Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-12 / 215. szám
2 esZAKMAGTAKOMZAt Szerda, 1956. szeptember i. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Mi tzínházat Miikatenak“ .............................................. nrnnnmnr M ÉG JÚLIUSBAN TÖRTÉNT, hogy cseh elvtársak jártak. Muhi községben. . Tiszapalkonyán dolgoznak s megtudták, hogy az egyik fúrt kút már régen rossz. Megígérték, hogy a kutat megjavítják. Az alkatrészeket elvitték, megforrasztották, s e hónap elején vissza is hozták. A község dolgozói ezúton mondanak köszönetét Holán Irily, Kubelka Vlagyimir, Zsinór József és dr. Papp Károly elv- társaknak. * KISTÓTH ISTVÁN vb. titkár József-utca elején (a Dózsa György- utcánál) és a végén (a Tizeshonvéd- utcánál) állítsanak fel iskolajelző közlekedési táblát. A Kun József- utcán és a Dayka Gábor-utcán az iskolák előtt tegyék ki a 10 km-es lassúsági jelzőtáblát, mert a lassúsággal a zaj is mérséklődik. Továbbá javasoljuk, hogy a miskolci vállalatok a KPM illetékes osztálya előadójának bevonásával tartsanak a gépkocsivezetők részére előadást, amelyben felhívnák a figyelmüket arra. hogy az iskolák előtt zajtalanabbik közlekedjenek. FÜRI JÓZSEF DISZ vb. titkár A SAJÓSZENTPÉTER1 Sütőipari Vállalat legnagyobb üzeme a kazincbarcikai sütőüzem. Ez az üzem látja el Barcikát kenyérrel, az egész bányavidéket pedig süteménnyel. Dolgozói naponkint 70 mázsa kenyeret és 16.000 darab süteményt készítenek. Ha néha■ hiba van a minőséggel, a fogyasztók rendszerint a sütőipari munkásokat szidják, meg vannak győződve, hogy azért csakis a pékek felelősek. Pedig gyakran rajtuk kívülálló okok is rontják a kenyér minőségét. A bányásznapra például ugyancsak fel kellett készülni a sütőiparnak. Az üzemben 54.000 darab sü- ■ teményt és a szokásosnál sokkal több kenyeret készítettek. A legnagyobb munka közben azonban nem volt víz. Már dagasztani kellett, ezért nem volt más hátra, minthogy a szakmunkások és a segédmunkások a 200 méterre lévő kútból tejeskannákban hordták a vizet. 3—4 óra múlva javult meg a vízszolgáltatás, akkor pedig nem volt villany, nem működött a dagasztógép. S mit tehet ilyenkor a pék? Hozzáfog kézzel a dagasztás- hoz, mert egyetlen célja az, hogy dolgozótársai megkapják a kenyeret. Ilyen körülmények között aztán könnyebben csúszhat be hiba, de nem a pék hibájából, hanem a rendkívüli okok miatt. Ezért kérjük dolgozótársainkat, hogy ha hiba van a minőséggel, necsak minket okoljanak, hanem gondoljanak arra, hogy külső okok is közrejátszhatnak az esetnél. Természetesen a kritikát a jövőben is szívesen vesz- szük, s igyekszünk a hibákat megszüntetni, a fogyasztók igényeit kielégíteni. TÓTH IMRE minőségi ellenőr m A MISKOLCI Kun József-utcai és Dayka Gábor-utcai iskolákban igen nehéz .körülmények között folyik a tanítás, mert az utca zaja miatt sokszor 8—10 percig sem tud szóhoz jutni a tanár. Traktorok, parasztkocsik, autóbuszok dübörögnek végig az utcán, amelyeknek zaja igen zavarja a tanítást. Javasoljuk, hogy a Kun A BORSODSZENTGYÖRGYI tanács ezévben három új hidat épített és öt hidat felújított. A község közepén azonban egy elhagyatott rossz hid áll, amely a megyei Útfenntartó Vállalat kezelésében van A vállalat azzal, hogy új hidat fog építeni, még jiíliusban szétszedte a rozoga fahidat. Azóta feléje sem jönnek. Pedig igen fontos ez a híd mert Borsodszentgyörgyöt ózddal és a környező községekkel köti össze. A munkásszállító gépkocsik kénytelenek keresztülhajtani a patak medrén, sokszor úgy kell őket kivontatni a vízből. Ha ezt a hidat ki akarnák kerülni, sokkal hosszabb utón kellene menniük. A népboltba érkező lisztet vagy kenyeret vállon kell áteipelni a **atak medrén. A Terményforgalmi Vállalat által begyűjtött terményeket nem tudják átadni, mert a Térményforgalmi el van zárva a forgalomtól. De kérdezhetnénk tovább, ki a felelős azért, hogy a gyári munkásoknak, s a különböző bányaüzemek dolgozóinak zöldárut szállító kocsi már kétszer borult fel a patak medrében. A községi tanács már sokat harcolt a hidért. Telefonon is sürgettük leveleket is írtunk. Felajánlottuk azt is, hogy a hidat saját erőnkből felépítjük fát, munkaerőt biztosítunk, de azt a választ kaptuk Pntnokról. hogy ide betonhidat terveznek, mível fővonalon van. Néhány hét múlva azután leszállítottak a híd mellé 12 rönkfát, hogy azonnal hozzákezdenek az építéshez. Ez még augusztus elején volt, de azóta s°ra történt semmi. Szállítottak még hat darab tartévasat. Most már biztosak vagyunk benne hogy ebben a-» évben nem lesz hidunk, s úgv látjuk az Útfenntartó is csak fahida* szándékozik építeni Míg azonban ez nekik szerényen is belekerül 25 ezer forintba, a községi tanács sokkal hamarabb megcsinálta volna 10 ezerért. Különösen kényelmetlen a dologban még az hogy nem tudtuk mindönkinek megmagyarázni, hogv a hid az Útfenntartóhoz tartozik. ezért mindenki a fénycsőt szidia. hozv ne™ törődik a dolgozók erdőkéivel. Naivon szer-irénk ha az Útfenntartótól nomesak ígéretet, de hidat is kannánk már. TÓTH BERTA TAN vb. elnök. A kultúra közkinccsé tételének útján Vidám gyermekzsivaj töltötte be hétfőn késő délután a mislzolci városi tanács nagytermét. Kétszázhuszonhét kisfiú és kisleány ismerkedett egymással, méregette egymást pajtáskodó mosollyal. Némelyik még néha-néha a mamára pillantott, oda is húzódott mellé, de pár perc múlva már újra az új pajtásokra fordult a figyelme. Boldog, gyermeki várakozás töltötte meg a nagy termet; vajon hogyan is lesz itt, mit fogunk itt tanulni, jó lesz-e itten? A miskolci városi tanács szakszervezeti bizottságának lelkes és dicséretes kezdeményezése valósult meg a vidám gyereksereg összejövetelével. »A kultúra, á művészet ma már nem a kiváltságosak ügye«, ez az elv vezette a városi tanács szakszervezeti bizottságát, amikor elhatározta, hogy a balett, a mozgásművészet megismertetése érdekében létrehozza a város gyermekei részére a balettiskolát. Az iskolában csekély tanítási díj ellenében, Bodrogi Zoltánné és Koller Erzsébet kitűnő, művészi oktatásában ismerkedhetnek meg az apróságok a tánc- és mozgáskultúrával. A nagy teremben elhalkult a gyerméklárma, amikor Csontos József, a szakszervezeti bizottság elnöke ünnepélyesen megnyitotta a tanévet. A gyermekek figyelemmel hallgatták Sárvári Károly elvtársat, a városi tanács kúltúrfelelősét, a balettiskola szervezésének irányítóját, aki az iskola céljait, rendtartását ismertette. — De érdekes is lesz itt, de sok szépet fogunk tanulni! — álmélkodtak a kicsik és boldogan kezdték a napokat számlálni, mikor fognak először jönni, mikor fogják felvenni a szép, fehér balettruhát, milyen szép, milyen jó is lesz! Majd elmegyünk újra. Megnézzük őket. örömmel olvastam az Északma- gyarország szeptember 7-i és 9-i számában megjelen »Új színházat M iskolának« című cikket. Jóleső érzés fogott el, hogy a város dolgozóiban ilyen nagy érdeklődést, megmozdulást váltott ki az új színház megépítésének kérdése. Nem tudom, hogy mi kerülne többe, a régi színház átalakítása, vagy az új megépítése, de mivel a város lakosságának lélekszárna hatalmasan megnövekedett, hogy a dolgozók kultúr- igényeit ki tudja elégíteni, úgy gondolom, szükséges lenne az új színház felépítése. Sajnos, elfoglaltságom nem engedi meg, hogy elmenjek a szeptember 13-án megrendezendő rendikívüli tanácskozásra, ezért kérem az élvtársakat, tolmácsolják javaslatomat és szerény felajánlásomat. Az új színház felépítéséből azzal szeretném kivenni részemet, hogy az építkezésen havi 8 óra, összesen 72 óra társadalmi munkát vállalok, ezenkívül 50, azaz ötven forint készpénzzel járulok hozzá a költségekhez. BODNÁR LÁSZLC Miskolc, Herman Ottó-u, 24 Katonafiaink elhatározták: Munkásbrigádokat küldenek az új miskolci színház építéséhez Az ország száz tájáról jöttek ide, mégis együtt éreznek a miskolci dolgozókkal, a város minden lakójával. Karhatalmi alakulataink tagjairól beszélünk, akik már számtalanszor bebizonyították ezt az együttérzésüket. Az utóbbi napokban egyre többet beszélnek a miskolci színház építéséről, érdeklődéssel olvassák a tervek alakulását. Szívügyük ez. hiszen a Déryné Színház előadásain közülük mindia sokan ott voltak, szabad délután jailoon megbeszéltek minden színdarabot, amelyet láttak, őszinte színházbarátokká váltak. Urváld szákaszveZető elvtárs gondolt először arra. hogy az új színház építéséhez nemcsak lelkesedéssel kellene hozzájárulni. — Ha az üzemiek, a itáliaiatok dolgozói munkával segítenek, ezt mi is megtehetjük! Eigner örvezető és Kovács szakaszvezető is erről beszélt s Nagy hadnagy elvtárshoz, a parancsnokhoz fordultak. Nagy elvtárs összehívta a DISZ-tagokat és elmondott* ta nekik a javaslatot. A döntés hamar megszületett: az új miskolci színház felépítéséhez minden szombaton és vasárnap DlSZ-munkábrigádokat küldenek és a hét e két napján ezek a brigádok 5—20 órás munkát végeznek. Ezt fogadták és azóta várják az új híreket: mikor kezdődik meg kulturális életünk új fellegvárának, az új miskolci színháznak építése? Sass Eipin Hz ENSZ arab—ázshi csooortia összeült az algériai kérdés megvitatására Az ENSZ arab-ázsiai csoportja, — az AFP közlése szerint, hétfőn zárt ajtók mellett összeült, hogy Algériáról tanácskozzék. A szerzett tájékoztatások szerint a csoporton belül a többség amellett foglalt állást, hogy már most kérjék az „Algériai ügynek" az ENSZ közgyűlés napirendjére tűzését. A kisebbség India vezetésével azt javasolta, hogy mielőtt a napirendre tűzést kívánják, várjanak még, nehogy a légkör elmérgesedjék és egyben meglássák, hogy novemberig milyen döntéseket hoz a francia kormány Algériával kapcsolatban. Döntés még nem történt, a csoport a jövő héten újból összeül. Megjelent a Pártélet új száma A Pártélet augusztusi száma első helyen közli Kerpán István: Gondolatok a pártegységről c. cikkét, mely részletesen foglalkozik a pártegység fontos kérdésével. A cikk ismerete segítséget ad minden pártmunkásnak. A folyóirat közű Molnár Géza: A tömegek sűrűjében c. cikkét, mely megmutatja milyennek kell lenni a kommunista vezetőnek, hogyan kell együtt élni a tömegekkel, foglalkozni problémáival. A pártélet napi kérdései rovatban számos hasznos cikk nyújt segítséget minden funkcionáriusnak, propagandistának. A folyóirat a felsoroltakon kívül még számos cikket, könyvismertetést közöl. I. RÉSZ 4 szem píxi kultusz egyik — talán legsúlyosabb — következménye volt a pártban, hogy sorvasztotta a kommunistákra, s az egész kommunista mozgalomra oly annyira jellemző önállóságot, öntevékenységet. A párt politikáját megértő, s azt önállóan alkalmazni tudó kommunisták helyett — az ózdi gyár pártszervezeteiben is — egyre gyakrabban találkoztunk csak utasításra cselekvő párttagokkal és p ártveze tőikkel. Nehéz teljes egészében felmérni, hogy Ózdon a kommunista mozgalom egészséges öntevékenységét mennyire gátolta a személyi kultuszból, s az abból eredő káros gyakorlat. Annyit azonban miniden esetre megállapít-, hatunk, hogy ez igen nagymértékben akadályozta a gyár dolgozóinak lelkes, törekvő munkáját. Annál nagyobb örömmel kell azonban most üdvözölnünk a pártbizottságot, s a pártszervezetek vezetőit — akik a meglévő hibák ellenére — most elevenségről, egészséges kezdeményező szellemről tesznek nap mint nap tanúbizonyságot. A gyár hengerészei és műszaki vezetői a Központi Vezetőség július 18—21-i határozata után megvizsgálták az üzem előtt álló feladatokat, s úgy határozták, hogy azok sikeres elvégzése, illetve a tervek teljesítése érdekében versenyre hívják ki az ország hengerészbrigádjait. Erről talán legékesebben levelük beszél, amelyet pártunk Központi Vezetőségének küldtek: „Teljesen egyetértve a Központi Vezetőség július 18—21-i határozata minden pontjával, célul tűztük ki, hogy 100 tagú brigádunk a nap minden órájában, minden erővel a KV. határozata megvalósításáért fog harcolni. Egységesen tömörülve pártunk Központi Vezetősége mögé, minden politikai intézkedésre és határozatra brigádunk elsőnek mozgósít, annak végrehajtásában az Ózdi Kohászati Üzemekben példát fog mutatni. Munkánknak a július 18—21-i párthatározat maradéktalan végrehajtása a célja..." „Bizalmunkat és ragaszkodásunkat fejezzük ki tetteinkkel“ — mondják az ózdi elvtársak. Sokszor hallott, s mégis elgondolkoztató szavak ezek, amelyek éppen ma különös értelmet nyernek. A bizalom átmeneti megrendülése idején a bizonytalanság és a kétségek visszahatottak az ózdi gyárban is a munkára, fékezték a politikai aktivitást. Most, amikor ismét világos az ült, szaporábban megy a munka. Termelési győzelmeikről adhat számot a martin és kdhóüzem, amely nap mint nap túlteljesíti tervét. Hasonló szép termelési sikereket ér el a július 18—21. hengerészbrigád is. Mégis, ha az eredmények mellett a termelés egynéhány problémáját vizsgálgatjuk, találkozunk olyan jelenségeikkel, amelyek gyorsabb tettekre, öntevékenységre figyelmeztetnek. A gyár párt-végirehajitóbizottságának augusztus 15-á ülésén napirendi pontként az ügyvitel egyszerűsítésével foglalkozták. A jelentés — amely a vb. elé került — megállapította, hogy figyelemreméltó eredményeket értek el a hivatali munka egyszerűsítésében. Megoldották a műhelymunkák KOMMUNISTA ONTETEKENYSEGET ! — Az ózdi gyár pártszervezeteinek munkájáról — /ficn helyesen mondotta a gyár egyik alapeszervi párttitkára: — Termelési terveinket teljesíteni elsősorban azt jelenti, hogy olcsóbban, minőségileg jobbat és többet termelünk! Majd később arról beszélt, hogy most igen nagy feladatok előtt állanák, hiszen ígéretükhöz híven éves tervüket december 20-ra teljesíteni akarják. Ismerik a célt. ismerik az eszközeiket, az eredmények mellett azonban figyelmeztetően jelentkeznék a nemtörődömségből adódó hiányosságok. A finomhengermű például súlyosan elmarad terv© mögött. Szeptember 1-én 85.5, szeptember 2-án 46.1, szeptember 3-án 95.4, szeptember 5-én pedig csupán 85.8 százalékra állt. Miért ilyen nagy a lemaradás? A mi véleményünk szerint: « J A terv nincs a programmal összehangolva. (A mirnász- u/ tórium készíti a tervet, a Kohórt a megrendelésit, az üzem pedig a programot.) Jj \ Nem veszik figyelembe a tonna/óra teljesítményt,- / egyes vezetők még mindig csak az elavult módszerekre támaszkodnak. p \ Nagy az anyaghiány elsősorban a lunkenos selejt miatt» v Tapasztalható az üzemek közötti nem megfelelő kooperáció is. A\ A műszaki és fizikai dolgozók munkájában az utóbbi időben lazaság mutatkozik. p \ Hiányzik a kommunista példamutatás, a pártalapszer- V vezet vezetősége nem kezdeményez, nem eléggé önállóan cselekszik, mindent — így a tervteljesítés megoldását ás — felülről várja. Ezek az úgynevezett objektív hibák párosulnak a politikai munka hiányosságaival, s együttesen a terv nemteljesítését eredményezik. Az augusztus 23-i kibővített pártbizottsági ülésen a beszámoló igen helyesen rámutatott: .A pártbizottságnak és a pártszervezeteknek a pártmunka sajátos eszközeivel kell segíteni a termelési feladatok megoldd- sát, hiszen a termelékenység állandó növekedése az egye* düU biztos útja az életszínvonal további emelkedésének.** Helyesen látják tehát az ózdi elvtársak a feladatotj sajnos azonban sokszor nem így cselekednek! Csak beszélnek, beszelnek — az utóbbi időben igen sokat értekeznék —) a szavak azonban nem válnak tetté, hiányzik a kommunista öntevékenység. Ne feledkezzenek meg az ózdi elvtársak, hogy a kommunista öntevékenységre az élet minden területén, most jobban szükség van, mint bármikor. Higyjék el, fontos ez a gyár munkájának eredményessége, népgazdaságunk további sikere érdekében is. A Központi Vezetőség számít az ózdi elvtársak, kommunisták jobb munkájára, a párt és a kormány határozatainak maradéktalan végrehajtásában nyújtandó tevékeny, cselekvő, aktív részvételére. DRAGOS GYULA' egyszerűbb elszámolását, kidolgozták az egyszerűbb kalkulációs módszereket, elhatárolták a hatásköröket. A jelentés rámutat a hibákra is. Az ügyviteli munka egyszerűsítése még mindig csak adminisztratív intézkedéseken alapszik, nem támassza alá megfelelően pártpolitikai munka. A pártszervezetek a pártmunka sajátos eszközeinek helyes alkalmazásával nem segítik megfelelően a gazdasági vezetők ilyen irányú ténykedését. Amilyen bátran nyúlt hozzá ehhez a kérdéshez a párt-vógrehaj főbizottság, oly annyira hiányzott az ülésről az alapos vita e határozat végrehajtását illetően. Nézzük talán magát a három pontból álló határozatot: „2. A legközelebbi taggyűléseken, termelési értekezleteken, műszáki értekezleteken fel kell vetni és foglalkozni kell az ügyvitel egyszerűsítésével. Felelős: Kőhalmi elvtárs. 2. Horváth elvtárs tegyen javaslatot a gyárrészlegek felé, az igazgatóság véleménye alapján, melyek azok a legfontosabb területek, ahol az egyszerűsítést meg lehet oldani. Felelős: Horváth elvtárs. (Egy kis figyelmetlenség! A szerte.) 3. Ki kell dolgozni az igazgatóság jogkörét és foglalkozni kell, a gyárrészlegek vezetőinek milyen ügyintézést lehet átadni. Ehhez fel kell használni ^temesszentandrási elvtárs főmérnöknek a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait. Fel kell vetni az önelszámolás kérdését, az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelességeket. Felelős: Horváth elvtárs.** Az ügyvitel egyszerűsítéséről szóló határozat megvalósítását tehát három ilyen „konkrét" javaslattal kívánja a gyár pártbizottsága megoldani. Véleményünk szerint ez kevés! A párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács határozata — amely az ügyvitel egyszerűsítésére hívja fel a figyelmet — gondosabb végrehajtást igényel, — erről nem szabad az ózdi elvtársatknafc megfeledkezniük! Igaza van a jelentésnek, amikor felveti: — helytelen, hogy még mindig csak adminisztratív intézkedéseken alapszik a gyárban egy ilyen fontos határozat végrehajtása. Azzal is egyetértünk, amikor megállapítja: nem látják fontosnak sok esetben a pártvezetők, de maguk a párttagok sem a politikai munkát, s így ez nem mutat gyümölcsöző eredményeket. Sajnos azonban éppen a jelentés igazolja azt is, hogy a pártbizottságon is fellelhető ilyen helytelen magatartás. Ezt bizonyítja maga a jelentés is: „A párt-végrehajtóbizottság megállapítja, hogy a vállalatnál az ügyvitel egyszerűsítésében eddig elért nem kielégítő eredményekért a pártbizottság, a szákszervezet és a vállalat igazgatósága egyaránt felelős... A párt-végrehajtóbizottság a vállalat igazgatóságának kötelességévé teszi, hogy konkrét intézkedéseket tegyen az ügyvitel egyszerüsvtése érdekében.** S mit tesz a pártbizottság? Mit tesznek a pártszervezetek, hogyan kell segíteni a pártmunka sajátos eszközeivel a gazdaságii vezetők munkáját, — erről már nem esik szó a jelentésben, sőt a határozatban sem! Mindezekből világosan látható, hogy a szavakat nem követték tettekj
