Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-28 / 49. szám

A ÉSZAKMAGYARORSZAG K megszerezte és meqtartotta AZ EMBEREK SZERETETÉT Portré egy ózdi fő mér nőkről] Értekezletet tartottak a megyei tanács állandó bizottságainak elnökei és titkárai A KOHÓKNÁL az ötödik adago­lásnál tartanak. Közeledik a csa­polás ideje. 7~ Jól kidolgozott,'' meleg vas, szinte vakít. Nézzék csak meg, ugy-e igazam van? Vagy öten állnak a kémlelőnyí­lásnál. A vélemények egybehang­zóak: — Olyan, mint a tejszin. A fiatalabbak Gyuri bácsija, Schmiedt György főmérnök, elége­dett. Pedig az utolsó napok sok kellemetlenséget okoztak a kohá­szoknak. Gyakran éjszaka szalad­tak át érte egy-egy tanácsért, hogy mit is csináljanak, de van úgy is, hogy ő maga megy el kijavítani a hibát. Valami szerkezeti baj van a kohókban. Azon iparkodnak most, hogy ez megszűnjön, hiszen jócs­kán visszaesett a termelés az utol­só pár napban. Ahogy elnézem az itt munkálko­dókat, látom, hogy mindenki a fő­mérnököt hívja, kéri, hogy segít­sen. Hamar meg lehet állapítani, hogy Schmiedt György szeretett és becsült vezető itt. Mi az oka annak, hogy a fő­mérnököt ilyen szeretet övezi? 1953-ban került özdra és 54 óta gyárrészlegvezető. Nem volt ez új­donság számára, hiszen előtte Diós­győrben dolgozott ugyanilyen beosz­tásban. Ahogy mondani szokás, vé­rében volt már ez a szakma. Gyer­mekkora bányavidékeken telt el. Ott nőtt fel a munkásgyerekek között. Édesapja Erdélyben, majd Borsod megyében dolgozott bányamérnök­ként, szén- és ércbányákban. Mintegy 2000 emberrel dolgozik együtt s ahány ember, annyiféle. A vezető beosztásban lévők sokszor elfelejtik azt, mennyi türelem kell, hogy jól menjen a munka. Nem elég a kiváló szakmai tudás. Az utóbbi hónapokban gyakran olyanok^ is elvesztették a közmeg­becsülést, akikben pedig megvolt a jószándék, de nem voltak elég tü­relmesek. SCHMIEDT György ahogyan megszerezte, úgy meg is tartotta az emberek szeretetét. Bizalmat adott azoknak, akik kitárták előt­te szívüket, bármilyen problémá­val fordultak is hozzá. Az októbe­ri viharos napokban megőrizte higgadtságát. Csillapította, csende­sítette a felajzot: kedélyeket. És mindent megtett azért, hogy az emberek tisztán lássanak. A leg­főbb feladat akkoriban a kohók üze­meltetése volt. Míg sokan szerte­futottak, a sztrájkra buzdítottak, ebben a gyárrészlegben a munka mellett , tettek hitet. No persze, nem mindenki. A többség azonban hallgatott a lelkiismeretére, hall­gatott a főmérnökre, aki megma­gyarázta, mekkora kárt okoznának a népgazdaságnak és saját maguk­nak, ha a kohók leállnak. Jelenleg a munkástanács tagja. Ott is kiveszi a részét a munkából. Ezt mind másoktól tudtam meg. ö nem szeret beszélni magáról. Pedig szerintem nagyon hasznos lenne, ha a műszaki vezetők értekezletein mindezt és még sok olyan dolgot, amit ilyen rövid idő alatt nem lehet megtudni, elme­sélne mérnöktársainak. Könnyeb­ben és nagyobb lelkesedéssel men­ne a munka, ha a vezető megértő és türelmes lenne. Nem is kell olyan sok minden ehhez. Csak iga­zán embernek lenni, átérezni a má­sok gondját és úgy segíteni a mások baján, mintha a saját magunké lenne. ÉS EZT Schmiedt Györgytől meg lehet tanulni. TJrbán Nagy Rozália Az állandó bizottságok az elmúlt évek során bebizonyították, hogy képesek feladatuk ellátására. Szük­séges tehát, hogy újból megkezdjék munkájukat és mint a tanács javas- lattevő, ellenőrző szervei segítsék az állami feladatok végrehajtását. Az értekezleten Tóth István, a me­gyei tanács vb. titkára tartott tájé­koztatót. A vitában az állandó bizott­ság szakigazgatási szervének vezetői a megyei tanács végrehajtóbizottsá­gát bírálták. Ez főleg az októberi események előtti munkára vonatko­zott. A pénzügyi állandó bizottság elnö­ke, Juhász elvtárs sérelmezte, hogy a vb. tagok nem segítik őket, nem értékelték muiikájukat, pedig ők is választott szervek. Oroszi elvtárs, az ipari állandó bizottság elnöke elmon­dotta, hogy több javaslatot terjesz­tett a vb. elé, de eddig semmiféle intézkedés nem történt. A feladatokkal is foglalkoztak az értekezlet résztvevői. Az állampol­gári fegyelem erősen meglazult, kü­lönösen az adófizetésnél tapasztalha­tó ez. A pénzügyi bizottság tagjai­nak alapos felvilágosító munkát kell végezni, hogy a bevételi tervet, az önköltség csökkentését és a takaré­kos költségvetési gazdálkodást he­lyesen kialakíthassák. Csepregi János, a mezőgazdasági osztály helyettes vezetője elmondot­ta, hogy a legfőbb probléma ma a föld tulajdon- és használati viszonyá­nak rendezése. Ez a termelési biz­tonság alapja a jelenlegi szakaszban. Majd a belterjes gazdálkodásról be­szélt. Az ülés végén elhatározták* hogy az elkövetkezendő időkben a közös vélemény alapján intézkedési tervet készítenek. Javasolták, hogy a megyei állan­dó bizottság segítse a város, illetve a járások munkáját, de úgy, hogy ezek segítségével még jobb eredmé­nyeket érjenek el. Végül azt kérték az állandó bizottság tagjai, hogy a jövőben több megbecsülést kapjanak végzett munkájukért. (Tárná# TjqdicLrdÁkati Ingyen kapnak facsemetét és suhángot az egyéni gazdák Az ország fokozott fásítása érde­kében az erdőgazdaságok az idén in­gyen bocsátjáK az egyéni gazdák rendelkezésére a szükséges csemeté­ket és husángokat. Eddig már több mint 20 millió csemetét és körülbelül 800.000 suhángot igényeltek a gazdák az ország különböző vidékeiről. A termelt készletek ennél sokkal na­gyobb igények kielégítését is lehe­tővé teszik, ezért mindenki, aki fásí­taná kíván, jelentse be facsemete igé­nyét a helyi tanácsnál. (MTI) »— Képviselői fogadóórát tart Gá- csi Miklós országgyűlési képviselő március 1-én délután 2—5-ig Mis­kolcon a Hazafias Népfront irodájá­ban. Tanácsháztér 5; A miskolci városi tanács figyelmébe Az Avas szom­szédságában talál­juk a közlekedési dolgozóik kedveit művelődési és szó­rakozási helyét, a József Attila kul- túrotthont. A kul­túrotthon mindig a művelődési és szórakozási igé­nyek kielégítését biztosította. Kü­lönösen színes, pezsgő élet folyt azóta, hogy a kultúrházat többtíz­ezer forint költséggel újjáépítet­tük, berendeztük. Az októberi események azonban felborították a kultúrotthon egész­ségesen fejlődő életét. Három csa­lád önkényesen beköltözött a kul- túrotthonba és ez meglátszik az otthon életén. Igaz, hogy megszakítás nélkül folynak a mozielőadások, telt so­rokkal, szinte családias légkörben; Öt kérdés válaszra vár Egy pór közérdekű kérdésről írok. O Miért nem lehet a pereces! vona­ton elfogadni az autóbusz-bérletet? Mindennap megtörténik, hogy a dél­után 14—15 órai autóbuszra a pere­ces! őrháznál nagyon sokszor nem fér fel az utazó, mert azok vagy túl­zsúfoltalt, vagy egyszerűen meg sem állnak. így sokszor — autóbusz-bér­lettel a zsebünkben — kénytelenek vagyunk a vonattal utazni, amelyen fizetnünk kell. Igaz, hogy csak 50 fillért, dehát sok kicsi sokra megy. Miért ne lehetne az autóbusz-bérle­tet felmutatni és azt kezelné a ka­lauz? Azért talán, mert ez egy más vállalat? Szerintem egészen mind-' egy, mert mindkettő állami vállalat. Sok bosszúságtól kímélne meg ben­nünket, ha ezt a javaslatot elfogad­nák @ Miért nem lehet, különösen piac­napokon beállítani egy ingajáratot 12 és 16 óra között? Ez megoldaná a túlzsúfoltságot, mert az ingajárat csak a perecesi végállomástól a pe­reces! őrházig közlekedne, ahol a to­vábbutazók villamossal, 1-os, vagy 5-ös autóbusszal továbbmehetnének. Ha valaki megfigyelné mi történik a perecesi őrház melletti megállón a fenti időben, bizonyára igazat adna nekem. Sokszor fél 1-től fél 3-ig állunk az őrházban. derm«*R7+ő hideg­ben. © Miért nem lehet a vasgyári Konzum melletti tej boltban reggel 5 óra­kor meleg kávét, tejterméket kapni, úgy mint október 23-a előtt? Amíg a kijárási tilalom reggel 5 óráig tar­tott, érthető volt a kései nyitás, de most már érthetetlen. Nincs elegen­dő tejük? Miért nem adnak meleg teát a dolgozóknak? Ezek hiánya kényszeríti a dolgozók jelentős töme­gét a piac és a Stadion melletti gom­bában «-reggelizni-«. Persze itt nem teát, hanem rumot mérnek. Most. sajnos, reggel sehol sem lehet 7 óráig meleg italt kapni. Helyes ez? © Miért nincs cukorka és csokoládé a népboltokban, hanem csak a cuk­rászdákban és az eszpresszókban? M irt van például Sátoraljaújhely népbolt jaifoam mindez, sőt még az utcai mozgóárusoknál is? Szerintem Miskolc nincs messzebb Szerencstől, mint Sátoraljaújhely. © Az ifjúság részére szombatonként táncot biztosítanak. Legutóbb ál­arcos bált rendeztek az ö£szes köz­lekedési dolgozók részére, igen nagy sikerrel. Mégis hiányos a kultúrotthon működése. Ennek legfőbb oka, hogy mindössze a nagyterem és a könyvtár helyisége áll rendelkezés­re a különböző művészeti és egyéb körök számára. Az igény a dolgo­zók körében nő. Újat, felemelőt, szórakoztatót és szebbet várnak a kultúrotthon működésétől. Ezt az igényt a jelenlegi körülményei? között a kultúrotthon vezetősége nem tudja biztosítani. Nem lehet egészségesen előrehaladni, a lakók zavarják a munkát. A beköltözött lakók közül külö­nösen egyik család igen rossz la­kásviszonyok között élt, melynek következtében egy gyermekük ál­dozatul is esett. Ezeknek az embe­reknek lakásra van szükségük, de ez nem jelenti azt, hogy éppen a kultúra (és a művelődni vágyó kö­zönség) hajlékát foglalják el. Sür­gősnek tartjuk, hogy a várcsi ta­nács tegyen hathatós intézkedést, hogy ezeket a családokat megfelelő lakásba helyezzék. Sípos Imre Miskolc. — 2000 pohár tej, kakaó, kávé fogy el naponta, — mondja Farka- sovszki Istvánné, a Tejcsárda veze­tője. Néhány hónappal ezelőtt, ha 6—700 pohárral fogyott el Mi a meg- növekedett forgalom oka? A tanács felismerte a tej csárda fontosságát, s a régi, korszerűtlen helyiség helyett megfelelő helyiséget biztosított szá­munkra. Alig győzzük a munkát. Reggel 6 órakor nyitunk és záróráig telve az üzlet. Valóban: tiszta, csupa fehér, ízlé­sesen berendezett helyiség, . mely nemcsak vásárlókkal, hanem áruval is bőven el van látva. Pintér Mátyás-, né a bolt helyettes vezetője úgyszól* ván kérés nélkül szolgálja ki a tóra»* közönséget. Mindenkiről tudja, hogy ki mit kér, mit szeret. — Helyes lenne, — mondja Sza- lánczi Istvánné —, ha a budapesti tejcsárda mintájára nálunk is meg­valósítanák az ülve fogyasztást Ez esetben a tej féleségek mellett kiszol-« gálhatnámk a tejjel készült ételeket» adhatnánk gyümölcsféleségeket és fe­ketét is. Ez nemcsak nekünk lenne jó, hanem a vásárlóknak is. Ez a megoldás helyettesítené a városunk-« ban régóta nélkülözött diétás komy* hát. Meg kell valósítani az ötletet­Eddig több mint 27 ezer lottószelvényt adtak el Borsodban Az új nyereményjáték, a lottó iránt igen nagy az érdeklődés Bor­sod megyében is. Miskolcon és a megye községeiben eddig több mint huszonhétezer lottószelvényt adtak el s március 7-ig, az első húzásig — a jelek szerint — napról-napra nö­vekedik a szel vény vásárlók száma. Az új nyereményjáték máris igen népszerű — emellett növekszik a totózók száma is. Az Országos Takarékpénztár mis­kolci fiókja egyébként széleskörű hálózatot épített ki, hogy a megye minden részében vásárolhassanak lottószelvényt: a takarékpénztári fiókokkal, postahivatalokkal és az albizományosokkal együtt mintegy háromszáz helyen árusítják a szel­vényeket. Miért nincs a miskolci, de különö­sen a perecesi italboltokban elegendő bor és máért találnak ki mindenféle mondvacsinált ürügyéket a bor- fogyasztás korlátozására? Sátoralja­újhelyen minden italbolt teljes üzemmel dolgozik és mindenféle korlátozás nélkül ellátja a közönsé­get. KASSAI ALADÁR perecesi lakos. Kejtélyes gyilkosság Jákfalván (Rendőri riporterünk helyszíni jelentése) Jákfalván, ebben a kicsiny borso­di községben rendkívül rejtélyes gyilkosság történt. Szerdán a késő délelőtti órákban érkezett a jelen­tés a putnoki járási rendőrkapitány­ságról, hogy ismeretlen tettes vagy tettesek meggyilkolták Lux Dezső 51 éves jákfalvai lakost. A megyei rendőrkapitányság élet­védelmi csoportja az orvosszakér­MEGVEDJÜK AZ ELMÚLT 12 ÉV VÍVMÁNYAIT A Magyar Néptiiistársaság alkotmánya TÖBB mint 300 év múlt el azóta, hogy a XVII. századbeli angol polgári forradalom során Cromwell katonái egy nyilatkozatban összegezték a sza­badságért, a szebb, boldogabb életért harcoló forradalmi tömegek követe­léseit. Ez a nyilatkozat, amelyet a nép szerződése néven ismer a törté­nelem, az alkotmányok őse. Az azóta eltelt 300 esztendő alatt az első al­kotmány sorsa igen gyakran ismét­lődött meg. Itt Magyarországon is hosszú évszázadok folyamán az al­kotmány a zsarnokság és az önkény minden formája elleni küzdelem zászlajává vált. A dolgozó tömegek harcaik során az alkotmánytól vár­ták vágyaik beteljesülését, valóban szabad és emberhez méltó életük biz­tosítását. A burzsoázia azonban visszaélt a tömegek alkotmányba vetett hitével. . forradalmi harc erejének engedve a kizsákmányoló tőkések és kapita­listák, a történelem folyamán nem egyszer törvénybe iktatták a töme­gek követeléseit csak azért, hogy a valóságban elferdítsék, megcsúfolják a törvénybe iktatott alkotmány min­den sorát. Micsoda alkotmány az, amely kiváltságokat tesz, ahol egy maroknyi kisebbség úgyszólván tej- ben-vajban fürdik, élvezi az életnek, a természetnek és a társadalomnak minden szépségét, dőzsöl és uralko­dik, míg a dolgozók nagy többsége nyomorban él és szenved a legele­mibb emberi jogoktól is meg va fosztva. Tudjuk, mert volt szeren­csénk megismerni. Az ilyen alkot­mányból elege volt a magyar nép­nek, nem kér belőle többé soha! A magyar dolgozó nép érdekeinek megfelelő alkotmány a Szovjetunió felszabadításának következménye­képpen 1949 augusztus 20-án jött létre. Mit foglal magába ez az alkot­mány? A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG alkotmánya a szocialista termelési viszonyok kialakulását és megszilár­dítását szolgálja. Rögzíti a szocializ­mus vívmányait, vagy a szocialista építés során elért eredményeket. Abból indul ki, hogy csak a terme­lési eszközök szocialista tulajdona alapján a kizsákmányolást szolgáló magántulajdon és a kizsákmányoló osztályok megsemmisítésével számol­ható fel a többség nyomora és a ki­sebbség fényűzése. Csak a szocialista termelési viszonyok mellett válhat a munka valóban minden munka­képes polgár kötelességévé és becsü­letbeli ügyévé. Csak a szocialista termelési viszonyok biztosíthatják az alkotmányba iktatott állampolgári jogod? teljes megvalósulását. Ezért mondja ki az alkotmány, hogy: »A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama», és hogy »A Magyar Nép- köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé». Leszögezi, hogy: »Nd­lunk a termelési eszközök zöme már társadalmi tulajdonban van» »A M ag yar N ép köztársaság társ a dal mi rendjének alapja a munka« és »Min­den munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.» A magyar dolgozó nép alkotmánya azonban nemcsak az elért eredmé­nyeket rögzíti, hanem megjelöli a továbbfejlődés útját is. Előre mutat például ott, ahol arról szól, hogy a dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket, vagy ahol arról be­szél, hogy: »A Népköztársaság meg­valósítani törekszik a szocializmus elvét; mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint.» Az októberi ellenforradalmi ese­mények veszélyeztették népi demo­kráciánk vívmányait, az alkotmányt is. Az ellenforradalomnak minden kísérlete arra irányult, hogy meg- döntse, eltiporja eredményeinket, hogy visszaállítsa a kapitalisták uralmát. Ez nem sikerült nekik. OKULNUNK kell az októberi ese­ményekből, s úgy kell vigyáznunk, őrködnünk népi demokráciánkra, alkotmányunkra is, mint a szemünk világára. Lehet-e ennél szebb köte­lessége minden becsületes magyar hazafinak azon felül, hogy ezt az alkotmány is előírja: a Magyar Nép- köztársaság védelme minden állam- szent kötelessége! TÖRÖK ALFRÉI tőkkel együtt azonnal a helyszínre sietett. Jákfalván a Petőfi utca 4. szám alatti lakásán halva találták Lux Dezsőt. Nem messze a holttesttől ott hevert egy mintegy 20 centiméter hosszúságú konyhakés. Rövid tanú­meghallgatás után a nyomozó ható­ságok a következőket tudták meg. Lux az egyik földművesszövetkezet­nél dolgozott mint felvásárló-keres­kedő. Ebből és a meghallgatott ta­nuk vallomásából kő vetkezt ették, hogy az elhalálozott birtokában mintegy 20 ezer forint készpénz volt. Luxot a községben mindenki szerette, haragosáról senki nem tu­dott tájékoztatást adni. Az orvosszakértők véleménye sze­rint az elhalálozott koponyáján mintegy 15, tompa kemény tárgyból keletkezett sérülést találtad?. A tettes Lux torkán mély késszúrást is ejtett. A halotti vizsgálat és a tanúmeg­hallgatások alapján arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a bestiális gyil­kosság február 25-én este 7 és feb­ruár 26-án reggel 8 óra között tör­tént. Az időpont valószínűségét iga­zolja az a tény is, hogy az elhalálo­zott lakásán még a felfedezés idő­pontjában is égett a petróleumlám­pa. Lapzártakor a rendőri vizsgálat tovább folyik, a jelek szerint rend­őri bfavurra számíthatunk. KigyuMaifi Nehru repülőgépe és hényszerreszáüési tett Az AP jelenti: Nehru indiai mi- niszt ereinél? repülőgépe kedden ki­gyulladt és kényszerleszállást tett Rajcsur közelében. A repülőgép egyik motorja a levegőben kigyul­ladt és a pilóta a másik motor segít­ségével szállt le. Nehrúnák nem tör­tént semmi baja, a kényszerleszállás után mosolyogva lépett ki a repülő- gépből és egy másik repülőgépbe szállt át útjának folytatására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom