Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-30 / 24. szám

0. ÉSZAK AI Ali VA ROK' 1*. Ili 3 J Smerűz . J jí «* VÁ P^TWÜNKA ül STÍLUSÁRÓL Két gyár pártmunkásainak tapasztalatcseréje >«* 7 t'Át címűit stopokban a Lenin Ko- J-iáBtrati Művek'é»! a DIMÁVÁG Gép­gyár MSZMP intézőbizottságának tagjai beszélgetést folytattak: mi­lyen tegyen a pértimmka az üzem­ben, melyek azok a módszerek, ame­lyek megfelelnek a pártmunka új stílusának. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkező kérdésekről volt szó; "~ Doigo^anak a kommunisták a munkások között A régi pártvezetés egyik súlyos hibája volt, hogy az utóbbi időben elszakadt a tömegektől. Kialakult az a helytelen gyakorlat, hogy a párt funkcionáriusai — tisztelet a kivételnek — telefonon, az íróasztal melói irányítottak, utazgattak. így természetesen nem ismerték a mun­kások problémáit Ha azt akarjuk, — mondotta Szerakó Rezső elvtárs —, hogy erős, a dolgozók bizalmát élvező párt le­gyén az MSZMP, feltétlenül el kell szakadnunk az íróasztaltól. Menjünk ki bátran a munkások közé, ne fél­jünk az emberektől. Emlékszem rá, — folytatta —, hogyan dolgoztunk az 1945—46—47-es években. Nem volt olyan kérdés, nem volt olyan probléma, amelyről ne tájékoztattuk volna a munkásokat, lei ne kértük volna véleményüket. Nem hiába fá­radoztunk, megvolt az értelme, mert a munkások hittek nekünk, követ­tek bennünket. Igazsága van Szerakó elv társnak. A pártmunka egyik legelemibb kö­vetelménye, hogy a kommunisták a tömegek között dolgozzanak. Mert mit is nevezünk pártmunkának? A pártmunka emberekkel végzett mun­ka. Azt jelenti, hogy az emberek között kell élnünk, dolgoznunk. Ta­nítani, nevelni kell őket, s ugyan­akkor tanulnunk is kell tőlük. Igen. Ma rengeteg kérdés van parlagon. Mind, mind magyarázatra, tisztázás­ra, vitára vár. Ki adjon feleletet a sok problémára? Ha nem a kommu­nisták, akkor az ellenség használja j ki az alkalmat. Éppen ezért helye­sen tették az elvtársak, amikor a nevelő, felvilágosító munkát jelölték meg alapvető feladatuknak. Van-e ehhez erkölcsi alapjuk a kommunis­táknak? Igen, van! -Keli-e nagyobb erkölcsi alap, — amelyről egyébként szó is esett a tanácskozáson, — mint az, hogy a józanaibbul gondolkodó munkások közül naponta többen is felkeresik az intézőbizottságot és ké­rik, követelik, hogy a párt csináljon rendet. Mit mutat ez? Azt, hogy bár kicsi még a párt, de van tekintélye, elismerik a pártot és várják, hogy megmutassa a kivezető utat. Nyil­vánvaló, nem zárkózhatunk el ettől a lehetőségtől Persze, ez korántsem jelenti azt, hogy most már teljesen megnyugodtak a kedélyek, hogy könnyen szervezhetjük a pártot. — Sajnos, vannak még igen sokan jó­hiszemű emberek, munkások is, akik jelenleg még nem jó szemmel nézik a kommunisták munkáját, Hogyan szervezzük a pártot? Helyesen cselekednek az elvtársak, amikor nem készítenek ütemtervet a tagfelvétellel kapcsolatban. Azt is jól csinálják, hogy a belépőket kü- lön-külön elbírálják: érdemesek-e arra, hogy párttagok legyenek. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy ne essünk egyik végletbe sem. Mert jelenleg a párt szervezésében is vál­tozás állott be. A DIMÁVAG-ban például — mint • mondották — most már nem az a probléma, hogy keve­sen jelentkeznek, hanem az, hogy a volt MDP-tagok tömegesen kérik átigazolásukat. Ez méginkább arra figyelmeztet, hogy alaposan és körül­tekintéssel kell megvizsgálnunk, kit veszünk fel soraink közé. Nem ad­hatjuk meg minden MDP-tsgnak az átigazolását. Meggondolandó az is, helyes-e, ha határt szabunk az átigazolásokra. Véleményünk sze­rint helytelen dolog lenne határt szabni. Miért? Elsősorban azért, mert ezzel semmibe vennénk az ön­kéntesség elvét, másodszor pedig nem lehet egyetérteni azzal, hogy »csak azok a jó kommunisták, akik eddig már beléptek a pártba«. Fi­gyelembe kell venni, hogy nem min­denki tudja egyezerre megemészteni a lezajlott eseményeket. Ne türel­metlenkedjünk velük, hanem segít­sünk nekik, hogy minél előbb tisz­tán lássanak és megértsék a történ­teket, Az intézőbizottság és a munkástanács viszonya Ha Mohamed nem megy a hegy­hez, a hegy sem megy Mohamedhez, — mondják a Lenin Kohászati Mű­vekben. Nagyon helytelen álláspont ez. Ebből fakad a helytelen yiszony, amely a gyárban még jelenleg is ta­1 pasztaiható. Meg kell értenie a Le­nin Kohászati Művek MSZMP In­tézőbizottságának, hogy a kormány elismerte, törvénybe iktatta a mun­kástanácsokat, felruházva őket azzial a joggal, hogy vezessék, irányítsák az üzem munkáját. Nem közömbös az, hogy hogyan gazdálkodnak a munkástanácsok. Sok nehézséggel kell megküzdeniök, éppen ezért se­gíteni, támogatni kell őket. De tart­hatatlan az az álláspont is a mun­kástanács részéről, hogy egyszerűen nem ismeri el a párt szervezését, még mindig érvényben tartanak egy korábban hozott határozatot, amely szerint a gyárban nem engedik meg semmilyen párt szervezését. — Van-e joga a munkástanácsnak ezt megtiltani? Nincs és nem is lehet! •Ilyen jogkörrel nem látta el őket a kormány. Igaza volt az egyik mun­kásnak, mikor azt mondotta: »Nem, ezt a jogot nem tilthatja meg ne­künk senki. Nemcsak most, de még a kapitalista rendszerben is szervez­tük a pártot. De hol is szerveznénk a munkáspártot, ha nem a gyárban, az üzemben?« Szakítani kell ezzel a helytelen állásponttal. Mennyivel könnyebb és jobb a munka a DIMÁVAG-'ban, ahol az intézőbizottság és a munkás- tanács- között már kialakult a he­lyes viszony. Meghívják egymást egy-egy tanácskozásra, kikérik a véleményeket, sőt azt is megbeszé­lik, miben segíthetnek legjobban. Törekedjen a Lenin Kohászati Mű­vek intézőbizottsága és munkás- tanácsa is ilyen kapcsolat kialakítá­sára. Ez feltétlen megkönnyíti nem­csak a pártmunkát, hanem a ter­melő munkát is. Értékes és hasznos volt ez a ta­nácskozás. Reméljük, hogy gyakran szerveznek hasonló tapasztalatcse­rét, amely a munka során bizto­san meghozza gyümölcsét. (török) Megingathatatlan párttagokra van szükség Cigándon is, mint minden köz­ségben elérkeztünk ahhoz az idő­höz. hogy megválasszák az MSZMP helyi szervezet vezetőségét. Az elmúlt három hónap nagy ta­nulság volt mindannyiunk számá­ra. Ezekről beszélt a vezetőségvá­lasztó taggyűlésen a tizennyolc hozzászóló. A párt és a kormány mellett fog­lalt állást mindenki. Kihangsúlyoz­ták, hogy olyan kommunistákra van szükség, akik megingathatat- Janók, az ellenség, az ellenforrada­lom elleni küzdelemben csak ilyen emberek tudnak eredményesen harcolni. Ezért javasolták, hogy a szervezeti és ideológiai egység meg­szilárdítása érdekében pártalap- szervezet legyen a községben, amely összefogja az erőket. Ebben a pártszervezetben működjenek a termelőszövetkezetek kommunistái és a szövetkezeten kívüli dolgozók és kollektíván összefogva vigyék teljes győzelemre a szabadság szent zászlaját. Több mint ötven kommunista vett részt a vezetőségválasztáson. Ez egymagában is arra mutat, hogy a kommunisták Cigánd községben is készek megvédeni a szocializ- vms építésének eddigi vívmányait. Vannak erők a községben, akik mást szeretnének. Ezek között sok a megtévesztett, becsületes dolgo­zó paraszt. Nincs messze az idő, amikor ők is világosan látnak majd. A pártszervezetünk — han­goztatták a hozzászólók — akkor lesz erős, ha hasznos, felvilágosító, okos szóval tisztázzák a becsületes emberek zavaros gondolatait és így erősítik a pártszervezetet napról- napra. Bialancsik László MSZMP elnök, Cigánd. Fakitermelés a Bükkben Néprajzi szakköröket alakítanak a borsodi középiskolás fiatalok Borsod megye területén több sa­játos hagyományokban gazdag nép­rajzi tájegység van. A hagyományok azonban mindinkább kihalóban van­nak már, érdeklődés hiányában fe­ledésbe vesznek. A borsodi középis­kolák fiataljai elhatározták, hogy néprajzi szakköröket alakítanak, melyek a népi hagyományok népsze­rűsítését, ápolásét, fejlesztését tűz­ték ki feladatúid Úgy tervezik, hogy valamennyi is­kolában, diákotthonban létrehozzák a szakköröket. A köröket pedagógu­sok vezetik, akik néprajzi előadáso­kat tartanak, majd a fiuk megismer­kednek a fa- és csontfaragással, a lá­nyok pedig a hímzéssel. Szerepel a tervben az is, hogy a szakkörökbe meghívnak egy-egy ismert népmű­vészt is, aki gyakorlati bemutatókat tart a fiataloknak. Előreláthatólag huszonöt ilyen szakkör indul a megyében a máso­dik félév elején, mintegy 600 diák részvételével. Segítséget kémek a községi tanácsok Az 1956. október 23-i események óta már több mint egy negyedév eltelt. Hatalmas megrázkódtatáson ment keresztül' a nemzet, s ez min­denütt érezteti hatását. Általános zűrzavar, törvénytelenségek soro­zata is előfordult. Sok helyen tu­datosan, de legtöbb helyen az anarchia miatt. Senki sem tudta határozottan, mit tegyen, s mit tesz jól és mit tesz rosszul. Ebbe a helyzetbe kerültek az abaújszántói járás községi tanácsai is. Felsőbb intézkedésre a régi ta­nácsok helyett megalakultak a munkástanácsok, majd forradalmi bizottságok lettek, ismét munkás­paraszt tanács, s végül ismét a törvényesen megválasztott tanács került hatalomra. Előbb a megyei, majd a járási tanácsnál hallottuk, hogy a végrehajtóbizottságba koop* táltak vb. tagokat. (A tanácstör­vény erre nem ad lehetőséget, új törvény kiadásáról pedig nem tu­dunk.) Most már több mint egy negyed­év telt el, s ideje lenne törődni » községi tanácsokkal is. Szinte ért-* hetetlen, hogy október 23-a óta a járási tanács vezetői nem keresnek fel bennünket most, amikor talán a legnagyobb szükség lenne segít­ségükre. Szükséges lenne egy országos in­tézkedést hozni a hiányzó tanács­tagok kiegészítésére vonatkozóan, hogy végeredményben kooptálás- sal, vagy választással kell a tanács­tagságot kiegészíteni. Juhász István vb. titkár Abaújvár Arany János évforduló a rádióban Helyszíni közvetítés Nagyszalontáról Ebben az évben emlékezik meg az ország Arany János születésének 140, halálának 75, évfordulójáról. Ez al­kalomból február 25-től egy héten át minden este ízelítőt ad a rádió a nagy költő verseiből, március 3-án pedig ünnepi műsort sugároz. A rá­dió két munkatársa Romániába uta­zik, Nagyszalontára, s hangfelvételt készít a március 2-i Arany János ünnepségekről, s a rádió ezzel a fel­vétellel is gazdagítja majd ünnepi műsorát. (MTI) Mégegyszer a nyugdíjrendeletről A dolgozók egységes tájékoztatása I érdekében mégegyszer a nyugdíjren- deleiről, mivel tudomásunk van arról, hogy vezető beosztásban lévő dolgo­zók nem egy esetben, félremagyaraz- zák, s helytelen felvilágosítást adnak a dolgozóiknak. ,,>! Kik részesülhetnek nyugdíj baft? A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt átmenetileg fér­fiaknál 58, nőknél 53 évre szállította le azon dolgozóknál, akiknek a mun­káltató az 1956. október 23-án. fenn­állott munkaviszonyát legkésőbben 1957 március 31-ig megszünteti. (Az 58., illetőleg az 53. életévet 1957 de­cember 31-ig kell betölteni.) Ez a kedvezmény azonban nem vo­natkozik azokra a dolgozókra, akik­nek ugyan az említett idő alatt — 1956 október 23-a és 1957 március 31-e — szűnt, vagy szűnik meg a munkaviszonya, azonban a munka- viszonyt nem a munkáltató szüntette, vagy szünteti meg, hanem a dolgozó. Nem vonatkozik továbbá azokra az esetekre sem, ka a munkaviszony fe­gyelmi határozat, vagy bírói ítélet folytán szűnt, illetve szűnik meg. Ugyancsak nem vonatkozik azokra, akiknek a munkaviszonyát 1957 már­cius 3l-e után szünteti meg a mun­káltató. Az ilyen féríidolgozók csak 60. élet­évük (25 év földalatti, vagy egészs/ *- re ártalmas munkakörben eltöltőt* munkaviszony esetéiben 50. ételév) betöltése után jogosultak örevUég' I nyugdíjra [ Az öregségi nyugdíjhoz szükséges 10 évi munkaviszonyt a korhatár át­meneti leszállítása nem érinti. A tjé­től tölt 10 évi munkaviszony továbbra is feltétele az öregségi nyugdíj meg­állapít ásámák. Az öregségi nyugdíj havi összegé­nek a megállapítása terén változás nincs. A munkabérátlag xnegáLlapítá- sánál azonban az 1956 október 1-től 1956 december 31-ig terjedő időre ki­fizetett munkabéreket figyelmen kí­vül kell hagyni. Az 1957 január 1-e után kifizetett munkabérek azonban már beszámítanak a munkabér­átlagba. Tekintettel ar a, hogy a munkabér- átlag kiszámításánál mindenkor a nyugdíjazás időpontjában érvényes munkabérszabályok irányadók, így valószínű, hogy a szakmunkás-ked­vezmény alkalmazásánál is az új szakmánybér alapján kell majd a bérátlagot megállapítani. öregségi r igdíjat a korhatár le­szállítás figvelembevéíelével 1957 ja­nuár 1-től lehet folyósítani. A nyug­díj iránti igénjd az SZTK helyi szer­vénél keil előterjeszteni. Mivel a törvény szerint munka­viszonyban töltött időnek tekintendő a 15 napi felmondási időt meghaladó az az időszak is, amelyre a dolgozó még felmondási járandóságot kap. így Öregségi nyugdíj csak az ezt követő időtől folyósítható, Miben részesülnek a már nyugdíjas dolgozók? Az 1954 október 1. napja előtti jog- I szabályok alapján, nyugdíjazott dol­gozókat 30 százalékos nyugdíjpótlék & éti • ’ ’■'» ■ f ’ . «•-*’» * illeti meg, ha munkaviszonyuk meg­szűnik. Ha a dolgozó 1954 június 30-án munkaviszonyban nem állott, de ezt követően, munkát vállalt és ezen munkaviszonyát 1956 október 23-a és 1957 március 31-e között a munkál­tató felmondással megszüntette, vagy megszünteti, megiille. a 30 százalékos nyugdíjpótlék. A 30 százalékos nyugdíjpótlék azt jelenti, hogy az eddig élvezett nyug­díjat 30 százalékkal felemeli az Or­szágos Nyugdíjintézet. Ha a nyugdíj a 30 százalékos pótlékkal együtt sem éri el az 500 forintot, azt 500 forintra emelik fel, kivéve azt az esetet, hq az utolsó munka-bérátlag a 666 forin­tot nem érte el. Ebben az esetben nyugdíjának Összesét legfeljebb mun­ka-bérátlagának 75 százalékára egé­szítik ki. A nyugdíjpótlékot az Országos Nyugdíjintézettől (Budapest. V., Gu- szev-utca 10—12) kell a dolgozónak kérni. A postánál vásárolható igény- bejelentő lapon * munkáltató és a községi (városi) tanács tartozik iga­zolni a keresetet és a munkaviszony megszűnését. A kereset igazolásnál itt is ügyelni kell az 1936 október— decemberi kereset firkáimén kívül hagyására, valamint a 15 na-oi fel­mondási időt meghaladó időre ki­fizetett felmondási járandóság feltün­tetésére. Minden munkaviszonyát megszün­tető nyugdíjas ellátásának természe­tétől függően jogosult nyugdíj kiegé­szítésre, illetőleg bányanyugbéres Ipvábbezolgálati pótlékra» A nyugdíjkiegészíitést a nyugdíj megállapít ásá tói a munkaviszony megszűnéséig terjedő időre számítják s ez évenkint 1 százaléka a már élve­zett törzsnyugdíjnak. A nyugdíjkiegé­szítést csak a mumkaviszo-ny megszű­nése után egyszer lehet kérni. Esetle­ges újabb munkaviszony után annal kérelmére lehetőség már nincs. Bó nyany ugbérben részesülő dol­gozó továbbszolgálati pótlékát kér­heti. Ez nyugbércsoportjától függően változik. Mind a nyugdíjkiegészítés, mind pedig a továbbszolgálati pótlék iránti igényt az SZTK helyi szervénél kell előterjeszteni. Csatolni kell hozzá a nyugdíjazást követően eltöltött mun­kaviszony-igazolást (bányaüzemeknél személyi törzsla-p másolatot), vala­mint be kell mutatni a legutolsó nyugdíjas határozatot és egy 1956. évre vonatkozó csekkszelvényt. Az öregségi nyugdíjra jogosító kor­határ átmeneti leszállítása mellett továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, hogy e korábbi jogsza­bályok szerint ellátásban részesülő dolgozók csak ellátásuk megállapí­tása óta újabb 10 évi munkaviszony 'megszerzése esetében jogosultaik a jelenlegi nyugdíjtörvény szerinti öregségi nyugdíjra. Nem érinti to­vábbá a mostani rendelkezés az öz­vegyi nyugdíjban részesülőket. Mit kell tudni a megvont nyugdíjak visszaadásáról? A kormányzat az indokolatlanul megvont nyugdí jak miatt keletkezett sérelmek megszüntetését határozta el Ilyen sérelem orvoslása iránti igényt a Pénzügyminiszteri um Nyugdíj ügyi Főigazgatóságától (Budapest, V., Gu- szev-utca 10) kell kérni, Az igénybej elöntésnek tartalmaz­nia kell: a) Utolsó folyósítási törzsszámot; b) igénylő személyi adatait (név, születési év, hó, nap, anyja neve), azt a lakcímet, amelyre a nyugdíjat utol­jára kapta, valamint a jelenlegi lak­címet, melyre kéri nyugdíja folyósí- ■ását. c) Anyagi és büntetőjogi felelőssége teljes tudatában nyilatkoznia kell az igénylőnek, hogy 1954 április 4-e után kelt jogerős bírói ítélettel állásvesz­tésre, illetve közügy éktől eltiltásra ítélve nem volt; d) nyilatkozni kell, hogy munka- viszonyban áll-e, van-e kereső fog­lalkozása, mennyi a havi keresete, illetve jövedelme. Ha a nyugdíjas a nyugdíj meg­vonása után meghalt és özvegyet hagyott hátra, az előbbi adatokon kívül közölnie kell saját személyére (esetleg hátrahagyott árváira) vonat­kozó adatokat. Büntetőjogi felelősség mellett nyilatkoznia kell. hogy férjé­vel haláláig együtt élt és újabb házas­ságot nem kötött. Be kell küldeni a házassági és anyakönyvi kivonatot. A Pénzügyminisztériumtól az 1948. év után megvont nyugdíjak felül­vizsgálatát lehet kérni. (Legtöbb esetben az ellátást a 4400—1947. MT. számú rendelet alapján vonták meg) Nem vonatkozik e rendelkezés óz ideiglenes özvegyi nvugdíiak beszün­tetésére, az oly rokkantsági nyug­díjak beszüntetésére amely azért szü­netel, mert a keresőképesség-csökke­nés terén iavniq« állott be. (Ilyen irányú kérelmek felülvizsgálatával az említed szerv nem foglalkozik.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom