Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-28 / 49. szám
2 északmagtahorszAc Csütörtök, 1957. február 28. Megalakult ax új lengyel kormány Varsó (MTI) Az újonnan megválasztott lengyel szejm kedd délelőtt tartotta meg első ülésszakának második teljes ülését. A diplomáciai páholy, a nemzetközi sajtó képviselőinek páholya és a közönség számára fenntartott karzat zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az ülést Czeslaw Wycech, a szejm elnöke nyitotta meg, aki a következő napirendi javaslatot terjesztette elő; 1: A mandátumvizsgáló bizottság jelentése a választások érvényességéről. 2. A minisztertanács elnökének nyilatkozata az új kormány összetételéről és programjáról. A szejm egyhangúlag elfogadta az előterjesztett napirendi javaslatot. J. Cyranfciewicz, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsának elnöke ismertette az új kormány ösz- szetételét. A minisztertanács elnöke: Jozef Cyrarikiewicz (LEMP), a minisztertanács elnökének helyettesei: Nowak (LEMP), Jarosiewicz, Ignar (Egyesült Parasztpárt). A miniszter- tanács mellett működő tervbizottság elnöke: Jedrychowski (LEMP), nemzetvédelmi miniszter Spyohalski (LEMP), belügyminiszter Wicha (LEMP), külügyminiszter Rapacki (LEMP), igazságügyminiszter Rybic- ki (LEMP), mezőgazdasági miniszter Oohab (LEMP). A kormány 32 minisztere közül 24 a LEMP, 3 az Egyesült Parasztpárt, 2 a Demokrata Párt tagja, 3 miniszter pártonkívüli. A bányászélet fontos kérdéseiről tárgyalt a bányászok szakszervezetének központi vezetősége A Magyar Bányaipari Dolgozók Szabad Szakszervezete, amely ebben az esztendőben ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, kedden központi vezetőségi ülésen vizsgálta meg a szakszervezetei érintő minden fontos problémát. Blaha Béla, a szakszervezet elnöke elemezte az október—líóyerniberi eseményeket. A szervfffeti kérdések után foglalkozott az^elnök beszámolójában a szénbányászat helyzetével. Megállapította, hogy amilyen helytelen volt, hogy a szakszervezet az érdekvédelem helyett túlnyomórészt a munkaverseny szervezésével foglalkozott, ugyanolyan hibának tartaná, hogy j most már ne törődjünk a termeléssel. Meg kell állapítani — mondotta —, hogy a bányákban a munkaidő még nincs kihasználva teljes mértékben. Korábban az évi széntermelési tervet 18,335.800 tonnában állapították meg. Látva az ország nagy szükségletét és a bányászat fejlődését, ebben az évben a szénbányászat 19,5 millió tonna szenet termel. A legfontosabb feladatok közé tartozik a termelésben, hogy nőjön az össz- üzerni teljesítmény és csökkenjen az önköltség. A továbbiakban foglalkozott a kulturális és sportkérdésekkel, majd meghatározta a bányász-szakszervezetre háruló további feladatokat. SZTK-ügyeket tárgyalt a szakszervezetek megyei emöksége Több mint hétezer menekült hazatérését segítette e ö a győri hazaié építési központ Sokakat érdeklő kérdésről, az SZTK munkájáról tárgyalt legutóbb a szakszervezetek megyei elnöksége. A jelentés beszámolj a családi pótlékkal, a segélyezéssel, a nyugdíjügyekkel foglalkozó csoportok munkájáról. Több figyelemreméltó javaslat szerepelt a jelentésben. A csa- ládipótlókcsoport dolgozói javasolták, hogy a mezőgazdaságban a családi pótlékot ne a szerződések megkötésétől tegyék függővé, hanem csak a ténylegesen ledolgozott kötelező munkanapok számát vegyék figyelembe. Módosítani kellene az elvált, és újra íérjhezment, valamint az egyedülálló nők családi pótlékára vonatkozó rendelkezést is. A segélyezési csoport sérelmezte, hogy a vállalatok adatszolgáltatásai nem pontosak. A nyugdíjcsoport munkája megnövekedéséről számolt be a jelentés. A vita során, nagyon sok olyan problémáról volt szó, amely a jelenlegi társadalombiztosítási feltételék részbeni, vagy alapvető megváltoztatását célozták. Papp József a MEDOSZ területi elnöke a mezőgazdasági és ipari dolgozók közti biztosítási különbségek eltörlése mellett foglalt állást. Javasolta, hogy a társadalombiztosítást állami szerv vegye a kezébe, a szakszervezet ellenőrzése mellett. Urbán János elvtárs helytelenítette, hogy a kórházi túlápolási költségek elengedésének elbírálását egy most megjelenő rendelet a tanácsok hatáskörébe utalta. Véleménye szerint ezek elbírálására a szakszerveJakó András elvtárs megállapította, hogy a jelenleg meglevő nyugdíjtörvény alapvetően rossz. Amint lehetőség van rá, azt gyökereiben meg kell változtatni. Addig is, amíg ez megtörténne, javaslatot kell tenni a szakszervezetek országos elnöksége felé, a nyugdíjtörvény módosítására, a fennálló visszásságok megszüntetésére. A vita utáni összefoglalóban Varga József elv társ, a megyed bizottság elnöke elmondotta, hogy az SZTK az elmúlt hónapokban végzett munkájáért elismerést, dicséretet érdemel. A külföldre távozott magyarok közül mind többen térnek vissza otthonukba. Naponta átlag 60—80 disszi- denst vesz át az osztrák hatóságoktól Hegyeshalomnál a Győrben működő hazatelepítési központ. Februárban. már nemcsak Ausztriából, hanem Olaszországból, Belgiumból, Franciaországból és a többi nyugati országokból is sok felnőtt hazatért. Csak Győrben mintegy 500-an foglalták el ismét elhagyott otthonukat. A haza telepítési központ közlése szeI rint az eddig hazatért 7000-nél több magyar a legtöbb esetben szökve, saját költségén érkezett az ország határáig. (MTI) Nem tudom, hogy van-e olyan ember, aki ezt tagadja. Aki nem hiszi, jöjjön végig a mi utcánkon, amely Márta-bányához vezet, s megtudja. Nem mai dolog, évek óta vajúdik ez a kérdés, de elintézést nem nyer. Meg is kérdezhetjük talán, kinek a hibájából nem készül el ez az út? Ezt kérdezik a bányászok, fuvarosok, járművezetők. De legsérelmesebb azoknak, akik ott laknak, akik évek óta az ablakot sem tudják kinyitni, mert a levegő helyett por, sár, trágyabűz hatol a szobába. Hgr valaki éjszakás és pihenni szeretne, a rokonaihoz kénytelen menni, mert az állatkínzás, a káua mosakodni akar, akkor tol- tétlen gumicsizmát kell húznia, mert más lábbeli elmerül. Az iskolásgyerekek nyakig sárosán mennek az iskolába. Ha a szülők meg akarják óvni őket, akkor felveszik a hátukra és úgy viszik a főutcáig. A szórakozni menő fiatalok gumicsizmában járnak, cipőjüket kezükben viszik. Kérjük az illetékes szerveket, adjanak nyílt választ, miért nem készült el az út, amikor a bányatröszt nem kis anyagi támogatást ígért 1956-ban? Lesz-e sürgős orvoslása kérésünknek? Ezt kérdezik a bányászok, kik a nehéz időkben és jelenleg is megállják helyüket. MOLDVÁN MIHÁLY, zet a hivatott. III. romkodás felveri álmából. üb. elnök. HATARJARAS _________ B oldva községben, az adózás ügyében III. AZ A HIEDELEM Boldván, hogy az adót is elengedik, mint a beadást ... Épp ezért vontatottan halad a befizetés. Olyan családok is akadnak, akik 5—6 ezer forinttal tartoznak az államnak. Itt van például Cselényi József, aki 7000, L. Nagy István, aki 4000, id. Hornyák István, aki 3000 és Bukszár Barna, aki 4000 forinttal adósa az államnak. A község adóhátraléka 42.000 forint. Csinos kis összeg! Nagy értékek szabadultak fel a beadás eltörlésével. Ezek most mind otthon a családban, a gazdaságban maradtak. Beszéltem egy parasztemberrel, aki hirtelen két adatot sorol fel: 660 tojás és 1020 liter tej. Többek között ennyit kellett beadnia. Számoljunk csak, ha a tojást 1 forintért, a tejet pedig 3 forintért eladja (mert el tudja adni), az összesen 3.720 forintot tesz ki, s ez a családé. Nem is kis összeg. Nem tagadja, négy évvel ezelőtt azért lépett a termelőcsoportba, hogy ettől a kötelezettségtől megszabaduljon. Van, aki azt mondhatja erre, hogy kényszerrel ment a közösbe. Igen, van olyan színezete, tagadhatatlan. De az öreg megtalálta számítását a csoportban, úgy érzi magát a közösben, hogy ki sem lehetne onnan zavarni. Egy kicsit elkanyarodtam a kérdéstől, de azért tettem, hogy illusztráljam: mennyivel könnyebb ma adót fizetni, mint akkor, amikor beadás is volt. EGY PILLANATIG időzzünk itt, ennél a kérdésnél. }Ia valaki azt hiszi Boldván, vagy másutt is, hogy eltörlik az adót, akkor téved. Alkotmányunk nemcsak jogokat biztosít, de kötelezettségeket is ró az állampolgárokra. Elsőrendű feladat eleget tenni a kötelezettségeknek, az adózásnak is, mert nincs jog kötelességteljesítés nélkül. Ne felejtsük: a kormány az adózásnál is jelentős kedvezményt nyújtott, amikor elhatározta, hogy ebben az évben nem emeli az adókat, de a hátrálékot meg kell fizetni mindenkinek. Elsőrendű kötelessége tehát Cselényi József éknek is az adó rendezése. Nem igaz, hogy nincs pénzük az adóhátrálék kifizetésére. Van. Ne vegyék rossznéven, de nem a motort kellett volna több mint 6000 forintért megvásárolni, hanem az adót kifizetni. Szent igaz, jó, ha van egy motor a háznál, de egyelőre még nem is lehet használni, a pénz bennefekszik, ugyanakkor az adóhátralék ft állandóan kisért. Megígérték: március közepére feltétlen rendezik kötelezettségüket. Helyes, rendezni is kell. © VAN MÉG egy dolog Boldván, ami ugyan nem közvetlenül az adózáshoz tartozik, de ide vág bele. Erről Sógor Tamás beszélt. — A faluban mindenki — jövedelme arányában — fizetett községfejlesztési hozzájárulást. Ez a pénz arra való lett volna, hogy rendbehozzák a községben a járdákat, középületeket, olyan kiadásokat fedezzen, ami a község javát szolgálja. A tanács viszont nem törődik ezzel. Sógor Tamás is — a ki a vasúti szolgálatból alig ért haza — a járdáját javította. Kavicsot szórt el, mert különben nyakig érne a sár. Pedig erről gondoskodni a tanács dolga lenne. Erre is gondoljanak a falu vezetői. A hivatalos szerveknek is van joga. de kötelessége is. S a törvény rájuk is éppúgy vonatkozik, mint személy szerint bárki másra. Az adózás közügy, mindannyiunk ügye. Aki nem tesz ennek eleget, haza ellen vét. aki eleget tesz, az az országot gyarapítja. EGÉSZEN BIZTOS, Boldván is rövidesen megváltozik a helyzet. ___ Tóth Ferenc fl Magyar Forradalmi lijónkás Szövetség célkitűzése és feladatai A Magyar Forradalmi Ifjúmun- ** kás Szövetség az október 23-át követő ellenforradalmi események idején jött létre. Azzal a céllal, hogy mozgósítsa a fiatalokat az ellenforradalom szétverésére és biztosítsa az ifjúmunkások részvételét a szocializmus építésében, hogy ha- zafiságra, bátor helytállásra nevelje az ifjúságot. Az ellenforradalom következtében a fiatalok nagy többsége nem látta tisztán az ifjúsági mozgalom további fejlődését. Voltak olyan nézetek — ezt megállapította a Központi I. B. vitaindító levele is, — mely szerint az ifjúsági szövetség független akart lenni a párttól és kormánytól. Az ilyen és ehhez hasonló nézetek nem egyeztethetők össze egy szocializmust építő ország életével, érdekeivel. A függetlenség hangoztatása helyes, de csak abban az értelemben ha az a szervezeti önállóságot jelenti. De nem helyes, ha az a párt és a kormány egész politikájától akar független és önálló lenni. Az ifjúmunkás szövetség akkor töltheti be hivatását, ha mindenerővel harcol a párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért, a szocializmus sikeres megva’ósítá- sáért. Ahhoz, hogy az ifjúsági szövetség^ helytálljon a szocializmus építésében, gyors előrehaladásra van szükség. Megyénkben a novemberi hónapban a kommunista fiatalok kezdeményezésére megindult a munka, hogy létrejöjjön az ifjúmunkás szövetség. A kommunista fiatalokat támogatták ebben a munkában a a nem kommunista fiatalok is. mert megértették, hogy szükség van e--y olyan ifjúmunkás szövetségre amely gondoskodik ,a fiatalok politikai kulturális és sport-neveh'séről. A munka megkezdődött, mégis ott tartunk, hogy kevés szervezettel és tagsággal rendelkezünk. Ennek több ok? van. Az egyik, hogy nem folyt tervszerű munka e szövetség létrehozására. Az ifjúmunkás szövetség feladatának megvalósításához alapvető feltétel a szervezetek gyors megalakítása, a taglétszám növelése és aktivizálása. Szükség van erre azért, hogy az ifjúság egységesen tudjon fellépni a szakszervezetnél és a munkástanácsnál a jogos követelésekkel az igények kielégítéséért, általában a szövetség előtt álló feladatok megoldásáért. A z if j úmunkásek érdeke meg- ** egyezik a munkásosztály alapvető érdekével, mely nem más, mint a szocializmus építése hazánkban. Ha az érdek azonos. —s ez így van — akkor az ifjúmunkás szövetség alapvető feladata elismerni a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely a marxizmus-len inizmus zászlaja alatt következetesen harcol a szocializmus felépítéséért. Kötelessége elismerni é,s támogatni a munkás-paraszt forradalmi kormányt, mely a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek érdekeinek figyelembe vételével sikeresen megoldja a szocializmus építésével járó sokszor nehéz feladatokat. Az ifjúmunkás szövetség minden egyes tagjának, de elsősorban a kommunista fiataloknak harcot k°ll indítaniuk minden olyan nézet mellen, amely távol tartja a szövetséget a párttól és a kormánytól. A szövetség minden tagjának világosan kell látnia: az MSZMP, a kommunisták nélkül nem lehet erős és szilárd az élet minden területére kiterjedő befolyással bíró ifjúsági szövetséget létesíteni. A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség csak úgy lehet életképes, ha a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt harcol és dolgozik, ha magáévá teszi a proletár internacionalizmus eszméi 1;. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével egy sor feladatot kell megoldania az ifjúmunkás szövetségnek. Az ifjúmunkások csak akkor érzik magukénak e szövetséget, ha az a politikai kérdések mellett az if-* júságot egyéb területen érintő kérdésekkel is foglalkozik. Ezek közé tartozik elsősorban az érdekvédelem. Az elmúlt időkben az ifjúmunkásokat a legtöbb sérelem az érdekvédelem területén ért (alacsony keresetek, nem .megfelelő bánásmód, stb.). Ha is tapasztalható olyan jelenség, hogy az ifjúmunkásokat nem sorolják be az őket megillető bérkategóriába, a racionalizálás során igyekeznek tőlük megszabadulni azzal a jelszóval, hogy nem családfenntartók. Az üzemi szervezeteknek fel kell lépniük a a ilyen nézetek ellen. Ezért is szükséges, hogy a munkástanácsokban helyet foglaljanak az ifjúsági szövetség képviselői és ott elmondják véleményüket, harcoljanak az ifjúmunkások érdekeiért. Ehhez a harchoz a fiatalok komoly segítséget kapnak a párttól és a szakszervezettől.A szövetség feladata különös gond** dal foglalkozni a termeléssel. Ez összefügg az ifjúmunkások alapvető érdekeivel, a szocializmus építésével. Ezért el kell érnünk, hogy a szövetség tagjai, de a szövetségen kívül álló fiatalok is élenjárjanak a termelésben, fokozzák szakmai képzettségüket, mert enélkül nem beszélhetünk boldogabb é’ étről, amelyért pedig a munkásfiatalok olyan sokat harcoltak és harcolnak; A szövetség másik fontos feladata, az ifjúmunkások kulturális igényeinek kielégítése. Ezért a megyei intézőbizottság már tett lépéseket. Biztosítani akarjuk a fiatalok kulturális igényeinek kielégítését, szórakozását. Ezért szükséges, hogy megkapjuk a támogatást a különböző szervektől, elsősorban a szak- szervezettől. A kultúrális munkát az ifjúmunkások öntevékenységére akarjuk építeni, de ehhez az kel), hogy rendelkezzünk egy ifjúsági házzal. Arra is szükség van, — az illetékes szervek tegyék lehetővé, —-* hogy a kultúrotthonokban az ifjúmunkások helyet kapjanak. Olyan programot akarunk készíteni, amely magában foglal olyan célkitűzéseket, mint a film, klub, világjáró klub, tánc és egyéb színjátszó csoportok alakítása, stb. 1/ ülönös gpnddal akarunk fog- lalkozni az ifjúmunkás lányokkal. Tudjuk, hogy a lány k szeretnek varrni, kézimunkázni, ezért olyan programot készítünk, — velük közösen — amely biztosítja, hogy elsajátítsák a varrás, kézimunkálás, főzés technikáját. Előadásokat tartunk számukra a korszerű higiéniáról, a szépségápolásról, csecsemő ápolásról és a gyermeknevelésről. Ezekhez csupán az kell. hegy helyesen osztják el a meglévő összegeket és azokat helyesen használják fel. Nem kisebbek a feladatok a sport- munkában sem. Olyan elképzeléseink: vannak, melyek szerint a szövetségen belül is létrehozzuk a sportbizottságokat, hogy a vállalatok és az üzemek, a gyáregységek és a műhelyek között versenyeket szervezzenek a meglévő anyaga eszközök figyelembevételével. El akarjuk érni, hogy legyen az ifjúmunkásoknak sportfelszerelésük is, önállóan sportoljanak. Szélesebb méretekben szervezünk természetjárásokat és igyekszünk kifejleszteni a vizispor- tot is. A baráti országok ifjúmunkás szövetségeivel megállapodva kölcsönös csereakcióikat szervezünk, hogy ifjúmunkásaink megismerkedjenek más országok fiataljaival, azok életével, munkájukkal és egész tevékenységükkel. feladataink, célkitűzéseink megvalósítása a szövetség fokozott erősödésétől függ. Kérjük, hogy a párt és a többi szervek nagyobb bizalommal tekintsenek az ifjúmunkás szövetségre, támogassák helyes kezdeményezéseit. Járuljanak hozzá munkánk állandó javításához. BIALIS JÓZSEF a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Borsod megyei ideiglenes intézőbizottságának elnöke. Vidéken mind többször hangzik el a kérdés: miért szüntettek meg egyes távolsági autóbuszjáratot? A közlekedés- és postaügyi minisztérium autóközlekedési főosztályán erről a következőket mondották: — Néhány autóközlekedési vállalat a múlt év végén az akkor kihasználatlan kocsikkal — pl. Ózd—Budapest, Eger—Budapest, Gyöngyös— Budapest, Miskolc—Budapest, Pécs— Budapest között a meglévőkön kívül új autóbuszjáratokat állított forgalomba. Ezeknek az volt a feladatuk, hogy a vasúti közlekedés átmeneti hiányosságait pótolják. A menetrenden felüli autóbuszjáratokat most, amikor a vasúti közlekedés helyreállt, megszüntettük. Az üzemek újból teljes létszámmal dolgoznak, s így a munkásszállításhoz ismét valamennyi autóbuszra szükség van* xfdíM a4 utcátok Miért szüntettek meg néhány távolsági autóbuszjáratot?
