Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-23 / 250. szám

Kedd, 1936. október S3.

ÉSZAKMAGYARORSZÁG

Az országgyűlés legközelebbi ülésén 16 kérdésben interpellálnak a Borsod megyei képviselők

még semmi intézkedés sem történt. Megkérdeztük a Minisztertanácsot arról is, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni a nagymértékű kaira p- j ó és protekció ellen? Az országban ugyanis komoly hiányosságok vannak egyes építőanyagok és a lakások elosztása terén. Sok esetben nem az érdek, hanem a barátság, a jószomszédság dönt elosztásuknál. Javasolta: intézzenek kérdést a kormányhoz, hogyan és mikor kívánja megoldani a törvénytelenül elítélt dolgozók anyagi rehabilitálását, valamint mit akarnak tenni a vidéki értelmiségi dolgozók anyagi helyzetének megjavítására.

A javaslatokhoz számos képviselő, több volt koalíciós párt tisztség- viselője szólt hozzá. Egy-egy kérdésben szenvedélyes vita alakult ki. Grubics István, a szerencsiek képviselője a pedagógusok nehéz helyzetét vázolta. Kérte, interpelláljanak abban az ügyben is, hogy miért nem kapnak a falusi tanítók étkezési hozzájárulást. Megemlítette: 25.000 olyan fiatal pedagógus van az országban, akik nem vezetnek*háztartást s fizetésük arányában a napi étkezés igen sokba kerül. Zsofinyecz Mihály miniszterhelyettes, a Csepel Vas- és Fémművek igazgatója az ózdi dolgozók javaslatát tolmácsolta.

— Választóim azzal bíztak meg: kérdezzem meg a város- és községgazdálkodási minisztert, hogy az 1952-ben törvénytelenül államosított házakat, mikor adják vissza tulajdonosaiknak?

Kurek József, a kázsmárki Alkotmány Tsz elnöke ' javasolta: inter' pelláljanak a borsodi képviselők abban a kérdésben is, hogy mikor és hogyan kívánják megszüntetni a kötelező kenyérgabonavetés területet. Példaként felhozta: az idén hat holdon cukorrépa után vetettek búzát s 19 mázsás terményt takarítottak be. Ugyanakkor 15 holdon a kötelező vetésterület miatt búza után búza került a földbe, s az holdankint csak 8 mázsával fizetett. Feltette a kérdést, hogy melyik termesztés gazdaságosabb? Ezután Rónai Sándor, a Politikai Bizottság póttagj az országgyűlés elnöke, Borsod megye képviselője bejelentette, hogy ebben az évben még decemberben összehívják az országgyűlést, amely az új begyűjtési törvényt tárgyalja.

Az ülésen — amelyen megjelent Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, a Hazafias Népfront főtitkára, Borsod megye képviselője is — még számos hozzászólás hangzott el.

Hozzászólás az építőipar vitájához

Figyelem az Északmagyar orszá g hasábjain folyamatosan megjelenő hozzászólásokat az építőipar helyze léről, működéséről, hibáiról, s ezek kiegészítéseképpen felhívom a figyel mét az építőipari vállalatok hamupipőkéire, a tatarozó vállalatokra.

Az építőipari vállalatok lehetőségei anyageliátottság, munkaerő gépesítés, valamint a verseny tekintetében messzire, előhaladottabb a tatarozó vállalatok lehetőségeinél. Mégis mikor az új ötéves tervben a lakás- és kommun iá us létesítmények megvalósításáról beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tatarozó vállalatok munkáját, eredményeit sem.

Igaz, hogy a tatarozó vállalatok a megye területén szétszórtan, túlnyomó többségben falvakon, tanyákon, vasúti közlekedéstől

távoleső helyen építenek, de építenek.

Iskolákat, orvosi rendelőket, romos, düledező építményekből felújított lakásokat. S amit építenek igazán a kezeik nyomán épül, mivel gépesített munkáról majdnem szó sincs. Alig egy-két létesítménynél lehet alkalmazni betonkeverőgépet, vagy felvonót, túlnyomó többségben kézzel keverve dolgozzák be a betont, a habarcsot úgy, amint azt a kőművesmunka hőskorában végezték, mikor tofonydaruk, földmegmunkálógépek, felvonók, szállítószalagok, habarcs-- és betankeverőgépek, vakolópisztolyok rpég nem voltak.

Munkaerő tekintetében is nagy az elmaradás az ÉM vállalatokkal szemben'. A dolgozók szívesebben ménnek áz ÉM vállalatokhoz, ahol nagy munkáknál, egy helyen, a szociális követelmények betartása mellett dolgozhatnak, nem úgy. mint a tatarozó vállalatoknál, ahol távoli tanyákon, falvak szélén, felvonulási lakóépületek, üzemi konyhák hiányában lagjob esetben falusi bérelt helyiségekben lakva, hidegkoszton, sokszor a legelemibb kultúrigenyek kielégítése nélkül kell doígozniok. És bérezésük is rosszabb, tekintve, hogy a tatarozó vállalatok a II. területi bérosztályba tartoznak.

A . tatarozó vállalatok anyagellátottsága is igen nehéz. AzÉM anyag- ellátás mostoha gyermekként kezeli a megyei vállalatokat, anyagigényléseiket vagy elutasítja, vagy pedig fedezését úgy ütemezi, hogy csak igen kevés jut számukra. A vállalatok kénytelenek sokkal magasabb beszerzési egységáron Tüzép-vásárlá- sokat igény bevenni, ami a munkát vcsztességessé teszi, hiszen nem áll módjukban az országos építőipari nócraaá raknál magasabb egységárakat érvényesíteni.

És mind e nehézségek ellenére a tatarozó megyei vállalatok termelnek, építenek, résztvesznek a nagy terv teljesítésében. Annak ellenére, hogy a fent felsorolt nehézségeken felül a szakipari (festő, bádogos, villany-, vizvezetókszer elési) munkákat szakipari részleg hiányában kénytelenek más vállalattal végeztetni, kénytelenek a másik vállalat által megszabott befejezési határidők miatt az építtetőiekéi szemben a késedelmet vállalni — s mégis

teljesítik a megszabott tervet.

■ Példának említem vállalatomat, amely ebben az évben 114 létesílközül 8 darab egy- és kéttantermes iskolát épített, illetve öt új iskolát adott már át, három iskolát felújított, egy új iskola és egy új óvoda most áll befejezés előtt. Három iskola átalakítás és két iskola felújítás folyamiban van, amelyekben kb. 15 tanterem készül majd el. Épített egy 12 lakásos és egy 6 lakásos új bérházat, 3 orvosi rendelőt és állatorvosi lakásokat. Mádon üzemi fürdőt adott át a dolgozóknak, a szerencsi és sátoraljaújhelyi fürdőt pedig felújította. A miskolci Kossuth - mozi, az Arany Csillag étterem, a Népbüfé szintén a tatarozó vállalat dolgozóinak jó munkáját bizonyítja, sok más — itt meg nem nevezhető igen fontos létesítmény mellett. Sa- j őszem tpéteren szép üzletházat adott át a napokban a kereskedelemnek.

A vállalat a megye területén ebben az évben 36 lakóépületet tatarozott, amelyekben kib. 130 lakás van. Ez azt jelenti, hogy 130 dolgozó - családjának nyújtott otthont, egészséges, lakást olvan épületekben, amelyekben ezelőtt emberhez nem méltó körülmények között éltek, vagy pedig egyáltalában senki sem lakhatott, az, épület romos volta miatt.

És mindezeket évi 15 milliós előirányzott tervén belül végezte, — ismétlem anyagbeszerzési, munkásellátottsági és szállítási nehézségek ellenére!

Felteszem a kérdést: mit végezhetne az ilyen vállalat akkor, ha

rendes anyagbeszerzési lehetősége, gépesítése lenne? Mérlegelni kellene, hogy a második ötéves terv keretén belül elvégzésére váró építési és felújítási munkáknál a tatarozó vállalatokra eső megvalósításokhoz nem kellene-e a jó anyagellátottságot megadni, levenni a gondot róluk e tekintetben, hogy ne kelljen a Tü- zépre, drága vásárlásokra, kölcsönkérésekre szorulni, ha építeni akarnak. Ne kelljen 3 darab vasbeton gerendát Mezőkeresztesen kölcsönkérve Hemádszurdokra autóval szállítani, ami kirívóan mutatja, hogy

ilyen körülmények között a vállalat csak ráfizetéssel építhet.

A versenyszellem kialakítására az ÉM vállalatok — mint nagy vállalatok — a körzetükbe került tatarozó dolgozókat hívják ki versenyre, támogassák tanácsaikkal, adják át nekik tapasztalataikat. Ismerve dolgozóinkat, állítom, hogy ha komoly és igazi szocialista szellemű támogatást kapnak, a versenyt elfogadják és ezzel a termelékenységét növelve, ezúton is elérjük a célt, hogy sok-sok meleg családi otthon, iskola, kórház, orvosi rendelő épüljön fel, illetve álljon újjávarázsolva dolgozóink rendelkezésére megyénk egész területén.

BEOKA LAJOS Borsodmegyei Tatarozó Vállalat műszaki osztályvezetője

y;

\

Szovjet küldöttek utaztak az Fgyesült Államokba, hogy tanulmányozzák a választási kampányt

Moszkva (TASZSZ) Az Egyesült Államok felkérte a szovjet kormányt, hogy két vagy

Miért hagyják tönkremenni a miskolci István-malom 400 vagonos raktárát?

Borsod megye legnagyobb és legkorszerűbb malma Miskolcon üzemel. A napi 15 vagon terményt feldolgozó Tstván-malom egyik igen fontos része a magtár, ahol a beérkező gabonát tárolják. A 22 méter magas, vasbetonból készült ter- ményraktárat 1927-ben építették és külső homlokzatát 4 centiméter vastag parafalemezzel burkolták be. Erre azért volt szükség, hogy a magtár belső térségében a hőváltozást megakadályozzák, s ezzel biztosítsák a mag romlásmentes tárolását. A parafaburkolatot — hogy megóvják az időjárás viszontagságaitól — viharálló vakolattal vonták be.

A csaknem 30 éves magtár külső homlokzati vakolata az évek során, különösen a háború idején megrepedezett, hullani kezdett. Félő volt, hogy é szinte pótolhatatlan parafaburkolat tönkremegy, elkorhad. Ezért elhatározták, hogy a több, mint 600 ezer forint értékű épületet megóvják a pusztulástól és mielőbb ta- taroztatják.

Azóta jó pár esztendő telt el, — de az igen fontos munka elvég- még nem találtak kivitelezőt.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársa megkérdezte Kiss József igazgatót, a Borsodmegyei Malomipari Egyesülés vezetőjét, hogy milyen intézkedések történtek a tatarozás mielőbbi megkezdésére.

— öt esztendővel ezelőtt — mondotta Kiss József igazgató — az illetékes minisztérium 80 ezer forintos hitelt engedélyezett a 400 vagon

ményt épített, illetve épített át. Ezek termény befogadására alkalmas épület rendbehozatalára. Mivel nagy összegről volt szó, a munka elvégzésével csak állami építőipari vállalatot bízhattunk meg. Először a Borsod megyei tanács tatarozó vállalatát kértük fel a kivitelezésre. Sajnos, nem vállalták. Múltak a hónapok és a minisztérium, valamint a különböző építőipari vállalatok felé egyre több levelet küldtünk — segítségüket kérve. A válaszok szinte egyformák voltak:

«■Nem tudunk felkészülni ilyen nagy épület vakolására, kapacitás hiányában a munkát nincs módunkban vállalni: nincs megfelelő állványzatunk.. stb., stb. 1955-ben kértük a Begyűjtési Minisztériumot, hogy kössön tárcaközi szerződésit a munka elvégzésére és jelöljék ki a kivitelező vállalatot. Ez sem sikerült.

Közben az épület külső része tovább pusztult és rendbehozatalára ebben az évben már 150 ezer forintot kellett előirányozni.

A nyári hónapokban, amikor a különböző szervekkel és vállalatokkal folytatott levelezésünk már két dossziét megtöltött, elhatároztuk, hogy személyesen próbálunk szerencsét. A gyárkéményépítő vállalat diósgyőri kirendeltsége kérésünkre azt válaszolta, hogy a kivitelezést nem vállalhatja, de tud adni jó szakembereket, — akik napi 8 órai munka után — dolgozhatnak az épületen. Mások állványhiányra pa-* naszkodtak, vagy keveselték a 150 ezer forintot. így nem sikerült még a mai napig sem olyan állami építőipari .vállalatot találni, amely ezért a pénzért elvállalta volna a magtár rendbehozását.

Rövidesen beköszöntőnek az esős, hideg hónapok és félő, hogy a raktározott termény megromlik. Ezért az István-malom és az egyesülés dolgozóinak nevében kérem az Építésügyi Minisztériumot,

személy szerint Szíj jártó miniszter elvtársat, hogy

öt évi huzavona után jelöljön ki egy olygn állami vállalatot, amely a munkát haladéktalanul megkezdi t

— fejezte be nyilatkozatát Kiss József igazgató.

három megbízottat küldjön az Egye* sült Államokba ez ezidőszerint ott folyó választási kampány tanulmányozására.

' A szovjet kormány elfogadta az amerikai kormánynak ezt a meghívását és hajlandónak mutatkozott arra. hogy a Legfelső Tanács új tagjainak megválasztása idejére. meghívja az Egyesült Államok képviselőit a Szovjetunióba.

A két ország között létrejött megállapodás értelmében október 21-án Moszkvából az Egyesült Államokba utaztak a Szovjetunió képviselői. A csoport a következő személyekből áll: L. N. Szolovjov, a Legfelső Tanács küldött tagja, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsánál elnökhelyettese, V. L. Kudrjavcev újságíró, az Izvesztyija szerkesztőségi kollégiumának tagja és I. M.. Rubinstein, a gazdasági tudományok doktora, a Tudományos Akadémia I Intézetének képviselője. (MTI)

Jleodczöink iv/úk

RÚD ABÁN YA község bányászai, Betonútépítő és Magasépítő Vállalat dolgozóinak nevében fordulunk kérésünkkel a Vendéglátóipari Vállalat vezetőségéhez. Községünkben nincsen vendéglő, s ha munka, után egv-egy pohárka borral, sörrel szeretnénk felfrissülni, vagy esténként családunkkal .szórakozni, a legközelebbi vendéglőig bizony jónéhány kilométert ^gyalogolhatunk. Igaz, nyáron volt kerthelyíségünk, de ez a mostani hideg időben már nem felel meg a vendéglátás követelményeinek. örülnénk, ha a Vendéglátóipari Vállalat vezet "-'égé téli szórakozásunkról is gpndosKodna.

47 rudabányai dolgozó.

A földmüvesszövetkeze- TEK Miskolci Járási Központja elhatározta. hogy a termelőszövetkezeti dolgozók jobb áruellátása érdekében zárszámadási vásárokat rendez. A vásározói részleg felkeresi a termelőszövetkezeteket és helyben látja el a dolgozókat jóminőségű, bő választékú áruval. Az elmúlt ' évbén kísérletképpen már rendeztünk ilyen vásárokat Bocs és Kesznyétén községekben, ebben az évben azonban a megye egész területén akarjuk. a helyszíni vásárokat megrendezni.

Marton Jenöné

„Óva int/tik... cAmerikát !”

Sokán ismerik az anekdotát a vidéki lapocskáról, amely az , első világháború kitörését megelőző napokban, fenyegetően emigyen kezdte cikkét: »Óva intjük Angliát!...« ,

A lapokat olvasva valószínűleg sokaknak eszébe jutott nemrégiben ez az eset De ezúttal senkinek sem volt kedve derülni rajta. Egy vidéki lapocska baklövését el lehet mosollyal intézni; a magyar külügyminisztérium ehhez hasonló melléfogását nem. ÁZ-iLSZCiencsej hogy a.szahOJL- gondolat jogán ilyen ügybe is beleszólhatunk.^

WegmvTeÜlc'dr egyszerű emberek véleményét^— aminthogy kötelességük megszívlelni, Tálán meg jovatélietik a történteket.

Röviden — a lapok jelentései alapján — összefoglalva a következőkről van szó:

Földünk egyik vezető hatalma, az Egyesült Államok népe elnök- í választásra készül. Ez alkalommal az amerikai kormánykörök — az örvendetesen enyhülő nemzetközi légkör serkentő hatására — javasolták több államnak, közte hazánknak is, hogy küldjön megfigyelőket az este ményre, tanuImányozzá választási rendszerii,k-gt. Habár a jegyzékben, amelyet ez ügyben a kormányhoz intézték talán nem volt róla szóy a meghívás elfogadása a kölcsönösség alapján azzal a magátólértetödö kötelezettséggel jár, hogy ugymÚSU. az^amerikoialenah- is lehetővé Jteszik útválasztás Mnl,yn‘^^---^nimÁnuazá»áá.- A* egyszerű emberek több- ségénélcáz az érzése, hogy ilyen korrekt, előzékeny meghívást visszautaj*hfitPtipn mert sértő udvariatlanság lenne, — ezenkívül oktailan is. mert gyanúsításra adna módot: dMritM^a^hílTÁU..knrpledést — tudz^ Ván, hogy választási rendszerünk nem bírja el az esetleges kritikát- Mint hogy egyiket sem akarjuk, bizakodna vártuk kotúiányunk válaszát s egyetlen pillanatig nem kételkedtünk abban, hogy az beleegyező lesz.

Egy ideig semmi sem történt, aztán a Magyar Távirati Iroda közölte, hogy a csehszlovák kormány visszautasította a javaslatot.

Továbbra is bizakodtunk, hiszen a csehszlovák álláspont nem kötelez bennünket. Azon sem csodálkoztunk, hogy válaszunk késik, elvégre az állam és a párt vezetői Belgrádban tárgyalnak, hazaérkezésük után majd az országgyűléssel és a Népfronttal alaposan megfontolják a meghívást s abban nemzeti érdekeink figyelembevételével foglalnak állást. Hideg zuhanyként hatott ami ezekután történt. Múlt hét végén a külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy visszautasítottuk az amerikai javaslatot, mert — ez az indokolás: — az elnökválasztást kizárólag az amerikai nép belügyének tekintjük, s abba nem óhajtunk beleavatkozni.

Igazán nem tudja az ember, mit gondoljon erről az — enyhén szólva — furcsa álláspontról.

A legelső kérdés ami felmerül: van-e Joga a külfJqyminisztériumz ^_az-orszá^űJáti.iudUL..nélküL£b-betiügyben .Mn- teni?~Szerintünk nincs ioaa! A magyar nép nem ezt a választ várta és különösen bosszantónak tartja a suta indokolást. Nem gondolkodnak külügyeink vezetői? Ha már mm törődnek azzal, mit jelent a barátságos gesztus visszautasítása jelenlegi gazdasági nehézségeink közepette,

\fnmiicnr upy/inii/ty mint a jugoszlávok mi is szívesen vennénk igénybe Y gmpriJtni icnlnsnijf — legalább ne' csorbítsák ügyetlenségükkeJTa magyar ^ r\állam tekintélyétI

v——Lúrrr^'irrjék majd a nyugati újságok, — Magyarország figyelmezteti az Egyesült Államokat szuverénitásának gondosabb őrzésére, s milyen szerencse, hiszen egyébként még elprédálná függetlenségét.

Érdekes, hogy a szovjet kormánynak nem voltak aggályai, elfogadta a szívélyes meghívást. _

Van azonban az éremnek másik oldala is. Ügy látszik akadnak, akik azt hiszik, hogy csakugyan jobb lesz távoltartani választásainktól az idegeneket, mert... Tévednek! A mi hazánkban nemj,&&z.m£ß&ßll:~ szer olyan választás, minj üMilyent..2RaJcasi.. zattdezeItt ícljhataTrngpalc KéSíuI már 'az új választójogi törvény, amely lehetővé teszi, hogy a magyar nép végre saját m^v dönthessej^jsajjlázól. És nem félüiík: a népidemokráciára szavázT MegmilTafJa: — rágalom volt, amit éveken át el akartak hitetni: hogy a szocializmus felépítésének egyetlen biztosítéka Magyarországon Rákosi Mátyás személye.

A magyar nép a külügyminisztérium sajnálatos meggondolatlanságának jóvátételét várja. -^őzékamségpri

és viszonzásképpen szívesén látja annakidején képviselőig Ügy érzi, hogy e^€TüJm^Tk~saSáf' érdekeit,'"az elmúlt Sötét években olyan fájdalmasan meglazult amerikai—magyar barátság fejlesztését ápolja. hanem egyben szolgálatot tesz a békének is. (Zsitvay)

A Hazafias Népfront borsodmegyei bizottságának képviselő csoportja hétfőn' délután nyilvános ülést tartott. Ezen a megbeszélésen — amelyen resztvettek a volt koalíciós pármegvitatták, hogy milyen kérdésekben interpelláljanak az országgyűlés legközelebbi ülésén.

Tok Miklós, a Hazafias Népfront borsodmegyei bizottságának. elnöke felhívta a megjelentek figyelmét, hogy ne csak szavakban, álljanak..-a magyar megújhodás élére, hanem tétfekkeT"bizonyítsák be hazafiságjj.- ki§£ " T"

Ezután Földvári Rudolf a Központi Vezetőség tagja, Borsod megye képviselője ismertette a képvi&e besöpört vezetőségének állásfoglalását. Kérte: at országgyűlés legközelebbi ülésén ne apró ügyekben, hanem az egész megyét, az egész országot érintő kérdésékben iimterpeHáljanak. Elmondotta, hogy 16 kérdésre várnak választ a miniszterektől. így többek között arra, hogy mit tett a Minisztertanács annak érdekében, hogy Borsod megye szociális, kulturális, lakás- és kommunális helyzetén mielőbb javítson? Ebben a kérdésben már egyszer interpelláltak. Hegedűs András a Minisztertanács elnöke helyeselte is a kritikát, — de azóta