Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-06 / 236. szám

Pzomhaí,- 1356. tiktól»«? "ft. ESEAKMAGTAEOmSiAQ 3 Sok interpelláció hangsott el a megyei tanácsaién második napján Ä megyei tanácsülés péntekem reg­gel folytatta tanácskozását. A máso­dik napirendi pont tárgyalását, a ta­nács és az államigazgatási munka egyszerűsítéséiről Tóth István elvtárs, megyei tanács v. b. titkárának be- Iszámdlója nyitotta meg. Ismertette a III. pártkongresszus óta hozott kor­mányrendeleteket a közigazgatási munka, a dolgozók ügyelnék egysze­rűbb intézéséről. Ezután megvitatta a tanácsülés, mit tett az apparátus saját hatáskö­rében az egyszerűsítés érdekében, s milyen javaslatokat terjesztett a fel­sőbb szervek elé. A megyék (költségvetését a.z elmúlt években a különböző szaktárcákkal történt megbeszélések alapján túl­zott részletességgel állapították meg. Ez rendkívül megkötötte a tanácsok kezét és arra vezetett, hogy a költ­ségvetéseik tárgyalása a tanácsülése­ken formálissá vált. Különösen a köz­ségi tanácsok költségvetése tárgyalá­sánál mutatkozott ez meg. hiszen a részletesen megállapított előirányza­ton már csak keveset lehetett változ­tatni. A jövőben mód lesz arra, hogy a jóváhagyott előirányzatot legfonto­sabb tételem belül a tanácsülések módosíthassák. így lehetővé teszik az igazgatási költségek csökkentését, s az egyes szociális, vagy kulturális kiadások növelését. A megyei tanács végrehajtó bizott­sága megszervezte a munka egyszerűsítésére vonatkozó határozatok végrehajtását. Sók kisgyülést tartottak, amelye­ken az egyszerű dolgozók is tettek javaslatokat. A dolgozók javasolták például azt is, hogy az adófőkönyvek kezelését adják át a községi taná­csoknak, továbbá, hogy a munka­könyveket is a községekben állítsák ki. Szóba került a tanácsülésen a túl­zott centralizáció problémája is. Pél­dáiként említették, hogy ha egy szü­lő magával akarja vinni külföldre is­kolaköteles gyermekét, ehhez a me­gyei tanács oktatási osztályának en­gedélye is szükséges. Javasolták a választók, hogy az ilyen engedélyt a helyi iskola igazgatója is megad­hassa. Megállapította a tanácsülés, hogy a lakosság és az alsóbb tanácsok szervei elég behatóan foglalkoztak az államigazgatási munka egyszerűsí­tésével. Több mint 500 értékes javas­latot 'terjesztettek a megyei tanács végrehajtó bizottságához. A Minisztertanács elé is több ja­vaslatot terjesztették Indítványozták, például, hogy rendezzék a tanácsok és állami biztosító vállalatok közötti kapcsolatot. A kötelező biztosítás dí­jainak kezelését, adminisztrációját adják át a tanácsok pénzügyi appa­rátusának, az önkéntes biztosítási feladatokat pedig utalják az OTP ha­táskörébe. E néhány példa is mutat­ja, (hogy a végrehajtó bizottság tett már kezdeti lépéséket az alsó taná­csok hatáskörének növelésére. A kü­lönböző szakminisztériumok azon­ban még a inai napig sem adták át azokat a hatásköröket és vállalato­kat, amelyeket a megyei végrehajtó bizottság kért. Teljesen érthetetlen módon viselkedik illyen szempontból például a közlekedés és postaügyi minisztérium. Ugyancsak elzárkó­zik a begyűjtési minisztérium is a malomipari igazgatóság s a malom­ipari egyesülés megszüntetésétől, A tanácsülés rámutatott arra, hogy a végrehajtó bizottság és a szakigaz­gatási szervek sem tettek meg min­dent az egyszerűsítési munka érde­kében. Jó néhány felszólaló kifogá­solta., hogy a megyei tanács is vonta­tottan adja át a hatásköröket az al- alsóbb tanácsoknak. Még mindig in­dokolatlanul nagy a vb. határozatok száma. önkritikusan megállapította a ta­nácsülés, hogy esetenlkint túlzott igényeket is támasztottak. Olyan vállalatokat is kértek a szak­minisztériumoktól, amelyek nemcsak helyi igényeket elégítenek ki, mint a tejipari és a terményforgalmi válla­lat. Megfeledkeztek arról, hogy alsóbb tanácsainkra az átadott hatáskörök megnövekedett feladatokat is rónak. A beszámoló megállapította, hogy al­sóbb szerveink nem egyszer csak a jogokkal élnek, de a kötelességeket, — mint például a vállalatok ellenőr­zéséi. és irányítását eKhanyagolják. Tóth Istvánné elvtárs megyei tanács­tag igen helyesen mondotta hozzá­szólásában, hogy nem elég a hatás­köröket átadni, gondoskodni kell arról is, hogy az apparátus dolgozói kellő szákképzettséggel rendelkezze­nek. Özdon is az a helyzet, hogy ke­vés a városi tanácsban a szakképzett előadó, aki felelősséggel tudná irá- nyítani például a tanács felügyelete alá került kenyérgyárat. Varga Ká­roly elv társ is hangsúlyozta felszó­lalásában, hogy jól fizetett, képzett községi vezetőkre van szükség. A beszámolóhoz kapcsolódó hozzá­szólások megemlítettek néhány olyan eljárást, amelyet szükséges lenne egyszerűsíteni. Dobi Lajos megyei ta­nácstag kifogásolta, hogy a kényszer- vágás engedélyezése még mindig na­gyon sok utánjárásba kerül, s így gyakran előfordul, hogy köziben az állat megdöglik. Szóba került az is, hogy a minisztériumok kérjék ki a helyi hatóságok véleményét, ha a községben, vagy a városban építeni akarnak. Számos hozzászólás hangzott el a második napirendi pont vitájában,, mégis meg kell állapítani, hogy a tanácsülés nem foglalkozott olyan behatóan az államigazgatási munka egyszerűsítésének kérdésével, aho­gyan elvárhattuk volna. Hangoztat­juk, hogy a bürokrácia elleni harcot tegyük társadalmi üggyé, de hogyan lehet ezt véghez vinni a lakosság körében, ha még a megyei tanács­tagok is csak formálisan foglalkoz­nak vele? Az egyes hozzászólások a túlzottan általános elvek hangoz-1 tatása miatt kissé élettelenek voltak. I A vita így nem sokkal vitte előre! az államigazgatási munka egyszerű­sítéséért vívott harcot. Délután • az interpellációk megválaszolására került sor. Csaknem negyven interpellációt nyújtottak be, a végén azonban ki­tűnt, hogy ez mindössze 8—10 ta­nácstag kérdése volt. Mindenesetre az első ilyen tanácskozás bizonyíték volt arra, hogy a módszer helyes és biztosítja a tanácsüléseken is a leg­szélesebb demokratizmus kibontako­zását. Hosszú lenne felsorolni az in- terpellációs kérdéseket, de példának megemlítünk néhányat. Baranyi István megyei tanácstag megkérdezte: van-e lehetőség arra, hogy Györgytarlón legalább havonta kétszer szerepeljen a vándormozi? A népművelési osztály vezetőjének tájékoztatója után a tanács határo- zatilag kimondotta, hogy a vándor­mozi havonta kétszer látogasson el a községbe. Kiss Bertalan többek között meg­kérdezte: nem volna-e jobb. ha a mezőgazdasági gépek nem a gépállo­másokhoz, hanem a tsz-ekhez tar­toznának? Gergely elvtárs a gépállo­más igazgatóságának vezetője azt válaszolta, hogy jelenleg nincs any- nyi gépünk, hogy minden fajtából állandó használatra tudjunk adni a tsz-eknek, hiszen akkor a gépállo­mások nem dolgozhatnának az egyéni gazdáknak. * Ugyancsak Kiss Bertalan elv társ a tsz építkezések lassúsága és az anyagbeszerzési nehézségek miatt interpellált. Busznyák elvtárs, a me­zőgazdasági igazgatóság vezetője vá­laszában elmondotta, hogy csak részben tudjuk kielégíteni az építő- anyagszükségletekct, mert az ezévi anyagelőirányzatnak még csak 30 százaléka érkezett meg. Már érint­kezésbe léptek az országos szervek­kel s így kilátás van arra, hogy e hónap végére már 70 százalékig ki tudják elégíteni egyes tsz-ek épitőanyagigényeit. Pecsenye István elvtárs megyei ta­nácstag azt kérdezte, miért csak két helyen van Encsen olajelosztó? Vaszil elvtárs, a megyei begyűj­tési hivatal elnöke válaszában .ígé­retet tett a tanácsnak: két héten belül gondoskodnak arról, hogy a MÉSZÖV harmadik olajelosztót is létesítsen. Több interpellációs kérdés hang­zott el a sátoraljaújhelyi munkanél- külséggel kapcsolatban. A tanács a probléma megoldására ígéretet tett a helyi kisüzemek bővítésére és a távlati terveket vázolta. Az, hogy a megyei tanács osztály- vezetői nem adtak minden kérdésre pontos és részletes választ, talán an­nak tudható be, hogy ez volt az első ilyen interpellációs tanácskozás. A tanulság az, hogy a' jövőben a ta­nácstagok még bátrabban, még több interpellációs kérdést tegyenek fel, az osztályvezető elvtársak pedig be­hatóan tanulmányozva adják meg válaszukat, hogy a tanácsülés olyan határozatokat hozhasson, amelyek előre viszik a dolgozók életkörülmé­nyeiknek megjavítását* Még alig nyitotta, ki ál­mos szemét az októberi nap, a miskolci bútor érté­kesítő vállalat boltja előtt már tömött sorokban vára­koznak a vásárlók. Van közöttük ifjú leány, aki stafirungja hiányzó darab­jait akarja megvásárolni és vannak ifjú házasok, akik családi fészküket szeretnék berendezni. Egész kis tö­meg, vagy háromszázan várják türelmetlenül a bolt­nyitást. Tegnap áru érkezett s most mindenki abban reménykedik, hogy szerencséje lesz, végre megveheti a konyhabútort, a kombináltszekrényt. vagy a gyer­mekágyat. Legtöbben konyhabútort akarnak vásárolni, de nagy a. kereslet az olcsó hálószobabútorok iránt is. Egy évvel ezelőtt az igényeknek csak kis részét tud­ták kielégíteni. Azóta már kedvezően változott a hely­zet,^ hálószobabűtorból, kombináltszekrényből, reka- vnáékból bő választék áll a. vásárlók rendelkezésére. A. bolt vezetője, Horváth Rezső elvtárs, mint há­zigazda, a. mmtaszobában fogadja „vendégeit“. Kér­dések özöne zudul feléje: — Kapható-e csőbútor rész­letre? — kérdezi az egyik fiatalember. — Igen, kap­ható — válaszolja a boltvezető. — Van-e gyermek- rekamié ? — kérdi egyik falusi fiatlasszony. Ferenczi Zoltán, a. Lenin Kohászati Művek vil­lanyszerelője vastag köteg százforintosokat szorongat kezében. Kombináltszekrényt vásárolt 4770 forintért. Egy évig takarékoskodott, s most új dísze lesz laká­suknak. Vizsolyt Erzsébetet a csővázas rekamiék ér­deklik. Ö a jövőre gondol, hogy mire megjön a kérő, együtt legyen a szobaberendezés. Egy fiatalasszony, Takács Gyuláné szemében a csalódás könnye csillog. No, nem a férjében csalódott, dehogy — hiszen nagyon boldogok. Kisebb a hiba. A $iatalösszan,y már régebben „kinézett* magának egy szép bútort, s most itt van ni — mire együtt a -pénz, éppen előtte megvásárolták.. Pedig nemsokára itt a család, szeme fénye, s a teljes boldogsághoz az új bú­tor is hozzátartozik, De nem kell sokáig szomorkod- niuk, a boltvezető Budapesten azonnal megrendeli a JtéH bútort. — Bárcsak ilyen ki­csiny problérnákkal kellene megbirkózni — jegyzi meg Horváth elvtárs, —< Na­gyobb gondot jelent a konyhabútor. A kereslet­nek csa.k 30 százalékát tudják kielégíteni. Szegeden ugyanis kiemelték a bútorgyár „profiljából“ ezt a cik­ket. Csökkent a konyhabútor gyár tás. Persze, lehetne ezen segíteni. Megyénkben a kisipari szövetkezetek evente sok-sok olcsó konyhabútort gyárthatnának. Ke­vés anyag kell hozzá és jól jövedelmez. Helyes lenne, ha a megyei tanács ipari osztálya foglalkozna ezzel a javaslattal. Az ipar, sajnos nem minden esetben veszi figye­lembe a fogyasztók igényeit. Raktáron vak például 12 darab 900 forintos komód., amelyet senki sem vásá­rol meg. Rengeteg anyag, pénz és munka fekszik benne. A sokkal kevesebb anyagot és munkát igény­lő virágállvány viszont hónapok óta hiányzik. Az ipar még mindig sokszor azt mondja: ha más nincs, majd elviszik ezt a vásárlók. Van itt a raktárban kerekasztal fedóüveglap nél­kül. A gyár nem szállítja a kért üveglapot, pedig a vásárlók kérésére az üzlet már többször sürgette. Rendkívül nehéz a bútorértéloesitő dolgozók mun­kája. Kovács József és Rácz Béla eladó szinte csodá­latraméltó türelemmel végzik feladatukat. A vásárlók gyakran őket okolják az ipar, a szállítás hibáiért. Szóljunk a fegyelmezetlen, a spekuláns vásárlók­ról is. Ma egy hete például egy nő hosszú ideig sora­kozott konyhabútorért. Nagy veszekedés, tolakodás, sok intrika, után végre sikerült megkaparítania. egy konyhabútor „blokkot“. Nem volt rá szüksége, átadta másnak — no nem ingyen — 200 forintért! A többi vásárló a helyszínen majdhogy meg nem verte. A bolt gondozói, örülnek a bútor iránti kereslet növekedésének. Tervteljesítést, több fizetést jelent szá­mukra. Ugyanakkor ők a legközvetlenebb tanúi az életszínvonal emelkedésének. Szeptember hónapban mi.nd.en idők legnagyobb miskolci bútorforgalmát tel­jesítették túl 700.000 forinttal Ehhez nem is kell kom- mentór# PÁSZTORI ALAJOS gljjCSF ORGALOM A kereskedelem feladatairól tárgyalt a miskolci kommunisták aktívaülése »Az áruellátást tovább kell ja­vítani. Gondoskodni kell a lakos­ság iparcikkellátásáról, de a leg­nagyobb figyelmet ezenbelül is a piaci és a zöldségellátásra kell fordítani...« (Az áprilisi miskolci pártértekezlet határozatából.) A MISKOLCI városi pártbizottság s a pártvégrehajtóbizottság a már­ciusi pártértekezlet ót.a számos intéz­kedést hozott a város kereskedelmi szervei munkájának megjavítására. Az elmúlt hónapokban a pártbizott­ság ipari osztálya nyolc esetben tar­tott vizsgálatot különböző vállalatok­nál, a dolgozók jogos panaszainak, sérelmeinek orvoslása, a vállalat munkájának megjavítása érdekében. Igen helyesen, a brigádvizsgálatok mellett szinte napi feladatként fog­lalkozik Miskolc város áruellátásá­nak .megjavításával, a kereskedelem előtt álló feladatok sikeres megoldá­sával. A pártbizottság az elmúlt napok­ban nagy aktíva ülésre hívta össze a kereskedelemben dolgozó kommu­nistákat, hogy megbeszéljék a fel­adatokat, megvizsgálják mit tettek a vállalatok vezetői, s a pártszerveze­tek a pártértekezlet határozatának végrehajtásáért? Molnár József elvtárs, a városi pártbizottság ipari titkára rámutatott a. szocialista kereskedelem feladatai­ra. Többek között a következőket mondotta: — A szocialista kereskedelem fel­adata népgazdaságunk jelenlegi idő­szakában, hogy állandóan több. jobb és választékosabb áru előállítására serkentse a termelést és az árucik­keket kulturált módon juttassa el a fogyasztókhoz. E cél elérésében nagy szerepe van a kereskedelemben dol­gozó kommunisták, s a pártszerveze­tek munkájának. TÖBB FELSZÓLALÓ hangoztatta, hogy a kereskedelem és az ipar kö­zös erőfeszítéseinek eredményekép­pen ezévben már jelentősen meg­javult a lakosság ellátása, számos új árucikk került forgalomba. A keres­kedelmi vállalatok forgalma jelentő­sen megnőtt, többmillió forinttal nagyobb volt bevételük. Arról is be­széltek a felszólalók, hogy a húsellá­gyümölcs- és zöldségellátásában is fejlődés tapasztalható. A pártbizott­ság beszámolója ugyanakkor bírálta, az egyes kereskedelmi szervek, mun­káját, mert az állami üzletek zöld­ség- és főzelékfélékkel való ellátása még mindig hiányos. A szabadpiaci felhozatal megnövekedett, de a föld­mű vesszövetkezetek és a kiskereske­dők is ebből vásárolják fel szükség­letüket, — ahelyett, hogy közvetlenül vidékről hoznák — s ez a lánckeres­kedelem megnehezíti a lakosság el­látását, kedvezőtlenül befolyásolja az árak alakulását. SZÓ VOLT arról is a nagyaktíván, hogy Miskolc üzlet, nalózata hé' uj bolttal bővült, javult az áruk minő­sége, figyelmesebb, udvariasabb a kiszolgálás, a társadalmi és hivatali ellenőrzés egyre jobban látja el fel­adatát. Hiba viszont, hogy a keres­kedelmi szervek csak részben hajtot­ták végre a városi pártértekezlet ha­tározatát. Egyesek még mindig má­sodrendű fontosságúnak tartják a ke­reskedelemben dolgozók munkáját; A felsőbb szervek nem biztosítanak nagyobb önállóságot az alsóbb keres­kedelmi szerveknek, holott éppen ez a jó munka egyik feltétele. Még n*in- dig hiba van a tervkészítésnél, de nem sikerült megoldást találni a raktárak ügyében sem. Nagy felada­tok vannak még az üzletek korszerű­sítésében is. A kereskedelemben még fellelhető hibákért, a városi pár [.értekezlet ha­tározata hiánytalan végrehajtásának elmulasztásáért természetesen fele­lősség terheli a kereskedelemben dolgozó kommunistákat és pártszer­vezeteket is. Helyesen mutatott rá a beszámoló, de jól látták ezt a hozzá­szólók is, amikor a termelés párt­ellenőrzésének iöiTiossúgá”'! hívták fel a pártszervezetek figyelmét; A VÁROSI kereskedelmi nagy­aktíva értekezlet újabb jelentős lé­pés volt a lakosság jobb áruellátásá­nak biztosítása felé, a szocialista ke­reskedelem fejlesztésének útján. A tanácskozás igen hasznosnak bizo­nyult s ha a kereskedelemben dol­gozó kommunisták, a pártszerveze­tek vezetői, a komumnista gazdasági vezetők, a megjelölt feladatok meg­oldásához eltökélten fognak hozzá, a várt. eredmény nem marad el. tágban az időnkint megismétlődő za­varok teljesen megszűntek s a város Emlékezés a TTE- r e »Szerették' a természetet és a sza­badságot. A hegyek gyönyörű vilá­gában népünk szebb jövőjéről álmo­doztak és harcoltak érte ...« A hófedte csúcsok és a virító erdő­ségek rajongói, az őszi avarban és a verőfényes napsütésben gyönyör­ködő természetjárók tekintette meg­akad ezeken a meghitt és fájdalmas emlékeket idéző sorokon. A bükk- szentkereszti turistaház falán elhe­lyezett táblára egy szépségekben és harcokban gazdag mozgalom eszméit foglalták szavakba. A Természet- barátok Turista Egyesülete miskolci csoportjának egykori tagjai örökítet­ték meg bennük a tovatűnt idők felejthetetlen emlékeit. A vasárnap délelőtt rendezett avatóünnepségen Szitovszki Lajos üdvözlő szavai után a régi harcosok nevében Jenesei János méltatta a TTE szerepét, jelentőségét a magyar munkásmozgalomban. Szavai nyo­mán megelevenedtek a régi túrák, az elvtársi találkozók, a baráti be­szélgetések, s a nemes küzdelmek, amelyeket a természetbarátok — da­colva üldözéssel, rosszindulattal, megnemértéssel és sunyi rágalmak­kal — a fasizmus szennyes terrorjá­val szemben, a munkásosztály, a dolgozó nép szabadságáért, szebb holnapjáért folytattak. A megjelen­tek képzeletben ismét bejárták a gyönyörű helyeket: a Garadna-völ- gyet és a Szeleta-barlangot, a regéc- kei és boldogkőváraljai romokat, Aggteleket és Dédest. Meghajtották a meghatott emlékezés zászlaját azok előtt, akiket ledöntött, megté* pázott és elpusztított a háború, az embertelen fasizmus vihara. Sokan küldték üdvözletüket a TTE alapítói és tagjai közül, Budapestről és máshonnan, köszöntve a miskolci barátokat, akikkel együtt járták a Bükk rengetegeit, akikkel egyek voltak a természetbarátok mozgal­mának nemes gondolatában. Az egybegyűltek meghatottan nézték az erre az alkalomra rendezett kis ki­állítást: a felvételeket, a szívekben őrzött barátok arcképét. Felcsendültek az Internacionálé örökszép dallamai. A munkáshim­nusz szabadon szárnyaló melódiáit magasra emelte a bükki szél azok felé a tájak felé, amelyeken oly gyakran álmodoztak az öreg turisták a holnapi világról, a szabadság és igaz emberség napjainkban, meg­valósuló igazságairól. (s. a.) 1—* MISKOLCON, Diósgyőrött, és Kazincbarcikán október 20-án és 21-én tartják meg a hagyományos területi gyorsíró és gépíróversenye­ket. A gyorsíró versenye ken 150. 200, 250 és 300 szótagos fokon, a gépítóversenyen 15 perces másolás­ban és — ebben az évben először — monda tgépelési versenyben mérik össze erőiket megyénk legkiválóbb gyorsírói és gépírói. A versenyre a nevezéseket október 10-ig két pél­dányban Völgyi Béla megyei ver­senyfelelős címére Miskolc, Palóczy u. 11. sz. alá kell küldeni. A KASSAI ÁLLAMI NEMZETI SZÍNHÁZ VEN0ÉGJÁ1ÉKA a Diósgy őrvasgyári MŰVELŐDÉS HÁZÁBAN Október rt-14, péntek és vasárnap este 8 órakor Mozart: DON JUAN Operc-, * 3 felvonásban. Jozef Gresak: — RADÜZ ES MAHÜL1É1A Balett. Jegyek válthatók a Művelődés Hám és a Kajnarasíínház pénztáránál. Jegyeid jegyzés a színház közönségszervező irodájában. (Tel.; Ifi-043) és az üzemi közönségszervezőknél. Oktober 13* szombat este 8 órakor és 14-én, vasárnap délután 2 órakor *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom