Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-12 / 215. szám

Szerda* 1956. szeptember 12. eSZAKÜIAGYAKOKSZAG s A népi ülnökök fontos szerepe a szocialista igazságszolgáltatásban Az államhatalom gyakor­lásának egyik fontos területe az igazságszolgáltatás. Hogy világosan lássuk bíróságunk helyét állam- rendszerünkben, az alkotmányból kell kiindulni, amely leszögezi: a Magyar Népköztársaság a munká­sok és dolgozó parasztok állama, amelyben minden hatalom a dol­gozó népé. A falu és a város dolgozói válasz­tott és egyedül nekik felelős kül­döttek útján gyakorolják hatalmú­ikat. Érvényesül ez az igazságszol­gáltatásban is, mert az alkotmány külön rendelkezik arról, hogy a bí­rói tisztséget — a hivatásos bírói és a népi ülnöki tisztséget egyaránt — választás útján töltsék be. Ez meg is valósult az 1949-ben hozott törvény végrehajtásával. Ez időtől kezdve a tanácsok útján megválasz­tott üzemi dolgozók, dolgozó parasz­tok és más foglalkozásúak részt- vesznek az igazságszolgáltatás nem­csak büntető, hanem polgári ügyei­nek tárgyalásaiban is, a hivatásos — egyelőre kinevezett — bírákkal egyenlő jogkörrel. A népi ülnökök működésükért az őket megválasz­tott szerveknek, a tanácsoknak fe­lelősséggel tartoznak és indokolt esetben visszahívhatók. Mindez azt mutatja, hogy a népi ülnökök az igazságszolgáltatásnak éppen olyan jogú tagjai, mint az úgynevezett hivatásos bírák, s jo­gaik mellett ugyanolyan kötelezett­ségek is hárulnak rájuk. Részvéte­lük nélkül nem lehet a szocialista törvényességet megvédeni, megszi­lárdítani, nélkülüik nincs szocialista bíróság. hifiitek dienere egyes válla­latok, üzemvezetők, személyzeti vezetők és ,más funkcionáriusok gyakran akadályozzák, hogy a népi ülnökök alkotmány által biztosított jogaikát gyakorolhassák. Több al­kalommal előfordul, hogy kibúvó­kat keresnek, nem engedik el be­osztottjaikat a bíróságra, hogy le- töltsék ülnöki tisztségüket. Az ál­lami erdőgazdaság személyzeti ve­zetője például egy telefonbeszélge­tés során kijelentette: — Vegyék tudomásul elvtársak, hogy ebben az országban a legfőbb a terv teljesí­tése. Nem tudtam meggyőzni az illető elvtársat arról, hogy a bíróság éppen a tervet, meglévő és ezután elérendő eredményeinket védi, s ebben a feladatában az ülnökök szerepe, közreműködése nélkülöz­hetetlen. Helytelenül gondolkodik a me­gyei mezőgazdasági gépjavító válla­lat vezetője is, aki Füredi Árpád ülnök elvtárs behívását úgy intézte el, hogy közölte: vállalati okokból nem áll módjában elengedni, mert művezetői beosztásban dolgozik és helyettesíteni nem tudja. Az ülnök elvtárs egyszer megkapta mentesí­tését a bíróság részéről, de amikor más időben újólag behívtuk, Amb­rus Imre elvtárs igazgatóhelyettese azt válaszolta: »Ismételten közöl­jük, nem áll módunkban átengedni Füredi Árpádot ülnöki tisztségének betöltésére. Ennek okait már elő­zőleg közöltük, újabb levelükre is ugyanazt tudjuk válaszolni.« A példákat tovább is sorol­hatnánk, de nem szükséges, bár az utóbbi időben nagyon gyakori je­lenség az ilyen magatartás, mert például a szeptember hónapra be­hívott 22 ülnök közül csak 7 jelent meg az eskütételen. Mindezeket csak azért láttam szükségesnek el­mondani, hogy az illetékes gazda­sági vezetők tartsák szemelőtt a törvényességet necsak a tervteljesí­tésben, hanem minden vonatkozás­ban. Tegyék lehetővé, hogy a népi ülnökök résztvegyenek az igazság­szolgáltatás munkájában. Nagyobb segítséget kell adniuk a párt és más társadalmi szervezetek­nek is, mert megtörtént, hogy párt- funkcionárius sem jelent meg ül­nöki teendőinek ellátására. így Csemiczki elvtárs, a Lenin Kohá­szati Művek DISZ bizottságának munkatársa többszöri hívás elle­nére sem teljesítette eddig ülnöki megbízatását. Ezek a jelenségek nagymérték­ben megnehezítik a bíróság mun­káját, akadályozzák, hogy teljes mértékben meg tudjon felelni fel­adatának. Köztudomású, hogy a bíróságnak nemcsak az a teendője, hogy bün­tető eszközökkel védje társadalmi rendünket, társadalmunk és tagjai­nak tulajdonát, hanem, az is, hogy a dolgozók érdekeinek és jogainak védelmével összeegyeztesse a neve­lés nagy feladatát. Bíróságaink gyönyörű hivatást teljesítenek, ne­velik a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartá­sára, arra, hogy a szocialista er­kölcs szabályait, egymás jogait és érdekeit tiszteletben tartsák. lamosassak tehát a gazda­sági vezetők is a bíróság munkáját., ne gátolják pillanatnyi érdekek előtérbe helyezésével, segítsék az igazságszolgáltatást, hogy felelős­ségteljes, közérdekű feladatát úgy végezhesse, amint azt a dolgozó nép érdeke megkívánja. BÁCSI JÁNOS a miskolci bíróság elnöke Irodákból lakóházak Bármilyen gyotnsan épülnek a la­kóházak, az egyre növekvő lakásigé­nyeket még mindig nem tudjuk ki­elégíteni. Jelenleg is 15 ezer család kér Miskolcon új lakást, mert a ré­gi szűk, vagy éppen omladozófél- ben van. Emellett több száz üzemi dolgozónk vidékiről jár be munka­helyére és szintén szeretnék, ha la­káshoz juttatnánk őket, hogy meg­meneküljenek a fáradságos utazástól. Az építő és építőanyagipar jelenle­gi szűk kapacitása szarosabb össze­fogásra serkenti tanácsszerveinket, vállalatainkat. Közös munkával kell előteremtenünk a lakásokat. Ennek egyik módszere a lakások­ban elhelyezett irodák felszabadí­tása. A Minisztertanács már az elmúlt évben határozatot hozott, hogy a la­kásokból mielőbb 3d kell telepíteni az irodákat és helyiségeket vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek. Miskolcon többszáz olyan irodahe­lyiség van, amely azelőtt lakás volt és csak a hivatalok számának gya­rapodásával alakították át irodá­nak. A városa pártbizottság látva, hogy hivatali szerveink nem kielé­gítő ütemben szabadítják fel a la­kásokat, az átadás meggyorsítására javaslatot terjesztett a városi párt­értekezlet élé. A javaslatot elfogad­va a pártértekezlet kötelezte a vá­rosa tanácsot, hogy még ebben az esz­tendőben 60 családot juttasson la­káshoz a felszabadított irodahelyi­ségekből. A városi tanács és a kerületi taná­csok megelégedéssel fogadták a ha­tározatot, s azonnal hozzákezdtek a városban és a kerületekben lévő, Bzámíbajöhető lakóterület felméré­séhez. A tanács megkereste az egyes üzemeket, vállalatokat, intézménye­ket, s azok vezetőivel megbeszélte, mát tudnak tenni az irodák lakóhá­zaikká való átépítése érdekében? A gyárak, a hivatalok vezetőinél először bizonyos idegenkedés volt ta­pasztalható. Az év elején éppen emiatt vontatottan, lassan haladt a lakások átadása. A városi tanács kö­zülieteket elhelyező szerve látva a vonakodást, felajánlotta, hogy az il­lető vállalatok és intézmények dol­gozói részére utalja ki az átadott irodahelyiségeket. Ennek meg is lett az eredménye. A Diósgyőri Papír­gyár igazgatósága raktárhelyiségek és irodák megszüntetésével 21 család részére biztosított lakóházat. A Ter- ményraktározási Vállalat az irodák szűkítésével egy családinak adott kényelmes otthont. A városa pártértekezlet határoza­tát a városi és kerületi tanácsok már teljesítették. Eddiig 63 olyan lakást Szabadítottak fél. amelyekben eddig irodák voltak. Jelenleg folyamatban van öt lakás átalakítása, 18 lakás ügyében tárgyalások folynak, s re­mélhetőleg rövidesen ezek átalakítását is megkezdhetik. Ezzel persze még nem tettünk meg^ mindent a Minisztertanács és a pár {értekezlet határozatának .meg­valósításáért, mert összesen mintegy 170 olyan irodahelyiség volt, ame­lyekben lakásokat létesíthetnénk. Helyes és hasznos, hogy a külön­böző társadalmi szervezetek felül­vizsgálják, Ikd vannak-e használva helyiségeink? A Farkas Károly ut­cai volt MNDSZ helyiséget miár a napokban lakásnak adják át. Ebben a helyiségben több hónapiig semmi­féle munka nem folyt, a szervezet vezetői ezért a helyiséget felajánlot­ták lakásnak. Az eredmények mellett azonban még találkozhatunk hibáikkal is. Még ben kezdődött meg nagyobb mér­tékben. Azóta közel negyven kilo­méternyi sint fektettek le a város pályaudvarain és a vasút fővona­li részein. 1954-től kezdve 25 kiló­méternyi beton és aszfaltút épült meg Kazincbarcikán, ezenkívül a gyárak belső területén is készítet­tek beton- és aszfaltutakat. Jelenleg az útépítés a szénosztá­lyozó és a hőerőmű közötti részen folyik. Ez az úgynevezett terelőút, amelyet, mint belső utat eredetileg Ez év májusában kezdődött meg a tiszapalkonyai hőerőmű vízlágyító­üzemének szerelése. A kivitelezők és a szerelők olyan vállalásokat tettek, hogy még az őszre felépítik az üzem­részt és a szerelést is elvégzik. Hogy az üzemben az évvégi határidőre meg tudjon indulni a munka az szük­séges, hogy a vizkivételi mű, a víz­lágyító üzem és a többi segédüzem is néhány hónappal előbb üzemképes állapotban legyen. Sokan kérdezhetik, vajon minek kell a vizet lágyítani? Azért, hogy a kazánok két legnagyobb ellenségét, a magnéziumot és a kalciumot kivon­ják a tápvízből. Bonyolult szűrökön halad át a víz, míg a kalcium és a magnézium kicsapódik belőle. Nyolc darab 8000 literes tartályban mű­gyanta csapja ki a szennyeződést a vízből, nem mindenütt értették meg, hogy az irodák, klubhelyiségek összevoná­sával, vagy megszüntetésével nagy­mértékben. enyhíthetnénk a panaszo­kat. A Magyar önkéntes Honvédel­mi Szövetség a II. kerületben pél­dául két nagy lakóházat vett igény­be. E hivatali helyiségek összevoná­sával !két-háram család részére la­kisit biztosíthatnánk. Biztosak va­gyunk abban, hogy a MÖHOSZ diós- győrvasgyán vezetői felülvizsgálják helyiségeik jelenlegi kihasználását és ésszerű összevonással néhány szo­bát átadhatnak lakás céljára. A városi tanács igazgatási osztálya és közülieteket elhelyező szerve di­cséretet érdemel fáradozásáért a több lakóház érdekében. A jövőben to­vábbra is kérlelhetetlen harcot kell folytatni a bürokratizmus és meg- nemértés ellen, hogy minden válla­lat, intézmény vezetője lássa: az iro­dák átadása lakóházaknak közügy, s ezért harcolni szent kötelesség. aszfalttal akarták burkolni, de a nagy forgalom miatt a betonos megoldást választották. Az új út erőteljes ütemben épül, október közepére mindkét végével eléri az országos betonutat. Az újvárosban is tovább épülnek az aszfaltutak. A közeljövőben meg­kezdődik a Kazincbarcika-újvárost és Herbolya bányatelepet összekötő négykilómé tér hosszúságú betonút építése is. A földmunkákhoz rövi­desen hozzáfognak, több ezer köb­méter földet mozgatnak meg. A vízlágyítóüzem szerelését teljes egészében magyar szerelők végezték. A szerelési munkák már be is feje­ződtek s ugyancsak befejezték a nyo­máspróbát is. A próbák beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A munka Horváth Sándor főszerelő és az április 4. Gépgyár szerelőinek jó munkáját dicséri. A próbanyomások után az üzem már készen áll a próbaüzemelésre. Most már minden attól függ, hogy a vízkivételi mű mikor tud, vizet adni a lágyítónak. Ezt követőleg napokon belül Tiszapálkonyán is elkészül majd az első »lágyvíz*' és a csapágy- hűtővíz is, amelyet szintén itt fognak majd a vízlágyítóban előállítani.: Már 25 kilométernyi beton- és aszfaltúdat építettek Kazincbarcikán Kazincbarcikán a vasútépítés 1952-ben, az útépítés pedig 1954­Próbaüzemelés előtt a vízlágyító Tiszapalkonyán Bognár József fogadása a zágrábi nemzetközi vásáron Belgrad (MTI) A hétfői nap folyamán ismét több jugoszláv személyiség kereste fel a zágrábi nemzetközi árumintavásár pavilonjait. Alekszander Rankovics a magyar pavilon megtekintése után a követ­kezőket mondotta: »A magyar ipar fejlődését jól ismerem. Annak alap­ján elmondhatom, hogy Jugoszlávia és Magyarország kereskedelmi kap­csolatai kiszélesítésének nagy távlat­tal vannak. A két ország közötti gaz­dasági együttműködés lehetőségeit ki kell használni, el kell mélyíteni.« Hétfőn este a zágrábi Esplanade hotelben Bognár József magyar kül­kereskedelmi miniszter fogadást ren­dezett a vásár jugoszláv és külföldi vendégei tiszteletére. A megjelenteket Bognár József külkereskedelmi miniszter üdvözölte* Visszaér^ezeit a Magyar ENSZ Társaság küldöttsége az ENSZ Baráti Társasáqok Világszövetségének közgyűléséről Kedden visszaérkezett Géniből a Magyar ENSZ Társaság küldöttsége, amely részt vett az ENSZ Baráti Társaságdk Világszövetségének szep­tember 2—8 között megrendezett 11. közgyűlésén. A küldöttség tagjai vol­tak: Barcs Sándor, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke, Kamját Irén, a társaság főtitkára és Gyulai Ida, a társaság ügyintézője. A magyar küldöttek elmondották, hogy a 11. közgyűlésnek külön ün­nepi jelentőséget adott az a tény, hogy egybeesett a világszövetség megalakításának tizedik évforduló­jával. Korszerű új gépek segítik az őszi mezőgazdasági munkát Mezőgazdaságunk az idén is ^sok korszerű gépet kap az őszi munkák­hoz iparunktól és külföldről. A jász­berényi apritógépgyárban e héten kezdik meg kétezer nehézborona át­adását gépállomásaink számára. Az állami gazdaságok és a gépállomá­sok között több mint kétszáz Cam- brigde-tipusú rögtörő hengert oszta­nak szét, a mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár százharminc ekét gyárt terven felül az őszi munkák­hoz. A Német Demokratikus Köztár­saságból megérkezett az első három­száz váltvaforgató eke, amit zetor- traktorokrá szerelnek. A Szovjet­unióból októberben száz ötvasú ekét kapunk. Ugyancsak a Szovjetunió (októberben) több Sz—80-as típusú traktort szállít gépállomásainknak az őszi gyümölcstelepítéshez. Az idén jelenik meg először föld­jeinken nagyobb mennyiségben a si­lókombájn. Ennél a gyártmánynál azonban elmaradás van, mert het­venöt kombájn helyett eddig mind­össze tizenhatot adott át,a Szállító- berendezések Gyára. Hasonlóképpen késlekedik a gabonakombájnra sze­relhető napraforgóvágó készülék gyártása is a makói gépgyárban. A két gép gyártásának helyzetéről a következőket mondotta Benkő Lász­ló, a KGM mezőgépipari igazgatósá­gának vezetője. — Hetvenöt silókomlbájnt valóban át kellett volna mór adnunk a mező- gazdaságnak, s ebből mindössze ti­zenhat készült eddig el. Ennek egyik főoka, hogy a silókombájn sorozat­gyártását nemrég kezdtük meg és csak nehezen tudtunk úrrá lenni a kezdeti hibákon. A gyártás most mór jól halad és e hónap végéig ebből a gépből is az utolsó darabig eleget teszünk kötelezettségünknek. A nap­raforgó vágószerkezet gyártása kü­lönböző okok miatt tíz nappal el­húzódott. Néhány nap múlva azon­ban ezeknek a gépeknek az átvételét is megkezdhetik az illetékes szerveik* Megtartották az első társada'mi bírósági tárgyalást Tiszapalkonyán A Tiszapalkonyai Hőerőművet és a Tiszavidéki Vegyikombinátot építő 31/2-es Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága péntek este az Ady Endre művelődési otthonban megtartotta első társadalmi bírósági tárgyalását. » A bíróság — nagyszámú érdeklődés mellett — Szabó Sándor és Serbán János kőművesek ügyét tárgyalta. A két építőipari dolgozó augusztus 17-én ittas állapotban a lakótelep sörkertjében botrányosan viselkedett, majd összeverekedett az őket rendreutasitó Szabó KároRyaJ* A verekedés során több szék, számos korsó összetört, s így a két ittas ember a vendéglátóipari vállalatnak több mint 800 forint kárt okozott* A tárgyaláson megjelent dolgozók elítélték Szabó Sándor és Serbán Já* nos viselkedését és kérték a társadalmi bíróságot, hogy példás ítéletet hozzon. Elmondották, hogy előbb kellett volna felelősségre vonni a ma* gáről megfeledkezett két kőművest és akkor nem fordult volna elő a múltheti verekedés, amely közben súlyosan megszúrtak egy emberti A tanúkihallgatások után a társadalmi bíróság Szabó Sándor és Serbán János ügyét a rendes bírósághoz tette át és munkaviszonyukat az ítéletig felfüggesztette^ i Jó áron keltek el az Országos Mezőgazdasági Kiállításra felhozott állatok Nem jártak rosszul azok a tenyész­tők, akiknek kiváló tenyészállatai részt vesznek az Országos Mezőgaz­daságii Kiállításon; A csak bemuta­tásra szánt törzsállatok kivételével a Terményforgalmi Gazdasági Iroda megvásárolta az állatokat a kiállítók­tól. Többek között mintegy kétszáz szarvasmarha és háromszázhatvanöt sertés kelt el. Ezekért jó árat kaptak a tenyésztők. Szabó István kétsopronyi dolgozó paraszt például Gautrist nevű biká­jáért nemcsak az első díjat viszi ha­za, hanem csaknem huszonháromezer forintot is, amelyet a TEGI fizetett a gyönyörű állatért; Az ivándárdai Sarló-Kalapács Tsz első díjas bikája tizenhatezer forintért kelt el és több mint tizenötezer forintot kapott a nádudvari Vörös Csillag és az eper­jesi Vörös Hajnal is egy bikájáért, Gál Miklós ipolytamóci dolgozó paraszt tizenhét hónapos Szamos nevű te­nyészbikájáért pedig 17.172 forintot fizetitek. A ráksi Uj Élet Tsz ország­szerte ismert tenyészetének tíz fehér húskanját 52.816 ft-értadta el, a kis- , Somlyói Előre Tsz pedig 8 kansüldőért • 44,414 forintot kapott. Szép árakat kaptak az egyéni tenyésztők is álla«* taikért, így például Palkó Mihály töröskei egyéni dolgozó paraszt két berkshirei növendék kanért 14.707 forintot kapott. A két kant, mint so­ványsertést legfeljebb hatezer fo­rintért tudta volna értékesíteni * Varga László kaposvári egyéni tenyésztő három fehérhús növendék­kant 16.372, Perczel János csikériaá kéthoddas dolgozó paraszt pedig négy tízhónapos kant több mint 18.200 forintért adott él; Ugyanilyen szép árakat kapott ál­lataiért a többi kiállító is. Az eladott állatok beszámítanak a beadásba; A TEGI a megvásárolt állatokat az ország különböző részeire szállítja az ottani állatállomány minőségé­nek javításához. (MTI) I Katolikus Papok Országos Békebízottsága választmányának illése A Katolikus Papok Országos Béke- bizottságának választmánya szep­tember 11-én Budapesten ülést tar­tott. Az ülésen dr. Beresztóczy Mik­lós protonotárius kanonok, esztergo­mi érseki helynek, a papi békemoz- galora országos elnöke tartott beszá­molót:

Next

/
Oldalképek
Tartalom