Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-06 / 30. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 30. szám r a 50 fillér 1957 február 6, szerda ­ÚJRA LENG A VÖRÖS ZÁSZLÓ A BORSODNÁDASD1 LEMEZGYÁRON Az októberi események kö­vetkeztében lekerült a Borsod- nádasdi Lemezgyár ormáról a proletariátus vörös zászlaja. A napokban valamennyi üzemi MSZMP alapszervezetben gyű­lést tartottak, s a kommunisták követelésére a munkástanács újból kitüzette a gyárra a dol­gozók vörös zászlaját. A gyár csaknem minden üzemrészében működik már az MSZMP alap­szervezet és a párttagok élen haladnak a termelésben. A hen­germűben Sulyok Ferenc, Kor­mos József hengerészek és Ér­sek Gyula Kossuth-díjas járnak elől jó példával. A kommunis­táknak nagyrészük van abban, hogy február első három mű­szakján a dolgozók csaknem 109 tonna készárú finomlemezt hengereltek előírásukon felül. Az elektróolvasztárok pedig 30 tonna önteccsel szárnyalták túl tervüket. Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VI. ülésszaka A TASZSZ közli: Február 5-én a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VI. ülésszaka. Délelőtt 10 órakor kezdődött meg a nemzetiségi tanács ülése, amelyen elfogadták az ülésszak napirendjét és munkarendjét. A napirenden sze­repelnek a Szovjetunió népgazdaság­fejlesztési tervéről és a Szovjetunió 1957. évi állami költségvetéséről szó­ló előterjesztések, előadói beszéd ar­ról, hogy a szövetségi köztársaságok bírósági szervezetének kérdéseit a szövetséges köztársaságok törvény- hozásának hatáskörébe utalják, elő­adói beszéd arról, hogy a területi és határvidéki közigazgatási és terület- beosztási kérdéseket a szövetséges köztársaságok hatáskörébe utalják továbbá a nemzetközi helyzetnek és a I Szovjetunió külpolitikájának kérdé­sei. (MTI) 10 693 tonna szén A januári sikeres tervteljesítés lián február első napjaiban visz- szaesett a széntermelés a borsodi szénmedencében. A febi * 4 i tel­jesítmény azonban már biztató. A Borsodi Szénbányászati Tröszt bá­nyászai ezen a napon 8.337.8 tonna szenet küldtek a felszínre, napi ter­vüket 108.3 százalékra teljesítet­ték. Az ózdiak 2.355.2 tonna szenet termeltek ezen a napon, amely 94.2 százalékos napi tervteljesítés­nek felel meg. A Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt februárig esedékes tervét 104.6 százalékra teljesítette. Az ózdi tröszt eddig esedékes havi tervteljesítése 90.4 százalék. MA: Kádár János elvtárs felszólalása a salgótarjáni nagyaktíván • cjIk íráitudák felelől iéqe Fel akartak akasztani két gyereket Sátoraljaújhelyen Ismét a falujárókkal a dolgozó parasztok közölt Irénke apukát, anyukát keres J 1 Az elért eredmény a közös fáradozás gyümölcse Izsója Iván tanácskoztak az edelényi járás bányaüzemeinek MSZMP vezetőig munkástanács-elnökök, műszaki vezetők Kis bómyászMu Izsófalva. A piros- . jitós házacskák közül kiemelkedik megyónik egyik legszebb kulturális intézménye, a többmillió forintos költséggel épült kultúrház, mely büszkén hirdeti az elmúlt 12 év vív­mányait. Ebben az épületben jöttek össze az elmúlt napokiban az ede­lényi járás bányaüzemeinek MSZMP vezetői, kommunista munkástanács elnökei és műszaki vezetői. A kül- és belpolitikai kérdések mellett kicserélték a saját üzemeik területén szerzett pártépítő és ter­melőmunka tapasztalatait. A felszó­lalók szavaiból a párt iránti ragasz­kodás, a nép, az ország iránti mély­séges felelősségérzet csendült ki. A tanácskozáson legtöbben a pártpoli­tikai és pártszervezési munkáról be­széltek. Szinte valamennyien • arról szólták, hogy üzemeikben jó ütemben halad a párt szervezése, s a kommunistáik egyre nagyobb sze­repet vállalnak az üzemek politikai és gazdasági életének konszolidálásá­ban. Néhol még tapasztalható bizo­nyos félelem, tartózkodás, vissza­húzódás a politikai életben való ak­tív részvételtől. Kovács és Palotás elvtársak el­mondták: féltük a pártot attól, hogy »mammut« párt legyen, mert akkor elkerülhetetlenül bekerülnek soraiba karrierista, ingatag, oda nem való elemek. Véleményük szerint alapo­san meg kell nézni, kit vesznek fel a pártba, hiszen az utóbbi hónapok eseményei mérlegre tették a kom­munistáik elvhűségét, szilárdságát. Nem valók pártunkba olyanok — mondották —, akik vörös zászlót égettek, leverték a vörös csillagot, támogatták és támogatják ma is az ellenforradalmat. Ugyanakkor óva intettek egymást esetleges szektás hibáktól. Démuth elvtárs például arra figyelmeztetett, hogy ne taszít­suk a. reakció oldalára azokat az egyébként jószándékú embereket, akik esetleg az események hatására, vagy tudatlanságból rosszat mond­tak, de ma már belátjál?, helytelenül cselekedtek, s ezt tetteik is bizonyít­ják. Mindannyian egyetértettek abban, amit Tóth elvtárs mondott: »A párt népi demokráciánk vezető ereje volt és marad, mert anélkül nincs szocia­lista építés.« Majd hozzáfűzte, hogy az MSZMP a vezetést nem a hatalmi szóval, parancsolgatással éri el, ha­nem a meggyőző politikai útmutatás­sal. Kifejezte azt is, hogy a párt­tagoknál nem elégséges, hogy jól tel­jesíti termelési tervét, hanem figye­lemmel kell lenni arra is, hogyan áll ki a párt mellett, hogyan védi meg különböző támadásoktól, rágalmaiétól. Ezt kell tenni azoknak is, akik fel­vételüket kérik a pártba. A pártmuhka kérdései mellett nagy gonddal foglalkoztak a terme­léssel. A hozzászólások azt tükröz­ték, hogy bennük bányászszív dobog, átérzik a felelősségüket az ország sonsa iránt, tudják, hogy felemelkedésünk kulcsa a széntermelés fokozásában van. ök maguk is örülnek, hogy a nagy nehézségeik ellenére is várakozáson felüli eredményeket tudtak elérni. Ezzel nem elégszenek meg. A bánya munkástanácsának legfőbb gondja, hogy az egy főre eső széntermelést fokozzák, amihez politikai segítséget nyújtanak a pártszervezetek. A ter­melés növelésének több gátló ténidé­zőjét is felemlítették. Rosszak a csil­lék, laza a munkafegyelem. Varga elvtárs szerint előfordul, hogy nincs aki bátran kiállna a lazaságok ellen. Vermesi elvtárs. a rudolftelepi bá­nyaüzem munkástanács elnöke ki­jelentette, a jövőben nem riadnak vissza attól sem. hogy a javíthatatla­noknak kiadják a munkakönyvét, — de - munkafegyelem megszilárdítá­sának fő módszerét a nevelésiben Látják. A felszólalók szó vétették, hogy a Borsodi Szénbányászati Trösztnél még mindig sokan vannak. Utaltak arra is, hogy a termelés fokozása egyre több képzett bányászt igényel. Elégedetlenségüket fejezték ki, hogy a tröszt kevés segítséget ad az üze­meknek. Majd arról szóltak, igyekez­zenek módot találni arra, hogy a ter­vek teljesítésén túl továbbra is segít­hessék a megye iskoláit és kórházait. A tanácskozás nyomán elénk tárult a pártszervezetek és a munkástanácsok egyre javuló együttműködése, egymás kölcsönös megbecsülése. A kommunisták tudják, hogy a mun­kástanácsokat segíteniük kell, mert céljaink azonosak és tagjaik zöm­mel becsületes dolgozók. Ügyanekkor a munkástanácsok tagjai is felisme­rik, hogy az elért eredmény a közös fáradozás gyümölcse. Egyhangú tö­rekvésként hangzott el, hogy a szel­lemi és fizikai dolgozók békés alkotó munkára vágynak, melynek biztosí­tását a párt vezetésével a pártszer­vezetnek, a munkástanácsoknak és a szakszervezeteknek baráti együtt­működésében látják. PÁL LAJOS A nemzeti egységről és a Hazafias Népfrontról 1 lazánk és más országok törté- nelme is tanúsítja: minél na­gyobb veszély, nehézség és ka­tasztrófa sújtotl egy népet, annál nagyobb volt a törekvés a nem­zeti összefogás megteremtésére, és egyre szilárdabb egységbe tö­mörültek a haladást segíteni akaró erők. És viszont a bajok, a nehéz­ségek leküzdése, az előrehaladás nem is volt lehetséges, csakis a nemzet haladó erőinek összefogásá­val, a néptömegek egységes segít­ségével. Napjainkban olyan helyzet te­remtődött nálunk, a Magyar Dolgo­zók Pártja és az akkori kormány vezetőinek dogmatikus, szektás politikája, és az azt kihasználó el­lenforradalmárok bűnös tevékeny­sége következményeként, amely szükségszerűen, parancsolóan meg­követeli a haladó erők nemzeti ösz- szefogását. Természetesen ez az összefogás nem lehet időleges, hisz céljaink valóraváltása, a szocialista társadalom megteremtése, a dolgo­zó nép életkörülményeinek szünte­len javítása, a szocialista demokra­tizmus kibontakozása, csakis a dol­gozó tömegek állandó támogatásá­val, kezdeményezésével, aktív rész­vételével valósítható meg. A haladó erők tömeges aktivizá­lásának azonban még vannak ne­hézségei: a bizalmatlanság, a csüg- gedés, sokaknál a félelem, egyes funkcionáriusok szektássága és nem utolsó sorban az ellenforra­dalmi erő tudatos hírverése, tény­kedése. nehézségek azonban napról napra szűnőben vannak, és mindjobban előtérbe kerül az ösz- szefogás lehetőségének a felismeré­se, az, hogy a nemzet túlnyomó többségét alkotó dolgozó tömegek­nek közösek az érdekeik. Egyaránt érdeke a becsületes munkásnak, a dolgozó parasztnak, a néphez hű értelmiséginek, valamennyi dolgo­zó rétegnek, hogy az ellenforradal­mi reakciós erőket megsemmisít­sük, ténykedéseiket megakadályoz­zuk, hogy hazánk politikai, gazda­sági, kulturális életét helyesen fej­lesszük, hogy felszámoljuk a múlt minden hibáját, hogy a dolgozó tö­megek naponta érezzék életkörül­ményeik javulását (és ez ne csak távoli célként lebegjen előttünk). Amint e feladatok megoldásában előre lépünk, úgy fog szilárdulni dolgozó népünk egysége, és viszont amilyen mértékben valósul meg népünk nemzeti egysége, olyan mértékben tudjuk céljainkat va- lóraváltaní. Dolgozó népünk nemzeti egységé­nek megteremtésében nagyon ko­moly szerepe van a Hazafias Nép­frontnak. A forradalmi munkás- paraszt kormány nyilatkozata er- revonatkozóan leszögezi, hogy ha­zánkban ... »vezető erőnek a mun­kásosztály pártját, a Magyar Szo­cialista Munkáspártot, mint a kom­munisták szervezett erejét, az ösz- szes demokratikus erőt egyesítő szervnek pedig a munkásosztály politikai, forradalmi pártja által irányított Hazafias Népfrontot te­kinti«. Ugyan az MSZMP még nem nyi­latkozott a Népfronttal kapcsolatos elvi és gyakorlati politikájáról, de a kormánynak ez a nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a Hazafias Népfrontnak komoly sze­repe lesz hazánk társadalmi életé­ben. Feltétlenül szükségesnek lát­szik az, hogy a Hazafias Népfront­nak az eddiginél nagyobb jogköre legyen, mert enélkül nem fog meg­felelő tekintéllyel bírni, és akkor nem is lesz alkalmas a nemzeti ösz- szefogás megtestesítésére. Nagyon helytelen lenne a múlt gyakorlatát tovább követni, amikor is a Haza­fias Népfront-bizottságok többsége bizonyos kényszerintézkedések vég­rehajtásának elősegítője volt első­sorban. Az ilyen ténykedés nem a dolgozó tömegek egységesítését se­gítette elő, hanem a meglévő egy­ség törését, lazulását. rezzenek felelősséget a Haza- fias Népfront jelöltjei: az or­szággyűlési képviselők és tanácsta­gok is a Népfront munkájának fel­lendítéséért. A Hazafias Népfront, valamint a képviselők és tanács­tagok jó együttműködése csak ál­dásosán hathat a választókra, a dolgozó tömegekre. Ennek kezdeti jelei városunkban máris érezhe­tőek, mert kialakulóban van egész­séges kapcsolatunk az országgyű­lési képviselőkkel. A Hazafias Népfrontot olyan tár­sadalmi, politikai fórummá kell ko­vácsolni, amely az egész dolgozó nemzet szocialista nevelésében fontos szerepet töltene be. Az el­múlt években olyan sokat beszél­tünk népünk, s főleg ifjúságunk hazafias neveléséről, de tetteink kritikáját jelenti az a sok nyugatra disszidált fiatal, akiknek többsége csupán kalandvágyból hagyta el családját, szülőföldjét. Volt már a Hazafias Népfrontnak a múltban is néhány ötletes kezde­ményezése. mint többi között ar »Hazádnak rendületlenül« című kiadvány megjelentetése is, amely azonban csak nagyon szűk körben ismeretes. Vagy Miskolcon a szo­bormozgalom, amely segítője ha-< ladó hagyományaink ápolásának, és városunk szépítésének. Megra­gadjuk az alkalmat és tudassuk) városunk dolgozó népével, hogy lelkesen és szívvel adott forintjaik első gyümölcse már megszületett Medgyessy Ferenc hazánk nagy szobrászművésze már elkészítette Herman Ottó szobrát, melyet taj vasszal ünnepélyesen leplezünk le* Városunk szoborbizottsága már arra vonatkozóan is határozatot hozott, hogy a megmaradó kb. 50—* 60 ezer forintot Egressy Gábor szobrának megrendelésére fordítja és Váradi Sándor fiatal szobrász- művészt. városunk szülöttjét biz-* zuk meg a szobor elkészítésével. A Hazafias Népfrontnak arra kell ügyelnie a jövőben, hogy he­lyes kezdeményezéseit az egész tár­sadalomra szélesítse ki, tegye azo­kat ismertté. Vonja be a Hazafias Népfront nevelő irányű tevékeny­ségébe a szocializmus talaján álló értelmiségieket, írókat, becsületes idősebb munkásokat, dolgozó pa­rasztokat. á | í.vaiu«á kell válnia a Haza- fias Népfrontnak, hogy sok­irányú színes tevékenységével ma­gaköré tudja tömöríteni hazánk összes demokratikus erőit, hogy a szocializmusért tenni akaró minden munkás, dolgozó paraszt, értelmisé­gi és más foglalkozású becsületes magyar ténykedés! területet talál­jon a Hazafias Népfrontban. Fejez­ze ki a Hazafias Népfront vezeté­sének összetétele is a haladó erők összefogását. Kapjon helyet az el­nökségben is minden réteg, vagy a különböző rétegeket képviselő dol­gozók. Városunkban már tárgyalá­sokat folytattunk a volt demokra­tikus koalíciós pártok vezetőivel, vegyenek részt városunk Hazafias Népfront bizottságának elnökségé­ben. A napokban már munkához lát a kibővített, átszervezett elnök­ség, mely kifejezője lesz városunk­ban a demokratikus erők összefo­gásának. Mi valljuk Petőfi halha­tatlan sorait: „Legyünk szemei mindnyájan egy láncnak hazának.” HAMMEL LAJOSNÉ a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. =:illllHII!lll»lllt!llllllll!limmiltllll!llll!l!IIM!llllllll!l!ll!IIIMI!!illlll!Ullllllllllfllllll!ll!llllll!ll!tlflt<lll!llli:!{!llll!lllllllll!irillllfimif!l1llll!TI!l1llllllllllllll!I Végétért a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának XIII. ülésszaka A TASZSZ-iroda jelenti, hogy a Szakszervezeti Világszövetség végre­hajtóbizottságának XIII. ülésszaka február 1-én befejezte munkáját. Csökkentik az orvosok adminisztrációját Készül a körzeti orvosok panaszait gyógyító rendelet A körzeti orvosokat az elmúlt esztendők bürokráciája sok nehéz­ségekkel terhelte. Sok volt az ad­minisztráció, munkájukat százfajta módon akadályozta az egészség­ügy számos »felsőbb szerve«. A nehézségek nagyrésze ma Is meg­van. Négy-öt ellenőr ellenőriz egy­szerre. A gyógyszerek egyrészét csak úgy írhatja fel a körzeti or­vos, ha a beteg a receptet előbb a főorvossal engedélyezteti. Csaknem 50-re rúg azoknak a nyomtatvá­nyoknak a száma, amelyeket szinte naponta ki kell tölteniök. Több tíz­féle jelentést kell írniok, és nyom­tatott ívek tömkelegét kell kezel­niük. A halottkémi jelentés ezelőtt egy kis cédula volt. Ma az orvos­nak egy ötíves, 34 kérdésből álló nyomtatványt kell a halottasháznál kitölteni, amely 30—40 perces mun­kát jelent. Az egészségügyi minisztérium már készíti a rendelettervezetet, amely gyógyítani fogja körzeti or­vosaink munkájának jelenlegi be­tegségeit. A márciusban megjelenő rendelet mindenekelőtt az admi­nisztrációt egyszerűsíti. A mostani 48 nyomtatvány helyett mindössze 20-félét kell használniok a körzeti orvosoknak. Még ez is sok. A ké­szülő rendelet többek között meg­szünteti a vénymásolatot, és az egyes gyógyszerek felírásához ed­dig követelt írásbeli indokolást. A főorvosi engedélyhez kötött gyógyszerek száma is mindössze 8—10 lesz. Nagy könnyítést hoz a rendelet a halottkémi jelentés jelenlegi for­máján is, ennek technikai megol­dásáról most fognak dönteni. A végrehajtóbizottság munkájának eredményeképpen elfogadták a Szak- szervezeti Világszövetség végrehajtó­bizottságának nyilatkozatát a szak- szervezetek és a dolgozók szociális és gazdasági tevékenységéről a kapi­talista és az elmaradt országokban« elfogadták továbbá a Szakszervezet5 Világszövetség tevékenységéről és a IV. szakszervezeti világkongresszus előkészítéséről szóló határozatot, vé­gül a Szakszervezeti Világszövetség­nek a világ dolgozóihoz és szakszer­vezeteihez intézett felhívását a IV. szakszervezeti világkongresszus ösz- szehívása alkalmából. A IV. szakszervezeti világkongresz- szust — mint a határozat megálla­pítja — 1957 október 4-től 15-ig tart­ják majd Lipcsében. A végrehajtóbizottság megválasz­totta ezenkívül a dolgozók nemzet­közi szolidaritási alapjának vezető­ségét is. (MTT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom