Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-05 / 29. szám

A forradalmi munkás-paraszt kormány törékenységében elsősorban a munkásosztályra, s általában a dolgozó tömegekre támaszkodik (A KOR?lÄNrNYi^ATKOZATBÖtl Az Österreichische Volkssiimtne a Béke-Viiágtanács titkársága ausztriai tevékeirységének betiltásáról Orvosolják a sérelmet! Falumúzeum a Bükkben „Az osztrák kormány ~ írja befe­jezésül az österreichische Volks­stimme — természetesen nem tilt­hatja be a Béke-Világtanács létezé­sét, amely mint ismeretes, vala­mennyi országban és minden konti­nensen sokszázmillió emberre tá­maszkodik. Az osztrák kormány a Béke-Világtanács titkársága bécsi te­vékenységének betiltásával egysze­rűen baráti szolgálatot igyekezett tenni azon amerikai köröknek, ame­lyeknek szemében szálka a népek egj'más mellett clcse és kölcsönös megértése.” (MTI) Földalatti atomreaktor épül Stockholm mellett Stockholm közelében a napok­ban kezdik meg egy földalatti atomreaktor építését. Az atom* reaktor egy távfűtő művet fog árammal ellátni, amelynek évi teljesítménye 95.000 kilowatt léázú Ebből 70.000 kilowattot 12.000 lakás fűtéséré használ­nak fel. A reaktort 1900-ban he­lyezik üaéfnbé. ÜZLETI MORAL ßg\f kéréskéclS M ÜzTéti motél alapjaival Umétteií Meg fiát. A ka* vétkező példát Mondja él neki’ Égp féffi 1ÓÓ körútiét akart fi* zétM. Antikor elment; észrevettem, hogy véletlenül két darab 100 kóró->• fiúst adöft Összehajtva. Mármost az a kérdés: megmondfam-c ezt as üz­lettársamnak, vagy nem? Mint már i^öaultük, az osztrák kormány betiltotta a Béke-Világta- nács titkárságának ausztriai tevé­kenységét. A TASZSZ sze.^nt az Österrei­chische Völksstimmp az osztrák kor­mány fenti intézkedésével kapcsolat­ban rámutat, hogy a* Béke-Világta­nács legfontosabb programpontjai: az összes katonai töm fi kiküszöbölé­se, a kollektív biztonsági rendszer létrehozása, az általáncv leszerelés és az atomfegyver betiltása volt és marad. A Béke-Világtanács tevé­kenységében semmiféle változás sem történt; a változás az osztrák kor­Kct évvel ezelőtt építettem la­kást. A villanyhálózatot is beépítet­tük, gondolva arra, hogy mire a la­kás elkészül, akkorára hozzánk is eljut a villany, az örömet és bol­dogságot jelentő fény. Amikor elkészült a lakás, felke­restem a tanácsot és megkértem, adjon segítségei* * hogy lakásunkba bevezethessük a villanyt. ÖaMAV- hos továbbított, mivel az állomás tói mindössze 70 méterré lakom* Itt sem voltam rest, 1855 tavaszán kérvényt adtam, be a M-AV- Főigazgatósághoz, még- indöKólvá, hogy vasúti alkalmazott vágyók, négy iskoláé gyermekem ván, kettő középiskolás, Aáí első kéményemre nem kaptam válasz?* 3955 őszén megismételtem » kér- véúyezést> melyre azt a, választ kaptam, hogy o, MAV-nak nem áll módjában a villanyt bevezetni* de az oszlopok beállítását saját terü­letére engedélyezi. Ebben az időben a községi tanács községfejlesztésí adót szedett be az­zal, hogy villanyt és járdát építe­nek. Magam is befizettem ezt aa adót azzal, hogy talán így villany­hoz jutók, de sajnos, nem ez tör­tént, A közSégfejlesztési adóból építet­tek ugyan járdát és villanyt is ve­zettek be, csak éúhozrám már ez nem jutott el. Mit tehetek — gon­doltam maga inban. — Hogyan tud­nám ezt saját erőmből megoldani, ezért elhatároztam, hogy a szüksé­ges oszlopot megveszem. így is cse­lekedtem. Megkértem a körzeti villanyszerelőt, hogy azt szakszem pontból vizsgálja meg. Ezt is meg­tette, dé hiányzott a betonoszlop- tartó. Űira felmentem a tanácshoz, hogy miként szerezhetnénk beton­Méeokövesd! — Bárhol az ország­ban, de talán a világ minden részén, ha ezt a helységnévéi hallják, nyom­ban a szinpompás matyó hímzés idé- ződtk az emlékezetbe. Aki először látogat el a községbe, azzal a boldog várakozással lép le a vonalról, hogy néhány percen belül szebbnél-szebb leányokat lát majd csodaszép nép­viseletben, árvalányhajas kalappal pompázó legények rójják az utcát és ? nég az ablakfüggönyökön is ott virulnak a matyó rózsák. A tél­középben szomovkodó nagyközség máskép fogadja az érkezőt. Hó, sár, olvadás. Megszokott öltözetű embe­rek, általában olyan minden, mint másutt. De mégsem. Az asszonyok báránybőrködmönén, egy-égy kendő, kötény, vagy ruha szegélyén ott díszelegnek a motívumok. Kikiván- kozták áz utcára.. De hol bontakoz­nak teljes pompájukban? A színek birodalma Szép tánát: épület büszkéllcedík a a községben, dé az igazi központ mégis á Matyóhoz. A sittnek biro­dalma. A folyosón, a falakán, & mú­zeumban, ai kiáilításterembén, min­denütt szín, pompás színek, itt él itt tömörül, itt virul igazi Szépségé­ben, szinte sűrítettén matyó föld kin­cse, a szerény, dé Mégis csodálato­san szép, motívumokban gazdag ■népművészet. Térítők, vánkosok, raj­zok, ruhadarabok szinte élőkké vál­nak a rózsák, virágok, zöld ágak, ropdesö madarak között, Aki nem járta be a Matyóház termeit, helyi­ségeit, az nem isméri igazán a mező­kövesdi népművészet értékét, az csak moi'zsákat kapott egy nagy mány állásfoglalásában ment végbe, amely kapitulált az amerikai nyomás előtt. A lap ezzel kapcsolatban cnxíékez- tet arra, hogy a „Szabad Ekrrópa” nevű amerikai rádióállomás 6s más hasonló szervezetek tovább folytat- halják provokációs tevékenységüket. „Az osztrák kormány — hangsúlyoz­za a lap —- egyetlen esetben sem fo­ganatosított intézkedéseket a „Sza­bad Európa” rádióállomás salzburgi kirendeltsége, vagy a többi nagyszá­mú amerikai és fasiszta szervezet tevékenysége ellen”. oszloptartót. Ott azt mondták, hogy fizessem ki és a múlt év Őszén há­lózatbővítés lesz cs akkor én is villanyhoz jutok. Én befizettem az oázJoptartók árát, a tanács meg is hirdette, hogy jelentkezzenek azok, akik villanyt kérnek. Többerimagaanmal én is jelentkeztem, mag is ígérték, egy nap még segítettem áz oszlopok le­adásában, amikor ezt a munkát be­fejeztük, a tanácselnök azt mondot­ta. hogy másnap ^gni fog a villany. A levelemben Megírtam, hogy én mit tettem, hol jártam, kitől kap­tam ígéretet. Tudóin, hogy rend­kívüli idők is Jöttek közbe, de a,ü volna a kérésem, hogy most már váltsa be a szavát » község! tanács és mutassa meg, hogy mit tiki. Varga lajos, Tiszai uc. A kis bükki heyt/ifalvacslcák egyik központja Cserépfalu. Maga is kis község, de latoói mégis is­mertté tették nemt a megyében. Híres népművészetéről, ismert új ltultúrházáról. Hírnevét tovább nö­veltek: létrehozták a megye első falumúzeumát. A kezderhéiiyezös, a helyi peda­gógusoktól eredt, <t megvalósítást ö.z iskolásgyeretoek laezdték el. Ké­sőbb azonban szinte az egész lakos­ság szívvel-lélekiket segédkezett. A múzeumba összűgyüjitöttók a Bükk jellegzetességeit. Gazdag rovar- és növénygyűjtemény, tt Bükk jélleg­kincsből, matyóföld sajátos kincsé­ből. A milliomusöfr köpött A Matyöházbnh székel a híres mezőkövesdi »Matyó« népművészeti és háziipari szövetkezet is már öt eve. Készítményeivel szinte az egész világot behálózta. A legjobb népmű­vészek tömörültek, hogy megfelelő anyagi körülmények mellett zavar­talanul áldozhassanak kedvenc fog­lalkozásuknak, a hímzésnek. És, hogy »jó üzlet** a szövetkezeti tag­ság, arról tanúskodik a múltévi kö­zel tízmilliós exportforgalom is. Most, hogy az új kormányrendele­tek lehetővé tették a szövetkezetek önállóságát, itt is önálló munkához látnak. Még export-téren is. Már megkezdték az önálló kapcsolatfel­vételt az Egyesült Államokkal, Ang­liával, Franciaországgal, Német­országgal és még több európai ál­lammal. Hímzett várnát; tétitől, fái* : védőket, divatos, hímzett női blúzokat szállítanak külföldre. Há megfelelő rendelést kapnak, szép jövedelemre számíthatnák. Milyen méúnyiségben tudnának szállítani? kérdezzük. Köró József né, a szövetkezet él* nőké így válaszol: *** Körüibélül tO^Í-É MŰD* n&ltít értékbeli, iéfmééZétéseh á bélfőlái ■piac** ellátása Mellett... Nem is olyan rossz manapság matyó népművésznek lenni! A divatba is . betörnek” Az export mellett naa mennyi­ségű »árut** szállítanak a belföldi igények kielégítésére is. Térítők, párnák, a legkülönbözőbb dísztér­zetes állatainak kitömött példányai képezik a téfmészeirajzi részt. De helyet kapott a népművészét is. A hímzések, szőttesek mellett ott szc* ténykedik néhány fa- és csontfara­gás is. A népművészet kedvelői szinte ereklyeként szemlélhetik, mert az egykor oly híres borsodi faragók kihaltak, ebben az egy községben dolgozik mát csak égy- két öreg faragó-népművész. A falumúzeumot tovább bővítik majd, helytörténeti anyaggal gaz­dagítják. Fenntartását és gyarapí­tását az általános -iskola tanulói Vállalták pedagógusaik vezetésével. gyak indulnak innen országos kör­útra. Valami a-zgnbah mégis hiány­zott eddig a bel földi »piacokról«. Míg külföldre évek óta. szállítanék divatos, Matyó mintákkal # díszített női blúzokat, melyek a legkülönbö­zőbb országokban renZtevul népsze­rűekké váltak a »divathölgynk** kö­rében is, itthon nem került ilyen forgalomba. A szövetkezet elhatá­rozta. hogy »betör« a hazai divatba is. Máris készülnek a tervek, hat blúz-tervet inár kidolgoztak. A leg­változatosabb, legkorszerűbb stílus­nak megfelelően a népművészetet kedvelő magyar leányok, asszonyok is hamarosan vásárolhatnak »matyó«- blúzokat. A terv szerint az ‘den mintegy 50.000 darab kerül forga­lomba. A jövőben tehát nem kell külföldre utazni matyó-UJúzért. „Újítás” a matyó népművészetben önkéntelenül is felmerül a kérdés: ez a nagy, sok eredménnyel járó munka nem fárasztja-e ki a nép­művészeket, néni törpül-e munkájuk a sekélycsség szintjére, nem válik-e üzletszerűvé a népművészei? Nem. A fnaiőkövesdiék nem vált- ják fél aprópénzre kincsüket. Hogy ez mennyire így Van, árról legújabb tervük is tanúskodik. »Újítják« a népművészetet. Még szebbet kíván­nak nyújtani, nvilif eddig, »Korszerű* sítik**. *megfiatalítják'« a Motívumo­kat, új megoldásókat keresnék, új mintákat dolgoznák fel hímzéseik­ben. A szövetkezetben elhatározták, hogy csak annak adják meg teljes értékében a népművész címet, aki ilyen új, saját tervezésű hímzésekkel bebizonyítja, hogy méltó a kitüntető címre. A főiskótákóh. egyefenieken nemrégiben vezették be isméi a doktorátust. A matyó h’mzóasszo- nyök Ilyen séjátóS Módón kívánnák »doktorálni**, mesterfokét étérfti i. ótakaró borítja szántóföld­vU je lukét, a vetéseket és az évelő takarmányokat, kifagyott a földből az éke, leállt a munka a határban, A csendet legfeljebb a trágyahordó szekerek, szánok za­varják, s az enyhe téli napsütésben a gyümölcsfákat tisztítják, hemyóz­zák, na meg az új borokat fejtik, kezelik a pincékben. Az erős hideg hatására megállt a növényi élét is, pihen a természet, várja a tavaszt. A gondos gazdának ebben az átmeneti, nyugalmi idő­ben is van tennivalója. Az Őszi ve­téseket a tavaszi megindulás előtt is ápolni, gondozni kell. Mindenek előtt a hóolvadás során leszaladó és a vetéseken meggyülemíö vizek elvezetésére kell felkészülni. Az olvadás idején naponta meg kell nézni az elöntésnek kitett vetése­ket, s baj esetén azonnal intézked­ni kell. Sokszor néhány kapavá­gással utat nyithatunk a víznek. Ha ezt elmulasztjuk, a víz alatt ki­pusztul, kiritkul a vetés. Sok eset­ben természetesen nem ilyen egy­szerű a dolog, sor kerül arra, hogy ekével huzzunk egy-egy vízlévezc- íö barázdát, vagy egy 10—12 in. hosszá sekély árkot készítsünk. Er­re is szükség lehet, de megéri a fá rádságof, mert az aránylag kevés munkával nagy értéket menthe­tünk meg a pusztulástól. A* őszi vetéseken kívül kísérjük figyelemmel á lucernásokat, á he- fÓáékét, a tavalyi vetésű fehérherét és á fű vetéseket is, a felgyülemlett vizeket innen is mihamarabb ve­zessük le, így óvjuk meg a károso­dástól A másik fontos lenni váló a talaj* lehordás elleni küzdelem. Me­gyénkben nagy területek vannak kitéve a talaj lehordásnák. az eró­ziónak. A domboldalról teljesen le­hordják a záporok és a hóolvadás­kor keletkező víz a talajt, azok elkopárosodnak. Nagyobb ennél az a sZémtnel alig látható kár, ami­kor is a víz éppen a talaj legfino­mabb, legértékesebb részeit hordja le, és a talajból a növény értékes tápanyaga kimosódik. Sokat segíthetünk ezen. ha olva­dás előtt a hóból hófogókat készí­tünk a lejtőre keresztirányban, a lejtéstől függően egymástól 10—20 m. távolságban akár egyszerű, há­zilag olcsón elkészíthető fogatos hótolóval, vagy annak hijján kézi szerszámmal. z így összehúzott másfél-két méter széles hótorlaszok az esetleges későbbi havazások során Sajnos, már kevés mezőkövesdi népMűVésZ él. Az egyik, legöregebb és legismertebb, Kisjankó Bori alig néhány éve távozott el az élők sófá­ból. Otthoiiának két szobáját mú­zeummá rendezték be. Körülbelül úgy, ahogy életében a híres népmű­vész lakta. Most a harmadik szobát is berendezték. Itt sorakoztatják fel a még élő matyó népművészek leg­szebb munkáit és ide helyezik el Kisjankó Bori húgának, Kisjankó Marinak is egy gyönyörű hímzését. Kisjankó Mari most decemberben halt meg váratlanul. Emlékét máris Őrzi színpompás hímzése a múzeum egyik főfalán. Megmenteni, _____ m íg nem késő! Ma már alig 12 népművész él Me­zőkövesden. Ők is idősebbek, a leg­fiatalabb is túl jár a harmincon. Nincs »utánpótlás**. Pedig így ve­szélyben van a híres hímzéskultúra! Az általános iskolákban, nagyon helyesen, már foglalkoznak a fiatal leányokkal, megismertetik velük községük történetét, Ízelítőt kapnak a hímzésből és ismerkednek a mótí- vuiiióklcal. Éz azonban kevés. Szak­körökét kell létrehozni a Mátyo-ház- ban, ahol a népművészek átadhatják tudásukat a felnőtt leányoknak, fia­talasszonyoknak. Lehet, hogy eddig a közömbösség tartotta távol a> fháta- labbákát, de Ti<i Mégisniéfkediiek a hímzéséül, mag is szer étik. S hé Még* széfetik, életük végéig Ötömmel csi­nálják. Működtetni leéli á szakköré* két miélőbb, áfriíg nérh késő..« * AUÍ csak a hímzéseket látta az or­szág, vagy a világ bármélyijt pönt- ián, áz is mégállapíthatja, hogy csak egészséges, színeské'pzeletü, a szépet szerétó emberek müve lehet ilyen csodálatos. De aki megisihefi őket, aki á helyszínén, á szülőágyában lát­ja á matyó népművészetét, áz soha néfh felejtheti él, sőhd néni kerül ki varázsa álót, éiött* szóló éiménttyél távozik. hófogóként szerepelve megvasta* godnak, s megakadályozzák, hogy s szél clhordja a földről a havatj megakadályozzák a víz lerohaná­sát, s az ez által keletkező talaj* pusztulást. Másrészt a hóié kényt** len a mélyebb talajrétegekbe beszi­várogni, ez által emelkedik a talaj tartalék viz készlete, amit bőséges többlet terméssel hálálnak meg a növények, különösen szárazság ide* jen, hiszen a domboldalakon táp« anyag jelenléte mellett is az eró* zión kívül éppen a vízhiány miatt vannak állandóan alacsony termé­sek. Az altalaj átázása nemcsak a hő« fogók területén következik be, ha^ nem azok mindkét oldalán 6-tól IO méteres szélességben. í> így csak« nem az egész táblán érvényesül an* nak — a jó talajmunka, a reudsze*» rés istállótrágyázás mellett —* nagy terméstfokozó hatása. Ennek kü* Ionoson a kapások, a kukorica, «$ burgonya, cukor és takarmányrépa vetések veszik hasznai, ügy. hogy a lejtők termése jó gazdálkodás mellett ♦ eteksrik a laposok terme­sével, nagyobbmer vü nyári esőzés sek ©setében pedig különösen ml* Hőségben felül Is múlja »zekét, Mindezeken felül, ha a lejtőkön így megakadályozzuk a hirtelen olvadást, nem felnek még á paták* és folyómedrek, kiöntés veszély« nélkül el tudják vezetni a vizeket, sok község, város megmenekül » kóráíavaáái árvizektől. Az erózió ellen egyébként egésra évben álíándőan kihdeni kell, a művelés, ápolás sörön. Goikat Uh. hetünk azzal is, ha «-■•« ahol lehet —* a íááajihüvelést, vetést *rintvoLuaiaj sáli » lejtő irányában keresztben végézzüb, Sajnos dóm *f>1éke?BM ken legtöbb dűlőben a lejtései egyirányban művelik a szánkókor. Igaz, hogy ennek sok esetben st áz oka, hígy keskenyek a parcel* iák, de ilyen helyeken is ered* menyre vezet, ha különösen az orz* tó barázdákban, mcsgyékben az ál-* landó össseszántás során keletke* zeit árkokban egymástól 10—12 m« távolságban kis földkupjj titkai lassítjuk a lefolyó hóié sebességét, s a vizet arra kényszerítjük, U g.v a kupacoknál két oldalt szán-* tóinkra folyjon, s ott a talajba sri-i várogjön. Jó példát láthatunk a sziutvona-* las szántásra, művelésre, a Bán patak mentén lévő községekben. Eredménye nem is marad el, » ve* iésék, úgy a kalászosok, mint a. ka-» pások, de a szálas-takarmányok is az általában soványnak mondót fi lejtőkön rzebbek, mbit a lejtővel egyirányban müveit területekén, nem gyengébbek a kövér síkföldí vetéseknél, sőt sok esetben terme* sük nagyobb azokénúl. asonlókcppcn védeni kell a többnyire domboldalakon fekvő legelők talaját is a lehorclás* ió! annál inkább is, mert a közvet« len káron kívül a víz által lekor* dóit talaj az aljakban a legelőhöz csatlakozó szántókat, réteket bc<* ríija be, s így azokat károsítja. A már képződött vízmosások továb* bi nagyobbodását, vesszőből font vízfógókkal kell megakadályozni, az elmosástól pedig a rendszerint ren* delkezésre álló kövekkel megtá* maszíani. A legelőkön csaknem mindenütt megtalálható a fonáshoz szükségei ves?z® *s- Tcli munka a legelőkön lévő bokrok kiirtása, letakarítá* sa is. Teljes erővel folytatni kell az udvarokból a trágyahordásfc lehe« tőleg szarvasokba a tábla szélekre« A jó számítón ez szapora műnk i, többet lehet rakni, s az igavonó jó« szagnak is Isönnyébb a szán vonta« fása, részükre jóformán egészség* ügyi séta. Jl ír ágy a hordással egyidejűleg gyűjtsük össze a túlérett ap~ ro trágyát, s hordhik azt ki későn vetett, gyengébb tataiba kerülk az ősszel kellően meg nem e ősö* dott kenyérgabonaveteseink’-e Ew* ze! takarékoskodunk a pétísővat kevesebb pénzt kell *rfa ki *d mnk, u* jobb hatású is. mint a pétlsévai aló fej trágyázás. Az apró túlérett 4rá*va felvehető tápanWyHn« rend­szerint ^á^iiórabb. mint aa űgvno* vezeti málas érett szerves anva^ai szétbontottak. így a vetések fei- ♦rrá.o'v*gésára Vitrjsiöan as és amellett gazdaságos. Ha trávyá f-»«' *v,a^ —»orvunk -»- amit *ok esete ben elmond hatunk *— legvünk í '.r» aprőtrágyat kukorica bur^^va fé-» szék4-*’—•''»•»«ra ícv lí^vesebb trá­gyával nagyobb területet tudunk meg trágyázni, HAJDÚ KAROL* mg, felügyeld» SélA MEZŐKÖVESDEN Uj szobával bővül * a „Kisjankó Bori" emlékmúzeum Télvési tennivalók a szántóf öldeken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom