Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-29 / 23. szám

2 ESZAKMAGTAH9MS/ K< Kedd, 1957. január Zi Marosán György államminiszter beszéde a pécsi népgyűlésen m 1* oMatráL) szénszállítmányok lehetővé tették, hogy a lakosság ellátása szempontjából legfontosabb cikkeket gyártó egyéb üzemek termelése meg­indulhasson, fokozódhasson és lé­nyegesen magasabb szintet érjen el, niint ahogy az az elmúlt év decem­berében remélhető volt. Marosán György ismertette a könnyűipar, a közszükségleti cik­keket gyártó iparágak első év­negyedre várható termelését, majd az élelmiszeriparról szólt. Megállapította: a kormány az elkövetkezendő időkben, így 1957. első negyedévében és a továbbiak­ban is, elsőrendű feladatának tartja, hogy az életszínvonal és ezzel együtt az élelmiszerellátás az előző évekhez képest a lehetőségekhez mérten emelkedjék, —* Az első negyedévi termelés elő­irányzatai a szükségleteket majdnem minden területen kielégítik. A leg­fontosabb élelmiszerekből minden fennakadás nélkül el tudjuk látni a lakosságot, főképpen a dolgozókat; a belkereskedelem részére szükséges kenyér-, hús-, 'zsír-, étolaj-, cukor-, tej- és tejtermékmennyiségeket az ipar maradéktalanul leszállítja. Meg kell azonban mondani, hogy szap­panból, cigarettából, részint az előző időszak termeléskiesése, részint a nagymérvű felvásárlások miatt le­hetnek átmeneti nehézségek. — Az ipar által előállított köz­szükségleti cikkek azonban nem fe dezik olyan mértékben a lakosság szükségleteit, ahogyan azt a kormány az életszínvonal emelése során biz tosítani kívánja. Ezért a lakosság közvetlen szükségletét szolgáló ipar cikkek importját az 1956. évi be zatalnak körülbelül 5—6-szorosára emeljük. A lakosság jobb ellátását biztosítva a forradalmi munkás paraszt kormány messzemenően tá mogatja a kisipari szövetkezeteket és elősegíti azok fejlődését. Marosán György hangsúlyozta nem volt könnyű a kormány felada­ta a gazdasági élet helyreállításában Az eddigi eredmények elérése érde­kében le kellett győzni az ellenfor radalom által szított sztrájk- és boj kott-mozgalmat, meg kéllett indíta ni az egész magyar gazdasági és ke­reskedelmi életet. Ma már az ország széles tömegei, a dolgozó nép vilá gosan látja, hogy a kormány intézke dései helyesek voltak és további tá mogatást nyújt a nehézségek leküz désére. Nem csak arról van szó, hogy megfelelő mennyiségben álljon köz­szükségleti cikk a fogyasztók rendel kezésére — persze ez a döntő cél —, de a kormányt az a cél is vezette hogy csökkentse a munkanélkülisé get és minden körülmények között elkerülje az inflációt. A szocialista tábor támogatása — A magyar gazdasági élet nem­csak azért helyrehozható, mert fel­becsülhetetlen értékű támogatást ka­punk , a szocialista tábortól, hanem azért is, mert szorgalmas népünk munkájával, a magyar gazdasági élet adottságaival minden lehetősé­günk meg van ahhoz, hogy olyan gazdasági és ipari szervezetet és ve­zetést honosítsunk meg, amelynek központi kérdése az életszínvonal fokozatos emelkedése és egyben a magyar ipar felvirágoztatása les2. Ez a kettő kölcsönösen összefügg egymással. Mi a szocializmust építjük a nemzetközi szocialista tábor tapasz­talatainak, a magyar gazdasági ter­melési viszonyok sajátosságainak fi­gyelembevételével. Nem azt mond­juk, hogy „magyar módra” építjük a szocializmust, hanem azt, hogy úgy építjük fel, hogy a magyar gaz dasági élet adottságait vesszük figye­lembe, nem másolunk senkit szolga módon, de figyelembe vesszük ; nemzetközi szocialista tábor tapasz talatait. E tapasztalatok nélkül sehol sem lehet szocializmust építeni. Az egész dolgozó magyar nép meggyő ződhetett arról, hogy e szocialista tábor nemcsak katonai, politikai se gítséggel áll rendelkezésünkre, ha nem gazdasági segítséggel és támo­gatással is. A magyar eseményeknél győzött a proletárinternacionalizmus szelleme és e felett nem lehet úrrá semmiféle rágalom, sem az országon belül, sem a nemzetközi életben. Az írók problémájáról Marosán György az aktuális kér désekről szólva, elsősorban az írók problémájáról szólt, s megállapitot ta, hogy a kormány heteken át tü­relmesén várt egyes írók állásfogla­lásának megváltoztatására, arra hogy az események kijózanítják őket, mégis ráébrednek arra a fela­datra, hogy maguknak is meg kell védeniük a veszélyben lévő népi de­mokráciát, a szocializmus vívmá­nyait. Az íróknak azonban csak egy része ismerte fel a valóságos helyze­tet, másik része uszított a népi de­mokrácia ellen, a szocialista tábor ellen. — Mivel a kormány eddigi lojális gesztusait gyengeségnek minősítet­ték, a kormány megtette a szükséges intézkedéseket, felfüggesztette az írószövetség autonómiáját, ugyanígy az újságíró szövetséget is és kor­mánybiztost küldött ki. Azokat az írókat, akik részt vettek az izgatás­ban, a lázításban, a felkelés szellemi előkészítésében, letartóztatták. Marosán György hangsúlyozta, hogy nem az írók üldözéséről van szó, hiszen soha olyan lehetőségei nem voltak íróknak és irodalomnak, mint a népi demokratikus Magyar- országon. Arról van szó, hogy a teg­nap Kossuth- és Sztálin-díjas írók ma az imperialisták szolgálatába kerültek. — Úgy látszik, hogy az írók kö­zött is érvényes az a népi mondás: a v ér nem válik vízzé — mondotta. — Azok az írók, akik a népből szár­maznak. a munkás- és parasztszár­mazású írók már megtalálták és meg fogják találni az utat a magyar nép szolgálatához. Persze azok az írók — és ez a nagyobbik rész — akik nem a dolgozó népből származ­nak, nagy vízválasztón osztályösz­tönükre hallgattak. Ezek azok az írók, akiknek egy szavuk sem volt az utóbbi hónapokban az imperializ­musból és az osztályharcról, akik nemzeti egységről beszéltek és ezt úgy képzelték el, hogy a Mindszentytől kezdve a nincstelen parasztig min­denki ehhez az egységhez tartozik, ezek azok az írók, akik egy szót sem ejtettek, amikor az utcán ártatlan embereket akasztottak, a lakásokba behatolva gyilkoltak és fosztogattak —- A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány minden támogatást meg fog adni az igazi népi ér­dekeket szolgáló, a szocializmust építő íróknak és újságírók nak. Semmi támogatást nem fog nyújtani azonban ellenforradalmi, nacionalista, soviniszta, kispolgári, anarchista nézeteket valló írók szá mára. De a kommunista és haladó­szellemű írók, most már szabadulja­nak meg a többiek lelki terrorjától legyenek hűségesek a néphez, szol­gálják a nép érdekeit, erősítsék a nép hatalmát és akkor eltűnnek azok differenciák, amelyek ma még meg vannak közöttünk. — A sajtó munkatársainak is a maximális szabadságot kívánjuk biz­tosítani. De ennek a szabadságnak a népi demokrácia talajából kell kinő nie és a magyar nép érdekeit és a szocializmust kell szolgálnia. Ha új­ságíróink ezt megértik, segítő szán­dékkal, bátran nyúlhatnak minden kérdéshez. — Távol áll tőlünk az, hogy vala­miféle merev, színtelen, szagtalan sajtót akarunk. Legyenek lapjaink élénkek, frissek, színesek, olvasmá­nyosak, de mindez ne menjen a ne­velés, a tanítás, a felvilágosítás Rová­sára. A sajtó harcoljon a sovinizmus a nacionalizmus ellen, a kispolgári anarchista nézetek ellen, segítsen el­hárítani az útból minden akadályt, ami gátolja a szocialista demokrácia elmélyítését, kiszélesítését, amelynek szükségességét kormányunk nem­csak vallja, de meg is valósítja azt. Az egyetemekről és iskolákról Az egyetemek kérdésével foglal­kozva Marosán György leszögezte: az ellenforradalmi és reakciós ele­mek az egyetemeket újból fel akar­lak használni reakciós nézeteik ter­jesztésére és itt-ott néha fegyveres -szeesküvésre is. Legújabban az t'írétemek autonómiájának jelszavá­vá hadakoznak. Erre a régi értelem- v- u vett autonómiára azonban nincs zükség, mert nem szükséges, hogy a ! adományt ilyen módszerekkel akar­ják „megvédelmezni”. A r*épi demokratikus állam ■ -.nis nemcsak egyszerűen bizto- hanem minden módon serken­ti is a tudományok fejlődését. Az egyetemi ifjúságot a marxizmus-le­ninizmus szellemében kell nevelni, azért az egyetemeken továbbra is lesz marxista-leninista oktatás. Marosán György szólt a hitoktatás terén mutatkozó egyes visszásságok­ról, majd leszögezte: az iskolákban ma már megindult a munka. A ta­nárok, az egyetemek professzorai használják fel az elkövetkezendő hónapokat a komoly, szigorú peda gógiai munkára, a diákok, az egye­temisták pótolják a mulasztásokat. A kormány elhatározott szándéka — mint ahogy erről más területen, más vonatkozásban már bizonyságét tett —, hogy az egyetemeken és fő­iskolákban minden körülmények kö­zött fenn fogja tartani a rendet és a fegyelmet Aki ezt a rendet és fe­gyelmet meg akarja bontani, ne cso­dálkozzék, ha a kormány vele szem­ben éppen úgy fog eljárni, mint ahogy más rendbontókkal szemben. Az egyetemek és az iskolák nem lesznek semmiféle reakciós izgatás­nak, lázadásnak színhelyei. Kulpolítkálikról — Október 23 óta Magyarország a nemzetközi események egyik köz­pontja lett. A nemzetközi imperializ­mus az ENSZ-et is felhasználva igyekezett Magyarországot háborús provokativ célokra felhasználni, a szo­cialista táborból való kiszakítását elérni. Ez nem sikerült. Az utóbbi hetekben Magyarország már nem­csak abból a szempontból a világ közepe, amilyenből az imperialisták akarták, hanem közepévé vált a nemzetközi tábor egységében is. — Nehéz időben ismerjük meg ba­rátainkat. Ezekben az időkben a szo­cialista tábor valamennyi tagja, va­lamennyi barátunk mindennemű tá­mogatással a magvar forradalmi munkás-paraszt kormány* a Magyar Szocialista Munkáspárt segítségére jött. Nem vagyunk egyedül. A? utóbbi hetek eseményei bizonyítják ezt: a budapesti magyar-szovjet-ro- mán-bolgár-csehszlovák találkozók majd az öt prszág budapesti tanács­kozása, később a Moszkvában meg­tartott magyar-szovjet, kínai tanács­kozás és legutóbb Csou En-laj elv­társ budapesti látogatása. Ebből mindenkinek tanulnia kell, mint ahogy mindenki tanulni is fog. A szocialista tábor egységes megnyil­vánulása és kiállása olyan támoga­tás számunkra, amelyre a jövőben is* építhetünk. — A kormány külpolitikájának szilárd alapja változatlanul a prole­tárnemzetköziség és az örök szövet ség a Szovjetunióval és az egész szo­cialista tábor valamennyi országával. —- Nagy örömünkre szolgál az, hogy a lengyel elvtársaknak sikerült a választáson döntő győzelmet arat­niuk. A nemzetközi imperializmus itt is vereséget szenvedett. A lengyel nép szavazatával megerősítette eltö­kéltségét a szocialista rendszerben és méltó egységben nyilvánította ki akaratát, hogy törhetetlen hűség­gel megmarad a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok iránti ba­rátságban és szövetségben. Marosán György beszédét a kö­vetkezőképpen fejezte be: — Helyes volt a forradalmi mun­kás-paraszt kormány külpolitikai te­vékenysége az utóbbi hetekben? He­lyes, mert a nép érdekeit szolgálta. Tovább fogúnk ezen az úton menni! A népgyűlés az Internacionálé éneklésével ért véget. (MTI) Moszkvába érkezett a Csehszlovák Köztársaság küldöttsége Moszkva (MTI) A TASZSZ közli: Január 25-én Moszkvába érkezett a Csehszlovák Köztársaság küldöttsége, élén Anto­nin Zápotocky köztársasági elnök­kel. A csehszlovák vendégek külön- vonata a bjelorusz pályaudvarra fu­tott be. A pályaudvaron megjelentek K. J. Vorosilov, N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov. N. Sz. Hruscsov, I. I. Brezsnyev, J. A. Fur- ceva, N. M. Svernyik, N. I. Beljajev. F*. N. Poszpjelov, valamint, a szovjet politikai, társadalmi és kulturális élet számos vezető személyisége. A küldöttség fogadására megjelentek a csehszlovák nagykövetség munka­társai, moszkvai diplomáciai képvi seletek vezetői, továbbá szovjet és külföldi újságírók. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének el­nöke beszédében üdvözölte a cseh­szlovák vendégeket: — Az önök látogatása — mondotta többek között —• kétségkívül fontos szerepet fog betölteni szocialista or szágaink testvérnépei barátságának további elmélyítésében és megszilár dításában. Antonin Zápotocky, a Csehszlovák Köztársaság elnöke válaszbeszédében többek között a következőket mon­dotta: — A világ fejlődése tovább halad előre, új, magasabbrendű társadal­mi rendszerek felé. Eleve kudarc vár minden olyan kísérletre, amely meg­próbálja visszaforgatni a történelem kerekét. így kudarcot vallott az Egyiptom elleni imperialista agvesz- szió és az imperialisták által szított magyarországi ellenforradalmi kísér­let, A szocializmus táborának ereje legyőzhetetlen. Mindenki velünk van, aki az emberiség békéjét, hala­dását és boldogságát akarja. Baráti kezet nyújtunk mindenkinek, aki együttműködést akar velünk a vi­lágbéke megszilárdításáért és aki^ kü­lönböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymásmellettélésének elvét vallja. Éljen, fejlődjek és erősödjék a Szovjetunió és a Csehszlovák Köz­társaság örök és megingathatatlan barátsága. * K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének elnöke január 25-én a Kremlben fogadta a Csehszlovák Köztársaság Moszkvába érkezett küldöttségét. A nap folyamán N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, az $ZKP Központi Bizottságának első titkára is fogadta a csehszlovák küldöttséget. A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyettese fo­gadta a csehszlovák küldöttség tagja­ként Moszkvába érkezett Vaclav Dá­vid csehszlovák külügyminisztert. (MTÍ) A francia nemzetgyűlés tengerentúli ügyekkel toglalkozó bizottságában leszavazták a szocialistákat Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés tengeren­túli ügyekkel foglalkozó bizottsága pénteken váratlanul a kormány ja­vaslatával szemben foglalt állást a keletafriikai és egyenlítői-afrikai fran­cia gyarmatok statútuma ügyében. A kormány javaslatával szemben, amely kisebb mértékű belső ügyintézési jog­kört adna e gyarmatoknak, a bizott­ság sokkal tágabbkörű és a gyámsági jogállásból most szabaduló Togo sta­tútumához hasonló jogkört kíván biztosítani. A bizottságban a kommu­nista- és az MRP-képviselők a tenge­rentúli képviselőkkel együtt lesza vaztá'k a szocialistákat, a radikális, a független és a köztársasági szocia­lista tagok tartózkodtak a szavazás' tói. Bér nyilvánvalóan csak manőver­ről van szó a jobboldali részről, hi­szen a tengerentúli francia gyarma­K. P. S. Menőn beszéde r moszkvai televízióban és rádióban Moszkva (MTI) A TASZSZ közli: India népei január 26-án emlékez­nek meg az Indiai Köztársaság ki­kiáltásának évfordulójáról. Ebből az alkalomból K. P. S. Menőn, India moszkvai nagykövete január 25-én beszédet mondott a moszkvai televí­zióban és rádióban. Menőn nagykövet beszéde elején emlékeztetett arra, hogy a Nehru— Bulganyin közös nyilatkozat aláírása óta eltelt 12 hónap alatt lényegesen enyhült a nemzetközi feszültség. Ennek az enyhülésnek a tényezői között említette az SZKP XX. kon­gresszusát, a szovjet leszerelési ja­vaslatokat és a szovjet fegyveres erők csökkentését.- Sajnos — mutatott rá Menőn — nem lehet elmondani, hogy az el­múlt hat hónap is beváltotta az em­beriségnek a tartós békéhez fűzött reménységét. Valójában bizonyos vo­natkozásokban visszalépés történt. Ki gondolhatta a múlt év *júniusá-r ban, hogy Egyiptom agresszió színte­re lesz és hogy Magyarországot ilyen tragédia éri? — Nagy megelégedésünkre szol­gál, — mondotta — hogy a Szovjet­unió, amely úttörő a népgazdasági tervezésben — együtt fog működni velünk második ötéves tervünk siker rés végrehajtásában. A Bhilai kfefoár szati üzem, amely Közép-Indiában épül, ékesszóló példája lesz az indiai­szovjet gazdasági együttműködésnek. Politikai tekintetben — hangsú­lyozta az indiai nagykövet — kormá­nyaink nézetei igen közel állnak egymáshoz olyan fontos kérdések ben, mint a leszerelés, az atomfegy verek és a velük folytatott kisérle tek eltiltása, a katonai tömbök, a gyarmatosító rendszer és a faji meg­különböztetés ártalmassága. Igaz. hogy egy-két kérdésben nem tud­egészen természetes különböző ha gyományokkal rendelkező és külön­böző irányokba fejlődő államokná,. Ezek a véleményeltérések nem vol­tak hatással barátságunk alapjaira. —- Kulturális kapcsolataink — folytatta Menőn — jelentősen kiszé­lesedtek. Az elmúlt évben hivatalos és nemhivatalos küldöttségek láto­gattak el mind Indiából a Szovjet­unióba, mind viszont. Zsukov mar­sall, az egyik legkiválóbb szovjet vendégünk most tartózkodik Indiá­ban és nem kételkedem abban, hogy látogatása mély benyomást gyako­rol, különösen fegyveres erőinkre Mindez előmozdítja India és a Szov­jetunió viszonyának további javulá­sát. — Engedjék meg, hogy beszédem végén kifejezésre juttassam azt a reményemet és meggyőződésemet — mondotta Menőn —, hogy ebben a? évben a Szovjetunió és India barát sága tovább gazdagodik és szilár­dabb lesz, mint bármikor a múltban Éljen a Szovjetunió és India barát­sága! Ahogy nálunk mondják: „Hin- di-ruszi, bhai, bhai!” — fejezte be moszkvai televíziós és rádióbeszédét Menőn. (MTI) tok úgynevezett kerettörvényével szemben éppen itt mutatkozott a leg­nagyobb ellenállás és. jóllehet a nem­zetgyűlés előtt a kérdés más szava­zási eredményt hozhat, francia bel­politikai megfigyelők igen nagy je­lentőséget tulajdonítanak az esetnek. Gaston Dofferre, a tengerentúli te­rületek minisztere, aki Newyorkban Togo ügyének az ENSZ-ben történt tárgyalásán a francia álláspontot képviselte, visszaindult Párizsiba. A Paris Presse szerint a miniszter- elnök váratlanul hazarendelte minisz­terét. Dofferre elutazása előtt tett nyilatkozatában megcáfolta, hogy sürgős haZarendelésről lenne szó. (MTI) tr- °-------­9 prágai televízió műsorából Prága (MTI) A prágai televízió elhatározta, hogy ezentúl eredeti bemutatókat rendez színdarabokról — jeleníti a CTK. —- Az első színdarab, amelyet ilyenfor­mán külön a televízió számára adnak elő, Romain Rolland »El jő majd az idő-« című háborúellenes darabja lesz. A műsortervben szerepel még Ho­ward Fast »Washington tábornok és a boszorkány-«, Goldoni »Todero Brontolon« és Borisz Gorbatov »Egy éjszaka-« című darabja. Az udvariasság köztudomásúlag a japánok nemzeti erénye, de még honfitársai is úgy vélekednek, hogy Chi Kató japán ér­telemben is túl messze ment előzé­kenység terén. Az történt ugyanis, hogy Chi Katót két esztendővel ez­előtt betöréses lopásért tíz évi bör­tönbüntetésre ítélték. Két évet mór ült, amikor kézrekerült a valódi tet­tes. A per újrafelvételénél megkér­dezték Chi Katót, hogy miért vállalta magára a betörést, amikor nem kö­vette el. »Nem akartam, hogy a rendőrség tekintélye csorbát szen­vedjen-« — felelte az udvariasság bajnoka; Ez aztán reklám! Egy szombat délután ritka látvány­nak voltak tanúi áz egyik New Yórk-i földalatti állomáson várakozó utasok. Egy feltűnően csinos fiatal lány bement a telefonfülkébe, s ott a legnagyobb léleknyugalommal vet­kőzni kezdett. A tógranyilt férfisze­mekre rá sem hederítve, egyik ruha­darabját a má6ik után vetette le. A vonatok természetesen majdnem tel­jesen üresen hagyták el a földalatti tunk közös nevezőre jutni, de az pályaudvart, mintha mindenki telie­sen elfeledkezett volna arról, hogy utazási célokkal ment le a föld alá; A fiatal lányon már alig volt valami* Az izgalom a tetőfokára hágott, ami­kor hirtelen hatalmas tábla jelent meg a telefonfülke üvegajtaján. Még a távolálíók számára is jól kivehe­tően a következő szöveg volt olvas­ható rajta: *Ha érdekli a folytatás, menjen el egyik es«' Castle kabárébr,

Next

/
Oldalképek
Tartalom