Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-21 / 43. szám

9 CrtMrWJk. 1981. feüruár n. FALURÓL-FALURA I Jtti u js áíf QSő ldm'ui A munkáról, a tervekről, a való helyzetről nyilatkozik Kabdebon Péter, a Kossuth Tsz elnöke * Termelőszövetkezetünk nagyon el volt adósodva. Elmaradtunk a kölcsön visszafizetésével és biztosí­tani kellett a tagok ellátását is. Nagy gondot jelentett ez nekünk és meg kellett dolgoznunk, amíg a kormányszabta kötelezettséget tel­jesítettük —, de teljesítettük és még egy ötvenezer forintos teher­autót is vásároltunk. Az októberi események alatt ma­gamra maradtam, nem volt, akire támaszkodjam, egyedül a tagság támogatott. Széjjel akarták a mi termelőszövetkezetünket is verni, de ez nem sikerült mert MI ÖSSZETARTOTTUNK, és ugyanolyan helyzetben vagyunk, rnint október 23-a előtt. Ahhoz azonban, hogy munkánkat most a tavasz közeledtével tovább tudjuk folytatni és, hogy eredmé­nyesebb munkát tudjunk végezni, nagyobb segítségre van szükség. Mégpedig nagyüzemi segítségre, de nem úgy, mint az edelényi gépállo­más csinálja a termelőszövetkeze­tekkel. Január 13-ig nem fagvott ás lehetett volna szántani.^ Nekünk még 105 hold szántanivaló földünk van, ami kimaradt az őszi mély­szántásból. Honnan várjunk mi ter­mésemelkedést, ha ezt elhanyagol­juk? Az Északmagvarországban meg is jelent ezzel kapcsolatban egy cikk és a gépállomás azért nem adott üzemanyagot, mert BEMENTEM MISKOLCRA 1 MEGMONDANI AZ IGAZSÁGOT. Veszünk mi gépeket, ráülünk mi és fogjuk vezetni a traktort, csak adjon hozzá az állam egy kis segít­séget, hogy meg tudjuk vásárolni. Segítsen a párt és a kormányzat abban is a termelőszövetkezetek­nek, hogy saját traktort vásárol­hassanak, s ha ez meglesz, akkor cn állítom, hogy nem ilyen termes­eredményeket fogunk elérni és nem akkor fogunk szántani, amikor a gépállomás akarja, hanem amikor .„mi jónak látjuk. ' Kertészetünket is fejleszteni akarjuk, mert tavaly is szép össze­get hozol t. Ha az idén még gondo­sabban dolgozunk, jobb eredményt tudunk majd elérni és BIZTOSÍTVA LESZ A VÁROS ZÖLDSÉGELLÁTÁSA. Az a véleményem azonban, hogy valamit tennie kellene a MEZÖ- KER-nek, mert mi a paprikát 50— 60 fillérért és a paradicsomot 30 fillérért nem tudjuk kiállítani, — mint amennyiért leszerződtetnek minket. Tavaly 6 katasztrális hol­don termeltünk aprómagot, 36 ezer forint készpénzt kaptunk érte, plusz az előkaszálást. A tejet 1 forint 95 fillérért kell adnunk, de nem ka­punk korpát. .így nem ^udom, hogy meg lesz-e az 1.95-ös tej? Én leszál­lítottam a tejet, de azt mondják, hogy nem vagyok leszerződve és ezért nem adják ide a korpát, pe­dig, ha ezt megkaphatnánk, más­ként menne itt minden. Valamit te­hát tenni kellene. Akad egy kis baj a munkaegy­ség körül is, mert van, aki elfo­gadja a régit, meg olyan is van, aki újat akar. Egyelőre azonban még a régi szerint dolgozunk. Majd meg­jön a hivatalos értesítés, akkor mó­dosítjuk. De a munka nem állhat meg, mert dolgozni kell.« A Magyar Népköztársaság párizsi követségének jegyzéke a francia külügyminisztériumkoz A Magyar Népköztársaság párizsi követsége jegyzéket intézett a fran­cia külügyminisztériumhoz, amely­ben részletesen ismerteti a francia hatóságok által a Petőfi Népi Együt­tes tagjaival szemben alkalmazott provokációs eljárást. A sajtóban már közölt tények ismertetése után a párizsi követség jegyzéke hangsú­lyozza: A Magyar Népköztársa­ság követsége; kénytelen e tényeket a francia külügyminisztérium elé tárni, hogy jobban megvilágítsa előtte: a normális kulturális kapcso­latokban mennyire különös és szo­katlan eljárásmódnak voltak kitéve a magyar állampolgárok. A fiatal magyar művészek a francia közön­ség annyi rakonszenvének és barát­ságának megnyilvánulása után nem értették, máért kellett franciaországi művészi kőrútjuknak ennyire kelle­metlen módon végződnie a vendég­látó ország néhány felelőtlen tisztvi­selőjének beavatkozása miatt. A párizsi követség jegyzékéiben fel­hívja a francia külügyminisztérium figyelmét az incidensek súlyosságára és tiltakozóik a francia tisztviselőle eljárása ellen, végül kifejezi azt a meggyőződését, hogy a francia kül­ügyminisztérium intézkedni fog a fe­lelősök megbüntetésére, s annak megakadályozására, hogy a jövőben ilyen incidensek veszélyeztessék a magyar—francia jó kulturális kap­csolatokat. (MTI) Szovjet szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre Szerdán délben a szaktanács meg­hívására szovjet szakszervezeti kül­döttség érkezett Budapestre. A kül­döttség vezetője L. N. Szolovjov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökhelyettese, tagjai: V. Sz. Retivoi, a gépipari munkások szakszervezetének elnöke, A. I. Olej- nyik, a moldvai szakszervezetek ta­nácsának elnöke. P. I. Szinyicin, a kólóm eai Diesel Mozdony gyár szak- szervezeti bizottságának elnöke, a Szovjet' Szakszervezetek Központi Tanácsának tagja, P. M. Csertkova. az ukrán textilipari és könnyűipari munkások szakszervezetének elnöke és V. E. Szergejev, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa nem­zetközi osztályának csoportvezetője. A szovjet küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Somogyi Miklós, a szak­tanács elnöke, Gáspár Sándor, a szaktanács főtitkára, valamint a tit­kárság tagjai fogadták. Ott volt a fogadáson Sz. Sz. Szatucsin, a Szov­jetunió budapesti nagykövetségének első titkára. (MTI) Csaknem nyolcszáz darab jószág cserélt gazdát a tarcall vásáron A Borsod megyei Tárcái község­ben hosszú évek óta nagy eseményt jelent az országos állat- és kirakodó- vásár. Az új esztendőben különösen megnőtt az érdeklődés a vásár iránt — hisz az ősszel gazdag szüret volt Tokaj hegy alján és a beadás eltörlé­sével is jelentős összegeket takarí­tottak meg a gazdák. A környező falvakból — így töb­bek között — Tokajból, Bodrogke- resztúrról és Olasz] iszkáról már haj­nalban mintegy 600 darab szarvas­marhát. több mint ezer sertést és 300 lovat hajtottak fel a vásárra. így Rendesik a kereskedelem, kösétkesieiés dolgosóinak fiselését 8—12 százalékos fizetésemelés, több fizetett szabadság A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szabad Szakszer­vezete elnökségével egyetértésben el­rendelte a kiskereskedelem, a köz­étkeztetés és a nagykereskedelem te­rületén dolgozók alapbérének fel­emelését. A bérrendezéssel el kell érni, hogy az eddig 1200 forinton alul kere­ső dolgozók alapbérét a lehetőség szerint legalább 12 százalékkal, az eddig 1200—1500 forint kö­zött kereső dolgozók alapbérét a lehetőséghez képest legalább 8 százalékkal kell felemelni. Azok­nak a dolgozóknak, akiknek prémiummal, jutalékkal, illetőleg az ezek helyett megállapított pótlékkal együttes keresete a kiskereskedelemben és a nagy­kereskedelemben a havi 800 fo­rintot, a közétkeztetésben a havi 150 forintot nem érte el, kerese­tüket 800, illetőleg 150 forintra kell kiegészíteni* Az utasítás kimondja azt Is, hogy az A-kategóriájú és a több műsza­kos B-kategóriájú boltok vezetőit boltigazgatói cím illeti meg, akiknek hat munkanap pótszabadság jár. Ugyanez illeti meg a legnagyobb forgalmú áruházi osztályvezetőket is. Egyéb boltvezetőknek és helyette­seiknek három munkanap pótszabad­ság jár. Az utasításban szó van a leltár- prémiumról is és külön foglalkozik a közé t kéz te lésbe n dolgozókkal. Kimondja, hogy a 200 millió forint­nál nagyobb forgalmat bonyolító ét­termek, népbüfék vezetőit, a 150 mil­lió forintnál nagyobb forgalmat le­bonyolító üzemélelmezési telepek, cukrászdák, eszpresszók, italboltok vezetőit és a 100 millió forintnál na­gyobb forgalmat lebonyolító büfék, falatozók vezetőit ugyancsak hat munkanap pótszabadság illeti meg. Az tizemélelmezési vállalatok étter­meiben foglalkoztatott felszolgálóknak alapbérükön fe­lül az előfizetéses menü felszol­gálása után 2 százalék, az étlap szerint választott ételek felszol­gálása után 3 százalék jutalékot kell fizetni. A nagykereskedelmi egységek ve­zetőit és vezetőhelj’etteseit a fiók, illetőleg a telep forgalmi kategóriá­ja alapján kell besorolni. A leéíőbb: az önköltség csökkentése Helyset jelentés a M e h é s s * e r s * á m g é p g y á r b ó l Koltai Béla elvtáns, a vállalat igaz­gatója, beszélgetésünk során elmon­dotta, hogy a vezetőgárda együtt van — és mégsem a régi. Űj szellem­ben, új módon dolgozik: önállóbban, az üzemi kollektíva alkotó erejére, teljps bizalmára támaszkodva. Szük­ség van erre. Az 1956-cs évben a külföldi piacon komoly érdemeket szerzett s mindez ma veszélyben forog! E veszély elhárítására fogott össze a vállalatvezetés, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt helyi szervezete, a munkástanács, szakszervezet és az üzem kollektívája. Tudják, hogy a szocialista építőmunka eredményes­ségének, a szocialista ipar verseny­képességének fontos feltétele az egyenletes termelés megvalósítása, az önköltség csökkentése, a gazdasá­gosság, a vállalati, gazdálkodás meg­szilárdítása. Milyen eredményeket értek el 1956-ban? A nemzetközi vásárokon, a libanonim, a szalonikin, a lipcsein és másütt a különféle Diesel-moto­rokkal és az EAN esztergagéppel méltó megbecsülést szereztek a ma­gyar iparnak. Az elmúlt évben ter­melvén yeik eljutottak Törökország­ba, Finnországba, Iránba, Indonéziá­ba, Kubába, Szíriába, Szovjetunióba, Brazíliába, Argentínába, Bulgáriába, Hollandiába, Vietnámba, Egyiptom­ba, Koreába, Romániába és Jugo­szláviába. Örömmel újságolták, hogy a J. M. D. 160. típusú Diesel-motor első prototípus példányát is exportra szállították el. De arról is büszkén beszéltek, hogy a gyár a visszatérő selejtet nem ismeri. Az elmúlt gazdasági évben oly derekasan helytállt vezetőgárda ma azon szorgoskodik, hogy az exportra készülő termékek minőségét még- inkább megjavítják, az előállítási költséget pedig csökkentsék. Azon fáradoznak, hogy az októberi ese­mények következtében előállott sú­lyos károkat mielőbb pótolják. Hogyan alakult az 1956. fermelésliK a két legfontosabb gyártmányból negyedik negyedévben csupán 21.9 százalékra teljesítették tervüket! Ez milLiós vesztességet jelent nemcsak a gyárnak, hanem az egész népgaz­daságnak is. Nem szállították le kül­földi megrendeléseiket, csökkent a termelés! Ugyanakkor termelési ér­ték nélkül a gyárban többszázezer forintot fizettek ki az elmúlt hóna­pokban a dolgozóknak. Hogy világo­san látni tudjuk a gyár vesztességét, érdemes az 1956. évi önköltségi mu­tatókat az ezévivel összehasonlítani. Érdemes számvetést készíteni, csak akkor értik meg a ma még ingadozók, hogy miért kell oly nagy áldozatokat hozni, kormányunknak keménykéz politikát folytatni, épnen a termelékenység növelése, a válla­lati gazdálkodás megszilárdítása, az önköltség csökkentése érdekében. nőtt a termelékenység is. Amíg pél­dául az elmúlt év első félévében 100 forint termelési értékre 41.30 forint munkabért fizettek ki, a «III. negyed­évben már csak 39.90 forintot, fiz a csökkenés havonta, mintegy 50.000 forintot jelent. 1957. évben ezek a számok igen magasak, így az önköltség alakulá­sát is jelentősen befolyásolják. 1957. I. negyedévének terve a következő: 200 forint termelési értékre ki­fizethető munkabér: januar február: március: 68.90 Ft, 47.40 Ft, 52.— Ft. A munkások is tehát láthatják, hogy az ilyen magas bérhányad nö­veli a termelvények árát, s szinte lehetetlenné teszi a különböző álla­mokkal való versengést. Ijesztőek a számok, s alapos meggondolásra késztetik a vezetőket s a munkáso­kat egyaránt. Február első napjaiban a forra­dalmi munkás-paraszt kormánynak igen nagyjelentőségű határozata lá­tott napvilágot, amelynek végrehaj­tása különösen a Nehézszerszámgép­gyár dolgozóinak jelent nagy segít­séget. Hiszen nem másról, mint az önköltség csökkentéséről, a vállalati gazdálkodás megszilárdításáról szól. A gyárnak újra el kell érnie az 1956. III. negyedévi termelés színvonalát, s gyártmányaikat a III. negyedévit megközelítő önköltséggel kell előállí- taniok. Ez most a legfontosabb fel­adatuk! Mik a tervek és elgondolások, ho­gyan látják a vezetők és munkások a feladatokat, erre lapunk következő számában visszatérünk. DRAGOS GYULA már a kora reggeli órákban nagy volt a kínálat. Az egyéves üsző borjut először 1200 forintra tartották, ké­sőbb már 800—900 forintért is oda­adták. A kétéves üszőborjuk 2000— 2500 forintért, a jöltejelő öt-hatéves tehenek pedig 5—6000 forintért kel­ték el. Igen nagy volt az érdeklődés a választási malacok után. Párját 250 forintért kínálták, a nyolc hóna- \ pos süldőket viszont 750—800 forint­ért árusították. A nagyobb, 80—90 kilogramm súlyú »sovány« sertések­ért pedig megadták az 1500—2000 fo­rintot. Sokan vásároltak igáslovat is. Egy-egy jóerőben lévő lóért szívesen kifizettek 4—5000 forintot. Az állatvásár igen szép eredmény­nyel zárult: az esti órákig csaknem 800 darab jószág cserélt gazdát. Saj­nos a tarcaliak nem mondhatják ezt el a kirakodóvásárról. A gazdák szerint kevés volt a méteráru, s a kereskedelem inkább a készruhákat kínálta eladásra. Sokan panaszolták, hogy a vásáron olyan répavágó gé­peket árusítottak, amelyeket nem tudnak használni. Ezért kérik a ke­reskedelmi szerveket, hogy a jövő­ben több mezőgazdasági kisgépet és méterárut hozzon forgalomba. Magyar szakszervezeti küldöttség látogatása Herbert Warnkenél Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársa­ságban tartózkodó magyar szakszer­vezeti küldöttség szombaton látoga­tást tett Herbert Warnkenél, a Sza­bad Német Szakszervezetek Szövet­ségének elnökénél. A Szerencsi Csokoládégyárban is kitűzték a vörös lebogét A Szerencsi Csokoládégyár MSZ­MP intézőbizottsága jelentette, hogy a tegnapi naptól újra lobog a vörös zászló a gyár homlokzatán és a vö­rös csillag ismét világít.-----------o--------­U lösztrájhot kezdtek a hazatérni kívánó magyar menekültek Berlin (MTI) A nyugatnémet hatóságok a hét elején megakadályoztak 22 mene­kültet abban, hogy visszatérhessenek Magyarországra. A menekültek a ha­tóságok önkényes intézkedései elleni tiltakozásul a nürnbergi rendőri gaz- gatóságon ülősztrájkot kezdtek. Vé­gül így sikerült elérniök azt, hogy a bajor belügyminisztérium egyik kép­viselője biztosította szabad tovább­utazásukat. Megtalálták az ellopott autóbuszt Mint ismeretes, keddre virradó éj­szaka a fővárosi autóbuszüzem Ham- zsabégi úti garázsa elől elloptak egy 48-as jelzésű autóbuszt. A rendőrség megindította a nyomozást. A XIV. kerületi Várna-utcában találtak egy társasgépkocsit, amely azonos volt az ellopott autóbusszal. (MTI) Többszázezer évvel ezelőtt élt ériásmaiom le.eteire bukkantak Peking (MTI) Az Uj Kína jelenti: A Kínában lévő kuangszi tarto­mány területén olyan 400—600 ezer évvel ezelőtti — a közép-pleisztocén korban élt óriásmajom maradványai­ra bukkantak, mely az eddig felfe­dettek közül a legközelebb áll az emberhez. Az ősmajom magasságát 3—4 és félméterre becsülik. A gyárnak két igen tontos ter- néke van, amely különösen a kül- :Öldi piacokon keresett cikk. Ezek l különféle Diesel-motorok és az C. A. N. eszterga. Meg kell említeni, íogy Diesel-motorokat csak ex- >ortra készítenek. A tervlelj esi tés gy alakult: 1956 I. II. negyedév: Diesel-motor: 58 db 44 db S. A. N. eszterga: 30 db 63 db 1956 UL IV. negyedév: Diesel-motor: 78 db .21 db E. A. N. eszterga: 116 db 36 db Ezek a számok azt mutatják, imíg az első negyedévben 103.3, a násodikfoan 101.3. a harmad ikbar 114.3 százalékot értek el, addig a Mire figyelmeztet az önköltség alakulása? 130.000 forintos megtakarítás jelent- ikezik. Nőtt az egy munkásnak egy | munkaórára eső termelési értéke, s Az 1956-os évben a főbb gyártmá­nyok önköltsége kedvezően alakult. I Átlagosan a Diesel-motoroknál 25— Régi ismerősként látogattam el a Nehézszerszámgépgyárba. Olyan üzem ez, amelynek helyzete, dolgozóinak sorsa Kia’*»“ tem a régi ismerősöket, iskolatársaimat, azokat, akikkel együtt tanul- tam meg0a ‘vasat formálni, alakítani. Érdekelt, hogyan gazdalkodnak munkaerejükkel, a pénzzel, az idővel es az anyaggal. De fctwnc« üOlía arra is hogyan gondolkodnak a munkások sajat üzemük sorsat illetőéi. Meg kell mondanunk ugyanis őszintén, Jwgy az októberi es de­cemberi események következtében csökkent a önköltség. Ma drágábban állítják clo termelveny eihet! Veszélybenvan versenyképességük a külföldi piacon. De veszélyben van a P kenyér is. Lássuk a gyár kollektívája mit kivan tenm a jovobene sú­lyos problémák megoldása érdekében. E cikksorozatban a vezetiok az egyszerű munkások véleményét tesszük köze. Az o munkájukat ismer­tetjük. fl vezetők úi módon, úi szellemben dolgoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom