Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

"'tv CWp r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INT ÉZÖBIZOTTSAGA LAPJA r _ _ ......... ..... . _ . H orváth Imre knlagymini*«tcr beszéJgetés* külföldi újságírókkal t,á toga tás A i bér ttel epem I «téri decemberi határozata Éíelsfe fejezi Ü a tornzú lm* követéseit xrn. évfolyam 5. szám fígt JfüPJf; Ára 50 fillér 1957 január 8. kedd T* ! Az első leiemén a hondói fegyvert * gyilkosságról K.___________________________________________________________> A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról November 4-én döntő fordulat kö­vetkezeit be az ellenforradalmi erők ellen folytatott harcban; megalakult a forradalmi munkás-paraszt kor­mány. A kormány tevékenységét sú­lyos jkörítlrnényék között kezdte meg. A Nagy Imre-korrnány árulása megnyitotta az utat az ellenforrada­lom előtt, mely ezekben a napokban embertelenül gyilkolta a szocialista forradalom hű fiait és leányait, a békés állampolgárok élet- és vagyon­biztonságát fenyegette, a fejetlenség cs zűrzavar állapotába taszította az országot; megbénította az életet ha­zánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Magyar Nép- köztársaság államát; a nemzetközi ‘imperialista nagytőkétől függő és az által támogatott fasiszta, földesúri- kapitalista államot akartak terem­teni és — az imperialista erőkre tá­maszkodva — háborús tűzfészekké akarták tenni hazánk területét.' Ilyen körülmények között a forra­dalmi munkás-paraszt kormány leg­főbb feladata a Magyar Népköztár­saság állami rendjének, s szocialista forradalmunk vívmányainak megvé­dése volt. Szét kellett zúzni az ellen- forradalom fegyveres erejét, vissza kellett verni politikai támadásait és provokációit, helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett terem­teni a normális élet, a békés alkotó munka feltételeit. A kormány sikerrel oldotta meg rendkívül nehéz feladatát. Az ellen­forradalom fő fegyveres erőit né­hány nap alatt megsemmisítettük, maradványait pedig szétvertük. A kormány kérésére a szerződéses kö­telezettségek és a proletárnemzet- köziség elve alapján nagy segítsé­günkre volt ebben a szovjet hadse­reg, majd' pedig az új magyar hon­véd és rendőr karhatalmi erők for­radalmi fellépése s a magyar dolgo­zók támogatása. A nemzetközi impe­rializmus, mely durván beleavatko­zott Magyarország belügyébe, s az általa támogatott magyar ellenforra­dalom ennek következtében döntő vereséget szenvedett. A gazdasági élet, a termelőmunka helyreállítására irányuló kormány- intézkedéseket napról napra, hétről hétre fokozódó mértékben támogat­ták a leleplezett ellenforradalommal szembenálló munkás- és paraszt­tömegek, valamint az értelmiségiek legöntudatosabb rétege, mely nem­csak szavaiban, hanem tetteiben is hű maradt a néphez. Politikai és gazdasági téren felbecsülhetetlen az a segítség, melyet a szocialista tábor kormányai és népei, valamint az egész világ haladó és forradalmi erői nyújtottak népünknek. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány fellépését és tevékenységét természetesen féktelen haraggal és gyűlölettel fogadta a magyar ellen- forradalom és gazdája, a nemzetközi imperializmus. Haragjuk és gyűlöle­tük forrása abban rejlik, hogy kor­mányunk nem a nagybirtokosok, a nagytőkések, ( a dollár-imperialisták, hanem a szocialista forradalom, a munkások és parasztok: a proletár­diktatúra kormánya. Az ellenforra­dalmárok, miután a fegyveres harc­ban vereséget szenvedtek, álnok és csaló módon »szabadságot« és a »de­mokráciát« kezdték számonkérni és követelni kormányunktól. Mi ebben a kérdésben is világosan és félre­érthetetlenül beszéltünk, amikor ki­jelentettük: Magyarországon prole­tárdiktatúra van. Kormányunk és népünk az eddigi eredményeket is az ellenforradalom és imperializmus erői, ellen folytatott nyilt és követ­kezetes harcban tudta csak elérni. A magyar proletárdiktatúra, mun­kás-paraszt államában demokrácia és szabadság illeti meg a munkáso­kat, a dolgozó parasztokat, a néphez 'hű értelmiséget, minden törvény­tisztelő magyar állampolgárt. Az el- lenforradalmároknak, az imperia­lista ügynököknek, a Magyar Nép- köztársaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen támadó és uszító elemeknek azonban nincs és nem ís lehet része szabadságban még .akkor sem, ha demokratikus jelszavaikkal álcázzák is ellenforra­dalmi törekvéseiket. Ezek osztály­része mindenkor a törvény legszigo­rúbb büntetőre lesz; Mindebből következik, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kormány tevékenységében elsősorban a mun­kásosztályra, s általában a dolgozó tömegekre támaszkodik. Hazánk alapvető kérdéseinek megoldását — mint azt a november 4-i nyilatkoza­tunk 15. pontjában is leszögeztük — a Magyar Népköztársaság demokra­tizmusának elmélyítése és kiszélesí­tése útján kívánjuk megoldani. Soha többé nem ■ engedjük meg, hogy a közügyék vezetésébe visszatérjenek a Rákosi—Gerő-kllkík antileninista vezetési módszerei, a személyi kul­tusz, s a tömegek érdekeinek fiigyei­men kívül hagyása. Kormányunk intézkedéseinek egyetlen célja a dolgozó nép és a szocializmus tel­jesen azonos érdekeinek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítot­tuk ezt eddigi munkánkkal és har­cunkkal is. A kormány tevékenységének kez­deti szakaszában — a szocialista forradalom érdekeinek megfelelően — jelentős részét képezte a katonai és karhatalmi feladatok megoldása, az imperialisták hazánk belügyedbe váló beavatkozási kísérleteinek visz- szaverése, a termelő .munka,. a köz­lekedés megindítása, s a törvényes rend helyreállítása a fővárosban és az ország egész területén. De az ál­lamvezetés munkájának már ebben az igen nehéz szakaszában is meg­oldottunk egy sor igen fontos poli­tikai és gazdásági kérdést. Ezekből az intézkedésekből mér eddig is mindenki világosan láthatta: a for­radalmi munkás-paraszt kormány el van szánva nemcsak arra, hogy minden erejével megvédi az elmúlt 12 év vívmányait, hanem arra is, hogy határozottan szakít minden olyan hibával, amely az elmúlt évek­ben a szocializmus építését kísérte és hátráltatta hazánkban. Ilyen in­tézkedések voltak pl.: az ipari mun­kások, bányászok és más dolgozó rétegek bérének emelése, a munka­szüneti napok rendezése, az üzemi munkástanácsokról szóló rendelet, a termelőszövetkezetek, állami gazda­ságok, a gépállomások vagyonának védelméről szóló rendelet, a begyűj­tés, a kötelező biztosítás, a mezőgaz­dasági fejlesztési járulék, a kisipa- rosdfk és kiskereskedők alkalmazot­tai után fizetett, külön jövedelem- adó, a gyermek tel emségi adó eltör­lése, a korábban jogtalanul megvont nyugdíjak rendezése, stb. Tudatában vagyunk annak, ■ fi agy sok súlyos, megoldásra váró feladat áll még előttünk, különösen gazda­sági téren. Mielőtt azonban tovább­mennénk, híven ahhoz az elvünk­höz, hogy a szocializmus építése népköztársaságunkban, a tömegek legsajátosabb ügye, a forradalmi munkás-paraszt kormány szükséges­nek tartja, hogy a munka újabb sza­kaszának kezdetén nyilatkozatban ismertesse az egész nép előtt, milyen elgondolásai vannak á legfontosabb időszerű kérdések megoldására. nie kell az államhatalom helyi szer- ' vei, a megyei, járási, városi és köz­ségi tanácsok — mint a lakosság legszélesebb képviseleti szervei — hatáskörének, gazdasági önállóságá­nak. Éppen ezért szükséges, hogy az évek óta tartó halogatás után a ha­táskörök leadása, a decentralizálás ténylegesen megtörténjék. Ennek során módot kell adni arra, hogy a tanácsok a területükön működő he­lyi jellegű vállalatok, intézmények felett tényleges ' hatáskört gyakorol­hassanak. . 7. Az állami szervek munkájának gyökeres megjavítása érdekében a kormány következetesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgo­zók ügyeinek intézésével a népi de­mokratikus rendszerünkhöz hű, a szociai izmus építésének ügyét híven szolgáló szakképzett munkások, pa­rasztok és értelmiségiek foglalkoz­zanak. Ezért a kormány arra törek­szik, hogy az államapparátust poli­tikailag és szakszerűség tekinteté­ben egyaránt megerősítse; 8. A kormány határozott szándéka az államvezetés demokratizmusának kibontakoztatása, valamint a népi demokrácia állami fegyelmének egy­idejű biztosítása. Ez a két feladat különösen most, de a későbbiek fo­lyamán sem választható el egymás­tól. Sziláid állami fegyelem az ap­parátusban, a kormány határozatai­nak maradéktalan megvalósítása minden területen, a dolgozók haté­kony részvétele a gazdasági és kul­f, Az államhatalom erősítése és további demokratizálása Í-. Az imperialisták és ay- elleníor- radalmároík fegyveres felkeléssel, majd ennek meghiúsulása után de­magóg jelszavakkal folytatott politi­kai támadásokkal és provokációkkal minden erejüket arra összpontosítot­ták, hogy megsemmisítsék, vagy legalábbis bomlasszák és gyengítsék •a magyar munkás-paraszt államot, annak központi és helyi szerveit* Ezzel egyidősben anarchikus, kis­polgári nézeteket képviselő emberek is, akik nem átallották magukat marxistáiknak nevezni, valójában ál­lami és társadalmi rendünk bom- '! asztását és felforgatását tűzték cé­lul maguk elé »demokratizálás«, »sztálintalanítás« és más ehhez ha­sonló jelszavakkal; Ezekkel a törekvésekkel szemben első és legfontosabb feladatunk volt és lesz a jövőben is, hogy minden erővel védelmezzük és erősítsük szo­cialista típusú, népi demokratikus munkás-paraszt államunk intézmé­nyeit és szerveit, mert csak ez az állam testesíti meg a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges munkásosz­tály hatalmát, a proletárdiktatúrát, s biztosítja hazánkban a szocializ­mus építését és végleges győzelmét. Az ellenforradalmi, valamint a zavaros anarchista, kispolgári néze­tekkel és törekvésekkel szemben most és a jövőben következetesen érvényesíteni kell a proletárdikta­túra lenini elveit: a dolgozók túl­nyomó többségét képviselő tömegei­nek diktatúráját a megdöntött ki­zsákmányoló, népebiyomó kisebbség, a volt gyárosok, bankárok, földbir­tokosok és fasiszták felett. Érvénye­sítem kell, mindazokkal szemben. akifc bármi módon, bármilyen esz­közökkel a kapitalista-földesúri rendszer visszaállítására törekedve a munikás-paraszt államot támadják és gyengítik; 2. Fontos kötelességünknek tart­juk azt is, hogy a proletárdiktatúra feladatait betöltő népi demokratikus államunk minden erejével, a dolgo­zó tömegek támogatásával védjük a dolgozó népnek az alkotmányban biztosított jogait, s a felszabadulás óta elért szocialista vívmányait. Biztosítsuk az össznépi tulajdonban levő üzemek, bányák, bankok, szö­vetkezetek, állami gazdaságok, gép­állomások védelmét és erősítését, a parasztság földjének, a kisemberek munkával szerzett tulajdonának vé­delmét minden ellenforradalmi res- taurációs kísérlettel szemben, éppen úgy, mint az anarchikus felforgatók­kal és uszító'kkal szemben; 3. Népi államunk demokratizmu­sának egyik legfontosabb biztosíté­kát abbap látjuk, hogy a nép által választott államhatalmi szervek: az országgyűlés, a megyei, városi, já­rási, kerületi és falusi tanácsok rendszeresen ülésezzenek és döntse­nek az alkotmány által reájuk ru­házott jogkörben, az ország és a nép érdekében határozatokat hozzanak. A kormány tevékenységének fő irányvonalát a megfelelő törvények, törvény erejű rendeletek és döntések útján az országgyűlés, a helyi végre­hajtó szervekét pedig a tanácsok határozzák meg; 4. A kormány fontos feladatának tekinti államrendszerünk, kormány­zati szerveink munkája demokratiz­musának továbbfejlesztését. Az ál­lami szervezetet úgy kell fejleszte­ni, hogy legjobban megfeleljen & szocialista építés feladatainak, a mi viszonyaink között, lehetővé tegye a dolgozók tevékeny részvételét az állami ügyek intézésében, saját gaz­dasági, kulturális, szociális körül­ményeik alakításában. Ott, ahol ed­dig a közügyek intézését nagyszámú hivatalnokkal oldották meg, most ezt kevesebb fizetett alkalmazottal a lakosság széles rétegeinek bevoná­sával, a munka jobb megszervezésé­vel valósítjuk meg; Népi demokratikus államszerve­zetünk fejlesztésével nagy körül­tekintéssel, gondossággal, tudomá­nyos megalapozottsággal ^ell foglal­koznunk. Szakítanunk kell az ötlet­szerű, meggondolatlan szemezgeté­sekkel, vágj' a külföldi példák gé­pies másolásával. Az államszervezet továbbfejlesztésében is elsősorban a magyar sajátosságokiból, jó és rossz tapasztalataink helyes elemzé­séből kell kiindulni, figyelembe véve a baráti országok gyakorlatban bevált tapasztalatait, vezetési módszereit; 5. A kormány egyik legfontosabb feladata az államapparátus egysze rűsítése, az évek során felduzzadt bürokratikus apparátus létszámának nagymérvű csökkentése. Államszer­vezetünk demokratikus, népi jelle­gének érvényreju t tatása parancso- lóan írja elő, hogy az eddigi túlmé­retezett,. a munkásoknak nagy ter­het jelentő államapparátust leépít­sük. A kormány ennék érdekében több minisztérium és országos híva. tál összevonását, illetve megszűnte tését határozta eh 6. A központi szervék összevoná­sával, szervezetük egyszerűsítésével párhuzamosan fokozatosan növeked* turális élet irányításában biztosítja, hogy népi államunk demokratikus tartalma minél teljesebben érvényre jusson. 9. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány fontos kötelességé­nek tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. A kormány biztosítja, hogy minden becsületes, a nép, a haza érdekeit védelmező s a haza javára dolgozó magyar állampolgár törvényeink védelme alatt, félelem nélkül élhessen, 10. A kormány a törvényes rend, a" békés alkotó munka feltételeinek megteremtésében, a gazdasági és po­litikai feladataink megoldásában éppúgy, mint a szocialista társada­lom felépítése történelmi feladatá­nak megvalósításában a munkásosz­tályra, a dolgozó parasztságra, a néphez hű értelmiségre, a szakszer­vezetekre, a munkástanácsokra, az ifjúság demokratikus szervezeteire és mindazokra a becsületes haza­fiakra támaszkodik, akik hajlandók: a magyar nép boldogulásáéit, a munkás-paraszt hatalom felvirágoz­tatásáért, a szocialista Magyarország felépítéséért szíwel-lélekkel harcol­ni. Vezető erőnek a munkásosztály pártját: a Magyar Szocialista Mun­káspártot, mint; a kommunisták szervezett erejét , az összes demokra­tikus erőt egyesítő szervnek pedig a munkásosztály politikai, forradalmi pártja által irányított Hazafias Nép­frontot II. Napirenden lévő átmeneti gazdasági intézkedések Az eüeníorratíalmi eseményekkel kapcsolatban elpusztult másfél mil­liard forint , értékű árukészlet. A magán- és középületekben esett kár további több mint 1 milliárd forint. Még ennél is nagyobb anyagi kárt okozott az ország népgazdaságának, s maguknak a dolgozóknak az a hosszú heteken át tartó sztrájk, amelyet az ellenforradalom kezdet­ben sokakat megtévesztő szociális és politikai demagógiával szított, az­után pedig fegyveres provokációk­kal, a dolgozni akaró munkásokkal, bányászokkal és alkalmazottakkal szemben alkalmazott terrorral hosz- sza'b'bított meg. A sztrájk miatt a bányászatban és az iparban bekö­vetkezett termeléskiesés mintegy 9 milliárd forinttal csökkenti Magyar- ország 1956-os nemzeti jövedelmét. De bármilyen nagyok ís az ország jelenlegi gazdasági nehézségei, ezek leküzdhető nehézségek és le is fog­juk küzdeni őket. Az imperialisták által támogatott ellenforradalmárok a fegyveres felkelés kudarca után a sztrájkkal nyomorba és gazdasági anarchiába akarták dönteni orszá­gunkat és népünket, hogy ebből is­mét politikai fegyvert kovácsolja­nak a népi hatalom ellen. Az ellen­forradalmi erők azonban itt is el­számítják magukat. Ha dolgozó né­pünk félresöpri az útból a gáncs­vetőket, s közös akarattal halad a szocializmus építésének útján, min­den gazdasági nehézséget le fogunk küzdeni s az átmeneti nehézségek leküzdése után a gazdasági építés és a dolgozók életszínvonalának emelése terén is a fellendülés és az előrehaladás útjára fogunk lépni, A nyugati kapitalista országokban most ismét az 1945-~46-os években egyszer már hallott módon érvelnek. Azt mondják, hogy nyugati kölcsön nélkül Magyarország nem boldogul­hat. Természetesen mi minden köl­csönt igénybe veszünk —• még. kapi­talista államtól is —, amely nincs politikai feltételhez kötve, de sem­miféle politikai feltételhez kötött kölcsönt nem kérünk és nem is fo­gadunk el. Mi jól emlékszünk arra, hogy a kölcsönök körül csapott nagy lárrma mögött a valóság az volt a felszabadulás után is, hogy a ma­gyar nép egyetlen dollár kölcsönt sem kapott nyugatról, mégis a ma­gyar munkások, parasztok és értel­miségiek a sajtit erejükből és a test­véri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével helyre­hozták a háborús károkat és az or­szág népgazdaságát a2 1938-as szín­vonalnál sokkal magasabbra emel­ték. Ma is erről van szó azzal a kü­lönbséggel, hogy most sokkal jobbak gazdasági lehetőségeink, mint; 1945- ben voltak. A magyar népnek ma saját komoly gazdasági erői vannak; van fejlett iparunk, van mezőgazda­ságunk és vannak önzetlen baráta­ink is. A nyugati dollár-imperialis­ták szívesen pénzelték a magyar el­lenforradalmat, de nem nagyon tö­rik magukat akkor, ha munkás- paraszt állam gazdasági támogatásá­ról van szó. Ezzel szemben igen je­lentős gazdasági segítséget, kaptunk már eddig is a Szovjetuniótól, Kí­nától és a szocialista tábor vala­mennyi testvéri országának kormá­nyaitól és népeitől. Ha mi magunk is megteszünk mindent, ami rajtunk múlik gazdasági nehézségeink le­küzdésére, a jövőben is számítha­tunk a testvéri országok kormányai és népei támogatására. Most. az a feladat áll előttünk, hogy kidolgozzuk azokat, a gazda­sági tennivalókat, amelyekkel le­küzdhetjük az átmeneti nehézsége­ket és ráléphetünk a fejlődés egye­nes útjára. Hogy az átmeneti nehéz­ségek leküzdése mennyi ideig tart, az elsősorban saját magunkon mú­lik; Milyen feladatok állanak előttünk ezen a téren? 1. Gazdaságunk kulcskérdése ma a széntermelés növelése. A kormány segítsége mellett e feladat elvégzé­se s az ezzel kapcsolatos felelősség is elsősorban a bányászokra hárul. Addig is, amíg a széntermelés je­lentős mértékben nem emelkedik, kénytelenek leszünk az energiahiány következtében egyes üzemek terme­lését korlátozni, másokét átmeneti­leg leállítani. Ezenkívül szigorú ta­karékossági intézkedéseket kell élet­beléptetnünk a szén- és energia­fogyasztás terén. A kőim any mindent megtesz az inflációs veszély elhárítására. Maxi­mális takarékosságot kíván érvénye­síteni az államháztartásban. Komoly mértékben csökkenteni fogja az ál­lamapparátust. Ezzel az intézkedés­sel, mely nem sorolható az átmenet; szükségrendszabályok közé, egyrészt eleget tesz a legszélesebb dolgozó rétegek követelésének, másrészt le­vonja a következtetéseket a gazc?»* sági szervezetben és vezetésben be­következett változásokból. (Folytatás a 8. oldalon.;

Next

/
Oldalképek
Tartalom