Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-04 / 2. szám

2

ÉS ZAKMAGYARORSZ AG

Péntek,

1057. január 4.

ARCKÉP

MMimilMMimillllaillMIMIH« 4

A MISKOLCI VÉRES TÜNTETÉS EGYIK FŐSZERVEZŐJÉRŐL

Kitűnő gondolat:

Népfőiskolát Borsod megyének

hl

Akik szemtanúi voltak a december HM véres tüntetésnek, jól emlékeznek egy zöld lódentoafoátos, pirossapkás nőre. Koós Margitnak hívják. Tavaly lopás miatt másfél évi börtönre ítélték, s Októberben szabadult — feketén! A középmagas, jóltáplált, barnaarcú, barnahaj ű 24 éves Koós Margit egyébként géplakatos. Az olvasó magában el is képzeli: milyen jól dolgozhat ez az üzemben. Már csak azért is, mert az utcán ezt ordította:

— Le a kormánnyal, Kádárnak sztrájkolunk, Nagy Imrének dolgozunk!

Koós Margit egyáltalán nem törekedett arra, hogy elhelyezkedjen. Frei József nevezetű koldussal állt össze és azzal tartatja el magát. Barta meg ő volt a legnagyobb hangadók, Rekedtre üvöltözték magukat kommunista- és szovjet-ellenes jelszavakat ordítottak, majd egy küldöttséggel együtt Bart, bevonult a nyomdába, ahol erőszakkal arra kényszerítette a nyomdászokat, hogy nyomják ki a verset, amely nem éppen békére, nem is a nyugalomra intett, — valamint nyomják ki a röplapokat is.

A tüntetés szervezésében más csoportok is resztvettek. A Széchenyi-u. 66. számú háznak tetejéről egy eddig ismeretlen géppisztolyos — akit a személyleírás ellenére sem sikerült eddig elfogni — a tömeg közé, a szovjet katonák, a kezdett lövölcuzni. Ugyancsak lövöldözni kezdtek mások is. A békés tüntetés tűzharccá fejlődött,

A lövöldözések következményeképpen meghalt két szovjet katona. A övilkos golyó 1. 'tot.t még két emberéletet, ey,r súlyosan megsebesült később belehalt sérülésébe. (A háfr i közül az egyik halott, Homon- nai Gábor nevezetű betörő, aki 11- szer volt büntetve betörésért és lor pásért.) Ezenkívül megsebesült még 14 ember. Szerencsére a legtöbbnek sérülése könnyű volt. íme id evezetett Barta tevékenysége, elérte célját. golyózápor sepert végig a város utcáján, s ártatlan emberek vére locsolta az utca kövezetét.

Az olvasó azt hühetné, hogy a gyilkos tüntetés szervezőjét lelkiismeretfurdalás kezdte gyötörni; Nem. A szervezők —• így Barta is —? gyorsan igyekeztek kereket oldani. Barta Béla megjátszotta a súlyos sebesültet és Koós Máriára támaszkodva, az emberek részvététől kísérve gyorsan meglépett a bűntény színhelyéről. Nemsokára újból összetoborzott 8—10 embert, aztán kiadta a jelszót:

— Gyerünk a lak tanyához, szerezzünk fegyvert, robbanószert!

Előbb a Tefu-telepre mentek el, á'hol benzint követeltek, hogy gyújtó- palackokat készíthessenek. Később a honvédségtől szereztek gyújtópalac- kokat és ködgránátot. Céljuk az volt., hogy visszamennek, felrobbantják a szovjet harckocsit, megszerzik a szovjet katonák fegyvereit is és folytatják tovább a tűzharcot. Hogy még több ember vére folyik, rommá lövik

0 várost —- mit bánták ők. Nem mjsr kolciak. Tervüket azonban nem tudták megvalósítani, mert igen erős karhatalmi alakulatokba ütköztek. Barta két vad ászkalapos férfivel tárt

1 gyalta meg az esemény elvet, — a miskolci tüntetés budapesti szervezőivel

( Folytatjuk.)

A magyar parasztságot az uralko-' dó osztályok évszázadokon át elzárták a tanulástól, a művelődéstől. Ez az évszázados átok. sötétség árnya még ma is ott terpeszkedik a falu fölött. Az elmúlt években történtek ugyan kezdeményezések a parasztság művelődésére, azonban ez korántsem elégítette ki a falu kultűr- éhségét és sovány vigasz volt évszázados bűnös mulasztásokért. A megyei tanács népművelési osztálya a borsodi parasztság sajátos helyzetét vizsgálva, figyelemreméltó kezdeményezést akar ' megvalósítani. Ez év őszén speciális paraszti problémákkal foglalkozó népfőiskolát hoz létre. A népfőiskola két-két éves lesz. Egy-egy évfolyam novembertől márciusig tart. Úgy tervezik, hogy az első időben minden faluból 2*—3 rátermett, tanulni akaró pargsztfiatait vonnak be. A további céi az, hogy minden falusi fiatal, aki a nyolc ál talános iskolát elvégezte, de tovább nem tanul, elvégezze ezt a sokoldalú műveltséget adó iskolát, s munkája eredményeképpen bizonyítványt kapjon.

A népfőiskolának hazánkban már

HÍREK AZ MSZMP SZERVEZÉSÉRŐL

nyolc traktor és tizenegy cséplőgép naivíavílását leieziék be a mezőkövesdi gépállomáson

A mezőkövesdi gépállomás traktorosai az őszi hónapokban 3200 holdon vetették el a jövő évi termést biztosító magot. Ezzel a szerződésben vállalt kötelezettségüket maradéktalanul teljesítették. A szántási munkálatot is addig folytatták, amíg üzemanyaguk volt.

A gépállomáson jelenleg a téli nagyjavítások folynak. A vezetőség

A diósgyőri szénbányák Anna- és Márta-bányai üzeméből nagyobbrészt a környékbeli gyárakba, kórházakba és a TÜZÉP telepekre szállítják a szenet. A két bányában már háromharmados termelés folyik. Az üzemekben a kiemelt bérezésről szóló rendelet megjelenése óta ötven új dolgozó jelentkezett munkára. Ezek régi bányászok, akik eddig a diósgyőri vasgyárakban voltak alkalmazásban. Most visszatértek régi szakmájukhoz.

Márta- és Anna bánya dolgozói naponta 35—40 vagon szenet, a békés termelés 50 százalékát küldik a% felszínre. Ez a mennyiség, ha figyelembe vesszük a szénfalnál dolgozó bányászok fejteljesítményét, még

időben gondoskodott a hiányzó alkatrészek pótlásáról, a fűtőanyag biztosításáról. így a 74 traktor és 40 cséplőgép szerelési munkáit meleg helyiségben, nyugodt körülmények között végezhetik. A traktorosok — bár a munkafegyelemmel még hadilábon állnak — szombat reggelig 8 traktort és 11 cséplőgépet javítottak ki;

igen alacsony. Márlabányán egy dolgozó nyolc óra alatt 11 mázsa 30 kilogramm, Annabányán pedig 14 mázsa szenet fejt.

A két üzem dolgozói — akik decemberben vasárnap reggelig 5749 tonna szenet termeltek nagy gom dot fordítanak az új munkahelyek kialakítására, hogy folyamatosan biztosítsák a szeneid munkát. Annabányán a tömegtermelési munkahely mellett még egy 40 méter hosz- szú egyszárnyú frontfejtést készítenek elő. így májusban, amikor a jelenlegi front lefogy, új tömegmunkahelyen kezdhetik meg a szenelést, Mártabánya hármas telepén pedig új kamrafejtéseket képeznek ki.

Erősödik, fejlődik az MSZMP megyénkben is. Az üzemekben, 4 falvakban sorra újjáalakulnak 4 pártszervezetek. A belépők között ott találni a volt becsületes elvhű párttagokat és több olyan dolgozót is, akik egy pártnak sem voltak tagjai.

A Borsodnádasdi Lemezgyárban

A bpr?odnáda§di üzemben egyidős re megtiltották a párt szervezését. „Nem kell nekünk párt” «■* jelen-, tették ki többen. Közben napról- napra fokozódott a bizonytalanság, az elégedetlenség. A józan gondolkodású emberek —• akik már megsokallták a tétlenkedést — a kommunistákhoz fordultak tanácsért.

A volt MDP szervezetekben ösz- szegyültek az elvtársak és újjáalakították szervezetüket. Minden alapszervezetben küldötteket választottak s e küldöttek az aktivaértekez- létén intézőbizottságot választottak, amely köré ma már mintegy 80 párttag zárkózik fel.

Bodrogkercsztur községben

A község kommunistáit senki sem kei'este fel az MSZMP ügyében. Ók maguk — miután hallottak az új párt létrejöttéről — alapították meg szervezetüket. Nézzük, kik voltak az új párt szervezői: Tóth Bertalan elvtárs, — akit régebben azért zártak ki az MDP-böl, mert bátran meg merte mondani az igazSágot mindenkinek és László Rudolf elvtárs, aki eddig egy pártnak sem volt tagja. Tóth és László elv-- társaknak nemcsak arra van gond* juk, hogy újabb és újabb belépőkkel erősítsék szervezetüket — eddig tizenhatan vallják magukat MSZMP tagnak a faluban —, hanem megvédelmezik a közvagyont és nem engedik, hogy a kulákok felforgassák a termelőszövetkezetet.

A somsélyi bányaüzemben

Az ózdi járási MSZMP szervezet a napokban arról értesített bennünket, hogy a somsályi bányaüzemben is 14 taggal megalakult az MSZMP szervezet. A pártszervezet tagsága tegnap megválasztotta az ideiglenes szervezőbizottságot. A szervezőbizottság a belépőket azzal bízta meg, hogy munkahelyükön újabb belé* nőkkel szervezzék, erősítsék a pár-* tot.

Égerszög községben

Miután az ellenség tudomást szerzett arról, hogy a faluban újjáéledt a pártszervezet, ismét akcióba lépett. Meg akarták akadályozni a pártélet kibontakozását. Azt mondották, hogy sehol a járásban nem alakul pártszervezet, akkor miért legyen pont Égerszögön? A kommunisták nem rettentek meg az ijesztgetéstől, tovább folytatják pártszervező munkájukat, s eddig tizen kérték felvételüket a pártba.

Őtven vasgyári dolgozó segíti már a diósgyőri szénbányák termelésének növelését

vannak haladó hagyományai Az iskola célja, hogy bő mezőgazdasági szakismerettel rendelkező, széjeslá- tókörű, művelt falusi embereket neveljen, akik nemcsák maguk gazdálkodnak célszerűen, s kulturált emberekként élnek, hanem tudásukat, tapasztalataikat az egész falu boldogulására is fordítsákA népfőiskolának gyakorlati és elméleti tananyaga lesz. A népfőiskola hallgatói számára megfelelő tangazdaságot. biztosítanak. A hallgatók a gyakorlati munka során ismerkednek meg a legmodernebb mező- gazdasági termelési és szervezési módszerekkel, a legeredményesebb agro- és zootechnikai eljárásokkal, a gépesített nagyüzemi gazdálkodás előnyeivel.

A népművelési osztály a TTIT segítségévei több kiváló szakembert vont be a népfőiskola tematikájának és előadás-vázlatainak kidolgozásába. A tananyagokban többek között szerepel a korszerű mezőgazdaságtan, fizika, agrokémia, irodalomtörténet, művészeti ismeretek, közegészségügyi és társadalmi ismeretek, valamint faluneveíési problémák. A hallgatók kulturális munkával is foglalkoznak. Különféle mű* veszeti ágakat szerveznek, ének- és zenekarokat, tánccsoportokat. A népművelési csoport pedig a környező falvakat járja, gyűjtögeti és terjeszti a népi hagyományokat. E sokoldalú nevelést úgy igyekszenek majd biztosítani, hogy 4 legkiválóbb mezőgazdasági szakembereket, pedagógusokat vonnak be e nagy népnevelő munkába.

A népfőiskola felállítása nagy jelentőségű. Csak helyeselni lehet a megyei tanács népművelési osztályának e nagyszerű tervét és azoknak 3 szerveknek a tevékenységét, akik örömmel támogatják ezt a kezdeményezést.

Irodqlmi délufqn

. A Thálip műsoriroda rendezésében, a TTIT, a városi tanács népművelési osztálya támogatásával és a Mis- kolci Nemzeti Színház művészei közreműködésével 1957. január 5-én, szombaton délután 3 árakor irodalmi •délutánt tartanak, „Az ősök ritmusa” címmel, az értelmiségi klubban. (Széchenyi u. 16. I. em.) Klasszikus magyar költők verseiből szavalnak: Ditrói Ilona, Fesztoráczi Kató, Sturcz Edit, Nagy Attila, Szirtes Ádám Já- szai-díjas, Horváth Gyula, Kazimir Károly Jászai-díjas, Szabados Ambrus. Közreműködik Bihari Sándor költő. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség.

Jó hír a dohányzóknak

Jön Pécsről a Kossuth, a Terv, a Mi» Kas — ígérik a Pécsi Dohánygyárból. Pénteken teljes gőzzel kezdik a munkát. Dohányuk van elég, áram is lesz.

Már éppen itt az ideje!...

A PROLETÁR1N7ERNACIONA- 1

L1ZMUS alapé Ivei napjainkban mind nagyobb aktualitást nyernek, hiszen a kommunista pártok, a szocialista államok kölcsönös viszony ának eszmei alapját, sarktételét képezik. A prole- tárínternacionalizmus elmélete a tudományos szocializmussal született meg a múlt században. Marx—

Engels dolgozta ki, Szinte egy mondatba belesűrítve az internacionalizmus forradalmi tartalmát, fő lényegét: »Világ proletárjai egyesüljetek!«

Ez a harci jelszó kifejezi a munkásosztály azonos érdekeit az egész világon, felismerve annak történelmi szükségességét, hogy a munkásosztály nemzetközi méretekben egyesítse erőit a kapitalizmus rabláncainak lerázásáért, a kapitalista társadalom- maik forradalmi módon szocialista társadalommá való átalakításáért. Ezt az általánosan ismert igazságot, amelyet a történelem már eddig is igazolt, nem árt ismételni, mert akadnak olyan nézetek, hogy ez a harci jelszó már nem aktuális, elöregedett, hiszen szocialista világrendszer van. a szocializmus erői úgyis erősebbek, mint a kapitalizmus. Az igaz, hogy 100 év óta sokat változott a világ arculata, van szocialista világrendszer, de ez egyáltalán nem indokolja azt, hogy a »világ proletárjai egyesülje- tek*Hharci jelszó már idejét múlta. Ellenkezőleg, minél nagyobb sikereket ér el világméretekben, vagy egy országon belül a proletariátus a kapitalizmus elleni harcban, a szocializ- musr-kommmiizmu s építésében, annál iníkább lehetséges és szükségszer rű, hogy megerősítsék a nemzetközi szolidaritást és egységet. Indokolja ezt az, hogy a proletariátusnak |pn- éten országban teljesítenie kelW>rténelmi hivatását, a kommunizmus felépítését. A kommunizmus felépítése pedig azt követeli, hogy a proletariátus mind eszmeileg, mind szervezetileg összekovácsolod jón, egyesüljön és az egység jegyében megsokszorozódott erő birtokában célhoz érjen. A proletariátus ezt a történelmi hivatását teljesíti is. Másrészt a kapitalizmus nem adja fel. önként pozícióit egyetlen országban sem. Sőt, mindent megtesz azért, hogy elvesztett pozícióit visszaszerezze. Ilyen erőlködést láthatunk a kapitalizmus igája alól felszabadult országok belső reakciós erőitől, de ezt látjuk a kapitalizmustól nemzetközi méretekben is. Gazdasági, politikai, ideológiai és nem utolsósorban katonai téren rohamokat vezet a szocialista államok, a gyarmati iga alól felszabadult nemzetek és a felszabadító harcok ellen.

NAPJAINKBAN a nemzetközi imperializmus főtámadása a szocialista államok és ezen államok kommunista és munkáspártjai ellen irányul, gondolván, hogy az elmúlt évek során kialakult bizonyos ellentéteket ezen országok közölt, ki tudja aknázni a maga számára. Hiszen tagadhatatlan, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista országok viszonyában, a sztálini vezetés utolsó időszakában voltak olyan hibák, amelyek ellentétesek a marxizmussal. — Meg lettek sértve nálunk is az egyenjogúság, a aiemzeti szuveréni- tás tiszteletben tartásának elvei, a pártok közötti viszonyban is ellentétek voltak. Ezeket 4 hibákat súlyosbította az is, hogy az ország akkori vezetői (Rákosi, Ggrő stb.) nem voltak képesek arra, hogy 3 proíetár- internacionalizmus marxi-lenini szellemében más országok (elsősorban a

Szovjetunió) tapasztalatait marxista alapon feldolgozzák és ezeket a tapasztalatokat a szocialista építés során bírálva, mérlegeljék, önállóan felülvizsgálva. a magyar viszonyoknak megfelelően alkalmazzák és hazánkat magyar úton vezessek a szocializmushoz. Ehelyett szolgai módon lekcrí- rozták a szöv et módszereket és mechanikusan alkalmazták azokat.

A Szovjetunió a maga részéről 1953 után megkezdte a szocialista országok közötti helytelen viszony felszámolását. A szovjet állam és párt vezetői a leghatározottabban elítélték azokat a hibákat, amelyeket Sztálin elkövetett. A XX. kongresszuson, majd az 1956. október 30-i nyilatkozatban, továbbá a szovjet-—lengyel, a szovjet—román (és bizonyosan lesz szovjet—magyar) közös nyilatkozatokban lefektették lenini elvek alapján a szocialista országok állami és pártközi kapcsolatait.

A nyilatkozatok ország-világ felé dokumentálták, hogy az elkövetett hibákat felszámolják, de továbbra sem mondanak le a proletariátus fő célkitűzéséről, a kommunizmus felépítéséről. amelyet a proletárinternacionalizmus harci jelszava alatt vívnak ezután is.

Amíg Lengyelországban a nyolcadik plénumon történelmi jelentőségű határozatokat tudtak hozni a korábban elkövetett hibák gyökeres kijavítására s a párt- élére Gomulka elvtársat választották, addig nálunk a

Rákosi-nGeiVS-kláikk nem volt hajlandó anra, hogy a politikai éltből távozzanak é& a Pártáin belüli arák hgrea sem tudta őket elmozdítani, -r

így jutottunk el oda, hogy a népi erőknek kellett őket október 23-án

elsöpörni. A vihar jogos és szükséges volt, mert a látszólag szilárd felszín alatt az eseményeik érlelődtek. így lett a Rákosi—G erő-féle bűnös korszak ítélőbírája mindaz a rossz, amit a fordulat éve után a néppel szemben elkövettek.

A MAGYAR október demokratikus és szocialista tartalommal, nemzeti érzésekben magasztos mozgalomként indult, a hazát, a népet eláruló, a szocialista eszmét befeketítő Rákosi— Gerő-kliikk ellen. E mozgalom célja az volt. hogy megszabaduljunk e klikk bűnös uralmától, és annak hibáitól, de nem mondunk le a szocializmus építéséről. Ezeknek a céloknak az elérését a budapesti tüntetők fegyveres harc nérkül akarták elérni. Sajnos., nem így végződött. A cseresznyést álba beleköpött az. ellen- forradalom. Áz események menete megmutatta, hogy az ellenforradalmi erők kezdettől fogva jelen voltak az októberi eseményekben és elsősorban az emberek nemzeti érzését túlhajtva, féktelen nacionalista légkört teremtettek. Már az október 23-i tüntetők sorai között i$ ott voltak és olyan ellenforradalmi jelszavakat hirdettek, hogy le a vörös csillaggal, ne használd az elvtárs szót, nem, nefh, soha és uszítottak a vörös zászló elégetésére. így a fiatalok, a munkások in- ternaciqnális érzéseit eHiomájypsítva. nacionalista, sovjniszta, majd később véres ellenforradalmi tobzódást tudtak teremteni. A nemzetközi imperializmus teljes súlyával támogatta a kialakult helyzetet (Amerika Hangja, Szabad Európa stb.)- Azt gondolva, hogy eljött az a kedvező idő, amikor meg tudja bántani a proletariátus nemzetközi egységót, a szocialista őrsegeik sziláid szövetségét- Erre an- nál' inkább «zámított, mivel a?, ellen- •Gwadalom nyomása alatt álló Nagy Imré-kormány egész odáig elment, hogy fel akarta bontani a varsói

szerződést, ENSZ-beavatkozás.t kért és ellenállásra szólított fej az ellen- forradalmat leverni segítő szovjet csapatok ellen. Ezek a lépések, amelyet a Nagy Imra-kormány tett, gyökeresen ellentmondanak a proletár- internacionalizmus elveinek és gyakorlatának.

EBBEN a válságos helyzetben egyetlen erő, a november 1-én megalakult. munkás-paraszt forradalmi Kormány rz, amely a proletárinternacionalizmus *nlaján állva, a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fordult segítségért, hogy a nemzetközi szolidaritás jegyében végetvessen az elleiiíórradalimi erők véres garázdálkodásának és minden erővel küzd. a reakció, 4 fasizmus fenyegető veszélye azok népgyilkojS bandája ellem

A Szovjetunió internacionalista kötelességének tett eleget, amikor a munkásr-paraszt forradalmi kormány kérésére segítséget nyújtott az glleníorr ad almi erők szétverésében. A proletárinternacionalizmus marxi- lenini eszméje lett volna sárba tiporva, ha november 4-én a Szovjetunió a kért segítségét nem adja meg, annál inkább, mert akkor már látni lehetett, hogy saját erőnkből . nem tudjuk leverni az ellenforradalmat; Ma még talán sokan nem értik, nem látják ezt elég világosan. De bizonyosak lehetünk abban, hogy a történelmi távlat, ezt a cselekedetet meg- vilápí^a. mint ahosy a történelem 'gazolta azt is, hogy, a Magyar Tanácsköztársaság 1919-ben internacio- nálís alánon segítségei nyújtoü a fiatal Szovjet-Oroszország fennmaradásához.

Ha november -én nem kapunk te- temacionali&ta segítséget, akiké? ma 4 magyar dolgozó parasztpágngik a

nyakán földesural* ülnénk, a magyar

(Folytatás a 3. olááTon.)

A proletárinternacionalízmusról