Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

* fiSZAKMAGTARORSZÄG Kedd, 1956. szeptember 9S. Bolgár vöröskeresztes küldöttség látogatása megyénkben Georgi Goszpodinovnak, a bolgár Vöröskereszt alelnökének vezetésével négytagú bolgár vöröskeresztes kül­döttség látogatott el megyénkbe. Az itt töltött két nap alatt, szeptem­ber 22-én és 23-án több egészség- ügyi intézményt néztek meg, tapasz­talatcserét folytattak egészségügyi szakembereinkkel, vöröskeresztes ak­tíváinkkal. A szakmai jellegű látogatások, be­szélgetések mellett a küldöttség meg­ismerkedett megyénk néhány neve­zetességével is. Mezőkövesden elra­gadtatással nyilatkoztak a kedves fo­gadtatásról. Dr. Szűcs Géza járási főorvos üdvözölte a küldöttséget, rö­viden ismertette a járás egészség- ügyi helyzetét, a Vöröskereszt mun­káját. Utána rövid kultúrműsorral kedveskedtek a mezőkövesdi lányok. Nagyon tetszett vendégeinknek a me­zőkövesdi matyóház. Mezőkövesd után a szentisívánj bölcsödét, s a klementinái állami gazdaságot nézték meg bolgár elv- társaink. Az állami gazdaságban ba­rátságos hangulatban fogyasztották el az ebédet. Ebéd után Petőházi Já­nos igazgató mondott pohárköszön­tőt, a két nép barátságára, a szocia­lizmus építésének sikerére ürítette poharát. Georgi Goszpodinov pohár- köszöntője végén magyarul éltette a bolgár-magyar barátságot. A látogatás következő állomása Girincs és Kesznyéten volt. Girin- csen dr. Szukováthi Imréné vezeté­sével jólsikerült elsősegélynyújtás] gyakorlatot mutattak be az úttörők. A vendégek gratuláltak a helyi Vö­röskereszt kiváló munkájához. Gi- rincsről Kesznyétenbe hajtatott a (küldöttség, ahol a Szabadság Tsz. tagjaival beszélgettek munkájukról és a tsz-ben folyó egészségügyi mun­káról. Sötét este, a magyar vendégsze­retettől fáradtan értek Miskolcra bolgár vendégeink. Szombat délelőtt a városi tánács elnöksége fogadta a küldöttséget. Vendégeink érdeklődtek Miskolc vá- "os egészségügyi problémái iránt. Utána a diósgyőri 22. számú általá­nos iskolát látogatták meg, ahol az úttörők elénekelték a bolgár him­nuszt a küldöttség tiszteletére, majd a Lenin Kohászati Művek és a DI- MÁVAG egészségügyi intézményeit nézték meg bolgár elvtársaink. El­utazásuk előtt elismeréssel szóltak megyénk egészségügyi és vöröske­resztes munkájáról, mint mondták jó tapasztalatokkal gazdagodva hagy­ták el megyénket. Milyen károkat okozott idén a jégverés megyénkben Az idei nyár bővelkedett zivata­rokban és nem volt ritka a jégeső sem. Felkértük az Állami Biztosító borsodmegyei igazgatóságának veze­tőjét, Ács Károly elvtársat, adjon felvilágosítást, milyen jégkárok vol­tak az idén és hol tartanak jelenleg a károk felbecsülésével és kártéríté­sek kifizetésével? — A nyárelejei változékony idő­járás már májusban jégesőket ho­zott — válaszolta. — Különösen gya­kori volt a jégverés aratás előtt és közvetlenül az aratás időszakában Júniusban és júliusban több esetben jelentette!: jégkárt megyénkből. A legsürgősebb feladat a kalászosokat ért károk felbecsülése volt. Ugyanis a jégkárosult termelők beadási ked­vezményben az Állami Biztosító kár­szakértői által megállapított százalék arányában részesülnek. Ennek a munkának az elhúzódása tehát gá­tolta volna az aratást és. a beszolgál­tatást. A kalászosok jégkárbecslését 22.000 holdon 150 községben időre befejeztük. 83 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet és 8914 egyéni gazda részére 3 millió forint kártérítést állapítottunk meg. Ezt már ki is fi­zettük. A taktaharkányi Alkotmány Tsz tagjai 56.000 forintot, György- tarló község gazdái pedig 90.000 fo­rintot kaptak káraik után. — A kapások a nyárelejei jégveré­seket részben kiheverték. Augusztus végéig ezekben a kár megyénkbe’' nem volt jelentékenynek mondható mintegy félmillió forintra becsültük, de rontott a helyzeten a szeptember 11—13-i jégverés, melynek folyamán 24 községből jelentettek kapás, szőlő- és dohánykárokat. A károk szak­szerű. gyors felmérésére és a kártérí­tések mielőbbi kifizetésére a szüksé­ges intézkedéseket megtettük. — Az a kérésünk megyénk terme­lőihez, hogy munkánkat a biztosítási díj pontos fizetésével viszonozzák. Ez saját érdekük és állampolgári köte­lességük is, mert a jég- ess tűzkárok megtérítését a befizetett biztosítási díjak teszik lehetővé. HOZZÁSZÓL ÁSOK a .Miért rossz a miskolci közlekedés* című cikkhez OLáJt nml iaazLÓ/uL Az Északmagyarországban megje­lent cikk többek között ezeket mondja: „A Közlekedési Vállalat megkísérelte, hogy bekapcsolja a for­galomba a külső településeket is, de nem sok eredménnyel. Járatot indí­tott például a Vargahegyre, de ez úgy látszik, fenntartásának költsé­gét sem fizette ki. Alig van néhány utas.“ EZ IGAZ! Ma valóban alig van utasa ennek a járatnak. De ennek oka nem az, hogy a Vargahegye-n lakók nem akarnál: igénybevenni a buszt, hanem az, hogy a Közlekedési Vállalat az igényeknek meg nem fe­lelő menetrendet állapított meg. A kocsi naponta csak négy ízben köz­lekedik, a következő időpontokban: a Vasgyártól indul a Vargahegyre délelőtt, fél 9 órakor, fél 11-kor, majd délután fel 2-kor és fél 5 óra­kor. A Vargahegyrői pedig vissza a Vasgyárhoz negyedórával később, te­hát: háromnegyed 9-kor, háromne­gyed 11-kor, stb. Ezeken a járato­kon valóban alig van utas. Azok­nak. akik igénybevennék a buszt, más menetrendre lenne szükségük. Hiszen a reggeli órákban, amikor sokan mennek munkába, iskolába nincs busz. A délutáni műszakra menők sem vehetik igénybe a há­romnegyed 2-kor Vargahegyről in­duló kocsit, mert mire beérnének a munkahelyre, sokan közülül: elkés­nek. A délelőtti műszakban dolgo­zóknak sincs kocsijuk, amivel haza- mehetnénék, hiszen a busz már fél 2-kor indul a Vasgyártól. Az éjjeli műszakba menőknek pedig se oda-, se hazamenet nincs kocsijuk. A VARGAHEGYIEK tehát kap­tak is buszjáratot, meg nem is. Kap­tak annyiban, hogy papíron meg­van és lehet rá hivatkozni, mint eredményre, de nem kapták azért, 3ó érzés látni, hogy életünk minden területén egyre jobban ér­vényesül a szocialista humanista szemlélet és gyakorlat. Egy példát mondok el erre a sok közül, amely megmutatja, hogy mindinkább elő­térbe kerül az ember, s problémái­nak emberi megoldása. A megyei begyűjtési hivatalban, *— amelynek hivatali szobáiban rit­ka eset, hogy ne várakozzon, beszél­gessen, vitatkozzon valaki, — éppen a zádorfalvi termelőszövetkezet kép­viselői intézték ügyes-bajos dolgu­kat, amikor egyszerre csak öreg, tö­pörödött nénike lépett be. Homlo­kát talán hetven esztendő barázdál­ta; igazi anyóka volt. A szobában lévők vitatkoztak, ő meg köszönt és csöndben, fáradtan, öregesen meg­állt az ajtó mellett. S állt volna, ki. tudja meddig, — de hamarosan szék került elő a belső szobából, hellyel kínálták. Leült, s várt tovább. Ahogy teltek a percek, fejét fáradtan az ölé- bevett hátikosár fülére ejtette, s elszenderedett. ; ; Míg a vitát hallgattam, őt figyel­tem. Ugyan mi foglalkoztatja, mi­lyen gondot rejtenek a már soha ki nem simuló ráncok? Hiszen nyugodt pihenés dukálna már neki, nem itt várakozni a kosár fülére hajtott fej­jel. De ügye van még, nagy gondja, s bizonyára azt reméli, hogy itt igaz­ságot kap. Szerettem volna, ha nem csalódik; Ahogy szólt, szemét mindjárt elöntötte a könny. Okmányt húzott elő a kosár fenekéről. — Itt vagyok megint kedveskéim. Emlékeznek még rám ugye? K. Oláhné, Bocs községből..: A kedvez­mény. j: a szociális kedvezmény kel­lene. .; Mert megvonták megint.;. Megvonták. .•; — így mondta: „ked­veskéim“ s öreges sírás rázta válla­it. — Mert járna nékem, hogyne jár­na, hiszen a lányom, az özvegyasz szonylányom beteg, itt az orvosi iga­zolvány róla. De biztosan rosszaka­róm van..; Hiszen nem bírok már úgy mint régebben, a szántás meg drága;.; 200 forint holdankint.:. Ugye megcsinálják nekem? Felállt, ismét leült, remegő lábak­kal, kezekkel. A hivatalos emberek összenézték. Úgy állt a dolog, hogv egyszer már csakugyan megadták neki a kedvezményt, de a járási hi­vatal vezetője visszavonatta. S most vita lobban fel a szobában. Hogy azért vonták meg a kedvezményt, mert az anyóka özvegyasszony lánya „komoly“ munkaerő hét hold föld­höz, kettőjük kenyérkeresetéhez.^. És ott van még a ve je is, aki tanító... — Unokavőm kedveskéim, unoka- vöm. Tanító, három gyerekkel. Csak nem kívánhatom, hogy engem el­tartson, hiszen gyerekeket tanít, én meg már.;; — s mondja, mondja Oláh néni a maga nagy igazát. Mi lesz az ügy sorsa? Sejti-e Oláh néni hetven esztendejével, érti-e, hogy itt most bírókra kel egymással a paragrafus és a szocialista törvé­nyesség. Attól függ, milyen válasz- szal távozik innen, hogy melyik győz. Hiszen azt is mondhatják: ott a vő, ott a lánya, aki a2íért tud dol­gozni. meg ott a hét hold föld. Vagy egyszerűen azt: majd megvizsgáljuk néni, megnézzük holnap, holnap­után, mert a járásnál így mondják, úgy magyarássák, csak tessék várni. De ezek újabb remegéssel töltött na­pok lennének. És Oláh néni de sok helyet megjárt már ez ügyben! A pártnál, a tanácsnál; a megyei első titkárral beszélt, s itt kell eldőlnie ügyének, Nyugalma lesz, vagy to­vábbi gondok? — De sokszor elin­téztek azelőtt ilyen ügyeket kézle­gyintéssel, odázgatással. — Várni kell vele.;: Meg kellene nézni.;; — ez az első válasz. Oláh néni szeme már újra könnybelábadt, amikor belépett a hivatalvezető. Né­hány szó. néhány magyarázó tény és kész a döntés: —* Meg kell adni Oláh néninek, hogyne kellene megadni, hiszen öreg­sége nyugalmáról van szó. Már készültem én is véde­lembe venni Oláh nénit, de nem volt rá szükség és nem tudom, ki örült jobban, Oláh néni-e, aki sú­lyos gondoktól szabadult meg, vagy én, akit megkapott igazának embe- ries elintézése. És még egy mélyértelmű jelenet tanúja voltam. Oláh néninek az iga­zoló okmányt gépelték, ő meg el­mondta, hogyan dolgozik. Hogy elad­ta a tehenét is tavaly... Azután, fel­szabadultan, de még mindig remeg­ve így szólt: — De jó, hogy így intézték, higy- jék el, így igazságos. Most megma­rad a disznóm, amit lefoglaltak. El­adom és kifizetem az adót, s még nekem is marad belőle..; Bizalomért íme bizalom, kö­telességtudat. Pedig Oláh néni már túl van a hetvenen.;; BARCSA SÁNDOR Megyénkben is egyre többen választják a közös gazdálkodás útját Az ország termelőszövetkezeteinek sikerei évről-évre több egyéni dol­gozó parasztot győznek meg a kol­lektív gazdálkodás előnyeiről. Az idén Borsodban is többezer család­dal gyarapodtak a termelőszövetke­zetek, ugyanakkor igen sokan kezd­ték meg a közös munkát az alacso- nyabbtípusú termelőszövetkezeti csoportokban. Az elmúlt két hét alatt 47 család lépett be a tsz-ekbe 161 hold földdel; az I. típusú csopor­tokhoz 15 család csatlakozott 91 hold földdel. Sok helyen új tsz. alakult. Nagy- rozvágyon nemrégiben tartotta ala­kuló gyűlését egy elsőtípusú terme­lőcsoport. Működési engedélye még meg sem érkezett, 45 tag máris úgy határozott, hogy nem termelőszövet­kezeti csoportot, hanem hármastí­pusú tsz-t hoznak létre. Csak 2—3 család maradt az egyestípusú mellett, de nem lesznek sokáig ilyen ikeve' sen, mert máris több új tag jelent kezett közéjük. Nyíriben a Rákóczi Tsz. tagsága ebben az évben még nem élvezhette a közös munkával járó előnyöké mert 110 hold földje szanaszéjjel, 87 darabban volt. Most a tagosítással egy helyre került az összes föld, s hogy rendezték a gazdaságot, nem csak egyéniek, de az I. típusú tszcs- ből is sokan közéjük léptek. Igen nagy az érdeklődés a közös gazdálkodás iránt Tolcsván is. A szü ret után sok új tagot várnak a fia tál Béke Tsz-be, amely rövid műkö­dése után kitűnő eredményeket ért el. Tagjai meglévő 18 hold szőlőjük hoz állami tartalékból még 30 holdat kapnák, ami nagyszerű lehetősége biztosít ahhoz, hogy elsősorban sző­lészettel foglalkozó gazdag termelő­szövetkezetet hozzanak létre. mert a helytelen menetrend miatt az ottlakók többsége nem tudja igény be venni. Jó lenne, ha a Közle­kedési Vállalat megkérdezné a Var­gahegyén lakókat és a lehetőségek szsrint, az ott lakók jogos igényei­nek és kívánságainak megfelelően, állapítanák meg a menetrendet. Szabó Lóránt előadó, városi tanács szervezési csoport: • Az Északmagyarcrszág szeptember 9-i számában megjelent: „Miért rossz a miskolci közlekedéscímű cikkhez kívánok hozzászólni, mint a ross2 közlekedés egyik szenvedő alanya. Mint ismeretes a 7-es számú autó* busz a Dózsa György utcától Felső* zsolcáig közlekedik és vissza. Külö­nösen a Felsőzsolcáról visszajövő autóbusz reggelenként nem képes a dolgozók, iskolások-, bátyusok soka* ságái beszállítani. Emiatt a dólgo* zók, iskolások nagyrésze elkésve ér a munkahelyre, vagy az iskolába, a bátyusok, piacra sietők miatt. EGYETÉRTEK a cikkben foglal* lakkal abban, hogy nem áll a Köz­lekedési Vállalat rendelkezésére ele« gendö gépkocsi és hogy csaknem na* ponta több kocsi van javítás alatt. Ennek a körülménynek kellemetlen hatását saját bőrünkön tapasztal- juk mi, Csorba-telepi lakosok is. Előfordul, hogy két autóbuszról is lemaradva bérlettel a zsebben, láb* busszal utazunk. Helyesnek tartanánk, ha a Közle­kedési Vállalat elrendelné, 8 óráig csak bérletesek utazhatnak. így pon­tosan érkeznének a. gyermekek az iskolába, a dolgozók a munkábai Vagy legalább egy bérletes buszt állítsalak még be. Szakács Lajosné \ diósgyőri kohászat 2300 dolgozóia vesz részt az ősszel szakmai tanfolyamon A Lenin Kohászati Művek vezető­sége a kollektív szerződésben vállal­ta, hogy a dolgozók szakképzettségé­nek emelésére az ősszel több mint negyven szakmában szervez szakmai, illetve betanító jellegű tanfolyamod A gyár oktatási osztálya ennek meg­felelően — a legjobb műszaki és élenjáró dolgozók irányításával — 110 kohász, illetve acélműi olvasztár, 230 forrasztár és hengerész részére indít szakmásító és csaknem kétezer egyéb munkakörben foglalkoztatott dolgozó bevonásával szervezett szak­mai továbbképző, s betanító jellegű tanfolyamot. így összesen mintegy 2300 diósgyőri kohászati dolgozó gya­rapítja ismereteit a részben már be­indult ^részben később megkezdődő tanfolyamokon. A tanfolyamokon csaknem negye* dével vesznek többen részt, mint az elmúlt évbem Képzőművészek értekezése az országos kiállítás tapasztalatairól Megjelent a Pártélet szeptemberi száma A Pártélet új, szeptemberi száma közli a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének az értelmiségi politikánk néhány kérdéséről hozott határozatát. Fontos cikket közöl fo^ vábbá a termelés pártellenőrzésének problémáiról, valamint Szabó András írását a szocialista törvényesség meg­szilárdításáról, Wirth Ádám cikkét az új Lenin dokumentumok megjelené­séről. »A Pártélet napi^ kérdései-« rovat­ban jelent meg Bassa Endre: Bürok­ratikus vonások a pártmunkában cí­mű írása, Nádas Gáspár: A termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztésének néhány tapasztalata című cikke. A folyóirat új számába Simái Mi­hály a szocialista Jugoszlávia állam- szervezetének sajátos formáiról, Ko- rolovszky Lajos a Német Kommu­nista Párt betiltása utáni helyzetről írt cikket. A tapasztalatcserét segíti a szeptemberi számban Király Má­ria: Hogyan segíti a Duna Cipőgyár pártszervezete a gazdasági vezetés új rendjét? és Kőszegi Frigyes: Megtört a jég a Duclos Bányagépgyárban cí­mű írása. A Pártélet legújabb számának Be­szélgetés az olvasókkal című rovata ismét számos érdekes és tanulságos- hozzászólást, kérdést és választ, leve­let és vitaanyagot közöL \7asárnap zárult a II. Miskolci ” Országos Képzőművészeti Ki­állítás, s utána a megyei képzőmű­vész munkacsoport értekezletet tar­tott, hogy felmérje a kiállítás ered­ményeit, tapasztalatait. Az értekez­let során kidomborodott az, hogy képzőművészeti életünkbe is beha­tolt az az egészséges szellem, amelynek légkörében a kulturális kérdéseket nagy összefüggéseikben szemlélik, vitatják és keresik a fej­lődés további út jait, az ehhez szük­séges feltételek megteremtésének lehetőségeit. Szóba került, hogy az országos lapok általában nem foglalkoztak ezzel a kiállítással súlyának meg­felelően. A kulturális decentralizá­ció megvalósítása minden esetre többek között azt is megkívánja, hogy ha egy országos jelentőségű művészeti esemény vidéken zajlik le, azzal a fővárosi sajtó is érdemé­nek megfelelően foglalkozzék; Több felszólaló felvetette, hogy a kiállításon szereplő budapesti mű­vészek nem érezték magukénak ezt a kiállítást, mivel „nem voltak benne anyagilag érdekelve“, ^ta­lán ez is közrejátszott abban, hogy a fővárosi sajtó, ellentétben a ta­valyi kiállítás alkalmával tanúsí­tott nagy érdeklődésével, ezúttal valósággal agyonhallgatta a kiállí­tást. lény az, hogy az idén már jóval kevesebb fővárosi kiállító mű­vész jelent meg a kiállítás ünne­pélyes megnyitóján, mint az első ilyen alkalommal, de az is tény, hogy akik eljöttek, önzetlen segítsé­get nyújtottak a miskolci kiállítás reprezentációjához. A mi azt a kérdést illeti, hogy netán a fővárosi művészek nem érzik magukat anyagilag ér­dekelteknek, ez összefügg azzal, hogy a tavalyihoz képest szűkült a vásárlási keret, mert ezúttal el­maradtak az állami vásárlások, csupán a városi és megyei tanács, továbbá a múzeum vásárolt a ki­állított művekből. Meg kellene vizsgálni, hogy az országos kiállítá­sok vidéken való megrendezésének eddigi tapasztalataiból milyen kÖJ vetkeztetéseket lehet levonni, a ki* állítások rendezésének eddigi mód-« szerei nem szorulnak-e revízióra. Az értekezlet részvevői sok idő* szerű művészeti kérdést vitattak- meg. Örömmel vették tudomásul* hogy a megyei pártbizottság ré­széről a legmesszebbmenő segítő* készséget tapasztalják; Feltárták azokat a hibákat, amelyek a múlt* ban kerékkötőivé váltak képzőmű* vészetünk fejlődésének és bizakodó hangulatban beszéltek nemcsak a nálunk, hanem a szocialista tábor országaiban is mindenütt fellobogó szellemi életről, a képzőművészeti kultúra fejlődésének új lendületé­ről. Ami eddig ritkán fordult elő a munkacsoport értekezletein, most a képzőművészet problémáin kívül élénk vita alakult ki az irodalmi és zenei kérdésekről is. A z értekezlet kétségtelenül tar* n talmasabb volt, mint a ré­gebbi, többnyire adminisztrációs kérdésekkel foglalkozó havi érte­kezletek. Városi tanácstagok fogaditrii Szeptember 27-én: Debreceni László 17—19 óráig Tapolca, Enyedi u. 6/b. Bó- dis Lászlóné 17—19 óráig Bornemissza u* iskola. Lovász Pál 16—19 óráig Déryné il 3. Pedagógus Szaksz. Németh Géza 16—ÍZ óráig Csille u. 11, sz. özv. Kari Lajosné 16— 18 óráig DióvSgyörvasgyár, Szabó J. u* 9. Heinrich Lajos 19—21 óráig Bornemisz- sza úti kis iskola. Pásti Lajos 17—19 óráig Farkas K. u. MNDSZ helyiség. Galló Fe­renc 16—18 óráig Tizeshonvéd u. 26< Barkó Tibor 16—18 óráig Tanácsháza, Ilii udvar. Béketerem. Vajda István 17—19 óráig József A. u. ált. isk. Dankó Mik­lós 17—19 óráig Jósika u. 19. sz. Szeptember 28-án: Garadnai Ferenct 17— 19 óráig 22. sz. ált. leányiskola (Öl* kér.), Kovács Nándor 18—20 óráig Sztá­lin úti iskola, Vida Józsefné 17—19 óráig Déryné u. 20. Kolonics Lajos 17—18 óráig perecesi ált. isk. Kinánczi István 18—20 óráig martintelepi ált. isk. Nagy Károly 17—19 óráig Széchenyi u. 90. Benedek Jó* zsef 17—19 óráig Szeles u. 61. Takács La* josné 16—18 óráig Csermdv tt; Busák telep.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom