforradalmi köröknek a magyar munkásosztály marx ista—leninista pártja megsemmisí késére irányuló erőfeszítései. A Magyar Szocialista Munkásivárt, amely ösiszeforrasztotta a -marxizmus—lenánizroushoz hű erő­ket és biztosította sorainak egységé•. a széles naptömegeket a reakció meg« zaboló zás ára, a nópellenes és a szó« cialista-ellenes erők szétzúzására, az ellenforradalmi lázadás következmé­nyeinek felszámolására mozgósította. Az SZKP és az MSZMP rám utal­nak: Magyarország példája újra be­bizonyította Marx—Lenin — a pro« letariálus nagy tanítóinak — igazát, hogy a munkásosztály marxista párt­ja döntő szerepet játszik, mint. a néo mozgósító, vezető és szervező ereje, hogy milyen óriási jelentősége van a párt eszmei és nevelő tömegmun- kajának., a párt és. vezetősége szoros,, mindennapi kapcsolatának a nép- tömegekkel. A nra°'rarországi ese­mények megmutatták továbbá, hogy a munkásosztály pártjában minden módon 'szilárditani/ * ’'kell a "fegyelmei. és erélyesen harcolni kell a pártegy­ség megbontására irányuló bármilyen kísérlet ellen. »Az aki valameny- nvlre is gyengíti a proletariátus pártjai. !* vasfegvelmét (különösen a proletárdiktatúra idején), az a valóságban a burzsoáziát segíti a proletariátus ellen.« (Lenin.) A marxist 3-feiiin ista nagi lan if ás nem nemzeti, liánéin ocdizelközi jellegű Az SZKP és MSZMP ' üidöti&égei iúbangis úlyozták, hogy a magyar- országi események újra kifejezésre juttatták a szocialista országok, azok népei, valamint kommunista- és mun­káspárti egységének és tömörülésé­nek szükségescégét. A szocialista tábor országainak akció-egysége volt az a hatalmas eró. amely segítette a magyar népet a fasiszta rendszer visszaáll ítá&a fen vege • u v esz-éiyének gyom felszámolásában. Biztosította a feltételeket a magyar népnek, hogy tovább haladjon előre a szocializmus felé. Mindkét párt hangsúlyozta meg­másíthat at lan elhatározását, hogy to­vábbra is fáradhatatlanul szilárdí­tani fogja a szocialista tábor egysé­gét és erejét, ami fó biztosítéka a szocialista országok szabadságának és függetlenségének, hat almas tá­masza azoknak a népeknek, amelyek vagy már lerázták a gyarmati rend­szer igáját, vagy harcolnak az im­perialista elnyomás alóli felszabadu­lásért. Az SZKP és az MSZMP legfonto­sabb feladatának tartja, hogy orszá­gaik népeit továbbra is a proietár- hemzetköziség és a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának szellemében, a burzsné nacionalizmus és sovinizmus minden megnyilvánulása elleni kér­lelhetetlen harc szellemében nevel­jék. Minőikét párt határozottan síkra- száll mindennemű kísérlet ellen, amely revízió alá veszi a marxizmus —feminizmus olyan alapvető tényeit, mint a proletárdiktatúráról, a párt vezető szerepéről szóló tanítás; har­colni fog a marxista—leninista ideo­lógia bármilyen elferdítései és meg­hamisítása ellen, a bárhonnan jövő különböző kísérletek ellen. amelyek arra, irányulnak, hogy az ideológia területén széttépjék és elkülönítsék a szocialista országokat, azok kom­munista- és munkáspárt iáit. Az SZKP és az MSZMP úgy vé­lik. hogy az utóbbi időben egyes ..teoretikusok5’ által terjesztett úgy­nevezett „nemzeti kommunizmus- eszméi ártalmasak, semmi. közük sincs a marxizmus-leninizmushoz és nagy kárt okoznak a szocialista tábornak. Ezek az eszmék lényegé­ben arra irányulnak, hogy megin­gassák a proletárnemzetköziség sziklaszilárd alapjait, szétválasszák és egymással szembeállítsák a szo­cialista országok népeit, kettészakít­sák a szocialista tábort, meggyen­gítsék a kommunista mozgalmat, aláássák a dolgozók bizalmát a kom­munista és munkáspártok iránt, fel­tartóztassák a népek előrehaladását a szocializmushoz vezető úton. A marxista-leninista nagy tanítás nem nemzeti, hanem nemzetközi jellegű. A szocializmus építése a marxista- leninista tudomány feltárta törvé­nyekre támaszkodva különböző or­szágokban a fő és alapvető kérdé­sekben közös úton halad és tovább« ra is ezen az úton fog haladni és a marxista-leninista tudomány által feltárt törvényekre támaszkodni. Emellett természetes, hogy minden egyes ország nemzeti hagyományai­nak és sajátosságainak figyelembe­vételével. lehetségesek és a gyakor­latban meg is vannak a szocializ­mus építésének különböző formái és módszerei, a szocialista építés feladatainak különféle megoldásai. Ennek azonban semmi köze sincs a nemzeti korlátoltságokhoz, egyik szo­cialista ország tapasztalatának a másikéval való szembeállításához, a proletárnemzetköziség elferdítésé­hez, a nacionalizmus álláspontjára való süllyedéséhez. A marxizmus-íéhinizrhús" nemzet­közi tanítás, ugyanakkor teljes egé­szében tükrözi a népek alapvető nemzeti érdekeit. A marxista-leni­nista tanításra épülő párt politiká­ja, tevékenysége teljesen megfelel az adott országok néptömegei élet­bevágó nemzeti érdekeinek és bizto­sítja ezeknek a helyes összeegyezte­tését a munkásosztály és minden dolgozó nemzetközi érdekeivel. A tárgyalások résztvevői rámutat­tak, hogy az egyenjogúság és a test­véri együttműködés elvei alapján mennyire fontos a kommunista- és munkáspártok közötti érintkezések és kölcsönös baráti kapcsolatok sok­oldalú kiszélesítése, a párt vezető funkcionáriusainak esetenkinti talál­kozásai és értekezései formájában, a pártküldöttségek kicserélése, a párt- munka tapasztalatának kölcsönös tanulmányozása, a pártkiadványok és okmányok kicserélése, valamint más ilyen intézkedések útján. Mind­két párt úgy véli: rendkívül hasznos és gyümölcsöző a kommunista- és munkáspártok közötti együttműkö­dés, barátság megerősítését szolgálja, a nemzetközi helyzet és. a nemzetkö­zi munkásmozgalom, legfontosabb kérdéseiben, valamint a pártok bél- ügyeire vonatkozóan kialakult és az utóbbi időben különösen kifejlődött tájékoztatás gyakorlata, ezért ezt a gyakorlatot meg kell erősíteni és to­vább kell fejleszteni. A tárgyalások résztvevői kifejez­ték azt a szándékukat, hogy tovább-* ra is erőfeszítéseket tesznek a szo­cializmus eszméiért küzdő munkás­pártok, valamint politikai irányza­tok és csoportok közötti kapcsolat és együttműködés megteremtéséért a munkás világ-mozgalom akcióegy­ségének létrehozása céljából. Az SZKP és az MSZMP küldöttsé­gei nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két párt közötti vi­szony a szoros eszmei barátság, a kölcsönös testvéri megértés, az együttműködés és a kölcsönös se­gélynyújtás szellemében fejlődik. A szocialista országok baráti családjának egyenjogú tagjaként haladunk a szocializmus útján Rámutatnak, hogy az SZKP és az MSZMP kölcsönös viszonya a marx- izmus-leninizmus elvei iránti tán­toríthatatlan hűséggel, a forradalmi törekvések közösségén, valamint a szocializmus és a kommunizmus fel­építésén, a népek közötti békéért és barátságért folyó harc közösségén nyugszik. Az MSZMP küldöttsége hangsú­lyozta, hogy a szocializmus felépíté­sére irányuló gyakorlati tevékeny­ségben a világtörténelmi jelentőség­gel bíró nagy lenini tanításra, az SZKP 4s a szovjet nép tapasztalatai­ra. továbbá más szocialista országok és marxista-leninista pártok tapasz­talataira és gyakorlatára támaszko­dik és továbbra is azokra fog tá­maszkodni. Magyarország éppen úgy. mint a népi demokrácia, bármelyik más or­szága, a jelenlegi ,viszonyok között csak úgy tudja megőrizni független­ségét, ha a szocialista országok ba­ráti családjának egyenjogú tagja­ként halad a szocializmus útján. Ezért ez úgynevezett „semlegességé’ :i°i' zó a v:.úóságban nem js?ás. mint. « (Folytatás a 4. oldalon.) áruló politikája megtisztította az utat az ellenforradalomnak és a fa­siszta terror rombolásához vezetett. Az a veszély jött létre, hogy meg­semmisülnek a magyar nép összes

Next

/
Oldalképek
Tartalom