Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-07 / 211. szám

Péntek, 1956. szeptember 7. fiSZ ARM AGY ABORSZAG 3 Felépült Közép-Európa legnagyobb hűtőtornya Berentén Kazincbarcikán napról-napra változik a táj képe. A Borsodi Hőerőmű közvetlen szomszédságában most felépült Közép* Európa legnagyobb és legmodernebbhütőtornya. Az új hűtőtornyot, amely 56 méter magas és 20 méter átmérőjű a VI. sz. Mélyépítő Vállalat új zsaluzási eljárással építette. Ennek köszönhető, bogy a hűtőtorony ha* táridő előtt elkészült. Az új zsaluzási módszerrel jelentős fa és deszka* mennyiséget takarítottak meg, amellett gyorsabban, könnyebben, bizton* ságosabban dolgoztak a munkások. Az új módszert Kuszkó Sándor mérnök-építésvezető dolgozta ki és először az ajkai építkezésnél alkai* mázták Az úgynevezett csuszózsaluzási eljárást még csak a VL sz. Mélyépítő Vállalat alkalmazza és az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy minden függőlegesfalu körépítménynél —- hűtőtornyok, silók, víztornyok építésé* nél — sikeresen és könnyen lehet alkalmazni. A VI. sz. Mélyépítő Válla* lat barcikai kirendeltsége jó munkát végzett a hűtőtorony építésén. Küiö* nősen a csuszózsaluzási végző Marovszki brigád mutatott fel szép tel­jesítményt. „ Az új hűtőtorony az erőmű gépeinek hűtésére szolgál és lehetővé feszi a gazdaságosabb villamosenergia termelést. A tornyot rövidesen üzembe helyezik, most az utolsó simításokat végzik az építmény belső részén. „Minden erőmmel tervünk teljesítéséért harcolok !“ Lőcsei Lajos, az Ózdi Szénbányászati Tröszt igazgatójának nyilatkozata Sokatmondó változások F iss Bálint, az elnök, büszkélkedve mutogatja a szeUős raktár teli rekeszeit. Beletúr az egyik szinte pirosló búzahalmazba, s élvezettel pergeti ujjal között az életet. —* Ez itt mind nyolcvannégy—nyolcvanhaitos faj- súlyú — mutat körül. — Jobb mint a tavalyi. De mennyiségileg se volt gyenge a termés. Az egyik tábla holdankint tizennyolc magot, hozott. Másutt a föld tizennégyet—tizenötöt adott úgy, hogy száznegyven hol­don tizennégy mázsa termett átlagosan. Nemigen akad a környéken ilyen termésátlag. Hogy mi lesz a rengeteg búzával? — A feleslegből három.i vagonnal eladtunk az ál­lamnak, a többi nagy részei pedig előlegbe elvitte a tagság. — Már aki elvitte ■— szól közbe a raktáros. •— So- kan nagyrészét szintén eladták az államnak. A pénzre most jobban szükség van, mint a búzára, minek álljon hát a kamarában. Igen, a taktábáji Béke Tsz tagjai nem heverhetik gabona járandóságukat. De valami más is szerepet ját­szik ebben, nem csupán a szükség. A pénz is kell per­sze, hiszen sokan építenek, vagy bútort vásárolnak. Csakhogy így volt ez tavaly is, a búza mégis a kama­rában maradt. Ma pedig a fölösleg nagyrésze „eluta- zik“ a város felé, bányásznak, tanárnak, orvosnak, diáknak lesz belőle kenyér*. Egy bizonyos: az élet nem penészedik, dohosodik a tsz-tagok kamarájában. Mert erre is volt példa, ha nem is éppen Taktabájon. Akkor hát mi az oka a változásnak? — Valahogy más a hangulat, mint mondjuk egy esztendeje... — jegyzi meg Kiss elvtárs. — De nem az anyagiak miatt, hiszen a Békében már évek óta állandóan gyarapszik a munkaegység értéke, a közös vagyon, aki dolgozik, annak bőségesen van mit ap­rítania a tejbe. A párthatározat óta a bizalom erősödött meg a tagságban. — Sok szó esik nálunk mostamában az alapsza­bályzatról — folytatja az elnök. — Néhány pontjói módosítani szeretnénk. Eddig, ha belépők voltak a kö­zösbei —* különösen 1953 után nagy volt a tagság gyanakvása. Szigorúan kikötötte mit, hogyan hozzon be a belépő, milyen fizetési feltételek mellett. Most aztán változtatni álcamak ezen. A tagság véglegesen még nem döntötte el közgyűlésen hogy hogyan, de a vita folyik és már kialakult az egyöntetű vélemény. Eszerint az idén ősszel belépő tagoktól nem kell megkövetelni a tavalyi vetőmagot. Mert olyan is van, akinek nincsen. Az új tagok később fizessék meg ezt a tartozást; hogy mikor, arról majd dönt a tagság. Megkapó és helyes álláspont ez. Ilyen még nem volt, mert az alapszabályzat nem engedte. Pedig miért ne lehetne megtenni ezt Taktabájon, ahol alig akad már kívülálló, a szövetkezet meg erős, gazdag. Ez teszi lehetővé a második szabálymódosítást javaslat megva­lósítását is. Hogy az új belépők egyszerre kapják meg a bevitt gépek, szerszámok és állatok értékéi. Sőt, hogy ugyanakkor az eddigi 30—40 százaléknál keveseb­bet hagyjanak vissza a közös vagyon szaporítására. ■— Hadd serkentse ez is a kívülállókat. Mert ser­kenti. hiszen leinek nem kedves, amiért keservesen megdolgozik — mondja Kiss Bálint és hozzáteszi: — amíg egyénileg gazdálkodik, mindenért keservesen megdolgozik az ember. Ha megkívánja a helyzetük, hogy segítsük őket, miért ne tennénk, ha megvan rá a módunk?! Beszédes, sokatmondó érv ez a szövetkezeti gaz­daság mellett. De nagy dolog az is, hogy a tagság ma már ilyen kérdésben maga határoz. És ahogy a tak- tabájiak példája mutatja: komolyan, megfontoltan ha­tároz, mert a Békében senki sem engedi a közöst gyen­gíteni. Csak olyasmiért áldoznak, ami a közöst gyara­pítja-, tekintélyét növeli a kívülállók előtt. Az a jó. hogy minderre már megvan a lehetőség.a S ezek a lehetőségek erősítik a belső demokráciát is. Tgy formálódik az élet a Békében. S az, hogy x így formálódik, valószínűleg szoros összefüggés­ben van azzal, hogy a Béke tagsága gabonafeleslegé­nek nagyrészét eladta az államnak. BARCSA SÁNDOR Hatalmas arányú kulturális munka kezdődik Miskolcon és a megyében fl TTIT a társadalom szocialista neveléséért A bányák közötti verseny eredménye mutatkozik ezekben a napokban, mert már tartalékfrontfejtésünk is van. Bizonyos vagyok abban, hogy valóraváltjuk éves tervünk túltel­jesítésére tett ígéretünket. Az eddig vállalt 15.000 tonna helyett 23.000 tonnát adtunk, a borsodi bányá­szoktól terven felül kért 107.000 tonna szénből pedig — illetve a második félévben reánk jutó 11.000 tonnából — a mai napig 2700 ton­nát már felszínre hoztunk. így te­hát 6 és fél nappal előztük meg éves tervünket További alapvető feladatnak tar­tom bányáink biztosítását, a mun­kavédelem további fejlesztését. Né­hány hónappal ezelőtt ugyanis a borsodmegyei ipari aktíva részt­vevői határozatba foglalták, hogy földalatti dolgozóink védelme érde­kében az ózdi trösztnek csaknem 6000 méter vágathajtást úgyneve­zett Moll-ívekkel és TH acélgyű­rűkkel kell biztosítani. A feladatot ez év végére kellett volna meg­oldani, mi azonban már eleget tet­tünk ennek, sőt túl is teljesítettük a vállalást. A biztosító íveket saját magunk házilag hajlítjuk, megvan­nak ehhez a szükséges gépeink, ezért vágatainkat nemcsak a hatá­rozatban előírt hosszúságban bizto­sítjuk, hanem jóval tovább. Igyek­szünk bányáinkban a lehető legna­gyobb mértékben elterjeszteni a korszerű biztosító eljárást — fejez­te be nyilatkozatát Lőcsei elvtársi pe volt a bány&sznapi versenysza* kasznak, amely alatt a borsodi bú* nyászok több tízezer tonnával tör+ lesztették adósságukat. A bányák versenyében különösen Sajókaza ért el kimagasló ered* ményt, 142.7 százalékra teljesítette havi tervét. Utána az ormosbányai külfejtés következik a ranglistán 136.3 százalékos tervteljesítéssely majd Ede lény, Alberttelep, Bereute és Sajószentpéter sorakozik fel. A bányászőrség egyéni versenyé* ben a tröszt területén Bari István kurityáni elővájó brigádja 218.1 százalékot ért el. Hasonló jó ered­ményeket jelentettek a 170 éves Sajókazáról is. Frankó Barna szállítóbrigádja *162, Duckö Balázs karbantartó brigádja 178.7 száza* lékra túlteljesítette előírt tervét* A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat munkatársait nehezen lehet mosta­nában megtalálni. Ha történetesen fel is bukkannak néha a TTIT iro­dáiban, csak perceket tudnak arra szakítani, hogy az újságíróval leülve néhány felvilágosítást adjanak. Nagy munkában vannak: a társulat őszi­téli oktatási, tömegnevelési és általá­nos ismeretterjesztési programját ál­lítják össze. Burnóczki elvtárssal, a megyei titkárral például alig néhány szót, tudunk csak váltani. Üzemről üzemre jár, szervezi az októberben kezdődő munkásakadémiai előadáso­kat, szerződéseket, megállapodásokat köt az üzemek kultúrosztályaival, üzemi bizottságaival. A megye területén harminc mun­kásakadémiát szerveznek a nagyüze­mekben és a nagyobb építkezések­nél. Az egyes üzemek akadémiáin az üzemi profilnak megfelelő tantár­gyakkal fognak a dolgozók megis­merkedni. Az akadémiák magas színvonalának biztosítására a legjob­ban képzett üzemi mérnökökön kí­vül a miskolci műegyetem tanárait kérték fel előadóknak és az előadott anyagokat sokszorosított jegyzetben is kiadják a hallgatóknak. A megyei pártbizottság és a Szakszervezetek “Megyei Tanácsa hathatós támogatása eredményeként a munkásakadémiák szervezése már befejezéshez közele­dik. Miskolc, Diósgyőr, Ózd, Kazinc­barcika, Tiszapalkonya és a borsodi bányák dolgozói a következő hónap­ban már a magasszinvonalú akadémiai oktatáson fejleszthetik szakmai képzettségüket. A munkásakadémián kívül a. Lenin Kohászati Művekben havonta mint­egy negyven előadást fognak tartani a különböző munkaterületeken a leg­különbözőbb témakörökből, figyelem- bevéve természetesen a munkaterü­let adottságait és a dolgozók érdek­lődési körét; A tervezet szerint a TTIT tagjai havonta kb. 110—120 előadást fognak tartani a különféle tudományágak­ból. Ebben a számban nincsenek benne a már említett munkásakadé­miai és a Lenin Kohászati Művek­ben tartandó előadások. A havi száz­tíz előadást részben üzemekben, rész­ben falun tartják meg. Az előadók mérnökök, orvosok, bírák, agrár- tudományi szakemberek és pedagó­gusok. Ezen kívül még ötszáz elő­adást dolgozott ki a TTIT olyan ese­tekre, amikor a helyi népművelési szervek tartanak előadásokat. A DISZ-bizottságok által rendezendő ismeretterjesztő előadásokat a TTIT megfelelő előadók kiküldésével segíti. Ifjúságunk szocialista szellemiben való nevelésének segítésére a TTIT folytatja a korábbi években rend­kívül népszerűvé lett előadássorozatot és a DISZ Központi Vezetőségével közösen kiadja a korábbi előadáso­kat könyv, illetve füzet formájában is. Többek között kiadásra kerül a »Pályaválasztás« a »Fiúk-lányok ba­rátsága« és >*-A jampec és a kulturált ifjú« című előadás. A mezőgazdasági jellegű előadá­sokkal a TTIT agrártudományi osz­tálya a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére fog rend­kívül hasznos segítséget nyújtani. Hathatósan fogja segíteni ugyan­akkor az egyénileg dolgozó parasz­tokat is abban, hogy megismerked­jenek a fejlett nagyüzemi mezőgaz­dasággal. Ugyancsak a TTIT gondos­kodik megfelelő szakelőadók kikül­désével az ezüstkalászos tanfolyamok színvonalának biztosításáról is. A legszélesebb körű tömegoktató eszközt, a filmet Is felhasználják az ismeretterjesztésre. Most rendezik a megyei keskeny- film lerakatot, ahonnan a népműve­lési osztályokkal közösen kölcsönöz­nek ki az üzemek, termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok, intézmé­nyek részére tudományos, oktató- és ismeretterjesztő filmeket, de rövi- debb játékfilmeket is. A TTIT a szé­leskörű ismeretterjesztés szolgálatá­ba állítja folyóiratát, a Borsodi Szemlét, amelyben a megye dolgo­zóinak érdeklődési körébe vágó tu­dományos kérdéseket népszerű for­mában ismerteti. A következő szám­ban például, többek között dr. Géczi Gábor, a talajlaboratórium vezető főmérnöke ír a talajerővisszapótlás­ról népszerű nyelvű, de tudományos értékű tanulmányt. A népművészeti hagyományok megismertetésével a szocialista kultúra ügyét szolgálják a TTIT különböző kiadványai is, például Szabó Béla »Bódvavölgyi képeskönyve«. Élénk lesz a tervezet szerint az Értelmiségi Klub élete is. A rendes heti klubesteken felül, havonta két- három alkalommal fognak tartani ankétokat, vitákat az értelmiség egé­szét érintő tudományos kérdéséből. Külön ankétot fognak tartani az »Űj Hang«-ról, a »Művelt Nép«-ről, a »Széphalom«-ról, Kosztolányi Dezső­ről, a XX. század nagy nyugati ha­ladó íróiról. A TTIT irodalmi szakosztálya a Megyei Könyvtárral közösen »Mai magyar írók« címmel előadássoroza­tot indít a Megyei Könyvtár olvasó­termében. Az első előadás már ebben a hónapban, szeptember 2u-én, ked­den lesz »A mai magyar irodalom« címmel. A további előadásokon Sza­bó Pál, Szabó Lőrinc, Veres Péter, Illyés Gyula, Déri Tibor, Tamási Áron, Juhász Ferenc és Benjamin László munkásságát fogják ismer­tetni képzett miskolci, debreceni és budapesti előadók. A fővárosi ‘elő­adók között szerepel Pándi Pál és Czine Mihály te. A program dús, tartalmas. A TTIT munkatársai úgy állították össze, hogy a dolgozó társadalom legszéle­sebb rétegeinek nevelőjévé, szocia­lista világnézetének kialakítójává, illetve megerősítőjévé váljé-c. Ennek sikere persze a dolgozók társadalmi I szervezetein, a dolgozókon is múlik. I (B. M.) A VL bányásznap alkalmából nagy kitüntetés érte az Ózdi Szén- bányászati Tröszt igazgatóját, Lő­csei Lajos elvtánsat. Eredményes munkája elismeréséül pártunk és kormányunk a »Munka Vörös Zászló Érdemrendje« kitüntetést adományozta neki; Szerkesztősé­günk munkatársa a napokban fel­kereste Lőcsei elvtársa: és kérte, hogy kitüntetése alkalmából nyi­latkozzék lapunk olvasói számára jövőre vonatkozó terveit illetően. Lőcsei elvtárs mindenekelőtt ki­jelentette, hogy végtelenül jól esett neki a kitüntetés, mert ebben pár­tunk és kormányunk megbecsülé­sének jelét látja. Hangoztatta, hogy ez még jobb munkára serkenti őt; Minden erejével azon lesz, hogy a tröszt továbbra is teljesítse köte­lezettségét. — A kitüntetés, munkám elisme­rése nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy most már megpihenhe­tünk, megállhatunk a megkezdett úton — folytatta. — Első és leg­fontosabb tennivalónak tartom ez­után is éves tér ünk pontos telje­sítését, illetve túlteljesítését. En­nek érdekében tovább emeljük bá­nyáinkban a műszaki technikai színvonalat és megszilárdítjuk a munkafegyelmet.. Az éves terv tel­jesítésének egyik legfontosabb zá­loga, ha az elővájásokon megfelelő teret tudunk biztosítani a terme­lésnek. E tekintetben előrehaladás Nem mindennapi jelentést irt a napokban Dobi János elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt ver­senyirodájának vezetője. A borsodi bányák versenyét értékelték, s ősz- szegezték a Vl-ik bányásznap tisz­teletére indult munkaverseny ered­ményeit. S azért nem mindennapi a jelentés, mert ritkán értek el a tröszt bányaüzemei olyan kimagas­ló eredményeket, mint most, au­gusztus hónapban. A végleges érté­kelés szerint a bányásznapi ver­senyben a Borsodi Szénbányászati Tröszt 100 százalék felett teljesí­tette havi tervét. Ez a teljesítmény azért különös sen szép, mert — mint ismeretes — a párt és a kormány 107 ezer ton­na szenet kért terven felül ebben az évben a borsodi bányászoktól. A kérés teljesítésében nagy szere­vastag válaszfallapokat készített. A kísérletek után megállapították, hogy a kohósalak, mésztej és cementkeve­rékből gyártott fal-lapok hang-és hő­szigetelők, könnyen véshetők és így a lakásokhoz szükséges szerelvények elhelyezése is lényegesen meggyor­sul. A válaszfal lapok előállítására Martinovszki József, a Borsodmegyei Építőipari Vállalat gépészeti osztá­lyának technikusa olyan présgépet szerkesztett, amellyel három percen- kint 6 saLaklapot lehet gyártani; A kohósalakból készült válaszfal lapok üzemszerű gyártásátd csütörtö­kön reggel kezdték meg s négy nap múlva már falaznak vele. Az új építőanyag felhasználása csak a Ma­li no vszkij úton mintegy 80.000 forin­tos megtakarítást eredményez; i—* Újfajta gipszkötés. Az Egyesült Államokban újfajta gipszkötést al­kalmaznak. A betegre légpárnát he* lyeznek. azután a levegőt műanyag­massza finom szemcséivel helyette­sítik. Ezáltal a kötés kőkemény lesz és mégis néhány másodperc alatt le­oldható és újból felhasználható; Az új kötésnek különösen a röntgen- felvételeknél van riagv ieleniifccsfflke* Kazinczy Ferenc halálának 115. évfordulója alkalmából emlék ünnepséget rendeznek Széphalom/ községben A Hazafias Népfront borsodme­gyei bizottsága, az írószövetség miskolci csoportja és a TTIT iro­dalmi szakosztálya vasárnap em­lékünnepséget rendez Széphalom községben Kazinczy Ferenc halálá­nak 125, évfordulója alkalmából. d BORS-LzínjpxuL “ az első vidéki állandó jellegű kabaré — Miskolc megujhodó kul- turéletében új színfoltot jelent. Meg­szervezését a tavalyi színié vad fo­lyamán lelkes színészek — a közis­mert Bors Együttes tagjai — kezde­ményezték. Előadásaikat sajnos anyagi okok miatt meg kellett szün­tetni. Most, hogy a színház a tanács intézményévé lett, ez a kérdés is megoldódott. Ezentúl minden hétfőn előadást tartanak a Kamara Szín­házban. Céljuk a szatíra csípős- vidám nyelvén csúfolni a hibákat, fonákságokat; kinevettetm minden nevetségest. Mindenekelőtt a szatíra miskolci, illetve borsodi szószólói szeretnének lenni. Szükségük van hát a borsodi írók segítségére. Tőlük várják a vi­dám jeleneteket, a csattanós tréfá­kat. Remélhetőleg nem várják hiába. Természetesen a helyi írókon kí­vül helyet kapnák a műsorban a kabaréirodalom ismert nagyjai is! Sőt klasszikus egyfelvonásosok, si­Az ünnepségen Kordos László a Megyei Könyvtár helyettes veze­tője méltatja majd a magyar iro­dalom egyik legnagyobb egyénisé­gének életét, munkásságát, majd koszorút helyeznek el a Kazinczy- mauzóleum talpazatára. keres külföldi művek, valamint szó­rakoztató zene számok tarkítják a műsort, amelyet a Bors Együttesen kívül a Déryné Színház élvonalbeli művészei tolmácsolnak. Uj versenymozgalom a vasúton A nagyméretű őszi forgalmi fela­datok minél sikeresebb és gazdasá­gosabb megoldása céljából vasutas dolgozóink az utazási sebesség növe­kedéséért és a gazdaságosabb moz­donyfelhasználásért új versenymoz­galmat indítottak. A mozgalom fő­feladata, hogy az érdekelt szakszol­gálati ágak együttműködésével a te- hervonatok sebességét növelje és tervszerűbbé, gazdaságosabbá tegye a mozdonypark felhasználását. A mozgalomban élenjáró dolgozó­kat pénzjutalomban részesítik. A miskolci vasutasok között havonta 18.000 forintot osztanák ká három részletben, a három dekád értékelé­se után; Kohósalakból hang- és hőszigetelő válaszfallapokat készítenek A&iskolcon centiméter széles és 6—10 centiméter Miskolcon a Malinovszki úti új lakótelepen 358 lakás építése folyik. A gépesített munkahelyeken a dol­gozóknak gondot okoz az anyagellá­tás vontatottsága. Az utóbbi hóna­pokban különösen a válaszfaltégla hiánya gátolta a termelés folyama­tosságát. Az anyagellátás megjavítása érde­kében Dovák Bertalan építésvezető figyelemreméltó újítást dolgozott ki. A Lenin Kohászati Művek kohó­salakjából 50 centiméter hosszú, 40 Az új mozgalom már eddig is ki­váló teljesítményeket eredménye­zett és több mozdony- és vonatvezető 100—100 forint, a brigád többi tagja pedig 50—50 forint jutalomban ré­szesült. A miskolci és környéki vasutasok közül Siha Oszkár moz­donyvezető, Nagy Gyula vonatvezető. Galambos István kiváló dolgozó mozdonyvezető, Bakos János vonat- vezető, Kisházi Jenő kiváló dolgozó mozdonyvezető, Hegyi József vonat- vezető és brigódtagjaik az új mozga­lom élenjárói. Jó. munkájuk ered­ményeként több vasútvonalon jelen­tősen emelkedett a tehervonatok utazási sebessége;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom