Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

"'tv

CWp

r

A MAGYAR

SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INT ÉZÖBIZOTTSAGA LAPJA

r _ _ ......... ..... . _ .

H

orváth Imre knlagymini*«tcr beszéJgetés* külföldi újságírókkal

t,á toga tás A i bér ttel epem

I «téri decemberi határozata Éíelsfe fejezi Ü a tornzú lm* követéseit

xrn. évfolyam 5. szám fígt JfüPJf; Ára 50 fillér

1957 január 8. kedd

T*

! Az első leiemén a hondói fegyvert * gyilkosságról

K.___________________________________________________________>

A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata

a legfontosabb feladatokról

November 4-én döntő fordulat következeit be az ellenforradalmi erők ellen folytatott harcban; megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. A kormány tevékenységét súlyos jkörítlrnényék között kezdte meg.

A Nagy Imre-korrnány árulása megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt, mely ezekben a napokban embertelenül gyilkolta a szocialista forradalom hű fiait és leányait, a békés állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fenyegette, a fejetlenség cs zűrzavar állapotába taszította az országot; megbénította az életet hazánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Magyar Nép- köztársaság államát; a nemzetközi ‘imperialista nagytőkétől függő és az által támogatott fasiszta, földesúri- kapitalista államot akartak teremteni és — az imperialista erőkre támaszkodva — háborús tűzfészekké akarták tenni hazánk területét.'

Ilyen körülmények között a forradalmi munkás-paraszt kormány legfőbb feladata a Magyar Népköztársaság állami rendjének, s szocialista forradalmunk vívmányainak megvédése volt. Szét kellett zúzni az ellen- forradalom fegyveres erejét, vissza kellett verni politikai támadásait és provokációit, helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a normális élet, a békés alkotó munka feltételeit.

A kormány sikerrel oldotta meg rendkívül nehéz feladatát. Az ellenforradalom fő fegyveres erőit néhány nap alatt megsemmisítettük, maradványait pedig szétvertük. A kormány kérésére a szerződéses kötelezettségek és a proletárnemzet- köziség elve alapján nagy segítségünkre volt ebben a szovjet hadsereg, majd' pedig az új magyar honvéd és rendőr karhatalmi erők forradalmi fellépése s a magyar dolgozók támogatása. A nemzetközi imperializmus, mely durván beleavatkozott Magyarország belügyébe, s az általa támogatott magyar ellenforradalom ennek következtében döntő vereséget szenvedett.

A gazdasági élet, a termelőmunka helyreállítására irányuló kormány- intézkedéseket napról napra, hétről hétre fokozódó mértékben támogatták a leleplezett ellenforradalommal szembenálló munkás- és paraszttömegek, valamint az értelmiségiek legöntudatosabb rétege, mely nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is hű maradt a néphez. Politikai és

gazdasági téren felbecsülhetetlen az a segítség, melyet a szocialista tábor kormányai és népei, valamint az egész világ haladó és forradalmi erői nyújtottak népünknek.

A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépését és tevékenységét természetesen féktelen haraggal és gyűlölettel fogadta a magyar ellen- forradalom és gazdája, a nemzetközi imperializmus. Haragjuk és gyűlöletük forrása abban rejlik, hogy kormányunk nem a nagybirtokosok, a nagytőkések, ( a dollár-imperialisták, hanem a szocialista forradalom, a munkások és parasztok: a proletárdiktatúra kormánya. Az ellenforradalmárok, miután a fegyveres harcban vereséget szenvedtek, álnok és csaló módon »szabadságot« és a »demokráciát« kezdték számonkérni és követelni kormányunktól. Mi ebben a kérdésben is világosan és félreérthetetlenül beszéltünk, amikor kijelentettük: Magyarországon proletárdiktatúra van. Kormányunk és népünk az eddigi eredményeket is az ellenforradalom és imperializmus erői, ellen folytatott nyilt és következetes harcban tudta csak elérni. A magyar proletárdiktatúra, munkás-paraszt államában demokrácia és szabadság illeti meg a munkásokat, a dolgozó parasztokat, a néphez 'hű értelmiséget, minden törvénytisztelő magyar állampolgárt. Az el- lenforradalmároknak, az imperialista ügynököknek, a Magyar Nép- köztársaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen támadó és uszító elemeknek azonban nincs és nem ís lehet része szabadságban még .akkor sem, ha demokratikus jelszavaikkal álcázzák is ellenforradalmi törekvéseiket. Ezek osztályrésze mindenkor a törvény legszigorúbb büntetőre lesz;

Mindebből következik, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységében elsősorban a munkásosztályra, s általában a dolgozó tömegekre támaszkodik. Hazánk alapvető kérdéseinek megoldását — mint azt a november 4-i nyilatkozatunk 15. pontjában is leszögeztük — a Magyar Népköztársaság demokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése útján kívánjuk megoldani. Soha többé nem ■ engedjük meg, hogy a közügyék vezetésébe visszatérjenek a Rákosi—Gerő-kllkík antileninista vezetési módszerei, a személyi kultusz, s a tömegek érdekeinek fiigyeimen kívül hagyása. Kormányunk intézkedéseinek egyetlen célja a dolgozó nép és a szocializmus teljesen azonos érdekeinek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítottuk ezt eddigi munkánkkal és harcunkkal is.

A kormány tevékenységének kezdeti szakaszában — a szocialista forradalom érdekeinek megfelelően — jelentős részét képezte a katonai és karhatalmi feladatok megoldása, az imperialisták hazánk belügyedbe váló beavatkozási kísérleteinek visz- szaverése, a termelő .munka,. a közlekedés megindítása, s a törvényes rend helyreállítása a fővárosban és az ország egész területén. De az államvezetés munkájának már ebben az igen nehéz szakaszában is megoldottunk egy sor igen fontos politikai és gazdásági kérdést. Ezekből az intézkedésekből mér eddig is mindenki világosan láthatta: a forradalmi munkás-paraszt kormány el van szánva nemcsak arra, hogy minden erejével megvédi az elmúlt 12 év vívmányait, hanem arra is, hogy határozottan szakít minden olyan hibával, amely az elmúlt években a szocializmus építését kísérte és hátráltatta hazánkban. Ilyen intézkedések voltak pl.: az ipari munkások, bányászok és más dolgozó rétegek bérének emelése, a munkaszüneti napok rendezése, az üzemi munkástanácsokról szóló rendelet, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a gépállomások vagyonának védelméről szóló rendelet, a begyűjtés, a kötelező biztosítás, a mezőgazdasági fejlesztési járulék, a kisipa- rosdfk és kiskereskedők alkalmazottai után fizetett, külön jövedelem- adó, a gyermek tel emségi adó eltörlése, a korábban jogtalanul megvont nyugdíjak rendezése, stb.

Tudatában vagyunk annak, ■ fi agy sok súlyos, megoldásra váró feladat áll még előttünk, különösen gazdasági téren. Mielőtt azonban továbbmennénk, híven ahhoz az elvünkhöz, hogy a szocializmus építése népköztársaságunkban, a tömegek legsajátosabb ügye, a forradalmi munkás-paraszt kormány szükségesnek tartja, hogy a munka újabb szakaszának kezdetén nyilatkozatban ismertesse az egész nép előtt, milyen elgondolásai vannak á legfontosabb időszerű kérdések megoldására.

nie kell az államhatalom helyi szer- ' vei, a megyei, járási, városi és községi tanácsok — mint a lakosság legszélesebb képviseleti szervei — hatáskörének, gazdasági önállóságának. Éppen ezért szükséges, hogy az évek óta tartó halogatás után a hatáskörök leadása, a decentralizálás ténylegesen megtörténjék. Ennek során módot kell adni arra, hogy a tanácsok a területükön működő helyi jellegű vállalatok, intézmények felett tényleges ' hatáskört gyakorolhassanak. .

7. Az állami szervek munkájának gyökeres megjavítása érdekében a kormány következetesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgozók ügyeinek intézésével a népi demokratikus rendszerünkhöz hű, a szociai izmus építésének ügyét híven szolgáló szakképzett munkások, parasztok és értelmiségiek foglalkozzanak. Ezért a kormány arra törekszik, hogy az államapparátust politikailag és szakszerűség tekintetében egyaránt megerősítse;

8. A kormány határozott szándéka az államvezetés demokratizmusának kibontakoztatása, valamint a népi demokrácia állami fegyelmének egyidejű biztosítása. Ez a két feladat különösen most, de a későbbiek folyamán sem választható el egymástól. Sziláid állami fegyelem az apparátusban, a kormány határozatainak maradéktalan megvalósítása minden területen, a dolgozók hatékony részvétele a gazdasági és kulf, Az államhatalom erősítése és további demokratizálása

Í-. Az imperialisták és ay- elleníor- radalmároík fegyveres felkeléssel, majd ennek meghiúsulása után demagóg jelszavakkal folytatott politikai támadásokkal és provokációkkal minden erejüket arra összpontosították, hogy megsemmisítsék, vagy legalábbis bomlasszák és gyengítsék •a magyar munkás-paraszt államot, annak központi és helyi szerveit*

Ezzel egyidősben anarchikus, kispolgári nézeteket képviselő emberek is, akik nem átallották magukat marxistáiknak nevezni, valójában állami és társadalmi rendünk bom- '! asztását és felforgatását tűzték célul maguk elé »demokratizálás«, »sztálintalanítás« és más ehhez hasonló jelszavakkal;

Ezekkel a törekvésekkel szemben első és legfontosabb feladatunk volt és lesz a jövőben is, hogy minden erővel védelmezzük és erősítsük szocialista típusú, népi demokratikus munkás-paraszt államunk intézményeit és szerveit, mert csak ez az állam testesíti meg a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát, s biztosítja hazánkban a szocializmus építését és végleges győzelmét.

Az ellenforradalmi, valamint a zavaros anarchista, kispolgári nézetekkel és törekvésekkel szemben most és a jövőben következetesen érvényesíteni kell a proletárdiktatúra lenini elveit: a dolgozók túlnyomó többségét képviselő tömegeinek diktatúráját a megdöntött kizsákmányoló, népebiyomó kisebbség, a volt gyárosok, bankárok, földbirtokosok és fasiszták felett. Érvényesítem kell, mindazokkal szemben.

akifc bármi módon, bármilyen eszközökkel a kapitalista-földesúri rendszer visszaállítására törekedve a munikás-paraszt államot támadják és gyengítik;

2. Fontos kötelességünknek tartjuk azt is, hogy a proletárdiktatúra feladatait betöltő népi demokratikus államunk minden erejével, a dolgozó tömegek támogatásával védjük a dolgozó népnek az alkotmányban biztosított jogait, s a felszabadulás óta elért szocialista vívmányait. Biztosítsuk az össznépi tulajdonban levő üzemek, bányák, bankok, szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások védelmét és erősítését, a parasztság földjének, a kisemberek munkával szerzett tulajdonának védelmét minden ellenforradalmi res- taurációs kísérlettel szemben, éppen úgy, mint az anarchikus felforgatókkal és uszító'kkal szemben;

3. Népi államunk demokratizmusának egyik legfontosabb biztosítékát abbap látjuk, hogy a nép által választott államhatalmi szervek: az országgyűlés, a megyei, városi, járási, kerületi és falusi tanácsok rendszeresen ülésezzenek és döntsenek az alkotmány által reájuk ruházott jogkörben, az ország és a nép érdekében határozatokat hozzanak.

A kormány tevékenységének fő irányvonalát a megfelelő törvények, törvény erejű rendeletek és döntések útján az országgyűlés, a helyi végrehajtó szervekét pedig a tanácsok határozzák meg;

4. A kormány fontos feladatának tekinti államrendszerünk, kormányzati szerveink munkája demokratizmusának továbbfejlesztését. Az állami szervezetet úgy kell fejleszteni, hogy legjobban megfeleljen & szocialista építés feladatainak, a mi viszonyaink között, lehetővé tegye a dolgozók tevékeny részvételét az állami ügyek intézésében, saját gazdasági, kulturális, szociális körülményeik alakításában. Ott, ahol eddig a közügyek intézését nagyszámú hivatalnokkal oldották meg, most ezt kevesebb fizetett alkalmazottal a lakosság széles rétegeinek bevonásával, a munka jobb megszervezésével valósítjuk meg;

Népi demokratikus államszervezetünk fejlesztésével nagy körültekintéssel, gondossággal, tudományos megalapozottsággal ^ell foglalkoznunk. Szakítanunk kell az ötletszerű, meggondolatlan szemezgetésekkel, vágj' a külföldi példák gépies másolásával. Az államszervezet továbbfejlesztésében is elsősorban a magyar sajátosságokiból, jó és rossz tapasztalataink helyes elemzéséből kell kiindulni, figyelembe véve a baráti országok gyakorlatban bevált tapasztalatait, vezetési módszereit;

5. A kormány egyik legfontosabb feladata az államapparátus egysze rűsítése, az évek során felduzzadt bürokratikus apparátus létszámának nagymérvű csökkentése. Államszervezetünk demokratikus, népi jellegének érvényreju t tatása parancso- lóan írja elő, hogy az eddigi túlméretezett,. a munkásoknak nagy terhet jelentő államapparátust leépítsük. A kormány ennék érdekében több minisztérium és országos híva. tál összevonását, illetve megszűnte tését határozta eh

6. A központi szervék összevonásával, szervezetük egyszerűsítésével párhuzamosan fokozatosan növeked*

turális élet irányításában biztosítja, hogy népi államunk demokratikus tartalma minél teljesebben érvényre jusson.

9. A magyar forradalmi munkásparaszt kormány fontos kötelességének tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. A kormány biztosítja, hogy minden becsületes, a nép, a haza érdekeit védelmező s a haza javára dolgozó magyar állampolgár törvényeink védelme alatt, félelem nélkül élhessen,

10. A kormány a törvényes rend, a" békés alkotó munka feltételeinek megteremtésében, a gazdasági és politikai feladataink megoldásában éppúgy, mint a szocialista társadalom felépítése történelmi feladatának megvalósításában a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a néphez hű értelmiségre, a szakszervezetekre, a munkástanácsokra, az ifjúság demokratikus szervezeteire és mindazokra a becsületes hazafiakra támaszkodik, akik hajlandók: a magyar nép boldogulásáéit, a munkás-paraszt hatalom felvirágoztatásáért, a szocialista Magyarország felépítéséért szíwel-lélekkel harcolni. Vezető erőnek a munkásosztály pártját: a Magyar Szocialista Munkáspártot, mint; a kommunisták szervezett erejét , az összes demokratikus erőt egyesítő szervnek pedig a munkásosztály politikai, forradalmi pártja által irányított Hazafias Népfrontot

II. Napirenden lévő átmeneti gazdasági intézkedések

Az eüeníorratíalmi eseményekkel kapcsolatban elpusztult másfél milliard forint , értékű árukészlet. A magán- és középületekben esett kár további több mint 1 milliárd forint. Még ennél is nagyobb anyagi kárt okozott az ország népgazdaságának, s maguknak a dolgozóknak az a hosszú heteken át tartó sztrájk, amelyet az ellenforradalom kezdetben sokakat megtévesztő szociális és politikai demagógiával szított, azután pedig fegyveres provokációkkal, a dolgozni akaró munkásokkal, bányászokkal és alkalmazottakkal szemben alkalmazott terrorral hosz- sza'b'bított meg. A sztrájk miatt a bányászatban és az iparban bekövetkezett termeléskiesés mintegy 9 milliárd forinttal csökkenti Magyar- ország 1956-os nemzeti jövedelmét.

De bármilyen nagyok ís az ország jelenlegi gazdasági nehézségei, ezek leküzdhető nehézségek és le is fogjuk küzdeni őket. Az imperialisták által támogatott ellenforradalmárok a fegyveres felkelés kudarca után a sztrájkkal nyomorba és gazdasági anarchiába akarták dönteni országunkat és népünket, hogy ebből ismét politikai fegyvert kovácsoljanak a népi hatalom ellen. Az ellenforradalmi erők azonban itt is elszámítják magukat. Ha dolgozó népünk félresöpri az útból a gáncsvetőket, s közös akarattal halad a szocializmus építésének útján, minden gazdasági nehézséget le fogunk küzdeni s az átmeneti nehézségek leküzdése után a gazdasági építés és a dolgozók életszínvonalának emelése terén is a fellendülés és az előrehaladás útjára fogunk lépni,

A nyugati kapitalista országokban most ismét az 1945-~46-os években egyszer már hallott módon érvelnek. Azt mondják, hogy nyugati kölcsön nélkül Magyarország nem boldogulhat. Természetesen mi minden kölcsönt igénybe veszünk —• még. kapitalista államtól is —, amely nincs politikai feltételhez kötve, de semmiféle politikai feltételhez kötött kölcsönt nem kérünk és nem is fogadunk el. Mi jól emlékszünk arra, hogy a kölcsönök körül csapott nagy lárrma mögött a valóság az volt a felszabadulás után is, hogy a magyar nép egyetlen dollár kölcsönt sem kapott nyugatról, mégis a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek a sajtit erejükből és a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével helyrehozták a háborús károkat és az ország népgazdaságát a2 1938-as színvonalnál sokkal magasabbra emelték.

Ma is erről van szó azzal a különbséggel, hogy most sokkal jobbak gazdasági lehetőségeink, mint; 1945- ben voltak. A magyar népnek ma saját komoly gazdasági erői vannak; van fejlett iparunk, van mezőgazdaságunk és vannak önzetlen barátaink is. A nyugati dollár-imperialisták szívesen pénzelték a magyar ellenforradalmat, de nem nagyon törik magukat akkor, ha munkás- paraszt állam gazdasági támogatásáról van szó. Ezzel szemben igen jelentős gazdasági segítséget, kaptunk már eddig is a Szovjetuniótól, Kínától és a szocialista tábor valamennyi testvéri országának kormányaitól és népeitől. Ha mi magunk is megteszünk mindent, ami rajtunk múlik gazdasági nehézségeink leküzdésére, a jövőben is számíthatunk a testvéri országok kormányai és népei támogatására.

Most. az a feladat áll előttünk, hogy kidolgozzuk azokat, a gazdasági tennivalókat, amelyekkel leküzdhetjük az átmeneti nehézségeket és ráléphetünk a fejlődés egyenes útjára. Hogy az átmeneti nehézségek leküzdése mennyi ideig tart, az elsősorban saját magunkon múlik;

Milyen feladatok állanak előttünk ezen a téren?

1. Gazdaságunk kulcskérdése ma a széntermelés növelése. A kormány segítsége mellett e feladat elvégzése s az ezzel kapcsolatos felelősség is elsősorban a bányászokra hárul. Addig is, amíg a széntermelés jelentős mértékben nem emelkedik, kénytelenek leszünk az energiahiány következtében egyes üzemek termelését korlátozni, másokét átmenetileg leállítani. Ezenkívül szigorú takarékossági intézkedéseket kell életbeléptetnünk a szén- és energiafogyasztás terén.

A kőim any mindent megtesz az inflációs veszély elhárítására. Maximális takarékosságot kíván érvényesíteni az államháztartásban. Komoly mértékben csökkenteni fogja az államapparátust. Ezzel az intézkedéssel, mely nem sorolható az átmenet; szükségrendszabályok közé, egyrészt eleget tesz a legszélesebb dolgozó rétegek követelésének, másrészt levonja a következtetéseket a gazc?»* sági szervezetben és vezetésben bekövetkezett változásokból.

(Folytatás a 8. oldalon.;