Észak-Magyarország, 1956. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1956-12-13 / 293. szám
ms«, öecember ESZAKM AGY AKURSißAG „ Forradalmárok “ akik vérfürdőt akarnak Miskolcon Segítsetek bányászok! Már csak négy napra elegendő szenünk van MINDEN BECSÜLETES miskolci őszintén agódik a város sorsáért. Ezekben a napokban érthető is. Mennyi gazdag emlék, mennyi élmény, gyermekkori játszópajtások, az első szerelem édes emléke, barátok, ismerősök, mind megannyi apróbb száll, amely a miskolcit Miskolchoz köti. Miskolci az ország, a világ bármely tájára is kerülhet, szíve mindig vissza húzza. És mégis vannak olyanok, akiknek minden célja elpusztítani a várost. Egyik nap még „csak“ egy oroszkatonát lőttek le, és Oprendek Sándor őrnagyot á köztiszteletben álló volt öntőmunkást gyilkolták le orvul, de a következő nap az emberek százait akarták halomra gyilkoltatni, azt akarták, hogy az édes csacsogó kisgyermekek soha többé ne lássák meg szüleiket, árvák százai bolyongjanak az országban. Egyik nap „csäk“ a Kilátót gyújtották fel, a neves emlékművet, amelyet két világháború megkímélt, de a következő nap már az egész várost akarták lángba és vérbe borítani, elpusztítani békés családi otthonokat, műemlékeket, amelyeket évszázadok megkíméltek. Ezek a sötétlelkű emberek nem miskolciak és nem becsületesek. Ezek az emberek nem ismerik, nem szeretik Miskolcot. Ezeket az embereket semmi sem fűzi a városhoz, a város lakóihoz. Nézzük csak meg azokat a sötét arcú, sötétlelkű embereket, akik gyilkolásra, rombolásra uszítanak, akik becsületesen felvonuló nők szoknyája mögé bújva akarnak gyilkolni ártatlan embereket, akik becsületes embereket akarnak hazafias szólamokkal, hangzatos jelszavakkal a halálba küldeni, mind vad idegen arc. A HÉTFŐI ESEMÉNYEKNÉL a miskolciak igen emlékezetükbe véshettek egy arcot. Nagyhanguan rendelkezett a villanyrendőr környékén leállította a gépkocsikat és rekedtre üvöltözte magát. Ez az ember Valent József. Az októberi események idején szabadult ki a börtönből 3 év és 2 hónapra volt elitélve betöréses lopásért. A rendőrség a zavargás szervezői közül, több Budapestről lejövő szervezőt is elfogott. Ilyen volt Papp Ferenc. A Rákosi időszakban börtönőr főhadnagy volt. Hatalmával visszaélve a börtönbe lecsukott embereket kínózott meg, rabok életét tette elviselhetetlenné. Hogy mennyire kegyetlen ember lehetett jellemző, hogy még a Rákosi időszak alatt is 5 év és 6 hónapra Ítélték el rabok kínzásáért. És ez az ember ott volt a nyomda előtti zavargásoknál a hazafiság, a demokrácia jelszavával uszított embereket. Méltó társa volt a tevékenységben Gulyás János, aki szintén az októberi események idején szabadult a börtönből, valamint Jakab András szintén nem miskolci, de Miskolcra leküldött szervező. A többszörösen büntetett Jakab az októberi események idején szabadult a börtönből, ahová két év és 5 hónapra csukták le lopás miatt. A NYOMDA KÖRÜLI eseményekben és a Tizeshonvéd laktanyánál történő zavargásban sokan láthattak egy 19 éves tűzoltót, aki géppisztollyal a kezében két szintén felfegyverzett társával a tömegbe lövöldözött. Lukovics László Sajóbábony-i tűzoltó, aki állami szolgálatát hagyta ott, hogy részt vegyen a zavargásban. Amint ő maga elmondotta a nyomda hátamögött ismerkedett össze két felfegyverzett ellenforradalmárral. — Látták, hogy belevaló srác vagyok, engem is bevontak a buliba — mondotta a rendőrségen. Ügy szereztek nekik fegyvert, hogy a Béke-téren hárman megtámadták a gyárőrség egyik tagját és fegyveres erőszakkal elvették tőle géppisztolyát. Ez a Lukovics a nyomda előtt — saját bevallása szerint. — több lövést leadott géppisztolyával, majd két eddig ismeretlen ellenforadalmár társával elment a Tizeshonvéd laktanyához. Útközben az egyik ellenforradalmár büszkén dicsekedett neki, hogy a nyomda előtt agyon lőtt egy szovjet katonát. A Tizeshonvéd laktanyánál a zűrzavart kihasználva a hátsó kapun behatoltak és követelték álljon elő a parancsnok a nép nevében akarnak vele beszélni. Amikor Oprendek Sándor őrnagyot megtalálták, ugyan az az ellenforradalmár, aki legyilkolta a szovjet katonát, alattomosan agyonlőte az őrnagyot és eltűnt. Lukovics ezután több lövést leadott géppisztolyával, majd gyorsan az állomásra sietett feltételezhetően azért, hogy a felelőségre vonás elől nyugatra szökjön. A karhatalmi alakulatok azonban letartóztatták és őrizetbe vették. SOROLHATNÁNK még a bűnlajstromot a gyilkolások és rombolások szervezőinek nevét, akik már méltó helyükre kerültek, de úgyhisszük bevezetőként elég ahhoz, hogy minden miskolci lássa, kik a terror cselekmények vezérei. A miskolci eseményekkel főleg a Tizeshonvéd laktanya elleni támadással kapcsolatban kérdéseket tettünk fel Reményi József honvéd ezredesnek. A következőket mondotta: Ezek a Budapestről lejött szervezők — akiknek nyilvánvaló célja, hogy Miskolcon Budapesthez hasonlóan kirobbantsák a fegyveres harcot — azon a címen szervezték a tömegeket a Tizeshonvéd laktanya ellen, hogy ott ÁVH-sok vannak fegyverben. A cél q.z volt, hogy sortüzet provokáljanak ki, hogy legyilkolhassák katonáinkat, fegyverhez jussanak. Mi nem lőttünk a tömegbe, mert tudtuk, hogy ott nagyon sok becsületes ember is van és mi nem akarjuk a megtévesztett ártatlan emberek halálát. Még akkor sem lőttünk, amikor fegyveres ellenforradalmárok agyonlőtték egyik közmegbecsülésben álló őrnagyunkat. Közmegnyugtatásra a sajtó hasábjain jelentem ki, hogy a Tizeshonvéd zászlóalj katonai alakulat. Parancsnoka Zombori alezredes, tagjai hivatásos és tartalékos honvédtisztek, egyszerű kommunisták, népet és hazát igazán szerető pártonkívüliek. Egyetlen volt ÁVH-s nincs köztünk, kikérjük magunknak, hogy ezekkel azonosítsunk'Bennünket. Mi becsületesen akarjuk védeni hazánkat, a nép érdekét, megvédeni a várost a rombolástól, megvédeni a város népét a le- gyilkolástól. Mindenkit a saját érdekében kérünk hajtsa végre a város parancsnokság utasításait. Ne tegye ki magát senki annak, hogy okot adjon a letartóztatásra, mert még ha teljesen ártatlan is, amig ügyét kivizsgáljuk huzomasabb időt vesz igénybe. Nagyon kérünk mindenkit óvakodjon a provokációtól, mert bár türelmesek vagyunk, de lassan a mi türelmünk is elfogy. Amennyiben a provokátorok nemhagyják abba tevékenységüket, fegyveres erővel fogjuk megakadályozni. Erőnk van ahhoz, hogy rendet teremtsünk. Felkérünk mindenkit, minden miskolcit aki szereti a városát, rendet, békét és nyugalmat akar, támogasson bennünket a rend helyre- állításában — fejezte be nyilatkozatát Reményi ezredes. a—a Két beszélgetést folytattunk a szénellátással kapcsolatban. A válaszok szomorúak, lesujtóak voltak. A Borsodi Hőerőmű gépegységei bénán állnak, egyetlen egy dolgozik csak, amelyik tizenöt-húsz megawatt áramot fejleszt. ÖSSZESEN NÉGY NAPRA ELEGENDŐ SZENÜK VAN Ha ez elfogy, elnémul a rádió, elalszik a villany. Ez az egy gépegység már most is képtelen arra, hogy életet vigyen a gyárak és üzemek motorjaiba. A másik beszélgetés arról a súlyos helyzetről szólt, amelyekbe az egészségügyi intézmények kerültek. Nemcsak a megyéről van szó, hanem az országról. A bányáktól távoleső kórházaknak egyáltalán nincsen szenük. Itt már nemcsak az a veszély áll fenn, hogy nem lehet fűteni, de rövidesen nem tudnak majd mosni és főzni. A negyedik negyedévre még október 23-a előtt lekötöttünk 2000 tonna külföldi szenet. Most kizárólag csak ezzel lehet fűteni. Nagyrészé viszont át kell adni a vasútnak, a pékeknek, tehát egyre súlyosabb a helyzet. Égetően szükséges a magyar és elsősorban a borsodi bányák megindulása. Ebben reménykednek Magyarország lakosai. Az iskolákban megszakadt a tanítás és ez is hatalmas kárt jelent. Gyermekeink nem gyarapodnak tudásban, elmaradnak és majd igen sok nehézséget leküzdve tudják csak talán pótolni a mullasztottakat. Segítsetek, bányászok! Teljesen értelmetlen a további sztrájk. A provokátorok csak zavart akarnak kelteni. A hangadókat megkérdezzük, mit akarnak, miért sztrájkoljanak egyes bányák és üzemek. Nem tudnak erre feleletet adni! Gondolkodó ember pedig mindig mindent valami céllal tesz. A CÉLTALAN CSELEKEDET OKTALANSÁG! Miskolc lakosai szerdán reggelre virradóra láthatták, hogy mi az eredménye a provokációknak és mihez vezet mindaz, amit a bujtogatók akarnak. Derék bányászainkhoz fordulunk, a kórházak, iskolák, a családok nevében. Kezdjék meg a termelést, hogy ismét legyen élet. Közeledik a karácsony, a kétnapos karácsony, mert a kormány teljesítette a dolgozók kívánságát és ismét fizetett munkaszüneti nappá nyilvánította ezt az ősi ünnepet. Szeretnénk ezt békességben, villanyfénynél, a rádió hangjainál, meleg szobában eltölteni. Bizonyára ezt szeretnék a bányászok is. Kérjük tehát, segítsenek, adjanak szenet! Elítéljük a gyújtogatókat A Román Népköztársaság megtagadta az ENSZ megfigyelők bebocsátását New York (AFP) — A Román Népköztársaság hivatalosan megtagadta a magyarországi helyzet kivizsgálásával megbízott ENSZ megfigyelők bebocsátását területére. Románia állandó ENSZ megbízottja hétfőn Dag Hammarskjöldhöz intézett levelében kijelentette, hogy az ENSZ megfigyelők elküldése a Magyarországgal szomszédos országokba — össze- egyezhetetlen az ENSZ alapokmányával. A MÁV miskolci igazgatósága dolgozói és munkástanácsa mélyen elítéli az Avasi-kilátő, Miskolc város egyik legszebb műemlékének, illetőleg idegenforgalmi szempontból is egyik legvonzóbb létesítményének bűnös kezek által történt elpusztulását, felg-yúj- tását. A MÁV-nál a munka, — a körülményekhez képest, — eddig is zavartalanul folyt, s továbbra Is az a törekvésünk, hogy a rend és a fegyelem megteremtése mellett a szükséges vasúti forgalmat biztosítsuk. A miskolci MÁV igazgatóság dolgozói és munkástanácsa Energia kell a malmok működtetéséhez! A Borsodmegyei Malomipari Egyesülés munkástanácsától kapott értesülések szerint közöljük, hogy az egyesülés üzemeiben október 23-a óta egy-két órás kieséssel folyamatosan termelnek. A miskolci István-malom dolgozói három műszakban 14 vágón, a putnokiak 24 óra alatt 6 vágón, a miskolci alsóvárosi malomban pedig naponta 4 vágón gabonát őrölnek. Ezek alapján láthatjuk, hogy malmaink október 23-a óta 1827 vágón lisztet őröltek. A Malomipari Egyesülés kenyérlisztből jelentős készlettel rendelkezik. Ez a mennyiség körülbelül 3—4 hétre eleI: g%ndő. A nagymennyiségű tárolt liszt már a további őrlést veszélyezteti. Szükséges tehát, hogy az illetékes szervek haladéktalanul gondoskodjanak az üzletek kinyitásáról, a kenyér és a liszt ellátásáról. Fontos volna, hogy az ország más részeibe is szállítsanak lisztet, ahol ebből a lakos-' ság hiányt szenved. Veszélyezteti az őrlést az energiai hiány is. Ha a malmok leállónak és a sütödék nem tudnak dolgozni, akkor elfogynak a készletek és ha van is liszt, nem lesz kenyér. Mindehhez pedig szén kell, ismét széli és ismét szén! il=E3Si; Egyre többen térnek Eddig csaknem 700 fiatalt telepített haza a zalaegerszegi hazatelepítési központ. Vasárnap is több csoportot indítottak el hazafelé. Az utóbbi napokban lényegesen csökkent az országból távozók és egyre növekszik a viszvissza szatérők száma. Egyetlen napon 36, többségükben fiatal érkezett Zalaeger- szeége. Közülük 24-en Ausztriából tértek vissza és elmondották: nem látják semmi értelmét annak, hogy külföldön éljenek. A Sárga-folyan hatalmas vízieröműve P e g i n g — A kínai sajtó közlése szerint a Sárga-folyamon épülő sanme- ni vízierőművet az eredeti tervvel szemben csaknem kétszeresére növelik. A mesterséges tónak az eredetileg tervezett 2350 négyzetkilométer helyett 3500 négyzetkilométer felülete lesz és 70 000 millió köbméter vizet foglal majd magába. Ez a víztároló harmincszor olyan nagy lesz, mint a Peking melletti kvantingi duzzasztógát, amely jelenleg a legnagyobb Kínában. A san- meni duzasztőgát magassága 120 mér tér lesz és tetején vasutat fognak épfö teni. Felgyújtották és leégett a közismert A vasi kilátó-torony HATALMAS GERENDÁK ropogva, recsegve törtek össze, s aki csak látta Miskolcon az öreg Avas oldalán a félelmetes kilátó-máglyát, az sohasem fogja elfelejteni és százszor teszi fel a kérdést: ki tette, hogyan történhetett? Igen, ki tette, ki volt az az elvetemült, aki megfosztotta a várost a kilátótól. Az első fellobbanó lángok nyomán a tűzoltók azonnal a helyszínre siettek. Két fecskendő ontotta hatalmas sugarakban a vizet, a tűz azonban megállíthatatlan volt, mert a Kilátó falait felgyűjtás előtt benzinnel locsolták le. A tűz után a rendőrség is a helyszínre sietett, s megindította a nyomozást. A gyújtogatok kilétével kapcsolatosan eddig közelebbit nem sikerült megtudni, mindössze annyit, hogy a tűzeset kezdete után rövid idővel egy ötfőnyi fegyveres csoport igazoltatta a járókelőket és a gépkocsikat a mindszenti templomnál. A csoport tagjai 18—20 éves fiatalemberek, civilben voltak, s nemzetiszínű karszalagot viseltek. Mint kiderült, egyetlen fegyveres testülethez sem tartoztak. Minden valószínűség szerint ők rendezték ezt a borzalmas, mindenki számára fájó máglya-tüzet. HUSZADMAGAMMAL állok itt az Avas szálló előtt. Nők, férfiak: fiatalok, öregek vegyesen. Jó kilátás nyílik innen az Avas irányába, a lassan oszladozó ködtől most már egészen jól látszik a kilátó kormos, füstös csonka maradványa. Megdöbbentő látvány. Szótlanul, komor gondolatokkal figyeljük a megmaradt csigalépcsőt és a gerendákat, amelyek tartják. „Kik tehették, s miért tették ?“ Ezek a gondolatok kavarognak agyunkban. Kinek ártott, kinek volt útjába az a torony, amely gyermekkorunktól fogva kedvelt kiránduló helyünk volt? Ha az Avasra mentünk, itt álltunk meg mindannyian, ennek hűvösében telepedtünk le még a nyáron is az uzsonnát elfogyasztani, s rá egy üveg világos sört inni. Minden miskolcit, de a legtöbb vidéki embert is kedves emlék köti e helyhez, kötötte, s köti ma is a leégett csonka toronyhoz. Bevéstük nevünket a gerendákba, odavésted a szívet és kedvesed nevét Te is. Kedves Olvasó, s évek múltán bármikor is, ha erre jártunk, megnéztük: ott van-e még a monogramm? Kijavítottuk, ha elfakította az idő és elidőztünk egy percre az emlékek közt. S most mindez elmúlt, leégett. De az emlékek megmaradtak, csak fájóbbak lettek. SOKÁIG ÁLLUNK még így némán, saját gőndolatáiríkafc figyelte. Aztán egy fiatalasszony töri meg a csendet: — Tegnap este, amikor a lövések eldördültek, gyorsan bespalettáztuk az ablakokat, mert féltünk, hogy egy eltévedt golyó kárt tesz a szobában. Aztán, amikor csend lett, az előszobába mentem valamiért. Vörösen fénylő világosság fogadott, pedig nem égett a villany a folyosón. Megijedtem, s férjemnek kiáltottam. Kirohantunk a teraszra, s ekkor pillantottuk meg a szörnyű látványt: a lángokban álló tornyot, őszintén megvallva: mi arra gondoltunk, hogy ágyulövedék érte, mivel azelőtt nemrégen ágyulövést hallottunk, de a szomszédok megcáfoltak. Azt mondták, lehetetlen, mert a nyomda előtt álló harckocsi a házaktól nem tudott az Avas irányába lőni. Ezt csak emberek tehették, hogy rémületben tartsák a város lakóit. Később aztán be is mondta a miskolci rádió, hogy mi történt. De én egész éjszaka a tűzzel álmodtam, annyira megijedtem. — Máglyára kellene tenni valamennyit, — így egy öreg asszony, aki máris ítélkezik a bűnösök felett, — szakadt volna rájuk inkább az egész torony, hogy égtek volna belé, ha ilyet tettek! Nem vet ellent az ítéletnek senki, bólogatnak az emberek. Pedig szörnyű ítélet, de állítom: akkor sem úsznák meg élve a tettesek, ha most annak a felbőszült kis csoportnak a keze közé kerülnének. És szinte kutató szemmel nézünk körül, nem-e sápad el valaki köztünk, nincs-e itt a tettes? De némán, haragosan áll mindenki, s még sa. sem mer mozdulni, akinek pedig sürgős dolga volna. — NEM IS MISKOLCI tette ezt! — mondja most valaki. — Nem hiszem, hogy lett volna szíve hozzá, hiszen úgy hozzánk nőtt már ez a torony, mintha a saját bútordarabunk lett volna. írócsoportunk is ennek nevét választotta újságja címének. — Ne tessék elkeseredni, — válaszol egy fiatal munkásférfi, — meg fogP juk csinálni. Helyrehozzuk. Szebbet csinálunk, mint volt. Hozzáfogunk rögtön, mihelyst csendesül a helyzet. Csak nem tűrhetjük a szégyent, mit mások a fejünkre hoztak, hogy ott álljon az a leégett csonka torony. Kijavítjuk, ha kell, én magam szervezem meg a munkát. Építőipari munkás vagyok. Biztos vagyok benne, ha látják majd, hogy építjük, mások is jönnek segíteni. — Ügy van! — ígérjük szinte valamennyién kórusban. ÉS A TETTESEK is előkerülnek majd. Minden bizonnyal elnyerik méltó büntetésüket. -i _. $
