Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-14 / 37. szám

4

ESZAKMAGTAROHSZAl

Cs«t»rt8k, 1957. február 14.

Nem kell már a járáshoz utazgatni —

sok hosszúságtól szabadó Inak meg az adófizetők

Csak a községi adófizető polgár tudja igazán, mennyi bosszúságot, . kényelmet! engóget,, utánjárást, ß nem utolsó sorban fölösleges anyagi megterhelést jelentett, hogy az adóügyeket a. múltban a járási tanácsnál intézték. Az adófizetők és a községi tanácsok régi sérelmét orvosolja most a kormány: újból a községekben intézik az adóügyeket. Nézzük meg, mi is a lényege tulajdoniképpen az új rendelkezésnek?

A múltban az adófizetőknek — valahányszor egy-egy esedékes részletet kellett törleszteniük — mindannyiszor postán, csekken kellett befizetniük a pénzt, A befizetést igazoló postai szelvényt azután be kellett mutatnioik a községi tanácsnál, hogy ott. a járási székhelyen kezelt adó- főkönyv másodpéldányára bejegyezzék a törlesztést. Ezer és ezer panasz tanúskodott arról, hegy a járásnál kezelt iökönyv, a postai befizetés ilyetén való igazolása — egyáltalán ez a módszer — mennyi tévedésre, elírásra vezetett. Arról nem is beszélve, hogy minden tévedés, elírás

vagy más jogos sérelem egyet jelentett a naphosszakat tartó utazgatással; a panaszokat ugyanis csak a járási székhelyein tudták kivizsgálni, hiszen ott. tartották a főkönyvek eredeti példányait. Ugyanakkor az ilyen panaszos ügyek sokasága hetekre is elhúzhatta a sóról:..ek orvoslását.

Hát még a kivetések körüli zavarok! Mindenki tudja, hogy az, adó- felügyelők ►►•kiszállásai«, helyszíni terepszemléi nem szolgálhatták igazán a tényleges adóhelyzet megállapítását. De nem is lehetett a járási székhelyről megállapítani, hogy X. Y. gazdának, tulajdon- és jövedelemviszonyai után, mennyi adót kell fizetnie?

Ez a körülményes és oly sok bajt okozó adórendszer megváltozik. A főkönyvek visszakerülnek a községekbe. Oda, ahová ezek tényleg valók. Itt kell majd a pénzt is befizetni. kik,a ácsolva a postát és ezzel a már említett zavarokat. Ugyancsak a községek intézik majd az adókivetést is. Ilyen rendszer mellett bármclyL;. állampolgár könnyen, fáradság nélkül megtalálhatja az esetleges hibák forrását — s a tévedést a helyszínen, a községben korrigáltathatja. A kivetések leadása is sok bosszúságtól kíméli meg az adózókat. Hiszen a községben valóban tudják majd, hogy ennek vagy annak a gazdának — már csak hozzávetőlegesen is — ennyi vagy annyi lehet az adója.

Az új adóügyi rendszer feleslegessé tesz egy csomó papírt ás kiküszöböli a párhuzamosságokat. Természetesen az adófőkönyveik visszakerülése a községekbe bizonyos létszámemelkedéssel is jár, hiszen a jövőben minden községbe kell egykét »adóifeves«. De az Intézkedés, a kormányrendelet mégis széles ' körben fog örömet kelteni, hiszen százezreket ment meg a sok utánjárástól. í ráérnünk át ól — egyszóval a fáradságtól, bosszúság! .1. Az 1957. évi adókivetésit már a községekben végzik a február végéig beérkező adóbevallási ívek alapján.

Jól sikerült szülői értekesiet Parasztiján

A parasznyai általános iskola tantestülete és a szülök hétfőn este szülői értekezleten beszélték meg az oktatás, nevelés időszerű problémáit. Hárskúti Ferenc iskolaigazgató elmondotta. hogy az elmúlt félévi eredmény sokkal gyengébb volt az előző évinél. Figyelemreméltóan csökkent a mulasztók száma. Az egy évvel azelőttihez viszonyítva, felére esett.

A gyermekek viselkedését nagyon befolyásolták az októberi események. A hatás abban is megnyilvánult, hogy a gyermekek egymást kommunistának és ellenforradalmáénak nevezték és dobálták egymást. Gúny- leveleket írogattak a postán keresztül aláírás nélkül. Hiányzik belőlük a kellő tisztelet az idősebbek iránt. A gyermekek elmennek úgy a felnőttek mellett, hogy nem is köszönnek. És ez nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők hibája is. A tantestület ezen úgy igyekszik segíteni, — természetesen a szóbeli nevetés mellett —, hogy a gyermekek 9 órától 11 óráig és 15 órától 17 óráig nem tartózkodhatnak az utcán, kötelesek taúulni. Este pedig csakis szülői kísérettel mehetnek az utcára.

A részvevők közül több hozzászóló *— Bárdos Gyuláné, Kobcsó Pál, Ka- kucsi Ferencné, Oyőrfi Lajcsiié elmondotta: nemcsak a szülői nevelésben van hiba, hanem egyes pedagógusoknál is. Kifogásolták Tégiássy Attilánc viselkedését, aki megveri a gyermekeket, s volt eset. amikor gúnynevet is adott nekik. Kérték a szülök, változtasson ezen a viselkedésén.

Orosz Ferenc vb. titkár — igen helyesen — síkraszállt a p'd*gősu- sok tekintélyének helyreállításáért. Elmondotta, hogy akadnak a községben emberek, akik személyi ellentétből igyekeznek nevelőket lejáratni, mint Köpcsó Pál kulák tette. Megharagudott az egyik pedagógusra, s aláírásokat gyűjtött, hogy távolítsák el a községből. Iía a pedagógus követ is el hibát, segíteni kell őt annak kijavításában, nem pedig megbélyegezni, lejáratni.

A szülők nagy többsége egyetértett azzal, hogy a pedagógusok tekintélyét nem szabad lejáratni, hiszen ez a gyermeknevelésben megbosszulja magát. A szülői értekezlet utón is ottmaradtak, s hosszasan beszélgettek azokkal a nevelőkkel, pedagógusokkal, akik közvetlenül foglalkoznak gyermekeik tanításával, nevelésével. Arról beszéltek, hogy mit vár a szülő gyermekének tanítójától és mit vár a ^dagógus saját gyermeke nevelése érdekében a szülőtől.

Operaest Miskolcon

Február 18-án, hétfőn este 6 és 8 órakor a Béke filmszínházban az Országos^ Filharmónia nagyszabású operaestet rendez. A műsorban fellépnek Gyurkovics Mária Kossuth díjas kiváló művésznő, a Magyar Operaház tagja. Szabó Miklós, a rádió tenomtája. Kovács Irén és Littay Gyula a Miskolci Nemzeti Színház tagjai. A miskolci filharmonikus zenekart Fórray Miklós vezényli. Konferál: Gál György Sándor.

Tekintettel a rendkívül nagy érdeklődésre, az üzemek jegyigénylé- süket legkésőbb péntek délig jelentsék az Országos Filharmóniánál.

Hßi lehet beszerezni a növényvéiszereket

Gyümölcsöseink, védelme és ápolása érdekében tegyünk meg mindent. Megyénk területéről évente egyre több gyümölcs kerül exportra. Hogy

terméseink exportképességét fokozni tudjuk, megfelelő védelemben, kell részestteni gyümölesősei nket. Ehhez mindenfajta növényvédőszer rendelkezésre áll.

Hol lehet beszerezni a védőszereket ? Minden földművesszövetkezet kötelessége, hogy a körzetébe tartozó gyümölcsösök részére — egyéni dolgozók, termelőszövetkezet — biztosítsa a védőszeréket (fasebkátrány, gyümölcsfaolaj, káliszappan, nikotin, agiitox,, kénpor, egér irtó, arva*

lin, lóteiüírtő, novenda, peruit, sulfa- rol, qasiaforgécs.)

Minden egyéni termelő részére megvan a lehetőség, hogy a gabona* vetést a gyomoktól mentesítse, „Dí- kon if t1’ vegyszeres gyoniirt ősze rrel.

A növényvédőszerek szükségletének összeírását, a földművesszövetkezetek megkezdték, illetvé a legsürgősebben fejezzék be és rendeljék meg a szükségletet a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalatnál Miskolcon.

Kakuszi Károly MÉSZÖV

Orvosolják

a hejőszaloütai tsz tagok sérelmét!

• Hejöszalcnta nem nagy község, de a közös munka gondolata mély gyökeret eresztett. Ennek köszönhető, hogy kiállta a próbát és cllentállt az elleniorradalm i vi harn ak.

Mi történt ebben, a faluban?

A legforróbb napokban a tanács titkára hivatta a kisbírót és kiadta az utasítást:

—- Dobolja ki, hogy aki ki akar lépni a csoportból, jelentkezzen a tanácsházán. — Ez délelőtt történt. Természetesen az elnök és a tsz tagjai is hallották a dobolást cs azonnal munkához láttak. Nem sokkal később összehívták a' csoport tagságát, ahová meghívták a tanácstitkárt is. A feltett kérdésre, hogy miért dobaltatta ki, válaszolni nem tudott. Persze ezzel még nem volt befejezve az ügy. Elmentek a tanácselnökhöz és kereken kijelentették előtte:

— A tsz vagyonáért egyszemély- ben te vagy felelős. Ügy essen akár egy szalmaszálban is kár.

Az elnök ettől a perctől kezdve őriztette is a csoport minden vagyonát. Persze kilépő azért volt. Az 52 I családból 12-en be jelentették, hogy I elhagyják a csoportot. Ezek az emA. legeltetés ügye a Bodrogközben

A földosztáskor a legelőket Karosán és egyebütt is ériin tétlenül hagyták. Később ez a terület a földművesszövetkezet, majd ahol termelőcsoport alakult, a tsz tulajdona lett. Most, hogy több közös gazdaság feloszlott, az ügy kérdésessé vált. Áz volt a helyzet ugyanis, hogy a legelőre az egyéni gázdák is kihajthatták állataikat, annyit, amennyihez joguk volt. A jogot a föld arányában szabták meg.

Az októberi események után az egyéni gazdák azt is követelték, hogy a legelőket darabolják fel. így beszéltek Karosán is, ahol viszont a tsz együtt maradt és 182 hold legelő birtokosa.

Az elnök. Kondor Sándor viszont kereken kijelentette:

— Hajlandók vagyunk ezután is segíteni az egyénileg gazdálkodókon. Kössünk egyezséget a legelőre

is. A csoport majd számbaveszi, hogy Mlat állományához mérten mekkora területre van szüksége. A többit átadjuk az egyénieknek azzal, hogy a tulajdonjogról r.em mondunk le.

f A. problémát a csoport egyik köz- áyüiősén tárgyalnék;' s meghívták az' egyén! gazdálkodókat is. Az elnök szavai után Szabó Lajos egyéni gazda azt mondja:

— Mi nem megegyezni alkarunk, hanem tulajdoniba venni a legelőt.

— Arról szó sem lehet — kapta meg a választ. — Csak a mindenkori hivatalosan megállapított fű- bért, évi 60—80 forintot kérünk, így áll az alku.;:

De alkura nem került sor, mert nem tudtak dűlőre jutni.

Ez ft kérdés mindenütt másként vetődik fel, a .helyi sajátosságok szeriint. Illetékesek dolga, hogy minél sürgősebben döntsenek, hiszen itt a tavasz, az állatokat kihajtják. A gyors intézkedéssel elejét lehet venni a civódástnak, a végtelen vitáknak.

berek — ahogy az elnök elmondja — annakidején a kényszer hatására léptek a közösbe.

A csoport tehát együtt maradt, de a tanácstitkár igyekezett más vonalon ártani. Mindenekelőtt azzal, hogy a kulákok kezére játszott.

Az elnök olyan lakásban lakott, amely a múltban kuiáké volt. A csoport elég rossz állapotban vette át tőle az épületet. Állami költségen azonban rendbehozatták. Most a titkár kiadott egy végzést, amely szerint az elnök köteles' a lakást elhagyni és visszaadni régi tulajdonosának. A kulák nyomban be is költözött. Arról viszont már elfeledkezett, hogy a renoválási költséget megfizesse. Teli ette is, mert a tanács titkára állt mellé.

Helyes lenne, ha illetékes szervek utánanéznének a dolognak és orvosolnák a hejőszalontai termelőszövetkezeti tagok sérelmét;

Munkásokat keresnek

Az alábbi vállalatok keresnek Miskolcon szakmunkásokat és segédmunkásokat:

A Közlekedési Építőipari Vállal a# 150 kubikost, lö kőművest és 4 ácsot vernie fel. A sütőipar segédmunkásokat, a tér meny raktározási vállalat szintén segédmunkásokat kér. A. DIMÄVAG Gépgyárba esztergályos szakmunkásokat keresnek, a XVI-os autójavító lakatos szakmunkásokat és a Drótgyár segédmunkásokat venne fel. A felvételt a Deák tér 12. sz# alatti munkaközvetítő hivatal intézi*

A magyar hazatelepítési bizottság tárgyalása Belgrádiján

Belgrád (MTI)

Mint a Tanjug jelenti, a jugoszláv kormány képviselői kedden megbeszélést folytattak a Belgrádban lévő magyar haza telepítési bizottság tagjaival. A megbeszélésen jelen volt Pierre Bremon, az ENSZ menekült- ügyi főbiztosa hivatalának képviselője is. Ez alkalommal jugoszláv— magyar vegyesbizottság alakult,

amely február 14-én és 16-án a Szabadka és Pálmonostor melletti határátjárónál repatriálja azokat a magyar menekülteket, akik vissza óhajtanak térni Magyarországra. Az említett vegyes bizottság munkájában részt vesz az ENSZ menekültügyi főbiztosi hivatalának képviselőjét is,

(MTI*

cA reflektor (hűjében GÉCZI GYULA IGAZI ARCA

Előzetes letartóztatásba került a lezuilatt újságíró

Emberi mivoltából kivetkőzött, n züllött és részeges élettől eltorzult arcú, elhanyagolt külsejű, lumpenhé és ellen forradalmárrá vált újságírót állítunk a megye közvéleménye elé.

Néhány nappal ezelőtt a rendőrség őrizetbe vette Géczi Gyulát. Lehet, hagy sokakat megdöbbentett ez a hír, de akik ismerik őt, elérkezettnek látják az időt. Hogy véget vessenek bűnös üzelmeinek.

Ki ez a Géczi Gyula? Hogyan lett újságíró, hogy került a rendőrségre?

A népi demokrácia lehetővé tette' számára, hogy mint munkásszülők gyermeke, tanuljon, haladjon, szocializmust építő társadalmunk müveit, hasznos polgára lehessen, irodalmi pályát válasszon. Mint újságíró, visz- szaélt a lehetőségekkel, másként élt, gondolkodott és cselekedett, munkáján súlyos csorba esett, melyet nem tudott kiküszöbölni. Képrhutatáoát megismerték és így elvesztette értékét, becsületét a társadalom előtt, de különösen az ellenforradalom idején követett el súlvos bűnöket.

Újságírói palváját a néphadseregnél ke2dte, majd az MTI-hez került. Innen hamarosan az épülő szocialista városba, a »Kazincbarcikai Éri- tők-« lapjához került dolgozni. ^ Előléptetése nagy lehetőséget nyújtott számára. Ezt azonban züllése meggátolta. Munkáját elhanyagolta, visz- szaélt vezetői beosztásával. Részeges volt, botrányos szerelmi ügyeivel fiatul családi életet akart megbontani. Rontotta a lap erkölcsi hitelét és környezetében a munkafegyelmet. Az akkori pártbizottság több esetben foglalkozott magatartásával, míg végül, mint a párt tag»át, szigorú megrovásban részesítették és fegyelmi úton elbocsátották a laptól. Ezután sem dobták el. Lehetőséget adtak számára, hogy helyes útra térjen, tanuljon hibáiból. Az újonnan épült berentei erőmű szénosztályozójához került, adminisztratív munkakörbe. Átmenetileg látszólagos javulást mutatott, ezt látva, újra bizalmat kapott a párttól, az üzemi alapszervezet titkára lett. Mértéktelen, köny- nyelmű, léha életét hamarosan itt is folytatni kezdte, amely tovább vitte a lejtőn. Munkáját újra elhanyagolta... 4 műszakiak számtalan esetben panasszal fordultak emiatt a pártbizottsághoz. Az- üzem műszaki és adminisztratív dolgozói elmondják: gyakran részegen járt be az üzembe. Többször mes történt, hogy a kokszolóból az irodaházba vitték »fáradalmait« kipihenni. Magatartásáról mintegy 10 dolgozó írt levelet akkoriban a pártbizottsághoz. Az üzemben, Q7. újvárosban, vagy Miskolcon, aki csak ismeri őt, megrögzött alkoholistának tartja. Azt mondják: »a lumpen elemek mocsarába süllyedt,

akinek alkotó munkájára a társadalom nem számíthat«. Az üzem egyik munkása megjegyezte: »Ö nem segített a társadalom javait gyarapítani sem közvetlenül, sem közvetve, csak fogyasztott. Meginná, ha lehetne, Krisztus köpönyegéről a csattot is.«

Mint züllött törzsvendéget elítélték

a Tiszai pályaudvar utasellátó dolgozói is. Számukra is feltűnt gyakori ottléte, vajon mivel foglalkozhat ez az ember, hogy ennyi ideje van itt időzni és miből költekezik? Sokszor egyik ►►zsibbadtságából« ki sem »gyógyult« és tovább folytatta az ivást. Emberi külseje eltorzult, A vállalat munkástanácsának elnöke (n^ki egyébként egyik legüensőbb barátja) szerint: --egyetlen baja volt Géczi Gyulának, hegy teljesen eladta magát az italnak« A vállalat dóig óz öi arról !s tájékoztattak, többek között Nyéki György, a vállalat főkönyvelője, hogy züllöttsé gének meggátlására Géczi Gyula négyhetes alkohol-elvonó-^ kúrán vett részt Gyöngyösön, dé e£ sem használ*.

Hibáit tetőzte a^zal, hogy ha csak tehette, mint párttitkár, igyekezett jogtalan előnyökhöz jutni. Példán1 fizetésemelésért folytatott harcot »a maga számára«. A múlt év januárjától júliusig, máig sem tudni, milyen címen, gyakran távol volt Budapesten a vállalat pénzén. Rejtélyes útjai ráadásul helység-megjelölés és láttamozr nélkül történtek. Megbot- ránkozva beszélnek arról is, míg mások becsületes, öntudatos munkával szereztek erkölcsi és anyagi megbecsülést a jó munkájuk jutalmául, addig Géczi Gyula minden fáradság nélkül, becstelenül akart meg nem érdemelt elismeréshez, pénzhez jutni. Például, amíg az alkohol-elvonókúrán volt, nem tudni, kinek a »jóvoltából«, »jó munkájáért« kiváló dolgozó-jelvénnyel és a velejáró pénzjutalommal akarták kitüntetni. Szerencsére, ez nem történt meg. mert Poteczki elvtárs, a munkaügyi osztály vezetnie és a tröszt vizsgálata megakadályozta.

Mondani sem kell, hogy az ilyen ügyei ellenszenvet váltottak ki a dolgozók körében, jogosan sértette és háborította fel igazságérzetüket. — Hiába tárták fel hibáit, hatalmi tébolyával ellensúlyozta. Általános, kialakult vélemény róla. egynéhány hozzá közelállótól eltekintve, hogy kiskirály-típus volt, pedig ő maga is többször írt a lapban a kiskirályok ellen. Összeférhetetlen volt. Állandóan intrikált, turkált. Durva hangon beavatkozott a műszaki'kérdésekbe és túlzó követeléseket támasztott féléjük. Szemben állt azokkal, akik gátolták, vagy helvtelenífettév valamilyen formában káros, egyéni törekvéseit. Valósággal

féltek tőle ai emberek.

Nem furdalta lelkiísmeretét az sem, hogy személyi bosszúból köz- tiszteletben álló embereket bemocskoljon, vádoljon, szóban, vagy írásaiban. Minden erkölcsi alap nélkül a párthoz való hűsége miatt vádolta meg egyik cikkében Zsigmondi és Greff elvtársiakat, az üzem vezetőjét és később párttitkárát. Féltek »hatalma« ellen fellépni, mert a csodaszarvas sorsára jutottak volna, mini például Paul gépésztechnikus, aki Géczi Gyula közvetett »segítségével« 3,5 hónap alatt 9 áthelyezési papírt kapott üzemen belül, fizetésének csökkentésével. Ma is fájó emlék* ként őrzi ezt.

Elvesztette a becsületes emberek bizalmát, erkölcsi megbecsülését. Ezfi látva, olcsó népszerűséggel igyeke* zeit magának támaszt keresni kétes gondolkodású, ingatag, önző embe* rek körében. Erre italbarátsága jő alkalom volt. Párttitkári funkciójával visszaélt, szélhámoskodott, fele* lőtlenül ígérgetett. Elnézte, sőt maga is támogatta a fegyelmezetlenséget, a törvénytelenséget. Egyik munkásnőnek négy napi igazolatlan mulasz* tását igazoltatta a munkaügyi előadóval. Amikor ezt helytelenítették, »ne oktass« volt rá a válasza.

A múlt év augusztusában szabadultak meg tőle »rehabilitáció« útján, az Északmagvarország-hoz került dolgozni, ahol látszólag október 23-ig rendesen viselkedett. Majd 23- tcl kezdve ismét megmutatta igazi arcát, politikai állásfoglalásával is. Annak ellenére, hogy az első nanok- tól kezdve alig volt józan, aktívan fcfeette részét a hibák bírálatának leole alatt az ^Henforradalmi hangulat, az anarchikus .törvénvtelénségek előkészítésében, sőt ő masa is személyesen résztvett ilyen cselekményben.

• Mindjárt az első napokban a még Selyemréten levő szerkesztőség folyosóján tippet osztogatott a fegyvereseknek, kiket kell elvinni a kommunista újságírók közül,'mint »csibészeket.«. '“Később már fegyveresen járt-kelt és az ellenforradalmi lég-