Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-08 / 212. szám

Szombat, 1956. szeptember 8. BSZAKMAGYAROÄSZAG 3 Minden egyes tsz tag felelős a közös ügyért A közelmúltban nyugtalanító híreik keltek szárnyra a sátoraljaúj­helyi Vörös Csillag Tsz-rőL Arról beszélteik, hogy nem fizettek jól a kalászosok, keveset osztanak, nem lesz meg a tagság kenyere. Rossz a vezetés, elégedetlenek a tagok, töb­ben ki akarnak lépni a tsz-bőL Nem voltaik alaptalanok ezek a híresztelések, hiszen valóban sok ja­vítanivaló van a tsz munkájában. De ha valahol rosszul mennek a dolgok, akkor arra kell törekedni, hogy mielőbb rendbehozzák azokat. Tétlenséggel, sopán,kodással még •senki nem ért célt. Aki nem gondol erre, csak magára vethet. Nincs túl sok okuk a panaszra a Vörös Csil­lag tagjainak sem, hiszen azért, ami a tsz-ben történt, a vezetőkkel együtt ők is felelősek. Sokan mondogatják, hogy Kiss Ferenc, a tsz elnöke nem tölti be szerepét a nagy kollektíva vezetésé­ben. Ennek tulajdonítják jórészt, hogy nem halad úgy előre a tsz ügye, ahogyan kellene. Nem bíznak benne, úgy látják, nem azokkal a problé­mákkal törődik elsősorban, amelyek­nek megoldása mindannyiuk érdekét szolgálná. A tavasszal sokszor látták ittas állapotban, ami ugyancsak le­rombolta tekintélyét. Nem képes a 85 tagot számláló, több mint ezer holdas gazdaság irányítására. De ha mindezeket tudják a tsz tagjai, miért nem intézkednek, hogy új el­nököt válasszanak, aki hozzáértően, jó gazda gondosságával segítené mindannyiuk boldogulását! Ha ezzel megoldhatónak látják a hibák egy részét, akkor nincs idő a tétlen­Persze ez a dolognak csak az egyik oldala. A tsz tagjai sem men­tesek a hibáktól. Nincs kellő meg­értés köztük, nem becsülik egymás munkáját, vannak, akik kényelmes­ségből nem viselik szívükön a kö­zösség érdekét. A jó vezető nélkü­lözhetetlen, de egymaga még nem elegendő ahhoz, hogy jólétet teremt­sem a tagságnak. Minden egyes dol­gozó odaadó munkájára szükség van ahhoz, hogy eredményeket érhesse­nek el, s ezek bőséges jövedelem­ben. mutatkozzanak meg. Nézzünk csak vissza, milyen utat tett meg eddig a tsz? Ha figyelembe vesszük, hogy olyan kitűnő gazda­ságig adottságokkal rendelkezik, mint kevés szövetkezet a környéken, szo­morúan kell megállapítani, hogy nem járt sok eredménnyel eddigi munkájuk. Hosszú idő óta gazdálko­dik együtt a tagság, de nem sokat haladt előre. Több éven át deficittel zártak, ami nem erősítette, hanem gyengítette a szövetkezetét. Bizo­nyára jól emlékeznek még arra, amikor nagy területen kiásva ment tönkre a krumpli a földön, tavaly té­len pedig a gyönyörű juhállomány csaknem teljesen elpusztult. Ezért elsősorban a vezetők a felelősek, de vajon nem felelős-e a történtekért minden egyes tsz-tag, aki magáénak érzi a szövetkezetét! A hibák felhánytorgatása nem vi­szi ugyan előre az ügyet, de a párt- szervezet munkáját mégis meg kell említeni. A tagságnak csaknem a fele kommunista, de az alapszerve­zet sem a kommunisták, sem a pár- tonkívüliek nevelésére nem sok gon­dot fordított. Taggyűlést alig-alig tartott, amelyen, pedig jó alkalom nyílt volna a legfontosabb gazdasági feladatok megbeszélésére és airra, hogy példamutatásra, jó munkára serkentse a tsz legjobbjait. Ha a pártszervezet a politikai és gazdasá­gi feladatokat összekapcsolva segíti a tsz munkáját, nem kerülhetett volna sor elégedetlenségre, mert aki becsülettel kiveszi részét a közös munkából, a gyengén sikerült gazda­sági év után is megtalálja számítá­sát. Mindezek ellenére, az utóbbi időben, ha keveset is, de javult a tsz-ben a gazdasági munka. A szőlőt példásan művelték meg, egész évben gyommentesen, szép rendben tartot­ták; a gabonabetakarítással is ha­táridő előtt végeztek. Ez azt mutat­ja, hogy van ereje a tagságnak a jövőben hasonló, sőt még jobb ered­mények elérésére. Módjában áll a legrövidebb időn belül pótolni az eddigi mulasztásokat, s a szép terve­ket végrehajtva, kitünően jövedel­mező termelőszövetkezetet létrehozni. A legelő folyamatos feltörése lehe­tővé teszi, hogy négy év múlva min­denütt gépi erővel kaszálhassanak, nem lesz szükség arra, hogy rész­munkáért odaadják a jó takarmányt, amelyre nekik is szükségük van. Ha a kertészetet jobb területre helyezik át és gondosan ápolják, sok pénzt hozhat jövőre a házhoz, hiszen a vá­ros lakói és a gyárak munkásai el­várják tőlük, hogy minél több zöld­ségfélét vigyenek piacra. Ott az al­kalom viziszámyasok, apró jószágok tartására is. Éljenek ezekkel a lehe tőségekkel, amelyek mind elősegítik jólétük emelését. Rövidesen új gaz­dasági épületek építését kezdik meg, ami lehetővé teszi az állatállomány fejlesztését, s ugyancsak bőségesen gyarapítja a jövedelmet. S végnél­kül lehetne sorolni ezeket a szép terveket. Az eladott lovak árából Zetor traktort akarnak vásárolni, amely gazdaságosabban segíti majd a munkát. S mi a helyzet a kilépésekkel? Az, hogy mindössze egy tag, Hangácsi István jelentette be kilépését.. Az ő számára — és akik hozzá hasonlóan dolgoznak — nem sokat jelentett a termelőszövetkezet, — ezt mutatja, hogy csak 93 munkaegysége van. özv. Tóth Istvánná, vagy Szabó Ti- homé csak mint családtagok dol­goznak. mégis csaknem 200 munka­egységet szereztek. Akik úgy dől goztak, mint Szidor János, Matisz Mihály, Tüdős János, vagy Kosa Tózsef, meg lesznek elégedve a jö­vedelemmel. hiszen 350—400 mun­kaegységet írtak be á könyvükbe. Borból előreláthatólag egy litert osztanak munkaegységenkint. ami 15 forintjával számolva is, 5—6 ezer forintot jelent. Kenyérgabonából is 3 kilogramm jut egy munkaegység­re, ami biztosítja a tagság kenyér­szükségletét, sőt lesz, aki bőséges felesleggel is rendelkezik majd. A termelőszövetkezet tag­jai okulva az idei és az elmúlt évek hibáiból, kezdjenek úgy hozzá az új gazdasági évhez, hogy a bő termés gondos megalapozásával, egyetértő, szorgalmas munkával olyan eredmé­nyeket érhessenek el, amelyek min­den egyes tag anyagi és erkölcsi javát szolgálják; (Szarvas Anna) Ml ÚJSÁG (Qudabanyan Az egyéni szőlőtelepítések fellendülése várható a legutóbbi minisztertanácsi határozattól Czeglédy László, a tokajhegyaljai rekonstrukció kormánybiztosának nyilatkozata Szeptember 1-én újabb miniszter- tanácsi határozat jelent meg a tokaj- hegyaijai szőlőtelepítések elősegíté­sére. Az új határozatról, a világhírű borvidék felújításának ügyéről Czeg- lédy László kormánybiztos a követ­kezőket mondotta: — Az elmúlt években hibát követ­tünk el azzal, hogy az egyéni terme­lők szőlő telepítési feltételeivel nem foglalkoztunk eléggé és nem adtunk részükre megfelelő segítséget. Ez jó­részt szaporító anyag hiányával ma­gyarázható. Azóta országszerte jelentős fejlődés kö­vetkezett be a szaporító anyag ellátásban és például a Tokaj- hegyáljai Állami Gazdaság a megelőző évek oltványmennyisé­gének többszörösét adja. Mindez lehetővé tette, hogy foko­zottabb támogatást adjunk az egyéni szőlőtermelőiknek. A Minisztertanács szeptember 1-én nyilvánosságra ho­zott határozata többek között ki­mondja, hogy a szőlőtermelő szak­csoportok amennyiben összefüggő államá tartalék területeken, vagy sa­ját parlagterületeken telepítenek új szőlőt, a szőlőobbvány (gyökeres alany­vesszőt) díjtalanul, a szőlőkarót pedig hosszúlejáratú hitelre kapják. Ha ehhez hozzászámít­juk az ingyenes tulajdonjogi jut­tatást, az új telepítések adó és beadási kedvezményét, úgy vilá­gosan kitűnik, hogy a telepítésre mindenki szívesen vállalkozhat, aki szereti a szőlőt. A határozat értelmében a nagyobb kedvezményeket az összefüggő terü­leteiken telepítő szakcsoportok élve­zik. Ez az intézkedés is a termelők érdekeit szolgálja, hiszen a nagyobb területeken igénybe vehetik a gép­állomás segítségét, amely számukra a talajt a kézierő költségének hu­szadrészéért forgatja meg. Könnyebb így a növényvédelem, permetezés, szüret is: a csoporttagok fogatokkal kölcsönösen segíthetik egymást. Bi­zonyára nagy érdeklődést kelt a ha­tározatnak az a pontja, amely lehe­tővé teszi az ipari munkások és a közalkalmazottak részére is, hogy az állami parlagterületeken díjtalanul földet kapjanak és itt négyszáz négyszögöl nagyságú háziketrtekben szőlőt telepítsenek. Mindent össze­vetve az újabb határozattól az egyé­lű szőlőtelepítések fellendülése vár­ható, ami tekintetbe véve az egyéni fcsőlősgazdák területének arányát, je­lentős előrehaladást jelent a rekon­strukciós munkában. A tokajhegyaljai felújítás jelenle­gi helyzetéről a kormánybiztos el­mondotta, hogy ebben az évben min­den szektor teljesítette a telepítési tervet, sőt jelentős mértékben túl is szárnyalták azt. A tervezett száz­negyven hold helyett 230 holdon ültettek szőlőt és ősszel még további 20 hőldnyi telepítés várható. Jövőre arányosan nőnek a feladatok és mintegy 450—500 holdem telepí­tenek új szőlőket Tokajhegyalján. Szőlőoltvány és gyökeres amerikai vessző kellő mennyiségben rendelke­zésre áll, s az oltványellátásnál „rej­tett tartalékra“ is számítanak. Leskó István, a Tokajhegyaljai Állami Gaz­daság igazgatója elmés újítást veze­tett be, amellyel a zöldoltvány ké­szítést megháromszorozhatják. A borvidéken ugyanis az amerikai gyö­keres vesszőkkel történő telepítés látszik legcélszerűbbnek, amit a má­sodik, harmadik évben zöldoltvány- nyal nemesítenek. A zöldoltvány ké­szítésénél eddig oltópamutot és oltó­gumit használtak több-kevesebb si­kerrel, s ezzel a módszerrel gyakor­lott szakember is csak 200—250-et készíthetett ©1 naponta. Ha figye­lembe vesszük, hogy erre a kényes munkára mindössze 10—15 nap áll rendelkezésre, kitűnik az újítás rend­kívüli jelentősége. Az igazgató PVC műanyagcsövecskékkel kí­sérletezett, kiváló eredménnyel. Módszerével egy átlagos oltó­munkás naponta 600 zöldoltvávyt készíthet, amellett a megeredés is jobb. Az eljáráshoz most megfelelő meny- nyisógű PVC csövecskéket gyárta­nak. A magas- és mélyépítés is előreha­ladt Tokajhegyalján. Munkásszállók, lakások épülnek az állandó dolgo­zók részére, vízlevezető árkokat, vízgyűjtő ciszternákat készítenek a talajerózió eilend védelem céljaira. Igaz viszont, hogy ezen a téren a műszaki tervek elkészítése elhúzó­dott és ez a kivitelezők munkáját is hátráltatta. A költséges makadám utak helyett a szállítást új elvek szerint kívánják megoldani. A kül­földi és hazai erdőgazdasági tapasz­talatok felhasználásával szállítópá­lya tervei készülnek el. Ez a bako­kon elhelyezett cső vázas, könnyű szerkezet a pater-noster elv szerint működik, s minden anyag szállításá­ra alkalmas. Rendkívül nagy előnye, hogy olcsó és könnyen átszerelhető. Hegyalján a szüretig 1200 méter hosszúságban készül el az új rend­szerű szállítópálya, s költsége még a kétszázezer forintot sem éri el. A talaj művelés és a növényvéde­lem gépesítését is fokozzák. Kísérle­tek igazolták, hogy az Sz. 80-as Sztálinyec traktor még a 30 százalékos lejtőn is használható talajforgatásra. Szer­kesztés alatt áll egy ujtipusu csörlős berendezés is, amely a talaj egyengetésénél és rövidebb szállításoknál, főleg a támfalak­hoz szükséges kőanyag továbbí­tásánál jelent még könnyebbsé­get. A csörlőtaG—35-ös traktor differen­ciál-tengelye hozza mozgásba, s az előzetes megállapítások szerint nagy erőkifejtésre lesz képes. Egyetlen komolyabb nehézséget a sziklás ta­laj okozza, de ezen a téren is igyek­szünk majd könnyíteni a kézimun­kát, s a tervek szerint robbantások­kal készítjük elő az új telepítések földjét — fejezte be nyilatkozatát Czeglédy László. (MTI) Lakást kapnak a diósgyőri hármasikrek A diósgyőri Tiagy ko­vácsműhelyben dolgo­zik Fajta György elv­társ, akinek felesége még áprilisban hármas ikreknek adott életet. A gyerekek jó egész­ségnek örvendenek, de a szülők mindaddig nem tudják őket a kórházból hazavinni, amíg nincs megfelelő lakásuk. A gyár veze­tői most elhatározták: a legközelebbi lakáski­utalásoknál az első la­kást Fajtáék kapják, hiszen a hármasikrek­kel együtt már öt gyer­mek van a családbaíi. A család életét, mun­káját nagy figyelem­mel kísérik a gyár ve­zetői. A lakás biztosí­tása mellett Fajta György olyan beosztást fog kapni, amelyben magasabb lesz a kere­sete. Április óta az El­nöki Tanács 3000 fo­rintos ajándékot, s a vállalat ugyancsak 3000 forintot adott a családnak. Az igazga­tóság és a szakszerve­zet útján Fajtáék most három teljesen felsze­relt kiságyat kapnak. A napokban a szak- szervezet 500 forintot utalt ki a Fajta-család­naki A nagy kémény szinte árnyékot vet a tájra, s ahogy a vonat halad, a völgyből előtűnik az új Ruda- bánya. A régi lexikonok így emlé­keznek róla: «-Kisközség Borsod vár­megyében 2476 lakossal. A borsodi bányatársulatnak itt jelentékeny vasérc bányái vannak.« Sokkal többet megyénk lakossága sem tud Rudabányáról, legfeljebb még annyit az újságok rövid hír- adásából, hogy a második ötéves tervben vasércdúsítómű épül itt. De erről az építményről is elég keveset hallhatott az érdeklődő. Pedig vasr- gyártásunknak hatalmas segítség lesz az új üzem. Építői ezekben a szeptemberi na­pokban, — mint ahogy az építés- vezető elmondja — első nagy diada­lukat érték meg. Helyére került a 28 méter mélységbe lesüllyesztett csillebuktató bunkere, s rövidesen megkezdődhet benne a belső szerelés. Elmagyarázza az építésvezető aet is, hogy milyen sok minden történik az alacsony vastartalmú, szennyezett vasérccel, míg az idegen anyagok egyrészét kivonják belőle. A kibuk­tatott csille tartalma először a 28 méter mélyen lévő 3500 köbméter űrtartalmú bunkerbe zuhan le, innen aztán szállító-szalagok viszik tovább különféle vegyi eljárásokkal működő üzemekbe, majd a szeparálóba. Rö­vid idő múlva aztán a már dúsított érc elindulhat a kohók felé, másik része pedig, — ami itt a meddőt al­kotja — a hányó felé. Ez a gyártás rövid technológiája. Ma félezernyi ember dolgozik azért, hogy az üzemelés a tervek szerint mielőbb megkezdődhessék. A riport elején arról beszéltünk, hogy az építkezésről eléggé meg­feledkeztünk mi is, de mások , is. Nem az anyagellátásban, a határ­időkre való szállításban, hanem első­sorban a politikai munkában, az emberrel való törődésben. Lássuk miben is áll ez. A szak- szervezet két vezetőjével, Barnóczki Albert üb. elnökkel és Lovász Ala­dár termelési felelőssel beszélge­tünk. Persze, első kérdés a munka­verseny állása; Bizony, ezzel bajok vannak — de­rül ki hamarosan. Az üb. — mióta másfél hónapja újjáválasztották — tett egyetmást, de ez még mind ke­vés. Jelenleg az történik, hogy egy­összegű utalványon megkap egy bri­gád egy-e'gy nagyobb munkát, s az­után dolgozik, ahogy dolgozik. Majd a következő hónap közepefelé, a vég­fizetés előtti napokon kiteszik a bri­gádok teljesítését, sőt a versenytáb­lára is felírják neveiket. Bizonysá­gul a termelési felelős megmutatja, hogy a múlt hónapban is ki volt írva a júliusi teljesítés. Igen, a két felső sor még mindig kinn van.: -. A versenyfelelős elvtárs mentegetőzik: — A többit se mi töröltük le, az eső verte le. Kár, hogy a tábla a falu felé néz, s mindig arról jön az eső. Érzik ők is, hogy a versenyértéke­lés ilyen formája nem a legjobb. Sok mindenről nem beszélnek, ami­ről érdemes volna. Hiszen a csille­buktatónak is olyan hősei születtek építés közbeov mint a Bárdi és Novák kubikos brigádok és Antal János ácsbrigádja, amelyek nagyszerű eredményekkel segítették elő a ha­talmas buktató tárolójának határ­időre való lesüllyesztését; Erről szólnak az Orosz kubikos brigád tagjai is; — Jobb volna, ha tudná az ember, hogy mit végzett, mit keres. Leg­alább dekádonkint látnánk a teljesí­tést. Mindjárt jobban tudnánk, hogy hol kell jobban megnyomni a gom­bot; — Az itt dolgozó katonáknak és ipari tanulóknak megcsináljuk az értékelést — mondja a versenyfele­lős. Csak éppen a mi dolgozóink versenyére nem jut idő. Pedig mennyire szükség volna erre! Igaz, Barnóczki elvtóns. az üb. elnök már hangos bemondót is szer-» zett, csak éppen azt is jobban fel kellene használni a versenyagitáció céljaira. — Most már két normásunk van — mondja a versenyfelelős. — így talán csak megoldhatjuk majd a részleges értékelést is. Igen, mi is azt szeretnénk. A munkások jól megépített szál­lásokban laknak. Rend, tisztaság mindenütt, s a fák alatt meghúzód­va az épületek olyan képet nyújta­nak a szemlélődő elé, mintha valami kis üdülőtelep lenne itt. A bükkök, gyertyánfák között lévő szállások­nál ideálisabbat elképzelni is alig lehet. A bosszúság csak akkor éri a munkást, ha este hazamegy, azután szeretné lemosni magáról a nap porát. — Nincs víz! — Ha délelőttönkint, vagy dél­után végigjárja az ember a munka- területet, szintén valami hiányérzet fogja el melegebb időben. Sehol sem fedezhető fel a vízhordólány, aki nagy kannájából, egy-egy mosollyal hol melegítve, hol hűtve a vizet —♦ és persze a vízivókat is — jár bri­gádtól brigádig. Az építkezés legnagyobb problé­mája ma is az ivóvíz kérdése. A dol­gozók elmondják, hogy van olyan, nap, amikor egyáltalán nincs estére viz. Sőt a közelmúltban, a legnagyobb kánikula idején egy csöpp víz sem akadt az egész területen. Az történt ugyanis, hogy a MÁV tartálykocsija, amelyben Miskolcról a vizet szállít­ják, nem érkezett meg idejében — «•elfelejtették« a szerelvényhez hoz­zákapcsolni. A vízprobléma végleges megoldása a szendrői vízvezeték üzembehelye­zésétől függ. A csöveket már lefek­tették, a víz jön is már a régi szend­rői bánya egyik víztárolójából, de sajnos, kátrányos ízű. Ez a kátrányos íz a csövekről ke­rül a vízbe. A 29/2-es vállalat ugyan* is annakidején olyan csöveket ra­kott le, melyek nem voltaik egészen tiszták, ezért hiányzik mind a mai napig a megfelelő vízellátás. Már hónapok óta ígérik, hogy jő Itt volna az ideje, hogy az az ígé­ret egyszer már teljesülne. Hiányos a kulturális ellátottság is* Az építkezés csak most kapott könyvtárat Körülbelül száz kötet áll a dolgozók rendelkezésére. Ol­vasó is van már vagy huszonöt, ami azt jelenti, hogy minden huszadik ember elolvasott egy vagy két köny­vet az utóbbi két hónap alatt. Nem tartja ezt a számot és ezt a könyv­tárat kissé kicsinek az építőipari szakszervezetek megyei elnöksége? Bizony annak tartják. ígért is után­pótlást, de az ígéretből mindezideig azonban nincs semmi; Pedig jelenleg a legfontosabb szó­rakozási lehetőség itt a könyv. Mozi van ugyan bénít Rudabányán, de a telepekről a bejárás kissé nehézkes, az építők vándormozija csak most kezdett el működni, havonkint egy előadást tart. Azt hisszük, ezen a panaszon is könnyű lenne segíteni. Vannak he­lyek a megyében, ahol sok keskeny- fiimvetítő van az építkezési kultúr­igazgató kezén. Nem lehetne adni egyet belőle a rudabányai építők­nek? Azt hisszük, lehetne;*; Rudabányán nagy gyár, s új város épül, melyben már befejezés előtt áll az első száz lakás. Űj szocialista város születik itt is, nem ártana, ha egy kicsit figyelmesebben bábáskod­nánk körülötte; — géctí —• Több mint 350 ezer látogató az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás iránt több nap után sem csök­kent a közönség érdeklődése. Állan­dóan tízezrek látogatják a kiállítást; Csütörtökön estig több mint három­százötvenezren tekintették meg a »kiállítást Szeptember 8, szombat, 9, vasárnap este 8 órakor DÉRYNÉ SZÍNHÁZ a vasgyári szabadtéri színpadon^, szeptember 11-én. kedden este 8 órakor a miskolci népkertí szabadtéri színpadon KÁLMÁN IMRE CSD R DÁSKIRALYNÖ Operett 3 felvonásban. j Jegyeik válthatók a vasgyári szabadtéri előadás­ra a Művelődés Háza pénztáránál, a népkerti szabadtéri előadásra a színház pénztáránál. — Telefon: 35-193.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom