Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-08 / 5. szám
í ÉSZARMAGiAKUKAfcAG Kedd, 1957. január 8. A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról * sF (folytatás as 1. old álról.) Egyedül a kormány erőfeszítései Szórtban nem elegendők az infláció elhárítására. Két hónapon keresztül «■"••.jóllehet alig volt termelés —, az állami üzemek az átlagosnál jóval magasabb összegű munkabért fizettek ki. A termeléskiesés igen nagymértékben csökkentette az állami bevételeket. Ha az állami kiadásokat és bevételeiket nem tudnánk egymással összhangba hozni, az infláció elkerülhetetlenné válna. Áz infláció elhárításához szükség van valamennyiünk erőfeszítésére és fegyelmezett magatartására, s emellett sokféle egyéb intézkedésre is. így, bár a kormány politikájának alapvető célja a dolgozók életszínvonalának emelése és számos ilyen, irányú intézkedést már el is határozott vagy kidolgozott, további béremelésekre, vagy juttatások kiterjesztésére nean kerülhet sor mindaddig, amíg a termelés lényeges emelésével ehhez megfelelő feltételeket n©m teremtünk. Csak így érvényesülhet az eddig megtett intézkedések kedvező hatása is. Lehetetlen eltűrni, hogy egyes vállalatok az egész nép vagyonát felelőtlenül kezeljék. Mindent meg kell tennünk a termelés gazdaságosságának és az a llama kiadások és bevétel ük egyensúlyának biztosítására. A legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni minden neajn létfontosságú kiadásnál. Átmenetileg csak igen csekély összegeket Vfordíthatunk beruházásra. Biztosi liánunk kell, hogy mind a "vállalatok}, mind az egyének eleget tegyenek «adófizetési kötelezettségeiknek. Meg' kell akadályozni, hogy bárhol továtfbi béreket fizessenek ki anélkül, hogy ezért megfelelő munkát teljesítenének és mielőbb el kell érni, |hogy az üzemeik valóiban önállóan gfazdál kod janak, tehát kiadásaikat bevételeikből fedezzék. Az átmeneti gazdasági nehézségek leküzdésének döntő kérdése, hogy a dolgozók világosan lassúk és tudják: az élet alapja az érték, melyet megtermelünk. Jobb minőségű árut gyorsabban és olcsóbban kell termelnünk, mint eddig. Fejleszteni kell a termelési színvonalat ég a technikát. Ennek fontos feltétele, hogy minden dolgozó személyileg is érdekelt legyen a termelés fejlesztésében. Olyan, a dolgozók által könnyen érthető és áttekinthető bérezést keli a termelésben, meghonosítani — például a darab-: és minőségi bért —", mely biztosítója, hogy aki többet és jobbat termei, az többet is keressen ée jobban is éljen. Ezért meg kell szüntetni, hogy teljesítmény nélkül időbért fizessenek ki, 3. Az államapparátusban bekövetkező léíezámcsökkenés és a termelés átmeneti csökkenése következtében egy ideig bizonyos munkanélküliséggel kell számolni. A kormány tőle telhetőén igyekszik új munka- alkalmakat teremtem és számit a magánkezdeményezés segítségére is, emellett azonban legutóbbi intézkedéseivel: a munkanélküli segély bevezetésével, a felmondási illetmény felemelésével stb. az átmenetileg munkanélkülivé vált dolgozók helyzetét könnyíti. Az öntudatos magyar dolgozók tudják, hogy a munkanélküliséget — szemben a kapitalizmussal, ahol az a rendszer állandó kísérője — nálunk már a 49—50-es években felszámoltuk. Az átmeneti és részleges munkanélküliség is, amely az ellenforradalmi támadás, valamint az azt kísérő sztrájk következtében, előállott szén, energia, résziben nyersanyag- és félkészgyártmány hiánya miatt áll elő, s amellyel a kormánynak most szembe kell nézni, a termelés rendbehozatalától függően munkánk és erőfeszítéseink arányában csökkenni fog, majd pedig meg fog szűnni. fii. Feladatok az ipar terén A kormány közvetlen intézkedései elsősorban arra irányulnak, hogy az ország előtt tornyosuló nehézségeket legyőzze, hathatós rendszabályokat foganatosítson az infláció és a munkanélküliség fenyegető veszélye ellen. Arra törekszik, hogy a normális helyzetre való átmenet idejét minél rövidebbé tegye, a távolabbi céljában pedig a szocialista Magyar- ország teljes felépítésének megfelelő iparfejlesztési politikát folytasson, A forradalmi munkás-paraszt kormány Újból leszögezi, hogy egész gazdaságpolitikájában a szocialista társadalom felépítésére törekszik. Ennek megfelelően minden rendelkezésére álló eszközzel és teljes erejével őrködik az állami tulajdont képező vállalatok, bányák, üzemek, gazdaságok, természeti kincsek stb., továbbá az önkéntes társuláson alapuló különböző szövetkezetek birtokában levő termelési eszközök épségén és gyarapításán. 1. A kormány felfogása szerint a termelőerők legésszerűbb, az egész társadalmat leginkább szolgáló felhasználására átfogó népgazdasági tervet kell készíteni. A gazdasági szakembereknek, a tudósoknak és a termelőknek a tervezésbe való széleskörű bevonásával kell biztosítani, hogy ez a terv, a korábban készített tervektől eltérően, valóban az ország adottságainak legjobb kihasználását biztosítsa. / A kormány szükségesnek tartja, hogy a korábban elkészült második ötéves terv helyett most mindenekelőtt a legközelebbi hónapokra és az 1957-es évre készüljön terv az átmeneti nehézségek leküzdésére. Az azután következő időszakra, esetleg három évre, új tervet kell készíteni. Ennek fő feladata a dolgozók élet- színvonalának emelése legyen. Egyelőre a beruházás alacsony színvonalából kell kiindulni, de ezt népgazdaságunk fokozatos erősödésének megfelelően emelnünk kell. Az eddiginél többet kell .fordítani a zavartalan termelést és ellátást biztosító anyagi tartalékok képzésére. Népgazdaságunk fejlesztésénél minden tekintetben hazai adottságainkra kell építeni. Ennek az alapelvnek gyakorlati megvalósulását az szolgálja, ha a termelőerők elosztásánál, az üzemek termelésének megállapításánál, valamint beruházásainknál, továbbá külkereskedelmünkben maximálisan érvényesítjük a gazdaságosság szempontjait. 2. Hazai adottságainknak Ilyen módon való figyelembevétele egyúttal hozzá fog járulni ahhoz, hogy egész iparunk szerkezete megjavuljon. Nagyobbarányú változás csak hosszabb idő alatt jöhet létre, de máris meg kell indulnia annak a folyamatnak, melynek eredményeképpen Magyarországon az iparban, mint minden téren, elsősorban azt fogjuk termelni, amit nálunk olcsóbban, jobban, előnyösebben lehet termelni más országokhoz képest. Az elmúlt évek gyakorlatával szem« ben sok felesleges beruházást elkerülhetünk, s ipari termelésünk fejlődését nagyban elősegíthetjük, ha saját adottságaink alapján fejlesztett iparral és népgazdasággal veszünk részt a szocialista államok kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésében. A tartalékok növelésével és a sokszor helytelen irányban ösztönző prémiumrendszer megváltoztatásával meg kell szüntetnünk iparunk lázgörbéjét, biztosítanunk kell a tér. melés egyenletes, normális menetét, melyet nem zavar lépten-nyomon anyaghiány. A szakemberek, tudósok és a műszaki értelmiség tudásának és képességének igénybevételével, aminek együtt kell járnia fokozott erkölcsi 55 anyagi megbecsülésükkel jelentős mértékben emelni kell termelésünk műszaki színvonalát, illetve el kell érnünk, hogy ne csak néhány kivételes területen, hanem lehetőleg mindenütt elérjük, vagy megközelítsük a nemzetközileg legjobb műszaki teljesítményt. Bér- és árrendszerünk megfelelő átalakításával el kell érnünk, hogy a termelési eszközök és fogyasztási cikkek minőségét egyaránt megjavítsuk, hogy azt gyártsuk, amire belföldön, vagy a kivitel céljaira valóban szükség van, s hogy a fogyasztóknak megfelelő választék álljon rendelkezésére. A gazdaságosság elvének és az anyagi ösztönzésnek megfelelő alkalmazásával el kell érni a munka termelékenységének következetes emelését és az önköltség következetes csökkentését. 3. A lakosság szükségleteinek az eddiginél jobb és sokoldalúbb kielégítésére a kormány indokoltnak tartja a magánkisipar és a kisipari szövetkezetek tevékenységének kiszélesítését. A kisipari áraknak a tényleges költségek figyelembevétele alapján történő megállapításával a kisiparost anyagilag érdekeltté kell tenni a többtermelésben. Lehetővé kell tenni, hogy a közületek szükség esetén a kisiparosokat az eddiginél nagyobb mértékben vehessék igénybe. IV. Feladatok a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése a munkásosztály politikai támogatása és az ipar segítsége nélkül nem volna lehetséges. Ugyanakkor a munkásság és az egész dolgozó nép életszínvonalának, emelése d©ntő-«részben a két osztály közötti viszonytól s a mezőgazdaság fejlődésétől függ. Sok jel azt mutatja, hogy maga a dolgozó parasztság nagyra becsüli a munkás-paraszt szövetséget és helyesen értékeli a szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepét. Az ellenforradalom támadásának napjaiban az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti, mind pedig az egyénileg dolgozó láthatta, hogy Mindszenty, Eszterházy, Takách-Tolvaj és a többi gróf és kapitalista ismét ki akarta ragadni a földet azoknak a kezéből, akik azt megművelik. A munkás-paraszt szövetség azonban újból kiállta a történelmi próbát. Amint 1945-ben a falu dolgozó népe a munkásosztály és a kommunisták vezetésével harcolta ki magának a földet, úgy most is a munkásosztály és a kommunisták szálltak szembe az első sorban az ellenforradalommal és segítették ismét megvédeni a földet. Kiküszöböltük azokat a hibákat, amelyek az elmúlt években zavarták a két alapvető dolgozó osztály barátságát és az ellenforradalom ellen folytatott harcban a közös érdekek védelmében ismét megszilárdítottuk a munkásparaszt szövetséget. Ez a biztosítéka annak, hogy a munkások és a dolgozó parasztok eredményes, közös munkát végezhetnek a mezőgazdaság szocialista építése és a mezőgazda- sági termelés emelése terén. 1. A kormány a mezőgazdasági termelés minél teljesebb összhangjának megteremtésére törekszik. A tudomány messzemenő felhasználásával mezőgazdaságunkat a belterjesség irányában kívánja fejleszteni. Ennek megfelelően — a mezőgazdasági gépgyártás fokozásával és gépimport növelésével — az eddiginél sokkal több gépet kell biztosítani a mezőgazdaságnak. Elő akarja mozdítani az állattenyésztés fejlesztését, különösen az állatállomány és az állati termékek minőségének javítását, s az ehhez szükséges megfelelő takarmánytermesztést. Támogatja a hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező minőségi vetőmag, zöldség, gyümölcs, csemegeszőlő, minőségi borok, a leginkább bevált ipari növények termesztését. 2. A kormány a szocialista társadalmi rend megteremtése érdekében egyik fő feladatának tartja a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Minden támogatást megad a dolgozó parasztoknak ahhoz, hogy saját elhatározásuk, a teljes önkéntesség alapján jói gazdálkodó, virágzó szövetkezeteket hozzanak létre. Biztosítja a szövetkezetek önállóságát és megakadályozza a szövetkezetek ügyeibe történő erőszakos, külső be- ávatkpzasU Helyesli a hazánkba*} jából szükségesnek tartja a termelési és szállítási szerződések rendszerének kiterjesztését olyan feltételek alapján, amelyek ésszerű, gazdaságos termelés esetén biztosítják a jövedelmezőséget. 9. A kormány az egyes kis- és középparasztokat ért legkirívóbb tör. vénysértések orvoslása céljából — ahol erre lehetőség van — állami földalapot képez, elsősorban a községi tartalékföldekből, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztok által bérelt tartalékterületekből, ha az azolpa vonatkozó haszonbérleti szerződés határideje lejárt.' 10. A kormány lehetőséget kíván biztosítani a magyar föld minden művelőjének, hogy szakmai tudását növelje, és így gazdaságának szakszerű vezetésével többet, jobban és I olcsóbban termeljen. V. Kereskedelem 1. A szocialista kereskedelem az elmúlt nehéz hetekben is általában jól helytállt és működésével enyhítette a más okok következtében beállt zavart, segített a viszonyokat normali- zálni. Semmivel sem csökken a szocialista kereskedelem jelentősége a jövőben sem. A belkereskedelemben a kötelező beadás megszűnésével jelentősen kibővül az állami felvásárlás feladatköre. Nagyrészt felvásárlás útján kell a legközelebbi jövőben biztosítani, hogy az állam megfelelő készletekkel rendelkezzék az őstermeléssel nem foglalkozó lakosság ellátására. A szövetkezeti kereskedelemben növelni kell a szövetkezeti tagság érdekeltségét, fokozni kell a szövetkezet népi mozgalmi jellegét. 2. A kormány szükségesnek tartja a magánkereskedelem tevékenységének bizonyos fokú kiterjesztését, elsősorban olyan területeken, ahol ez növeli a lakosság rendelkezésére álló árumennyiséget, például egyes különleges mezőgazdasági termékek felvásárlásánál, melyekben az állami és szövetkezeti kereskedelem az elmúlt években sem tudta megfelelően pótolni a korábbi magánkereskedelmi tevékenységet. 3. Népgazdaságunkban semmiképpen sem csökken a külkereskedelem fontossága, mert nehéz- és könnyűiparunk egyaránt külföldi nyersanyagokra szorul. Az ország gazdasági kapcsolatainak a külföldi országokkal a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján kell nyu- godniok. Külkereskedelmi kapcsolatunkat a kormány fenntartani és fejleszteni kívánja minden országgal. Különösen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országokkal való kapcsolatain- kát országunk nemzeti sajátosságainak megfelelően továbbfejlesszük. Az egészséges nemzetközi munka- megosztás alapján be akarunk kapcsolódni a nemzetközi gazdasági forgalomba és ennek keretében szívese.« létesítünk kapcsolatokat bármely külföldi országi. A közvetlen kereskedelmi forgalmon túlmenően ezek a kapcsolatok egvéb hasznos gazdasági formákat is magukban foglalhatnának, például produktív beruházásoknál igény bevehető együttműködést, bérmunkát és más gazdasági kapcsolatokat. A kormány * szocialista gazdálkodás egyik alapjának tekinti a k"ik"'*n>«ikedelmi monopóliumot, ezen belül azonban kívánatosnak tartja, hogy a külkereskedelmi forgalomba az eddiginél több ipari vállalat kapcsolódjék be. s hogy a külkereskedelmi tevékenységben több kezdeményezés és nagyobb rugalmasság érvényesüljön. VI. A gazdasági vezetés módszereiről már korábban elterjedt társulás! és szövetkezeti formát — pl. rizstermelő, géphasználati, vízhasználati, vízhasznosítási társulások, hegyközségek, állattenyésztők szövetsége, tejszövetkezetek stb. — felelevenedését. .............. 3 . A kormány a jövőben is fontos szerepet szán az állami gazdaságoknak, a paraszti gazdaságok jóminőségű vetőmagvakkal és tenyészállatokkal való ellátásában, valamint a városi lakosság élelmiszerellátásában, 4. A kormány továbbra ?s fenntartja a gépállomások rendszerét, mert a gépállomások jelentős tech* ni kai ereje nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. Lehetővé teszi, hogy az elegendő gépi és fogaterövel nem rendelkező szövetkezetek és egyéni termelők igény- bevehessék — akár kikölcsönzés, akár bérlet útján is — a gépállomások technikai felszerelését. 5. A kormány a proletárdiktatúra teljes szigorával lép fel a dolgozó parasztok földjének, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a gépállomások vagyonának megsértése ellen. Az állami gazdaságok és meglévő termelőszövetkezetek tago- sított földterületéhez senki büntetlenül hozzá nem nyúlhat, 6. A bürokratikus vezetés megszüntetésével egyszerűsíteni kell a gazdálkodás irányítását. Az állami gazdaság vezetőinek nagy önállóságot kell biztosítani a gazdálkodás minden kérdésében. A mezőgazdaság tervszerű irányítását (a mező- gazdaság számára szükséges mező- gazdasági termékek megtermelését) a kormány a jövőben elsősorban a termelők anyagi érdekeltségén alapuló gazdaságpolitikai intézkedésekkel, a helyes árpolitikával, a szükséges anyagok és eszközök biztosításával, szaktanácsadással és oktatással kívánja elérni, 7. A kormány azok számára, akik a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkoznak, lehetővé kívánja tenni a korlátozott ingatlan forgalmat. A földbirtokszerzés felső határát akként kívánja megállapítani, hogy az a családi munkaerő felhasználása mellett kizárja a rendszeres kizsákmányolás lehetőségét. A családi birtok a vásárolt földdel együtt tehát nem lehet nagyobb 20—25 holdnál. A kormány ezenkívül mindenki szá mára biztosítja, hogy földjét akár haszonbérbe, akár részesművelés út ján kölcsönösen megállapított félté telek mellett szabadon hasznosíthassa. 8. A kormány a begyűjtési rend szer megszüntetésén túlmenően lehetővé kívánja tenni, hogy a termelők az általuk termelt mezőgazdasá gi termékeket — az állami monopóliumot képező termékek kivételéről — akár egyénileg, akár szövetkeze teik útján szabadon értékesíthessék. Az értékesítés biztonsága Szemponttá - . .j'líÉfttaöa**... A helyes gazdasági célok megvalósításához szükséges a gazdasági vezetés módszereinek megjavítása és fejlesztése is. A kormánynak az a nézete, hogy a történelmi tapasztalatok által igazolt lenini demokratikus centralizáció a szocialista építőmunkában a gazdasági vezetésnek is legjobb ismert módszere. A szocialista állam központi irányító szerepe a szocialista gazdasági építésnek nagy jelentőségű és nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági vezetés és tervezés szükséges központosítása nélkül anarchia s végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne be. A központi irányítást azonban ki kell, hogy egészítse a tömegek aktív részvétele a szocialista gazdasági építés tudatos és tervszerű irányításában. Az utóbbi években nálunk túlzott központosítás érvényesült a gazdasági vezetésben, ami károsan éreztette hatását egész népgazdaságunkban. A gazdasági vezetés túlzott központosításának csökkentése nem a központi irányítás megsemmisítését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell hogy eredményezze. Ennek megfelelően fontos feladataink: vannak a gazdasági vezetés módszereinek megváltoztatása és megjavítása toréra 1; A misztériumok, a középfokú állama, gazdasági irány ító&zervek (igazgatóságok, trösztök) apparátusát csökkenteni, tevékenységüket pedig mentessé kell tenni a bürokráciától, mindezt azonban, olymódon, hogy a gazdasági vezetésben, a központi állami irányítás az eddigiekhez képest hatékonyabb legyen. A központi irányításnak a 1 egfontosabb kérdésekben kell érvényesülnie. Ugyanakkor azonban nagyobb önállóságot kell biztosítani az üzemeknek egyrészről, másrészről a helyi államigazgatási (tanács) szerveknek, a helyi jellegű ipar irányításában A vállalati igazgató (üzemigazgató) atörvénvben biztosított jogkörben érvényesíti az állami vezetés irányelveit és az össznépi érdekeket, az egyes üzemeken belül. K" eles a központi rendelkezéseket, végrehajtani ugyanakkor a munkástanácsok határozatát érvényesíteni az üzem vezetésében, amennyiben azok a fennálló jogszabályokat nem sértik. Az igazgatót az állam nevezi ki és személyében felelős az üzem gazdasági irányításáért; Amennyire köteles ez üzemi munkástanács törvényes határozatait végrehajtani, ugyanúgy köteles a munkástanács törvénybe vagy jogszabályba ütköző határozatainak végrehajtását — ha ilyenek születnének — meggátolni és visszautasítani* 2. Az Elnöki Tanács a kormány javaslatára törvényerejű rendeletben szabályozta az iparváltalatoknál megválasztott munkástanácsok működé* sét. A munkástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők jo« got kaptak arra. hogy választott képviselőik útján résztvegyeaiek az üze-* mek gazdasági irányításában. Az ipar vezetésében — ahogy ezt az eflsnúli évek. tapasztalata' megmutatták — jelentős bürokratikus vonások .alakultak ki és ez hátráltatta a vállalatok termelőmunkáját A törvény élő? írásai alapján működő munkástanácsok hivatottak az üzemvezetést bürokráciám entossé tenni, ugyanakkor aa ipar szocialista állami vezetésének segítséget nyújtaná 3. A munkástanácsok saját üzemeikben tegyék érdekeltté a munkásokat a termelésben és a kormány- szervekkel, valamint - szakszervezetekkel együtt olyan bér- és prémiumrendszert dolgozzanak ki, amely a dolgozók anyaga érdekeltségéül keresztül elősegíti a legfontosabb gazdasági feladatok megoldását; A munkástanácsok akadályozzák meg az üzem vagyonának bűnös elherdálását, szigorúan tartsák és tartassák be a mimkaviszonyra, bérezésre, értékesítésre stb. vonatkozó kormányhatározatokat» 4. Az üzemek nagyobb önállósága a gazdasági vezetés terén, az igazgatók és munkástanácsok megnoveke** dett jogköre lehetővé teszi, hogy a különféle felsőbb irányító szervek szánta és apparátusa jelentősen ősök- kenjem Ugyanakkor a kormány tanulmányozza olyan szakmai szervek létrehozását, amelyek alkalmasak arra, hogy az üzemek szakmai irányításút, a dolgozók közvetlenebb és hatékonyabb bevonásával javítsa; 5. A jelenlegi gazdasági nehézségek miatt elkerülhetetlen és szükséges — különösen, az anyag és energia legcélszerűbb felhasználása érdekében — a központi irányítást olyan .kérdésekben is biztosítani, amelyek később decen t rali rálás-irányít ássál is megoldhatók lesznek; A fentiek figyelembevételévcá azonban az üzemeik munkás tanácsainak. magúknak kell el őmozd í tárnok üzemükön belül a termelő munka minél jobb megszervezését; A kormány bízik abban, hogy a munkástanácsok képesek lesznek felelősségteljes feladatuk ellátására és minden segítséget megad ahhoz, hogy a munkástanácsok beváltsák azt a reményt., amelyet, a dolgozók ösz- szessége és a dolgozók állama működésükhöz fűz. VII. A művelődés ügyéről Á szocialista társadalom telepítésének hatékony előmozdítása érdekében. s annak igen fontos részeként a kormány kötelességének tartja a tudőmány és kultúra fejlődésének, s a magyar nép kulturális felemelkedésének hathatós elősegítését. Ez sokoldalú munkát ró mindazokig a* állami és társadalmi szervekre & intézményekre. amelyek a tudomány ét kultúra területén fejtik íd tévékéig ségüket Azokkal a kérdésekkel ka|^- csolattoan, amelyek ezen a területen megoldásra várnak, a kormány szükségesnek tartja ki jelenteni: (Folytatás * 3. oldalon^