Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-08 / 186. szám

2 SSZAKMAGT ARÖftSZ AÖ Szerda, 1956. augusztus 8. I IjCLfLölctJLl CLpJÓlÚjJ^ők j MIIIIMIMMIIMItllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIMIMIIMIIMMMMIillllllMMIIIMIIMIMIIIMMIIMIIIIIIIM'«) ÉS NÉHÁNY JAVASLAT Nem akarom csorbítani Miskolc- Tapolca érdemeit. Nekem is nagyon tetszik, szivemben Ugyanolyan »■előkelő« helyet foglal el, mint ha­zánk többi gyönyörű üdülőhelye. Talán egy kicsit meg is előzi a töb­bieket, hiszen életem jelentős ese­ménye fűződik ehhez a helyhez — itt töltöttem nászutamat. Ha vélet­lenül netán mégis olyasmi csúszna írásomba, ami nem a legkedvezőbb í-r- ne vegyék szapulásnak. Rózsa-kert — virágok nélkül Hát először is szeretnék néhány szót ejteni Tapolca ismert vendég­lőjéről, a Rózsa-kertről. Amikor először hallottam nevét, olyannak véltem, mint margitszigeti névro­konát. örömmel kerestem fel, gon­dolván, virágok között még a sör is jobban esik az embernek ebben a tikkasztó hőségben. A nagy várako­zás után óriási csalódás következett, hogy miért. azt a miskolciak na­gyon jól tudják ... . S a csalódás egyben javaslatot is szült gondola­taimban. Íme: Meg kellene változtatni a Rózsa­kért nevét. Jelenlegi elhanyagolt ál­lapotában inkább illene rá ez a név: *önkiszolgáló — apákboltja«. Mire jó a sok figyelmeztetés? A hőguta ellen természetesen mi is fürdéssel védekeztünk. Naponta felkerestük a strandot és nyakig a vízbe merülve azon merengtünk, de kár is, hogy a jövő héten lejár szabadságunk. A merengést azonban gyakran megzavarták. — Figyelmeztetjük az ifjúságot — hangzott a megaf ónban —, hogy a száz méteres medence széléről tilos a vízbe ugrálni. Gong... gong... gong. . — Figyelem, figyelem! Horváth Jánost kérik a telefonhoz. Gong... gong... gong... — Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy a nagy medencében labdázni tilos. Csak hólyag labdá­val játszadozzanak. Gong... gong... gong... — Ismételten felhívjuk az ifjú­ság figyelmét, hogy ne ugráljon .. ■. így ment ez egész nap reggeltől estig. Ö bocsánat a tévedésért, nem mindennap történt ez így. Amikor esett az eső, s az üdülők az Annát, a Kisvadászt, vagy az Akropoliszt keresték fel,akkor a strandon ra­gyogó tánczenét közvetítettek. Javaslom: fordítsák meg a sorren­det. Ezenkívül a notórius telefonál- gatóknak szereljenek be a medencé­be külön készülékeket, természete­sen különleges díjszabású jegyeket adjanak számukra. A »figyelmezte­tő« bácsik és nénik helyett alkal­mazzanak magnetofont — az kevés­bé fáradságos. Persze az sem lenne rossz, ha az állandó csőszködés, fi­gyelmeztetés helyett reggeltől estig szólna a zene. Ugyebár ez mégis csak szórakoztatóbb? A féldeci és a kukorica Egy magyaros bajuszu bácsi nemrégen jó száraz kukoricát árult. Mázsáját 400 forintra tartotta. Per­sze azok a tapolcaiak, akiknek szük­ségük volna erre a disznóhizlaló eledelre, sokallták az árát. Ott is hagyták nyomban az öreg kuko­ricaárust, mihelyt meghallották mi­re tartja a terményt. Ilyenkor min­den vásárlónak az jár az eszébe — bizonyára nekik is —, majd meggon­dolja magát az öreg és adja olcsób­ban is. Pechünkre a bácsi meg­szomjazott, bement a közeli ven­déglőbe s megivott egy féldecit. Mi­re a vásárlók ismét visszamentek — reménykedve, hogy már 380 fo­rintért is övék lehet a száraz kuko­rica — a gazda jól felhajtott a ga­ratra. — No, adja-e olcsóbban bátyám? — kérdezték tőle. — Csak négyszázhúsz az ára. — Hogy-hogy? Az előbb még csak négyszáz volt? — Igen ám, de közben megtud tam, hogy a kisüstinek felment az ára — válaszolt az öreg, s lovai kö­zé csapva elvitte a kukoricáját más vidékre ; ; * BECS ISTVÁN A szendrői panasz A Belügyminisztérium országos tűzrendészet! parancsnokságának felhívása Az utóbbi hetekben a nyári mező­gazdasági, különösen a cséplési munkáknál előfordulnak tüzesetek. Ezek jelentős része a gazdaságveze­tők, traktorosok és nem egyszer a szülők gondatlanságából ered. Ugyancsak több esetben idéztek elő tüzet a gyermekek. A belügyminisztérium országos tüzrendészeti parancsnoksága nyoma­tékosan felhívja a gépállomások, ál­lami gazdaságok, termelőszövetkeze-. tek, traktorvezetők, valamint as egyénileg dolgozó parasztok figyel­mét a tüzrendészeti szabályok min­denkori szigorú megtartására. Egy­idejűleg felhívja a szülőket, foko­zottan ügyeljenek arra, hogy gyer­mekeik kezébe ne kerüljön gyűjtő­eszköz, mindenképpen akadályozzák meg, hogy a gyermekek tüzet okoz­hassanak. (MTI) Jól do 1 gozik az Eszakmagyarországi Uzemélel mezési V általat Hat éve annak, hogy megala­kult az Eszakmagyarországi Üzem­élelmezési Vállalat. Akkor még mint Mozgókonyha Vállalat mos­toha körülmények között műkö­dött. Helyiségei ideiglenesek, esz­közei kezdetlegesek voltak, dolgo­zói pedig, akik nemrég kerültek ki közvetlenül a háztartásból, nem is­merték a nagyüzemi főzés tech­nikáját. Az eltelt 6 esztendő alatt nagy változás állott be a vállalat életében. A meglévő konyhákat sorozatosan átépítette s ma már a célszerűtlen bukóüstök helyett zo­máncozott, folyóvízzel működő gőz, gáz és vegyes tüzelésű duplikátor üstöket szerelt fel. Több bányatelepen új, modern konyha és étkezde várja a bá­nyászokat, — például Alberttele- pen, Perecesen, Kondón, Rudabá- nyán és Lyukóbányán, s más helyen is. De tovább folyik a be­ruházás és felújítás a vállalat többi telepén is. A hatalmas fejlődés megkövetel- te a vállalat vezetőitől, hogy biz* tosítsák a konyhai dolgozók szú- mára a szakmai továbbképzést, Az elmúlt évben közel 200 dolgom zó szerzett szakmai képzettséget. A legutóbb megtartott telepvezetői vizsga is azt bizonyította, hogy a vezetők eredményesen foglalkoz­tak az ételkészítés technológiájá­val, az áruismerettel, mert a bá-* nyászok, kohászok, építőipari mun-* kások s egyetemi hallgatók üzemi étkeztetése az utóbbi időben jelen­tősen javult. A vállalat vezetősége szemelőtt tartva a párt és a kormány hatá­rozatait, célkitűzéseit, a jövőben további lépéseket tesz a dolgozók jobb, bőségesebb ellátása érdeké- ben. TOTH III. JANOSNE Eszakmagyarországi Uzemélelmezési Vállalat? Védekezzünk a nyári fertőző betegségek ellen A közegészségügyi és járványügyi állomás felhívása — Hát így van ez elvtárs! Most ugye saját maga vallotta be: nem volt benne utazási tervében Szend- rő, csak véletlenül került ide. S ugyanilyen véletlenül el is ment volna mellettünk, ha nem romlik el a kocsi. így van ezzel más is. Ke­vesen jönnek ide és még keveseb­ben hallgatják meg panaszunkat. Pedig nem kis dologról van szó... Pelkó József műhelyvezetőtől hallgatom a szemrehányást az Északborsodi Állami Erdőgazdaság szendrői gépjavító üzemének udva­rán. A problémákról beszél és arról, hogy kevesen hallgatják meg.. De ha meghallgatják is, illetékesek nem sokat segítenek a bajon. Ma­gam is (bár nem vagyok illetékes) szemlesütve bólogatok, hiszen jogos az észrevétel. Nagyon is jogos. Sok­szor — Pelkó elvtárs szavaival élve — szinte »unalomig agyonírunk« egy-egy üzemet, vagy termelőszö­vetkezetet, amíg a megyében szét­szórt kisebb-nagyobb üzemről, vagy műhelyről hónapokig egy sor sem olvasható. Be kell vallanom: a szendrői gép­javító üzemibe csak egy defekt miatt tértünk be, hogy igénybevegyük kompresszorukat. De ha nincs de­fekt, keresztülszaladunk a falun anélkül, hogy megkérdeztük volna: van-e valamilyen műhely ebben a faluban? Magamat is vétkesnek tar­tom tehát a szendrői ügyben, de azt is bejelentem: ha késve is szerez­tünk tudomást a szendrői panaszról, gyorsan helyet adunk neki a lap­ban, hadd olvassa mindenki, akit érint; Az. Északiborsodi Állami Erdőgaz­daság területe Kazincbarcikától fel­felé Putnok, Ragály, Szelcepuszta községeken keresztül egészen Mé- ráig terjed. Ennek a hatalmas egy­ségnek Szendrőn van a központi ja­vítóműhelye egy szűk udvarban és egy szűk épületben. Itt kell, illetve itt kellene tárolni és kezelni 10 da­rab vontatót, 33 pótkocsit, egy fél­lánctalpas traktort,. 1 körmöstrak- tort, 2 DP 413-as lánctalpas traktort, két teherautót, egy személykocsit, 3 agregátort s az üzem fagyártmányt részlegének ter­mékeit: parkettát, hordódongát, ke­réktalpat, kerékagyat, szőlőkarót, MÁV-éket. S mindezt természetesen szakszerűen tárolni a szűk (körül­belül 10X20 méteres) udvaron! Per­sze, hogy ez itt nem fér el. A gé­pek s vontatók egyrészét a szom­szédos gazda udvarán tárolják, némi faanyagjuttatás ellenében. S habár már mindenkinek mondták, mindenki tudja, hogy ez a terület kicsi, intézkedés nem történik. Igaz, egyszer már-már úgy volt, hogy megkapják a régi gépállomás he­lyét, de most az állami gazdaság azt is magának vitatja; Hát ez a szendrői panasz; .* Nem volna azonban teljes ez a kép, ha nem írnám meg, hogy a 40—50 létszámú kis üzem Rácz An­tal és Pelkó elvtárs irányításával a panaszok és a nehézségek ellenére eredményes munkát végez. A rend­szeres javítómunka mellett havonta közel 10.000 forint értékű fát dol­goz fel parkettának, kerékagynak, szőlőkarónak, — ahogy a kereslet kívánja. A géptelep is közel 150.000 forint értékű munkát végez el. Figyelemreméltó az is, hogy önkölt­ségük március óta csökken. A »Comet« a bíróság előtt Több mint két esztendeje annak, hogy a sugárhajtású angol »Co­met—I« utasszállító repülőgép a Földközi-tenger fölött elpusztult. A különböző országok lapjai még ma is írnak erről az esetről, ami érthető is: ugyanis a gép elpusztulása meg­magyarázhatatlannak tűnt fel. A négy gázsugárhajtóművel ellátott óriási gép óránkint 800 kilométeres sebességgel repült több mint 10 kilo­méteres magasságban, & egyszerre darabokra esett szét és belezuhant a tengerbe. A szerencsétlenség a Ró­mából való felszállás után fél órával Elba-sziget és Monte Christo sziget között történt. A repülőgép kezelő- személyzete és az utasok elpusztul­tak. Nagyon sok embert érdekelt, hogy mi volt az oka a katasztrófának. A rejtélyt a Londonban megtartott bí­rósági tárgyalás fedte fel. A tárgya­lást igen nagyszabású nyomozás előzte meg. Tudósok és mérnökök hónapokon át vizsgálták, tapogatták, méregették az elpusztult gép 150— 200 méteres mélységből előhozott darabjait. A kísérletek végeredményeképpen megállapították, hogy a szerencsét­lenség oka az anyag kifáradása volt. A fülke fala nem bírta ki a belső és külső nyomás különbsége folytán fellépő feszültségek hosszú ideig tar­tó hatását. Ezek a feszültségek a re­pülőgép emelkedésekor növekedtek és lejjebb szállásakor csökkentek. A kísérletek alatt felvett film bemu­tatta a katasztrófa részleteit. A fül­ke fémburkolatában keletkező repe­dés mindent, ami belül volt átvál­toztatott gránáttá vagy sürített leve­gős puska golyójává. A robbanás egy szempillantás alatt játszódott le és pusztító erejű volt; A kísérletek azt is megmutatták, hogy a lém belső feszültségei na­gyobbak, mint ahogy régebben fel­tételezték, s a fém rövidebb ideig áll ellent a kifáradásnak, mint gon­dolták. Régebben a gépet mondjuk 12 ezer órán át próbálták ki és úgy számolták, hogy bizonyára 6 ezer órát dolgozik; (Az arány 2:1.) Most kiderült, hogy 18 ezer óráig kell folytatni a próbákat, hogy 2 ezer üzemórát garantálni lehessen.- (Az arány: 9:1.) Mindezek az adatok bekerültek a repülőgép szerencsétlenségéről szóló terjedelmes szakvéleménybe. A Science et vie 1955—i együk számá­ban Louis Dalma részleteket mond el erről a jelentésről és a bírósági tárgyalásról és igen érdekes dolgo­A panasz azonban figyelmeztet: mielőbb rendezni kell az erdészeti gépállomások ügyét (mert ez bizony eddig elhanyagolt terület) s mielőbb rendezni kell a szendrői ügyet! Önodvári kát közöl. Kiderült, hogy az úgyne­vezett »statikai« próbák, amelyek­nek a géptestet a szerelés idején ki­teszik, megnövelhetik a fém ellen­álló képességét a kifáradással szem­ben. Ez azzal magyarázható, hogy ezek a próbák megváltoztatják a fémben a belső »maradék« feszültsé­geket. A gyárban alaposan kipróbált kísérleti géppéldányok sokkal to­vább megmaradtak, mint a sorozat­ban gyártott gépek. Ez utóbbiakon ugyanis nem végezték a statikai próbákat és ezért kevésbé voltak el­lenállóképesek. Ez is egyik oka a mérnökök hibájának. A »Comet« pusztulásával kapcso­latban végzett kutatások lehetővé tették, hogy ezt a géptípust tökélete­sítsék. E gépek következő »nemze­dékei« már megbízhatóbbaknak bi­zonyultak. A rendelkezésre álló ér­tesülések szerint a »Comet—III« tipusu új gázsugárhajtású személy- szállító repülőgép már eredménye­sen végzi munkáját. Televíziós kamra atomreaktorokhoz Angliában kisméretű televíziós kamrát készítettek, hogy annak se­gítségével figyeljék meg az atom­reaktorok működése közben bent le­zajló folyamatokat. A televíziós kamra — amelyet a Calder Hall-i atomerőműben fognak felhasználni — 9 cm átmérőjű és 76 centiméter hosszú rozsdamentes acél burkolat­ban van, s ezek a kis méretek lehe­tővé teszik, hogy behelyezzék azok­ba a szűk csatornákba, amelyeken át az urán a reaktorba kerül: Az objektív körül összpontosított négy kisméretű, de erős lámpa gon­doskodik a megvilágításról, s egy forgótükör teszi lehetővé a teljes áttekintést. A televíziós kamra 209 fokos hőmérsékleten is működik a reaktorban. Kábeleken eresztik be a reaktorba s ezek a kábelek hajlé­kony tömlőkben vannak, amelyeken keresztül egyszersmind folyékony széndioxidot adagolnak a készülék hűtéséhez. A televíziós kamra táwezérlésű. A működés befejezése után kieme­lik a reaktorból és megtisztítják a rádióaktív szennyeződésektől. Gyümölcsszárítás légüres térben A kaliforniai egyetem kutatólabo­ratóriumában eljárást dolgoztak ki őszi- és sárgabarackok; szárítására. A közegészségügyi és járványügyi állomás az alábbiakra hívja fel a lakosság figyelmét: A különféle fertőző megbetegedé­A szárítás légüres térben, a gyümölcs megfagyásához közelálló hőmérsék­leten történik. Ezáltal a nedvességet tökéletesebben el tudják távolítani, mint a jelenlegi nagyipari módsze­rekkel. Az ilyen módon kezelt gyü­mölcs sokkal hosszabb ideig eláll. A hidegben szárított barackok megtartják eredeti formájukat. Ha néhány percre melegvízbe teszik őket, akkor megduzzadnak és majd­nem olyanok lesznek, mint a frissek. Ezenkívül ízük sokkal inkább meg­marad. Az ilyen módon szárított gyümölcs súlya jóval kisebb lesz anélkül, hogy térfogata is csökken­ne. A szárított gyömölcsöt. légmen­tesen zárt üveg- vagy műanyagdobo- zokba rakják. Aluminium csőpanclck Az amerikai »Reynolds Metals« társaság olyan aluminium csőpana- lek gyártására tért rá, amelyeknek egyik oldala lapos, másik oldala cső keresztme tszetű. Vesznek két aluminium lapot, az egyikre »rápecsételik« festőanyaggal a kívánt csőalakot, majd a két le­mezt felhevítik és nagy nyomáson egybehengerlik. A festőanyag meg­akadályozza, hogy az aluminiumle- mezek a festékkel borított helyen összetapadjanak. Miután a két le­mezt a megadott csőfalvastagságra összehengerelték, utána hidraulikus nyomással »felfújják« a csöveket; Amikor a telefonelőfizetőt egy gép helyettesíti Angliában olyan telefonkészüléket gyártanak, amely maga válaszol a hívásra, ha a tulajdonos nincs ott­hon, sőt, ha szükség van rá, feljegy­zi a telefonáló üzenetét. A telefonközpontból érkező hívó jel 10 másodperc múlva bekapcsol­ja a telefonkészülékbe szerelt relét, amely viszont működésbe hoz egy mágneses beszélőkészüléket. A hivó fél a hallgatóban hallhatja vá­laszt, hogy a készülék felveszi az üzenetét (mágneses szalagra). Ami­kor a felvétel befejeződik, a készü­lék még mindenesetre 6 másodper­cig »figyel«, aztán kikapcsol és sza­baddá teszi a vonalat. A készülék csak. akkor kapcsol ki rögtön, ha a telefonközpont erre jelt ad. A telefonkészülék üzenetfelvevő berendezése elég nagy »befogadó- képességű«, egy órára szóló üzenetet fel tud venni. sek elleni védekezésre nyáron foko­zott gondot kell fordítania minden­kinek. Nyáron különösen fontos a tiszta­sági előírások megtartása. Ne mu«* lasszuk el sohasem a szappanos, fo­lyóvizes kézmosást étkezés előtt. A bél betegségeit okozó baktériumók) nagy számmal találhatók a gyümöl­csön és a zöldségen. Ezért a gyü­mölcsöt, zöldséget a fogyasztás előtt — lehetőleg folyóvízzel — jól mos­suk meg. Nagy mértékben terjesz­tik a fertőző bélbetegségeket a le­gyek is. Küzdjün'k a legyek ellen is tisztasággal. Fedjük be az ételt tar­talmazó edényeket. Lehetőleg ne tegyünk el ételt délről estére vagy másnapra, mivel ebben a baktériu­mok elszaporodnak és ételmérgezést akozhatnak. Ennivalót csak tiszta papírra, ki­mosott vászon- vagy nylonzacskóba csomagoljuk és sohasem ujságpapi- rosba. Ne igyunk forralatlan tejet; A nyári hónapokban fordítsunk fokozottabb gondot a csecsemők egészségének védelmére. Lehetőleg anyatejjel tápláljuk és a nyári me­legben ne válasszuk el őket. Meg­betegedés esetén — akár gyermek­ről, akár felnőttről van szó —• azonnal forduljunk orvoshoz és an­nak utasításait pontosan tartsuk meg. A bélbetegségben szenvedőket ne látogassuk, nehogy megfertőzze- jnek bennünket. (MTI)---------o--------* K ÜLFÖLDI HIRER ATHÉN Platisz a görög parlament ideiglenes elnöke közölte M. G* Szergejevvel, a Szovjetunió athéni nagykövetével a Szovjetunióba láto­gató görög parlamenti küldöttség összetételét. A küldöttséget Rodopu- losz, a parlament elnöke vezeti és augusztus 23-án érkezik Moszkvába? VARSÓ. Augusztus 6-án visszaér­kezett Varsóba a Stanislaw Kul- czynskynek, a Lengyel Népköztársa­ság Szejmje elnökhelyettesének ve­zetésével Magyorországon járt par­lamenti küldöttség. MOSZKVA; Bulgáriából, Romá­niából és Csehszlovákiából ifjúsági küldöttségek érkeztek a Szovjetunió­ba, hogy részt vegyenek a szibériai és kazahsztáni szüzföldeken folyó aratásban és gabonabegyüjtésben. A fiatalok néhány napot a szovjet fő­városban töltöttek. Augusztus 6-án a moszkvai fiatalok meleg búcsút vet­tek a távoli útra induló külföldi ba­rátaiktól. PÁRIZS. A francia hatóságok hét­főn ideiglenesen szabadonbocsátot- tak tíz vendomei béketüntetőt, aki annakidején résztvett az algériai háború ellen rendezett egyik tünte­tésen és akit azóta a fresnesi bör­tönben tartottak zárva. Az Humanifcé a szabadonbocsátással kapcsolatban hangoztatja, hogy ez a közvélemény "vomására történt. (MTI) MŰSZAKI ÉS TUDOMÁNYOS HÍREK I A VILÁG M/JVDEiV TÁJÁRÓL I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom