Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-08 / 186. szám

Sserda, 1056. augusztus ft* CSZAKMAGTAKORSZAO AUGUSZTUS 20 TISZTELETERE HamíRCMíBS előnnyel dolgozik a ruiolllelepi bínyaözent Vasárnap már a második alkalommal vették át ezévben a jó munka Jutalmaként az élüzem kitüntetést a rudolftelepi bányászok. Mind az első, mind a második negyedévben a mennyiségi terv túlteljesítése mel­lett 0.7 százalékkal csökkentették a fajlagos robbanóanyag felhaszná­lást, mintegy 1000 köbméter bányafát takarítottak meg, s ezzel a szén tonnánkinti önköltségét több mint 4 forinttal csökkentették. A rudolftelepi bányászok az év elejétől a mai napig éves tervük­kel szemben 30 napos előnyre tettek szert, így a hétfő reggeli műsza­kon már szeptember 11-i tervük teljesítéséhez kezdtek. Hétfőn reggel szinte kivétel nélkül minden bányász megjelent a rndolfi IV-es aknán. Mindkét üzemben a frontfejtésen dolgozó brigádok kezdték a munkát s mindent elkövettek, hogy mielőbb felszínre küldjék az augusztus 20. tiszteletére terven felül vállalt 1360 tonna szenet. A mű­szaki vezetés a helyszínen segíti a bányászokat. Különösen a ciklus- diagram betartásához biztosítja a műszaki feltételeket. A robbantási technológia megváltoztatásával az augusztusi versenyben 139 kilogram­mal akarják csökkenteni a robbanóanyag felhasználását. így darabo­sabb, tehát értékesebb szenet is nyernek. A rudolftelepi bányaüzem a szomszédos alberttelepi bányászokkal verseng az elsőségért. Az alkotmányi verseny eddigi szakaszában a ru- dolftelepiek törtek az élre. 5000 új lakás felépítésére Az új ötéves tervben — a mis­kolciak javaslatait figyelembe vé­ve — a kormányzat az eredetileg tervezett 3000 lakással szexiben 5000 új lakás építését határozta el Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjának kezdeményezésére a városi pártbi­zottság, a városi tanács, a miskol­ci tervezőiroda és az építővállala­tok képviselői ankétot rendeztek a terv mielőbbi megvalósítása érde­kében. Az ankét során megállapodtak abban, hogy a Kilián gimnázium melletti lakótelepet továbbfejlesz­tik, s ott további 2500 lakással új szocialista városrészt létesítenek. Elhatározták, hogy a belvárosban lévő régi utcasoros udvarokon lé­vő paticsfalu, földszintes, egészség­telen házak és raktárak elbontásá­val mintegy 1080 új lakás épí­tésére teremtenek lehetőséget. A belvárosban lévő területen foly­tatandó házépítkezés előnye, hogy az úthálózat és a közművek már rendelkezésre állnak. A többi la­kóházat a Selyemréten, valamint a MaUnovszkij utón épülő új város­negyedben építik fel. Az ankéton bizottságot válasz­tottak. Ennek feladata kidolgozni az 5000 lakás építésével kapcsolatos anyagbiztosítási, szállítási, valamint gépesítési feltételeket. Javasolták az ankéton, hogy a Borsodi Építőipari Vállalatot erősítsék meg, s a vál­lalat elsősorban a miskolci laká­sok felépítésével foglalkozzonj Szükséges a vállalat részére meg­felelő munkaerő biztosítása is, mert a terv végrehajtására évente mintegy 1100 lakást kell építeni, csaknem kétszeresét an­nak, amennyit az elmúlt években építettek. A bizottság javaslatai aJápján teszí meg a városi tanács adott esetben — a minisztériumok segít­ségével — a szükséges intézkedé­seket, hogy már az ősszel hozzá­láthassanak az 5000 új lakás fel­építéséhez, Uj bányagépjavító üzem építését kezdték meg Kazincbarcikán Kazincbarcikán, a Béréntei Hőerő­mű és a Borsodi Vagyikomfoinát üzemóriásai mellett újabb gyárak épülnek. A vegyikoonbinát szomszéd­ságában építik fel a Borsodi Szén­bányászati Tröszt bányagépjavító üzemét. Az űj gépjavító üzem 15 millió fo­rintos beruházással készül. Három hatalmas szerelőcsarnokában a tröszt üzemeiben működő kombájnok, szál­lítószalagok, valamint csillék javí­tását végzik majd. Ezzel az egyre jobban gépesített borsodi, bányák villamos és egyéb bányagépeinek ja­vítása jelentősen meggyorsul. Az új bányagépjavító üzemet a legkorszerűbb tekercselő és szer­számgépekkel szerelik fel. Az üzem mellett az ott dolgozók részére ké­szenléti lakótelepet építenek szociá­lis és kultúrális létesítményekkel; Az új üzem építése már megkez­dődött. Jelenleg a földmunkákat vég­zik. A baggerek és sikréperek a talaj egyengetése során mintegy 30.000 köbméter földet mozgatnak meg s ennek befejeztével — előreláthatóan még az ősszel — megkezdik a készen­léti lakótelep építését is. Az új bányagépjavító üzemben 1957 végén kezdik meg a rendszeres munkát, A Donbasz-kombáinok rendszeres üzemeltetésével harcolnak a herbolvai Terv-táró dolgozói az elmaradás pótlásáért A Borsodi Szénbányászati Tröszt melést tudnak biztosítani —, de je- sajókazinci bányaüzeme elmaradt az lentősen csökkentik az önköltséget, mert egy műszak alatt nincs szűk­augusztus 20-1 versenyben. Eddig esedékes éves tervét csak 99.6 száza­lékra teljesítette, pedig a bányászok megfogadták, hogy alkotmányunk . ünnepét esedékes éves tervük mara­déktalan teljesítésével köszöntik. A napokiban megbeszélést tartottak a Terv táróban dolgozó három Donbasz kombájn brigádvezetői, s a műszakiak. Megállapították: nem megfelelően üzemeltették a kom­bájnokat, sokszor pedig áramkiesés akadályozta a munkát. A műszaki vezetés javaslatára a brigádvezetőik elhatározták: megváltoztatják az eddigi munkastílust; Két műszak alatt mind a három kombájnt üze­meltetik, s az éjjeli műszakon sze­relnék át. így nemcsak nagyobb tér­ség szállító- és felügyeleti személy­zetre; Az új szervezés az első napokban nagyszerűen bevált. A kombájnok termelte szén elszállítására elegendő üres csille áll mind a három front rendelkezésére. Az éjszakás átszere­léssel elérték, hogy minden brigád reggel új munkahelyen tud kezdeni. •Az első napok tapasztalata alapján a kombájnok teljesítménye mintegy 20 százalékkal megnőtt. Ezzel a mennyiséggel biztosították, hogy a lemaradást az üzem dolgozói augusz­tus 20-ra maradéktalanul pótolják, Fennállása 60. évfordulójának megünneplésére készül a perecesi bányásztllzoltóság A borsodi szénmedence legrégibb bányásztűzoltó egyesülete augusztus 12-én ünnepli fennállásának 60. év­fordulóját. Ez alkalommal az egye­sület közös ünnepséget rendez Pe­recesen az ugyancsak jubiláló al­berttelepi, rudolftelepi és sajószent- péteri Önkéntes bányásztűzoltókkal. Az ünnepség zenés ébresztővel kezdődik, majd a bányásztűzoltók a szabadtéri színpadra vonulnak, ahol az ünnepélyt rendezik. Ünnepély után a résztvevő tűzoltó-csapatok szerelési versenyt rendeznek, majd az utánpótlásként nevelt úttörő tűz­oltók mutatják be számaikat. A mű­sort a miskolci tűzoltókkal közö­sen rendezett nagyszabású tűzoltási gyakorlat követi. A jubileumi ünnepségre a borsodi szénmedencéből többezer önkéntes bányász-tűzoltót várnak. Borsodiak testvéri segítsége az árvíz- és tűzkárosultaknak Az idén bőven kijutott a termé­szeti csapásokból megyénknek, ár­víz árvizet ért és nemrégiben tűz­vész is volt a megye egyik közsé­gében, Pácinban. A borsodiak egyemberként moz­dultak meg, hogy segítsenek az ár­víz és tűzkárt szenvedőkön. A baj­bajutottaknak nagyon jólesett a gondoskodás, amely feléjük áradt a megye vezetőitől és egyszerű dolgo­zóitól egyaránt. Nehéz lenne felso­rolni, hogy ki mit adott, ki mivel enyhítette a károsultak veszteségét. Házépítési és kislakásépítési segélyt kaptak és edénykiutalósban része­sültek. A többi között 465 darab gyermekruhát, 60 darab női ruhát, 70 darab férfi fehérneműt, 60 da­rab sapkát, sálat, 71 darab ágyne­műt, 53 pár gyermekcipőt, 27 pár női cipőt, 15 pár férficipőt, 6 pár csizmát, 4 darab női kabátot, 37 da­rab háztartási eszközt juttatott a megye az árvíz- és tűzkárosultak­nak. A ruhák, cipők részint újak, részint használtak voltak. A fentie­ken kívül még 8 ezer forint kész­pénzsegélyt osztottak szét az ár­vízkárosultak között. Az árvíz és tűzkár okozta sebek gyógyulnak, mert sok-sok orvos se­gít gyógyítani.­Egy tállyai gazda készülődése az Országos M.ezogazdasági Kiállításra A borairól világszerte híres Hegyalja egyik legkitűnőbb szőlő­termő községe Tállya. Lakossága közel 800 holdnyi szőlőt művel. Minden ősszel zamatos, drága bo­rokkal telnek meg a pincék — nemcsak a gazdák, mások örömére is. Az elmúlt néhány év alatt a falu lakói nagy erőfeszítéseket tet­tek, hogy a háború alatt és után tönkrement néhány száz holdnyi területet ismét betelepítsék, minél több jó borral gyarapítsák Hegyal­ja pincéit. A tállyai gazdák eddigi eredmé­nyeiket sem akarják eltitkolni, az idén ifj. Takács János pincéjének legjobb boraival képviseltetik ma­gukat az országos mezőgazdasági kiállításon. Takács János nem nagy terüle­ten, alig két holdon gazdálkodik, de azt mintaszerűen műveli. Sző­lője nemcsak a Kishasznos dűlő­ben, de talán az egész határban a legszebbek közé tartozik. S amilyen szakember a művelésben, éppen annyira mestere a bor kezelésé­nek, tárolásának is. Takács János méltóan képviseli Tál'lyát a kiál­lításon, ahol nemcsak a hazánk messze vidékéről érkező vendégek, de sok külföldi látogató előtt is vizsgáznia kell boraival. Miért jutott a sok szőlősgazda közül Takács Jánosra a választás? és Jöjjön be a vád* lőtt! Harminc körüli, kö­zepes növésű, sovány ember lép az elnökségi asztal elé. Megáll, föld­reszegezi tekintetét. A körötte lévők valameny tnyien bányászok, ismerősei, cimborái, munka­társai — s hogy is merne a szemükbe nézni, hí- ezen őket lopta meg . * i Azért áll előttük, hogy számot adjon tettéről. Félreértés ne essék, nem a bíróság zordon fa­lai között folyik a tárgyalás. Erre az órára az alberttelepi mozi helyiségét alakították át tár­gyalóteremmé. S az itt ítélkezők sem hivatásos bírák. Mit is beszélek? Bár nem hivatásosak, mert nem tanult mesterségük a bíráskodás, de a legilletékesebbek az ítélethozatalra, ügy neve­zik: társadalmi bíróság. Az elnöki asztalnál kö­zépen maga Loy Árpád ül, az ismert Kossuth- dijas bányász. O intéz kérdéseket a vádlotthoz. s— Neve? •— Kriston József. 9-s Mióta dolgozik a telepen? ■rr 15 esztendeje. — Mi késztette a főte-fa lopásra? Csend. Mi is késztette? A szükség? No igen. Kellett a fa, hogy tetőt borítson az állami köl­csönnel épített ház fölé. Akart ő venni, de hiába kilincselt, sehol nem kapott kiutalást fára. Azt mondták, legyen türelemmel. De mikor ő olyan türelmetlen, hiszen nagy dolog az, amikor az em­ber családi fészket rak ; t ; Mindez igaz — de nem indok a lopásra! Nem ak arra, hogy meglopja a társadalmat. S egyéb mentsége van-e? Van. — Nézzen szembe a hallgatósággal! uta­sítja az elnök. A vádlott megfordul. Senkire nem néz. De őt figyelik, s a figyelő arcokról lerí az érzelem. Az egyik szigorú, a másik töprengő, a harmadik érthetetlennek tartja a dolgot, a negyedik kö­zömbös, az ötödik dühös és következetlen, a ha­todik i ; nos, a hatodik elnéző és megbocsátó. S már mondja is a mentséget. — En tanácstag vagyok, de kijelenthetem, te tanács a legludasabb a dologban. Felszólította Kristont, hogy elveszi a házhelyet, ha egy éven belül nem építi fel a házat. Hát én csak azt mon­dom, hogy i i a i • i S bizony gat ja* hogy Kriston nem bű­nös. No igaz, nem a tanács, hanem — a ta­nács valamelyik dolgozója embertelenül bánt az emberrel, 'mert nem világosította fel, hogy a rendelkezésre haladékot lehet kérni. De még ez sem ok a lopásra! Nem hát, éppen erről vitat­kozik egy másik, egy harmadik, s a tizedik em­ber is. — Elv társak! Nem nagy értékről van szó, ha szabadforgalmi áron számítjuk, mintegy 4—500 forintról. Nem is az érték a lényeg. De 'vegyük csak számba, ha minden ember ellopna az állam tulajdonából, a rm közös vagyonúnk­ból 400 forintot, mi lenne velünk! A szocialista törvény megszegéséről van szó! — Nem lehetünk elnézőek — így a másik —■, mert nagyon is elharapódzott nálunk a lopás. ■— Ha mindenki főte-fát lopkod — toldja hozzá a harmadik —, hogy teljesítsük a tervet? Így is az a baj, hogy kevés a fa. — De azért nem kell agyoncsapni egy vég­eredményben becsületes embert! — kiált közbe valaki. — Semmi bajunk nem volt eddig vele. Hát ki akarja agyoncsapni? Szó sincs róla. Hiszen a társadalmi bíróságnak épp az a célja, hogy a közösség segítségével nevelje és jobb belátásra bírja a megtévedtet. No meg azokat, akik hajlandóságot éreznek rá, hogy elemeljék azt, ami nem az övék. Dehogyis akarják agyon­csapni, hallgassuk csak, milyen emberséges han­gon beszél vele az elnök. — Elfáradtál, Jóska? Mert Jóska igencsak váltogatja a lábát, me­lege van — a légkör is meleg — szakad róla a verejték. Bizony nem könnyű a szégyenpadon állni i i * =- No, ülj csak le! — s jóságosán hunyorít a szemével. A mta során mind egyöntetűbbé válik a köz­vélemény: Kriston József bűnt követett el a tár­sadalommal szemben. Saját elhatározásából hu­zamosabb ideig lopkod­ta a fát. Es nem is egyedül. — Annál is inkább meg kell vetni érte — áll fel egy szikár bá­nyász —, mert a gyerekét is beavatta a dologba. Micsoda példái mutat az ilyen apa? Hát lehet így becsületre nevelni? Huszonötöt érdemelne a fenekére! — Mondd csak, Kriston szaktárs, bánt-e a lelkmmeret? — kérdi egy déreshajú higgadt ember. Kriston megint feláll. De most már szembe­néz a tömeggel. Nyíltan, őszintén. Olyan őszin­tén, hogy a megbánás könnycseppje is ott csil­log a szeme sarkában. Reszelős hangon mondja: — Soha többet ; ; } — Aztán hogy akarod jóvátenni? 9— kérdi valaki még mindig harciasán. A vádlott lassan felemeli két kezét, $ mu­tatná is, nem is. De mindenki ért belőle. Igen, csak a%zal lehet jóvátenni, azzal a két erős bá­nyászkézzel. S úgy látszik, hisznek neki ; * ; Bűnös, de , csak megbotlott. így mondja Loy elvtárs is miután a társadalmi bíróság visszatért a zárt ajtók mögül, ahol megszületett az ítélet. — Megbotlott a társadalomnak egy jó ka­tonája, de nem engedjük elesni. Nem, mert hoz­zánk tartozik 6! — Aztán keményen szól: — Álljunk fel, kihirdetem az ítéletet! Mindenki feláll. — A társadalmi bíróság a kár megtérítése mellett szóbeli megfeddésben részesíti Kriston Józsefet. i.. Enyhe az ítélet? Az. De jóindulatú és ta­nulságos. A vádlott csak ennyit mond. Először is azért, mert a múlt évi borversenyen igen szép eredmény­nyel szerepelt. 1954-es hárslevelű borával első, 1951-es édes szamo­rodnijával harmadik, csemegesző­lőjével pedig nagydíjat nyert. Ez a kitüntetés és nem utolsó sorban a tavalyi tokaji szüreti napon el­ért sikere arra ösztönözte, hogy az országos kiállításon is bemutassa termékeit. De nemcsak boraival akar büsz­kélkedni Budapesten, hanem okul­ni, tapasztalatokat is akar szerez­ni más bortermő vidékek gaz­dáinak módszereiből. A kiállításon meg akarja néznd majd az új sző­lőművelő gépeket, amelyek az ő munkájukat is megkönnyítenék; Ha talál kedvérevaló új gépet* nem jön vissza Üres kézzel: Sok minden ösztönözte arra, bogy ott lehessen a mezőgazdaság legjobb termelői között, de talán a leginkább mégis az. hogy hozzájá­rulhasson a magyar borok jó hír­nevének gyarapításéihoz. Takács János örömmel, izgatot­tan készül a kiállításra. Pincéjé­ben ott sorakoznak a hordók, amelyekből tölteni fog a kiállítás látogatóinak. Az 1951-es száraz sza­morodnival, az 1953-as furminttal* az 1954-es hárslevelűvel egyaránt kiállhat a legjobb bortermelő gaz* dák közé. Mint a folyékony arany* úgy csillog a pohárban az ital# egyik sem gyengébb 13—14 mali* génnél. 200 négyszögölnyi új tele­pítésű tokaji muskotályból i6 van egy hektóra való bora, amelyet a muH évről őrizget. Ez olyan kü­lönlegesség, amelynek az ország­ban se igen akad párja. Azon töp­reng, hogy ebből is kellene vinni a kiállításra; Gondolatban már százszor is fel­díszítette csillogó szőlőfürtökkel a kis sátrat, amelybe letáboroz majd a kiállításon. Ha külsőségekben nem is lesz a legszebb ez a .sátor, a jó borokról bizonyára sokan emlékeznek majd Takács János­ra azok közül, akik megkóstolják a tállyai hegy nektárját. *——■ o ........­Ü i Ievelezö-'ag07at nyílik Miskolcon az építőipari szakmában dolgozók részéie Az űt-. hld-.vfz-, vasút-, mélyépítői p«ari szak­mában dolgozók részére 9 Közlekedés és Postaiievi Minisztérium technikumi levelező tagozatot létesít Miskolcon. A tanulmány? idő 4 év, Jelentkezhetnek 22 életévüket betöltött, legalább VT Pl. álta­la nos iskolát végzett, megfelelő szálarcában dolgozók, afkilk munkakör óimén veiknél Fog­va az esti tagozatot nem látogathatták. Kétéves szakmai gyakorlat és munkakört beosztás igazolandó. Jelentkező? lehet augusztus 31-fg a diósgyőri Kilián Gvőrgv ált. gimnáziumban (Miskolc. Ilii. Kiss-fábornok utca 42. Tele­ifon: 21—256). Felvételi vizsga szeptember 7-én. VizsgadfJ 30 forint. Igazgatóság. nem a szégyentől, hanem mert az ablakon be- ! szökött egy napsugár, s pont az ő arcára telepe- á dett. ! —i No, Jóska szól Loy Árpád — no, azt ) a fát is megszerezzük majd a házhoz s * És megszorítja a bányász kezét, azt a két kezet, amely jóváteszi a bűnt. Aztán vége is a tárgyalásnak. CSALA LÁSZLÓ IPARI TANULÓKAT kőműves fdfsz- homlokzat vakold és fehérmunkás) szakmára felveszünk. Jelentkezni lehet mindazoknak a fiataloknak, akik a 17. életévüket betöltötték és az általános iskola VI?. osztályát elvégezték. — Jelentkezési hely: 12/5 Kőfaragó és Épülefszobrászlparf Vállalat. Budapest V.. Rosenberg házaspár u. 16. III. 256. Vidékiek levélben is feledkezhetnek. AZ ITELET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom