Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-21 / 43. szám
4 ESZAKHAGYAKOASZAG Csüt&tSk, im febrilit ft. f «pten-Jiyoraon csak arról hal lőni, hogy ilyen meg olyan hibákat követtünk el a múltban, hogy a Rákosi-féle párt és állam vezetés milyen súlyos károkat okozott az 01 szagnak és mennyit kellett szenvedni, nélkülözni a dolgozó népnek Senki sem vitatja, hogy az. elmúlt évtizedben voltak komoly hibák Azonban aki csak ezekről a hibákról, népi demokratikus rendszerünk negatív vonásairól beszél vagy ír, az enyhén szólva, ködösít, elhallgatja a felszabadulást követő évek történelmi jelentőségű tényeit, s ezzel lényegében meghamisítja a magyar nép történetének e szakaszát. Éppen ezért úgy gondoljuk, helyes lesz ismételten pár szót szólni az elmúlt 12 év eredményeiről. Ljazánkat a felszabadulás előtt a ** földssura^: és a hárommillió koldus országának nevezték. Ez a meghatározás hűen kifejezte az akkor uralkodó társadalmi rendszer jellegét. Az ország művelhető földterületének több mint háromhegyed része a hercegek, grófok, bárók és egyéb földbirtokosok és az egyházi hatalmasságok kezében volt, s tegyük hozzá, ezek a lakosságnak elenyésző kisebbségét lel ték ki. Ugyanakkor a földműveléssel foglalkozók nagy tömegének, a zselléreknek, summásoknak egyáltalán nem volt földje. Megyénkben az 193í)-as évek közepén a föld 70 százaléka nagybirtokosoké, kulákoké és az egyházé volt. A dolgozó parasztság a földnek alig 27 százalékával rendelkezett, s több mint 30 ezer dolgozó parasztnak egy gramm földje sem volt. Ebből a földbirtok megoszlásból törvényszerűen következett, hogy a politikai hatalom a földesúri osztály kezében volt, ők élvezték a dúsan termő magyar föld minden javát, jövedelmét. A szegény par asz tok, a nincstelen agrárproletárok milliói pedig nyomorogtak, éheztek, nyögtek és szenvedték az úri Magyar- ország népellenes politikájának minden következményét. A nincstelenek közül sokan megunva a nélkülözést, vándorbotot fogtak és elhagyták az országot, idegenbe mentek szerencsét keresni. 40 év alatt közel 150 ezer ember vándorolt ki csupán Borsod megyéből. Akik itthon maradtak, azoknak ajtaján mindig ott kopogtatott az éhség és a nyomor. A dolgozó paraszt egé$z életét föld- túrással töltötte, de arra nem tellett, hogy magának és családjának egészséges otthont biztosítson. Egész életén át gürcölt, verítékezett, hogy egy kicsi vályogkunyhót építhessen magának, s mikor megvolt, a/, adó elsöpörte. Ezer meg ezer parasztcsalád vesztette így el rozzant kis kunyhóját. A nagy adó, a növekvő kizsákmányolás, a törik szélére sodorta őket. 1942-ben csupán a miskolci és az encsi járásban 3256 parasztcsalád házát árverezték el. Sok paraszt sírva vált meg penészes kunyhójától, lovától, tehenétől, vagy disznajától, Sorolhatnám tovább is a dolgozó parasztság felszabadulás előtti nyomorúságos életét bizonyító tényeket, de talán ennyi is elég ahhoz emlékeztetőül arra, hogyan élt a föld népe az úri Magyarországon. jó i r -ben fordult a történelem 17 HO kereke. A szovjet hadseregnek a fasizmus felett aratott győzelme megteremtette az alapját a parasztság ezeréves alma megvalósításának: a föld azé lett, aki megműveli. Magyarországon több mint 5,5 millió hold földesúri földet osztottak fel mintegy 650 ezer nincstelen és kisparaszt között. Megyénkben 43 ezer család — agrárproletár és kisparaszt, — csaknem 400 ezer hold földet kapott. Felosztották többek között Coburg herceg 3’200 holdját, gróf Károlyi István 18 ezer holdját, gróf Andrási György 2500 holdját és a többi földbirtokosok, sokezer holdjait. A Magyar Kommunista Párt, a munkásosztály legjobb fiai osztották a földet. Segítették a falvak és a tanyák nincstelenjeit, hogy minél hamarabb birtokba vehessék jogos tulajdonukat, a nekik ítélt föíddara- bot. Urbancsok Mihály» elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, aki akkor a diósgyőri kohászati üzemek egyik munkása volt, vész tvett Tisza- dobon a gróf Andrási-féle földbirtok felosztásában. Ö így emlékszik vissza a földosztásra: »Örökre emlékezetesek maradnak számomra azok a napok. Amikor a földet annak rendje és módja szerint ki parcelláz tűk, következett a »nyíl-húzás-1-. Legtöbbször kalapból. Kopottruháe summ ások, zsellérek cs kispar asztok izgatottan várták: vajon milyen minőségű föld jut. majd nekik, s hogy illessze, vagy közel lesz majd a. faMEGVÉWUK AZ ELMÚLT 12 ÉV VÍVMÁNYAIT Népi rendszerünk vívmánya: a földreform s Inhoz. Amikor leverték a cöveket, legtöbbjük meg illetőd öltén állt. mellette. Alig akarták hinni, hogy a föld örökre és visszavonhatatlanul a sajátjuk Jett.« Legtöbbjük akkor még nem is tudta felmérni, hogy a nagybirtokrendszer felszámolása a magyar történelem új korszakának kezdetét jelenti. A földreform népi demokráciánk első forradalmi jellegű intézkedése volt, melynek eredményeként megszűnt a földbirtokos osztály, s tagjainak minden kiváltsága. A nincstelen agrárproletárok és kisparaszlok több évszázados vágya teljesült. A magyar falu népe előtt megnyílt az anyagi és kulturális felemelkedés korlátlan lehetősége. Nagy ‘dolog volt, hogy a zsellér földet kapott, s a föld gazdájává vált. A földreform mellett, az elmúlt ^ 12 év vívmányaként kell beszélni a termelőszövetkezeti mozgalomról, ‘s ennek kapcsán a gépállomások hálózatának kiépítéséről. A megyénkben létesített 20 gépállomás és a hozzájuk tartozó több mint ezer traktor, 37 kombájn, 187 aratógép és sokezer egyéb mezőgazdasági gép,— jelentősen megkönnyítette a nehéz paraszti munkát, hozzájárult ahhoz, hogy a falu népe emberibb módon, kulturáltabban élhessen. Senki sem tagadhatja, hogy a magyar falu népe összehasonlíthatatlanul jobban élt minden tekintetben az elmúlt 12 év alatt, mint a felszabadulás előtt.. Ezt mindenki által ismert tények bizonyítják. Csak végig kell menni falvainkon, s szemünkbe ölük mindenütt a sok szép villaszerű családi ház, mint Taktaharkányban, Sárospatakon, Mályiban és másutt. Csupán négy év alatt' 1953-tól 1956-ig több mint 3000 családi ház épült megyénk falvaiban, nagyrészük magánerőből, kisebbik részük pedig állami kölcsönből. A megyében lévő 67 ezer rádiókészülékből 34 ezerfal- vainkban van. A felszabadulás előtt 90 község volt villamosítva, jelenleg a megye 200 községében van már villany. Az egyetemeken, főiskolákon tanuló diákoknak 50—25 százaléka dolgozó paraszt gyermeke. A múltban alig-aüg jutott el egy-két dolgozó paraszt gyerek az egyetemig, zsellérgyerek pedig egy sem. A mozihálózat, falusi könyvtárak és kultúrotthonok hálózata mind-mind a falu népe kulturális lehetőségeinek megnövekedését jelenti. Le lehet-e tagadni mindezt, az elmúlt 12 év vívmányait? Csak ki kell nyitni szemünket, csak. józanul, reálisan kell mérlegelni a történteket, s akkor mindjárt kiderül, hogy az elmúlt évtized mérlegének serpenyőjében bizony jóval több volt az eredmény, a jó, a hasznos, mint a hiba, a rossz. ma már egyre több ember előtt kezd világossá válni, hogy az októberi, novemberi ellenforradalmi események előkészítői, szervezői és vezetői nem az elkövetett hibák kijavítása érdekében fogtak fegyvert, hanem az elmúlt 12 év nagyszerű vívmányait akarták megsemmisíteni. Újra vissza akarták hozni a magyar nép nyakára a földbirtokosokat., tőkéseket, bankárokat és a csendőröket. Hogy ezt akarták, ez senki előtt nem lehet kétséges, hiszen Mind-szénty erről beszélt a rádióban (ha burkoltan is) és október végén már néhány föld-birtokos, greif át is lépte nyugati határunkat, hazajött abban a reményben, hogy talán sikerül neki az ezer holdakat visszavenni a parasztoktól. Falva- inkban az ellenforradalom általában nyíltabban és brutálisabban lépett fel. Nem öltött demokratikus álarcot, nem használt demokratikus jelszavakat, mint a városokban. Ezt bizonyítja az is. hogy a népi hatalom szerveiből eltávolított, néphez hű, becsületes emberek helyére azonnal beültek a Horthy-rendszer megbízható emberei, a csendőrök, kuIákok, volt horthysta katonatisztek. jegyzők és más hozzájuk hasonló deklasszált elemek. Ezeknek az első tevékenységük közé tartozott, a termelőszövetkezetek elleni támadás, a szocializmus falun lévő bázisának szétzúzása. A kulákok visszakövetelték földjeiket, gazdasági épületeiket, nem egy helyen törvénytelenül el is hurcolták a tsz-ck tulajdonát. A z ellenforradalom fegyveres M ereje vereséget szenvedett. Egészében helyreállt népi demokráciánk törvényes rendje és megindult a normális élet az országban. De a megvert ellenforradalmi erők nem adták fel a harcot. Most újra támadásba indultak, ■? ezúttal a falura helyezték súlypontjukat. A falu rendjét, nyugalmát, akarják feldúlni. Népköztársaságunk kormánya törvényerejű rendeletet adott ki a közelmúltban, melynek alapján orvosolni kell a dolgozó parasztok jogos sérelmeit a rendelet keretein beiül. Ugyanakkor azonban - határozottan fel kell lépni az. olyan követelések ellen, amelyek a Jogosított földdarabból a régi »ősi« földet akarják. Ez törvénytelen, zűrzavart, termelési bizonytalanságot okozna, nem szolgálná sem a dolgozó parasztok, sem az ország érdekét. Megyénk becsületes dolgozó parasztjai értessék meg a zavartkeltőkkel, hogy az 1945-ös földreform és az elmúlt 12 év más nagyszerű vívmányainak védelme érdekében nem engedhetjük meg, hogy megbolygassák a falu életét azok, akik eddig is csak ellenségei, kerékkötői voltak fejlődésünknek. (szemes) Köp ogtat a tavasz Űjra kisütött a napi Nemcsak fényét, de melegét is érezzük. A domboldalakon felpirult a. föld és itl-ott a fű is zöldéi halványan, észrevehetően. Jelentkezik az új élet, élvitathatatlanul közeledik a tavasz. Bár a meteorológia néni jósol biztosat, és ahogy mondani szokás: »a kutya nem eszi meg a telet« — lehetnek hidegek, jöhetnek és jönnek is még fagyos szelek — a nehezén már túl vagyunk. Mához egy hónapra, március 21-én, hivatalosan beköszönt a tavasz. Az idő. a meleg napfény, a domboldalakon nyiladozó ibolya és a zöldek» fű — a tavasz hírnökei, máris kopogtatnak: Jön a jó idő, kezdődhet a mezei munka. Parasztembernek néni kell különösebben magyarázni, hiszen mindenkinél jobban tudja, mit mikor kell csinálni — mert a vérében van ősidők óta — s ha teheti, ha egv módja van rá, kihasznál minden alkalmat, hogy előre haladjon egv lépést a munkával — mégis azért nem árt. ha elmondjuk, hogy már most fel kell használni minden percet. Sokféle munkát el lehet végezni: fe!sz»radtak az utak, meg lehet kezdeni az ősszel bentrekedt trágya széthordását, be lehet takarítani a kinnmaradt csutkákat, elő lehet készíteni a földet a tavasz! szántásra. Többfelé hozzáfogtak már a munkához. A sárospataki, mczőcsáti, miskolci járásban szántani is megpróbáltak a partosabb helyeken, ahonnan még januárban lefújta a havat a szél és a napos időben kíszikkadt a föld. Több felől jelezték, hogy a vetőmag előkészítéséhez is hozzáfogtak már. A községi tanácsokon árpa-, zab-vetőmagvakat lehetett igényelni, ezeknek szétosztása is hamarosan megkezdődik, egyes helyeken már meg is kezdődött. Nagy munka vár gépállomásainkra is. Az ősszel félbenmaradt mélyszántásokat mielőbb be kell fejezni, ezért azokon a helyeken, ahol még nem fejezték be, sürgősen el kell végezni a gépjavítást. Szervezeti kérdésekben is van tennivaló. Egyre több községből panaszkodnak, hogy nem jelennek meg időre a gépállomások gépei, —- pedig dolgozó parasztságunk most a különböző kedvezmények után nagy lendülettel, óriási lelkesedéssel fog hozzá a munkához. Az ország számít a dolgos kezekre,. egész népünk várja a jó termést. Fel hát a munkára már most —* mert kopogtat a tavasz. AMIKOR „LÉLEGZIK“ A NAP Irta: N. Nyemcov A Nap mélyének titkait még nem ismerjük. Eddig csupán külső, hidegebb részeit, a koronát, a fotoszférát és a kromoszférát sikerült megfigyelnünk. Meg ez is szép eredmény, de az, hogy még sok mindent nem tudunk a Napról, számos bajt okoz. Vegyük például azt a kérdést: miért „lélegzik'’ a Nap? Napunk általában tizenkét évenként nyugtalanul viselkedik. Testén foltok jelennek meg és nagyméretű fellobbanásokat észlelünk, amelyeket kromoszférai robbanásoknak nevezünk. Ha ez elmúlik, a Nap megnyugszik, majd újból kezdődik minden elölről. Az emberek azt hiszik, hogy nem érzik a fenti változásokat, pedig a Nap sokszor veszélyes és alattomos ellenségünkké válik. A Nap okozza a mágneses viharokat, amelyek lehetetlenné teszik a rádióösszeköttetést. A Nap hatására törnek ki a föld felett a tomboló ionoszférai viharok. Számos tudós megállapította, hogy a fák növekedése, egyes tavak vízszintjének változása és általában az éghajlat — mind-mind szoros ösz- szefüggésben áll a Nap-tevékenységgel. A Nap hatalmas atomkályhához hasonlít, amely nagymennyiségű fény-, hő-, röntgen-, rádió- és atomsugarat bocsát a földre. A sugárzás oly erős, hogy földünkön minden élőlényt, megsemmisítene, ha ... Ez a sugárzás azonban a föld felett „védőövezetet” hoz létre. Ez a ionoszféra, vagyis aicülönböző gázok ionizált atomjainál#rétege. Az ionizált atomok elnyelik vagy visszaverik a sugarakat cs így a földre már csaknem ártalmatlan sugarak jutnak. A hosszú napfürdő kedvelői azonban sokat tudnának beszélni a Nap erejéről. De a föld „védőövezetének” állapota a Nap aktivitásától függ. Ez azt) jelenti, hogy minél több folt és lob- banás keletkezik, annál nyugtalanabb az ionoszféra. A fenti jelenségeknél keletkező sugáráradat összetöri a „védőövezetet” és ilyenkor keletkeznek a mágneses viharok. VÉKONY SÁNDOR: KOVÁCSOK DALA Üss a pöröllyel, alszik a tőke. Csattogva ébreszd a lusta acélt. Alakítsd, formáld jő kovács módra,.. az ajtódban várja a készet a nép. Alakítsd, formáld, pörölyöd járjon. Ne félj» ba szikrát szőr szét a buga. Ne félj, kezedben súlyos pöröly van. Ne félj. Te vagy a tőke ura. Lysozyme, globulin, albumin .. A KÖNNYEZŐ SZEMEK TITKA A világ majdnem műiden valamirevaló költője írt már verset a könnyező szemeik titkáról, de az igazi titkot, a vegytani titkot most kezdik felderíteni. Dr. Olive Fedd-e Erickson, a Stanford Medical School tanára négy esztendőn át 2000 ember könnycseppét vette vizsgálat alá. Ebből a 2000 könnycseppből megkísérelte a páciensek bizonyosfajta betegségét megállapítani. Az eddigi vizsgálati eredmények igen biztatóak. A kémiai kutatások megállapították, hogy a könnycseppben három fontos kémiai elem változik, éspedig: lysozyme (olyan ferment um, amely a zsírt bontja) és két fehérje- fajta: a globulin é& az albumin. Ha beteget különféle megrázkódtatások érik, vagy ha rosszul táplálkozik, akkor a könny kémiai összetétele bizonyos változásokon megy keresztül. Ha a páciens például zöld- h ályog-megbé t egedésben sze n ved. akkor azt a könnycsepp analízise feltétlenül kimutatja, de ugyanígy megállapítható az izületi gyulladás is. Dr. Erickson szerint a könnycsepp analízise útján a diagnosztizáló orvostudomány nagyon jelentős fegyvert kap a betegségek leküzdésére. A vizsgálat alkalmával a páciensnek nem kell »krokodilkönnyeket« sírnia. Az orvos fájdalomkeltés nélkül jut a megvizsgálandó könnycsepphez. Egy kis darab itatóspapírral fogják fel a szemből kicsöppenő nedvességet. Az elektroforezisses eljárással, vagyis a villanyerő felhasználásával bontják fel az itatóspapíron felfogott nedvességet. Dr. Erickson bízik abban, hogy a zöldhályog, az izületi megbetegedések és a reuma jelenlétének a megállapítása után, az 1958-as esztendőben a glanduláris, vagyis a mirigy- megbetegedések és az elmebajok diagnózisát is meg tudják állapítani. Itt a „kísérleti“ robotember 99 Különböző kísérleteknél — ahol életveszély fenyeget — robotgépeket használnak. így például robot-pilóta ül a katapuítok segítségével kilőtt, a hang sebességénél «gyorsabban száguldó léglökéses rakétákban. RoÄiien/i-ulca 23. számú (Színház miien) Apróhirdetés dija hétköznap szavankint 1 forint, vasárnap 2 forint. Legkisebb hirdetés 10 szó. — Telefon: 16-213. (Hirdetési szombat déleiéit 10 éráiy vesz (el a kiadóhivatal.) botemberekkel tanulmányozzák a légi- és autókatasztrófák következményeit is. A ncwyorki „Alderson Research Laboratories” cég nemrégen ember- alakú robotgépet szerkesztett. A gép könnyen cserélhető alkatrészekből áll. A „test” hegesztett acéllemezekből áll, amelyeket átlátszó műanyagokkal vontak be. így a robotember testanyaga — adott esetben — az emberi test szöveteihez hasonlít. A robottal minden emberi mozgást elvégezhetünk. A modell magassága 1.85 méter, súlya 90 kilogramm. Koponyáját alumíniumból készítették. Itt helyezkedik el az „agy”, amely emelkedés-süllyedés mérőből, rádióberendezésből, re- gisztrátorból és nyomásmérőből áll. HÍREK KÍNÁBÓL Munkások esti tanfolyama Sanghajban 550.000 gyári és hivatali dolgozó és Senyang-ban (Észak- kelet-Kína) 160.000 dolgozó jár esti tanfolyamokra. Sanghaj és Senyang az ország két nagy ipari városa. Az esti tanfolyamokon tanuló dolgozók zöme elvégezte az alapvető elemi iskolsy tananyagot és most a középiskolai tanagyaggal foglalkozik. Sanghajban idén kétszerannyi munkás végzi a középiskolai esti tanfolyamokat, mint a múlt évben. A Senyangban tanuló munkások egyharmada tanul a középiskolai tanfolyamokon. Minden városban jól megszervezett esti tanfolyam működik. A nagy gyárakban saját tanfolyamot szerveztek. Számos veterán munkás, akik nemrégen még Írástudatlanok voltak, most geometriát és algebrát tanulnak. Emelkedik a kínai parasztok jövedelme Laoning tartományban, ahol a parasztság 98 százaléka csatlakozott a termelőszövetkezeti mozgalomhoz, a dolgozó parasztok jövedelme átlag 20 százalékkal emelkedett. Az újabb adatok szerint a termelőszövetkezeti tagok több mint 80 százalékának jövedelme emelkedett. Sok esetben ez a növekedés elérte az 50—100, sőt a 200 százalékot is. A parasztok a múlt év negyedik negyedében 26 százalékkal több iparcikket vásároltak, mint az előző év hasonló időszakában. A tartomány egyes részeiben a parasztok 70 százalékának van bankbetétje.
