Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-04 / 234. szám
októbet I ES2AEWAGTAR01S2AG 3 CstltoriSk. 1956, fr UTÓLAGOS INTERPELLÁCIÓ A DIMÁVAG GÉPGYÁR IFJÚSÁGI PARLAMENTJÉHEZ Beszélgetés a miskolci f iatalok elhelyezkedéséről Végétért az ifjúsági parlament, amelyet a DISZ elsőízben rendezett meg megyénkben a német Jugendforum mintájára. A miniszterhelyettes, az üzemigazgató, a megyei, városi és üzemi vezető funkcionáriusok elhagyták a vörös kárpittal bevont emelvényt. Mind. a harminc felszólaló és a nagyszáma hallgatóság visszatért az üzembe vagy az irodákba. De az ifjúsági parlamenten elhangzottaknak bizonyára visszhangja kel a gyárban. A résztvevők valószínűleg elmondják majd, hogy végre mód volt felelős vezetők előtt, nyílt plénumon szivet emésztő, kedvet rontó bajokról beszélni: hogy talán e parlament szavar a 'néhány bántó sérelmet orvosolnak, hogy a fiatalok bebizonyították képességüket a felnőtt módra felelős véleménynyilvánításra. Ezeket valóban örömmel állapíthatják meg az emberek. De elkésett interpellációmat meg kell tennem azoknak a résztvevőknek az érdekében, akik keserű szájízzel, kielégítetlenül távoztak a parlamentről. Hogy 1maradtak-e ilyenek, azt ítéljék meg a tények alapján az olvasók. Az , interpellációkat" sokan nem parlamenti szónok módjára, csiszolt szavakkal mondották el, hanem amúgy munkás- módra, mint Csizlkné ötgyermekes családanya, vagy Novak Pista, a talpraesett fiatal esztergályos. Volt, aki drága szabadidejét szentelte arra, hogy szószé rint leírja felszólalását. Akadt, aki tapasztalt, gyakorlott szónokként formálta. mondanivalóját. De mind hévvel beszéltek munkás gondokról, sé- relmekről, ifjak és idősebb munkások szenvedélyesen adtak hangot véleményüknek, bizonygatták javaslataik igazát. Bérproblémák és lakásgondok kerültek szőnyegre, egyéni panaszok a felettes rossz bánásmódja miatt, kérelem továbbtanulás támogatására, kifakadás a. méltánytalan tagjelöltté visszaminősítés miatt; — pergett egyik felszólalás a másik után. Á legtöbben a közös gondokról szóltak. Turbók Gyula, a fogazóüzem fiatal mérnöke gépparkunk. elavultságát bírálta és az indokolatlan normarendezéseket kifogásolta. Cserbán Imre a családi pótlék körüli visszásságokat tette szóvá. V>da Gusztáv többek között a. szakmunkás utánpótlás hványossá.gát, a szakmai képzés színvonalát kifogásolta. Felrótták a munkásvándorlás okait, a DIMÁVAG Gépgyár fogyatékos kulturális ellátottságát és ki tudná még felsorolni, mi mindent. Felelősségérzet csengett Bogár elvtárs munka módszerátadó észt ergályos szavaiból is, aki Tamási Lajos versével kezdte felszólalását és ifjúságunk nemzeti érzésének élesítésére hívta fel az ifjúsági szövetséget. — Olyan ifjúsági vezetőkre van szükségünk, akik hivatásuknak tekintik a fiatalok nevelését — mondotta Bogár elvtárs. Mészáros Sándor szenvedélyesen követelte a. továbbtanulás lehetőségét. S milyen okos. higgadt érvekkel, egészséges türelmetlenséggel ostorozta Nagy Jolán ifjú marós technikánk elmaradottságát. Jó volt hallgatni a gondolatgazdag bírálatot — bármennyire lehangolóak voltak néha ma.guk a tények, a panaszok. Ezek után senki sem állíthatja, hogy közönyös és felelőtlen ifjúságunk. Annál inkább kárhoztathatok voltak a lapos, éppenséggel nem mindig kielégítő válaszok az ifjúmunkások kérdéseire. Igaz, túl vagyunk már a fölösleges ígérgetések időszakán, amikor egyes szónol<ők a csillagokat is lehozták szavaikban. Az is igaz, hogy volt néhány biztató, reális ígéret a jogos kérések teljesítésére. Hidas elvtárs válasza a hvlturház ügyében, a műszáki fejlesztés jövőbeni terveiről, az esztergályos szakma 1957-es bérrendezéséről megnyugvást keltett, őszinte és reális volt magyarázata; is a bér- és élet színvonal emelésének nehézségeiről, a lakáskérdésről, s a lakásépítkezések anyagellátásiról. Emberséges és higgadt volt Déri Ernő elvtárs, a. városi páúbizottság *titkárának válasza Bogár elvtárs felszólalására. S bízunk abban, hogy Pálmai elvtárs igazgató is beváltja, szavát a panaszok szemé- lyenkinti kivizsgálására. De miért nem kapott választ Turbók Gyula fiatal mérnök a normák indokolatlan rendezgetéséről szóló jogos kérdésére? Nem válaszolt a. miniszterhelyettes elvtárs a családipótlék és a. gyer- mektélenségi adó rendszerét bíráló, részben jogos, részben jogtalan kérdésekre. Válasz, magyarázat kellett volna ezekre. Nem magyarázta meg Pálmai József igazgató, hogy miért van szükség gyorstalpaló ábképzös tanfolyamokra, amikor épp elég esztergályos lapátolja a forgácsot az üzemben. Nem adott elfogadható feleletet a fiatal szakmunkások munkaerővándorlásának ügyében sem, valamint arra, hogy miért hárította a felelősséget az üzem üb. elnöke a munkásokra a legényszálló állapotáért ? Nem fogadhatjuk el teljesnek a válaszolót, s ha a hallgatók nem' tiltakoztak miattuk, annak az idő rövidsége és talán a fáradság volt az oka. És még valamit meg kell említeni. Nem egészen ildomosán, nem egészen szerencsésen reagált a bírálatokra Pálmai elvtárs azzal, hogy a minisztérium, és az üzem hibáiért a felelősséget a fiatalokra tolta.. Igaz, van az ifjúságnak elég hibája, rossz tudajdonsága.. De nem ez volt az alkalmas fórum, ahoj. ..lelkifröccscl“ kellett frissíteni ifjúságunk öntudatát — állítólagos renyhesege, közömbössége, követelőzése miatt. Inkább alapos választ, mint kioktatást vártak ezúttal a fiatalok. Ezért ültek türelmesen ott négy és félóra hosszat. A megértés, az érdeklődés, amely Déri elvtárs és Huzs- vári elvtárs nyugodt szavait. Hidasi elvtárs néhány helyes érvét fogadta, bizonyítja az ifjúmunkások érett gondolkodását. Ezt a helytálló érvelést, bizonyítást, a készséget a. hibák kijavítására — kéri számon ez az interpelláció. SÁNDOR LÁSZLÓ A KÖRHINTA PÁRIZSBAN Kedden este Párizsiban ünnepélyes díszbemutatón vetítették először a Vemdome moziban a Körhintát, az új magyar filmgyártás 'kiemelkedő filmjét. A bemutatón részt vett a Párizsba érkezett magyar filmdelegáció. Kedden este a bemutató Marceau filmvállalat igazgatója fogadást ren: dezett. A fogadáson TÖrőcsiik Marikát valósággal pergőtűz alá vették a fényképészeik és a szinte valameny- nyi párizsi lapot képviselő újságírók 'kérdéseikkel ostromolták a magyar főiskolai növendéket. Megyénkben sokszáz olyan 14— 16 éves fiatal van, aki elvégezte az általános iskola Vili. osztályát, de sem felsőbb iskolában, sem ipari- tanulóként elhelyezkedni nem tudott. Pártunk és kormányunk fokozott gondoskodása lehetővé tette, hogy a 14—16 éves fiatalok elhelyezkedjenek az üzemekben, a kereskedelmi vállalatoknál, s csökkentett munkaidővel, 4—*6 órás elfoglaltsággal keresethez jussanak. Ezeknek a fiataloknak az elhelyezése különösen Miskolcon sürgős, megoldásra váró feladat. Felkerestük Fazekas László elvtársat, a miskolci váro§i tanács vb. elnök- helyettesét, s megkérdeztük, mondja el, mit tett eddig a városi tanács a 14—16 éves fiatalok elhelyezéséért? — A Miniszter tanács nagy feladat elé állított bennünket — válaszolta. — Miskolcon hatszáz fiatalt érint rendelkezése. A városi tanács felvette a kapcsolatot a kereskedelmi vállalatokkal és a miskolci nagyüzemekkel annak érdekében, hogy a. lehetőség szerint minél több fiatalt alkalmazzanak. Igaz a nagyüzemekben nem sok lehetőség nyílik erre, mégis a Nehézszerszámgépgyár, a DIMÁVAG, a Lenin Kohászati Müvek és a Borsodvidéki Gépgyár már több mint hatvan fiatalt vett fel eddig. A Lenin Kohászati Művek még nyolcvan fiatalt szándékozik alkalmazni téglaválogatáshoz. — Gondoltak-e arra, hogy az üzemekben — jogtalanul — esetleg nehezebb munkára Is felhasználják ezeket a fiatalokat? — Erre is gondoltunk, ezért a munkaerőgazdálkodási osztály vezetője, Csontos elvtárs személyesen végiglátogatja az üzemeket és megtekinti azokat a munkahelyekét, ahol majd a fiatalok dolgoznak. Az A Magyar Közlöny csütörtöki száma közli a Minisztertanács határozatát a belföldi államkölcsönökről. Amint azt Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke az országgyűlésnek már korábban bejelentette, a Minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára elhatározta, hogy a dolgozók életszínvonalának további emelése érdekében 1956-ban és a következő években államkölcsönt nem bocsát ki. Egyidejűleg az állam- kölcsönökkel járó terhek arányosabb elosztása érdekében a Minisztertanács módosította az államköligazgatói sok megértéssel, igyekezettel egyengetik a fiatalok útját. Szívesen fogadják őket már csak azért is, mert ezek a fiatalok megismerik az üzemet, s ha megismerik és megszeretik, szívesen maradnak ott, választják életpályául egyik vagy másik szakmát. — Mi a helyzet a kereskedelemben? — A fiatalok legnagyobb része a kereskedelemben akar elhelyezkedni. Eddig a miskolci és diósgyőri kiskereskedelmi vállalatnál több mint harminc fiatal kapott munkát. A közeljövőben még legalább harmincöt fiatalt akarnak alkalmazni — Tehát a hatszáz fiatalból százötvennek, vagy legjobb esetben kétszáznak tudnak munkát biztosítani? ■— Sajnos, a fiatalok túlnyomó többségét pillanatnyilag nem tudjuk elhelyezni. Ennek az az oka, hogy ilyenkor ősszel megszűnnek az idénymunkák, sőt több vállalat a téli termelésre csökkentett létszámmal rendezkedik be. A hatszáz fiatal túlnyomó része: leány. Ez is megnehezíti az elhelyezést, mert a vállalatok ragaszkodnak ahhoz, hogy fiúkat alkalmazzanak. Ez érthető, hiszen a fiatalokban nemcsak pillanatnli munkaerőt látnak, ha.ncm azt a tartalékot is, amelyből a szakmai utánpótlást nevelik. — Mi lesz a sorsa annak a négyszáz fiatalnak, akiket nem tudnak elhelyezni? — Mint mondottam ezek 1nagyrésze leány, akiket szüleik nem engednek akármilyen fizikai munkára. Egyelőre otthon maradnak s a háztartásban segítenek. Természetesen ezzel nem nyugtatjuk meg magunkat. A jövőben is kutatjuk a 14—16 éves fiatalok elhelyezési lehetőségét minden vállalatnál, —- mondotta végül Fazekas elvtárs. csönök visszafizetésének egyes feltételeit és valamennyi áll am kölcsönre nézve kimondotta, hogy az utolsó sorsolásokat 1974 december 31. napjáig kell megtartani. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ötödik és hatodik békekölcsön visszafizetési ideje egy, illetve két évvel rövi- debb lett. Az 1956. évre kitűzött sorsolásom kát az eredeti terv szerint tartják meg. Az új visszafizetési feltételek szerint a sorsolásokat 1957 július 1-től kezdik meg újból és valamennyi ál- lamkölcsönnek változatlanul évente két sorsolása lesz. A kötvényeket nem cserélik ki, mindenkinek a régi kötvénye marad birtokában. A kamatozó kötvényeket azonban ki kell cserélni és a kötvénytulajdonosok választása szerint helyettük új kamatozó kötvényeket, vagy hatodik békekölcsön kötvényeket kaphatnak. A cserét 1957 június 30-ig kell lebonyolítani. Az egyes áUamkölcsönök új sorsolási terveit a kötvénytulajdonosokkal az üzemekben és vállalatoknál szétosztásra kerülő külön tájékoztató részletesen fogja ismertetni. (MTI) Megkezdidött a magyar atomreaktor vasszerkezelEM gyártása A Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat dolgozói szerdán megkezdték a magyar atomreaktor vasszerkezeteinek gyártását. A 32x22 méter alapterületű főcsamok öt keretállása és a darupálya készítéséhez mintegy 120 tonna vasat használnak fel. A szerkezeti elemek gyártásával jelenleg két brigád foglalkozik, fokozatosan azonban újabb csoportok kapcsolódnak a munkába, hogy az első két keretállás szerelését már a jövő hónap elején megkezdhessék Csillebércen. Annak ellenére, hogy a rendelés nemrég érkezett, a gyár dolgozói úgy igyekeznek, hogy az év végére befejezzék ezt a munkájukat. Ugyanakkor kérik az együttműködő üzemeket, hogy a nyersanyagot minél előbb adják át a gyárnak, mert a 120 tonnányi anyagból eddig mindössze 57 tonna érkezett me«. Ezen kívül 250 palack oxigént é* disszousgázt és 600 csomag E~—5Ö«es minőségű elektródát kérnek, hogy az autogén vágásnál és a hegeszt» nél se legyen fennakadás, (MTI) A nemrégiben Csehszlovákiában járt magyar mezőgazdasági küldöttség tagjait, — termelőszövetkezeti tagokat, elnököket, tanácselnököket, agronómusokat — természetesen a csehszlovák mezőgazdaság helyzete es elsősorban a termelőszövetkezetek helyzete érdekelte leginkább. A csehszlovák mezőgazdaság — illetve a kosicei kerület — kicsinyített hű képével már Kosicén, a mezőgazdasági kiállításon megismerkedhettünk. A kiállítás jól rendezett, sokatmondó volt. Egy-egy területen felülmúlta a mi kiállításrendezésünket. A mi kiállításunkon például hiányzott az eredményt ismertető táblákról a hogyan. Nos a csehszlovák kiállítás a hogyanra is mindenütt választ adott. Az eredménymutató táblácskákon ott szerepelt: milyen munka, trágyázás, műtrágyázás mellett termett 450—500 mázsa répa — és más növényféleség — egy-egy hektáron..: Úgy hiszem ezt nálunk is meg lehetne valósítani. A kiállítás sokoldalú volt Néhány olyan könnyű munkagépet láttunk, amelyek nálunk még ismeretlenek, de mielőbb közhasználati munkagéppé kell tennünk őket. A kiállítás megmutatta azt is. hogy Csehszlovákiában például alig közelítik meg a mi állattenyésztésünk, szarvasmarha tenyésztésünk szinvo- nalát, pedig ez nálunk is alacsony szinten mozog. Baj ven a megfelelő tájfajták kitenyésztésével és — az ipari célokat szolgáló növények erőltetése miatt — a takarmány termeléssel is. Erre a csehszlovák termelőszövetkezetek — JRD-ék (egységes földművesszövetkezetek) — tágjai maguk mondtak bírálatot. Ami a' JRD-ket illeti, Hegyi Imre, a megyei atepf ront.-bi zo t tság alelnöke nagy vonalakban már elmondta, a sajtóban is közölt nyilatkozatában, hogy sok termelőszövetkezeti tagnak a kosicei kerületben is van már saját gépkocsija és hogy a termelőszövetkezetek gazdaságilag jól megalapozottak. A nyilatkozat azonban nem részletezte a miértet és a hogyant. E nélkül pe- thg nem vonhatunk le reális következtetéseket. Hadd szóljak először a JRD-k gazdasági helyzetéről. A trebisoyi körzet felé haladva kísérőink mutogatták az állami gazdaságok’ és termelőszövetkezetek központi tanyáit; : Kivétel nélkül valamennyi nagyobb, rendezettebb, modernebb, nagyüzemibb jellegű, mint a mi állami gazdaságaink. termelőszövetkezeteink egy-egy majorija .: -. Közelebbit a termelőszövetkezeti gazdaságok helyzetéről akkor tudtunk meg, amikor Búiéin elvtárs a Drahovi dombokon kimutató tj, egy JRD-központi tanyájára: „A télen alakult a JRD és már kész a modem központi tanya“. Elsősorban ez jellemzi, illetve ez eredményezi a JRD-k jó gazgasági alapját. Ha megalakul egy-egy JRD, annak néhány hónapon belül államsegit- séggcl jól felszerelt tanyája van. Modern épületekkel. istállókkal. A csehszlovák állam jóval több és sokoldalúbb támogatást képes nyújtani a termelőszövetkezeteknek, mint mi. Érdekes például a JRD-knek nyújtott hitel visszafizetésének módja. Ha a JRD épít egy 500.000 koronás istállót, 35—40 százalékát az állam azonnal leírja a nyújtott hitelnek. Azután évente — ha a JRD teljesíti beadási kötelezettségét — az állam rendszeresen elengedi a fennálló hitel 5 százalékát. Tehát ha a hitel tízéves, tíz év múlva a JRD-nek csak 50.000 koronába került az istálló. Ez természetesen meglepte küldöttségünk termelőszövetkezeti tagjait, elnökeit. Nálunk más a helyzet, kamatot fizetnek a közös gazdaságok az állami hitel után. A mi viszonyainkat fi gye lembe véve, itt két dolgot kell ismételten megemlíteni. Az egyik a csehszlovák állam jobb gazdasági helyzete, a nagyobb ipari fejlettség, a jobb nyersanyagbiztosítás lehetőségei. A másik a JRD-k tagságának viszonya a termelést és a részesedést illetően. A csehszlovák termelőszövetkezeti tagság például munkaegységének 60—70, sőt 80 százalékát pénzben és nem terményben igényli. Hosszú ideig tartózkodtunk a Kral-Chelmc-i járás Nagygéres községének (JRD község) közös gazdaságában. A JRD többéves múltra tekint vissza. Modern, vízzel, villannyal ellátott, központi tanyája van. gépesített istállókkal, 1600 hektáron gazdálkodnak. A tagság kimondottan elégedett. Az elmúlt évben például 29 koronát ért náluk egy munkaegység. Ebből 22 koronát készpénzben és 7 korona értéket terményben kaptak. Tehát egész értékben is kevsebbet ért egy-egy munkaegység, mint mondjuk nálunk a borsodivánkai termelőszövetkezetben, vagy a kesznvéteni Szabadságban. sőt kevesebbet, mint általában termelőszövetkezeteinkben. Igaz viszont, hogy náluk számban valamivel több munkaegységet képes megkeresni évente a növénytermelési brigád egy-egy tagja, mint nálunk: A termelőszövetkezet gazdálkodása mintaszerű. Hizlaldájuk például — a sertéstenyésztésben, hizlalásban látják itt a jövőt — kiválóan dolgo- zik^ Tizes csoportokban, kor és súly szerint csoportosítva hizlalnak. Olyan a tisztaság, hogy nálunk még egyetlen termelőszövetkezeti hizlaldában sem tapasztaltam hasonlót. Az állam itt is segít.. Minden szerződött hízó után két mázsa kukoricát kap a JRD igen alacsony áron. A zootechnikus megemlítette, hogy viszont túlságosan sok ipari növény — cukovrépa, stb. — termelésére kell szerződést kötnie a JRD-nek és ez befolyásolja a takarmánytermelést. Ezévben például 1600 hektár szántóterület, mellett mindössze 90 hektáron termeltek kukoricát, holott sertésállományuk erősen megközelíti az 1000 darabot. Egészében vonzóbbak a JRD-k -— éppen gazdasági megalapozottságuk, jövedelmük miatt, mint a mi termelőszövetkezetink. Fejlettebbek. Érdekes például az öregekről való gondoskodás. A termelőszövetkezeti tag, ha betöltötte 65. élet-j évét — 230 korona öregségi díjat kap az államtól, akár dolgozik, akár nem. Beszélgettem idős Pataki Jánossal. Hetvenkét esztendős, az állattenyésztésben dolgozik. Havonta 230 koronát kap az államtól és az elmúlt évben például 720 egységet szerzett. Az öreg azt mondta tréfásan: „ha nem lenne a két fiam. akiket segítek — még nem. JRD tagok —, annyi pénzem lenne, hogy tele lenne vele egy kukoricakas“. Jóné- hány JRD tagnak van már saját .gépkocsija a kosicei járásban is. Ezek a tényezők eredményezik, hogy egyre-másra alakulnak Csehszlovákiában a közös gazdaságok. összehasonlítva a mi termelőszövetkezeti mozgalmunkat a csehszlovákokéval — a már fentebb említett okok miatt — az ő javukra billen a mérleg. A legutóbbi párt- és kormány- határozataink értelmében már több segítséget nyújt közös gazdaságainknak az állam. Egy pillanatig sem vitás, hogy újabb és újabb megoldásokon kell töprengenünk, mert gyengébb termelőszövetkezeteinknek — amelyek erősen eladósodtak — a mostani segítség nem elegendő. Egész bizonyosan találunk újabb jó módszereket arra. hogy termelőszövetkezeteink, nagyobb kezdeti segítséggel, rövid idő alatt alkalma zhaesák a nagyüzemi gazdálkodás légfejlettebb módszereit. Ezzel bebizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, amely gazdaságilag erős termelőszövetkezeteinkben már m& is vonzó és elvitathatatlan; BARCSA SÁNDOR Csehszlovák fermelőszövetkezel'ek üzemek vezetői és a vállalatok A Minisztertanács határozata a belfiüdi államkö'csöniikröl
