Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-21 / 43. szám

CsfltArttHc. 1957. február *L eSZAKMAGYABORSZÁO 5 A pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsüléséről és a munkások védőruha-juttatásáról tárgyalt a Szaktanács titkársága ^őajszáfriL irt Luxéi A Szaktanács titkársága kedden ülést tartott. Meghallgatta és meg­vitatta Lukács Sándornak, a peda­gógus szakszervezet főtitkárának beszámolóját a pedagógusok társa­dalmi és anyagi helyzetéről és az ezzel összefüggő javaslatokról. A titkárság megértéssel fogadta a szak- szervezet arra irányuló törekvését, hogy nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülést biztosítson a pedagó­gusoknak. A titkárság elhatározta, hogy a pedagógusok anyagi helyze­tének megjavítása érdekében még a hét folyamán tárgyalásokat kezd az illetékes állami szervekkel a peda­gógus szakszervezet és az Oktatás­ügyi Minisztérium vezetőinek bevo­násával. A titkárság ülésén elhang­zott beszámoló és vita alapján rövid időn belül határozatban foglalnak állást a pedagógusokat érintő kér­désekben és azi nyilvánosságra hoz­zák. A titkárság helyesnek tartja, hogy öregségi nyugdíjat élvező pe­dagógusok a tanév befejezése után is átcserélhessék ezt az 1954. évi X. hó elsején életbelépett törvény sze­rinti nyugdíjra. Ugyancsak helyes­nek tartja, hogy a Szaktanács köz­ponti lapja rendszeresen foglalkoz­zék a pedagógusok társadalmi sze­repével. A titkárság ezután meghallgatta az építők szakszervezete elnökségé­nek jelentését az építő- és építő- anyagipari fizikai dolgozók 10 szá­zalékos bérrendezése körüli visszás­ságokról. A titkárság határozatában felhívja a Munkaügyi Minisztérium figyelmét, hogy a szakszervezet el­nöksége javaslatainak figyelembe vételével sürgősen és ésszerűen old­ják meg a bérek rendezését. A titkárság foglalkozott a munka- és védőruha juttatás elosztásának módosításával. Megerősítette koráb­bi álláspontját, mely szerint a mun­ka- és védőruhákra előirányzott ke­retösszeggel az üzemek rendelkezze­nek s az elosztást az érvényben lévő nomenklatúrák figyelembe vételével t—. a munkások bevonásával — az üzemekre kell bízni. A titkárság ja­vasolja, hogy a munkaruha juttatá­son kívül a Belkereskedelmi Minisz­térium szervezze meg, hogy az üze­mek, vállalatok, intézmények dolgo­séi részére évenként növekvő meny­nyiségű munkaruha álljon rendelke­zésre, több havi részletfizetésre. A javaslatokat a Munkaügyi Miniszté­rium, illetve a Minisztertanács elé terjeszti. A titkárság megtárgyalta a HVDSZSZ előterjesztését a szolgál ­nagy készülődés előzi meg. A ma­gyar kereskedelmi vállalatok a lip­csei vásár három részlegében állítják ki áruikat. Kollektiven vesznek részt a technikai kiállításon, ahol elsősor­ban szerszámgépeket, műszereiket, elektromos háztartási felszerelése­ket, rádiókat, röntgengépeket, pa­(Tudósítónktól.) Lillafüred, hazánk mesébeillő, szép kiránduló- és üdülőhelye. Régen nagyméltóságú, tekintetes urak, ma egyszerű munkások, parasztok és ér­telmiségiek szórakozó helye. A vad­regényes táj, a gyönyörű Palota­szálló szinte csalogatja, hívja, várja a kirándulókat. Kormányunk lehetővé teszi dol­gozóink számára az üdülést, a pihe­nést. A Palota-szállóban napi 8 fo­rintért ötszöri étkezést biztosítanak. Egyszerű emberek beszéltek lelken­dezve erről a lehetőségről, akik minden évben itt üdülnek. Gráf Károly, a Palota-szálló ve­zetője beszélgetésünk során elmon­dotta, hogy igen választékos az ét­rend. Február 19-én például vacso­rára volt aki házilag készített sült­kolbászt fogyaszthatott párolt ká­posztával és főtt burgonyával, volt aki a húsos makarónit választotta, de akadtak olyanok is, akik a zöld­fcató vállalatok és a házfelügyelők bér- és munkaviszonyának rendezé­séről. Úgy határozott, hogy támo­gatja a HVDSZSZ és a fővárosi ta­nács által a Munkaügyi Miniszté­rium és a Minisztertanács elé ter­jesztett javaslatokat. geket, konfekció és divatárukat mu­tatnak be. A Hanza-házban rendezendő könyvkiállításon a magyar könyv­kiadás legújabb műveit mutatják be. A Dresdner-Hofban nyíló gyógyszer- kiállításon pedig a magyar gyárak készítményeit, a magyar gyógynövé­nyeket láthatják majd az érdeklő­dők. (MTI) borsó főzeléket ették bundászsem- lyével. Természetesen mindhárom­hoz vegyes kompótot adtak. A beutalt dolgozóknak a napi ét­kezés mindössze 8 forintba kerül, melyhez kormányunk még 38 forint­tal hozzájárul. S így bizony a 46 fo­rintból elfogyasztott finom, Ínyenc ételek után nem csodálkozhatunk azon, ha a hízásokról készített sta­tisztikai kimutatás görbéje felfelé ível. Zetényi Péter, az üdülő kulturfe- lelőse arról tájékoztatott bennünket, hogy gyakoriak a kirándulások Fe- hérkőlápára. Bükkszentkeresztre, Bánkutra. Igen kedves emlékekkel gazdagítják a beutaltakat a jólsike­rült ismerkedési estek is. Emellett filmvetítés van, s más szórakozási lehetőségeket is biztosítanak. Szép s vidám az életük az üdü­lőknek Lillafüreden. Aki nem hiszi, próbálja meg. BARTHA SÁNDOR A Berliner Zeitung olvasói a nyáron nem mindennapi híradásra figyeltek fel. A lap egyik cikkében arról számolt be, hogy egy bizo­nyos Eduard Kazarian nevű ör­mény miniatürista a Jereváni Népi Alkotás Házában egy fél búzaszem nagyságú hegedűt és egy ugyanak­kora traktort állított ki. A látoga­tók erős nagyítóval még a traktort díszítő zászlócska feliratát is el tudták olvasni: „Minél több búzát drága hazánknak!” A Berliner Zeitung szerkesztősé­gét az olvasók a hír megjelenése után valósággal elárasztották leve­leikkel. Sokan azonban egyenesen valószínűtlennek minősítették azt az állítást, hogy valaki egy fél bú­zaszem nagyságú traktort tudjon készíteni: hogy annak minden egyes alkatrésze jól megkülönböztethető legyen. A lapnak természetesen kí­nos volt, hogy kétségbe vonták híradásának hitelességét és ezért levélben forduH az örmény minia- türistához, azzal a kéréssel, hogy valamilyen úton-módon igyekezzék bebizonyítani a hír valódiságát. Eduard Kazarian egy darabig Az októberi események dermesztő szele után hosszú ideig nem volt az országban kultúrélet. A kultúrházak is leálltak. Az országban szinte a legelsők közt az újhelyi kultűrház kezdte meg mű­ködését. Ez a kultúrház igazgatójá­nak, s a derék műkedvelő gárdának köszönhető. * A miskolci Déryné Színház nagy sikerrel mutatta be Kálmán Imre Cirkuszhercegnő c. operettjét. Az előadást Papp István elismerésre méltó módon rendezte. * Ugyancsak nagy sikert aratott a külföldről visszatért Pataki György illuzionista érdekes mutatványával, akinek méltó társa Berta Gabriella asszisztens. * Külön kell beszélni a tudományos előadásokról. Árokszállássy Zoltán a azon törte a fejét, hogy elküldi az inkriminált tárgyak fényképnagyí­tását, de rövidesen sokkal okosabb ötlete támadt. Elhatározta, hogy más, egészen eredeti eszközzel bi­zonyít. ötletét meg is valósította. Nekiült és levelet írt a szerkesztő­ségnek — egy hajszálra. Jó nagyí­tóval az 1 centiméter hosszúságú hajszálról az alábbi 54 német betű­ből álló szöveget lehet elolvasni: „Az örmény nép testvéri üdvözle­tét kük’i a német népnek”. A le­vél írója a centiméternyi hajszál két végére egy-eev rubinkövet kö­tött, s hogy a szöveget el is tudják olvasni, még egy kitűnő nagyító üveget is mellékelt a küldemény­hez, majd pedig az egészet feladta a Berliner Zeitung címére. Eduard Kazarian neve már ré­gen nem ismeretlen a Szovjetunió­ban, mert több kiállításon csodál­hatták meg remek miniatűrjeit. Nemrég fejezte be egy színes ónixból készült csendéletét, melyet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulóján állítanak majd ki a Szovjetunió népeinek etnográfiai múzeumában. Bükkhegységről és Szilágyi Dezső tanár a szőlőművelés fontosságáról vetített filmelőadást tartott. * * A kis gyermekek tetszését váltotta ki a bábszínház. Eddig színre került a Hófehérke, a Piroska és a farkas, a kultúrház kiváló gárdájának köz­reműködésével. * A kultúrház gondol a nagyok szó­rakoztatására is. Minden héten tánc- mulatságot rendez. Legutóbb álarcos bál volt. * Legközelebb a Balatont ismerteti film kíséretében dr. Csorba Zoltán miskolci pedagógus. Színre kerül a miskolci Déryné Színház bemutatá­sában a híres ►»Gyertyafénykeringö* nagysikerű operett is. Majd Sárdy János, az Állami Ope­raház tagja tart. estet több neve« művész és művésznő társaságában. Illetékes szervek l!nnthm, , vinnnAnAA» u vwwwuwwwwwi AAivuu» A lipcsei vásár technikai-, könyv- és gvéiyszerkiállitásán vesznek részt a nsgyar vállalatit A március 3-án nyíló lipcsei vásárt műt- és műselyemanyagbkat, szőnye­Látogatáson a lillafüredi Palota-szállóban A sátoraljaújhelyi kultúrotthon életéről MÉG MOST SEM JÓZA1SODTAK KI Kinek érdeke, hagy a Hegyaljai Ásványbánya mádi örlöiizemében ne nyogodjanak meg a kedélyek? *••** «->«■«» A Hegyaljai Ásványbánya mádi őrlőüzemében a termelés a multév decemberében megkezdődött, dé még a mai napig sem zökkent a rendes kerékvágásba. Vajon miért? Joggal kérdezhetik ezt, akik az üzemet ré­gebben ismerik. A Hegyaljai Ás­ványbánya Vállalat többszörös él­üzem volt, a mádi őrlőüzem pedig hosszú idő óta tulajdonosa volt a vállalat legjobb üzeme büszke címé­nek. Most pedig a mádi őrlőüzem a vállalat egyik legnyugtalanabb üze­me, ahol még mindig a felelőtlen de­magógia és a féktelen személyi harc tombol, állandó izgalomba tartva az am úgy is felza'klatott kedélyeket. A mádi örlőüzemben a munkástanács­tagok között egy terror háromszög alakult ki. Féktelen és felelőtlen de­magógiával uszit az üzem és a vál­lalat vezetősége ellen. Bacsur József, Ligárt Katalin és Nagy Ferenc karrierje 1956 október 24-vel kezdődött. Mindhárman akikor ébredtek tu­datára, hogy milyen derék, bá­tor hazafiak. Izgató beszédeket mondtak az ellenforradalom, a sztrájk mellett. Ennek köszönhették, hogy tagjai lettek úgy az ideiglenes, mint a vég­leges vállalati munkástanácsnak. Felelőtlen, lázító magatartásuk kö­vetkezménye volt, hogy több komoly becsületes dolgozó, mint Hajdú Ba­lázs, Bényi János lemondott munkás­tanács tagságukról, nem akartak kö­zösséget vállalni velük. Az említett terrorhárőrnszög seré­nyen azon munkálkodott, hogy az üzem volt tulajdonosát visszahívják a vállalat élére. Ezért féktelen lázi- tó hadjáratot folytattak a vállalat vezetősége és a legjobb műszaki ká­derek ellen. Ligárt Katalin még december ele­jén is megakadályozta lázi tó beszédé­vel, hogy az őrlőüzem dolgozói fel­vegyék a munkát, bár a vállalat ré­gi vezetői szavára a dolgozók erre hajlandók lettek volna. Bacsur József 1956. október 27-én Véres terrorakcióra akarta rávenni beborozott társait, azzal biztatva őket, hogy Miskolcról erősítést fog­nak kapni. Nem rajta múlott, hogy a nagyrészt ittas emberekből és fellá­zított fiatalokból álló 60—80 fős tö­meg csupán nótázással, kiabálással és a szomszéd községekbe tett gépko­csis tüntetéssel fejezte be a kritikus éjszakát. A háromszög azonban még min­dig nem józanodott ki, nem elé­gedtek meg azzal, hogy sikerült elüldözniük az üzem régi vezető­jét. Mindent elkövetnek, hogy a békés termelést, a becsületes munkát megakadályozzák. A munkafegyelem megszilárdítását gátolva uszítanak az üzem és a vál­lalat jelenlegi vezetői ellen. Mivel a keresetek a gyenge teljesítmények miatt rosszul alakultak, ezért a vál-» Tálát vezetőjét, főmérnökét és igaz­gatóját hibáztatják. A szárítóknál dolgozók, hogy a gyenge munka el­lenére is jobb keresethez jussanak, megpróbáltak a ténylegesnél több teljesítményt elszámoltatni. Mikor ezt Molnár Sándor művezető meg­akadályozta, a háromszög Nagy Fe­renccel az élen, — áki munkásta­nácstagságát művezetői állás meg­szerzésére igyekszik felhasználni, bár erre sem képzettsége, sem meg­felelő tudása nincs, — megkezdte a lázitást ellene, s megfenyegették, hogy az előző üzemvezető után kül­dik* * Az utóbbi időben sorozatossá vált az üzemnél a villanymotor leégés. Si­pos István gépészeti vezető javasolta, tekintve, hogy a megállapítás sze­rint minden esetben nagyfokú gon­datlanság okozta a leégést, fel kell vetni a személyes felelősség kérdé­sét. A háromszög Bacsur Józseffel az élen újra akcióba lépett. Megkezdték a lázitást Sipos ellen is, aki egyéb­ként egyetlen műszaki a munkásta­nácsiban. Vissza kell hívni a mun­kástanácsból, el kell távolítani, mert már ő sem a régi, a főmérnök befo­lyása alá került. A főmérnök egyéb­ként az iparág legkiválóbb szakem­bere. többszörösen kitüntetett, nagv- képességű, keménvkezű vezető, de Bacsuréknak már régen nem tetszik. Bacsurék azzal vádolták Sípost, hogy kártérítéssel akarja megnyomoríta­ni az egyébként is (az alacsony telje­sítmény miatt) rosszul kereső dolgo­zókat. A felsoroltakhoz hasonló esetek szinte naponként fordulnak elő. Az üzem becsületes, jószándékú dolgo­zóit, de még a vállalat vezetőségé­nek több tagját is megfélemlítik az­zal, hogy elterjesztik: márciusban új­ra kezdődik az ellenforradalom, s a hangoskodók újra nagyfiúk lesznek, így nem mernek erélyesen fellépni a rendbontók, a kútmérgezők ellen. Legtöbben inkább más elhelyezke­dési lehetőség után néznek, hogy eb­ből a megmételyezett légkörből ki­kerüljenek. Ideje lenne, ha a vállalati mun­kástanács becsületesen gondolkodó tagjai felszámolnák ezt a helyzetet, kilépve abból a tévhitükből, hog^ nem az ő üzemüknél történt, őket nem érdekli. Ideje lenne a sarkukra állni, a becsületes, jószándékú dolgo­zókra támaszkodva, s kisöpörni a demagógiát. A munkástanács elnökének is többet kellene foglalkozni ezzel. Ne apró, és nem rá tartozó ügyekkel (személyi kérdések) foglalkozzon, hanem a döntő kérdésben, a munkafegyelem megszilárdításában nyújtson hat­hatósabb segítséget a vállalatve­zetőségnek. Ne féltse népszerű­ségét. mert ami a vállalatnál, a vállalat egyes üzemeinél történik, azért ő is személy szerint felelős. Ne engedje, hogy a sárospataki körzet üzemveze­tője, a koldui bánya üzemvezetője, a mádi őrlő üzemvezetője, a rátkai bá­nya vezetője és még egynéhány más jólképzett vezető után a még meg­maradt többi jólképzett műszaki ká­dert, élükön a vállalat főmérnökével elüldözzék. Ez a vállalat teljes le- züllesztését, tönkretételét jelentené. Beláthatatlan károkat okozna a nép­gazdaságnak. keresetcsökkenést és ezt követően nyomort jelentene a vállalat dolgozóinak. Rendet terem­teni azonnal, ez most a főfeladat. MÁV ILLETÉKESEIHEZ. Nyeste Mátyás, a Lenin Kohászati Művek újítási irodájának dolgozója írja le­velében: mennyiben indokolt, hogy a pereces! őrház egyes dolgozói fő­útvonali rendszabályokat alkalmaz­nak ott, ahol arra semmi szükség nincs. A sorompózárak miatt gyak­ran elkésnek a munkából a Diós­győrből villamoson utazó dolgozók. * PUTNOKI BÁNYAÜZEM. A le­gényszálló lakói kifogásolják, hogy február 12-e óta nincs víz a legény­szálláson, mivel a szivattyú motorja elromlott. Igaz, hogy mosakodáshoz biztosítanak vizet, azonban a napi nehéz munka után jólesne megfü- rödni a szálló lakóinak, s erre nincs lehetőség. ÚTFENNTARTÓ VÁLLALAT, MISKOLC. A sajóvámosi, sajópál- falvai és sajóse. 'ei bányász dolgo­zók és gépkocsivezetők kérdezik, hogy a Sajóvámos—Sajósenye és boldvai útszakaszon a zúzalékot — ami évek óta ott fekszik — mikor szállítják el. * POSTAIGAZGATÓSÁG, MIS­KOLC. Dolinái Erzsébet Sátoralja­újhely, Martinovics tér 2^tsz. alatti lakos közbenjárásunk^ "leéri, hogy az általa feladott 100 forintot a cím­zett, Olajos Pál Miskolc. Állomás u. 1. sz. alatti lakos mielőbb meg­kapja. A pénzt még január 17-én adta postára Sátoraljaújhelyen, s bár azóta is sürgette, mégsem érke­zett meg a címzetthez. Sürgős intéz­kedést kér. Szerkesztői üzenetek WWWWWVUIAAAA/VWWVUIAJWVWUWW Hozó József, Kazincbarcika. Tapaszta­latunk szerint a lakáselosztásoknál álta­lában a lakásviszonyt és a szociális hely­zetet veszik figyelembe, nem pedig a fog­lalkozást. •* Szemerszky József Hejőkeresztúr. Az Allatforgalmi Vállalat már intézi a több­letbeadást. Körülbelül egy hónapon be­lül a megyében mindazoknak, akik való­ban már 1957. évre törlesztettek kötele­zettségükből, kifizeti a beadási és a sza­badpiaci ár közötti különbséget. * Turján József Dédestapolcsány. Az SZTK a rendelet értelmében járt el ak­kor, amikor válaszában megírta önnek, hogy mivel nem tudja a munkaviszonyt igazolni, így nyugdíjra' nem jogosult. Ké­résének eleget teszünk és mégegyszer megvizsgáltatjuk az ügyet, melyről ismét értesíteni fogjuk. * Szabó László Kács, Dózsa György u. 17. sz. Javaslatát az ifjúság nevelésével kap­csolatban továbbítottuk a megyei Eposz­hoz. Reméljük a lehetőséghez kénest mindent elkövethek, hogy a levelében említett javaslatait megvalósítsák. * Naményi Koncz István Miskolc, T. Rá­kóczi u. 13. Sajnos az elmúlt hetekben voltak zökkenők az ujságkézbesítés kö­rül, a posta igyekezett ezt megszüntet­ni. Reméljük hasonló eset nem fog elő­fordulni. «* Nyirí László Rudabánya. Kár, hogy nem érdeklődte meg az üzletben, honnan kapták az árut, melyik gyárból, ^meny­nyiben ezt megtudjuk, akkor felhívjuk a vállalat figyelmét rá és bizonyára kicse­rélik, vagy megjavítják a kis gyerek­ágyat. Várjuk az ezzel kapcsolatos továb­bi levelét. * Lovász István Cserépfalu. Kivizsgáljuk beküldött panaszát, s amennyiben mó­dunkban áll, segítünk. Az eredményről értesíteni fogjuk. * Juhász Andrásné Kisgyőr, Palabánya< Kérdésével kapcsolatban közöljük, hogy semmi közelebbit nem tudunk mondani nevezettel kapcsolatban, esetleg a Nép- szabadság többet tudna erről. Borsos László Sajószentpéter. Azt ta nácsoljuk, hogy kérdéseivel kapcsolat ban forduljon a tanácshoz akár lakhe­lyén, akár ha itt jár, Miskolcon, ök rész­letesen felvilágosítást adnak minden problémájára. Takács János Sajóbábony, lakótelep. A levelében közölt rendelettel az 1957 évi II. 5-i Népakarat nem foglalkozik. fQjózjab áL lm. A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Bonsodmegyei Ideiglenes Intézőbizottsága 1957. február 23-ái 18 órai kezdettel nagyszabású rózsa bált rendez a Kössttth-u. 11. szúr* alatt, melyre minden fiatalt szere* tettel vár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom