Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-30 / 24. szám
Szerda, 1957. Január 30. Kádár János elvtárs felszólalása a Szaktanács X. teljes ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) Gáspár elvtárs referátumában kijelentette, hogy a szakszervezetek a marxizmus—leninizmus alapján állnak. Azt hiszem, hogy a magyar szakszervezeteik: vezető testületében nincs értelme ezt-vitatni. A szakszervezetek a szocializmus elvi alapján állnak, a munkáshatalom mellett állnak. Ezek a kö^ös eszmei vonások, célkitűzések bizonyítják, hogy a párt és szakszervezet egymástól politikailag nem függetlenek. Az önállóságot illetően a párt és a szakszervezet viszonyában a múltban káros gyakorlat alakult ki. Káros volt Nem számszerű többség, hanem meggyőzés ez a gyakorlat a párt szempontjából, káros volt a szakszervezet szempontjából, következésképp az egész munkásosztály szempontjából. A helyes gyakorlat, hogy a párt legyen a munkásosztály ideológiai, eszmei és politikai vezetője és ilyen értelemben hasson a szakszervezetekre is. De magától értetődő — éppen a közös eszmei kiindulópont alapján —, hogy a szakszervezet élje a maga életét önállóan. Ha ez nincs így, akkor kár származik belőle a pártra is, mert a párt tekintélyét sem növeli az, ha a szakszervezet mindennapi életébe, mindennapi kérdéseibe parancsszóval beleavatkozik. Az önállóságot úgy is értem: nem célszerű, hogy különböző pártszervek a hatáskörüknek megfelelő szakszervezeti szervre kötelező határozatokat hozzanak. A pártszerv hozhat és kell is, hogy hozzon határozatot olyan kérdésben is, amellyel a szakszervezet is foglalkozik, leszögezve saját álláspontját. Ez az álláspont azonban a párttagokra kötelező. Amikor a párttagok egy szakszervezeti testületben ennek az álláspontnak a védelmében kiállnak, a fegyverük a meggyőzés, az érv: be kell bizonyí taxitok, hogy ez az álláspont a helyes. Nem lehet érvek helyett azt mondani, hogy ezt és ezt kell csinálni, mert valamelyik pártszerv így határozott. Az önállóság kérdése az is, hogy szerintünk • szakszervezeti vezetőségeiknek akikor lehet tekintélyük, ha a dolgozók bíznak bennük. Ha valahol, egy irodában kiszámított összetételű vezetőséget kívánnak ráerőszakolni a tagságra: nem lesz bizalom, nem fogják követni azt a szakszervezetet. uz a mi véleményünk. A történelmi tapasztalat megtanított minket arra. hogy ebbe a hibába újra ne essünk bele. Az elmúlt években alapvető hiba volt, hogy pusztán a párttagok számszerű többségével akarták biztosítani a pártvezetést egy-egy szakszervezetben. Ez nem járható út. Elképzelhető, hogy egy szakszervezeti intézményben vagy szervben tíz ember közül csak három párttag van, de azok tekintélyükkel, vagyis nem mennyiségi többségükkel, hanem marxista tudásuk alaposságával, meggyőző erejükkel vezetni tudják azt az intézményt. Az arány természetesen nem lesz mindenhol ugyanaz. El lehet képzelni, hogy a legalsó szakszervezeti szervekben a pártonkívüliek aránya magasabb, a középfokúakban pedig kisebb, a vezető fokon pedig még kisebb. Ez sem statisztikai normák miatt van így, hanem azért, mert szükségszerűen azok lesznek a vezetők, azok felé fordul a tömegek bizalma, akik politikai ügyekben, az elméletben, a szakszervezeti munkában nagyobb tapasztalattal rendelkeznek. Éppen ezért mi nem félünk attól, hogy a tömegek választják meg a szakszervezeti vezetőket. A szakszervezetet úgy kell egészségesen építenünk, hogy a tagok mindennapi gyakorlatból győződjenek meg arról, hogy a szakszervezet Önálló. Lenini elv az, hogy a szak- szervezeti mozgalom a forradalom iskolája a munkástömegek számára és ezért nagyon kell vigyázni erre az önállóságra. Nem lesz iskola a szakszervezet, ha valaki csak akkor lehet szakszervezeti tag, mikor már a marxizmus-leninizmus összes tételeit, azután a párt valamennyi határozatát, annak minden részét kötelezően elismeri. Én remélem, hogy helyreáll a lenini elveknek .megfelelő egészséges arány és a párttagok számaránya lényegese^ kevesebb lesz, mint a szakszervezetben tömörült dolgozók száma. Ezért u nagyon fontos, hogy c szakszervezet a munkásosztály nagy iskolája legyen. Szólnom kell még a munkásérdekek, a dolgozók érdekeinek helyes szolgálatáról. Ez a szakszervezet elsőrendű feladata. A szakszervezetnek szolgálnia kell a munkásosztály napi érdekeinek védelmét, de a munkás- osztály alapvető, általános érdekeit is. A munkásosztály elemi érdeke az, hogy a szocialista társadalom építése megfelelő ütemben folyjon és teljes befejezést nyerjen Magyarországon, hogy Magyarország szociálist-- ország legyen, mindenféle kapitálist kizsákmányolástól mentesen. A szak szervezetnek érdeke és feladata, hogy ezt az alapvető célt szolgálja. A másik a munkások napi érdekeinek szolgálata. Emlékezzenek 1945—46 telére és 1345 tavaszára. Rendkívül súlyos volt akkor a munkásosztály anyagi helyzete. Voltak szakszervezeti funkcionáriusok, akik ekkor elmentek a gyárakba leszerelni a vadsztrájkot helyesen arról beszéltek, hogy ki kell tartani, dolgozni kell, különben nem tudjuk stabilizálni a gazdasági helyzetet. Más szakszervezeti funkcionáriusok viszont megfordították a dolgot, kimentek a dolgozók közé és azt mondották: üres hassal nem lehet dolgozni, előbb adjanak megfelelő fizetést és aztán majd dolgozunk. Ez olyan „munkamegosztás” volt, amely szerintem nem vált a munkásosztály javára, sőt még a szakszervezeti mozgalom dicsőségére sem. Ilyen úton lehet átmeneti népszerűséget szerezni. De a tapasztalat azt is megmutatja, hogy a tömegek szemében igazán becsületet csak azok szereznek, akik megmondják az igazat. A tömegeket ugyanis nem szabad lebecsülni, a tömegek nem buták, van történelmi tapasztalatuk és meg tudják különböztetni az igazi vezetőt az olyan vezetőtől, aki csak játszik a tömegek érzelmeivel. Amikor november 3-án ennek a kormánynak a létrehozásán gondolkodtunk, azt hiszik, nem tudtam azt, hogy nem virágkoszorúval fognak minket fogadni? Nagyon jól tudtam, de meg voltam győződve igazságunkról és arról, hogy a nép meg fogja érteni tettünket, helyeselni és becsülni fogja, hogy az ellenforradalmi áradattal szembeszegültünk és megmentettük a magyar proletárdiktatúrát. (Nagy taps.) Követeléseket összeállítani a világ legkönnyebb dolga. Csak egy nagyon kicsi szakszervezeti jártasság kell hozzá, hogy egy hatalmas követelés- listát össze lehessen állítani. A követelések realizálása, a megvalósítás már egy kicsit nehezebb. Például a sztrájk kérdése. Nos. megvannak már a követelések, vagy ahogyan Gáspár elvtárs itt helyesbítette, a jogos igények listája. (Derültség.) Most, hogyan lehet ezeket megvalósítani? Lépjünk sztrájkba! Sztrájkba lépni lehet... Volt itt olyan sztrájk, amelyet a világ soha nem látott: Összkomfortos sztrájk, házhoz szállított ellátással. (Derültség.) Mi az igazság a sztrájkjog körül? Elvtársak! Van részleges sztrájk; harc a napi igények kielégítéséért. Itt is számít, hogy kivel szemben vívom ezt a harcot. Ha például dolgozom egy gyárban és egy tőkés a tulajdonos, akkor arról van vitám, hogy a profitból mennyi legyen az Övé és abból mennyit szakítsunk le munkabérre a munkásosztály számára. Ez egyszerű, világos és érthető kérdés. De mindig tudnod kell, hogy kitől és mitől követeled, kié, mié a gyár? Ha az a munkásosztály gyára, a munkáshatalom gyára, akkor már más a helyzet, akkor a jövedelem egyik zsebből átmegy a másikba. Van általános sztrájk. Ha ezt kapitalista országban csinálják, úgy hívják, hogy politikai sztrájk, harc a hatalomért. Ha proletárdiktatúrában csinálnak ilyesmit, akkor is ugyanez a tartalma: politikai harc, harc a hatalomért, de akkor a munkásr osztály hatalma ellen. Ezért azt mondom, hogy a sztrájkjog deklarálása nem hasznos. Persze, általában lehet arról vitatkozni, hogy egy szocializmust építő államban a sztrájkjog deklarálása egyáltalán hasznos-e. De most az ellenforradalom által szított, kinróvo- kált és a félrevezetett munkások által realizált sztrájknak a szentesítése semmiféleképpen sem helyes politika. Mert világos, hogy ez a sztrájk, a részvevők akaratától, függetlenül, a Magyar Népköztársaság elleni ellenforradalmi támadásnak a hátvédje volt. Anyagilag ez a sztrájk nem vált a dolgozók javára. 9.5—10 milliárd termelés nélkül kifizetett forintról van itt szó! Most nagyon kellene az a pénz például a műszaki, értelmiségi dolgozók, á pedagógusok és más munkás- és dolgozókategóriák bérének reális emeléséhez. Ebből a politikából tehát csak az ellenforradalomnak volt haszna, erre a sztrájkra gazdaságilag megint csak a munkásosztály fizetett rá, Most pedig egy ilyen elvi deklaráció — akár akarjuk, akár nem — ennek a nem helyes, a* munkásérdekek ellenére való sztrájknak a szentesítése volna. — Ez az igazság a sztrájkjog körül. Az élet alapja a termelés Egy másik kérdés: az élet alapja a termelés. A helyzet az, persze nem mindenütt, de igen sok helyütt, hogy most a munkabér magasabb, mint október 23-án volt, a megtermelt érték viszont alacsonyabb. A bányászok nagyon szépen megvédték becsületüket. Mondhatom elvtársak, amit most a bányászok véghez visznek, az tiszteletére, becsületére válik nemcsak a bányászoknak, hanem az egész munkásosztálynak. Például a nógrádiak sokkal rosszabb körülmények között 82 százalékát termelik a- réginek. Viszont van olyan gyár is, amely teljes létszámmal, a régi munkabéralap 20—25 százalékos túllépésével a régi termelési értéknek csak kb. 34 százalékát termeli. Ilyen alapokon nem lehet a munkásosztály életszínvonalát emelni; S itt meg kell mondani őszintéin és nyíltan, hogy a termelés kérdésével a szak- szervezetnek nagyon komolyan kell foglalkoznia, éppen mint a munkások anyagi felemelése alapvető eszközével. Ezután Kádár János elvtárs az ellenforradalom ellen folyó politikái harcról beszélt, majd. befejezésül arra kérte hallgatóit: képviseljék a munkásosztály érdekeit úgy, ahogyan a mi viszonyaink között hatásosan képviselni lehet. Segítsenek a munkáshatalom erősítésében, a politikai (hárcban. Nem pártkérdés ez, ez a rendszer kérdése. Ha ellenforradalmi gazemberséget látnak, lépjenek fel ellene. Segítsenek a munkásosztály anyagi érdekeinek megvédésében. Növeljék a megtermelt értéket, hogy legyen mit elosztanunk. Ki-ki a maga frontján végezze jól a maga munkáját, így gyorsabban fogunk előrehaladni. (Hosszantartó, lelkes taps.) Antonin Zapolocky csehszlovák Eíözlársssáai elnök fogadása Moszkvában Moszkva (MTI) A TASZSZ jelenti: Antonin Zapo- tocky csehszlovák köztársasági elnök, a Szovjetunióban tartózkodó csehszlovák küldöttség vezetője, január 28-án fogadást adott a moszkvai csehszlovák nagykövetségen. A fogadáson megjelent a csehszlovák kormányküldöttség valamennyi tagja, a csehszlovák nagj7követség személyzete, valamint a küldöttség tanácsadói, szakértői és kísérői. Szovjet részről a fogadáson megjelentek: K. J. Vorosilov, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke, továbbá N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov. M. A. Szuszlov, L. I. Brezsnyev, J A. Furceva, N. M. Svernyik, A. B. Arisztov, N. I. Beljajev. Jelen voltak továbbá a Szovjetunióban működő külföldi diplomáciai képviseletek vezetői és munkatársai, valamint szovjet és külföldi újságírók. A szívélyes baráti légkörű fogadá son Zapotocky elnök üdvözölte a vendégeket. Üdvözlő beszédében többek között a következőket mondotta: Kedves elvtársak, tisztelt vendé geink! Engedjék meg, hogy az Önök jelenlétét felhasználjam két olyan kérdés érintésére, amely most a csehszlovák küldöttségnek a Szovjetunióban tett látogatása kapcsán sok helyütt különböző elmélkedések tárgya. Mindenekelőtt foglalkoznom kel! a Szovjetunióhoz fűződő kapcsoló tainkkal, amelyekért gyakran ér bennünket támadás, különösen a kapitalista nyugat egyes országaiban. Ott azt állítják viszonyunkról hogy nem egyenjogú, hogy az alárendeltségen és függésen alapul, rövidebben szólva azt hangoztatják hogy mi „csatlósok” vagyunk. Ezért nyugaton gyakran beszélnek „felszabadításunk” szükségességéről. Azt állítják, hogy egyedül Csehszlovákiának a Szovjetunióhoz való viszonya az oka annak a barátságtalan magatartásnak, amelyet egyes nyugati országok irántunk tanúsítanál?. Tudomásunkra hozzák, hogy ez a magatartás megváltoznék, ha a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink így, vagy úgy meggyengülnének. Sőt arra is utalnak, hogy a kapitalista kormányok számára elfogadható lenne a mi kommunizmusunk, ha másfajta lenné — mondjuk nemzeti, liberális kommunizmus, másszóval, ha nem lenne annyira kommunista. Szeretném közölni mindazokkal, akik ilyen elképzelésekkel foglalkoznak, hogy hiába törik a fejüket és hasztalan fecsérlik az időt. Saját elképzeléseik és gyakorlatuk rabjai. Saját kapitalista szemszögükből nézik a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat és saját mértékükkel mérnek bennünket. Az egész nép és az egész nemzeti közvélemény előtt teljes felelősséggel kijelenthetjük: a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti baráti és szövetségi kapcsolatok a szuverénitás nak, az egyenjogúságnak, a be nem avatkozásnak, a kölcsönös megbecsülésnek, az együttműködésnek és a testvéri segítségnek szilárd és meg ingathatatlan alapján nyugszanak. A másik kérdés, amely jelenleg érdeklődés és vita tárgya, ideérkezé sünk célja, a csehszlovák küldöttség tagjainak száma és összetétele. Azon töprengenek, hogy miért nem, csak kommunisták érkeztek Moszkvába és miért vesznek részt e látogatáson a Nemzeti Front más politikai párt jainak képviselői .is. A magyarázói egyszerű. Mi az+ a feladatot tűztük magunk elé, hogy felépítjük országunkban a szocializmust, amelyért a 5000 fontba kerül a világ egyik legdrágább bélyege A márciusban rendezendő nagy londoni bélyegárverésen eladásra kerül a világ egyik legértékesebb bélyege, az 1847-ben kiadott „vörös Mauritius”. Szakértők szerint a bélyeg J.'enlegi ára 5000 font. A bélyeget 1934-ben Ernest de Sil\aez va cevloni bankár 2500 fontért sárolta meg. Néhány hónappal előtt az értékes bélyeget a bankár ; ceyloni budhista ifjúsági egyesület nek ajándékozta., amely most értékesíteni akarja az ajándékot. A nicosiai angol hadbíróság megkezdte egy angol hadnagy ügyének tárgyalását Az AFP jelenti, a nicosiai angol hadbíróság hétfőn reggel megkezdte Dennis Raymond Kenyon brit repülőhadnagy ügyének tárgyalását, akit értesítjük a t. utazóközönséget, hogy 1957. január 28-tól, azaz hétfőtől a TÉLI MENETRENDBEN meghirdetett összes iáralolat közlekedtetjük. 36-os sz. Autóközlekedési Vállaíat Igazgatósága azzal vádolnak, hogy múlt év novemberében megrongálta repülőgépét, nehogy felső parancsra bombáznia keljen Egyiptomot. A bíróságnak most meg kell állapítania, hogy vajon a hadnagy tényleg szándékosan rongálta-e meg gépét, vagy pedig hanyagságból tette használhatatlanná A vádirat szerint a pilóta szándékosan rongálta meg gépét -amit az ie bizonyít, hogy mielőtt parancsot kapott egy egyiptomi célpont bombázására. kijelentette, nem helyesli Nagy- Britannia Egyiptom ellen indított katonai akcióját«, kommunista párt már évtizedek, óta harcol. A jobb jelent és a jobb jövőt azonban nemcsak a kommunisták számára akarjuk építeni, hanem égész cseh és szlovák népünk számára. Ehhez nemcsak a mi erőnkre, a kommunistákéra, hanem minden állampolgárunk, a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiségiek erejére is szükség van. Éppen őket fogja egységbe és képviseli nemzeti frontunk. Ki kell emelni, hogy a mi nemzeti frontunk nem különböző önző célokért harcoló politikai pártók koalíciója. Nemzeti frontunknak és kormányának közös, egységes és szilárd programja van: mind jobban kielégíteni egész népünk szükségleteit és követeléseit és felépíteni a szocializmust. A nyugati államok irántunk nem igen baráti érzelmekkel viseltető politikusai is kénytelen voltak akarva, nem akarva beismerni, hogy ez sikerül nekünk. Nem érhetnénk el sikereket, ha nem volna baráti és szövetséges! kapcsolatunk a Szovjetunióval. Segítsége nélkül nem lenne sem szabadságunk. sem függetlenségünk, nem fejlődnék folyamatosan és gyors ütemben népgazdaságunk nem emelkednék az életszínvonal. A Szovjetunió szövetsége és testvéri segítsége nélkül a jövőben sem biztosíthatnánk a népgazdaság fejlődését és népünk életszínvonalának emelését. Nem biztosíthatnánk a szocializmus építésének alapfeltételét sem népi der mokratikus köztársaságunk függetlenségét. Tudjuk, hogy van Münchenhez hasonló veszély. Remi1! tart- zálják Nyugat-Németországot és különböző olyan doktrínákat hirdetnek, amelyek veszélyeztethetik a világ békéjét. Ezeket a tényeket világosan látja ás ismeri egész népünk politikai hovatartozásától függetlenül. Ezért vannak jelen moszk.yai tárgyalásainkon a Nemzeti Front valamennyi nártjának képviselői, akiknek eltökélt szándékuk, hogy a béke megszilárdítása és a szocializmus felépítése érdekében továbbra is erősítik szövetségünket a Szovjetunióval. Ez ■! kálómmá! ezeket tartottam szükségesnek megmagyarázni és kiemelni. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke válaszolt Zapotocky elnök beszédére. ön igen helyesen tette, hogy utalt azokra a suttogásokra. amelyek a túlsó parton az Önök küldöttségének moszkvai látogatását kísérik — mondotta többek közo*t. Amit mondott. az teljesen icaz. M’oé1 erősebb barátságunk, minél közelebb állunk egymáshoz, minél több hasznesat cselekszünk népeinknek, hasznosat a világ békéjének, annál több a rosszindulatú és kellemetlenkedő szóbeszéd és árrrányoskodás. A csehszlovák és szovjet barátság sok megpróbáltatás füzében edződött meg. A közmondás szerint a jóbarátokat a bajban ismerni meg. Voltak nehézségeink és bajaink, de azok még közelebb hoztak egymáshoz, egybe- eorrasztottak bennünket; az igazi egyenlőség és testvériség szálaival szőtték át harci szövetségünket. Büszkék vagyunk nagyszerű barátságunkra, amely hűségesen szolgálja ' szocializmus ügyét. A társadalmi és nemzeti felszaba- hilásért küzdő csehszlovák népből kiváló vezetők és harcosok emelkedik ki. akikre méltán lehet büszke. Nem szólva a múltról, kortársaink között is olyan kiváló szeméivicége- ket látunk, mint Zapotocky. Siroky, Novotny és a többi elvtárs. Zapotocky és Vorosilov elvtársak beszédeit a jelenlévők viharos tapssal 'pgadták. amikor a fogadás vésén a -zovjet kormány és a kommunista -»árt vezetői a csehszlovák államférfiakkal együtt végigvonultak a termen. az egybegyűltek lelkesen ünnepelték a két ország testvéri barátságát. (MTI) A Borsodmegyei Mélyépítő Vál ’aiat gépjavító üzeme (Miskolc II. Gózon Lak»« n. 19. sz.) felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy a vállalat autó motor, traktor. valamint *p*ndA,nfé,f "'nek Javft-á.«át. raQew-lrwfti é* lakatos rnnnkák mobfnk fokercs*»!*'-és dinamó Javítását É. M. Borsodmegye! Mélyépítő V. erówfavító üzeme.
