Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-05 / 29. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1957. február 5. Kormányhatározat a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletiben szabályozta a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyait. A rendelet mindenekelőtt kimondja, hogy az ezzel kapcsolatos jogvitáik rendezését 1957. október 1-ig be kell fejezni. A folyamatos termelés érdekében az 1956—1957. gazdasági évben tmindan termelő részére annak a törvényesen kialakított földterületnek zavartalan használatát kell biztosítani, amelyen a jelen törvényerejű rendelet hatályba lépésekor gazdálkodik. Az 1957— 1958. gazdasági évtől kezdődően a földek tulajdonára és használatára a jelen törvényerejű rendelet alapján végrehajtott rendezéssel' kialakított állapot az irányadó. A rendelet értelmében a vitás kérdések rendezésére és a kártalanítások céljaira szolgáló ingatlanokat úgy kell kijelölni, hogy állami, kísérleti, fan- és cél gazd aságnak és termelő- szövetkezetnek a törvényesen kialakított területét elhelyezésében megváltoztatni vagy csökkenteni nem szabad. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a termelőszövetkezetből történt kilépésekkel kapcsolatos földkiadásokra. A termelőszövetkezetből kilépők részére az általuk bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű földet, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítat- lan földterületéből, ilyen hiányában a tábla szélén fekvő földekből kell kiadni. Az állami tartalékföldekből (kártalanításra kizárólag a 25 kát holdnál kisebb, szétszórtan fekvő területet lehet felhasználni, s a földek kijelölésénél megegyezésre kell törekedni az érdekeltekkel, akik egymással földjeik kicserélésére szerződést köthetnek. Az 1957. október 1-ig végrehajtott ilyen földcserék nem esnek illeték alá. A rendelet kimondja, hogy kártalanításit azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek kaphatnak, akiknek földjét 1949. szeptemberül, -után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján vagy más módon, kártalanítás nélkül igénybevették. Kártalanítás címén a dolgozó parasztok, továbbá a mezőgazdasági szakemberek legfeljebb fiz, dolgozó kisemberek legfeljebb egy kataszteri hold csereingatlant kaphatnak, azonban a kártalanítandó személyek, valamint a velük közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonbérletében, vagy bármilyen címen használatban levő összes földterületek a kártalanítás beszámításával a 25, illetőleg az egy kát. holdat nem haladhatják meg. Elsősorban a kevesebb földdel rendelkező, nagycsaládú igénylőket kell kielégítem. Csereingatlan hiányában pénz- kártalanításit megállapítani nem lehet. Azok részére, akik földjüket az államnak 1951 augusztus 1-e után felajánlották, vagy elhagyták, csak abban az esetben lehet földet visszaadni, ha a kártalanítások rendezése után még marad 25 kát. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő állami tartalékterület. A rendelet ugyanakkor leszögezi, hogy az állami tartalékföldek használatára kötött kishaszon- bérleti szerződéseket a szerződésben megállapított határidő előtt kártalanítás, vagy földvisszaadás céljából megszüntetni nem szabad. Rendezi a törvényerejű rendelet a dolgozó parasztoktól és dolgozó kisemberektől 1949 szeptember 1. után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján, vagy más módon, kártalanítás nélkül igénybevett bélés külterületen levő, nem nagyüzemi gazdasági épületek használatát is. Eszerint, ha az épület nincs termelő- szövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény vagy vállalat tényleges használatában, azt eredeti tulajdonosának kell visszaadni. Nem adható az épület vissza, ha az igénybevételt követően harmadik személy azt megvásárolta. A termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, intézmény vagy vállalat a tényleges használatában levő ilyen épületeket megtarthatja, köteles azonban az épületet megvásárolni, vagy használatáért bért fizetni. A rendelet hatályba lépése előtt kártalanítás nélkül igénybevett, lebontott, vagy egyébként megsemmisült épületekért kártalanítás nem igényelhető. Kártalanítási, illetőleg földvisszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa, vagy özvegye terjeszthet elő és azt 1957 február 28-ig a főid fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságához lehet benyújtani. A községi végrehajtóbizottság határozata ellen az érdekeltek 15 napon belül fellebbezhetnek a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságához. A földtulajdon és föld- használat rendezése folytán bekövetkezett változásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül telekkönyvben és az állami földnyilvántartásokban át kell vezetni. A közérdekű igénybevételekről és a folyamatban levő kisajátítási ügyek felülvizsgálatáról a rendelet akként intézkedik; hogy a termőterület védelme érdekében felül kell vizsgálni a közérdekű igénybevételeket és a folyamatban levő mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási ügyeket, s ha a közérdekű létesítmény megvalósítására nem került sor, vagy az igénybevétel a szükséges mértéket meghaladja, a felszabaduló területet állami tartalékföldnek kell minősíteni és az erre vonatkozó szabályok szerint hasznosítani. Intézkedik a rendelet az ingatlan- forgalomról és haszonbérletről is. Magánszemélyek vétel, ajándékozás, vagy csere útján mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát a járási mezőgazdasági osztály engedélyével szerezhetik meg. Engedélyt kell adni az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozók részére, ideértve a mezőgazdasági szakembert is, öt katasztrális holdnál nem nagyobb föld tulajdonjogának megszerzésére feltéve, hogy földterülete a megszerzett földdel együtt nem haladja meg a 20—25 kát. holdat. A földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy által megszerezhető földterület nagysága nem haladhatja meg az egy kát. holdat, összefüggi zárt terület esetén az egv hold négyszáz négyszögölet. A föld tulajdonjogának megszerzése szempontjából egy kát. hold erdő, vagy termő-szőlő, illetőleg gyümölcsös öt kát. hold mezőgazdasági ingatlannak felel meg. Kimondja a rendelet, hogy magántulajdonban levő és termelőszövetkezet, vagy termelői társulás használatában nem álló földjét bárki haszonbérbe adhatja, illetve részes művelés útján hasznosíthatja. A haszonbérelhető terület élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében a 20—25 katasztrális holdat, nem élethivatásszerűen földműveléssel . foglalkozó személyek esetében az egy kát. holdat népi haladhatja meg, fi~ gyelembevéve a tulajdonában levő haszonbérelt, vagy egyébként használt összes mezőgazdasági területet is. Egy kát. hold erdő, vagy termőszőlő, illetőleg gyümölcsös ez esetben is öt kát. hold mezőgazdasági ingatlannak felel meg. Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek területi korlátozás nélkül vehetnek földet haszonbérbe. • A törvényerejű rendelet a továbbiakban kimondja, hogy a gazdálkodási területük megfelelő kialakítása céljából, önkéntes megállapodás alapján, a termelőszövetkezetek, termelői társulások és állami gazdaságok egymással és a magántulajdonban lévő — termelőszövetkezet, vagy termelő társulás használatában nem álló — földek tulajdonosaival kölcsönösen megegyezhetnek a használatukban, illetőleg tulajdonukban levő földek kicserélésére. A rendelet hatálybalépése után azt, aki valamely mezőgazdasági ingatlant tulajdon, haszonélvezet, haszonbérlet, vagy más jogcímen használ (kivéve a kisajátítás, a rendkívüli veszély idejére való ideiglenes igénybevétel és a jelen törvényerejű rendeletben, más törvényben, vagy törvényerejű rendeletben megállapított eseteket) csak a bíróság határozata alapján lehet az ingatlan birtokából kimozdítani. A rendelet hatálybalépése után keletkezett, a mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogával; vagy használatával kapcsolatos mindennemű jogvita — ha a törvény, vagy törvényerejű rendelet kivételt nem tesz — bíróság hatáskörébe tartozik. A törvényerejű rendelet végül büntető szankciókat tartalmaz. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntethető az, aki a földtulajdon, földhasználat és kártalanítás rendezését végző szervek munkáját akadályozza, vagy meghiúsítja, aki a mező- és erdőgazdasági ingatlanoknak a törvényerejű rendelet alapján történő birtokbaadását, illetve birtokbavételét akadályozza, vagy meghiúsítja, aki az eljárás során elhelyezett határjeleket megrongálja, megsemmisíti, vagy helyéről elmozdítja, aki a mező- és erdőgazdasági ingatlan birtokát azzal a célzattal engedi át másnak vagy ilyen ingatlan birtokát azzal a célzattal szerzi meg, hogy a törvényerejű rendelet vonatkozó rendelkezéseit kijátssza. Azt, aki a termelőszövetkezeti gazdaságok földjét vagy épületét elveszi, vagy megrongálja, a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló rendelkezések szerint kell büntetni. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. (MTI) „Első és legfontosabb feladatunk a tanulás44 A MEFESZ országos ideiglenes intéző bizottsága titkárságának közleménye A MEFESZ ideiglenes intézőbizottsága január 28-án ülést tartott, ahol az egyetemi és főiskolai tanév-folytatás alkalmából felhívást fogadott el. A felhívás többek között a következőket mondja: Az egyetemek megnyitják kapuikat, biztosítva .ezzel „az évvesztés elkerülésének elsődleges feltételeit. De ez még nem minden — a többi rajtunk múlik. Megfeszített erővel kell tanulnunk, mert lényegében félév alatt kell elvégeznünk majd egy esztendő munkáját. MEFESZ-szervezeteinknek és tagjainknak a felhívás szellemében a leghatározottabban állást kell foglalniok minden olyan tevékenység, uszítás, vagy más provokáció ellen, amely hamis célokért, hamis jelszavakkal zavargásokat idézne elő egyetemeinken és az egyetemek bezárását eredményezi. Rajtunk, ifjúsági vezetőkön és a hallgatók legszélesebb tömegein is múlik az, hogy mennyire tudunk élni a kormány által adott lehetőséggel, mennyire tudjuk sikeresen befejezni a tanévet. Amikor egyetemi és főiskolai hallgatóink túlnyomó többségének nevében kijelentjük, hogy nem kívánunk évet veszíteni és nem kérünk ellenforradalmi próbálkozásokból, ugyanakkor tisztában vagyunk annak lehetőségével, hogy egyesek, akik távol állnak tőlünk, ellenforradalmi célzattal rendbontásra uszítják az egyetemi hallgatókat. Első és legfontosabb feladatunk a tanulás, sajátmagunk • és országunk érdekében. Vannak olyanok, akik a nyugodt, zavartalan tanulás elősegítése helyett azon fáradoznak, hogy sztrájkokkal, tüntetésekkel és egvéb rendbontó cselekményekkel megkíséreljék saját céljaik érdekében felhasználni az egye-lemi hallgatókat. Határozottan fel kell lépnünk minden provokáció és rendzavarás ellen.” „Nem kérünk az ellenforradalomból, nem türjük a bennünket egyetemre Juttató népi demokratikus rend megdöntését” — mint ezt vitaindító programtervezetünkben is leszögeztük. Ezért meg kell akadályozni nemcsak a politikai .jellegű demonstrációkat, hanem egyes tanárok és tantárgyak ellen szervezett bojkottot is. Kedves barátaink, magyar egyetemek és főiskolák hallgatói! Most, hogy újra megindul egyetemeinken az oktatás, ne hagyjuk, hogy tiszta céljainkat besározzák, politikai kalandorkodásra használják fel. őrizzük meg nyugalmunkat, minden rendbontó kísérlettel szemben és tanuljunk és pótoljuk be a kiesett hárem hónapot. Ehhez kíván nektek sok sikert a MEFESZ országos ideiglenes intéző bizottságának titkársága Délamerikai államok is megvásárolták a Körhintái Több délamerikai ország még a múlt év végén számos filmet vásárolt. Argentina például hét magyar játék- és öt rövidfilmet vett meg. Az elmúlt napokban több délamerikai állam, Uruguay, Mexikó, Chile, Argentina megvásárolta a Körhintá-t. fi megye mezőgazdasági szakemberei megalakító táK a MEDOSZ-ban külön csoportjukat A megye mezőgazdasági szakemberei már korábban elhatározták, hogy a MEDOSZ-ban tömörülnek a mezőgazdasági szakemberek csoportjába, ahol a munkahelytől függetlenül mindenki megtalálja érdekképviseletét. Akik állásuknál fogva jelenleg más szakszervezet tagjai, kettős tagsággal a jelenlegi szakszervezeti alapszervében fizetett tagdíjjal lehetnek tagok. Legutóbb népes értekezleten vitatták meg a legidőszerűbb problémáikat, melyek megtárgyalásában a ME- DOSZ megye bizottság tagjai is részt vettek. Az értekezlet újból hangsúlyozta. hogy főfeladatnak változatlanul a mezőgazdaság fejlesztéséi tartják, amely elválaszthatatlanul összefügg a szakemberek fokozott megbecsülésével. A megye adottságait, lehetőségeit csak a szakemberek bevonásával lehet kihasználni. Kivételes jelentősége van annak, hogy mindenütt megfelelő egész ember maradjon, mert a racionalizálás csökkenti a munkahelyeket, de nem a követelményeket. Biztosítani kell a szövetkezetek, községek szakember ellátását, valamint, hogy a tsz. új alapszabálya térjen ki a mezőgazdászok önállóbb tevékenységére. Emelni kell a mezőgazdasággal foglalkozók szakmai tudását és egészséges alapra kell helyezni a most végzett szakemberek gyakorlati kiképzését. A MEDOSZ mezőgazdasági szakemberek csoportja katasztert készít a megye szakembereiről, foglalkozik a racionalizálással kapcsolatos sérelmekkel, képviseli magát az egyeztető bizottságban, vállalja egy függetlenített titkár költségeit és mozgósítani kíván mindenkit a mezőgazdaság, előtt álló feladatok jó elvégzésére. Kéri a megyében dolgozó (közigazgatás, állami gazdaság, gépállomás, erdőgazdaság, vízügyi igazgatóság) mezőgazdasági szakembereket (mezőgazdász, mérnök stb.), hogy javas- lataikkal, panaszaikkal forduljanak a szakcsoporthoz és küldjék el belépési nyilatkozatukat: MEDOSZ Miskolc. Kossuth u. 11. mezőgazdasági szakemberek szakcsoportja címére. Az áprilisban tartandó közgyűlésig az ügyeket ideiglenes intéző bizottság végzi, melyet a MEDOSZ megye bizottság elismer a megyei szakemberek jogos képviselőjének. MEDOSZ mezőgazdasági szakemberek szakcsoportjának ideiglenes intézőbizottsága. Fegyveres gyilkosság a Bacsó Béla utcában Február 2-án a késő délutáni órákban a Bacsó Béla utcában fegyver dördült el. Az utca lakói nem tudták elképzelni, mi lehet a szokatlan dörej. Később azonban megtudták, hogy gyilkosság történt az egyik lakóházban. Az utca lakói 1956 augusztusától arra lettek figyelmesek, hogy az egyik házba egy ismeretlen férfi jár el. Vass Teréz 19 éves leány szomszédainak és barátnőinek sohsem dicsekedett azzal, hogy néki komoly udvarlója van; bár Tóth Sándor ti- szaladányi lakos többször meglátogatta őt. Az utcabéliek úgy vélték, hogy Tóth feleségül akarja venni a leányt. A leány hasonló hitben volt, hiszen Tóth Sándor több esetben ígéretet tett arra, hogy feleségül veszi Vass Terézt. Érdekessége az ügynek, hogy Tóth Sápdornak a házasság gondolata csupán csak akkor jutott eszébe, amikor többet ivott a kelleténél. 1957 február 2-án egynéhány féldeci és fröccs elfogyasztása után Tóth Sándor, aki előzőleg befurakodott a karhatalomba, ellátogatott Vass Teréz és édesanyja lakására. Tóth már jó néhány esetben megsértette a fegyveres testület szabályzatát, most is magával vitte szolgálati revolverét. A házba belépve az ifjú leánynak kedves szavakat mondott, hogy feleségül óhajtja venni. Teréz kezni. annak rendje és módja szerint nemet mondott és szabadkozott. Tóth Sándor azonban tovább is erősítget- te, hogy házasságígérete komoly. A házasságszédelgő Tóth Sándor nemrégiben nősült, otthon ifjú felesége várta. Az álnok kérő erről megfeledkezett. A leánynak többször házasságot ígért, s amikor többszörösen nemleges választ kapott, azaz Vass Teréz bevallotta, hogy néki komoly udvarlója van, tettlegességre került a sor. Tóth minden áron ágyba akarta kényszeríteni á leányt. Az ellenkezés egyetlen pillanatra sem ingatta meg szándékaiban a gaztevő embert, még oz édesanyjával is szembeszállt. Vass Teréz édesanyja a fiút kiakarta utasítani a házból, azonban az» előkapva szolgálati 7.62 m/m revolverét, Vass- nét gyomrán meglőtte. Tóth Sándor miután látta, hogy a leány ellentáll és az édesanyját súlyosan megsebesítette, azonnal jelentette szolgálati helyén az esetet. Ez mentőkörülmény számára. A szándékos emberölés vádja továbbra is fennáll, mert a leány édesanyja, Vassné, rövid szenvedés után a kórházban meghalt. Tóth Sándor ügyét a rendőrség most vizsgálja, az eddigi eredmények alapján őrizetbe vették, s a katonai bíróság fog felette ítél- * * Szee kei ztai üzenetek WWVItUutiiiwt.. . tiUouuuwMt Fegyverneki Lajos, Kisgyőr. örülünk, hogy ismét felkereste szerkesztőségünkéi levelével. Mint ahogy ezt írja, a jövőben is tájékoztatni fog. A bírálatával egyetértünk, azonban nem lehet azt állítani, hogy az elmúlt események alatt egyetlen dolgozó paraszt sem vásárolt olyan árucikket, mint amilyenről levelében említést tett. * Egyáltalán nem lenne az bizalomgerjesztő, ha akármelyik dolgozó parasztot megkérdezték volna, hogy mi a neve, amikor kifizette a 25—30 ezer forintokat. Az üzletvezetőknek az a fontos, hogy eladják az árut, hogy ki veszi meg. az már őket nem érdekli. Ami a piaci kérdéseket illeti, sokszor szükséges a diszkréció, a nevek mellőzése. Többet ártanánk, mint használnánk, ha esetleg megírnánk a megtévedt embernek a nevét és a nyilvánosság elé vinnénk. Kun Zoltán és Miskolci Csaba levelezőinknek üzenjük, hogy levelüket megkaptuk. Az említett kultűrházról pontatlan volt a fogalmazás, még nem kész. hanem készül. Nincs közelebbi határidő r,"°’'"tA- rozva, hogy mikorra készül el. Ami az újságcikk aláírást illeti, nem minden Untás a mah/ó népművés7et'ben — llllllllllllllllll|lllllllil!ll!tllllinUIIIHIIIIIIIIIIIimilllltimillllllllllll!llllfl!IMIIIIC!ll!IIMIIIttllI!ll!llll!!IMIIIIII!lllll „aizsq aki m zések” a ^népművész' eiméet A mezőkövesdi hímzések világszerte ismertek, a matyó népművészek mégsem elégedettek önmagukkal. Még szebbet, még szindúsabbat kívánnak nyújtani. Eddig csupán az elődöktől tanult motívumokat hasz nálták fel hímzéseikben, jobbára hagyományossá vált módszerek alapján. A népművészek most mozgalmat indítottak egymás között a matyó hímzések „korszerűsítése”, „megfiatalítása” érdekében. „Újításukat’' úgy kívánják megvalósítani, hogy a korábbi minták egységéi Nyelembe véve új mintákat terveznek és dől goznak fel hímzéseikben. Elhatározták azt is, hogy Mezőkövesden olv nagy tiszteletben álló „népművész’ címet csak az viselheti, aki legalább félévenként egy Önállóan tervezett újszerű motívumokkal ékesített na gyobb terjedelmű hímzést készít. A népművészetért rajongó hímző asszonyok ilymódon kívánják el ke rülni a matyó hímzés ..sematikussá válását”, így akarják még gazdagabbá varázsolni művészetüket. esetben szükséges, hogy a cikk írója aláírja nevét és ezért ezt nem lehet úgy venni, hogy nem meri aláírni. * Hogy mennél több áruspéldány Északmagyarország érkezzen a községbe ez kizárólagosan a postahivatal helyi vezetője segítheti elő. A községi tanács ilyen értelemben tehet intézkedéseket és így mindenkinek az igényét kitudják elégíteni. * Nagyon örülünk, hogy a hátborzongató történetek című írás, melynek írója Gulyás Mihály újságíró volt, találkozott a '^vélemény ígazságérzetéveL * Lénárt Vilmos Cserépváralja. Azt írja szeretne elhelyezkedni. De a gyárak most nem vesznek fel új munkásokat. Ez így van. De ott van a mezőgazdaság. A kormány új intézkedései alapján sok új munkáskezekre vár a föld. A paraszti munkáknak az elsajátítása is mesterséget ' elent. * Dudás Zoltán üvegező és képkeretező Sárospatak. Közelebbit mi sem tudunk, mint amennyit az említett újságcikk közölt. # Az áru továbbítását nem ml intézzük, szerkesztőségünknek ehhez nincs módjá és joga, esetleg a Kiosznál eljárunk, s ibhez segítséget nyújtunk. Bodoíay Albert Tiszapalkoriya. Kérését továbbítjuk a selypi cukorgyárhoz. * Varga Imréné Kurityán. A községi tanács a személyes ügyekbe valóban nem tud beleavatkozni, de abban téhet valamit, hogy egy szobát ne 200 fo'intért adjanak bérbe egy hónapra. Ez már uzsora. Elvégre mégiscsak Kurttvánról van sző, nem pedig Budapestről vagy Miskolcról. Kopányival kapcsolatos problémáját csak kizárólag közösen tudják me"^r'ini. Ehhez sem a szerkesztőség sem a tanács nem tud adni segítséget. Van még egy lehetőség, a tettenérés esetén bírósági <v'i jelentést lehet tenni. Id. Kopasz János és felesége Hetőoaoi. kzívhezszólő soraikat megkaptuk. Egyetértünk minden mondatával, gondolatával. Igyekszünk sepft«é«et nvutfni. Kér- ’ük. i árult anak hozzá, hogy levelüket leközölhessük Tanunkba és er-ől szivesked- ’enek tájékoztatni szerkesztőségünket és azt írják mec. hogy milyen vállalatnál 1 dolgozott a fia, hol volt gépkocsivezető.
