Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-21 / 43. szám

2 ESZAKMAGTARORSZÄC Csütörtök, 1957. frtiruár «. N. A. ßulganjin beszéde a szovjet—bolgár barátsági gyűlésen Moszkva (MTI) Ä TASZSZ jelentése szerint N. A. Bulganyin, a Szovjetunió miniszter- elnöke beszédet mondott a szovjet- íbolgár barátsági gyűlésen. Beszédé­ben többek (között a következőket mondotta: Ma abból az alkalomból gyűltünk össze, hogy a Szovjetunióban tartóz­kodik a Bolgár Népköztársaság kül­döttsége Jugov elvtársnak a minisz­tertanács elnökének és Zsivkov elv­társinak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével* Nagy öröm számunkra vendégül látni a minden erejét a béke és a szocializmus ügyének áldozó bolgár nép küldötteit. A szovjet és a bolgár nép barát­ságának nagy és dicső története van. Gyökerei a régmúltba nyúlnak visz- isza. Az orosz és a bolgár nép e kap­csolatai ébrentartották a szabadság- szerető bolgár nép nemzeti öntuda­tát és a nemzeti felszabadításért ví­vott harcra lelkesítették. A bolgár nép, élén a Bolgár Kom­munista Párttal és annak kiváló ve­zetőivel, Georgi Dimitrowal és Va- szil Kolarowal, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörté­nelmi győzelmének jótékony ha­tására, annak következtében, hogy a bátor szovjet harcosok kiűzték Bulgáriából a hitleri megszál­lókat, lerázták a Coburg-monar- chia régi jármát, megterem­tette a népi demokratikus rendszert és eltökélten a szocialista társada­lom építésének útjára lépett. Ezek a nagy események új lapot nyitottak a szovjet-bolgár kapcsola­tok történetében. Uj, magasabb fok­ra emelték népeink kapcsolatait. A szocialista országaink közötti kap­csolatokat a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden terén az állandóan növekvő és erősödő barát­ság és együttműködés jellemzi. Országaink barátsága, amely a bolgár és a szovjet népnek egyaránt nagyszerű gyümölcsöket hozott, erős és megbonthatatlan és mélységesen hisszük, hogy továbbra is rendület­lenül növekedni és fejlődni fog né­peink javára a békéért és a szocia­lizmusért. Ez a barátság az igazán egyenjogú és testvéri kapcsolatok példája lehet minden állam és nép számára. Biztosíthatjuk kedves bolgár ba­rátainkat és személyükben az egész bolgár népet, hogy ezután sem fu­karkodunk az erővel a szovjet és a bolgár nép barátságának és együtt­működésének megszilárdításában, a szocialista tábor egységének és ere­jének megszilárdításában^ Á Bolgár Népköztársaság állam- férfiainak a Szovjetunióba érkezése a szovjet-bolgár kapcsolatok fontos eseménye. A bolgár elvtársakkal a szívélyesség és a teljes kölcsönös megértés légkörében folytatott tár­gyalások teljes nézetazonosságot mutattak mind a szovjet-bolgár, mind pedig a nemzetközi kapcsola­tok kérdésében. A szocialista országok egysége és összetartása, gazdasági és kulturális felvirágzása, az ázsiai és afrikai or­szágok nemzeti felszabadító mozgal­mának minden eddigit meghaladó lendülete kizökkenti egyensúlyukból a nyugati országok imperialista kö­reit. Szeretnék megbontani ezt az egységet és egyenként elbánni a né­pi demokratikus országokkal, reá­erőszakolni ezen országok népeire bábjaikat — Bemetot, Mikolajczy- kot, Nagy Ferencet és a hozzájuk hasonló árulókat —, röviden szólva, olyan véres fasiszta uralmat terem­teni, ahogy azt Magyarországon pró­bálták. Az imperialisták szeretné­nek végetvetni az ázsiai és afrikai országoknak, a nemzeti felszabadító mozgalomnak és talpraállítani a dü- ledező gyarmati rendszert. Ezek az urak sajnos még mindig a régi el­múlt évszázadok kategóriáiban él­nek és nem akarják megérteni, hogy a múlthoz nem lehet visszatérni, hogy a népek, amelyek kemény harcban kivívták nemzeti szabadsá­gukat és függetlenségüket, a gazda­sági és társadalmi haladás útjára léptek, nem engedik újból a pya- kukra rakni a gyarmati jármot, bár­milyen formában tálalják is azt elé- bük. (Taps.) A világ békeszerető népei éberen figyelik a háborús uszítok árnyait és nem hagyják magukat szovjetel­lenes rágalmakkal becsapni, határo­zottan leleplezik az imperialisták­nak a háború kirobbantására és a népek rabságba döntésére irányuló terveit. Nyíltan és testvéri módon meg­mondjuk a szabadságszerető népek­nek, különösen az arab országoknak, hogy az úgynevezett Eisenhower- elv gyarmatosító csapda, amelyet az amerikai ásványolaj monopóliumok állítottak ezeknek a népeknek, s hogy a legnagyobb éberséggel kell tekinteniök az új rabság veszélyére. A Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság és a szocialista táborhoz tartozó összes országok határozottan ellenzik a gyarmati rendszert, bár­minő formában jelentkezik is az. A békéért, a függetlenségért, a demok­ráciáért és a társadalmi haladásért harcoló szabadságszerető népek ol­dalán állottunk és állunk ezután is. Ezt biztosra vehetik. (Taps.) Egy szersmind kénytelenek vagyunk fi­gyelmeztetni azoknak az országok­nak népeit, amelyeket az Egyesült Államok kardcsörtető körei nyqmás- sal arra akarnak rávenni, hogy terü­letükön elhelyezzék az úgynevezett atom-harci csoportokat. Az Egyesült Államok agresszív körei ezeknek az országoknak népeit az atom- és hid­rogénháború poklába taszíthatják, ködös világuralmi terveik megvaló­sításáért. Ezek a tervek nem újak. A szovjet népnek már volt dolga kalandorokkal, akik a második vi­lágháború idején ilyen terveket pró­báltak megvalósítani. Hogy ez hogy végződött, azt mindenki tudja. Külpolitikánk változatlan volt és marad. Harcoltunk és ezután is har­colunk a tartós békéért és a kollek­tív biztonságért, a fegyverzet csök­kentéséért, az atomfegyver, a hidro­génfegyver és minden más tömeg- pusztító fegyver eltiltásáért, az ösz- szes népek békés egymás mellett élé­séért, függetlenül politikai és társa­dalmi rendszerüktől. Ez a politika megfelel minden békeszerető nép érdekeinek és vágyainak és nem té­rünk el tőle. (Taps.) (MTI) Néhány adat a nemzetközi gazdasági élet alakulásáról A világkereskedelem 1956-ban rekord- méretet öltött: a becslések szerint a for­galom elérte a 100 milliárd dollárt. A világ ipari termelése az ENSZ adatai szerint lassabban növekedett, mint 1955- ben, de a termelés így is 5 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Arra lehet számítani, hogy az amerikai Marshall- tervvel megindult hatalmas lendület ez évben alábbhagy, legalább is a nyugat­európai országokban. Nézzünk egy-két példát az egyes orszá­gokból. ANGLIA arany- és dollárkészlete de­cemberben 168 íhillió dollár volt. Az Egyesült Államokba irányuló exportja novemberben rekordmagasságot ért el. Kanada a közelmúltban hatalmas dollár- megrendelést tett Angliánál: a Trans- Canada Légitársaság 20 Vickers Vanguard mintájú turbópropelleres repülőgépet rendelt. Az Economist című lap vélemé­nye szerint azonban, ha az angolok ki akarnak evickélni jelenlegi töméntelen gondjukból, úgy az angol gazdasági életet eddig nem tapasztalt arányokban kei! fejleszteniük. NYUGAT-NÉMETORSZAG az Egyesült Államok és Anglia után a kereskedő nemzetek között a harmadik helyen áll. A Német Szövetségi Köztársaságban a múlt évben 540.000 lakást építettek, 1 millió 300.000 gépkocsit, 23.5 millió tonna acélt gyártottak, egymillió tonna volt a hajóür és Nyugat-Németország Európában a leg­több valutát halmozta fel. Az utóbbi hó­napokban a termelés ütemének szédüle­tes emelkedése némiképpen csökkent. FRANCIAORSZÁGNAK négy évi szilárd gazdasági terjeszkedése után, a szuezi kaland, az algériai háború és az új 400 millió dolláros nyugdíjrendszer miatt most le kell szállnia a magas lóról. Az előbb említettek következménye, hogy megszólaltak az infláció vészharangjai és a külkereskedelmi deficit eléri az egymil- liárd dollárt. Voltak .kisebb hasznos je­lenségek is: a Szuez utáni árufelhalmozás során felvásárolták azt a répacukor feles­leget, amelytől a kormány mindenképpen meg akart szabadulni. A SZOVJETUNIÓ gabonaaratása törté­nelme során a legmagasabb volt. A ga­bonabeadás 47 százalékkal emelkedett, fő­leg azért, mert a kazahsztáni és nyugat- szibériai szűzföldeken igen jó volt az aratás. SVÉDORSZÁGOT, amelynek gazdasági élete nagymértékben az olajtól függ, job­ban sújtotta a szuezi csatorna lezárása, mint bármely más európai országot. — Svédország nyersanyagbehozatala máris 5 százalékkal többe kerül, mint azelőtt és a kormánynak a költségvetésbe beállított 100 millió dolláros többlete deficitté vált SVÁJC többet importált, többet exportált és többet keresett, mint bármikor azelőtt. Svájcban 1072 személy munkanélküli és ugyanakkor 5515 betöltetlen állás van. SZÍRIA Nasszer iránti gesztusból felrob­bantotta azokat az olajvezetékeket, ame­lyek az iraki olajat országán keresztül eljuttatták a Földközi-tenger térségébe, s ezáltal elvesztette jövedelmének egyötö­dét, azaz évente 20 millió dollárt. IRAK jövedelme ugyanilyen okokból napi 700.000 dollárral csökkent. INDIA, hogy teljesítse nagyratörő má­sodik ötéves tervének célkitűzéseit, millió dollárt kölcsönzött az Egyesült Államoktól és a Szovjetuniótól. 302 millió tollárt vont vissza angliai sterling-egyen legéből és 2.5 milliárd dollár értékű papír- rúpiát nyomott, hogy ezzel kitöltse a terv réseit. Az árak 1956-ban 25 százalékkal emelkedtek. JAPAN visszaszerezte háború előtti ke­reskedelmének 50 százalékát, az első volt a világon az exportcélokra készülő hajók gyártásában és harmadik helyen állt a pamuttextiliparban. Japánnak azonban súlyos tehertételt jelent a lakosság szá­mának rohamos növekedése. Kilencven- millió ember zsúfolódik össze egy akkora területen, mint Kalifornia és megművel­hető földje az egész földterületnek csak 15 százalékát teszi ki. A KOMMUNISTA KlNA lakosságának száma percenként 23 fővel növekszik. fl mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szabad szakszervezete elnökségének felhívása a gépállomások dolgozóihoz A mezőgazdasági és erdészeti dol­gozók. szabad szakszervezete miindení elkövet, hogy a mezőgazdasági üze­mekben megfelelő munkafeltételek mellett dolgozhassanak a szervezett mezőgazdasági munkások. A dolgo­zók életkörülményeinek megjavítá­sát célzó sok állami intézkedés, ha­tározat és rendelet a MEDOSZ ja­vaslatával született meg. A MEDOSZ most a tavaszi munkák megindulása előtt az alapszervekhez felhívással fordul, amelyben a rendeletek meg­tartására, a szociális intézkedések végrehajtására szólítja fel a tagsá­got. Felkérik a gépállomások vezető­ségét és a szakszervezeti bizottságot, hogy biztosítsák és ellenőrizzék a munkahelyüktől távol lakó traktoro­sok részére a tiszta szálláshelyeket, hálókocsikat, a szükséges berendezé­seket, tisztálkodási eszközöket, st^ Fordítsanak különös gondot a kásvédelemre, s a munka megfcez- dése előtt gondosan vizsgálják meg, hogy minden erő- és munkagépet el­láttak-e védőfelszereléssel. Lehetőleg minden gépállomáson tartsanak bal­esetelhárítási oktatásokat, s hívják fel a traktorosok figyelmét arra, hogy a laza talajokon az erőgépek könnyen lesüllyednek (elkaparód- nak) és hogy a szakszerűtlen kieme­lés közben adódik a legtöbb súlyos, halálosvégű baleset. Az oktatás ter­jedjen ki arra is, hogyan kell a le­süllyedt gépeket veszély nélkül ki­szabadítani. ((MTI) 45 ezer mérföldes szakadék az óceánok mélyén Az amerikai Columbia Egyetem tudósainak feltevése Newyork (MTI) Mint a New York Times írja, 3Z amerikai Columbia Egyetem tudó­sainak egy csoportja öt évi kutató­munka után arra a következtetésre jutott, hogy az óceánok mélyén 45.000 mérföld hosszú, átlag 20 mér­föld széles és két mérföld mély sza­kadék vonul végig. E tengeralatti „árok” az Atlanti-óceán északi ré­szén kezdődik, végigvonul az Atlan­ti-óceánon, majd a Jóreménység fo­kot megkerülve az Indiai-óceánon folytatódik, ahol kettéágazik: északi ága behatol a Vörös-tengerbe, a déli ága megkerüli Ausztráliát, Ujzélan- dot és a Csendes-óceánon a Husvét- szigetek közelében ismét két ágra szakad. Az egyik az amerikai par­tok mentén húzódik, s behatol a Ka­liforniai-öbölbe, a másik pedig dél­nek fordulva egészen a Magellán- szorosig húzódik. A tudósok szerint annakidején a földkéreg megrepedése következté­ben keletkezett ez a szakadék. Fi­gyelemreméltó, hogy a feljegyzések szerint az Atlanti-óceán északi és déli része az elmúlt 40 év során ta­pasztalt földrengések fészke rendsze­rint e szakadék vonalán volt talál­ható. A szakadék két oldalán min­denütt hatalmas hegységek húzód­nak. A tudósok szerint a tengeralatti szakadék felfedezése meggyengíti azt a geológiai elméletet, amely szerint Észak-Ameri ka, Dél-Amerika, Euró­pa és Afrika valamikor egyetlen kontinenst alkotott. (MTI) KAZINCBARCIKA ÉLETÉBŐL Egyre fejlődik, épül, szépül hazánk egyik új nagy ipari városa, Kazinc­barcika. A város életéből ragadtunk ki néhány dolgot s ezt most közread­juk. Munkához látott a bizottság A napokban tartotta szokásos két- hetenkinti ülését a városi tanács vég­rehajtóbizottsága. Az ülés egyik pontja a városi legeltetési bizottság megalakítása volt. A döntés eredmé­nyeképpen három, leginkább gazdák­ból álló, legeltetési bizottság műkö­dését hagyták jóvá. Ä' bizottságok már meg is kezdték munkájukat. Felépítik a hidat Még az elmúlt világháború során lerombolták a Szuhakállót Barciká- val összekötő vashidat. Az elmúlt időszak nem tett semmit a hid ügyé­ben, pedig az jelentősen megkönnyí­tené a forgalmat az új város és a község között. A városi tanács most A szikszói értelmiség körében Odautazásunk közben azon gon­dolkodtam, vajon mi lehet az oka. a szikszói értelmiség soraiban is tapasztalható passzivitásnak, vissza­húzódásnak, várakozásnak, hiszen közismert tény, hogy az elmúlt évek­ben milyen haladó, pozitív szerepet töltöttek be az eddig elért demo­kratikus és szocialista vívmányaink kiharcolásában. Egyetlen példát em­lítek: 1947-ben a Szakszón összejött több mint 300 pedagógus között, akik harcosan követelték az iskolák államosítását, ott voltak a szikszói pedagógusok is. Az iskolák államo­sításának követelésé demokratikus, hazafias feladat volt, a benne részt­vevők harca a társadalmi haladást szolgálta, .sőt előfeltétele volt Ma­gyarország szocialista fejlődésének. A harcot sikerrel megvívták. Méginkább kerestem a választ két ellentétes ítéletemre, amikor vissza­gondoltam arra a nagyszerű, törté­nelmi múltra, melyre az abauji ha­ladó értelmiségek joggal lehetnek büszkék, tudniillik arra, hogy az abauji értelmiség jelentő® része az elmúlt századokban is a társadalmi haladás mellett tört lándzsát. önkéntelenül is az a gondolat ka- vargott bennem, vajon lehetséges..az, hogy a szikszói értelmiség meg­tagadta volna saját, haladó múltját? Talán nem tudja eldönteni, melyik tábor (nemzetközi méretekben) és melyik osztály, vagy osztályok (or­szágunkon belül) képviselik a társa­dalmi haladást napjainkban? Nem­mel feleltem rá magamban, miért az előző évek gyakorlata az ellenkező­jét bizonyítja. Akkor határozottan a társadalmi haladást képviselők vo­natára ültek, és a legmagasabbrendű társadalmi haladásért, Magyarország szocialista fejlődéséért szálltak sík­ra. Mi akkor hát a válasz? Talán az októberi események nehéz napjai­ban lepottyanitak a vonatról? Igen, ez feltétlenül magyarázatot ad arra, hogy egyesek, akik nem ültek bizto­san a vonaton, leestek róla. De nem esett, nem eshetett le mind. A vá­laszt a közös vita tette teljessé. A vita általánosító válaszként azt tükrözte: a szikszói értelmiség nagy­része (mégha egyeseik októberben kissé megtévedtek is) nem akarnak úri Hunniát, hanem a szocialista Magyarországnak akarnak a nemzet napszámosai lenni. De ahhoz, hogy megtisztelő hivatásukat teljesíteni tudják, nagyobb bizalomra van szükségük, minit az elmúlt években volt. »-Bi­zalmatlansággal voltunk körülvéve«, — mondotta a vita egyik résztvevője »és szeretnénk, ha a jövőben ez megszűnne«. Ez igaz. Sőt, pontosab­ban megfogalmazva, általános bizal­matlansági légkör volt az országban. Ezt megszüntetjük és nagyrészt már meg is szűnt. De hozzátehetjük azt is, milyen jó lett volna, ha a bizal­matlanság meg lett volna Pálinkás (Pallavicini) úrral szemben, aki ok­tóberben megmutatta igazi arcát. Fegyvert fogott a magyar népi demo­krácia felszámolására. Ha az ilye­nekkel szemben bizalmatlanok, sőt pontosabban: éberebbek lettünk vol­na, amire Lenin tanít bennünket, akkor nem következhetett volna be október 23. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kor­mány bizalmat ad az értelmiségnek is, de elvárja azt is, hogy az értel­miség erre a bizalomra jó munkával válaszoljon. A négyórás egészséges keretek közt lezajló vita legtöbb kérdésében közös nevezőre jutottunk. Mindin­kább meggyőződésükké válik (a té­nyek birtokában), hogy októberben ellenforradalom zajlott le, ahol fegy­veresen akarták megdönteni a ma­gyar proletárdiktatúrát. A vita során nem kardoskodtak már amellett, hogy forradalom volt. A kormány keménykéz politikáját szükségesnek tartják. Várják, hogy amikor anyagi lehetőség nyílik rá, a kormány ren­dezni fogja a pedagógusok fizetését. Sőt, elmondták, hogyha október 23. nem lett volna, a kormány már biz­tosan rendezte volna a pedagógusok bérét. Az a véleményük, hogy a hitokta­tás terén megnyilvánuló súlyos hi­bákért (gyermekakasztgatások) a ne­velők is felelősek. Tizenkét év eredmé­nyeit elismerik. Kérték tőlünk, hogy jelezzük a kormány felé: 1. szerintük lehetőség van hazánkban a bauxit- termelést európahírűvé tenni és el­árasztani vele Európát, ami nagy hasznot hozna az országnak. 2. Ne kísérletezzünk annyit a például a televíziós készülékek gyártásával, mert igen sokba kerül, hanem ve­gyük át más országok eredményeit ezen a téren és annak alapján ter­meljenek rádiógyáraink. Befejezésül talán annyit: „nekünk még találkozni kell!” mondta búcsúzóul kézfogás közben Siposs elvtárs, az egyik nevelő és hozzátette: »Remélem, máskor is összejövünk majd ilyen vitára.« Igen, ilyen konstruktív vitákra fel­tétlenül szükség van. de nincs szük­ség az olyan vitákra, mint amilye­nek a Petőfi-körben zajlottak le Budapesten, ahol zászlót bontottal? az ellenforradalom számára, népi demokráciánk elleni legális harchoz, MAJOROS BALÁZS elhatározta, hogy mintegy 50.000 fo­rintos költséggel újból felépítik a hi­dat. A híd építését az elmúlt napok­ban már meg is kezdték. Készül az új kulturotthoL Körülbelül 60—70.000 forint költ­séggel még az elmúlt évben meg­kezdték a város kulturházának épí­tését. Most folytatják az építési munkálatokat s remélhető, hogy áp­rilisra készen lesz Kazincbarcika új kulturotthona. 1650 bányászkislakás épül majd A napokban tartottak helyszíni szemlét a városi tanács illetékes szervei az újonnan építendő bányász­kislakások részére biztosítandó terü­leten. Nagyjából felmérték a lehető­ségeket s rövidesen megkezdik a végleges kijelölés munkáját. A kije­lölt területen az elkövetkezendő idő­ben 1650 bányászkislakás fog épülni. Lakásosztás lesz Február 22-én újabb lakásokat ad át az építőipari vállalat a tanácsnak. A lakásokba rövidesen be is költöz­hetnek a boldog tulajdonosok. Ezen a napon a már korábban elkészített elosztás szerint 14 lakás kerül át­adásra. Taxiállomása van a városnak A fejlődés egyik jele, hogy már taxiállomása is van a városnak. Egyelőre ugyaa n.ég csak egy kocsi­val rendelkezik a taxiállomás, de a közeljövőben kapnak több kocsit. Szakembereket keresnek Kazincbarcika város tanácsának szakemberei:.e volna szüksége, ke­rékgyártóra, szíjgyártóra és kovács­ra. A városi tanács a jelentkezőket támogatja és részükre esetleges lete­lepedés esetén lakást és üzlethelyisé­get is biztosít. Néhány másodperc alatt megmérik a lázat A leningrádi „Krasznogvargyejec’* gyárban új orvosi hőmérő gyártását kezdték meg. Az új műszer segítsé­gével az orvos néhány másodperc alatt megállapíthatja a beteg ^test hőmérsékletét, míg eddig ez hőmé­rővel legalább tíz percet vett igény­be. A hőmérséklet megállapításánál .az orvos a beteg bőréhez egy töltő­ceruzához hasonló műszert érint, amelyet mérőórával kapcsolnak ösz- sze. Az érintés pillanatában az óra mutatója azonnal kitér jobbra és a skálán megmutatja a mért hőfokot. A skálabeosztást úgy készítették el, hogy a test-hőmérsékletnek csupán egytizedrészét mutatja a műszer. A gyors lázmérést az a félvezető te­kercs teszi lehetővé, amely a bőrhöz érintett műszer hegyes végén talál­ható. A gyárban hamarosan hozzákezde­nek az új orvosi hőmérő sorozatsa#** tásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom