Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1957. március i. Régi tolvajszokás,- hogy az ellopott holmikat az ócskapiacra viszik, s ott méregdrága áron eladják. A kár­vallottak már sokszor megtalálták itt ellopott kerékpárjukat, ruháju­kat. A miskolci rendőrkapitányság szerdán délelőtt nagyszabású raz­ziát tartott az ócskapiacon. Reggel 9 órakor a karhatalom körülzárta az egész piacteret, úgy, hogy onnan a razzia befejeztéig senki nem jöhetett ki. Közben a detektivek megkezd­ték az árusok igazoltatását. Kezdődik a lótás-futás Perceken belül nagy riadalom tá­madt az ócskások között. Voltak, akik hanyat-homlok szaladtak, hogy portékájukat menthessék, akadtak olyanok, akik csak a személyüket akarták menteni. Mint Csokonai papja a csapot, úgy hagyták ott eladásra váró holmijaikat a ^szarkák”. Csaknem új kerékpár keresi gaz­dáját az egyik helyen. A szomszéd árusok azt mondják egy férfi hagy­ta itt, valahová elment, nem tudják hová. A megőrzésre hátrahagyott kerékpár gazdája azonban egy fél­óra elteltével sem jelentkezik. Más helyen egy pár vadonatúj gumi­csizma hever gazdátlanul, amott az ócskaviacon pedig szintén egy kerékpár várja, hogy a rendőrség megőrzésre átve­gye. Sorolhatnánk tovább az elha­gyott tárgyak jegyzékét, de ezzel nem untatjuk az olvasót. Ideiglenes gazdáik, nevezzük nevén a gyereket, tolvajok hagyták itt. Adás-vétel nagyban Az igazoltatásnál feltűnő ideges­séget tanúsított Albert Elemérné sárospataki lakos. Mintegy 2200 fo­rint értékű ruhaneműt kínált eladás­ra. Iparigazolványa nem volt — sajá­tomat árulom — mondotta. Nos, mutassa, melyik a sajátja? — szól udvariasan a rendőrnyomozó. Albertné kis ideig gondolkodik, majd a nagyhalmaz ruhából néhány gyengébb darabot előszed. Majd be­látja, hogy fölösleges a tagadás és elmondja, hogy otthon olcsón össze­vásárolta ezeket a ruhanemüeket, s most jóval magasabb, áron akarja értékesíteni. Lakatos Béláné szalonnái lakos­nak annyi áruja volt, hogy kényte­len volt férjét is magával hozni, az ócska kirakodó vásárra. Hangosko­dással próbálja a nyomozókat félre­vezetni. Iparigazolványa Lakatos- nénak sincs, így ő is felkerül a ku- fárok részére biztosított tehergép­kocsira, természetes magával viszi a portékát is. Egy harmadik helyen Balogh Bertalanná kosárfonó kisiparral ren­delkező személy árul. Már az első pillanatban beismeri, hogy az áru­ja (ruhanemű) nem az övé, hanem cserébe kapta kosárért. Baloghné tehát a kereskedelem egy ókori for­máját kezdi feléleszteni. De nem sokáig, mert a rendőrség ellene is eljárást indít. Vége a razziának A szegény embereket, akik tény­leg csak egy-két darab ócska ruha­neműt vittek a piacra eladni, vagy az iparral rendelkező zsibárusokat azonban tovább engedte árulni a rendőrség, de a kufárokat, a gyanús egyéneket bekísérte. Mintegy 80 személyt állított elő a rendőrség. Ott azonnal megkezdték az úgyne­vezett szűrést, az igazolást. Akik kellőképpen igazolni tudták az áru­juk eredetét, azonnal haza is en­gedték. 26 személy éllen a rendőr­ség bűnvádi eljárást indított üzér­kedésért, vagy iparengedély nélküli árusításért. A becsületes emberek, akik ott voltak az ócskapiaci razzián, mind- mind helyeselték az intézkedést. Több helyről hallottuk ezt a meg­jegyzést: lassan befellegzik a tolva­joknak. Az utóbbi napokban több termelő-' szövetkezeti küldöttség kereste fel a földművelésügyi minisztérium ópítés- beruházási és ellátási igazgatóságát, s 'különböző építőanyagigény lései ki­elégítését kérte. A küldöttségek arra hivatkoztak, hogy a megyei tanács­nál nem tudták elintézni jogos kéré­seik teljesítését. Azonban a minisz­tériumiban is hiába jártak, segíteni ott sem tudtak. Ezzel kapcsolatban a földművelésügyi minisztérium tá­jékoztatási osztályéin a következő felvilágosítást adták: Januárban a termelőszövetkezetek anyag-igényléseinek intézése terén is megszüntették a túlzott központo­sítást és a megyéi tanácsok mező- gazdasági igazgatósága feladatává tették a termelőszövetkezetek anyag- ellátását. Az intézkedés feltétlenül IV. hogy az illetékes szerveik — az Or­szágos Tervhivatal, a Magyar Nem­zeti Bank és a földművelésügyi mi­nisztérium — nem rendezték időben a termelőszövetkezetek anyag-igény­lési kielégítésének módját. Többek között nem állapították meg elég korán az egyes megyéknek jutó mennyiséget. Emiatt a termelőszö­vetkezetek sok helyen nem tudtak idejében hozzákezdeni a tervezett építkezésekhez. Sürgősen gondoskod­ni kell a termelőszövetkezetek anyag-igényléseinek zavartalan ki­elégítéséről. Mindenekelőtt azzal, hogy a megyei mezőgazdasági osztá­lyok a megyéknek már rendelkezés­re bocsátott építőanyagból mielőbb állapítsák meg a termelőszövetkeze­teik számára szükséges mennyiséget. (MTI) Felmentettek hat boszorkányt, akiket 1692-ben ítélteket Boston (MTI) Az AP hírügynökség jelenti: A massachussetti szenátus február 26-án Ann Pudeatort és öt más asz- szonyt, akiket 1692-ben boszorkány­ság vádjávál kivégeztek, felmentet­tek. A szenátusi döntés elölt közölték hogy a perújítási eljárás védelmezői megállapodtak: hogy az eredeti íté­letek miatt nem kell kártérítést fi­zetni a kivégzett nők leszármazoltai- nak. A perújítás ellenfelei azzal érvel­tek, hogy a város annak idején angol gyarmat része volt és így inkább az angol parlamentre tartozik, hogy helyrehozza a ballépést. Pudeator asszony leszármazottai kérték az elítélt nők felmentését — akiket boszorkánysággal vádolták —, hogy »-tisztázzák neveiket-«. helyes volt, de az a hiba történt, HATÁRJÁRÁS B OLDVÁN Hogyan gondoskodnak az emberekről IV. A KÖZSÉGBEN az általános problémákon túl az emberek ügyes­bajos dolgai is szóbakerültek. Olyan sérelmek és panaszok, amelyek meg­oldása a községi szerveken múlik. Sok a panasz például a húsboltra. A bolt hétfőtől szombatig zárva tart. S ha netán szombaton kinyit, akkor is csak azért, mert kényszervágott árut kell kimérni. Töltelékáru nem is tudják mikor volt. Mindezt a tanácsházán mesélték el. Ismerik jól a helyzetet, megvál­toztatására azonban mit sem tesz­nek, sőt! Azt is elnézték, hogy a fa­luból Izsófalvára vigyék a sertése­ket 20 forintos áron eladni, amikor a helyi húsbolt kongott az üresség­től. Nem furcsa egy kicsit?! A község vezetőitől hallottam azt ís, hogy baj van a felvásárlással. A falu szövetkezete körzeti földműves­szövetkezet. Igen nagy lehetőségeik vannak, hogy a beadás eltörlésével felszabadult árut közvetlenül felvá­sárolják a termelőktől. Ezzel növel­nék a szövetkezet népszerűségét, nagyobb lenne a kapcsolatuk a dol­gozókkal. Amellett az ebből adódó haszon se megvetendő. Sok zöldség, tojás, baromfi vár gazdára, amit a szövetkezet intézményesen értékesít­hetne. Csupán a tejet veszik át és viszik piacra. Véletlenül becsöppen­tem a szövetkezet vezetőségi ülésé­re is. Miről volt ott szó? Arról, hogy a szikvízüzem vezetőjének mennyi legyen a fizetése, szükség van-e ott segédmunkásra, stb. Ez is fontos. De ilyen alkalmakkor miért nem vitatják meg a község dolgo­zóit érintő fontos kérdéseket is. — Tárgyaltunk mi már erről — mondják nekem. — És? • Határozatot is hoztunk a fel- eíiSrlással kapcsolatban. — Csak? — ^ak nem hajtják végre a ha­tározatot. ELNÉZÉST e kemény szóért ked­ves boldvaiak, de ez magyarul: te­hetetlenség. Hát hol a szövetkezeti vezetőség tekintélye, erélye, ha ilyen dolgokban sem tud érvényt szerezni határozatainak. S bizonyára a falu dolgozói közül is sokan így véleked­nek. Miért kapja a fizetést a húsbolt vezetője, ha csak otthon ül, mert az üzlet egész héten zárva? Miért ve­szi fel havi illetményét a felvásárló, ha csak a tejet veszi át és egyéb áru­féleséget nem. Miért? A szövetkezet nem öncél, nem csak azért van, hogy legyen, hanem azért, hogy a dolgozók érdekeit képviselje, legyen élő, eleven mun­ka ott. Igaz-e, így van? No, de menjünk tovább, hiszen más baj is fojtogatja a normális életet Boldván. Itt van például az iskolaügy és a pedagógusok helyze­te. Ahány pedagógussal beszéltem, elsősorban nem a saját búját-baját beszélte el, hanem az általános kul­turális helyzetről szólt. Első helyen a kulturház hiányát említették. Mint mondják, egyidőben már volt arról szó, hogy kap a község kulturházat, de miután a helyi tanács nem visel­te szívén a falu régi óhaját, az ügy elaludt. Ma már csak beszélnek ró­la, de semmit sem tesznek. Pedig tehetséges, művelődni, tanulni vágyó fiatalok élnek ebben a faluban is. AMIRŐL PEDIG most szó lesz, azt hiszem nemcsak a boldvai pedagó­gusok gondja-baja, hanem a megye más falvaiban is megtalálható. Ez pedig a házépítési kölcsön. Az iskola igazgatója erről így beszél: — örül a szívünk, ha látjuk, hogy gombamódra nőnek az új házak. Kisemberek házai. Mi is emberek vagyunk, szeretnénk egy kis családi házat udvarral, kerttel, de ez egye­lőre csak vágy. Vágy, mert a peda­gógusok nem tudnak házépítési köl­csönhöz jutni. Ebben a faluban is volnánk öten, akik ilyen kölcsönt szívesen igénybe vennénk. Node nem is ez a legfőbb bajunk most, hanem az iskola. Nincs fizika-szakos taná­runk. Nem kertelek, őszintén meg­mondom: a felsőbb szervek is első­sorban nem az iskola érdekeit nézik, hanem azt, hogy a pedagógus közel lakik-e az iskolához, vagypedig nem. így előfordulhat, hogy egy' is­kolához egy szakból két tanerő is jut, egy iskolához, így hozzánk is, egy sem. Még egy dologról feltétlen beszél­nünk kell. Szó van arról, hogy Bold­ván a pedagógusok is kapnak illet- ményföldet. őrülnek is ennek na­gyon. Az örömbe azonban üröm ve­gyült, amikor megtudták, hogy a fa­lutól 7 kilométerre akarják kijelöl­ni számukra. Ez semmiképpen sem helyes. A tanító csaknem egész nap­ját az iskolában tölti, a földet vi­szont szeretné karbantartani, meg­művelni, de hogyan? Hogyan, ha naponta 14 kilpmétert kell gyalogol­nia, hogy dolgozhassák is ott. Hogy készül fel akkor a másnapi iskolai munkára, a tanításra? Gondolkoz­zék el ezen Bakati György is, az ál­lami gazdaság főagronórpusa, aki — állítólag — a legfőbb szószólója annak, hogy ilyen messze jelöljék ki a földeket. MINDENT nem is vetettem pa­pírra. Az is igaz, hogy a cikksoro­zatban sok szó érte a tanács háza- táját. Félreértés ne essék, nem vitat­hatja el senki a tanács érdemelt. Szándékosan csgk a hibák szempont­jából szóltam a boldvairpl, hogy a helyi tanács is okuljon, tanuljon belőle. Boldván is sok bajt helyrehozhat­nak, sikerrel megoldhatnak, ha szív- vel-lélekkel végzik munkájukat. Ez a szív ott dobog minden vezetőben, a falu minden dolgozójában. Ha együttesen, egy akarattal látnak munkához, ez a siller nem is ma- rad el. TÓTH FERENC (Vége.) Enyhe Ítéletet hozott a megyei bíróság az ózdi ellenforradalmárok ügyében A megyei bíróság Miskolcon feb­ruár 27-én ítéletet hozott az ózdi el­lenforradalmárok bünperében. A bíróságnak az ózdi gyilkosok ügyé­ben hozott ítéletét enyhének talál­juk. Lestár Kocka József 60 éves föld­művest, aki különösen nagy bruta­litással támadt a szerencsétlenek­nek, vasvillával szurkálta,. enyhítő körülmények figyelembevételével 9 évre ítélték. Misuta Dezső idős létére nem átal- lotta bicskáját Cs. Nagy Zsigmond rendőrszázados testébe szúrni. Az eldurvult lelkületű embert 8 évi börtönre ítélték. Boros István nőtlen, a fiatal kort alig betöltő gyárimunkás az áldo­zatok felakasztásánál segítkezett. Felmászott a fára és ledobta a kö­telet. — További tevékenységében testvérei akadályozták meg, 5 évet kapott. Miskovics Lajos kéményseprő tes­tileg bántalmazta Horning Ferencet, ezzel az izgatás ismérveit is érintő ténykedést fejtett ki. — Négy évre ítélték. Kónya Pál ötgyermekes vasgyári dolgozó résztvett a már megölt Hor­ning Ferenc fa alá hurcolásában —* 3 évi börtönbüntetéssel sújtották. Valamennyi vádlottat vagyonel­kobzásra s egyes jogainak bizonyos időre való eltiltására ítélte a bíró­ság. Török István tanárról bebizonyo­sodott, hogy elméje a cselekmények idején megzavarodott és a megyei bíróság szerint az embermészárlás­ban való közvetlen részvétellel nem vádolható. A megyei bíróság Török Istvánt biztonsági őrizetbe helyezte. Másik három vádlott ügyét — mi­vel ténykedésük más vádlottak ügyeivel függ össze, elkülönítették. A bíróságnak a gyilkosok feletti enyhe ítéletével nem lehet egyetér- j teni, ezért helyes, hogy az ügyész I súlyosbításért fellebbezett a Legfel­ső Bírósághoz. Megkezdődtek a kísérletek az első magyar mesterséges szívvel A Budapesti Orvostudományi Egyetem III, számú sebészeti klini­kájának munkaközössége elkészítette a szív munkáját helyettesítő mester­séges szívrendszert. A gépet külföldi tapasztalatok felhasználásával Ku- dász József professzor irányításával Stefanies János adjunktus, Görgő Pál tanársegéd és Straub János gépész- mérnök szerkesztette, s Tóth Zoltán műszerésztechnikus kivitelezte. A ki­tűnően elkészített műszívvel egyelőre állatokon kísérleteznek, s úgy látják, hogy a mesterséges szívrendszer a sebészet számára eddig ismeretlen feladatok megoldását teszi lehetővé. Ezekről a lehetőségekről K u d á s z József professzor a következőket mondotta: — Egj'es szívelváltozások főleg fej­lődési rendellenességeket az eddig használatos műtéti eljárásokkal nem mindig lehetett gyógyítani, a műszív viszont biztosítja, hogy a szíven vér- telen körülmények között, a szív üre­geinek feltárása mellett lehet dolgoz­ni. A szív üregeiben a műszív alkal­mazásakor nem kering vér, a szív izomzatának viszont mégis biztosít­hatják az oxigéndús vérellátást. — Régi tapasztalati és a fiziológiá­ból jól ismert tény, hogy a téli álmot alvó állatok szervezetének oxigénigé­nye letargikus állapotban lényegesen kevesebb. Ugyanakkor az állatok hő­mérséklete is csökken. Az agy ho- szabályzó központja ilyenkor kikap­csolódik a működésből. Ezt a tényt használta fel az orvostudomány ar­ra, hogy olyan újabb gyógyszereket állítson elő, amelyek emberben is létrehozzák ezt az állapotot. Lehető­vé válik így az is, hogy a szerveze­tet 6—8 Celsius fokkal is lehűtsük. Ez a folyamat a gyógyszerek alkal­mazása mellett teljesen fájdalom- mentes. A betegek jól érzik magu­kat, aluszékonyak, de ha szólunk hozzájuk, felébreszthetők és kelle­mes állapotról számolnak be. Az emberi szervezet oxigénigényének ilyen jelentős csökkentése nagy biz­tonságot nyújt olyan műtétek elvég­zésére, és olyan állapotok áthidalá­sára, amikor a vérkeringést a műszív végzi, vagy egyes megbetegedéseknél a szív munkáját tehermentesíteni kell. Az eljárás tökéletesítése nagy feladata a mai kutató orvostudo­mánynak. (MTI) Pataky György bűvészrevűje Miskolcon A szakszervezetek megyei klubjá­ban (Kossuth utca 11) március 2-án. szombaton két előadásban, délután 5 és este 8 órai kezdettel tartja bemu­tatkozó estjét Pataky György a kézügyesség nagymestere. Műsorá­ban 60 kiváló bűvészszámmal szóra­koztatja városunk közönségét. A mű­sor kiemelkedő számai: egy nő el­égetése, a furfangos zsebtolvaj, mo­dern bűvészet, az 50 év előtti hipno­tizőr. Tommi a törpebaba és még sok mókás varázslat. Közreműködik Ma­rietta Éhm, a berlini Wintergarten volt primadonnája és Berta Gabriella bűvész-asszisztens. Jegyek 12, 10, 8 és 6 forintos árban kaphatók a Kos­suth utca 11. szám alatt, a kapusfül­kében. Mindenkit szeretettel hív és vár a Szakszervezetek Megyei Klubja. Városi tanácstagok fogadóórái Március l: Tóth Mária Nagyváthi úti is­kola 17.30—19 óráig. Benedek József Ko­lozsvári u. 23. 17—19 óráig. Március 2: Bartha Gyula Kun József u. 27. 16—18 óráig, id. Árvái András Göröm- böly, Gyár u. 33. 15—17 óráig. Március 3: Mikita György Görömböly, Tanács u. 39. 17—19 óráig. Március 4: Kövér József Mátyás király u. 51. 18—20 óráig. Március 5: Deák Lajos Szeles utcai is­kola 17—18 óráig. Március 6: Fonó Andor ősz u. 1. sz. 17—18 óráig, Németh Béla Közdomb u. i2. 17—19 óráig, Doma Imre vasgyári fiú­iskola 16—18 óráig, Vincze Pálné Győri kapu 82. 17-18 óráig. Március 7: Rohpcs Gyula Győri kapu 40. Patyolat Vállalat 17—19 óráig. Aszta­los Istvánné Bábonyi-bérc 10. 17 -19 óráig. Március 8: Buzási József Erdőalja telep 58. 16—18 óráig. Március 9: Oláh Istvánné Hoch János u. 10. Hejőcsaba 16—18 óráig. Március 10: Toppai József Anna u. 14. 8—16 óráig. Szegedi József Ómassa, Álta­lános iskola 16 18 óráig. Március 11: Sajó Aladár Diósgyőr, Hegy­alja u. 2. 17—19 óráig, Fényes Tibor Bár­sony János u. 2. 17—19 óráig. Március 12: Hlács Béla Nyírj esi párt­helyiség 18—20-ig. Március 13: Főrisch Gusztáv Lillafüred, 16—18 óráig. Sziklai Gizella Hejőcsaba, Szeretet úti iskola 16—18 óráig, Bogoly Ilona Hejőcsaba, Szeretet úti iskola 16— 18 óráig, Krabák József Szentpéterl kapu Téglagyár, 18—19 óráig. Március 14: Kerékgyártó István Diós­győr, János u. 97. 17—19 óráig. Mészáros János Pereces, Bánya u. 19. 16—18 óráig. Március 15: Tűzkő Géza Diósgyőr, Var­ga-oldal, Hajnal u. 4. 17—19 óráig. Gál Imre Miskolctapolca, Győri u. 11. 17—19 óráig. ÚJ CINÜNK Műszaki Anyag és Gé'rke. -iske- delmi Vállalat (volt Műszaki Bi­zományi Vállalat) — Miskolc, Petőfi tér 4. GYilllÖLCSFOCSEMEIÉK ELIDÜSÓT a kedvező időjárásra tekintettel MEGKEZDt flK A FELSÖ/SOLCAI k AUs.iOLABAH (a szerencsi műút mellett) naponta reggel 8-tól 16 óráig a következő facsemetéket árusítjuk: Korai-, őszi- és télikörte fajták, kiváló cseresznyefajták, különféle meggyek, besztercei és kiváló muskotály szilvák. Tíz darabon felül, levélbeni rendelésre, a csomagolási díj felszámítá­sával vasúton is szállítunk. A rendeléseket 8 napon belül, a megren­delő veszélyére, teljesítjük. Árak: I. oszt. koronás facsemete 11.— Ft, II. oszt. 9.50 Ft. Szélvédő szilvások létesítésére, 100 darabon felüli vételnél, a szilva csemete ára 5.50 Ft. Nagymiskolci Állami Gazdaság. Miért késik a termelőszövetkezetek énlíoanvao kiutalása?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom