Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-08 / 32. szám

4 esZAKMAÖfABORSZÍT Péntek, 1957. február 8. Minden erőnkkel támogatjuk a pártot, a kormányt a rend, a fegyelem megvalósításában A szerencsi járás kommunistáinak aktívaülése Fontos felhívás a pedagógusok részére A megyei tanács művelődésügy! osztá­lya felhívja a megye valamennyi közép­iskolájának, technikumának és általános iskolájának igazgatóját, hogy közöljék nevelőtestületükben , mindazokkal az egyetemet végzett nevelőkkel, akik vala­melyik tudományegyetemen nemet, fran­cia vagy angol nyelvből annakidején legalább sikeres alapvizsgát tettek, egy éven belül levelező hallgatóként a vh* Jászt ott nyelvből képesítést szerezhetnek* A felvételi kérelmeket az igazgató ja­vaslatával ellátva február hó 12-ig ter­jesszék tel a megyei tanács művelődért* iigyi osztályára. Egy-e**"’ tanácskozás akkor ered­ményes, ha abból a kommunisták erőt merítenek a további munkához, ha megmutatja a helyes utat és tet­tekre serkentá az embereket. A sze­rencsi járás kommunistáinak aktíva- értekezlete elérte a célját. A beszá­molóból és a felszólalásokból a tunyaság száműzése, a tettrekcszség, a lelkesedés csendült ki. — A párt cs a kormány helyes mederbe tereli az életet, mondotta a beszámoló, azonban hogy mielőbb megszilárduljon a rend, a fegyelem, azon nekünk is fáradozni kell. Fogadónap a megyei tanácson sohasem ígérgessen feleslegesen. Csak arra tegyünk fogadalmat, aze ígérjük meg, amit meg is tudunk valósítani. Igazsága van László élvtársnak. Valóban szakítani kell azzal a káros gyakorlattal, hogy valaki felelőtlenül ígérgessen. Ezzel csak a párt, a kor­mány tekintélyét, ássa alá. Az aktíva több más problémára is felhívta a figyelmet, Jelen tőségének megfele­lően tárgyalták, beszélték meg azt, hogy a kommunistáktól több kezde­ményezést, aktivitást vár a párt, hogy az MSZMP tagjai intézőbizott­ságai minden erejükkel támogassák, segítsek a munkástanácsokat. Értékes és hasznos volt ez a ta­nácskozás. hisszük, hogy meg is lesz az eredménye a gyakorlati munká­ban. (török) Felhívjuk a megye lakosságának figyelmét, hogy a Borsod-Abauj- Zemplén megyei tanács végrehajtó­bizottságának tagjai a megyei tanács épületében (Miskolc, Tanácsháztcr 1.) I. emelet 16. számú tanácsadó irodá­jában naponta hivatalos idő alatt fo­gadónapot tartanak. Február 12-én Galkó Lajos, 13-án Németh Imre.' 14-én Balatoni József, 15-én Kiss József, 16-án Koós István, 18-án Tóth István, 19-én Fekete László, 20-án Csorba István, 21-én Hegyi Imre, 22-én Kelemen Sámuel, 23-án Deme László, 25-én Busznyák András, 26-án Bogár Károly, 27-én Tóth Mar­git, 28-án Strobek Gyula, március 1-én Gyárfás János. Bátrabban agitáljanak a sátoraljaújhelyi a tömegek között kommunisták örvendetes tényként kell megálla­pítani, hogy az aktíva reálisan érté­kelte az október 23 előtti és utáni helyzetet és helyes tanulságokat, következtetéseket vont le belőle. Bí­rálták az elvtársak és elvetették azo­kat a módszereket, intézkedéseket, amelyek károsak voltak a népnek, ugyanakkor kiálltak amellett és vé­delmezték ami Jó és hasznos volt — Tudjuk az MDP súlyos sebeket ejtett a demokratizmus elvén. Nem kérünk többé az önkényeskedé&bol, a törvénysértésekből, a basáskodás- bóL Kijelentjük azonban, hogy őr­ködni fogunk szocialista vívmánya­ink felett. Visszautasítjuk azt a nézetet, amely szerűit csak rossz és^ semmi jó nem történt az eltelt 12 év alatt. Csak a vakok nem látják, hogy a Hofthy-rendszerhez képest hazánk­ban, alapvető változások mentek végbe. A kommunisták legfőbb feladata­ként. az aktívaülés a felvilágosító, nevelő munkát jelölte meg. Nagy szükség van erre, mert most valóban sole kérdésre kell magyarázatot adni a kommunistáknak, egyébként e té­ren súlyos mulasztásokat követtünk él. Helyesen mondotta László Ru­dolf elvtárs, a bodregkeresztúri részt­vevő : — Vajon nem a nevelés hibája-e, hogy ití ej ütöttünk, hogy bekövetke­zett október 23. De igen, ez is nagy­ban hozzájárult. A magyar katona, ha már mindenét eldobálta, hátizsák­ját, a köpenyét, a bakancsát, de a fegyverét akkor sem engedte ki a kezéből. Most pedig a legelsőnek a puskáját dobta el. Mi ez, ha nem a fegyelemre való nevelés elmulasz­tása. Feltétlen okulnunk kell a hibákból, — folytatta László elvtárs.— Ahhoz, hogy a munkások, a dolgozó parasz­tok hitét megnyerjük, agitációnk Élénk viták folynak mostanában pártszervezeteinkben a kommunisták között. A vita legtöbb helyen azo­nos kérdésekről folyik. Az október- novemberi események, az ellenforra­dalom es a párttagok helytállása, — ezek a legvitatottabb kérdések. Egy­re nő azoknak a pártszervezeteknek a száma, amelyekben a vita már a napi időszerű pártépitési és politikai kérdésekről és a kommunisták előtt álló feladatokról folyik. Ezek közé tartozik a sátoraljaújhelyi városi pártszervezet is, amely számszerűleg még nem nagy. de a kommunisták lelkes, egyre fokozódó tevékenysége biztosíték arra. hogy egyre' gyorsab­ban növekedjék a párt tekintélye és politikai szerepe a város életében. A pártszervezetnek olyan régi tag­jai vannak, mint Rácz István, Abo- nyi Lajos és Bépási József, akik már a 19-es Tanácsköztársaság idején és a 25 éves Horthy fasizmus alatt is resztvettek a munkásmozgalomban. Közülük egyeseket ezért meghurcol­tak. vagy börtönbe zártak. Ezek az elvtársak az októberi, novemberi ellenforradalmi ese­mények idején is szilárdan kiáll­tak kommunista meggyőződésük mellett és az MSZMP újjászervezése során az elsők között léptek a pártszerve­zet soraiba. Mellettük foglalnak he­lyet azok a kommunisták, akik az 1945—46-os években kezdték meg a harcot és azóta is becsülettel részt- vettek az elmúlt évtized nehéz küz­delmeiben. Az utóbbi években ők is 1átták a súlyos hibákat, féltették a pártot, s ezért több esetben határo­zottan felléptek a helytelen pártve­zetési módszerele ellen. Nem rajtuk múlott, hogy harcuk nem járt ered­ménnyel. Az ellen forradalmárok Sátoraljaúj­helyen aránylag hosszú ideig garáz­dálkodtak. Kummer és bandája még novemberben is uralta a várost és környékét. Több vezető kommímis­Tegyenek különbséget a megtévesztett emberek és az ellenforradalmi elemek közü.t — Szervez­zenek mind több elméleti, politikai vitaestet tát elhurcoltak, napokig fogva tar tották és agyonlövéssei fenyegették meg őket. így akarták megakadó lyozni a párt újjászervezését- Ez azonban nem sikerült nekik. Sátor­aljaújhelyen is szétzúzták az ellen- forradalmat, s a kommunisták hoz­zákezdtek a párt újjászervezéséhez, s ma már élénk párlék tről számol hatnak be. A pártszervezet munkáját az önállóságra való törekvés, a kez­deményezés és a párttagok áldo­zatkészsége jellemzi. Hetenként kétszer, kedden és pénte ken szoktak találkozni a párt-helyi­ségben. Ilyenkor beszámolnak ta­pasztalataikról, a dolgozók politikai hangulatáról, megtárgyalják, melyek azok a kérdések, amelyek a város lakosságát foglalkoztatják, milyen rémhírek vannak és hogyan kell eze­ket visszaverni, hogyan kell a dol­gozókkal a való helyzetet megismer­tetni. Ezeken a megbeszéléseken szí­vesen vesznek részt az elvtársak, mert az eszmecsere folytán tisztáb­ban látják az egyes elvi és politikai kérdéseket, szélesedik látókörük és konkrét érveket kapnak az agitáció­hoz. Itt mindenki szabadon kifejt­heti véleményét a vitatott kérdésről, egyetérthet vele, vagy bírálhatja azt. s így a különböző nézetek és véle­mények harca során kristályosodik ki a helyes álláspont. Ezek a megbeszélések egyáltalán nem hasonlítanak azokhoz a sab­lonos, — kérdés-felelet« zeni — szemináriumokhoz, amelyeket az MDP idején kellett látogatni ok. Mondjuk meg őszintén, hogy megle­hetősen szárazák és unalmasak voltak ezek a szemináriumok és ne csodál- j kozzunk rajta, hogy emiatt egyre j kevesebb elvtárs vett részt pártok­tatásbafi. Az élvtársak elmondják, hogy most műiden különösebb szer­vezés nélkül, valóban önként és ta­lán éppen ezért egyre növekvő számban vesznek részt az elvtársak ezeken az elméleti, politikai vitaes­teken. A sátoraljaújhelyi kommunis­ták jó politikai előkészítés után he­lyes és meggyőző érvek birtokában eredményes felvilágosító munkát vé­geznek a város dolgozói között. En­nek nyomán a városban napról-nap- ra javul a politikai hangulat, egyre többen bíznak a párt és a kormány’ intézkedéseiben. Mindemellett azon­ban vannak még olyan jelenségek is, amelyek akadályozzák a párt szer­vezeti erősödését és nehezítik a párt politikai munkáját. Az egyik, ilyen hiba, a kommunis­ták soraiban itt-ott felbukkanó szük- látókörűség, szektásság, a meggyőző felvilágosító munka háttérbe szorí­tása. Egyes elvtársak a megtévesz­tett ellenforradalmi elemek befolyá­sa alá került dolgozókkal szemben is adminisztratív eszközök alkalma­zását sürgetik. Nem tesznek különb­séget a tényleges ellenforradalmi elemek és megtévesztett emberek között. Gajdosi Lajcs elvtárs, a párt- szervezet intézőbizottságának elnöke több ízben is felhívta az elvtársak 200 bükki laragóembtr munkában A Bükk hegység déli fekvésű köz­ségeiben — Cserépfaluban, Cserép- váralján, Bükkzsércen — évtizedes múltra tekint vissza a fafaragás. Kü­lönösen sok kasza-, kapanyelet, sze­kérrészeket s más, a mezőgazdaság­ban nélkülözhetetlen eszközt készí­tenek. A mezőkövesdi járási földmű­vesszövetkezet szerződést kötött több mint kétszáz faragóemberrel a ké4 szítmények értékesítésére. Tavaly például mintegy 170.000 forint értékű faárut hoztak forgalomba. Cserépfaluban most szövetkezeit alapon műhelyt állítottak fel. Ta-» vaszig 250.000 forint értékű mezőgaz•* dasági faárut akarnak készíteni. A szakszervezeti kulturmunka új útja Irta: Kováts György, a Lenin Kohászati Művek kulturotthon-igazgatója 4 z október—novemberi esemé- nyék súlyos visszaesést okoz­tak az addig virágzó szakszervezeti öntevékeny kuliúrmunkában is. A művészeti csoportok, szakkörök munkálkodása a minimumra csök­kent, sok helyen teljesen megszűnt. Érthető dermedtség lett úrrá a kul- túrmunkásekon. Ma már azonban beszélhetünk arról, hogy ez a der­medtség feloldóban van és napról napra jobban megindul az élet a pró­batermekben, szakkörökben. A normális élet helyreállításával azonban nem szűntek meg minden­hol a kételyek, hogy hogyan alakul majd a jövőben az üzemi kulturális tevékenység. Sok helyen hírek kap­tak szárnyra, hogy megszűnik a szakszervezet irányítása, felosztanak csoportok, együttesek. Voltak, akik kihasználva ezt az alkalmat, hívoga- tással, csábítással bomlasztották, gyengítették ez eddig erős csoporto­kat. Ez a bizonytalan állapot szeren-! cséré csak rövid lejéig tartott, mert; a Szakszervezetek Országos Szövet­sége a helyzetet gyorsan tisztázta és ma már teljes egészében előttünk áll a szakszervezeti kultúr mun ka biztos jövője, megnövekedett fel­adatai. Ma már köztudomású, hogy a dolgozók kulturális nevelése sok­kal inkább a szakszervezetek feladatai lesznek, mint eddig voltak. Sőt azt is le lehet szögezni, hogy üzemi kulturmunka csak szakszer­vezeti kulturmunka lehet, üzemhez tartozó bármi Íven kulturális tevé­kenységet folytató csoport csak a szakszervezeti kulturális vezetőszer­vek irányítása alatt állhatnak. Ebből következik, hogy a szakszervezeti kulturális szerveknek a jövőben a legszorosabb kapcsolatot kell kiépí­teni az ifjúsági és társadalmi szer­vekkel. A z ország megrendült gazdasági helyzete természetesen érez­hető 1957-ben a kulturmunka anyagi támogatásában is. Az állami támoga­tás 70%-os csökkentése a legszigorúbb takarékoskodásra, meggondolt gaz­dálkodásra kötelez. Általában az üzemi kulturális költségvetés bevé­tel és kiadás szempontjából mélyen alatta marad a múlt évinek. Ft azonban nem jelenti azt. hogy eddigi kiváló művészeti csoport­jainkat, szakíiörrinket oszlassuk fel. Sőt, első és legfontosabb fel­adatunk ezeknek a régi létszám­ban és színvonalban való teljes visszaállítása, 3 próbák és foglalkozások megkez­dése, feladatok, szereplések kitűzésé. A bevételek csökkenése kövéikezté- ben nem szabad új csoportokat lé­tesíteni, valamint az életképtelen, közönséggel nem rendelkező csopor­tok működését erőszakolni. Csökken­teni. kell az apparátus létszámát és a bérjellegű kiadásokat. Tovább fenn kell tartani, sőt helvenkint fo­kozni kell a dolgozók általános mű­veltségét elősegítő ícmoretteriesztő munkát. Egyszóval: a m«®en«ndett anyagi kereteken belül minőséget kell adni a dolgozóknak! Számítva kön^kiacJqcunk kibővültére, mó­dunkban l«sz a könyvtárak mulasz­tásait pótolni és bő alkalom fog nyílni a nemzeti kultúra h-~ ........ n vainak felkutatására. Ezekhez pe­dig a csökkentés ellenére is, biztosí­tani kell a pénzt. Fel kell arra készülnünk, hog”- kö­zönségünknek, a kultúrott honok lá­togatóinak eddig nem ismert, vagy nem nyilvánított igényei fognak je­lentkezni, mely új igényeket, ha nem is kritikátlanul, de ki kell elégíte­nünk. Ezért igen fontos, egyben ne­héz feladatunk az elkövetkezendő hónapokban ezen új igények felmé­rése, felülbírálása, egyben kielégí­tése. Erre azért is inkább nagy szük­ség van, mert a múlt évben sok he­lyen mutatkozó részvétlenségnek, esetleg közönynek oka éppen az volt, hogy a közönség igényeinek nem megfelelő előadásokat, műsorokat erőszakoltunk, ismeretterjesztő mun­kánkat nem a jelentkező igények Ki­elégítésének szolgálatába állítottuk, hanem legtöbb esetben ötletszerűen rendeztük azokat. Épüljön ez a mun­ka a jövőben a látogatók igénvei szerint. Változás lesz a szakmai felügyelet szempontjából is. Megszűnik az ed­digi kettősség — Népművelés, Nép­művészeti Intézet — és a jövőben a szakszervezeti kulturmunka szakmai szempontból kizárólag » Népművészeti Intézethez, Illetve annak különböző osztályaihoz tartozik, melyek elsősorban a társadalmi szö­vetségeken keresztül (pl. Országos zene- és dalosszövetség stb.) gyako­rol iák a szakmai felügyeletet. Ezzel a Néoművészeti Intézet feladata és felelőssége megnő, tekintettel azon­ban arra, hogy ott a legkiválóbb . szakemberek foglalnak helyet, a megnövekedett munka ellenére biz­tosítottnak látszik a hozzáértő szak­mai felügyelet és jó segítségnyújtás. Mindazon hírekkel szemben, melyek a Népművészeti Intézetet már fel­oszlatták, az igazság az, hogy meg­erősödve, az eddiginél sokkal aktí­vabban fogja a szakszervezeti kul- túrmunkát segíteni. A Szakszervezetek Megyei Ta- nácsa mellett működő kultur- tanács megszervezésének terve is fel­merült, melynek feladata volna a megyei szakszervezeti kulturmunka egységes elvi irányítása az országos kultúrpolitikai irányelvek alapján. Természetesen nem foglalkozna rész­feladatok kidolgozásával, mert azt minden esetben a szakszervezeti kul­túrotthon vezetősége végezné. Szer­vezettséggel, jó szakemberek bevo­násával egy ilyen szerv feltétlenül segítségére lesz a megyei szakszer­vezeti kultúrvezetőknek. Filharmónia! Ez a szó és a mö­götte rejlő fogalom éveken keresz­tül sok keserűséget okozott- a szak- szervezeti kultúrotthonoknak. Hogy a vidéki dolgozók csak a legritkáb­ban juthatlak hozzá fővárosi előadá­sokhoz, vagy művészekhez, annak Jó­részt ez az intézmény volt az akadá­lya. Az óriási műsorárak. a Filhar­mónia által beszedett 30 százalék olyan magas helyá^a^at követelt > '■ Ionosén kisebb kultűrotthon^khan. hogv kétszer is meggondolta egy kul­túrotthon-! eazgató, hogy bele mer­jen-« vágni egy fővárosi műsor le­bonyolításába'. Bár még nem ismerjük teljesen az új Thátia műsoriroda programját, eddigi rövid tevékenysége azt mutatta, ho*rv minden szempont­ból más utakon kíván haladni, mint a Filharmónia. Ha ez az úi műsoriroda segítségére lesz a «szakszervezeti kulbírotthónok­nak és kisebb helveken is lehetővé teszi egy-egy nagy művész vendég- .szerecését, a szakszervAreU k-nl vezetői'' igen komoly ­számíthatnak, elsősorban azért, mert a szakszervezeti kultúrottbonok 1á- togatóinak száma nem jelentéktelen. Várjuk a Thália szocialista alapon való igazi művészi tevékenységét. Ami az öntevékeny csoportok mű­soranyaggal való ellátását illeti, mondhatnánk évtizedes hiányt kell pótolnia a szakszervezetek új kiadó­jának, a Táncsics kiadónak. Éveken keresztül nem volt olyan hivatalos műsoranyag, mely úgy a művészeti csoportok, mint a közönség igényeit kielégítette volna. Ezért tévelyegtek bizonytalanságban sok esetben szín-4 játszóink és kapták sorban a lesújtó bírálatokat. Ha az új kiadó ezt a hiányt pó­tolni tudja, ugrásszerűen emel­heti a csoportok művészeti szín­vonalát és munkakedvét. Ugyanígy szükséges, hogy a terve­zett szakszervezeti irodalmi folyóirat színvonalában minden igényt kielé­gítsen. JT omoly terve a Szaktanács kul- túrosztályának a Szakszem c- zeti Filmközpont létesítése. Közis­mert tény, hogy különösen vidéken a szakszervezeti filmszínházak (akár normál, akár keskeny) műsora mesz- sze mögötte van a MOKÉR filmszín­házaknak. Ha a létesítendő filmköz- nont ügyesen dolgozik és mindig jő filmmel látja el a szakszervezeti filmszínházukat, elsősorban az ipari dolgozták igényeinek kielégítésén se­gít. mert főleg ipartelepeken van­nak a szakszervezetnek filmmel rosz- szul ellátott filmszínházai. Minél előbb várjuk a Szakszervezeti Film- központ préfm'ér- film jelt. Az elmúlt 12 évben, a hibák elle­nére, egészséges szakszervezeti kul­turmunka fejlődött ki. Most pedig, amikor a nárt és a kormánv a régi hibák kijavítására törekszik, min­den bizonnval elhárulnak azok az akadálvok is, mellek a szakszerve­zeti kulturálí«! tevékenvsé? még na­gyobb aránvú feüőd^ét pátohák —» Rajtunk áll. hogv m^ffr^adva Á áj lpJWös^erofcet. töretlenül emeljük a munka színvonalát, mint láttuk. új eszközök, új segítő intézkedések i sénybevé telével s figyelmét az ilyen nézetek káros kü vetkezményeire. A félrevezetett dolgozókat vilá­gosítsuk fel, győzzük meg őket — tie „ fenyegetésekkel, hanem a tények erejével arról, hogy a párt új utón indult el, hogy a kormány már eddigi tetteivel is bebizonyította, hogy gyökeresen szakított a régi R -kosi-féle veze­tési módszerekkel, s el van szán­va arra, hogy minden, a múltban elkövetett hibát ki fog javítani A sátoraljaújhelyi Városi pártszer vezet harcos kommunistáitól a pár azt várja, hogy határozottadba: lépjenek fel a dolgozók előtt. Necsaj egymással folytassanak szenvedd Íves vitákat, hanem hirdessék báí ran a párt igazát, — a dolgozók kő zött. A tények erejével bizonyítsák hogy új utón indultunk el. Ez az u út mindenekelőtt azt jelenti, hogy - párt, a kormány főfeladatának te kinti a dolgozók jólétének állandó növelését és minden más kérdési < főcélnak rendel alá. Igaz, ma mé* komoly gazdasági nehézségek aka­dályozzák a gyors felemelkedést. D< az idő és szorgalmas népünk mun­kája, a párt megújhódott vezetése í biztosíték arra. hogy hamarosan la küzdjük nehézségeinket és kijavít juk a múlt hibáit. E meggyőződéi alapján végezzék felvilágosító mun« iájukat a sátoraljaújhelyi pártszer* rezet kommunistát. (szemes)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom