Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

MeäS, 1958. szeptember 25. C8ZAKBIAGYAEOBSZAG 3 As energiatakarékosság lehetőségei a Lenin Kohássati Művekben Állandóan fejlődő iparunk fűtő­anyag-ellátásénak biztosítása mind nagyobb feladatok elé állítja bányá­szatunkat. Különösen fokozottak a feladatok Borsod megyében, hiszen a nehézvasipari vállalatok bővülésén és örvendetes termelésemelkedésén kí­vül vegyipari nagyüzemeket is állí­tottunk üzembe, illetve építünk je­lenleg is. Hozzájárul a fokozott szén­felhasználáshoz az ország egyik leg­nagyobb erőművének, a Borsodi Hő­erőműnek üzembelépése is. Fűtőanyag-szükségletünk mintegy 80 százalékát országos viszonylatban is a szén fedezi. A bányák nem min­den esetben tudják fedezni a szük­ségletet, ezért minden tonna szén pótlása, illetve megtakarítása köny- nyít a bányászat helyzetén. Nem sza­bad mindent a bányászat ingadozó termelésére bízni, hanem maguknak az ipari -üzemeknek is minden lehetőséget meg kell teremteni a szénfogy osztás csök­kentésére. Erre széleskörű lehetőségeink van­nak. A széntakarékosság már a ki­termelt. szén helyes osztályozásánál kezdődik, amely még a bányászok feladata. Nem mindegy ugyanis, hogy egy bizonyos tüzelőanyag minő­ségre készült berendezésben mit tü­zelünk el. Kazánokban és gázgene­rátorokban többszázalékos megtaka­rítás érhető el a megfelelően osztá­lyozott szén alkalmazásával. A vágá­nyok mellett és egyéb elő nem ké­szített területeken tárolt szén portá­si, betaposási veszteségei súlyos ká­rokat idézhetnek elő. Az utóbbi pa­zarlás fennáll többnyire minden üzemben, így a Lenin Kohászati Mű­vekben is. A Lenin Kohászati Müvek szén- «zükségleiének csökkentésére 1951 őszén a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium elrendelte az eddig csak pót­tüzelésre használt pakura tágafob al­kalmazását. A Lenin Kohászati Művek mű­szaki dolgozói nagy sikerrel, kö­zel másfél hónap alatt be is ve­zették a pakuratüzelést és ezzel havi 14—15 ezer tonna borsodi durvaszén megtakarítását érték el. Nagy hátrányt jelent azonban az, hogy a Diósgyőrnek juttatott nagy kéntartalmú hazai nehézpakura —. minőségi acélgyártásra — nem meg­felelő. Súlyos nehézségekkel kell emiatt az acélműnek megküzdenie a termelési terv teljesítése érdekében. A kéndús tüzelőanyag gátolja a prog­ramszerű gyártást, sőt esetenként le­hetetlenné is teszi. Nem beszélve ar­ról, hogy csaknem minden esetben kalória többletfelhasználással jár. Tudvalévő, hogy a kohászati üze­mek nagy hőfogyasztású kemencéi a gyártási ágtól függően csupán 5—SO százalékos höhasznosítási hatásfokkal dolgoznak. A veszteségek legnagyobb tételét a magas hőfokú füstgázzal tá­vozó meleg, kilángolási és egyéb su­gárzási veszteségek képezik. Nagy­ban hozzájárulnak a veszteségekhez az elavult, korszerűtlen kemencebe­rendezések, a műszerezés, a karban­tartás hiányosságai. Nem helyénvaló dolog, hogy a kemencéket közvetlen irányító forrasztárok és olvasztárok pre­mizálási rendszere figyelmen kí­vül hagyja az energiafogyasztást, nem serkent a takarékosságra. Az acélgyártó kemencékből távozó magas hőfokú füstgázmeleg haszno­sítására a Lenin Kohászati Művek részére a második ötéves terv folya­mán 35 millió forintot irányzott elő kormányzatunk. Ez lehetővé teszi az egész gyár épületeinek és szociális létesítményeinek teljes fűtőmeleg el­látását anélkül, hogy tüzelőanyagot használnánk föl. Csupán ez, évi 60 ezer tonna 3 ezer kalóriás borsodi szén megtakarítását eredményezheti. Ugyanilyen füstgázhasznosító kazán üzembehelyezése és gyártása van fo­lyamatban a középbengerművi toló- kemencéknél. E berendezést előrelát­hatólag 1957-ben adjuk át. rendelte­tésének és mintegy 6 ezer tonna borsodi szén megtakarítását eredmé­nyezi. A hőhasznosításnál nem szabad csak az acélgyártó kemencék hasz­nosító programjánál megállni. Meg kell valósítani a kisebb kemencék füstgázmeleg hasznosí­tását, a saját égési levegő elő­melegítésére. amely a kemence tüzelési hatásfokát 10—20 száza­lékkal emeli. Ennek ezideig gátat vetettek a hő­álló rekuperátor elemek hazai gyár­tása terén lévő nehézségek. Ennek elhárítására a Lenin Kohászati Mű­vek műszaki dolgozói vállalkoztak. A folyamatban lévő kísérletek közeli sikerre mutatnak és ez országos vi­szonylatban is nagy jelentőséggel bír. Igen komoly szénmegtakarítási le­hetőséget ad a nyersvasgyártás mel­léktermékét képező kohógáz felhasz­nálása is. A Lenin Kohászati Művek dolgozói e vonalon igen sokat tettek a közelmúltban, de komoly terveik ...................—— v annak a jövőre vonatkozóan is. Az új nagykohó üzembehelyezésével megkétszereződött a termelt kohógáz mennyisége, amelynek hasznosítását eddig mintegy 85 százalékban már megteremtettük. E célból mind az erőműben, mind egyéb helyeken tiszta kohógáztüzelésű kazánokat ál­lítottunk üzembe. Tüzeléstechniku­saink jó munkája nyomán lehetővé vált egyes ipari kemencék kevert tü­zelése is. Ez év folyamán és a jövő évben szaporítjuk a tisztán kohógáz­zal fűtött kemencék számát a dur­vahengerműben. Ezzel a kohógáz- hasznosítás 90 százalékra emelkedik. A füstgáz és a kohógáz kalória- értékéhez képest csekély, de orszá­gos viszonylatban jelentős fütőmele- get képvisel a generátorgázból kicsa­pódó kátrány, amelynek lepárlásával nyerhető fűtőolaj egyes esetekben egyedüli tüzelőanyagát képezi ke­mencéinknek. A Lenin Kohászati Művekben e vonalon is komoly bé­rű'.ázásokat oldanak meg, mert el­készítenek két darab elektromos kát­rányleválasztó berendezést. Súlyos mulasztásokat követnek el azonban a gázgenerátorral ren­delkező üzemek, mert nem gyűj­tik össze .az értékes kátrányt, nem adják át a kátránylepárló üzemnek, hanem csatornarend­szerükbe engedik. Évi többezer tonna szénnek megfelelő olaj fo­lyik így el, szennyezi vizeinket, pusztítja a hal­állományt. Helyes lenne, ha az ösz- szegyűjtött kátrányt átadnák a fél­kapacitással dolgozó diósgyőri kát­ránylepárlónak. Nem szabad megfeledkeznünk a szénmegtakarítás kérdésében a villa-- mo&energia gazdaságos felhasználá­sáról sem. Minden kilowatt óra másfél-két kilogramm borsodi durvaszenet jelent. Az egyes üzemek helytelenül alkal­mazott, pázarló világítása, a tüzelő­anyag szempontjából legigényesebb sűrített levegő helytelen felhasználá­sa (pl. égési levegőre, vagy kemence­hűtésre, stb.), a többnyire túlmérete­zett ventilátorok és hajtómotorok al­kalmazása, üresen járó transzformá­torok, megmunkáló gépek, stb., mind veszélyezteti k energiaelJ áfásunkat. Szívós harcra van itt szükség a ve­zetők részéről az üzemi maradisá-g és megszokottság ellen, hogy mi is hozzájáruljunk a szükséges tüzelő­anyag biztosításához. F. Z. A DISZ-szervezetek felelőssége Megyénk egyik bányairodájá­ban történt. Kivágódott az ajtó, s a nyílásban megjelent egy testes asszonyság. Amikor a szoba köze­pére ért, vettem észre, hogy nincs egyedül; egy 14—15 év körüli le­génykét vonszolt maga után. Amint a hivatalnok íróasztala elé ért, el­engedte a gyereket, kezét csípőre telte és olyan patáliát csapott, hogy rengett belé ciz ablak. — Az én kölyköm is van olyan, mint a többi! Miért nem veszik fel? Elbírja ö már a csillét, még a csákányt is A hivatalnok megszokhatta már az efféle jeleneteket, mert roppant türelmesen hallgatott, s amikor megszólalt, hangján egy csepp föl­indulás se látszott. í— Hol van az az emberke? — Állj elő, fiam! nyúlt háta mögé az asszony. A gyerek előállti — Egyszer már elküldtem. Értse meg kérem, hogy nem vehetem föl! Nem akarom, hogy a fejemre üsse­nek. Itt nincs szükség gyerekekre, a könnyű munkahelyek meg be vannak töltve. — különben is a maga fia még talán iskolaköteles. ■— Micsoda?! Itt vannak az ira­tai, elmúlt tizenhat éves, csak kis- növésű. — Nagyon sajnálom, de még így sem lehet. Gyönge. ■— Hej, dehogy gyönge, ■— ellen­kezett az asszony — már egész nyáron húzta a kaszát. — Elég baj az neki, — szólt rész­véttel a férfi, amint végigmérte a gyereket. Az asszony észrevette a híva* talnok megváltozott érzelmeit, alábbadott a hangerőből s a rimán- kodás szivfájdító szavaival igye­kezett jobb belátásra bírni, Pár perc múlva a könnye is megeredt, meg-megcsuklö hangon panaszko­dott. S a gyerek fölvétetett. A hivatalos dolgok végeztével az anya lehajolt, homlokon csókolta a fiút, miközben fülébe súgta: Oszt a fizetésed hazaküldd! —- majd sár ­konfordult, hogy indul a busza és egy istenhozzád nélkül elrobogott. A hivatalnok meghökkenve néz­te a jelenetet, arcán szomorúság látszott. Nagyot szippantott ciga­rettájából, ¥ fölállt és kezet rázott a gyerekkel. Sohse búsulj, fiam? Anyád ugyan alaposan faképnél hagyott, de mi majd embert faragunk belő­led. Becsüld meg magad, ha igyek­szel, még vájár is lehetsz. Szép a bányászélet, csak egy kis bátorság kell hozzá és megy minden mint a karikacsapás .. ■* Hány ilyen vagy ehhez hasonló jelenet játszódik le országszerte! Sok-sok szülő, amikor az emberek közé küldi munkára-érett gyerme­két, a társadalomra, gyárra, bányá­ra bízza további nevelését, s a gyáron, bányán múlik a gyerek további sorsa s az, hogy milyen emberré válik. Nagy a DISZ felelőssége, a legdrágább, a jövő van gondjaira bízva. Az életbecsöppent fiatalok jó és rossz hatásoknak vannak ki­téve. Dolgoznak, pénzt keresnek s a pénzt nemcsak ruhára, könyvre és mozijegyre lehet költeni... Ah­hoz, hogy a DISZ valóban betöltse a pártunk, államunk, népünk által rábízott feladatot, segítségre van szüksége. Ma már — szoktuk mon­dani — anyagilag biztosítva van az ifjúság nevelése. S ez igaz. Van társadalmi segítség, de kevés még a. hozzáértés, nem elég forrók a szi­vek ahhoz, hogy felszínre tudják hozni az ifjúságban rejlő lehetősé­geket. Ha megnézzük például az ormos- bányai üzem fiataljainak életét, sok panaszt hallhatunk. Nem tö­rődnek velük úgy, ahogy kellene. Nincs sportlehetőség, s a kultúra is soványan nyújtja: nekik áldásait. Az egyik fiatal tagkönyvét mutatja — öt hónapja nem fyapott tagbélye­get. pedig nem szeretné, ha. elma­radásáért kizárnák. A DISZ-titkár elvtárs — mondják — hiába töri magát, nincs helyiségük, ahol ösz­szegyülhetnének, a régit elvették és újat nem adtak helyébe. Itt van az ősz, nemsokára, ránkköszönt a tél is, az emberekben fölébred az otthon utáni vágy — s az ormost bányászfiataloknak nincsen ottho­nuk. Megjeleni a DISZ oktatási év tervezete, mely nagy lehetősé­get ígér a tanulásra, művelődésre. Sok falusi és bányászfiatal szíve­sen töltené a hosszú téli estéket a tervezetben említett előadássoroza­tok valamelyikén. De sok helyen még csak az alapszervi titkárok tudnak róla, s az előkészületek vontatottan, vagy sehogysem ha­ladnak. De nem kevesebb gonddal-bajjal találjuk magunkat szembe Tisza- palkonyán. Pár évvel ezelőtt a földjét szántogató földműves gon­dolni sem mert ixtlna arra, hogy néhány év múlva itt épül hazánk egyik legnagyobb hőerőműve. Nemsokára fölzúgnak a. hatalmas gőzturbinák, s Tiszapalkonya be­kapcsolódik az ország vérkeringé­sébe. A legeldugottabb faluba is eljut az áram, a világosság. Az építők között sok a fiatal, több százra rúg a DISZ-tagok szá­ma. A szocialista építés lendületé­ben sok-sok fiatal leány és fiú válik itt új emberré, felnőtté. Itt is, mint az előbb említett bánya­üzemnél, kevés a kulturális és sportlehetőség, a klubtermek föl­szerelése hiányos, a politikai okta­tás elhanyagolt terület. Sok múlik a. DISZ-aktivákon, személy szerint a titkáron, aki gyakran elcsügged a nehézségek láttán s »lecsapja a malteros kanalat«, — ahogy az egyik fiatal megjegyezte. A fiatal­ság fönnmaradó idejét és energiáit a sörkertben tékozolja el. A fiatalokban megvan a vág# a kulturált élet után, de meg kell teremteni ennek lehetőségeit. A vállalati, állami és pártszervek fordítsanak nagyobb gondot a DISZ-re, rajtuk is múlik, hogy a fiatalság legnagyobb tömegszerve­zete el tudja-e végezni a rábízott nagy feladatot, az ifjúság szocia­lista nevelését,, Gyorsítsák meg a téli felkészülést Mártabányán A közelgő télre üzemeinknek ** idejében, alaposan fel kell készülniök, hogy a termelés az eső­zés, a havazás és a nagy hideg el­lenére is zavartalan legyen. A tél újabb erőfeszítéseket kíván, hiszen a kormány által kért 300.000 tonna terveníelüli szénből 107.000 tonnát a borsodi bányászoktól várja az ország. Iskolák, óvodák, kórházak és a lakosság szénellátása is a bá­nyászokon múlik. Mártabánya dolgozói tudják, hogy nekik is helyt kell áilniok, ezért kísérik figyelemmel, hogy az üzemvezetőség milyen intézkedése­ket tesz a téli felkészülésre, mert nem szeretnék, ha ennek hiánya gátolná a tervteljesítést. Moldován Mihály üb. elnök elv­társ gyakran járja a bányát, látja és hallja, hogy milyen hibák van­nak, melyek megszüntetése sürgős. Beszélgetésünk alkalmával elmond­ta, hogy az üzemvezetőség még nem sokat tett a télre való felké­szülés érdekében, pedig a tavalyi tapasztalatokon okulva ideje lenne ezt elkezdeni annál is inkább, meri a bánya nem a legjobb állapotban van. Különösen súlyos a helyzet a 2. ereszkében, ahol a több helyen hibás ácsolatot át kellene építeni, a vizet kell levezetni és az iszapot feltakarítani; néhol ugyanis a tele A DISZ borsodmegyei végrehajtó- bizottsága felhívással fordult me­gyénk bányászifjúságához, abból az alkalomból, hogy a VI, VIT tisztele­tére október 1-től kezdve megindítja a „legjobb bányász DISZ alapszerve­zet’* címért folyó versenyt. A ne­mes vetélkedés 1957. április 1-ig tart. Célja, hogy bányászfiataljaink csillét három-négy embernek kell tolnia, mert sok helyen nem látni a vasutat, úgy ellepte az iszap. A lőereszke átácsolását is foly­^ tatai kellene, mert hova­tovább életveszélyes a járás benne; Az erenyői meddőhányó tavaly télen is sok problémát okozotfj Rendbe kell hozatni, jó vasútat le­fektetni és a gépházat is meg kell csináltatni. Fontos teendő az akna elejét úgy kiképezni, hogy a víz ne a bányába csorogjon s így a jegesedést is megelőzzék. A hányót le kell árkolni és az összetört be­toncsövek helyett újakat kell be­építeni, hogy a víz a halna alatt folyjon le, mert különben a bányá­ba szivárog. Rövid időn belül átalakítást kí­ván a gurítótetőn a csillekanyar, mert állandóan leesnek róla a tele csillék. Gondoskodni kell melegedők épí­téséről is. Melegedőre van szükség az akna előtti kapcsos részére, s az osztályozón dolgozó gépkezelőknek; A meglévő melegedőket is ki kell meszelni, jól fűthető kályhákkal felszerelni. [Vem szabad elfelejtkezni az akna előtti tető kijavításaiéi sem. Esőcsatorna szükséges rá, mert különben a víz itt is a bá­nyába folyik. több tervenfelüli szénnel, a DIS35 élet megjavításával készüljenek a világifjúság nagy találkozójára; A versenyben résztvevő alapszerveze« tek közül a három legjobb bányász DISZ alapszervezet jogot kap arra* hogy tagjai közül küldötteket válasz-« szón a moszkvai YYT-re. Csaknem 508 kuláklistára tett középparasztot rehabiiitáttak Borsod megye három járásában A Központi Vezetőség júliusi határozata óta Borsod megyében is meggyorsult a kuláklistára tett középparasztok rehabilitálása. Eddig a megye három járásában fejeződött be a rehabilitáció. A tanácsülések és falugyűlések állásfoglalása alapján a putnoki járásban 174 jogtalanul kuláknak minősített középparasztot fogadott vissza maga közé a falu dolgozó parasztsága. Aggteleken 20 eddig kuláknak bélyegzett közép- parasztot rehabilitáltak, akiknek földterülete csak semmit nem termő »kopárokkal« haladta meg a 25 holdat. Az egész járásban 174 közép­paraszt kapta vissza becsületét. A mezőcsáti járásban 142 középparasztot rehabilitáltak. Mező- csáton, ahol eddig csaknem 100 kulákot tartottak nyilván, a falugyűlés egyhangú határozattal 53 középparasztot rehabilitált. Sokan közülük már a helyi termelőszövetkezeteket is felkeresték, hogy tájékozódjanak, ismerkedjenek a szövetkezeti gazdálkodással. Befejeződött a szikszói járásban is a középparasztok rehabilitá­ciója. Ebben a járásban összesen 132 középparasztot fogadott vissza maga közé a falu dolgozó népe. » A Borsod megye három járásában 498 középparasztot rehabilitál­tak. A megye többi járásában is befejezéshez közeledik az indokolatla­nul kuláklistára tették rehabilitálása. A miskolciak kérdezik .• Mi van a színház átépítésével ? A szakemberek és a színházláto­gató közönség szeptember 13-án nyilvános tanácsülésen megtárgyal­ták a Déryné Színház átépítésének problémáit. A nyilvános tanácsülés olyan álláspontot foglalt el, hogy a legrövidebb időn belül hozzá kell kezdeni a bontási munkálatokhoz, ugyanakkor mégegyszer, alaposan felül kell vizsgálni, hogy a színház kibírja-e a tervezett átépítést? Szá­mos miskolci lakos sürgető kérdé­sére megkértük Magyar Sándor elv­társat, a városi tanács tervosztályá­nak vezetőjét, nyilatkozzon mi tör­tént azóta a Déryné Színház ügyé­ben? Magyar Sándor elvtárs a kö­vetkezőket mondatta: — A nyilvános tanácsülés rend­kívül sokat segített a probléma meg­oldásában. A szakemberek és az egyszerű színházlátogatók hozzászó­lásaikban rávilágítottak azokra a várható nehézségekre, amelyeket mind a tervezőknek, mind a kivite­lezőknek figyelembe kell venniük. Az elhangzottak alapján megbeszé­lést folytattunk a kivitelező és a tervező vállalattal. A megbeszélés alapján megkötöttük a keretszerző­dést a Borsodi Építőipari Vállalattal. — Mikor kezdenek a színház bon­tási munkálataihoz? — A kivitelező vállalat október 1-én kezd munkához. Elsősorban azokat az épületrészeket bontja le, amelyek akadályozzák a »felvonu­lást«. Szükségessé válik a díszlet- raktár, az udvarban lévő bútorrak­tár, egy elég rossz állapotban lévő lakóház és ugyanott egy kárpitos­műhely elbontása. — A nyilvános tanácsülésen az illetékesek megígérték, hogy felsőbb szervekkel mégegyszer felülvizsgál­tatják: kibírja-e a színház a. nagy­arányú átépítést? Ha nem, akkor részben, ‘módosítják a terveket? Történt-e már valami ebben az ügyh ben? — Még nem kaptunk választ. A kivitelező vállalatnak azonban az említett munkát — bármilyen mér­tékű legyen is az átépítés — min­denképpen el kell végeznie. A fö­démdarunak meghatározott sugarú területre van szüksége, az említett épületrészek pedig útban vannak; — Hozzákezdtek-e már a falak megvizsgálásához, fúrásához? — Ezt a munkát a kivitelező vál­lalat végzi el. A feladat nagy szak­értelmet, lelkiismeretes munkát kö­vetel. A belső feltárási munkát a jövő év elejére mindenképpen el tudják végezni, ennek alapján szá­molni tudnak a várható nehézsé­gekkel. Amennyiben úgy látják* hogy nagyobb falfolyás nem követ­kezik be, januárban hozzákezdenek a színház baloldali részén a feljáró­hoz szükséges bontási, építési mun­kához is. A bontást elsősorban kis­falvéséssel végzik el, ami rendkívül igényes, nehéz munka. Ugyanakkor cementből faltömítő anyagot készí­tenek, amellyel rögtön megakadá­lyozzák az esetleg fellépő folyást Az átépítésnek megvannak aa anyagi feltételei is, hiszen a nép­művelési minisztérium a jövő évre 6 millió forintot irányzott elő. A város lakossága nagy figyelem­mel kíséri az átépítési munkálato­kat; javaslatai, észrevételei már ed­dig is hathatós segítséget jelentet­tek. Hisszük, hogy a tervező és ki­vitelező vállalát a tömegellenőrzéa segítségével minden igényt kielégí­tően tudja elvégezni a. nehéz, rend­kívül f el elősségtel jes munkát. Kérj ük a város lakosságát, hogy mint eddig, — ezután is hozza tudomásunkra, az átépítéssel kapcsolatos észrevéte­leit, javaslatait. Ez nagy segítséget jelent számunkra, — fejezte be Mr* gyár elvtárs nyilatkozatát; BányásztÍíuságunk a VIT-verseny előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom