Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-23 / 250. szám

4 CSZA&MAOYA&OftSAAG Kedd, 1958, október + 4 • Ot senki sem rehabilitálja Már hó-napok óta járja Bodolai Ist­ván a különböző szerveket. Azok kö­zé tartozik, akiknek életét megkese­rítette az önkény, az embertelenség. Hiába ment azonban eddig a városi pártbizottsághoz, a Szakszervezetek Megyei Tanácsához, az üzemhez. Panaszát ugyan mindenütt -feljegy­zik, megígérik, hogy oimosolják sé­relmét, de semmit nem tesznek. Azért indult meg ellene a hajsza, mert 1952-ben a békekölcsön jegy­zésnél Bodolai István ellent meri mondani egyes vakbuzgó pártvezeiö- nek, szakszervezeti aktívának. A b é kelcölcsönj e gyzé s f e Ihívás á ba n Bodolai István félreérthetetlenül azt olvasta, hogy mindenki tehetsége szerint járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, annyi békekölcsönt jegyezzen, amennyit tud. 1360 forint volt akkor az átlagkeresete, ebből 150—160 forintot levontak, tehát 1210 forint volt tényleges havi jö­vedelme. Az első hívó szóra jelent­kezett: 800 forintot ajánlott fel. — Kevés — mondták a pártszer­vezet vezetői. — Teljes fizetését kell lejegyezni, mert a gyár üzemei kö­zött verseny folyik a „békekölcsön­terv“ túlteljesítéséért, s a vasöntö­de első akar lenni. Háromszoi', négyszer behivatták tíz irodába Bodolai Istvánt, hogy havi fizetését jegyezze le. Mindany- ilyiszor elmondotta az érveket — 7.5 százalékos rokkant vagyok, otthon vágy kicsiny gyermekem van, aki­ket még a teljes havi jövedelmemből is nehezen tudok eltartani. Fazekas András, az üzemi párt- szervezet titkára rákiáltott: — Sze­gyei je magát! Miénk az ország, miénk a gyár s maga egyszerűen megtagadja a békekölcsönjegyzést. Hogy gondolja, talán az imperialis­tákhoz fogunk segítségért fordulni? Bodolai Istvánt nem győzték meg c. brossura ízű érvek. Az üzemvezetőség is hajthatatlan volt. — Ka majd megpuhítjuk mi Boti&lait — gondolták magukban és a gyári rendészettől kihívtak két nyomozót.. Azok is durván beszéltek vele. Hiába — érveiket Bodolai Ist­ván, nem fogadta el. Szerencsétlen­ségére. Rajkó Pál üzemvezető kije­lentette: — Vegye tudomásul de van számoltatva! Másnap reggel kezébe nyomták a papirfecnit, amelyre ezt írták rá: — „20648-as munkaszámú Bodolai István vasöntödéi darus lö­szére mint meg nem felelő munka­erő leszámolási jegyzékét kiállítani szíveskedjékNem átallották az üzem egyik legjobb darusát mag nem felölő munkaerőnek kihallani, ország-világ szégyenévé tenni! Talán ez volt legnagyobb keserű­sége életében. A tél küszöbén állt és munka nélkül volt. kegyetlenül az utcára dobták. Végre elhelyezkedhetett, a hejőcsa- bai cementgyárba- ment lakatosnak. Félig béna karjába minden órában belesajgott a fájdalom a nehéz re- szelők. kalapácsok alatt. Be ez még semmi. Fizetett szabadságot akart kivenni, s csak 12 napot kapott. A diósgyőri vasöntöde jóvoltából 1933- tól megsemmisítették munkaviszo­nyát. Éveken keresztül hiába dolgo­zott, mórt csak 1952-től számít mun­kaviszonya. Ez hátrányos a nyugdíj szempontjából is. 1956. júliusáig hiába kérte pana­sza orvoslását, nem intézkedtek. A júliusi határozat adott bátorságot neki, hogy újra elinduljon igizságot keresni. Augusztus 23-án Dues György elvár s. a hejőcsabai ce­mentgyár párttitkára a városi párt­bizottsággal együtt levelet írt a Le­nin Kohászati Művek vasöntödéié­nek s kérte, hogy az üzem vezeted nyilatkozzanak, mit vétett Bodolai István, s ők mit vétettek ellene? Vá­lasz nem érkezett. Bodolai elvtárs felkereste Nádasi Mihályt, a diósgyő­ri vasöntöde főművezetőjét, aki amel­lett, hogy nem a legudvariasabban beszélt vele — elutasította. Még augusztus hónapban beleszólt az ügybe a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. Az ott dolgozó elvtár-, sók is megígérték, hogy rövidesen elintézik Bodolai István ügyét, orvo­solják sérelmét. Nem intézték el. A körforgás tovább folytatódott. Bodolai István hiába megy a partbi­zottsághoz, a Lenin Kohászati Mü­vekhez, a szakszervezethez. senki sem intézkedik Látszólag kis ügy Bodolai Istváné. Elintézni sem nehéz, csak a diósgyő­ri vasöntödében még nem nagyon érezteti hatását a júliusi határozat: a vezetők nem ismerik el, hogy hi­bát követtek el azzal, hogy Bodolai Istvánt jogtalanul az utcára tették. Vajon meddig tart még Diósgyőrben az 1952-cs állapot, mikor fogják végre belátni, hogy az emberről vd>ó gondoskodás, az egyszerű dolgozók panaszainak orvoslása, minden veze­tőnek kötelessége? Az önbírálat most már kevés, sokkal többre van szükség — cselekvésre, Bodolai Ist­ván ügyének azonnali elintézésére! PÁSZTORY ALAJOS Ma este lesz Szabó Lőrinc szerzői estje Miskolcon Szabó Lőrinc, Miskolc szülöttje az egyik legnevesebb élő magyar költő, ma, kedden este 7 órakor az SZMT székházában (Miskolc, Kos- suth-u. 11) szerzői estet tart. A költő maga is részt vesz a, szerzői, esten s felolvas verseiből. Beveze­tőt mond. Illyés Gyula. Közremű­ködnek: Gáborjául Klára, Horváth Gyula, Nagy Attila, Pekker Zsuzsa és Szűcs Ilonka. Az irodalom, a versmondás művészetének sokezer miskolci barátja szeretettel üdvözli szülővárosában Szabó Lőrincet. üiSZ-litkárok találkozója A DISZ Miskolc városi végrehajtó- bizottsága október 20-án a selyem- réti Párt-oktatás Házában találkozót rendezett a miskolci DISZ-titkárok számára. Németh László, a járási párt-végi'ohaj tóbizottság titkára meg­nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a DlSZ-titk-árak túlnyomó része jó munkát végzett az ifjúság kulturá­lis és politikai nevelésében. A tizen­egy év alatt elkövetett súlyos hibák és bűnök azonban az ifjúsági veze­tőket sem hagyták érintetlenül. A rosszul értelmezett párt-irányítás sok­szor gátolta a DlSZ-bizottságok. szervezetek tevékenységét. A titká­rok munkáját erősen hátráltatta, hogy az állami és pártvezető-k köz­vetlenül beleszólhattak és bele is szóltak az ifjúság belső ügyedbe, ki voltak szolgáltatva a gazdasági funk­cionáriusok hangulatának, helytelen i n t é zk edéso iné k. Ezután még nagyobb feladat hárul a DlSZ-titkárokra az ifjúság anyagi érdekeinek védelmében, erkölcsi megbecsülésében. Joguk és köteles ségük a fiatalok érdekképviselete. A DISZ Miskolc városi bizottsága a jövőben még fokozottabban kívánja védelmezni azokat a titkárokat, akik az ifjúság érdekei mellett való bá­tor kiállásukért üldöztetést szenved­nek. Mer-t sajnos, van ilyenre is pél­da. Némejh .elvtárs ..köszönetét mon­dott az asszanytitkároknak és a csa­ládos férfiaknak, akik többszöri, munkát végeztek, mert családi köte­lezet tsegeik • me Illett az ifjúság ügyeivel is törődtek. A kiváló munkát végzett titkárok megjut almazása után kezdetét vet te a vacsora, majd a két óráig tartó táncmulatság. A kommunista erkölcs egyes elméleti kérdései v. A gyakorlati magatartásban, az erkölcsi szabályok önkéntes bátorításában érvényesülő erkölcsi érzék és nézetek, s a megszokásból, a hagyományokból, kényszerítő szügségórzet'ből fakadó ilyen és nem amolyan magatartás jellem­vonássá válik az emberben. »Köte­lességtudó embernek« mondjuk, aki, ha kötelessége teljesítéséről van szó, nem ingadozik magatartása megválasztásánál. Ezzel jellemezzük azt a fontos jellembeli tulajdonsá­gát, hogy híven szolgálja a társa­dalmi érdekeket. Az erkölcsi sza­bályok jellembeli tulajdonságokká válása . természetesen korántsem spontán folyamat. Ez a folyamat a gyakorlattal, az élettel, a jellemhi­bák, rossz szokások és erkölcsök stb. kigyomlálásával szorosan ösz- szefüggő állandó nevelőmunkát igé­nyel. Régi igazság, hogy jó csak úgy születhet, ha harcolunk a rossz ellen: az erkölcsösség (»erény«) sem- miesetre sem valami középút a jó és a rossz között. A szovjet erkölcs nagyrabecsüli az olyan emberi jellemvonásokat, mint a munkaszerepet, a fegyelme­zettség, az igazságosság, a becsüle­tesség, a szerénység, az őszinteség, a magunkkal és másokkal szemben tanúsított igényesség. Az ilyen és ehhez hasonló jellemvonások forrá­sa a nép és a nép történelemibr- máló munkája. A szovjet társadalomban becsü­lete van az olyan jellemvonások­nak is, mint a bátorság, az állhata­tosság, a kitartás, türelem,' az erős akarat stb. De ezek a jellemvoná­sok, bár összefüggésben vannak az emberi magatartás morális oldalai­val és helyeslést érdemelnek (a jel- lemtelenséggel, a gyávasággal, . a határozatlansággal, a passzivitással stb. ellentétben), önmagunkba véve még semmit sem árulnak el az em­Irta: A. F. Siskin bér erkölcsi értékéről. így például az akaraterő erkölcsi értéke attól függ, milyen célt szolgál az erős akarat. S a cél nem magában az emberi akaratban gyökeredzik (a marxizmus elutasítja Kant tanítá­sát az »önálló« akaratról, amely maga teremt magának erkölcsi tör­vényt), hanem a történelmi fejlő­dés objektív feltételeiben, amelynek keretei között az ember csupán vá­laszthat ilyen, vagy amolyan maga­tartás között. A »vasakarat« bizo­nyos körülmények között, mint vak, mechanikus, értelmetlen — követ­kezésképpen, mirít erkölcstelen aka­rat jelentkezhet. A nyerészkedés, meggazdagodás, karrierizmus, elnyo­más és leigázás szolgálatában álló hatalomvágynak nincs semmi köze az igazi emberi morlához. A szovjet morál elveti az olyan erkölcsi ne­velést, amely az akaraterőt, a bá­torságot, a férfiasságot, a hősiessé­get stb. függetleníti a társadalmi érdekek szolgálatától. L1 zek a jellemvonások csak kö- zösségben fejlődhetnek ki, an­nak alapján, hogy az egyén aláren­deli személyes érdekeit a társadal­mi érdekeknek. A történelem a sza­badságért, a haza függetlenségéért harcoló nép tömegek hősiességének számos nagyszerű példáját őrzi. A szocializmusban a hősiesség sok ember mindennapi munkáséletében is felszínre tör. A népgazdasági és kultúrális feladatok megoldásánál a nehézségekkel szemben- folytatott bátor küzdelem és alkotó kutatás közepette jelentkezik ez a hősiesség. Ilyen jellemvonásokat «nem adhat üvegházi nevelés, hanem csak az élet, a munka jellemet edző isko­lája. Iskolai nevelésünk sok fogyaté­kossága éppen abból adódik, hogy az iskola elszakadt az élettől, a ta­nítás elszakadt a termelőmunkától. Ezeket a hibákat elmélyíti az, hogy sok szülő (elfoglaltsága stb. követ­keztében) elhanyagolja gyermekei rendszeres családi nevelését. A ta­nítás és a termelőmunka szoros kapcsolatát előíró politechnikai ok­tatás továbbfejlesztésének kong­resszusi irányelvei és a párt más intézkedései — például bennlakásos iskolák létesítése, ahová a szülők ingyenesen, vagy anyagi helyzetük­höz szabott díjért beadhatják gyer­mekeiket, — elősegítik majd a ser­dülő nemzedék nevelésének megja­vítását, hozzájárulnak ahhoz, hogy felneveljük, ... az új társadalom építőit, a lélekben nagy, emelkedett eszméket követő embereket, akik önzetlenül szolgálják népüket.« (SZKP XX. kongr.) A szovjet ember ilyen jellemvoná­sait tápláló kiapadhatatlan forrás — a kommunizmus győzelmébe vetett mélységes hit, a kommunista elvhű­ség, amely irányt szab gondolata­inknak és cselekedeteinknek és aka­ratunkat a nagy célt szolgáló tet­tekre ösztönzik. A Szovjetunió Kommunista ** Pártja és más országok test­vérpártjai arra nevelik a dolgozó­kat, hogy rendíthetetlenül higyje- nek az emberiség nemes eszményei­nek diadalában. A kommunizmus ellenségei gyakran állítják, hogy a kommunisták rákényszerítik erköl­csüket a népre. Valójában a kom­munisták csak világosan kifejezik azt az erkölcsöt, amely a milliós dolgozó tömegek sűrűjében hajt ki. A kommunista párt e milliók eszét, becsületét, és lelkiismeretét, szabad­ság és békevágyát testesíti meg, a millióknak azt a törekvését fejezi ki, hogy mind az egyes emberek, mind a népek közti viszonylatban az egész földkerekségen teljes győ­zelmet arassanak az igazán emberi viszonyok. (Vége) — GONDOLATOK A MUNKÁSVEDELEMRŐL — Nem könnyű dolog helytállni egy pártbizottságon. Ott, ahol emberek­kel foglalkoznak, panaszos ügyeket intéznek, naponta száz. meg száz probléma megoldásának nyitját ke­resik. mindenkinek akad dolga. Még a kapusnak is. Dehát akkor mennyi dolga akad a pártbizottság titkárának! T iszapalkony át több, mint négy ezer ember építi. S ott. ahol ilyen sok ember él és dolgozik, probléma is van bőven. Panasz van a leoszt­va. rendszertelenül érkezik a hús, szeUŐsek a munkásszálások, élvez­hetetlen a mozielőadás, a gyerekek hóban, sárban gyalog mennek majdnem négy kilométerre minden reggel az iskolába. Most ez fázik meg, majd az lesz beteg, a hat-hét évesek meg ki is maradnak a téli hónapokra. István György elvtárs, a pártbizottság titkára hiába beszé­li ki a lelkét, hiába mondja el szá•* meg száz értekezleten, hiába küldi a leveleket, hogy ne feledkezzünk meg az emberről, mert az emberért van minden — sok esetben még vá­laszt sem kap. A pártbizottság sok panaszt elintéz a saját hatáskörén belül. Amit csak megtehet — meg is tesz a munkásvédelemérl. De mindenben a pártbizottság sem in­tézkedhet. S mit tehet ilyenkor? Levelet ír a felsőbb szervnek. A múlt hónap 10-én levelet írlak a MOKÉP-nak, hogy jöjjenek U Tiszapalkonyára. s vizsgálják felül a tarthatatlan helyzetet. Most. ok­tóber 15-én újra megismételték őzt a. levelet, de a MOKÉP sem Tisza- palkonyára nem ment le, sem a le­vélre nem válaszolt — mind a mai, napig. Szeptember 29-én az Építésügyi Minisztériumhoz írtak, amelyben azt kérték, hogy valamelyik palko- nya-i építőipari vállalatnak (öl ilyen vállalat van) adjanak pénzkeretet arra, hogy a téli idényre egy menet­rendszerű fakarusz autóbuszt szer­ződtessen 28 gyermek iskolába szál­lítására. Megírták azt is, hogy miért fontos ez: hogy a múlt évben hány gyerek .lett beteg és emiatt hány dolgozó hagy a el az építkezésI. Később újabb levelet menesztettek az Építésügyi Minisztériumhoz, amelyben ajtók, ablakok kiuta'ását kérték a munkásszállókra. Különö­sen a TVK-nál hiányoznak ezek. Az épületek már régen készen van­nak, be is vannak meszelve, csak éppen ártó. meg ablak nincsen raj­tuk, s az ősz, de nemcsak az ősz, hanem a tél is itt van már a nya­kunkon! Hát, ahogy az olvasók nem kan­ták választ az Építésügyi Miniszté­riumtól, úgy nem kapott a pártbi­zottság sem. De ilyen értelmű kör­levelet és instrukciót már nem egyet kaptak: „Elvtársak, a tervet mindenképpen teljesíteni kell.. Ámde Tiszapalkonyán — mind a pártbizottságon, mind az építknzé- sen nagyon jól tudják ezt a dolgo­zók és minden erejükkel, tehetsé­gükkel azon fáradoznak. hogy ha­táridős munkáilcat el is végezzék. Csakhogy ehhez több segítség kell, s főleg az, hogy a felsőbb szervek­nél is hallgassák meg a dolgozók problémáit, kéréseit. Lehet, hogy ennek a kérésnek el­intézése az Építésügyi Miniszté.- egy levél megírásába került volna, riumban csak egy telefonba, vagy És akkor most eggyel kevesebb probléma lenne Tiszapalkonyán. (Ónodvári Miklós) Gyermekeket ölt •J Október 15-én a koradélelőíti órákban tűz ütött ki Fekete Antal miskolci, mésztelepi lakos lakásá­ban. A tüzet — a .vizsgálat mag- állapítása szerint — az okozta, hegy Fekete Antalné reggel fél­nyolckor eltávozott hazulról és két gyeremekét — az egyik négy, a másik két és fél éves — bezárta. A gyermekek meggyújtották a tűz­hely alatt lévő--papírokat. A lán­goktól a konyhában elhelyezett holmik is tüzel fogtak ‘és a kőt' gyermek füstmérgezésben meghalt. A gondatlan anya ellen a rendőr­ség gondatlanságból okozott ember­ölés bűntette miatt eljárást indí­tott. Október 17-én a Torontáli-utca 8. számú házban, Tóth Urbán lakásán ütött ki lakástűz. Tóth Urbánné szintén magára hagyta kél kisgyer­a gondatlanság mekét (az egyik három, a másik egy éves), akik a lakásban felhalmo­zott szalmát meggyújtoiták. A sú­lyos füstmérgezést szenvedett gyer­mekeket a mentők kórházba szál­lították. Életüket annak köszönhet tik, hogy Simon Antal és Nagy Ár­pád a sűrű füstből kimentették őket. Mentés közben Simon István is súlyos füstmérgezést szenvedett. Tóth Urbánné ellen- a rendőrség gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt éljárást indított. Mindkét baleset elkerülhető lett volna, ha a szülők nem zárják be gyermekeiket és nem hagynak ke­zükben gyufát. A rendőrség ezúton is felhívja a szülőket, hogy gyer­mekeiket ne zárják be üres lakás­ba és a tűzrendészen előírásokra jobban ügyeljenek. Gyufát, gyúlé­kony anyagot a gyermekek előtt a lakásban ne hagyjanak. A Borsodi Hőerőmű már a nagytávolságú távvezetéken szolgáltat víllamosenergiát Budapestnek A Borsodi Hőerőműben m,ár öt gépegység üzemel, a hatodik turbo- generátört pedig gyors ütemben szerelik a keletnémet és magyar dolgozók. Az öt gépegységgel na­ponta annyi villamosenergiát ter­melnek, amennyi három olyan nagy ipari terület, mint Borsod megye szükségletét fedezné. Ezt a jelentős mennyiségű energiát eddig a diós- györ—m á t rav idé ki távvezetéken juttatták el a fővárosba és onnan az ország nyugati részébe. Ez a megoldás azonban nem volt bizton­ságos. Példa erre: ha Diósgyőrben, vagy a Mátra-vidéken üzemzavar történt, a Borsodi Hőerőműben is csökkenteni kellett a termelést, mert a villamosenergiát nem tud­ták átadni, nem volt fogyasztójuk. Ugyanakkor Budapest és más Iá-* jak energia ellátása fogyatékos volt. Az egyenletes termelés, a gazda­ságosabb és biztonságosabb üzeme­lés érdekében Budapest és Bereute között 220 kilométer hosszú távve­zetéket építettek. A nagytávolságú vezeték a napokban elkészült és i'asárnap éjszdlca megkezdték kí­sérleti üzemelését. Gondos elő’cé- sziilet után a vezetéket 120 ezer volt feszültség alá helyezték s ki­próbálták a védőberendezéseket. Nem volt semmi hiba és így hétfő hajnali fél 5 órától a Borsodi Hő­erőmű már az új távvezetéken közvetlen Budapestnek szolgáltat energiát. BÉKE. Október 24-ig: Hannibál tanár úr. Kezdés: 4, 6, 8 óra. KOSSUTH. Október 2á-ig: Elárult szerelem. Kezdés: fél 4, fél 6, fél 8 óra. FÁKLYA. Október 23—24: Törvényen- kívüli lovag. Csak 16 éven felülieknek. Kezdés: 6, 8 óra. TÁNCSICS. Október 22—23: Hannibál tanár úr. Kezdés: 5, 7 óra. HEJÖCSABA. Október 24—25: Tcstvérbarc. Kezdés: 5, 7 óra. DIÓSGYŐRI SAG VÁRI. Október 24-25: Eladó kísértet. Kezdés: 6 óra. DIÓSGYŐRI DIADAL. Október 23-24: Matróz. Kezdés: 6 óra. UJDIÓSGYÖRI BÉKE. Október 24—25: ördögi kör. Kezdés: 5, 7 óra. MŰVELŐDÉS HAZA. Október 23—24: Húsz János. Kezdés: 4, C, 8 óra; ERKEL FERENC. Október 25: Leleplezés. Kezdés: fél 5, 7 óra. SIS íí INI IHIÄ3SII fnűs&c MŰVELŐDÉS HAZA: K., Sz.: Nincs előadás. Cs.: Leányvásár. (Jászai M. béri. 7). p.: Leány vásár (Blaha L. bérlet 7), Sz.: Leány vásár (Odry A. bérlet 7). KAMARASZINHAZ: K.: Mandragora (7), Sz., Cs., P., Sz.: Ezer év (7). LIBAMÁJ FELVÁSÁRLÁS A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ megkezdte a libamáj felvásárlását Átvételi árak: I. oszt. kg-ként 120.—• Ft II. oszt. kg-ként 90.— Ft III. oszt. kg-ként 50.— Ft IV. oszt. kg-ként 35.— Ft Átvétel mindennap reggel Tórá­tól 15 óráig a Béke-tér 5. szám alatti Baromfibegyüjtő Kiren­deltségen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom