Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-28 / 49. szám

V / Világ proletárjai egyesüljetek l XllL évfolyom 49. szám 1957 február 28 csütörtön Ara 50 fillér tammmmk AÖNY4í3*AGYAB szocialista munkáspárt megyei intézőbizottsága lapja r M At Határjárás Boldva községben az adózás ügyében • Levelek Borsodból • Megvédjük az elmúlt 12 év vívmányait Kormányhatározat a gépállomásokról Szőke Mátyás miniszterhelyettes sajtótájékoztatója A kormány határozatot hozott a gépállomások átszervezéséről, amely rövidesen a hivatalos lapokban ás megjelenik. Erről tájékoztatta kedden a parlament épületében a sajtó képviselőit Szőke Mátyás, föld­művelésügyi miniszterhelyettes. Mint mondotta, az elmúlt évben javult a gépállomások munkája, az éves tervet 104 százalékra teljesítet­ték. Ha az ellenforradalmi esemé­nyek nem jönnek közbe, körülbelül egy, másfélmillió normálholddal töb­bet’tudtak volna teljesíteni. Most már általában rend van a gépállomásokon, a munkástanácsok munkája lényegesen javult, létrejöt­tek a pártszervezetek. Szőke Mátyás ezután rátért arra, mi tette szükségessé a kormány ha­tározatát. Már korábban felvetődött a kér­dés, hol csoportosítsák a nagy mezőgazdasági gépeket. Az állam továbbra is a gépállomásokon., mint állami üzemeikben tartsa és bérmunka, vagy gépkölcsönzés alapján végezzen munkát velük, vagy pedig bocsássák ezeket a gépeket a termelőszövetkezetek rendelkezésére, ahol esetleg job­ban és olcsóbban tudnák kihasz­nálni. Ezt a kérdést vizsgálják, annyi azonban máris bizonyosnak látszik, -hogy a szövetkezeteik ma általában nem rendelkeznek olyan anyagi erővel, hogy a modern mezőgazda- sági nagygépeket meg tudnák vásá­rolni, nem rendelkeznek megfelelő technikai felkészültséggel a gépek üzembentartására és jó üzemelteté­sére nincs megfelelő szakemberük. Ez volt egyik legfontosabb in­doka a kormány elhatározásá­nak, hogy fenntartja a gépállo­mások rendszerét. A termelőszövetkezeteknek — dön­tés ugyan még nincs ebben a kérdés­ben —T. valószínűleg megengedik, hogy vásároljanak mezőgazdasági nagygépeket is úgy, ahogy szállítási gépeket már eddig is vásárolhattak. A kisgépek, miaut az állattenyésztés gépei, szállítógépek, az üzem belső gépesítéséhez szükséges gépek feltét­lenül a termelőszövetkezet tulajdo­nában kell, hogy legyenek. Szükségessé tették a határozatot üzemi szempontok is. Eddig a gép­állomások állami költségvetés kere­tében gazdálkodtak. Ez nem tette őket érdekeltté abban, hogy erőfeszí­téseket tegyenek a gépállomás jöve­delmező gazdálkodására. Másrészt ■azzal, hogy a kormány teljesen sza­kított a termelőszövetkezeti moz­folytatnak a középirányitó szervek, tehát a megyei gépállomási igazga­tóságok is, amelyek eddig a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságán működtek. A határozat március 31. hatály- lyal megszünteti az úgynevezett kihelyezett mezőgazdászok és gépállomási állattenyésztők mun­kakörét és megszünteti egyben a gépállomási tanácsok működé­sét is. Ezeknek a szakembereknek elhelye­zéséről, ha nem is teljes egészében, de részben szervezetten gondoskod­nak. A határozat értelmében bizonyos' változtatásokat kell végrehajtani a gépi munka díjazásában. Ez azt je­lenti, hogy az alapdíj az úgyneve­zett középmélyszántás, amely ed­dig egyéni gazdálkodók részére 120 forint volt, most körülbelül 140 fo­rint lesz, tehát 17 százalékkal emel­kedik. A termelőszövetkezeteknél ez a munkadíj körülbelül 13 százalék­kal, 05 forintra emelkedik. Ezeknek a díjtételeknek az alapján kell meg­állapítani a többi munkadijakat is. A 95 forintos díjtétel kevesebb az önköltségnél, a kormány azonban nem tartotta célszerűnek, hogy most 85 forintról 123—124 forintra emelje fel a termelőszövetkezetekben vég­zendő gépi munka díját. Az önkölt­ség alapján ugyanis nagyüzemben Tiszapalkonyán — a hőerőművet kiszolgáló segédüzemek többségét az Ut- és Vasútépítő Vállalat dolgozói építik. így — többek között — a vízkivételi és rekuperációs művet, valamint a szénszállító és tárolóbe­rendezést is. A tavasziasra forduló időjárásban már valamennyi építkezésen szorgal­mas munka folyik. A dolgozók feb­ruár elején kezdték meg a vagon­buktató 3 emelet magas, 30 méter hosszú és 20 méter széles, oszlopo­kon álló fedett csarnokának építését. Ebben a csarnokban majd a vagon­buktató segítségével 3 percenként 2 normál vasúti kocsi üríthető ki. Az épület zsaluzását — amelyhez csak­nem 45 köbméter állványfa és desz­ka szükséges — Gipper Mihály 8 ta­gú ácsbrigádja végzi. A kiváló kol­ennyit kellene felszámolni. Ezért a kormány úgy határozott, hogy a kü­lönböze tét, amely évente mintegy 115 millió forintot tesz ki, a termelő­szövetkezetek támogatása címén megtéríti a gépállomásoknak. A jövőben a díjtételeket az árhi­vatal elnökével egyetértésben a földművelésügyi minisztérium álla­pítja meg, de egyes munkáknál a munkástanácsokkal egyetértésben a gépállomások maguk dolgozhatják ki a díjtételeket, s ezeket az igazga­tóságok hagyják jóvá. A gépállomás a jövőben nem hi­telei, s a díjfizetés általában nem lesz fakultatív. Kimondja a határozat, hogy a traktorosok bérüket teljes egészé­ben a gépállomásoktól kapják, s így megszűnik a munkaegység jóváírás. A szociális juttatásokat kivéve megszűnnek a természetbeni juttatá­sok, tehát a kenyérgabona juttatása és a háztáji föld is. Az újságírók kérdéseire válaszolva Szőke Mátyás többek között elmon­dotta, hogy az alkatrészellátás terén még mindig vannak nehézségék. A gépjavításoknál elmaradás mutatko­zik, de március végéig előrelátható­lag kijavítják a tavaszi munkákhoz szükséges gépeket. Az üzemanyag- ellátás kielégítő és a tavaszi mun­kák során ilyen természetű fennaka­dás nem várható. (MTI) Megalakult a művelődésügyi beruházási vállalat Az oktatási és népművelési intéz­mények felújítási és beruházási munkáinak lebonyolítására művelő­désügyi beruházási vállalat alakult. A vállalat szakszerűbben, takaréko­sabban és jobb minőségben végez­heti majd a nagyobb műszaki fel­készültséget igénylő feladatokat. Épít majd nyolctantermes vagy ennél nagyobb iskolákat, nagyobb művelődési otthonokat, színházakat. A tervezéstől az átadásig minden munkát a vállalat végez el. (MTI) A napokban tartotta újjáalakuló ülését Finkén a volt Kossuth Tsz. Már 10 taggal, de újra hozzákezdtek a közös munkához. Remélik, hogy példájuk nyomán többen is erre az elhatározásra jutnak majd. Beret községben legnagyobbrészt állami tartalékföldön alakult új ter­melőszövetkezet. 25 család 50 tagja határozta el a tsz-alakítást. Összes földterületük 220 hold. Ebből 180 holdat állami tartalékból kaptak. A népgazdaságnak is érdeke, hogy az állami tartalékföldeket jobban kihasználják. Erre törekszik az encsi • 500 forinttal akarták megvesztegetni a rendőrt, hogy 54 darab sertést eladhassanak • Tavaszi emlékek m Portré egy ózdi főmérnökről V __________________f l ejietteoD társulási torma, a Ili. tipusu tsz-ek mellett kezdetlegesebb formájú, de egészséges irányba ha­ladó új társulások is születtek. Ilyen társulás jött létre Novajidrányban is, ahol az állami tartalékban lévő gyümölcsös gondozására alakult szö­vetkezet. Eddig 12-en vesznek részt a társulásban és valószínű, hogy ez a szám a közeljövőben növekedni fog. Céljuk, hogv a 20 holdnyi gyü­mölcsösben egy kisebbfajta minta­gazdaságot létesítsenek. járási tanács is. A tartalékföldek gazdaságos kihasználása érdekében ezeket a területeket — ahol nincs szó tsz alakulásáról — átadják az állami gazdaságoknak, a juhtenyész­tő gazdaságnak. Baktakéken például 300 holdat adtak át. A szászfái tar­talékföld sorsa még bizonytalan, itt talán még termelőszövetkezet is fog alakulni. ..... o—---­1 2276,1 tonna szén Február 26-án a borsodi szén­medence derék bányászai rekord­teljesítményt értek el. 12.276,1 ton­na szenet termeltek ezen a napon. Különösen szép eredménnyel dicse­kedhetnek a borsodi tröszt bányá­szai, 9848,3 tonna szenet küldtek a felszínre, napi tervüket 127,9 száza­lékra teljesítették. A Borsodi Szén- bányászati Tröszt eddig esedékes havi tervét 113,3 százalékra teljesí­tette. Az ózdiak február 26-án va­lamivel gyengébb eredményt értek el az előző napihoz viszonyítva, 2427,8 tonna szenet termeltek, napi előirányzatukat 97,1 százalékra tel­jesítették. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt eddig esedékes havi tervét 95,9 százalékra teljesítette. Március 1-től teljesítménybérben dolgoznak a Tiszapalkonyát építő Út- és Vasútépítő Vállalat munkásai lektiv^ megfogadta, hogy hulladék­fából előregyártott zsáíutábíákat'ke- szítenek, s ezzel mintegy 5 ezer fo­rint értékű fát takarítanak meg a népgazdaságnak. A Gipper-brigád eredményes munkája nyomán szer­dán reggel Tóth István 7 tagú kol­lektívája megkezdhette a vasszerke­zet szerelését, ügy tervezik, hogy naponta 20. mázsa vasat szerelnek össze és ígj' március 15 körül hozzá­foghatnak az épület egy részének betonozásához. Az építők — így a Gipper-brigád tagjai is — az októberi események után órabérben kezdtek dolgozni. A szakmunkások közül sokan — külö­nösen azok, akik távoli vidékeken laknak, és az utazás miatt a heti munkaidőt nem minden esetben tud­ták kidolgozni — nem találták meg számításukat és a teljesítménybér rbevezetését kérték. VA vállalat veze­tősége és munkástanácsa a munká­sok óhaját figyelembe véve új telje­sítménybérezést dolgozott ki és ja­vasolta annak bevezetését. Kiszámí­tották például, hogy a Gipper-bri- gádban dolgozó szakmunkások — ha a teljes munkaidőt kidolgozzák — átlag 8 forintos órabér mellett ha­vonta 1.800 forintot keresnek. Az új telj esítmény bér ezés bev szetésével pedig — a jelenlegi munkatempóval — elérhetik a 120—130 százalékot és így havi fizetésük jóval 2 ezer forint fölé emelkedik. Az Ut- és Vasútépítő Vállalat dől gozói a tiszapalkonyai építkezéseken március 1-től már a jobb keresetet biztosító teljesítménybérezésre tér­nek át. A lartalékföldek kihasználásáért galom fejlesztésében a múltban al­kalmazott módszerekkel, megszűnik az a rendelkezés is, hogy a gépállo­más felelős a termelőszövetkezet egész gazdálkodásáért. A határozat a gépállomások tevé­kenységét két részire bontja; Az egyik rész a főtevékenység — elsősorban termelőszövetkezetek, termelői társulások — egyéni termelők, közületek részére mezőgazdasági gépi és mezőgazdasági szállítási munkák ellátása kizárólagos joggal — az állami gaz­daságok kivételével — a mezőgazda­sági termények elcséplése, továbbá egyes mezőgazdasági gépeik eseten- kinti bérbeadása termelőszövetkeze­tek és társulások részére. Figyelembe véve azonban, hogy a mezőgazdaságban és így a gépállo­másokon is a munka idényjellegű, ezért a kormány lehetővé tette, hogy a gépállomások úgynevezett melléküzemági tevékenységet is folytassanak, például gépjavítást szövetkezetek, vagy mások részére, mezőgazdasági laboratóriumi vizs­gálatokat, fuvarozást és egyes ipari tevékenységet. Kimondja azonban a határozat, hogy az a melléküzem- ági tevékenység nem szoríthatja háttérbe a gépállomások fő tevé­kenységét. A gépállomások vállalati gaz­dálkodásra térnek át, tehát nye­reséges vállalatokká kell len- niök: kiadásaikat bevételeikből kell fedez­ni. A vállalati önelszámolás 1957 áp­rilis 1-től kezdődik, de január 1-i fordulónappal. Tehát mindaz a Ténykedés, «imát ez évben végeztek már a vállalati gazdálkodásban je­lentkezik; Vállalati gazdálkodást Less-e villany Onga-wíj telepen? Ongán, az Újtelepen sok gyári dolgozó, vasutas és dolgozó paraszt is lakik. Este botorkálva járnak munkába, vagy munkából haza, mert egyáltalán nincs utcai világí­tás, sőt még a házakban is csak petróleumlámpa világít, holott az anyaközségben van villanyhálózat. 1954-ben adták be először kérelmü-* két, hogy ide is vezessék be a vil­lanyt. Csupán egy új transzformá­tor kellene, az oszlopokat az Új­telepen lakók társadalmi munkával beállítanák. Ezt illetékes helyen már elmondották, de kérésüket mind a mai napig nem teljesítették. Az ongai újtelepi dolgozók remé­lik, hogy kérésüknek mielőbb foga­natja lesz. Március első napjaiban országos állatszámlátás Az MTI munkatársa felkereste a Központi Statisztikai Hivatal illeté­kes vezetőjét és tájékoztatást kért az 1957. évi országos állatszámlá­lásról. Mint közölték, a Központi Statisztikai Hivatal a szokásos évi országos állatszámlálást március el­ső napjaiban ez évben is végrehajt­ja. A számlálás során az 1957. évi február 28. és március ,1. napja kö­zött éjféli állapotnak megfelelően ez évben is a szarvasmarhát, lovat, sertést, juhot, stb. és a baromfit ír­ják össze. Az egyéni állattartókat házról-házra, ahol egy házban több állattartó, vagy gazdálkodó lakik, lakásról-lakásra járva számlálóbiz­tosok keresik fel. A nem mezőgazda- sági tevékenységgel foglalkozó álla­mi vállalatok és intézmények közül csak azoknak kell állatállományuk­ról jelentést adni, amelyek az elmúlt években is tartottak állatot. A szám­lálóbiztosoknak az összeírás előtt az állatokat meg kell tekinteniök. A£ állattenyésztési munka helyes irá­nyításához szükséges annak ismere­te is, hogy a különböző földterüle­tekkel rendelkező gazdaságokhoz milyen állatállomány tartozik. Ezért a számlálóbiztosok a gazda haszná­latában lévő összes földterületet is feljegyzik. A számlálóbiztosok mun­káját összeírási megbízottak irá­nyítják és a Központi Statisztikai Hivatal szervezi, ellenőrzi. (MTI) Szakácsi kulturotthont kap Fejlődik a falu, egyre több község kap kultúrházat, orvosi rendelőt. Egy-egy ilyen épület elkészülte szin­te örömünnep az illető községnek, de egy-egy határkő ez megyénk kul­turális fejlődésében is. Szakácsi község lakói türelmetle­nül várják, hogy kultúrtermük elké­szüljön. A mintegy 500 főt befogadó kultúrterem építését még az elmúlt évben megkezdték. Együtt épült a közben már elkészült tanácsú ázzak Május. 1-re már Szakácsiban is méltó hajlékot kap a község kulturális élete. Élnek a nagyobb önállósággal Néhány nappal ezelőtt tartották meg Abauj szántón a termelőszö­vetkezetek járási értekezletét. Az értekezleten a termelőszövetkezetek terveivel kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. Az eddigi módsze­rektől eltérően, a tervek elkészíté­sében a tsz-ek nagyobb önállóságot kaptak. A gönci Rákóczi Tsz például gaz­daságosabbnak találja a sertésállo­mány csökkentése mellett a szarvas­marhatenyésztést, 12 hold helyett ezévben 20 holdon vetnek cukorré­pát. MIÉRT gyenge az adófizetés az encsi járásban ? Az év első negyedévéből már két hónap telt el. A megye több járásá­ban az első negyedévi adófizetések az elmúlt időszak alatt szépen ha­ladtak. Az encsi járásban viszont, nem tudni miért, húzódoznak az adófize­téstől. A járás igen el van maradva az adófizetésiben, a megyében talán itt a legrosszabb a helyzet. A feb­ruár 22-i értékelés szerint a járási' ól az előirányzatnak mindössze 2 és fél százaléka folyt be az államkasszába. Illene javítani az adófizetést. Ugyancsak a szarvasmarhate­nyésztés fejlesztése mellett döntött a hernádcécei Dózsa és Alkotmány Tsz tagsága is. Az abaujszántói Pe­tőfi Tsz az állattenyésztés megjaví­tását tűzte ki céljául. Emellett ker­tészetét is bővíti. Az eddigi 2 hold helyett most 5 holdon fognak zöld­ségfélét termelni. Ui magyar szabadalom: a permetezve-porozva csávázó gép A mezőgazdasági gépkísérleti inté­zet műhelyében bemutatták a ma­gyar gépgyártás új szabadalmát, PC- típusú permetezve-porozva csávázó gépet. Három évi kísérlet után a múlt évben elkészített mintapéldá­nyokat ősszel már több gazdaságban igen jó sikerrel üzemeltették. Az új géptípus legszámottevőbb előnye, hogy segítségével a gazdasá­gok napok alatt egész vetőmagszük­ségletüket megcsávázhatják, s ned­ves csávázási, porcsávázást, s a ket­tőt kombinálva is nagy pontossággal végzi el. Teljesítménye napi 300 má­zsa, vagyis körülbelül hat és félsze­rese a régi kosaras rendszerű csává- zásnak; (MTI) Uj tsz-ek alakultak

Next

/
Oldalképek
Tartalom