Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-08 / 32. szám

ŐSZINTÉN a lakáskérdésről o ______________ • _____ Ű ] módszerek a lakásügyek intézésében — Több megértést, igazságot és gyorsabb ügyintézést — A lakásügyi rendelkezések lényeges pontjainak átfogó ismertetése feltárására felhívás történt, s így arra is, hogy az igénylő a reá esetleg nem vonatkozó kérdésekre is köteles »nem« szócskát a megfelelő rovatra rávezetni. Ezért — mint cik­künkben már említettük — ismételten kérünk az igénylők­től igazmondást, becsületességet, hogy ne fordulhasson elő, mint a múltban, olyan esetek, hogy a ható­ságot félrevezették, vagy összebe­minden önkényes lakásfoglalót azonnal kilakoltatunk. A társadalmi bizottság egyébként — későbbi működéséről a város la­kosságát idejében tájékoztatni fog­juk — a benyújtott igényléseket felül­vizsgálja, s emberi szempontok figyelembevételével sürgősségi és jogossági mérték szerint az igénylési kérelmeket több cso­portra osztja be. Csoporton belül, érkezési sorrend szerint kerülnek későbbiekben a la­kásigények kielégítésre. Lakásügyi vonatkozásban a múlt évi szeptember hó 30-án megjelent Geissner József, a Szénbányászati Földkotró Vált at at főémtésvezetője A műszaki és a fizikai dolgozók alkuié együttműködésének eredményeként khüno teljesítményeket érnek el a kurityáni külszíni szénfejtők szélve, szervezkedve, önkénye­sen olyan lakásokat foglaltak el, melyek nem illették meg őket, s más igényjogosult családokat ütöt­tek el a családi otthontól. Elhatározásunk, hogy az önkényes lakásfoglalásokat felszámoljuk, s azokban az esetekben, ha a lakás elfoglalójának volt lakása, a jogta­lanul elfoglalt lakást kiüríttetjük, a jövőben pedig 35/1956. M. T. sz. rendelet van ér­vényben, melynek végrehajtási uta­sítása a közeljövőben jelenik meg. Ez a rendelet igyekszik felszámolni a múlt jogos lakásügyi sérelmeit, s reméljük, végrehajtási utasítása ed­dig több — le nem zárt — kérdés megnyugtató -megoldására ad vá­laszt. A rendelet a lakóházaknak há­rom kategóriáját különbözteti meg, éspedig: a) társadalmi tulajdonban álló, b) személyi tulajdonban levő, de tanácsi rendelkezés alatt álló, végül r rAz »Eszakmagyarország« szerdai Számában már foglalkoztunk a Mis­kolci Városi Tanács végrehajtó­bizottságának azzal a határozatával, hogy a lakásügyek intézésében a? eddiginél jobb módszereket kíván bevezetni. Megnövekedett városunk lakossága saját életében valóban érezhette, hogy a lakásügyek intézé­sében az elnyúlt időszakban több vo­natkozásban hibák mutatkoztak. Sokan érthetetlenül álltak a szo­morú tény előtt, hogy a város la­kosságának egyrésze, annak elle­nére, hogy városunkban országos viszonylatokat figyelembevéve is, komoly arányú lakásépítési pro­gram folyt, mégsem jutott la­káshoz, vagy ha jutott, az nem volt megfe­lelő. Sokan kérdezték és beszélték, hogy mi tulajdonképpen az igazság, miért nem juthat minden dolgozó kényelmes, életkörülményeihez meg­felelő, zavartalan családi életét biz­tosító lakáshoz. Fentiek után önként adódik, hogy a város lakosságához teljesen nyíl­tan, őszintén beszéljünk, meg­mondjuk azt, mi a tényleges hely­zet, milyen segítséget várhatnak a tanácsapparátus dolgozóitól és mi­lyen támogatást nyújthat a lakosság is a lakáskérdésekben ural­kodó helyzet gyökeres változtatásá­ra, megjavítására. Elsősorban tiszta, gyors és érdemi ügyintézést akarunk, ahhoz azonban, hogy ezt megvalósítsuk, a lakosság részéről türelemre, megértésre^ és nem utolsósorban becsületességre van szükség. Mindenki előtt ismeretes, hogy varosunk lakossága az elmúlt idő­ket figyelembevéve, létszámban legalább is megkétszereződött, főút­vonalaink forgalma bátran vetekedik a fővárosiakkal, s hiába épültek szép számmal lakások Miskolcon, mindez nem elég. Sajnos, számol­nunk kell azzal a körülménnyel, hogy az új lakásépítési programok megvalósításáig igen kevés lesz a rendelkezésre álló és kiutal­ható lakás. legalább is á benyújtott igények nagy tömegéhez viszonyítva. Tudo­mására kell hoznunk a lakosságnak azt is, hogv országos viszonylatban az egy szobára eső átlagos laksűrű­ség városunkban a legmagasabb, sehol nem jut annyi lélekszám egy szobára, mint Miskolcon. Mégis, mi a helyzet, hogyan tudjuk ezt az igen nehéz, szinte pillanatnyilag elintéz- hetetlennek látszó feladatot, SZERTE a világon mind többet foglalkozik a szakirodalom a kül­színi szénfejtés kérdésével. Ennek nemcsak gazdasági, de szociális okai is vannak. A szakemberek azon fára­doznak, hogy mindazokon a helye­ken, ahol a gazdaságosság meg­engedi, úgy termeljék ki a szenet, hogy a rajtalévő takaró réteget le­fedik, gépi földmunka útján és az így felszínre kerülő szenet a bányá­szok a napvilágnál termeljék ki és továbbítsák a felhasználás helyére. Ezzel lehetővé válik sok olyan dol­gozónak szabad levegőn való foglal­koztatása, akik korábban a mély- művelésű bányában, nehezebb kö­rülmények mellett tudták a szenet kitermelni és felszínre hozni. Ebből az elgondolásból kiindulva hazánkban is mindazokon a terüle­teken, ahol a földmunka gépesítése ezt lehetővé teszi, rátértünk a kül­színi szénfejtésre. Tatabánya, Orosz­lány, Pusztavám és Ormcsbánya is már sok tapasztalatot adott a kül­fejtés indokolt és hasznos voltára. Most a Borsodi Szénbányászati Tröszt kurityáni bányavidékén in­dult meg nagymértékű külszíni szén- fejtés, melynek kivitelezését a tröszt a Bányászati Földkotró Vállalatra bízta. ENNEK a külszíni szénfejtésnek — mely az eddigi külfejtésektől merő­ben eltérő, más és új technológiá­val kidolgozott módon kerül kivite­lezésre — az az érdekessége, hogy szállítóeszköz nélkül, az ország egyetlen óriási méretű lépkedő kot­rógépével történik a művelés. A lépkedő kotrógép hatósugarát figyelembevéve szállítás nélkül meg­oldható az, hogy a már kiszeneit árokba vissyatölthetjütc . az új. lefe­désre kerülő paszta fedőréteget. Néhány adatot kívánunk közölni a lépkedő kotrógépről, melynek isme­retében fogalmat alkothatunk az óriás gép kapacitásáról. A gép daruhossza 40 m, kotróedény űrtartalma 3 köbméter. Ez annyit jelent, hogy egyetlen munkaciklus­sal 3 köbméter földet, mintegy 70 m , távolságra rak át.------- «IMIIM» c) személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakásokat. A rendelet a személyi tulajdonban lévő, szabad rendelkezésű lakásokat kiveszi a lakásügyi hatóság igény- bevételi jogköréből, tehát az 1953. évi április hó 1-e után épült, bármi­lyen terjedelmű lakást, az 1953. évi április hó 1-e előtt épült, három szo­básnál nem nagyobb házban lévő la­kást, háromszobásnál nem nagyobb öröklakást, szövetkezeti lakást a tulajdonos maga használhatja részben, vagy egészben bérbeadhat­ja, vagy akár másnak át is enged­heti. A rendelet szerint továbbiakban (b) pont) vannak személyi tulajdont képező (nem államosított), de taná­csi rendelkezés alatt álló lakások is, melyekre általában a lakásügyi ren­delkezések vonatkoznak, azzal az ed­digiektől eltérő lényeges kivétellel, hogy abban az esetben, ha ilyen la­kás megüresedik és arra a tulajdo­nos maga, vagy egyeneságbeli roko­Ma, amikor az ország egész iparát a szénbányászat termelése nagyrész­ben befolyásolja, igen figyelemre méltó a Szénbányászati Földkotró Vállalat munkájának az az eredmé­nye, mely ezév január 1-től a hó végéig egészséges, egyre fokozódó termelést mutat. Amíg a hó elején napi 200 tonna termelést értünk el, addig ez a termelés a hó végére 3— 400 tonnára emelkedett naponta, míg január végén az 500 tonnát is meg­haladta és február 5-én már a 700 tonnás napi termelést tudtuk elérni. A Szénibányászati Földkotró Válla­lat dolgozódnak nagy küzdelmet kell vívniok az időjárás nehézségeivel, mert a terület átázott, mély sárban ; komoly megpróbáltatásoknak van­nak kitéve. AZ ORSZÁG parancsoló szüksé­gessége megérteti a dolgozóikkal, hogy minden nehézséget vállalni kell. A fizikai dolgozók a műszaki vezetőkkel vállvetett küzdelmük eredményeképpen született meg a meglepőm szép eredmény.­közmegnyugvásra megoldani, Vagy legalább is a becsületes meg­oldást megkeresni. Ügy gondoljuk, hogy városunk túlnyomó többségének álláspont­ja az, hogy elsősorban azok a miskolci családok, emberek jus­sanak lakáshoz, akik városunk­ban már 6—10 éve, vagy régeb­ben lakók, tehát régi miskolciak. Lakáskérdésünk rákfenéje az volt, hogy igen sok újonnan letelepedett családot, sőt sok esetben nem is csa­ládot, hanem csak egyedül élő dolgo­zót kellett lakáshoz juttatni. Állás­pontunk értelmében tehát azokat a dolgozó családokat juttatjuk legelső­sorban lakáshoz, akik városunknak már sok éve lakosai. Február 1-i hatállyal bevezettük a cím-nélküli igénylés rendszerét, tehát nem köt­jük az igénvlést kiutalni vélt lak­címhez. Tudjuk azt, hogy igen sok kérelem érkezik maid be. szinte na­pokon belül lakásüevi hatóságaink­hoz, azonban nyomatékosan fel kell hívnunk a város lakossá­gának figyelmét, hogy az új lakás-igénylési nyomtatványra, abban az esetben, ha kiutalható lak­címet tud. a címet saját érdekében vezesse rá, mert ezzel olyan — rész­leteiben apró, de egészében igen nagy segítséget nyújt, mely lényeges mértékben emeli az igénybevehető és kiutalható lakások számát! A sokszáz, vagy többezer igénylést társadalmi szervek képviseleteiből alakult bizottság vizsgálja felüt\ ez a bizottság vezeti rá az igény­lésre véleményét, s azt is, ha az igénylő kérelmében nem a valóság­nak megfelelő adatokat tüntette fel határozatunk szerint, meg ha az igénylő teljesen, vagy valamelyest jogosult is, — de nem a való Ságnak megfelelő adatokat tüntette fel, kérelmét nem teljesít­jük:. Az újonnan kibocsátott njmm- Aatványon egyébként a valódi adatoktaki r VÁLASZ a nyugdíjasok leveleire A nyugdíj kérdéssel kapcsolatban sok levelet kapott szerkesztősé­günk. A leveleket eljuttattuk az illetékes szervekhez, amelyek az aláb­biakban válaszoltak rá: VILISCH JÁNOS, ALBERTTE- LEP. Megállapított nyugbérét fel­emelni, illetve nagyobb összegben folyósítani nem lehet, mert a beszá­mított évek után nyugdíja helyesen van megállapítva. * KÁRPÁTI ISTVÁN, ZSUJTA. A megállapított ellátásokat az. ONYI a határozat megküldése után 14 na­pon belül kiutalja. Ha azóta ellátá­sát még nem kapta volna meg, sür­gesse annak folyósítását. (Bp., Guszev u. 10.) Lehet, hogy a felszaporodott munkák miatt késik a megállapított hadigondozási díj folyósítása. * MÁV NYUGDÍJAS: Amennyiben jelenlegi munkaviszonyát a vállalat 1957 március 31-ig megszünteti, kér­heti nyugdíja átváltását. Munkavi­szonya megszűnése esetén jelenlegi nyugdíját 30 százalékos nyugdíjpót­lékkal kell növelni. Részletes felvi­lágosításért forduljon az SZTK al­központ nyugdíj osztályához. ' * KERÉKGYÁRTÓ JÓZSEF, HEJÖ- KERESZTUR. Kérelmével forduljon a MÁV Nyugdíj hivatalhoz. (Bp. VI., Lenin körút 45.) * HUTKA JÓZSEF, FÓNY. A mező- gazdasági munkavállalók öregségi biztosítása 1939 jan. 1-el lépett élet­be és innen lehet csak beszámítani a munkaviszonyt. Ha a kemcncepa- erdészet igazolja munkaviszo­nyát, az igazolást küldje be az SZTK alközponthoz, ha igényét elutasítják, fellebbezéssel élhet ellene. Ezeket a munkaviszonyokat OMBI-könyv alapján fogadja el az alközpont. * TURJÁN JÓZSEF, DÉDESTAPOL- CSÁNY. A beküldött határozat sze­rint a szükséges 10 év helyett csak alig 1 és félévi munkaviszonya nyert beigazolást, így nyugdíjat nem kaphat. A perecesi bányából szerez­zen be igazolást és újból kérje a nyugdíj megállapítását. Munkatársi igazolás nem elegendő a munkavi­szony igazolásául. * HANK FERENC. PUTNOK. A nyugdíj megállapításához 10 évi munkaviszony szükséges és ha átte- lepülése előtt is mint alkalmazott dolgozott, a munkaviszonyokat össze lehet számítani. JÓNÁS MIHÁLY, SAJÓSZENT- PÉTER. A megvont nyugdíjak felül­vizsgálata most folyik és azt az ONYI végzi. Kérelmével az Orszá­gos Nyugdíjintézet (Bp. V., Guszev u. 10.)-hez kell fordulnia. * GERGELY JÓZSEFNÉ, HIDVÉG- ARDÓ. Hadigondozási díja ügyében a járási tanács szociális osztályához kell fordulnia. * OROSZ JÁNOS, SÁROSPATAK. Az öregségi nyugdíjhoz 10 évi mun­kaviszony szükséges és azt a dolgozó több munkaadónál, megszakítások­kal is megszerezheti. A munkaviszo­nyok között 5 évnél nagyobb meg­szakítás nem lehet, mert ekkejr az előző összes munkaviszonyát elvesz ti. Az ipari munkaviszonyokról az SZTK alközpontok nyilvántartást ve­zetnek 1929. jan. 1.—1945. szeptem­ber 1-ig, azután á dolgozónak kell igazolni munkaviszonyait. Az öreg­ségi nyugdíj igényt az állandó lakó­helyre illetékes SZTK alközpontnál kell előterjeszteni. (Folytatjuk.) A gyámhatóság közli Városunk gyámügyi igazgatását 1957 február 4-től kezdve a városi kerületi tanácsok igazgatási osztá­lyai, mint I. fokú gyámhatóságok in­tézik. Ez időtől kezdve tehát a szü­lői felügyelettel, a gyám és gond­nokkirendeléssel, a kiskorúak házas­ságkötésével, örökbefogadásával, lát­hatásával, erkölcsi züllésének és bű­nözésének megelőzésével, a nem ön­jogú személyek vagyonjogi ügyeivel a családi jogállás rendezésével továbbá a kiskorúak állami gondo­zásba való vételével kapcsolatos in­tézkedések végett a kerületi igazga­tási osztályokon működő gyámügy előadóhoz kell fordulni. A város gyámügyi igazgatását a városi tanács igazgatási osztálya, mint II. fokú gyámhatóság irányítja na (apa, anya, fiú, leány stb.) szá­mára tart igényt — s az egyébként igényjogosult — (nincs pl. kitiltva), akkor a lakást a lakásügyi hatóság köteles nevezett részére kiutalni. Ilyen lakásban, ha nem tulajdo­nos, főbérlő lakik, de az a lakást más lakással akarja elcserélni, a cseréhez a tulajdonos, ha többen vannak, tulajdonosok, az összes tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Ilyen lakásból (házból) viszont ide­gen főbérlőnek csak akkor lehet fel* mondani, ha a tulajdonos, vagy tú- lajdonostársak megfelelő ellenértékű és nagyságú fakást ajánlanak fel. Felmerült vita esetében a bíróság dönt. Harmadik csoportba (a) tartoznak a társadalmi tulajdonban álló lakó­házak és lakások. Ezekre az általán nos lakásügyi rendelkezések — az előbbi megkötöttségek nélkül —* vo­natkoznak, tehát a bérlő (lakó) sze­mélyét az I. fokú lakásügyi hatóság határozza meg, kiutaló határozattal. Mindenki részére lehet kiutalni lakást, aki nem rendelkezik la­kással, (ágybérlő, albérlő volt) vagy van la­kása, de igényjogosultsági mértékét nem éri el (pl. hárman laknak egy szobában), továbbá annak is, aki el* cserélni kívánja lakását, de nem utalható ki lakás annak, aki lakásáról lemondott, vagy eladta (három évig), akit kitiltottak, vagy aki lakást Önkényesen foglalt el. A rendelet intézkedik a szolgálati lakások létesítéséről, továbbá a la­káscserék lebonyolításáról, s ebben a vonatkozásban arról is, hogy ha valaki valamely oknál fogva (pl, elhalálozás, válás) igényjogosultsága mértékét meghaladó lakását kisebb lakásra kívánja átcserélni és a cse­rét illetékes helyen bejelenti (Ingat­lanközvetítő Vállalat), attól lakását a bejelentés keltétől számított hat hónapon belül igénybevenni nem szabad. Állást foglal határozottan a tekin-í tetben is, hogy lakószobának az a helyiség tekinthető, amely 6 m3 alapterületet meghalad. (Háromszor két méternél nagyobb helyiségek tekinthetők tehát lakószobának.) Az igényjogosultság mértékét a régebbi rendelkezések szerint határozza meg* tehát 2 személy részére jár egy lakó­szoba. Páratlan számú családnak' plusz egy lakószoba jár. Kivételes* indokolt esetben plusz egy külön szoba tanácsi rendelkezéssel bizto­sítható. Szabályozza a társbérletet, és eb^ ben a vonatkozásban csere esetén a cserét megtagadja a lakásügyi ható­ság, ha a csere következtében a má­sik társbérlő hátrányosabb helyzete be kerülne. Lényeges^ különbséget tesz társ­bérlet és bérlőtárs között, mert utób-s bi esetben a bérlőtársak minden he-* lyiséget, így lakószobákat is közösen* használnak. Részletesen intézkedik a bérbe­adó és bérlő kötelezettségeiről. a bérbeszámítási, bérvisszatartási jogról az előbbi rendelkezésekhez» hasonlóan. Szabályozza végül a bér-* let megszűnését, lemondást a bérlet­ről, halál esetén a bérletviszonyt, ai lakás elhagyását, kiutasítást (valami­lyen városból, vagy helységből) la* kásügyi vonatkozásban. A rendelet egyébként sok olyan körülményi (vita. felmerült anyagi vonatkozású kérdések) bírósági hatáskörbe utal# melyeknek megnyugtató elintézése valóban csak bírói úton lehetséges. Határozottan állástfoglal amellett# hogy társbérleti jogviszony csak kü­lön bejáratú, vagy azzá tehető helyiségekre létesíthető. Végül szabályozza a lakásmentesítés kérdését, mely szerint, ha valaki 30 napot meghaladó időre lakását el-* hagyja (attól távol tartózkodik), mentesítést köteles kérni A mentesítés mentesítő bizonyít^ vánnyal történik, ezt a lakásügyi hatóság adja ki. A rendelet »vegves rendelkezésében« foglalkozik a la­kásügyi hatóságokkal, azok hatás- és feladatkörével és eljárási szabályai­val. * Természetesen az említettek a la­kásügyi rendelkezéseknek csak igen töredékes, bár lényeges részét teszik ki. Sok olvan esetenkénti probléma merülhet fel, melynek megoldására írott szabálv nincsen. Ezért minden esetben külön is gondos mérlegelésre és az általá­nos erkölcsi szabályok alkalma­zására van szükség. Mindez azonban emberismeretet és főleg a lakosság részéről becsületes­séget és igazmondást igényel. Nem utolsósorban pedig megértést és tü­relmet mind a lakásügyi hatóságok* mind pedig az ügyfelek részéről. Várost taná*$

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom